POMOLOGIA

SZERKESZTI: DR KEREKES LAJOS

öTÖDIK KtTET

KÖRTE I.
A fAJTÁKAT LEIRTÁ

HoRN JÁNos
oYÜMöLcs(ÉPE(ET TERMÉSZET UT,(N FESTETTE
^
KocHNÉ KLoPFER ERzsÉBET
40 mű,észi mfrnyomaítal

NovÉNYvÉDELEMÉsKERTÉSZET KlÁDÁsA
 BEVEZETES.
A kijrtela (Pirus) erdeirrkben vadorr elótalálható. A nenres köÍteÍával kap-
csolatba hozható.5-6.Íai E\tópában, Ázsiában ós Északamerikában horros. Egj,'-
némelyike a hideg északon és a qagas hegyeken majdnem a lonbosÍáI( határán is
még jóI díszlik' Más Íajai viszont a meleg éghajlat alatt találták meB életíeltételeiket'
Fajai közűl a legismeltebb a2 eldeinkben vadon előfoÍduló ÚadhótteÍa, é'
Pifus communis L. Ez a legtöbb kerekded, csupasz le\'eleket, hajtásokat és Lügye-
ket nevelő és gömbölyded gyúmölcsöt termő nen'res íajtáinknak az őse. Gyümölcse
a nálunk isneletes \'adkö.te vagy \'ackor. Magcsemetéje a középtörzsíi.' magas-
törzsü és gazdasági körteÍák általánosan használt ]egjobb a|anya' Iiözép.Azsiában
tlsa I(aukázusban honos' ,\z ebból eIedó nemes íajtáink a PiÍus communrs val.
sativa csoportba sorolhatók. Ázsia nyugati részéniI)óloroszországban, a Fekete-
ten8er és a Földközitengel keleti Vidékein honos az Anatoli.al Áozía (Pirus nivalis
Jack, r.agy Pirus val. eleagriíolia Schneid'), valamint a Kis-Azsiában, a Kaukázus'
ban és a Ii m félszigeten hoÍlos Fiizleuelí,i hölle (PírrJs saliciíolia)' Nlindkét Íaj, dc
különöseD az elóbb említett, a keskeny, molyhoslel'elű és hosszú gyümölcsű kijrtc-
Íajták testijbbjéneli óse. xIindkettőnél erősebb növekedésű, isen nagy, teIebólyes
kolonát nevelő Íaj a Kinai hö/teÍa, a Pirus sinensis l,ol., vagy nlás autor szeÍint a
Pirus ussuriensis Max., amelynek hazája Kína' Mandzsuria és Korea. Ennek mag-
csemetéje száIaz, homokos talajon j5 jól díszló, er(jsen nö\'ekedó alanyt szolgáltat.
A nálunk telmeszteni szokott nemes Íajtdh eÍedete biztosan aránylag csak
kevés íajtánál vezethető vissza az ósre' Egyrészűk közvetleni,il az elóbb említett
fajokÍak, mások áz ezekből elóállott íajtáknak további leszármazottjai.
A hazai termesztőket legjobba[ éÍdekló nálunk hoDos vadköItefa két embeÍ-
öltőt is túlélő Jájának íeketehéjúgyökéÍzete mélyen lehatol a talajba. A feles-
mennyiségű talaji,ízet az almaÍánáfés a kéÍyesebBszjlvaJajták íájáÍiál is jobban
bífja. A szíkes talajnak is egyjk legjobban díszló gyümölcsfáia. Fiatal koÍában
gyoÍsan nó. Többnyire szép, egyeiletes, néha azonbau a tílleÍős Jejlódés miatt
elgöÍbülő, csavarodott töÍzset neve]. Koronája magasba, töÍtetó, majd eltelebé-
lyesedó, súríi,sokszoÍ kuszált, idósebb koÍában visszahajló ágazatú. A legtöbb
egyedül álló köÍteÍa 1.én koráÍa nagy, tefebélyes, iger1 mutatós, hatalmas koÍonát
tattó Íáv^ fejlődik. Iuagcsemetéje vékonyabb, tóvises, világosabb héjú.
Fdiákah be|seje íiatal koÍában majdnem fehéI' Idósebb kolában vöIösbaIna
sziÍezetíi, Íinoman szemcsézett, tömött, elé8 kemény, 8yaklan lángozott va8y fel-
hőzött' Mint ilyen, mutatós, könnyen hasítható, Íaragható és jól pácolható volta
miatt az asztalos. és műiparjól megÍizetett és szívesen vásárolt árílja. Fájáüak nagy
nyomási sziláÍdsága van. Kár, hogy fáját a szuhbogarak nagy előszeÍetettel ki-
kezdik.
A köftefa uirágja binlós. Egy termórügyből 4-7 virág is Jejlődhet. Ezek
mindegyike külön-külön kocsánnyal van ernyőszeÍű fürtben az egészen Iövid
közös teImőhajtáson elhelyezve. Áz 5 csészelevélzöldszínű s az érett gyürnölcsön
is megmaÍadva, ennek száIas végévelellenkezó végén,puhább levél, va8y kemén)'
szarúszerű' barnás, íeketésosztvárryokként látható' A virágok 5 sziÍmQ' vag\.
szirc,nlelele íehér,ritkábban gyengén Íózsás' Porzóinak szánra 2o.4o. A viÍág
termője 5 termólevélből alakul. Alsó állású. Az 5 bibeszál aljárr összenőtt. A larnls,
vagyis a körte8yümölcs (húsa' nem egyéb, mint megnövekedett, meghíls()sodott
vacok. Ez veszi köIül az 5 bórszeÍű termólevélb(il alakult, közöDségesen (csutkának))
Í7ond'ott, 5 nagleheszfe osz|ó magh.ízat. A magrekeszek mindegyilrébeu rendeser'r 2 2
ki{ejlett, csilaképes vagy csenevész, Íej'letlei 1ftagot találunk. Vannak azonbatr
olyao íajták is, amelyekben mag nincs ós a magház is Puha, clhúsosodott, mint pl.
a Riha maenélküli körte.
A köitefát gyiibxőlcsszefhezete tekintetében az al,náslernésií' vagy ltigynagíl
gyöW|jlcs|áh csoportjába solozzuk. Miután nem a tulajdonképpeni termést képező
-magvakát'
haném áz ezeket védó' köÍülvevó nreghús6sodott vackot íogyasztjuk,
a költe nem valódi _ (mint pl- a mandula), har.eín áltefmés.
A virágban levő iorzós;álak végénlátható porhonban íejlódó hlnpof (pol\en),
ha megérik ?s a virá! raga<lós bibe:Íejére jut' ott kcdvezó "körü lmén}'ek.l(özött
&

kicsirázik. A belőle Íejlódó pollentömló a bibeszál belsejében a teÍmó maghonába

nö, ott a magÍügybe hato] s abban mint bímgejt, a nőivarú petesejttel egyésül' Ha
ez megtörtént, a virág nemcsak beporzódott. hanem meB|e1 meheiy ütt ' ÉÍInekto-
vábbi természetes és rendes Íejlődési íolyamata a magvák kitejlódése, az ezeket
ma8ábaz.áÍó,,magiázat körü Ivevö' nak gyÜ mölcsEússá töriénö megvastago-
"vacok azonb-an az is' hogy a
dása. A.körtéknél elég gyakran elöfordu| 8yümöIcsót képázó
nus a vllag megteÍmeken yu |ese nelku| ]s klIe]lodnet.
A köÍt€íák lestöbbj€ nem őnbepo,zó. vagyis a viÍágokat nem a saját, hanem
más ' .kórtefának, sót más Lörtefajtának a hímpora termékenYíti meg. Vánnak rnár
teImészetüknél Íogva rossz' hiányos' csenevélzen fejlódött, tehát.rosszuI termé-
kenyító' és kilogástalan' jó pol|ent adó fajták' Ez nem a belytől Íügg, banem íaita-
jelleg. ]gy pl' jó' egészséges, iólle|méhe,?/íló pollent szolgá|tat nak a B-óik kobak kö;te'
CsatáI kdTte' clairgeau vjk., Hardy vjk., dr. Guyot Gyula vjk., Őszi szüIke körte,
4Y.'P']*""i io t'ú1.y'Liigel vjk',.Le Lectier, Lepin jegyzó, Stuttgarti kecskeőr'
Zöld Magdolna, Téli espeies, \\ienne diadala, Római rr"á1 körte, ciapp kedveltje,
Coloma őszi vjk., NemeÉ KÍasszán' EspeÍen bergamott, Ésperen Úri tőrte, ciÍÍaiá
Yjk.' An8ou]émei hercegnö' Charneui ízletes, Napo]Pon MuskotáIy köÍte,
Új Poiteáu, Pontozott nyári tci"is körte, Riha magie|ktli kórte 'ik., és a Capáumont.
'LukasR!'sz!|l te|méhen,liő pollent adnak tóbbeÉ között pl. a Salzbu.rgi körte,
Sándo.r köfte, Ajnanlis vjk., vilmos körte, MoÍtillet vjk', co8née vjk., Diel
vjk., Jó szürke körte, EÍdei vjk, Udvarj tanácsos, Nagy riracskaí'ej' dr] Lucius
niinister, Serres olivér, Pap Lörte, Angevini szép, Takáiét< körte, Száraz Marci,
Császárkörte, Téü Nellis, Zephifin GÍegoire és a nlass elnök kö'teÍajták.
A körték között sok olyan fajtát ismerünk, amelyeknál a v1rágok nóivar.
szeÍve Íeiletlen, csökevénves. Áz ilveíek més ió pollent aáó Íaiták Íáinák a közelé-
ben is cs'ak kevés termési adnak' vagv termékeilenek. A po|I.ent ióÍészt a méhek
szállítják virágról.virágra' A megtermékenyítést tehát fóleg ezek -J s nem a szél
vészí,
- -
A köÍtegyümölcs lPltds(incíI annak mindeD jellegzeles be]sö és kÜlsö tu|ajdon-
ságát kell Íig'élembe venni. Ér1si tdó a|att a Íolyasitásra teljesen érett á|taiotot
éltjük. Ez a helytól, idójárástól, éghajlattót Íüggóéir eltolód h at'.]\Íegkülönbözteiüok
nyári, korai vagy késő ószi és téli éÍésűÍajtákat'
A köIte szárfelöli Íészéta gyümölcs alapjának vagy s:áras uérékehÍíonc|jnk.
Az ezzel e]Ienkezö vége a csÚcsjvagy máskéii a helyhái aépe'
Alahiuhat tekin-tve ismerünk i' lapos ihagymaálakú vágy Bergamott atakú)
hörtéhet. ELek száras és kelyhes végüköo széteiénlapitott alákúak.-2. GömbölytT,-
-kelyhes-
.h(jftéhet, aÍíe|yek száras és végükön szinte égyformán szép szabályoÁan
legömbölyítetiek. Továbbá 1. "tojtisdai alahú harftheii najd 4. höile atak&aha4
ame]yeknek legnagyobb szélességi átméröje a kelyhes-végük íelévan s onnan szá-
ras.végük Jelé enybe behajlással elVékonyodnak. vannak továbbá 5. Hatanq (csiqa)
alahú hötréh, amélyek a siárasvégük Íelée8yenletesen fogynak' fiáia o' rigi atá*;i
hőríéh és végnl 7. kobah alahúah, rle.|y utób6iakná1 az alsó-ri!5zén szélis, hasasá körte,
míg száras-vége íeléhosszú, vékony nyakat mutat'
A körtenagysrÍga a teÍmóhely milyenségétól, a ía koÍától, Jajtájától függ.
Me8különböztetünk kis (a hosszanti és széIességiátméÍő 5 cm-nél kisebb), közéP-
na8y (a szélességiá,tÍnéÍő6-7 cm) és amelyeknél az átméró 8 cm-nél na8yobb,
nagy, va8y igennagy köItéket.
A körték színe egyszíoű vagy többszinü lehet' Utóbbi eselbeÍ.I az aldpszint
a |edőszln borítja. Többnyire eleinte zöld, késöbb világosabb zöld, vagy sáÍgás'
néha sárgás színűek. A íedószín rendesen baÍnás vagy élénkpiros,amely elmosva,
néha Iángosan, csikosan van az a'|apszínre ráÍestve. Ismerünk szürkésbarna színű,
paÍásíelületű ú. n. (bóÍ'-körtéket is. Az idósebb íának és a napnak kitett gyümölcs
alapszíne élénkebb,vagy ha fedószínnel b1I, az pirosabb. A biÍsa,lanyon álló fák
gyümölcse is színesebb, mint a vadköÍtén á1lóé. A melegebb termószetű talajon
termesztett körte is színesebb, mint a hidegebb talajon, nedvesebb földben' hűvö-
sebb éghailat alatt teÍmett.
n hé1 sima, érdes, duÍva vagy íinom felületű, száIaz vagy zsírostapintatú,
vékony, vastag, szívós, továbbá némi hamvasságot mutató, avagy enélküli lehet.
A gyümölcs csúcsán látható hehely le!éIkéi, osztványai hosszúak, rövidek,
tompák, hegyesek, puhák' kenlények, szaruszerűek' barnák, íeketék,továbbá Íel.
ál]ók, szétterülök, egymásÍa hajIók, végül csupaszok vagy molyhosodók le}retnek.
Maga a kehely osztványainak állása szerint zárt, Íéltgnyilt vagy nyilt lehet s a
köIte csúcsára helyezve, aÍra Íefdén ráhelyezve vagy szűk, mély, széles, lapos, síma,
bordás, vagy ráncos Íalúhehelymélyedésbe heIvezett ]ehet.
A s'dl hosszú, rövid, vékony, vastag, Íás, búsos' bunkós végű vagy enélküli,
 továbbá síma. .m9ty|o;o{o'. színes és íén)eslehet. Elllelyezéséttekintve a szaras-
vég egyenes. rolylatasat képezb€t|, vagy ezen o]dalra n}omva a körte íelszínér.jl
veg egyenes
vagy melyeoesDol rnouIhat kr. Ez a szdfmé4(dts mé|y' sekély, lapos, széles, szűk,
szabálytalan vagy szabá]yos lehet.
A hötkhús''a Íehér,l, 5alEi15zUlue5lener és a pirosnak
sárgászöldesíehér es p]rosnak legkülönbözóbb
IegkulonbözÓbb árnya]atait
árnyalatait
mutathatja. Al|ománya sz€Íint megkü lön bözt etiink puha' vajszerűen olvaóó, szo-
lvosooo' kemenv.
tyósodó, keménv, Íoooano
Íoppanó (lépás),
íléDás),duÍva va3y Iinom rostozatú majd szemcsés,
végüI kövecses Érisri iá1tát<ai. Lele uólevetíi,"ázai"'.úl,'ié'iil.iili' továbbá cuk-
iá1trinai. Letíét
:telen, Íanyar, Íűszeres, aromás, muskotáIyos zamatli.
tos, lzte
Mx'nőségét,
Mi'nóségé|', íelhasználhatóságát -telrintve
teIdnt\.e megkii
megkiilőnböztetünk
Iöoböztetünk asztali
' me8e),
(cs€ piaci' -tehát
háztartási és gazdasági Íajtákat' A jó miiósítés közepes minöséq.
nek lelelnet meg' .L lelett nasyon jó, kitűnö, míg alatta kcvébbéjó éírossz minó-
sés van'
L g]'i{gl.. m'aghd'zúnah alakja Iendesen tojásdad 1agy kerekded' Helye
'..''^1.
renoesen ln[aDo a gyumulcs kelyhes-végc lelé \ an' ,\ magház arányos. nasv' kicsiÁv
zárt. vagy
'nyitott'le
n8cly A ma8}rázat a|kotó maglehrszeh áagyok í"Jgy kicsí-
ű )eheL.
I nyek. továbbá szűkek, tágak, igen tágák' i- 2 magot rejtök vagy iiiések. A"liraeház
mllyenségét természetesen a kortének középen' ho"szában történö szétvá"eása
után állapíthatjuk meg. A.magaah épek' csirázásra képesck, tPhát töLéletesek ü!y
IéJlellenek. szrnuk,vlla8osbarna.sesztcllyebarna \n8y Íckete. Nag}.ok, kicsinyeli,
klhegyezettek' tojásdadok lehetnek. A heh.Iyrső ho"szú és rö\.id,;bben a po,rzó-
szálak megmaradt alsó vége Íent, középen vagy nrélyen lent elhelvezett lehet:
köÍteÍajtáink számá i8en nág1'. }ib' .z3oo íajtáí ismernek, illetve
' ' 'Termesztett
IlraK le' r|azankoan Is la]ta Van, dc ezék közü] csak mintegy ne8yVeo
Ia]ta van teÍmesztés alatt'
'endszeres 'onenanyszáz
a nyáÍíÍajták közül tt, az őszi érésriekközül ó, a téliek
... . Töm.?ete|meszlésrc
közüi'pedig 9 Íajta van hivatalosan aján]va. Ezek a évi F' M.
Íende|et szerint ma a }övetkezők : Nytiti Iajtdh (küIönlePes '5o.ooo/I93o'
esetékben való ter-
mesztésre ajánlva): NváIi Xálmán' dr. cuyot cyulá, Ár!ával érti' NaAV szegíű
körte, TCjké. körte: claÉp kedve]lje, Júliusi e,speres,, c"'.;"!'ir.oiü'ii|;.i;:Í á""ikii'
AÍabitka, BIizás körtP' eitÍom körte. (Tiszán iúlra1'l\zi üiláÁ {á]ia,uno. re,-es,'
tésle ajánlva): Bosk kobak kórte, vilmos körte. Hardy v1É',császár körte; (külön-
leges esetekben való termesztésre ajánlva) az Angoulémái heIcegnó és az Ávran-
chesi jó Lujza. Téli á/ásíi Iajt|ih (álta|ános termesztésre ajánI\a): Üiel \'ik'. EsDeren
ber8amott, HaTdenpont vjk', Serres o]ivór, |ap kör[e, Nemes Krásszán,. Téti
espeÍes; (különleges esetekben \.aló telmesztésre ajánlottak pedig): KiefÍer és a
. leqvzo kortelartaE.
Leprn
Éo"gykönnyeuúen. eligazodhassunk a so} köÍteíajták között, egyes pomolo-
gusok. kü]ónbözó aIapból kiinduIva csopoltokba, renclszerekbe soroziák bö többé-
kevésbbé használható rnódon a Íajtákat. Ezek leghaszná|hatóbbia a Diet.Lukas
rendszereinek ősszevonása által elkószített po,l?oloeiai ren,Iszer. .Ez a következő
I5 csopoÍtba soIolia a LöÍtcJaitákat.
]. vaihö|!éh. Többnyire körte. vagy toiásdad alakúak' KözéDnasvok vapv
l*cyok' Vékonyabb, némelyiknéI Pirossal Jestett' Húsuk cilkr;í oIvadő,
b-ölevű. -Héjuk
Ide LaÍLoznak pl' az Amanlis vj[.' császár kdrte, Diel vik', Erdei vjk.'
Hardy vjk', lzambert' I.iegel vjk', Nemes kolmár, Társuiati espéreé, ar. cu,yoi
Gvula stb.
' II' Fél-Úaihö/téh. Mint az elóbbi osztályba tattozók, d'e hrtsuk' kevésbbé
o|vadó és több fanyarság8al bír' Ide tartoznali p|. a Vienne diadaIa, őszi sziirke
vjk', Eqlcyqk körtéje, Fóherceg köTte' Angelina' l Í. Fcrenc stb.
lIl' B?fganot| Áör1lÁ' Cömbölydedik, száras-\ égükön be]aDítottak. Zöldes
héjuk alatt sokszor halványan piros húsuk elég olvadó; j cljcgzetesén i|latos, zama-
tos. Tde taÍtoznak pl' a Crassan bergamott' EspeIen ber}amótt, Esperen úri körle,
Hartwic! bergamoit, Nemes Krassz7n, osvegói vjk', Se"rres otivér] Zephirin Grei
t, qolre stD,
IV, Fél-betgamott hört'éh. Mittt az előzó csopoÍtbeliek, <le kissé hosszabbak,
száruk is hosszabb, húsuk csak íélig-olvadó. Ide tartoznak pl. a Bavay zsüska,
I Cecile tenger.nagy, Húsvéti bergamot-t, .Íúliusi esperes, Némei nemzeti bérgamott,
Nagy nyaTi beÍgamott, T.iros bergamott, szürkP méz körtc stb'
V. Hosszti zö|dhöytéh' Mcgnyúlt körteaIakúaI.. HéjlIk síma' Vastag. zöld'
Húsuk cukros, fűszeres, eté8géoIvádó. bő|evű. Tde tartoznal< pI. az ÁÍmi; körte'
Dix vjk., Hosszú zöld Íüge'körte, Pap köÍte, Takarék köÍte, Úi Poiteau, Udr'arí
tanácsos' St. cermain, Nyári z<i|d lrobak körte, vadász köÍte st6.
Kobah hötléh. Középnagyok vagy nagyok. Hosszú vékonynyakúak.
- . 'vI'
Száruk hosszú' görbüIt. Héjuk rózsdás vagy róisdávál Íedett. Húsuk olvaóó,"bölevü,
6
cukros. Ide taltoznak pl' a Bosk kobak kdÍte, BÓisbune] \'jk'' C]ailgeau, Clapp
kedve|tie, Capiaumont vik.' Fetel apát kobakja. E]za asszony' Nl.ári kobak körte,
Marjania hertegnö. |{ihá maBnélkiiji knrle' Tbnerei vjk'. Toilebén táhoTnÖk' Van
MaÍum kobakja stb'
vII. Kdlndn hijy,éh. KöÍlealakúak. DudoÍos, buckós felületűek. Héjuk
zöld' Húsuk olvadó, kitűnó, cukIos, aromás ízű. Ide tartoznak pl' a Nyári l{álmán
kö!te, Téli Kálmán körte, Angoulémei heÍcegnő, Fortunata, GÍumbkovi vjk',
Bacheli€r vjk., Douillald Alexandrina, EsmeÍalda, Haldenpont iz]etes vjk., Har.
denpont téIi vjk', Jodoigne diadala, KongÍesszus emléke, Mass elnök, Napoleon
- slx
vtk.. vlk'' vltmos koÍte sIo'
vIIÍ. Pi|óh-höyráh' (Russelettek): Középnagyok' e]ég szabályos tojásdad.
alakúak. sársa szinűek. napos oldalukon pirossal festettek. Többnvire elosen IIrus-
kotálvizűek.- Ide taÍtoznaÉ pl. a Blonzoívjk., Bivort pilókja, Bú;ával éIő, Poite.
vine izépe. CsÍkos pjrók, Décoster pirók' Egri körte, ciÍfaid vjk'. Januári pirók'
|ó szüÍki körtc, Liicsei retek köÍte; \ina' otttubay pirók, Piszirán! köIte, Stutt'
garti kecskeór, Seckel, silvangc stb'
IX. Mushot(ily &o7llÁ. I{isebbek. Hosszírkás tojásdad. vagy hosszas körte.
alakúak. Többnyire sárgák, Pirosan festettek vagy Íozsdásak. Húsuk elég bőlevű'
iellegzetes muskotályzamatú. IdetaItoznak pl. a Darázs köIte, Brüsseli őszi mus-
i<otály körte, HosszÚézárú Íehérkc,Frarrcia rrr-uskotály ktirte, NváIi zötd tövis köÍte,
Nvári kis muskotálv kóIte. IJalzsam köIte'
' X. Háihölték.' Középnagyok vagy ennél nagyobbal<. Flarangali'kúak' Sár
gás alapszíníiek, pirossat festettelr. Húsuk puha, sZinte szótJolyó (szotyósodó), rerr
desen semmitmond ó-Izij ' Id,etaftoznak pl. az Angol n].ári vjk., Római háj körte,
Edward király, Fahéjszínű háj'körte,körte, KoÍai (ukol körte, N]áÍi nag\'citrom körte,
TÍombita körie, Parádicsorn \\'itldsoÍi körte stb'
XÍ, Szeg|űhőrtéh. Kisebb, tojásdadalakú' zöldessárgás alapszínű, Déha pirossal
íestett, vagy barnás, rozsdás száfazÍelületű, némileg muskotá]yos-ízű köÍték. Ide-
taÍtoz;akí|. az Árpával érö, Nagy szegfű körte,-Kis szegfí körte, Augusztrtsi
német körti, Xétszeitermö körte' Liegel méz körte, Lipcsei'retek }örte, l\'teisseni
toiás körte, Nyári tojás körte, Nyári vér körte, N-vári ánis körte, oskola körte,
Saizburgi körtÁ, volLmann tojás kÜrle stb.
XII. Hosszú Íő,ő (|oppanó) höftéh, Nagy' hosszú kőrték. Hójuk durva, zöl-
des, piÍossal íestett. Húsuk kemény, répaszerű, soha meg nem puhuló, csak íózve
Íogyasztható, de akkoÍ kitűIró zamatíl. Idetartoznak pl. az Angevini szép, BáÍ(i
körte, Cser|eve]ű császár köÍte, chaptal, campelve.us, HaÍdenpont Íoppanó köÍte,
Hollandi kancelláÍ, Van Nlons kolmáI' szent GyöÍg}' köÍte, Zóld Jontos köÍte,
Száraz Marci stb.
XI II ' Gömbölyded' |őzőhörtéh. Mint az elóbbiek, de símább ltéjúalt,gömböly-
ded alakúak, középnagyok vagy nagyok. Hílsuk kellemes fahéjillatú.Idetartoz-
nak p]. a Nagyma.cskáÍej, Kis:ríacsk;íej, Legszebb téli körte, r..ag1. szeptembeli
körte., Schnac]iénburgi télíköÍte, Téli jég'körte-' Tehénláb körte, \\'itftnbeIEi balang
körte' Esperen márciusi körle' x. KáÍolV körte stb.
XIv. Hoss2as boyhöltéh. Legfeljebb középr]ag}.ok, tojásdad-alakílak. Héjuk
sínra. NYersen nem élvezhetök, íanyarízűek, borkészítésreva1ók. Idetartoznak pl.
az Ezéei köIte, Schevalier, Hartriegel köÉe, Hosszúszárir köÍte, I{naus körte,
Pichel köÍte stb.
XV. Gtjmbölyű bo,hörtéh. N|lr't az elóző csopoltba taÍtozók, de gömböIyded
alakúak, szürkéshéjÍrak,húsuk eÍósebben kő\'ecses' IdetaÍtoznak pl' a Betzel köTte,
champagnei stitó körte, Einsiecleli vadóka, Runmeltz körte, SageÍet bol köIte,
' Avíz
Svájci körte stb.
körtefa az igényesebb gyümölcsfák közé taÍtozik. Egyik le8kedveltebl)
hazai svümötcsünk' Nvérserl, Íö1t,e, asza'lva' bo'rrá, szesszé és másmódoJl feldol-
'értékesíthetó
goz''a'áindig kön D yen gyümöIcs' Érésiideje a IajtátóI íü88ően koÍa
nvártól késd tavas'ig taTt. Sainos, nálunk elegendő mennyiségben mé8 mindig
ném termesztik. A ha}ai termés még a belsó szülrségletet sem fedezi. Iiitűnó export-
Evümölcsünk lehetne. Magas cukor. és vitamintartalmánál íogva nag}' tápláló-
Eítettet ui'' Dr' Becker n&es vitamirrkutatónk megállapítása szerint a köItékben
az embef szükséglete tekintetébe! még mindig elegendó c-vitamin található. Ioo
köbcentiméteÍ nliers körtében átlag r9 miJJigramm C-vitamin van' Ez a rnennyiség
a Íajtáktól, illetve a köÍték nyári avagy téÜ éÍésétÜlÍüggően n émileg változik.
Meeieleló helyen termesztett nemes fajtáinak bőlevű, ízes, zamatos, édes és aronás
-

o]vádó svümblcse ténvles }irá|Yok asztalára való'

DéÍnvueat-Euróbábán
,cöjöpépjtmin mái nagvon korán Íogla]koztak á köÍte termesztésével'
Magvait a yek maradványaiban is megtalálták. Az ókor r]éli törtó-
 ?
ncti népei,.a görögök és rómaiak is máÍ naly becsben tartották és több faitáiát
j5mel1ef(. A1lítólag a ma ls jól isnIert C.ászár köfte és Izambert vjk. is már a ióóai
asztalok kedvenc svümölcse volt'
,, , A közgP.kor
tósége a
u'iai-is szívesen és mirrd nagyobb értékben termesztették.
xvll. századbal FÍancia- és ÁngoloEzágban az a|ma e|é telte. Jelen.
Hazálkban a köIte teÍmesztése szintén igen rési keletű. Különósen a töÍö.
kók ré\'énés az Anjou-ház u'alkodása alatt kézdték nálunk nagyobb méItékben
termeszteni' Régi termesztésére suk, a körté\.el kapcsolatba hozoti he|ység és helv
treve emlékeztet. Nlaga a (köÍteD szó is török-bolgáT eredetű. Régebbeí tr;-rtvéneli,
kőrtvélvnek mondották
van néhány hazai eredetű -költefajtánk is. Több ennél a nálunk meghonoso-
dott ősfajta' Á középkolban már Arpával éró, Cseresznyé\'el éIö köIteíajtát iémertek.
A l(álmán korte, dr. Rapaits.Raymund neves iudósunk szerini helvesen
Kármátr körte szintéD- a Ié8i i dökben' Ázsiából hozzánk behozott, -
innen,az egész
világolr elterjedt íajta' I(árInán egy ázsiai nép s egyben egy ottani város névét
'letenu.A ,\\ II. században Lippa}.János Posoni Kertcímű_
egyik legTé8ibb ker-
tészeti .könyvün]<ben már ] kórieÍa;tq1 említ' A Korai mriét.otáiy Éc;rte, - 1Kis
szegíű.köÍte)' Kis..IidrtvéIy (I393 !ól)' Hosszúszárú köÍte (Fehé! mu;kotály köÍte,
Nágovics körte)' Pünkosdi körte, \reres köIte, I)\zeval étő (Zóld muskotáli kórte)
szintén már a középkolban ismeÍtek voltak. Abban az idóben inkább a íyári éÁ
koraószi érésűköÍté]ket termesztették. Téli éÍésűkörtéIól nem emlékeznek iles az
akkori írások, teljeg).zések. E',eker kó.öbb, a xlx' században kezdték rendszire.
sebben termeszteni' Ezekkel a n}ári ](öÍtéknéljobb minöségű, nagyszeÍü ízű
és zamatos húsú,téliérésűköItékj(eL tulajdonképien csak azötá íogiátkoznak s
vonták be az á|talános teImesztésbe.
- }lteg kell itt említenünk a köItének esy ketlemetlen jelenségét, a köÍtegyümölcs
húsátlak a höuecsesséBát' Ez a leslöbb kor#fajta gyünrölósében étöIordutlaij de leg-
irrkáb.b és a legoagyobb mértéIiben mégis éppeía le8jobb' legnemesebb {ajtájí
köÍtébell találhátjuli meg' .\ kövecsesség elsö"orban (. e}rjsebberia száraz, méizbén
gazdag talajon azokna'| az illkábh téIi érésű,savanvkás ízíigvümö]csöt teTmö íaj-
.ákÍ!ál mutátkozik, amelyek íája birsalanyon (a Í<orteÍa tö-ipe alanya) áll. Ez.a
kellemetlen jelenség helyi okoknak, a meg íem Íeleló termesztési köríilhényeknek
a kdvetkezméILye. Nyirkosabb je|legű, melegebb, jó termöeröben Ievö, m'észben
sze8ényebb, megmunkált talajon, még a kövecsesedésre hajlamos fajták birsÍe
o]tott fáinak teÍmésénis csak alig, vagy egyáltalában nem mutatkozik. Ilyen birs-
alanyon többé-kevésbbé kövecsesedő, vagy legalább sáIgulásra hajlamos, tehát
biys alanyon ennck me8 nem leleló talaJÍa hem ültPte]]dö |aildÁ p|. az Avran-
-
chesj jo LujZa,dÍ.Guyot'C;ula, Téli espdres,- EÍdei vjk.' Serr.es. oliriér, Liegel téli
vjk., Regentin, Esperen úri körtéje' Uj Poil.cau. ViImos köfte. Nemes kóImár,
clapp kedveltje, Clairgeau, Nemes l{lasszán, Lepin jegyzó, Malinesi Jozefina,
Haidenpont ízietes, Na!oleon vj]<. stb. Ezek és hasoniot<, mé! ném feleló taiaj esetéí
biÍsre oltva, tehát töÍpealak, vagy bokoda 8yaIránt csak hitszercltds (közbeoltás)
alkalmazásával nevelhétők. EnnéT a mír'eletnéla bilsalanyÍa először olyan körtel
tajtát uItunk, aEelynek gyümdIcse nem kövecsesed;k (Papkorte, Normandiai
cider körte' Hardy. vjk., KieIfer körte, Amanlis vjk., Jodoigne diadala, Diel vjk.
stb') s ennek a fájába oltjuk egy vagy több év mulva a közvetlen biis-
alanyolr kövecsesedö vagy sárguIó ' termeszteni óhaitolt Iajta -Iáiát. Ha na8yobt)
alakli bokorÍát akarrrrlk].akko"r a birsaIanYt figyelmán kívtii haeíva az ilyeí íai-
tákat pl. a csi,szár köÍtc \.a8y az tzaml'eri vjk.-lyenge növcke<lésí mutató ;]agcsó-
lnete]Íc oItl u l{.
A körte legjobb nrinljségű gyünölcsöt termő |ajtái az időiíjfds uiszontagságai
iÍáI)t is elóB órzélierlv.k' Inká'bhászljló égöve alá taitozó gyüáolcsnenr. Azónbán
a kés(i téli éÍósű Íajiák a hidcg {.ghajlat alatt is kitünö gyül;öIcsöt teremnek s ott
haszo ll l al is tcÍm csz t hetó k.
I kénycs laj ták íájának vesszói, LöIzse, ha ke]lö mértékbell
meg nem fásodoLt, minden ^ álló helyéll a téli napsugár behatásáIa faP.! foltokat kap-
hat' vasy leljescn elÍagvhat. Az ili'en fajták tiataTültctésű oltVányát ennek meg.
etözése ié]jából céIszerü-téIire Írissénoltótt mésszel bepelmetezni' óemeszelni, vagYy
papirossal; avagy más, a napsugaÍakat a fátót távol tártó arryaggal bekötözni' --
Áz olszásban rg4o-ben kb 3 millió körteía volt elűltetve. Rendes termésti
évtren átlag 2óoo vagon kiirtetefmés veÍt'ató. F'z rendes viszonyok között kb 4!/2
millió pengő értéketképvisel.
Hogy miért ismertetiük ebberr a kónyvünkben éppen a következőkben fel-
sorolt Íaitákat, azt az elsó,- aIma-kötetünkben adott elósi;ban neves szerkesztónk
kimelítóen megindokolja. Horn ldnos.
Kiadja| dr. KeIekeE Lalos. _ stephaneum nyomda Budap€st' Felelós: líl. Kohl Ferenc.