Professional Documents
Culture Documents
Leong
Jézus
zen
tanításai
.Tizenhat éves koromban elhagytam
Jézust, és a Tao keresésére indultam.
Most, negyvenéves koromban felfedeztem.
hogy Jézusban is megtalálhattam volna a Taót.
Ez a könyv részben utazásom történetét
tükrözi. Talán oda-vissza útnak tűnik, pedig nem az
Jézus
zen
volt. Ha nem tettem volna meg, nem valószínű,
hogy valaha is igazán megértettem volna Jézust.
Lényegében azt kívánom elmondani, hogy a zen
nem holmi külföldi árucikk. A zen mindennap
szellemiség, ami voltaképpen mindig itt bujkált a
házunk táján! Csak a legtöbben nem vesszük
észre azt. ami mindig is itt volt a szemünk
előtt. A zen kultúrákon és vallásokon átívelő
jelenség. Bárhol is vagy, mindig megtalálhatod;
mert a zen tebenned van. Ebben a könyvben
nem kívánok a történelmi Jézus nyomába
tanításai
eredni. Az a célom, hogy új szemszögből
láttassam Jézusnak az Evangéliumokban
megőrzött tanításait, és ezzel felfedjem
szellemiségének elfeledett arculatait: az örömöt,
a humort és a költészetet."
Zen tanítónak lenni nem könnyű mesterség. Sőt, talán épp ez a legnehezebb
munka a világon. Az ács, a táncos vagy az orvos könnyen elmagyarázza má
soknak, hogy mivel keresi a kenyerét. A zen tanítók azonban anélkül taníta
nak másokat a zenre, hogy előbb megmondanák nekik, mi az. A zen tanításá
nak egyik alapvető feltétele, hogy az ember mintegy „szentül felháborító"
tudjon lenni.
Mint kiváló zen tanító,Jézus sem volt ez alól kivétel. Amikora sokaság kö
vette őt a hegytetőre, arra számítottak, hogy valami eget-földet rengető szó
noklatot fognak hallani. Jézus azonban egyszerűen csak felszólította őket,
hogy nézzék meg a madarakat és figyeljenek oda a liliomokra. Hagyta, hogy a
természet elvégezze a beszéd )ava részét, ő pedig csak néhány megvilágító
megjegyzést fűzött hozzá. A zen tanítók |ól tudják, milyen veszélyes a sok be
széd. Persze Isten a legfelháborítóbb az összes zen tanító közül. Amikor Mó
zes könyörögve kérte, mondja meg neki a nevét, Isten kijelentette, hogy a ne
ve: „Vagyok". Ench Fromm, híres pszichológus találóan legyezte meg: Isten
eme kijelentése körülbelül így fordítható: „Nevem: Névtelen."
Az élet legalapvetőbb és legfontosabb dolgairól a legnehezebb beszélni.
Közéjük tartozik a zen; olyanok mellett, mint a minőség, a szépség és az igaz
ság. Ezek az ész számára fölfoghatatlanok. Miként a biológus sem leli meg ma
gát az életet, ha részekre szedi - ugyanúgy a művész sem találja meg a szépsé
get, ha elemezni akarja.
A kérdésre: Mi a zen? - éppily nehéz választ adni. Az értelem eszközeivel
nem lehet jobban meghatározni, mint a fehérséget vagy a hűvösséget. Mint
nemsokára látni fogjuk, ennek a nehézségnek az az oka, hogy mindezek olyan
közvetlen tapasztalatok, amelyek a jobb agyfélteke területéhez tartoznak, így
a bal számára általában nem hozzáférhetőek. A jobb agyfélteke, akár a mű
vész, nem a nyelvhez, hanem inkább az érzékelésekhez kötődik; innen szár-
máznak a megérzések. T é r b e n és a d o t t helyzetekben tájékozódik. A bal agy A zen m o z g a l o m k e z d e t e Kr. u. 520-ra t e l )relsőpátrií
félteke ezzel s z e m b e n olyan, m i n t a t u d ó s : nyelvileg ragadja meg a tapasztala a s z t ó külsejű indiai bölcs, B ó d h i d h a r m a Kín ába érke tt. A b u d d h
tokat; analitikus f o l y a m a t o k a t állít fel logikai s o r r e n d b e n , és m i n d e n t s z i m b o J é z u s után (Kr. u. 65 körül) utat talált Kínába. klhidh; '. n a látogatásának
likusan közelít meg. Itt a nehézség. A t u d ó s meg tudja mérni hőmérőjén, mi a z o n b a n különleges jelentősége volt, ugyanis vei ;gyütt szellemiség meg-
lyen hőmérsékletű a h ű v ö s levegő, de a mérési e r e d m é n y é b e n , bármily p o n t o s közelítésének sajátságos módja is m e g é r k e z e t t . Ez az irány2 u a legmesszebb
legyen, nem jelenik m e g a nyári szellő fuvallatának élménye. m e n ő k i g figyelembe veszi a szavak és a fogalmak korlát it, ugyanakkor a
A „zen" szó a kínai „csan" megfelelője, amely a szanszkrit dhjána s z ó b ó l csend hatalmát t e r e m t ő erővé formálja. Mint a zen köveu i mondják, a zen
ered. Adhjdna eredetileg m e d i t á c ó t jelent. Ennek ellenére azonban, mint látni „különleg . szo\ igekén kívül i tanításátadás".
fogjuk, nagy hiba lenne a z e n t p u s z t á n a meditációra k o r l á t o z n i . Miként D . T. T ö r t é n e l m i sz :mpontból a z e n a b u d d h i z m u s és a taoizmus házasságából
Suzuki, a nagy zen m e s t e r r á m u t a t o t t , a zen „több, m i n t közönséges értelem született. Bősége erejének kia padhatatlan forrásait tehát Kína és India táplálja
ben vett meditáció és dhjána". - m i n d k e t t ő a vil; g legősibb kiiltúrái közé tartozik. (Későbbi fejlődése során a
Bár a zen kultúra megjelenése az Egyesült Államokban viszonylag új kele zen a japán kultú ából is új ele meket és színeket olvasztott magába; így az in-
tű, maga a /.en kifejezés g y o r s a n m e g h o n o s o d o t t a köznyelvben. Ennek elle diai géniusz, a kii apán ge ÜSZ a maga módján mind közreját-
nére, meglehetősen kevesen tudják, mi a zen valójában. Egyesek úgy g o n d o l s z ő t t a zen mozg: o m fejlődéséi a.) Filo fiai alapjai a buddhista mádhjamika
ják, vallás; mások szerint filozófia. Pedig egyik meghatározás sem helyes. A iskolától szármai iák; elevenség h u m o r szépsége, valamint az egységre irá-
zen, a s z ó m e g s z o k o t t é r t e l m é b e n , n e m vallás; nincs b e n n e istenimádat, és hi nyúló törekvése \ tao m u s b ó i ed. Ez u t ó b b i vonás tulajdonképpen ki-
á n y o z n a k belőle a kultikus elemek. Tantételei sincsenek. Ugyanígy n e m te emeli a z e n t a vili g ö s : ; s s pirit s hagyománya közül, ugyanis sehol másutt
k i n t h e t ő annak sem, amit általában filozófiának nevezünk, mert alapvetően n e m találhatjuk i n e g j zellemi az anyagi világ k ö z ö t t i szakadék ily kecses
ódáján keresztül. A h o g y R. H . Blyih
bizalmatlan az értelem és a nyelv, mint az igazság letéteményese és kifejező ívű áthidalását, ; mű szi élet k e l t
gyenlő a profánnal, az a zen."
eszköze iránt. megjegyezte: „A nikc i s z e n t < alóba
Ahelyett, hogy a z e n t vallásnak vagy filozófiának nevezzük, jobban A z e n a kínai elme t e r m é k e . A kínaiakról legeioszt • is azt kell t u d n u n k ,
tesszük, ha mentális kultúraként kezeljük - olyan műveltségként, amelyben a h o g y r o p p a n t gyakorlatias e m b e r e k . Általában nem kép sek olyan egyértelmű
valóság iránti é r z é k e n y s é g és az élet művészi megközelítése t ü k r ö z ő d i k . So odaadással szolgálni valamely túlvilági e s z m é t , mint ka kázusi embertársaik.
kan választékosnak, ízlésesnek találják a zen művészeti alkotásait. A zen és a A metafizikai k é r d é s e k h e z sem v o n z ó d n a k különösebben. A m i k o r valaki
szépség k ö z ö t t nem véletlenül ilyen s z o r o s a kapcsolat. A választékosság titka m e g k é r d e z t e Konfuciust, van-e élet a halál után, azt felelte: „Mi értelme a ha
ugyanis a részletekre való odafigyelés; az ízlésességben az éppen s o r o n lévő lál utáni dolgokat firtatni, amíg az életet sem ismerjük eléggé?" Ez tipikus kí-
feladat megbecsülése, és az azzal való törődés nyilvánul meg. nai" ála ekulá elle ÍV- rlatias, megáldva azzal a rejtelme
T ö r ő d ő odafigyelés nélkül nyilvánvalóan nincs művészet. Ezek szerint a ségí el, h o g y cs ik a fontos d o l g o k a t t rtsa s z e m előtt. A zen bizonyos i l l r k
zent n y u g o d t a n t e k i n t h e t j ü k a művészetet és az értékek kibontakoztatását le b e n ; r o p p a n t ■;yakorlatias életfelfog is ö r ö k ö s e . N e m nagyon foglalk
hetővé tevő törődő odafigyelés kultúrájának. E kultúra jelentősége messze túl zal, a világnak teremtője. a-e tuh ; t i ; olya n tei et.fi
m u t a t a szellemiség és a s z é p m ű v é s z e t kifinomult világán; óriási gyakorlati ér lőtt env, aki /Üág dolgaiba bea tkc k . A z e ti elsősorban az iái u
tékkel bír. M e g g y ő z ő d é s e m , h o g y nagyrészt a zen tudatállapotnak t u d h a t ó k ly, n annalv az életnek a minősége, ninóség amelyet épp most élünk.
be a japánok e l s ö p r ő sikerei a fogyasztási cikkek piacán. A zen ugyanis arra A régi Kínában nyugati é r t e l e m b e n vett val lás sosem létezett. Az .ul.igk
ösztökél, hogy az e m b e r m i n d e n körülmények k ö z ö t t a legtöbbet hozza ki nai s z o k o t t ugyan t e m p l o m b a járni, de mindig alamilyen gyakorlaii óllal lé
magából, s ez kulcsfontosságú a minőségi munka szempontjából. be oda: vagy a jövőt akarja m e g t u d n i , vagy a betegségéből való felépüléséért
Jóllehet a zen tudatállapota valahol o t t lappang minden e m b e r b e n , mégsem i m á d k o z i k , vagy valamilyen siker eléréséért fohászkodik. A kínai népi vallás
árt, ha röviden b e m u t a t j u k , h o g y a n fejlődött ki Ázsiában, ugyanis ezen a föld t ö b b , m i n t k é t s z á z istenséget tart számon. Ettől azonban a kínaiak méj» nem
részen virágzott ki teljes p o m p á j á b a n , itt vált kulturális m o z g a l o m m á , és a tár „vallásosak", mivel m i n d e z e k az istenek tulajdonképpen az e m b e r e k szolgála
sadalom valamennyi rétegében - a császári udvaroktól egészen az utca embe tában álló e r ő k e t testesítik meg, n e m pedig felsőbbrendű lényeket, akik előtt
réig - é r e z t e t t e hatását.
be kell hódolni. Miként Hans Küng teológus megjegyezte, a kínai népi vallás valamiféle panteisztikus költészet felé sodródik. A kínai életforma keretei
mindig tisztán haszonelvű hitbuzgalom volt. között tulajdonképpen a költészet vette át a vallás szerepét, mint éltető erő és
A kínai elmétől egészen a közelmúltig teljesen idegen volt ama felsőbbren eleven érzelem. (My Country artd My People, 1935. 107.)
dű lény eszméje, aki kész választ kínál a lét problémáira, és végső menedék
ként megváltást szolgáltat az emberiségnek. A kínaiak életútját - csakúgy, A költészet mint valláspótlék eleve nem is olyan képtelen ötlet. A mai Ameri
mint a többi emberét - olykor a kétség, a félelem, a szomorúság és a remény ka, hagyományos vallásainak hanyatlását követően, talán ugyanezen válaszút
telenség pillanatai tarkítják, de míg a nyugatiak hagyományosan Istenhez for előtt áll. Talán éppen ezzel próbálkozott Harold Bloom kortárs irodalomkriti
dulnak ezekben a pillanatokban, addig a kínaiak gyötrelmére nincs ilyen kus egész életében. A New York Times Magaziné 1994. szeptember 25-i számá
gyógyír. Végső bajorvosló hiányában a kínaiak megtanulták felhasználni e sö ban külön mellékletet közöl Bloom életéről, aki épp a közelmúltban jelentet
tét pillanatokat lelkük gyarapítására; a létüket szorongató fájdalmakat dallá és te meg újabb nagy alkotását, A nyugati kánont. Mint Linsay Waters, a Harvard
költészetté formálták. University Press főszerkesztője mondta róla: „Harold mindig azt a kérdést fe
A kínaiak tehát történetileg nem a vallás, hanem a lélek útját választották. szegeti, mit jelenthetne Amerika számára az a szellemi élet, amely nem azono
Legjobban talán egy nyugati legendából, Trisztán és Izolda történetéből ért sul a szervezett vallással, és nem is abban gyökerezik." Waters szerint Bloom
hetjük meg, milyen is ez az út. Thomas Moore író és pszichoterapeuta a lélek kritikai életműve azt a célt szolgálja, hogy „az élet megélésére ösztökéljen
útját azzal a fejezettel illusztrálja, amelyben „Trisztán, egyedül hárfája kísére minket". Dióhéjban: a zen az élet költőivé varázsolása, az emberi lélek lendü
tében, elindul Írország felé egy kormány nélküli lélekvesztőn, és - Joseph letes kifejezésre juttatása - ám a szervezett vallásokra általában jellemző kül
Campbell megfogalmazásában - a szférák zenéjével felszerelkezve, a sorsra sőségek, merevség és felületesség nélkül. R. H. Blyth jegyezte meg: „a zen
bízza magát." (Care oftbe Sóul, 1992. 83.) A történet szépségének a titka ép költészet, s a költészet zen" - így mindig friss, eredeti és roppant egyéni. A
pen Trisztán gondtalanságában rejlik; ő nem lett áldozata a biztonságra és a zen hagyomány, amelyben nincs helye csordaszellemnek, a tömegbe való bele-
körülmények uralására törekvő, idegbeteg kultúrának. szürkülésnek. Mint minden művészeti ág, eredetiséget követel, hiszen - az
A zen leginkább egyfajta lelkes világlátás, melynek égisze alatt, mindenféle árucikké változtatott szellemi termékektől eltérően - a zen a szépség és az élet
„isteni mentőmellény" nélkül, az ember teljesen sebezhető és nyitott lesz az értelmének önmagunkban való felkutatásáról szól, a kérlelhetetlenül rögös,
élet előtt. Nem tesz kísérletet az élet alapvető bizonytalanságának és előrelát- valós élet „útviszonyai" közepette.
hatatlan tényezőinek kiküszöbölésére, nem akarja megoldani a létezés rejté A zen sok jellemzője - látásmódja, játékossága, művésziessége - Csuang-
lyeit. Ez a kísérlet ugyanis nem csak kilátástalan, de egyenesen a lélek átka. Az ce kínai filozófustól eredhet, aki nem csak irodalmi zseni, de életművész is
élet nehézségein az ember nem azzal kerekedik felül, hogy erős szövetségesre volt. Thomas Merton tette a következő megfigyelést a zen „családfájával"
(Istenre) lel, hanem azzal, hogy lelkileg képes mindig új szempontból látni a kapcsolatban:
dolgokat, és így dallá alakítja át a rideg valóságot. A kínai ember szellemisége
ezért hagyományosan mindig a költészetben nyert kifejezést. A vallásos vála Nem vitás, hogy a Csuang-ce által képviselt gondolkodás és műveltség for
szok hiánya tulajdonképpen csak fokozza a kínai szellem ragyogását, miként málta át a gondolkodás-központú indiai buddhizmust azzá a humoros, tekin
Lin Jü-tang mondja: télyt nem ismerő, teljesen gyakorlatias buddhizmussá, amelv később Kínában
és Japánban a különböző zen iskolákban bontott virágot. A zen fényt vet
Bár a vallás békét szolgáltat azzal, hogy kész válaszokat kínál e gondokra és Csuang-cére, Csuang-ce pedig fényt vet a zenre. (The Way ofCbuang Tv.u,
bajokra, ám közben határozottan elvonja az ember figyelmét attól, milyen 1969.16.)
felfoghatatlanul rejtelmes és szívbe markolóan gyönyörű az élet - amit mi
költészetnek nevezünk. A keresztény optimizmus megöli a költészetet. A po Csuang-ce humorérzéke, józan szellemessége, intézményellenessége az egész
gány, akinek nem állnak rendelkezésre naprakész válaszok, akinek a rejtélyei zen hagyományon átsüt. A taoista ihletés másik igen fontos forrása Lao-ce,
sohasem nyernek - mert nem is nyerhetnek - megoldást, elkerülhetetlenül aki szellemi felismeréseinek javát Tao Te King című rövid, ám ragyogó mester-
művében foglalta össze. Az egyik legközkeletűbb zen kifejezés, a Tao, egye
nesen ebből a klasszikus taoista műből származik. A szó több szinten is értei-
mezhető: jelenthet „utat", „igazságot" vagy akár „végső valóságot". Az összes A zen és a művészet összehasonlítása
kínai fogalom közül, figyelemre méltó módon, ez áll a legközelebb a keresz
ZEN MŰVÉSZET
tény Isten eszméjéhez. Sőt, szent János evangéliumának kínai változata e
Jelenlét Látás, hallás, érzés, ízlelés...
megdöbbentő szavakkal kezdődik:
Hétköznapi varázs Átalakító (transzformatív) hatalom
Kezdetben volt a Tao. Életöröm, ragyogó jókedv Életerő, játékosság, vidámság
A Tao Istennél van. Mélyrelátás Mélység
A Tao Isten. Vu-vei Ösztönösség, céltalanság, haszontalanság
Szelídség Könnyedség, báj, hatékonyság
A kínai keresztény lelkészek mind a mai napig „Tao-beszédnek" nevezik szó Szabadság Gyermekes, művészies „butaság", gondtalanság
noklataikat. Mostantól kezdve tehát a Tao és az Isten szavakat egyenértékű, Egyszerűség Egyszerűség
egymással behelyettesíthető kifejezésekként kezelem, hiszen mindkettő a Paradoxitás Az ellentétek egységben látása, költői homály
Megnevezhetetlen emberi megnevezésére tett kísérletet példázza. A zen taní
Onfeledtség Jobb agyfélteke-orientáció,
tók sok más taoista kifejezést is átvettek, úgymintvu-veit, mely „szándékolat- nem értelemközpontúság
lanság", „ünkéntelenség", „a haszontalanság haszna", avagy az „Igaz Ember"
Belső kutatás Önfelfedezés, önkifejezés,
és ijin-jangot. Ezekről alkalomadtán szót fogunk ejteni. lélekközpontúság
A zen inkább taoista, mint buddhista, és inkább kínai (és japán), mint in
Alkotókészség Alkotókészség
diai. A hatodik pátriárka, Hui-neng korára (Kr. u. 636-712) már beolvasztot
ták a kínai kultúrába mindazokat az indiai elemeket, amelyek Bódhidharmával Egyéniesség Jellemesség
együtt Kínába kerültek. Az indiai buddhizmusban olyannyira meghatározó Uttalanság Rendszer- és receptnélküliség
„túlvilági" szellemi beállítottság addigra már nyomtalanul eltűnt. Hui-neng Középút Egyensúly, harmónia
evangéliuma azt hirdeti, hogy az ember lehet egyszerre szellemi és földi lény. A Nyitottság Nyitottság
vízhordás és a favágás éppolyan szellemi gyakorlat, mint a szent iratok tanul Spontaneitás Spontaneitás
mányozása. Moralizálásmcntcsség ítéletektől való tartózkodás
Hui-neng meglátása szerint az a szellemiség, amely nem a hétköznapi élet Minőség Szépség, jó ízlés
közönséges tényeire és helyzeteire épül, nem is érdemli meg ezt a nevet. Hui- Eredetiség Eredetiség
neng a mahájána buddhizmus szellemében vallja, hogy az idealizmus és a szel
Eegyelem Fegyelem
lemi hősiesség csapdáinak elkerülése végett el kell törölnünk mindenféle kü
lönbségtételt. A nirvánát így azonosnak tekinti az itt-és-mosttal, a szenvedé Összpontosítás, elmélyülés, Összpontosítás, elmélyülés, belcfcledkezés
cntelenség
lyeket a hódhivai (bölcsességgel), a bölcseket pedig az átlagemberekkel. Hui-
neng szerint az igazi szellemi gyakorlat a hétköznapi élet aszkézise, a jelen pilla
natban való benne-lét, anélkül hogy az ember bármiféle különlegességre töre re előfordul, hogy valamelyik zen órámon a diákok felszólítanak, adjak nekik
kedne. Ha ugyanis különleges tulajdonságok elérését tűzi ki célul, azzal nyíl valami kézzelfogható, meghatározott útmutatást a zen gyakorlásához. Ez a
tan az egójának hízeleg. Hui-nenggel válik a zen véglegesen gyakorlatias élet kérdés alapvető félreértésre utal. A zen valójában „úttalan út".
művészetté; az arisztokraták éppúgy gyakorolhatják, mint a munkások. A spi Alapvető félreértés áldozatai vagyunk, ha azt hisszük, hogy a zen valamifé
ritualitás immár nem csupán a kolostorok kiváltsága, hanem az egyszerű em le követésre alkalmas „rendszert" kínál a tanuló számára. A zazen (ülő meditá
berek közös öröksége és kultúrája. ció) szinte a zen jelképévé váll. Hui-neng azonban igazság szerint éppen a
A következő táblázat a zen és a művészet jellemzőit hasonlítja össze. Az rendszerek és a receptek ellen tiltakozott igen hevesen, mivel ezek sokszor
egyik közös elem az alkotókészség, ugyanis egyikben sincsenek jól bevált re színlelésre késztetnek és elfojtják az alkotókészséget. Hui-neng egyik legna
ceptek, hanem önálló kezdeményezésre, eredetiségre van szükség. Időről idö- gyobb vívmánya a meditációról (dhjándról) alkotott felfogás forradalmasítása
volt; a zen-meditációt visszavezette a Buddha által meghirdetett, eredeti men A kereszténységben tulajdonképpen sokkal több a zen, mint a buddhizmus
ban. Az angol irodalomban kétségkívül sokkal több zen található, mint a ja
tális kultúrához. pán és a kínai irodalomban, az indiai irodalomból pedig sajnos teljesen hiány
Hui-nenget megelőzően a meditációt általában tgyíz)takvietizmnsnak tar zik a zen.... A zent a kereszténység és a buddhizmus végső leegyszerűsítésé
tották, melyben a jelöltnek a csend és a nyugalom kitartó gyakorlásával meg nek nevezhetnénk; az előbbit ugyanis az érzelmesség és a teológia tette alapo
kell tisztítania a tudatát, hogy belső világának „pora" leülepedhessen. így san tönkre, az utóbbi pedig az idők során az erkölcsi szabályok és a - többé-
azonban a gyakorló hozzátapadhat a tudati tisztaság eszméjéhez, amitől a me kevésbé tudományos - filozófiai rendszerek hálójába gabalyodott. (Zen und
ditáció is egyfajta, érzékeket zsibbasztó, kötelékké válik. E csapdába könnyen Zen Classics, 1978. 25.)
bele lehet esni. Hui-neng gátat vetett a tudatölésnek, mivel kijelentette: az iga
zi meditációnak semmi köze a csend és a nyugalom ülő gyakorlásához; nem je
lent „sem a tudat eszméjéhez való ragaszkodást, és a tisztaság eszméjéhez való Csak oda kell figyelnünk Jézus beszédeire: a zen sajátosságok akkor nyilvánva
lóvá válnak. Sok buddhista filozófus tanításaival ellentétben, aki gyakorta el
ragaszkodást, sem a mozdulatlanság eszményének dédelgetését" sem jelenti.
vont és homályos metafizikai fejtegetésekbe vész, Jézus tanításai nem tudáléko-
Az igazi gyakorlás Hui-neng szerint annyit tesz: „akadálytalanul lenni min
sak, hanem költőiek; nem nehezen emészthetők, hanem egyszerűek; nem az ér
denben". A szellemiség ugyanis az alkotókészség megnyilvánulása, nem pedig telemre, hanem a megérzésre hagyatkoznak; és nem nehézkesek, hanem humo
a kötődés kifejeződése. rosak.
A zenben a fegyelem fogalmát is gyakran félre szokták érteni. A szótári
A legárulkodóbb arról tanúskodó jel, hogy Jézus zen tanító és művész volt.
meghatározás szerint a fegyelem „valamely szabályrendszer betartásán vagy
az a jól ismert tény, hogy sokszor a gyerekeket állította másoknak példaképül a
betartatásán alapuló kényszer". Sajnos ez a fegyelem gyakorlatilag egyértelmű
Tao (az Üt) követéséhez. A hagyományos tanítók és a moralisták azt szorgal
a büntetéssel. mazzák, „nőjünk fel". Jézus ezzel szemben azt mondja: „Legyetek olyanok,
A zen fegyelemnek semmi köze a kényszerhez, a szabályok betartásához és akár a kisdedek!" A gyermeki ártatlanság, egyszerűség, nyitottság és gondta
a büntetéshez; nem is az akaraterő öncélú fitogtatását jelenti. Inkább a tuda lanság a művészetben is mindig igen fontos szerepet játszott. Művésznek lenni
tosság és az érzékenység műveléséről van szó, ami bármilyen művészeti ág tö tulajdonképpen ugyanaz, mint gyermeknek lenni! Picasso erről a felismerésről
kéletesítéséhez elengedhetetlen. A zen fegyelem mindenekelőtt teljes nyi tett tanúbizonyságot, amikor így szólt: „Régebben úgy rajzoltam, mint
tottság arra, ami van; másfelől képesség az épp esedékes cselekedetbe való be- Rafaello. Mégis egy életen át tanultam úgy rajzolni, mint a gyermekek."
lefeledkezésre. E nyitottság dinamikus, rugalmas alkalmazkodást tesz lehető
A zent nem lehet megmagyarázni, csak megmutatni. Leginkább példázato
vé a fennálló körülményekhez, így a merevség szöges ellentéte. A zen fegye
kon keresztül lehet megértetni. Az egyik legjobb zen leckét maga Sziddhártha
lem ugyanis a nem ragaszkodás önfegyelme; semmi esetre sem megadott sza
Gautama, a Buddha adta, a híres Virágbeszédben. Következzék hát e kiváló be
bályok mindenáron való betartása. széd bemutatása a saját feldolgozásomban:
Mindezen sajátságok arra vezethetők vissza, hogy a zenben nincsenek re
ceptek. A zen nem azt mondja meg, mit kell tennünk, hanem azt mutatja meg,
Egy szép napon a Buddha arra készült, hogy beszédet tartson egy hatalmas
hogyan érdemes tennünk azt, amit teszünk. Mondjuk például a rajztanár azt a
gyülekezetnek, amely ezerötszáz szerzetesből és apácából állt. Amikor eléjük
feladatot adja a tanulóknak, hogy, rajzoljanak le egy pillangót! Mindegyik gye
lépett és üdvözölte a hallgatóságot, valaki adott neki egy virágot. A Buddha
rek a maga módján teszi ezt: az egyik lábatlan lepkét alkot; a másik kettővel
elfogadta, majd körbemutatta, hogy mindenki lássa. Sokáig nem szólt egy
több lábat rajzol a kelleténél, és így tovább. A feladatnak azonban nincs „he
szót sem - ami nagyon szokatlan volt, ugyanis általában igen ékesszólóan be
lyes" megoldása. A rajz minősége nem azon múlik, hogy a gyerek megfelelő
szélt. Egy idő után a hallgatóság fészkelődni kezdett.
számú lábat rajzol-e a pillangónak, hanem azon, mennyire adja bele a lelkét,
Volt, aki ezt gondolta magában: ,.A Mester öregkorára bizonyára elvesztet
mennyire eredeti a kifejezésmódja.
te az emlékezötehetségét." Mások ekképpen spekuláltak: „A Mester bizo
Sokan nem látnak semmiféle rokonságot a zen és Jézus tanításai között,
nyára valami mélységes tanítást akar adni nekünk. Rá kellene jönnöm, mi az."
Reginald H. Blyth - aki D. T. Suzukival együtt a zen legkiválóbb tolmácsolói
Az összes jelenlévő közül egyedül csak Mahakaszjápa nem veszítette el a nyu-
közé tartozott — meglepetést tartogat a számukra, ugyanis ő a következőkép
pen látja a zen, a kereszténység és a buddhizmus közötti kapcsolatot:
galmát. Ügy látszott, megértette a lényeget, és rámosolygott a Buddhára. Ezt A zen első és legfontosabb eleme a jelenlét. A jelenlét azt jelenti: az ember ké
látván, a Buddha megörült, és így szólt a gyülekezethez: pes teljes mértékben tudatában lenni annak, ami benne és a környezetében
- Meglátásom kincset ér, és a szívem boldogsággal teli. Mivel a végső való történik. A théraváda buddhizmusban - amely Thaiföldön, Sri Lankán, Kam
ságnak nincs formája, ezt a csodálatos módszert eszeltem ki, hogy megmu bodzsában, Laoszban és Burmában a buddhizmus uralkodó formája -
tassam nektek. Ez a módszer nem szavakon múlik. A tanításom voltaképpen sziííinak, tudatosságnak nevezik a jelenlétet. A tudatosság gyakorlása e hagyo
kevésbé iontos, mint a tanítvány felismerése. Ezennel ezt a módszert Maha- mány legfontosabb szellemi gyakorlata. A Buddha legnagyobb becsben tar
kaszjápára hagyományozom. tott, szellemi fejlődésről szóló beszéde, a Szatipatthána-szútta, teljes egészé
ben ezzel a témával foglalkozik. Lássunk belőle egy bekezdést!
Sejted már a lényeget!' Mielőtt részletesen elemeznénk a beszédet, idézek a
Hegyi beszédből, amely nagyon közel áll a Virágbeszédhez. Ez Jézus egyik leg A szerzetes éber, mikor jön és megy, éber, mikor ide vagy oda néz, éber, mikor
szebb, legköltőibb tanítása. Ezentúl e beszédet I'ermészetbeszédnek fogjuk hajol és mozog, éber, mikor a szerzetesi köntöst és az alamizsnás szilkét
hívni: hordja. Éber, mikor eszik, iszik, rág, ízlel. Éber, mikor székel vagy vizel. Éber,
mikor jár, áll, ül, alszik, ébred, beszél vagy hallgat. (,4 tudatosság útjáról szóló
Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit nagy tanítóbeszéd, 9. Horváth György fordítása)
egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy
nem több-é az élet az eledelnél, és a test az öltözetnél? Tekintsetek az égi ma A théraváda szerzetes hétköznapi életének minden mozzanatát éber tudatos
darakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarítanak; és a ti sággal kell, hogy kísérje. A buddhizmus alapvető tétele, hogy a megvilágoso
mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? dás magvait az éber, tudatos élettel lehet elvetni.
Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megtoldhatja életkorát A Virágbeszéd elsősorban az éber tudatosság, azaz a jelenlét fontosságát
csak egy arasszal is? példázza. Vajon mi az oka, hogy Mahakaszjápán kívül senki sem volt képes
Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Nézzétek a mező liliomait, megérteni ezt az üzenetet? A válasz hihetetlenül egyszerű: az emberek több
mint növekednek: nem munkálkodnak és nem fonnak; de mondom néktek, sége nem rendelkezik jelenléttel. Általában nem élünk benne a jelen pillanat
hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül ban. Amikor a Buddha felmutatta a virágot, hogy mindenki lássa, egyszerűen
egv. Ha pedig a mezőnek füvét, mely ma van, és holnap kemencébe vettetik, azt akarta, lássák, milyen szép, és érezzék az illatát. Eléggé egyszerű dolog;
így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek? Ne aggo mégis egyedül Mahakaszjápa volt képes rá! A többiek azért nem vették az üze
dalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? netet, mert túlságosan el voltak foglalva a saját gondolataikkal és aggodalma
vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mindezt a pogányok keresik. Hiszen tudja a ikkal. Mivel nem voltak jelen (az éber, tudatos jelenlét értelmében), nem vet
ték észre és nem tudták méltányolni az itt-és-most szépségét. Sajnos, legtöbb
ti mennyei Atyátok, hogy ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először
ször mi is éppen ezt tesszük!
Istennek országát, és az ő igazságát, és ezek mind megadatnak néktek.
Ne aggodalmaskodótok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodal Nem túlzás, hogy a „jelenlét" minden igazi szellemi tanítás alapköve kell
maskodik a maga dolgai felől. Kiég a mának a maga baja. (Mt 6,25-34) legyen - etnikai vagy kulturális eredetétől függetlenül. Jézus is állandóan
hangsúlyozta a jelenlét fontosságát. Az evangéliumok tele vannak Jézus
Mik a hasonlóságok? Először is mindkét mester egyszerűen odanézésre és Ügyeljetek!, Nézzétek!, Halljátok és értsétek!, és hasonló felszólításaival. Jézus
odafigyelésre szólította föl a hallgatóságát. A művészet lényege a látás. Ah lanításai ilyen értelemben, szellemileg, nagyon közel állnak a Buddháéihoz,
hoz, hogy valaki művész legyen, fogékonynak kell lennie a valóságra. Miként hiszen a buddhizmus lényege éppen az éber tudatosság művelése. A „Buddha"
Picasso kijelentette: „Mások helyett látok." Az odafigyelés a zen nyitja - mint szó például éppen azt jelenti: „A Felébredett". János evangéliumában hason
minden művészeté. Amikor a Buddha felmutatta közönségének a virágot, fel lóképpen „a Világ Világossága" néven említi Jézust, a Hegyi beszédben pedig
hívta rá az emberek figyelmét. Ugyanígy, amikor Jézus azt mondta: Nézzétek a Jézus a tudatosság fontosságára hívja fel tanítványai figyelmét:
menő liliomait, mint növekednek, felszólította közönségét, figyeljenek oda ar
ra, ami a szemük előtt van.
A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos köznapi" jelzőt. A népszerű kereszténység erősen eltúlozza a csodás, rendkí
lesz. Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz. Ha azért a ben vüli események jelentőségét Jézus életében. Egyes keresztények egyenesen
ned lévő világosság sötétség, mekkora akkor a sötétség?! (Mt 6,22-23) úgy vélik, hitük igazsága attól függ, hogy bizonyítható-e ezen csodás esemé
nyek megtörténte. A természetfölötti, rendkívüli események e túlzott hangsú
Valóban, ha a szem „nem ép" (Károh fordításában „gonosz" -aford.), akkor lyozása azonban ellentétben áll Jézus tanításainak eredeti szellemével. Amikor
az ember nem látja sem a szépet, sem az igazat. Itt Jézus egyértelműen kijelen a farizeusok és az írástudók elmentek Jézushoz, és arra kérték, mutasson nekik
ti, hogy az éberség elengedhetetlen a szellemiséghez. jelet, megtagadta tőlük. (Mt 12,39 és 16,1-4). Elvetette a szellemiség ilyetén
Gondoljunk vissza Jézusnak „a mező liliomairól" tett megjegyzésére, hogy megközelítését. A jelek, a csodák, a „pszichikus" képességek veszélyesek, mert
még jobban meggyőződjünk a fentiekről! Jézus itt kétségtelenül egy alapvető és esetleg félreértelmezik őket és visszaélnek velük. Az evangéliumokban felje
általános emberi problémáról, a létbizonytalanságról szól. Olyanoknak beszélt, gyezték, hogy Jézus gyógyításra felhasználta pszichikus képességét. Ezt azon
akik éppúgy tapasztalták a létezéssel járó aggodalmakat, mint mostanság mi ban együttérzésből tette - nem pedig azért, hogy lenyűgözze az embereket és
mindannyian. A beszéd éppen ezekkel a szavakkal kezdődik: „Ne aggodalmas híveket toborozzon magának, vagy tanítson. A világ egyébként is tele van cso
kodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mi dás gyógyítókkal és természetfeletti képességekkel megáldott emberekkel -
be öltözködjetek!" Felhívta közönsége figyelmét az ég madaraira, majd felszólí egyesek csalók, mások valódiak. Nem biztos, hogy sokat jelent, ha valaki pusz
totta őket, vessenek egy pillantást a mező liliomaira. Mintha valami ilyesmit tán természetfölötti képességről tesz tanúbizonyságot.
mondott volna nekik: „Egy pillanatra hagyjátok abba azt, amit csináltok! A ter Sok keresztény erőteljes hangsúlyt fektet Jézus természetfölötti képessé
mészet valami nagyon fontosat akar mondani nektek. De nem hallhatjátok meg geire. Gyakran hangoztatják, hogy Jézus mennyi emberefölötti tettet hajtott
a szavát, amíg le nem csendesedtek, és oda nem figyeltek rá!" Tehát - csakúgy, végre; többek között a halottat is feltámasztotta. Nem áll szándékomban két
mint Buddha a Virdgbe szedheti -Jézus is a csend hatalmút próbálta szemléltetni. ségbe vonni ezeket az állításokat, de szerintem nem az a fontos, hogy tényleg
Amíg el nem sajátítottuk a hallgatás művészetét, addig nem tehetünk szert csodákat vitt-e véghez. Hanem ha feltesszük: tényleg végrehajtotta ezeket a
valódi jelenlétre. A hallgatáshoz mély megnyugvás szükséges, ehhez pedig csodálatos dolgokat, vajon milyen hatással voltak ezek a cselekedetek a körü
előbb fel kell hagyni mindenfajta ténykedéssel - a fizikai, és a tudati síkon lölte levő emberekre? Egyszerűen csak feltűnést keltettek, vagy pedig meg
egyaránt. Az emberek többsége a saját aggodalmaival, vágyaival, félelmeivel, változtatták az életét azoknak, akik e tettek szemtanúi voltak, és rávezették
gondolataival van elfoglalva. Ezek az érzelmek és gondolatok nagy-nagy zajt őket a belső békesség és öröm ösvényére?
csapnak a fejünkben, és meggátolnak bennünket a jelen pillanat élvezetében. Sokan csodatevőként gondolják el Jézust, de igen kevesen ismerik művész
A Virágbeszéd esetében a hallgatóság tagjai többnyire a sa]át gondolataikkal ként és a „hétköznapi varázslatok" mestereként. John Welwood író és pszi
foglalatoskodtak; ki akarták találni a Buddha szándékát, így képtelenek voltak chológus a következő meglátással szolgál:
elhallgatni. Jézus Természetbeszédíbtn szintúgy arra hívta fel a figyelmet,
hogy többnyire mindenki a saját aggodalmaival foglalatoskodik. Az a baj, A varázslat, értelmezésem szerint, arra az élményre vonatkozik, melynek so
hogy amíg nem engedjük el magunkat, nem vehetjük észre az igazságot. rán az ember szeme hirtelen rányílik a lét csodájára, és ráérez: az élet sokkal
A zen második legfontosabb eleme a „hétköznapisag". A tanító - mind a Vi- több, mint amennyit általában észrevesz belőle. Ráébredünk: nem vagyunk
rágbeszédben, mind a Természetbeszédben - hétköznapi, természeti jelensége örökre azon szűkreszabott keretek közé kényszerítve, amelyeket a családi,
ket használt fel a tanításhoz. Buddha egyszerűen felmutatott egy virágot. Jé társadalmi örökségünk, azaz a saját szokványos gondolataink megszabnak
zus sem mondta: „Ide figyeljetek, valami óriási csodát fogok mutatni nektek!" számunkra; s az életnek vannak olyan mélységei, dimenziói, jelentésteli meg
- egyszerűen csak felhívta a hallgatósága figyelmét a közönséges, hétköznapi nyilvánulásai, amelyek a szokásos elképzeléseinken és fogalmainkon messze
dolgokra: az ég madaraira és a mező liliomaira. Ezeken az egyszerű, látszólag túlmutatnak. (Ordinary Magic, 1992. xiii)
figyelemre sem méltó jelenségeken keresztül azonban fontos szellemi leckét
adtak mindketten. Az a képesség, mely a hétköznapi, az ismerős dolgokat va A zent kétféle okból is „hétköznapi varázslatnak" nevezik. Először is, termé
lami csodássá alakítja át, a művészet csalhatatlan ismertetőjegye. szetes és hétköznapi eszközökkel idézi elő a tanítványban a szellemi felébre
A bevezetőben szóltunk a „hétköznapi varázslatról", hangsúlyozva a „hét dést. Természetfölötti erőket a zen sohasem alkalmaz. Másodszor pedig - ami
még fontosabb - a zen felhívja a figyelmünket a hétköznapi élet csodáira. A vén tanít szellemi igazságokat. Ez elgondolhatatlan a nyugati ember számára,
körülöttünk levő közönséges világban szépség, bőség és harmónia rejtőzik, s aki a szellemi és az anyagi világ merev szétválasztásához szokott. Pedig épp et
ezt csak elvétve vesszük észre. A zen megkísérli ráhangolni érzékeinket e ter től válik a zen olyan érdekessé és költőivé! D. T. Suzuki így ír erről:
mészetes csodákra, hogy felélessze bennünk a hétköznapi élet örömeit.
A művészet hétköznapi varázslat. A fotóművészet például gyakran a leg A zen megmutatkozik a hétköznapi ember életében is - legyen az akár a lehe
hétköznapibb, legszokványosabb dolgot választja tárgyául - egy régi, omla tő legérdektelenebb és legeseménytelenebb -, mivel az életben való benne-lét
dozó házat, ablakot, ruhaszárítón függő vásznat - és mégis, a fényképész által tényének a felismerését jelenti a megélt élet közepette. A zen következetesen
alkalmazott eredeti látószög, megvilágítás, elrendezés, távolság- vagy háttér e tény észrevételére neveli az elmét; felnyitja az ember szemét, hogy lássa ezt
választás folytán a hétköznapi téma csodává alakul át. Dorothea Brande írónő a nap mint nap, óráról órára megnyilatkozó rejtélyt, kitágítja a szívét, hogy
a következő megfigyelést tette: minden rezdülésével felölelje az idő és a tér végtelenségét; megmutatja, hogy
ebben a világban élni olyan, mintha az Edenkertben járnánk; s mindezen szel
A lángelme egészen az utolsó leheletéig megőrzi gyermeki természetességét, lemi műveleteket anélkül viszi véghez, hogy tantételekhez folyamodna -
örökös fogékonyságát, és „a szem ártatlanságát", ami a festő számára oly so pusztán azzal, hogy a legbenső lényünkben rejlő igazságra a lehető legközvet
kat jelent. Megőrzi a gyors válaszkészséget minden új helyzetre (a régiekre lenebbül rámutat. (Introduction to Zen Buddhism, 1964. 45.)
pedig úgy felel, mintha újak lennének); és a képességet arra, hogy úgy lásson
minden tárgyat és jellegzetességet, mintha az éppen abban a pillanatban ke .1 zen harmadik legfontosabb eleme az életkedv, mely szorosan kapcsolódik a je
rült volna ki Isten kezéből, ahelyett, hogy azonnal, csodálkozás és meglepetés lenléthez. A zen - művészet, a művészet pedig az élvezetért van. Akik nem
nélkül osztályokba és rekeszekbe sorolná őket. Azonnal és elevenen átérez uidják élvezni az életet, azokból fokozatosan kivész az életkedv. Miként már
minden helyzetei, úgyhogy a „közönséges" szó szinte alig jelent valamit a megjegyeztük, mintha manapság az emberek - a modern, anyagi jólét ellenére
számára. Mindig meg kell látnia „a dolgok közti megfeleléseket," amiről
- egyre levertebbek, egyre életuntabbak lennének. Vajon mit rontottunk el?
Arisztotelész beszélt kétezer évvel ezelőtt. (On Becominga Writer, 1981.)
Miért veszítettük el az életkedvünket, miközben a civilizációnk ilyen magas
íe|lettségi fokot ért el? Nem kellene inkább egyre boldogabbaknak lennünk,
A szem Dorothea Brande által említett „ártatlansága" ugyanaz, mint az örök hiszen a világ egyre jobban „halad"?
kezelők szelleme, amiről korábban beszéltünk. A zen a látás művészete. Akár a Talán nem is kell ezen annyira meglepődnünk. Hiszen mindaz, ami társa
többi művészetnek, a zennek sem a külvilág átalakítása a célja, hanem az, hogy dalmi szinten bekövetkezett, párhuzamosan lezajlik az egyénekben is. Ahogy
az ember új színben lássa ezt a világot. Ha egyáltalán van valamiféle célja a zen kinövünk a gyermekkorból és lassan felnőtté válunk, életkedvünk fokozato
nek, akkor a szatori (megvilágosodás) az. D. T. Suzuki, az amerikai zen egyik san alábbhagy. Két kicsi gyerekem van, és mindig csodálkozom, milyen sok az
úttörője úgy érzékeltette a szatorit, mint valami nézőpontváltást. A z.enben - energiájuk. Annyira tele vannak élettel! Az én energiaszintem meg sem köze
akárcsak a többi művészetben - az örök kezdők szelleme teszi lehetővé a va líti az övékét. Biztos, hogy biológiai tényezők is közrejátszanak ebben, mert
rázslatot, mert így az ember mindent más, új színben lát. az energiaszint az életkorral is összefügg, de nem hiszem, hogy csak erről len
Jézus sokkal nagyobb hatást és sikert ért el „hétköznapi varázslataival", ne szó. A felnőttek lelki alkatának is szerepe van a különbségben.
mint a csodáival. A farizeusok és az írástudók állítólag tudtak róla, hogy csodá Köztudott, hogy Jézus mennyire szerette a gyermekeket. Jól látta tehát a
kat művel, mégis keresztre feszítették. „Hétköznapi varázslataival" azonban kapcsolatot az emberek lelki alkata és a szellemiségük között. Szerinte Isten
máig jó és tartós benyomást gyakorolhat mindenkire, aki odafigyel rájuk. A országa a gyermekeké (Mk 10,14), továbbá kijelenti, hogy ha meg nem válto
Természetbeszédben például a jelenben való megbékélést hirdette „az ég mada zunk és olyanok nem leszünk, minta gyermekek, nem megyünk be a mennyek
rai" és „a mező liliomai" által. Jóllehet ezek csupán hétköznapi példák. Jézus országába (Mt 18,3). Ez volt az egyetlen dolog, amit Jézus a mennyek országá
nagv hatást tudott gyakorolni velük a hallgatóságára, mivel nem lenyűgözni ba való belépés feltételéül szabott: legyünk olyanokká, mint a gyermekek! Ez
akarta őket, hanem felébreszteni a szívükben valami mélyen ott rejtezőt. egyáltalán nem meglepő, hiszen a gyerekek a legnagyobb életművészek. Élve
A zenre mindenesetre jellemző, hogy közönséges, „evilági" eszközök ré zettel szoktam figyelni, ahogyan a környezetükkel bánnak. Csodálatos képes
ségük van a csodálkozásra, a játékra, a szépség és a talány méltánylására, a
gondtalan örvendezésre. Sajnos, ahogy felnövünk, fokozatosan elveszítjük e szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak." (Mt
készségeket. 13,16). Ügy tartotta, az emberek szellemi bajai a helyzetfelismerés és a tuda
tosság hiányára vezethetők vissza.
Miért szürkül el az életünk, miért válik olyan sótlanná és örömtelenné, mi
közben felnövünk? A válaszhoz meg kell vizsgálnunk a kultúránk, a nevelte Figyeljük meg, Jézus különbségei tett a „nézés" és a „látás" között! A „né
zés" lehet pusztán felületes, a „látás" azonban mélységet feltételez. Valódi
tésünk és a fogyasztói társadalom közötti bonyolult kölcsönhatást, és meg
szellemiség elképzelhetetlen mélyreható szellemi belátás nélkül. Természet
kell állapítanunk, hogyan nevelte belénk ez a társadalom a boldogtalanság fel beszédében Jézus arra tanított: az embernek belső békessége a dolgok termé
tételeit. De egyszerűbb válasz is adható: életkedvünket tudatosságszintünk szetébe való betekintésből származik. Ezzel kapcsolatban három dolgot kell
csökkenése és ragaszkodásaink erősödése következtében veszítjük el, miköz megszívlelnünk:
ben felnőtté válunk.
Először is, a madarak nem aggodalmaskodnak az ételük, a liliomok a ruhá
A kisgyermekek még kevés dologhoz ragaszkodnak. A felnőttektől eltérő
zatuk miatt. A dolgok eddig kiválóan mentek a mi beavatkozásunk és aggódá
en, őket még nem kötik a bizonyos elvekhez, véleményekhez, elgondolások
sunk nélkül is. A madarak és a liliomok egyszerűen „bíznak Istenben". (Ez
hoz, ítéletekhez vagy cselekvésformákhoz tapadó beidegződések. Ezért sok
persze csak költői megfogalmazás, hiszen a madarak és a liliomok még csak
kal találékonyabbak, és jól érzik magukat egyszerű dolgok társaságában is. Fi
nem is gondolkodnak. De metaforául szolgálnak azok számára, akik alávetik
gyeljük csak meg, miként képesek szinte mindenből játékot csinálni! Minden
magukat Isten akaratának.)
gyerek varázsló. Képzeletük erejével egy pillanat alatt hátas paripává változ
Másodszor: számos fontos dolog az életben egyszerűen nem rajtunk mú
tatják a seprűnyelet. A felnőtté érés során azonban egyre több kötődés alakul
lik, nincs a fennhatóságunk alatt. Mint emberi lények szigorúan korlátozottak
ki bennünk, rögeszméink megszaporodnak. Ezekből aztán figyelemelterelő
vagyunk. Éppen ideje lenne felismernünk ezt! Jézus ezért tette fel a szónoki
érzelmek - aggodalom, idegesség, félelem, vágy és harag - alakulnak ki, ami
kérdést: „Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megtoldhatja
nek az éberségünk és az ötletkészségünk látja kárát. Gyerekkoromban mindig
életkorát csak egy arasszal is?" (Mt 6,27) Bizony, alapvető tény, hogy életünk
nagyon élveztem a friss kenyér illatát, amint reggelente elhaladtam a pékség
- bármennyire becses is számunkra - nem tartozik a fennhatóságunk alá! Ezen
előtt- E képességemet azonban már jó ideje elvesztetnem, és nem is nyertem
igazság elfogadása belső békességhez vezet, tagadása pedig felesleges aggodal
vissza mindaddig, amíg fel nem fedeztem a zent. Ha a tudatunkat mindenféle
makat és gátlásokat szül.
világi gond és aggodalom nyomasztja, nehéz átélni az élet egyszerű örömeit.
Harmadszor: nem érdemes a holnap miatt aggodalmaskodnunk, hiszen
A zen negyedik legfontosabb eleme a helyzetfelismerés, mely együtt jár a tuda
van elég dolgunk anélkül is. Jézus azt tanácsolta: legyen „elég a mának a maga
tossággal. Hétköznapi varázslat helyzetfelismerés nélkül nem következhet be;
baja". Ha a holnap miatt idegeskedünk, azzal csak magunk alatt vágjuk a fát,
ez a dolgok természetébe való betekintés képessége. Természetes, hogy a hu
inert megnehezítjük számunkra az éppen esedékes feladataink elvégzését.
mor és a költészet méltánylásához helyzetfelismerés szükséges. Akárcsak a
Jézus a Természetbeszédben arra tanított, milyen fontos az igazság felis
nevetést egy vicc hallatán, a szaton örömét is az Aha! élmény váltja ki belő
merése és belátása. Az igazi szellemiség - a velejáró örömmel, békességgel és
lünk. Felismerés nélkül nincs művészet. A művész számára kulcsfontosságú a
szabadsággal együtt - látás, nem pedig hu kérdése. Ha van látás, semmi szük
megkülönböztetés képessége, hogy a nyilvánvaló látszat mögé tekinthessen.
ség vitatkozásra, hitre, mások meggyőzésére. A legfontosabb tehát olyannak
Paul Klee festőművész jegyezte meg: „a művész nem reprodukálja a láthatót,
látni a valóságot, amilyen. Albert Camus szerint: „Az embert mindig zsákmá
hanem láthatóvá teszi a dolgokat."
nyul ejti a saját igaza. Ha már egyszer belátta, nem tud megszabadulni tőle. Va
Jézus szerint a megszabadulás szellemi felismerésen alapszik. Ez az elv -
lamivel fizetnie kell érte." {The Myth of Sisyphus und Other Stones, 1955. 31.)
tudniillik hogy a szellemi felismerésnek elsődleges szerepe van a megváltás fo
liz azonban előnnyel is jár, mert bár az igazság, ha már egyszer felismertük,
lyamatában - ama állításában kristályosodik ki, mely szerint „az igazság szaba
kötelez bennünket, ugyanakkor megszabadít egy csomó tehertől. Ismét aTcr-
dokká tesz benneteket" (Jn 8,32). Ha megfigyeljük, milyen sokszor fordul elő
mészetbeszédre utalva, azok, akik mindig mindent az ellenőrzésük alá akar
az evangéliumokban az „igazság", a „világosság", a „szem", a „fül" és a „vak
nak vonni, megpróbálva kiküszöbölni minden bizonytalanságot, nyomorúsá
ság" kifejezés, nehéz megérteni, vajon az egyház miért nem vette tudomásul,
gos életet élnek, ugyanis a természet ellen fordulnak. Azok viszont, akik el
hogy a megszabadulás megkülönböztető tudás, nem pedig hit kérdése. Jézus
tanítványai szellemi felfogóképességét, felismerését e szavakkal dicsérte: „A ti
tudják fogadni a bizonytalanságokat mint az élet természetes velejáróit, bé tása. Érdekes módon, a kalligráfia hulladékpapírra készült - nem olyanra, ami
kességben élnek. A madaraktól és a liliomoktól rengeteget tanulhatunk. lyet általában a kalligráfiához szoktak használni. Barátom elmondása szerint a
Egyesek értelmezésében Jézus Természetbeszéde a Gondviselésről szól. nagyapja éppen gyakorolt, amikor ezt a képet készítette. Egyáltalán nem töre
Eszerint az ember békessége azon a hiten alapszik, hogy Isten mindenről gon kedett különleges alkotásra. Furcsa módon, mégis ez lett élete legjobb műve!
doskodni fog. Egyértelmű, hogy ebben a felfogásban a békesség a jövővel kap A vu-vei tipikus esete: siker, minden különösebb erőfeszítés nélkül. Elké
csolatos hiten, nem pedig a jelen igazságának belátásán nyugszik-hiszen nem pesztően sok mestermunka, kimagasló művészi alkotás készült ezen a gond
lehet semmilyen kézzelfogható bizonyítékunk arra, hogy Isten valóban gon talan, szándékolatlan módon! Mint korábban említettük, az elengedettség a
doskodni fog rólunk. Másrészt azok, akik állandóan az isteni gondviselésre szellemiség előfeltétele. Modern társadalmunk egyik legnagyobb baja a túl
számítanak, tulajdonképpen arra várnak, hogy Isten az ő érdekeiket szolgálja. zott sikerhajhászás. Sokszor még azon területeken is megerőltetjük magun
Megpróbálják felhívni magukra Isten figyelmét. kat, ahol az erőfeszítés nem helyénvaló. A művészetnek - akárcsak a spiritua-
Jézus azonban azt mondja, keressük először „Istennek országát, és az ő litásnak - semmi köze a sikerhez. Ha sikerre törekszünk vele, akkor alárendel
igazságát". Ez azt jelenti, hogy helyezzük Istent mindenek elé. Valójában azt jük valami másnak - hínévnek, pénznek, elismerési vágynak. Ha pedig ez be
mondja ezzel Jézus, ha sikerül megtennünk ezt, akkor minden más magától következik, a mű elveszíti szépségét; nem művészet többé. A valódi művészet
fog menni. Álláspontja nyilvánvaló: végső soron nem attól leszünk boldogok, kedvtelés, szórakozás - nincs más célja, mint önmaga.
hogy Isten eleve szavatolta kéréseink teljesítését és szükségleteink kielégíté A zen - művészet lévén — „céltalan" és „haszontalan". Ebben rejlik azonban
sét, hanem attól, ha megadjuk magunkat Isten akaratának - azaz teljes mér „haszontalanságának" óriási haszna: lehetővé teszi a pihenést, a kikapcsoló
tékben, feltétel nélkül elfogadjuk a valóságot úgy, ahogy van. dást, az élet élvezetét minden körülmények között. Pontosan ezért mondta
így tehát nem kell feltétlenül úgy értelmeznünk a Természetbeszédet, Jézus: „Az én igám édes, és az én terhem könnyű" (Mt 11,30*). Minden dolog
hogy a Gondviselést tanítja. A beszéd lényege voltaképpen felfogható a ter „édes", ha tudjuk, mikor kell Istenre bízni az irányításukat.
mészetfölötti hatalomra való hivatkozás nélkül is; még a személyes Isten lété Jézus Természetbeszédében gyönyörűen szemléltette a vu-vei elvét. A va
ben sem kell feltétlenül hinnünk. Elegendő pusztán annak a belátása is, hogy don élő madarak nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarítanak, még
az aggodalmaskodás hiábavaló, az igazi békesség pedig a valóság teljes tudo is van mit enniük. A mező liliomai nem munkálkodnak, nem fonnak, mégis
másulvételéből és elfogadásából fakad. van öltözetük. A vu-vei nem lustaság és semmittevés, hanem a természet kö
A zen ötödik legfontosabb eleme a „vu-vei." A vu-vei szó szerinti fordítás vetése és az energiánkkal való takarékoskodás. A dolgok „lenni hagyásának"
ban „nem-cselekvést" jelent, mégis a tétlenség szinte szöges ellentéte. Az ál gyönyörűsége!
talam ismert legjobb angol megfelelője Huston Smith ötlete, aki „creative Ez volt tehát a zen első öt legfontosabb eleme: a jelenlét, a hélköznapiság,
quietude"-nek, „alkotó nyugalom"-nak fordítja. Paradox létállapotra utal, az életkedv, a helyzetfelismerés és a vu-vei. A következő fejezetben áttekint
amelyben a legmagasabb fokú tevékenység egybeesik a pihenés legmagasabb jük a fennmaradó fontos elemeket: a szelídséget, a szabadságol, az egyszerű
fokával. Smith a következőképpen magyarázza a kifejezés jelentéséi: séget, a paradoxitást, a jobb agyféltekés beállítottságot és a lelkesültséget!
Második fejezet lag kizártam magam a zen mesterek köréből. így aztán szívesen elárulok még
egy-két dolgot az olvasó kíváncsiságának kielégítésére. A következőkben is
Mi a zen? (II): A dolgok veleje Jézus Természetbeszédét tekintjük fő hivatkozási alapnak.
A zen hatodik legfontosabb eleme a szelídség. Meg kell ismerkedünk két fon
tos taoista fogalommal, a finnel és ajanggal, hogy megérthessük, mit jelent a
zenben a szelídség. Ajin és ajang szó szerint a hímnem és a nőnem princípiu
mát jelenti. Olyan ellentétpárokban nyilvánulnak meg, mint a férfi és a nő, a jó
és a rossz, a fény és a sötétség, a nappal és az éjszaka, a pozitív és a negatív pó
Ha meg nem változtok és olyanok nem lesztek, lus, a nyilvánvaló és a rejtett dolgok, az erős és a gyenge, és így tovább. Kjin-
mint a gyermek, nem mentek be a mennyek országába. /ang páros a taoizmus szimbóluma: képén a két kozmikus erőt egymásba fo
JÉZUS nódva láthatjuk, ayíttben van egy kicsi ujangból, és fordítva. A taoista elképze
lés szerint a/t» és ajang kölcsönhatása tartja mozgásban a világegyetemet, és
A legfőbb jó a vízhez hasonló. teremti meg az élőlények sokaságát.
LAO-CE Nyugaton az emberek többsége úgy képzeli el, hogy a jó és a rossz két el
lentétes, egymás megsemmisítésére törekvő erő. A taoisták szerint azonban
A zen olyan, mint az anya és az almáspite: vele együtt növünk fel, de hogy kölcsönösen függnek egymástól, és kiegészítik egymást. Ajin-jang a teremtő
észrevesszük-e, az más kérdés. Róbert Fulgham, AZ Ami: tényleg tudnom kell, feszültség ősi szimbóluma, ami nélkül nincs élet, nincs változás. Az ellentétek
azt már az óvodában megtanultam című csodálatos könyvecske szerzője je egymást kiegészítő voltának lelismerése alapvető a zen szelíd életfelfogásában.
gyezte meg a következőket: A szelídség az egyik legfontosabb taoista erény. Ez különbözteti meg az
igazi művészt a puszta szakembertől - Lao-ce szerint az a fennmaradáshoz is
És emlékezz a Dick és Jane könyvekre, és az első szóra, melyet megtanultál - elengedhetetlen. Csuang-ce, taoista mester a következő történet segítségével
a legfontosabbikra: NÉZD! világította meg a szelídség szerepét az ember életében:
Minden fontos dolog bennünk foglaltatik. A szeretet és az alapvető higié
nia. Az ökológia, a politika, az egyenlőség és az értelmes élet. (Már az óvodá Pao fantasztikusan ügyes hentes volt. Amikor késével feldarabolta a tehenet,
ban megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Havas Krisztina ford., 1992. 8.) mozdulatai roppant kecsesek voltak; az egész művelet tánchoz hasonlított,
amelyben a táncos eggyé válik a tánccal. A császár egyszer megpillantotta
A zen gyakorlatilag ott van mindenütt. A hagyományos kínai kultúrában hat Paót munka közben, és felkiáltott meglepetésében:
klasszikus művészet létezett: zene, sakk, íjászat, lovaglás, kalligráfia és festé -Csodálatra méltó az ügyességed! Nem hiszek a szememnek!
szet. Sokat megtudhatnánk a zenről, ha teljes szívünkből nekiállnánk megta Pao, a hentes ekképp válaszolt:
nulni valamelyiket. Mindben ugyanazon alapelv érvényesül. A japán kultúrá - A tehén feldarabolásához nem az ügyességemet, hanem magát a Taót
ban szintén ott a csado, a kendő, a dzsiidó és a bustdo. A szavak -do végződése a használom föl! Amikor tanulni kezdtem a hentességet, még tehénnek láttam
varázslatos kínai tao szó japán megfelelője. Jelentésük sorrendben: a tea mű a tehenet. Három év múltán azonban már nem láttam a tehenet; izomköte
vészete, a kardforgatás művészete, a szelídség művészete (a dzsúdó ugyanis az gekből és csontokból álló, csudálatos szerkezetet láttam. Azóta nem kell a
ellenféltől történő erőkölcsönzés elvén nyugszik) és a harcos művészete. Va szememmel néznem, amit teszek; elég pusztán az ösztönös érzéseimre ha
lamennyi művészetet a zen gyakorlási módjának tekintik. A zent voltaképpen gyatkoznom. A többi hentes nyiszálja késével a csontot és a húst - nekem er
felfedezheted bármiben, amit teszel - ha jól odafigyelsz. A zen ugyanis a kivá re nincs szükségem. Ez a kés, amit használok, már tizenkilenc éves. Több ezer
lóság művészete. tehénnel volt már dolga, de még mindig olyan éles, mintha új volna, mert
Ebben a fejezetben tovább folytatjuk vizsgálódásunkat a zen sajátosságai mindig átsiklik a csontok közötti résen.
ról! Igazság szerint egyáltalán nem „zenes" dolog ilyen hosszasan értekezni a ... Ezt meghallván, a császár így szólt:
zenről, de már amúgy is annyi mindent mondtam róla, hogy ezzel gyakorlati - Végre megtanultam az élet művészetét!
44 MÁSODIK FEJEZET MI A ZEN? (II.): A DOLGOK VELEJE 45
Pao kése a hentes szelídsége miatt nem csorbult ki soha-mert ő tisztában volt Jézus tanítása szerint a szellemiség nem nyers erő vagy akarat kérdése. Lao-ce,
a természet működésével. Ez a szelídség az élet megszépítésének, a munka a taoizmus alapítója szerint: „a legfőbb jó a vízhez hasonló". A víz valóban a
megszentclésének titka. A szelídség a természet követését jelenti, ellenszegü szelídség tanítója; bármilyen tartályba öntjük, azonnal felveszi az edény alak
lés helyett. Elejét veszi az energiapazarlásnak és javítja a termelékenységet. ját. A víz nem áll ellen a valóságnak, hanem alkalmazkodik hozzá. Ebben az al
kalmazkodásban rejlik roppant ereje. Lao-ce a víz erejéről a Tao Te Kingben a
A szelídség ellentéte az erőszak, azaz minden olyan cselekedet, amely a ter
következőket mondta:
mészet ellen való. A szellemi erőszak társadalmunk jellegzetes tünete. So
kunkra jellemző valamilyen erőszakosság, mert nem ismerjük eléggé a valóság
természetét. Gyakran még csak tudatában sem vagyunk annak, hogy erősza Az égalattiban semmi sem lágyabb és gyengébb, mint a víz, s mégis, ha
kosan cselekszünk. Kézenfekvő példa a halálhoz való viszonyunk: egyszerűen megtámadja a kemény és erős dolgokat, nincs, ami versenyre tudna kelni vele.
képtelenek vagyunk elfogadni a halált mint az élet természetes velejáróját! És nincs, ami meg tudná változtatni.
Orvostudományunk is azt tűzi ki célul, hogy bármi áron megakadályozza a Hogy a gyenge mindig legyőzi az erősét, a lágy pedig legyőzi a szilárdat, azt
bekövetkeztét. Az ilyen erőszak rengeteg szenvedést okoz a betegeknek és ál az égalattiban mindenki tudja, de nincs senki, aki meg is tudná valósítani.
talában a társadalomnak. (Lao-ce: Tao TcKing, Tericum, 1994. Tőkei Ferenc prózafordítása.)
C. S. Lewis harcias vallásnak nevezte a kereszténységet - pedig nincs igaza.
Jézus nem harcra, hanem a „vesztés általi győzelemre", egyfajta szellemi dzsú- A zen hetedik legfontosabb eleme a szabadság. A „szabadság" szóval manap
dóra tanított. A Természetbeszédben Jézus az ég madarainak és a mező lilio ság igen sokan visszaélnek. Ha a gyerekeimtől olyasmit kérek, amihez nincs
mainak a példáján mutatta be a szelídség művészetét. Jóllehet Isten láthatatlan kedvük, sokszor úgy kezelik a szabadság fogalmát, mint Aladdin a csodalám
keze megeteti a madarakat és felöltözteti a liliomokat, ugyanakkor ők is ki pát, és azt mondják: „Szabad országban élünk!" Számukra a szabadság a köte
lességek és a viselkedésbeli korlátok hiányával egyenlő.
vannak téve az elemek és más ismeretlen erők viszontagságának. A maradakat
ragadozók tizedelik, a liliomokat pedig elpusztíthatja az aszály vagy az áradat. Könyvespolcomon van egy érdekes könyv, címe: Rajztanítás kisgyerekek
Akárcsak mi, ők sem mentesek az élet törvényei alól: őket is sújtja a betegség, nek. Több éve vettem, mert mindig is lenyűgöztek a gyerekrajzok, de csak
az öregedés és a halál. Jézus úgy jellemezte a liliomot, mint élőlényt, amely nemrég értem rá, hogy figyelmesen elolvassam a szövegét is. Rájöttem, hogy a
„ma van, és holnap kemencébe vettetik". Úgy látszik, a gondviselés nem jelent szerző, Fej-tung Csien nem csak rajztanár, hanem zen tanító is. Az egyik feje
életbiztosítást! zet címe: Útmutató a véletlenszerű művészethez. Egy ilyen „véletlenszerű"
A madarak és a liliomok azonban szelíden alkalmazkodnak a környezetük rajzórán a szerző azt a feladatot adta a gyermekeknek, hogy ne valamilyen tár
höz, és méltóságteljes életei élnek - aggodalom, tiltakozás és panaszkodás gyat rajzoljanak, hanem szabadon fejezzék ki magukat, és rajzolják le, ami
nélkül. Jézus ezért tette fel a kérdést: ha ezek az „alacsonyrendű" lények képe csak az eszükbe jut. Ennek a rajzgyakorlatnak általában valamiféle „össze
sek ily módon élni, akkor miért olyan nehéz nekünk, embereknek, ugyanezt visszaság" az eredménye. A szerzőnek azonban van egy figyelemre méltó
megtennünk? Jézus sajátos szelídségükért dicsérte a madarakat és a liliomo meglátása: még ezeken az „összevissza" firkálmányokon belül is különbséget
kat; ez teszi lehetővé számukra, hogy - minden viszontagság ellenére - szép lehet tenni a bátor és a gyámoltalan alkotások között. Más szóval az össze
legyen az életük. visszaság - azaz a rendezetlenség - nem feltétlenül jelent szabadságot.
A Természetbeszéd lényege nem a Gondviselés, hanem a gyengeség ereje. Szemben azzal, amit talán sokan gondolnak, a szabadság nem a megköté
Miként Alán Watts megjegyezte: sek hiánya. A szabadság viszonylagos fogalom; nincs „abszolút szabadság".
Szabadság valójában csak valamely adott megkötéshez képest létezhet. Ilyen
[A liliomok] törékenyek és jelentéktelenek, szerények és szelídek; így éppen értelemben a szabadság és a megkötés ugyanazon valóság két oldala; egyik
ama vegetatív bölcsesség jellemzőivel rendelkeznek, amelyet annyira megvet sem létezhet a másik nélkül.
nek a vasakaratúak és acélidegzetűek, akik a jó ügyért harcolnak és küzdenek Az Egyesült Államokban az emberek általában harciasan kezelik a szabad
vállvetve. (Cloud-Hidden, 1974. 112.) ság kérdését. Sokszor használják ezt a kifejezést: „harcolni a szabadságért". A
szellemi szabadság azonban nem harc, hanem elengedettség kérdése.
46 MÁSODIK FEJEZET MI A ZEN? (II.): A DOLGOK VELEJE -17
Sokat megtudhatunk a szabadságról, ha megfigyeljük a gyermekeket játék nuljuk meg a „kozmopolita" lányoktól! A fiatal, „müveit", városi nőknek szó
közben. A gyermekek játékában sokkal több az élvezet, mint a felnőttekében. ló C.osmopolitan magazin a következő című cikket közölte: „A J O SZEXBEN
A kisgyerekek nem félnek nevetségessé tenni önmagukat, sem kifejezni való \ KEVESEBB - TÖBB. Maradj tartózkodó, csináld lassan! Szeretkezz régi
di érzelmeiket. Játékukat rengeteg nevetés, kiabálás és sikítozás kíséri; ez módian; hagyd, hogy a férfi megdolgozzon az élvezetért!" A cikk Naihaniel
mind a tökéletes elengedettség jele. Miközben öregszünk, elveszítjük ezt a l'i'.indont, A Beverly Hills-i Biocentnc Institute klinikai pszichológusát idézi:
gondtalan önfeledtsége!, mert a saját fontosságunk érzete egyre inkább bur „A szeretkezés késleltetésével sokkal nagyobb erotikus »töltéshez« jutha-
jánzik bennünk, akár a rákos sejtek. Minél inkább önmagunkra összpontosí uink, mint az azonnali kielégüléssel. A nemi késztetések kordában tartása,
partnerünk alaposabb megismerése izgató." Ugy látszik, már nem csak a zen
tunk, minél jobban szeretnénk uralni a saját életünket, annál kisebbre zsugo
tanítók tudják méltányolni a mértékletesség varázsát!
rodik az örömre való készségünk és a belső szabadságunk.
A szellemi szabadság nem a fizikai megkötések hiányát jelenti, hanem ön Az egyszerűség kihat arra is, milyen mélységben és milyen gazdagon éljük
magunk feloldásának képességét a saját egónk kötöttségei alól. Az igazi sza meg mindennapi életünket. Thomas Moore, a pszichoterapeutává lett egyko
badság az ember szelídségének tükörképe; azt látjuk benne viszont, mennyire ri szerzetes alapos kutatásokat végzett a középkori szellemiség területén, és
tudjuk követni a természet útját, és mennyire vagyunk hajlandók feladni a sa érdekes eredményre jutott: a mi nemzedékünk többek közölt azért veszítette
ját megrögzött elképzeléseinket - ha azok nem válnak be. A Természetbe cl a kapcsolatot a lelkével, mert túl mozgalmas életet él! A Lélekápolás (Care of
szédben a madarak és a liliomok azért „szabadok", mert nem aggodalmaskod ihe Sóul) című könyvében azt írja: „A művészi életvitel gyakran nem kíván
nak, nem nyugtalankodnak - az aggodalom és a nyugtalanság ugyanis az ego egyebet, mint azt, hogy tartsunk egy kis szünetei." Továbbá azi állítja: „A lé
lek azért nem fejlődhet ki eléggé gyors iramú életünkben, mert a dolgok befo
megnyilvánulási formája. Az emberek túlnyomó többségétől eltérően, nem
gadása és megemésztése időt vesz igénybe, hatni csak ezután tudnak." Ugy tű
szállnak szembe a valósággal, nem lázadnak a természet ellen. Mi azonban
nik, az összes szakértő egyetért ebben az alapvető kérdésben: a szellemiség
többnyire valamiféle nyomást érzünk magunkon, mert még nem fogadtuk el nagyrészt a hétköznapi tapasztalás elmélyítésével függ össze, ehhez pedig az
az élettel járó bizonytalanságokat, az öregedést, a betegséget és a halált. Álta események lelassítása és igényeink csökkentése szükséges.
lában szembeszegülünk ezekkel a dolgokkal, mintha el tudnánk őket kerülni.
Ez a vaksi ellenállás rengeteg szenvedésünkbe kerül. Pontosan ezért tette Jézus azt a - meglehetősen zavarba ejtő - kijelentést,
A zen nyolcadik legfontosabb eleme az egyszerűség. Emlékeznek még Imelda hogy „könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten or
Marcos asszonyra, a Fülöp-szigetek elnökének özvegyére, akinek háromezer szágába bejutni." (Mt 19,24). Sokan úgy értelmezik ezt, hogy az anyagi jóiét
pár cipője volt? Talán mulatságosnak találjuk különcségét, ám ugyanakkor na és a szellemiség között eleve valamiféle kibékíthetetlen ellentét feszül; hololt
gyon jól szemlélteti azt a szerzés- és fogyasztásközpontú modern kultúrát, .i keltő nem zárja ki egymást. Amikor Jézus a szegényekről, a szegénységről
amelyben élünk. Mi, mai emberek rettentő értelmesek vagyunk, mégis olyan beszélt, tulajdonképpen csak a szellemiség és az egyszerűség közötti kapcso
nehezen tudunk különbséget tenni mennyiség és minőség között! latra kívánt rávilágítani. A gazdagok élete többnyire nem egyszerű. Módjuk
ban áll sokat vásárolni és szerezni, ám ez inkább válik a kárukra, mintsem a
A zen az élet leegyszerűsítésének művészete. A „zen" kínai írásjegye két
hasznukra. Könnyen rabjaivá válhatnak a saját vagyonuknak és földi
elemből áll: az egyik „kinyilatkoztatást", a másik „egyszerűséget" jelent. A
javaiknak, mert ezek elvonják a figyelmüket a belső, lelki élettől. így igen ke
zen tehát az egyszerűségen keresztül megnyilatkozó igazság. Szerzésközpon
vés esélyük van a megszabadulásra.
tú társadalmunkban gyakran túl sok személyes holmink, feladatunk, elkötele
zettségünk, szórakoznivalónk van. Titokban elárulhatom: azért romlott Ezért a „gazdag" jelzőt képletesen kell értenünk. Az ember javai lehetnek
annyit az életünk minősége, mert mindezek súlya alatt lassan összeroppa anyagi, lelki, intellektuális, vagy akár vallási természetűek. Ám bármüélék le
nunk. Olyan sok tennivalónk van, és olyan kevés idő áll ehhez rendelkezé gyenek, mindaddig akadályozzák az ember megszabadulását, ameddig ragasz
sünkre! Helyzetünk kissé hasonlít ahhoz, mintha társasutazásra mennénk, és kodik hozzájuk. Jézus ezt világosan kifejti a Boldogok a lelki szegények... (Mt
az idegenvezető túl sok látnivalót zsúfolt a programba. Ez azonban nemhogy 5.3) kezdetű, gyönyörű beszédében. Itt nem azt mondta, hogy a szegények
fokozná a kirándulás örömét, hanem egyenesen tönkreteszi. boldogok; kétségtelenül nagy különbség van szegények és lelki szegények kö
Bizony, a jóból olykor megárt a sok! Ha erre eddig még nem jöttünk rá, ta- zött. Szegények azok, akik semmivel - vagy szinte semmivel - sem rendelkez-
MÁSODIK FEJEZET MI A ZEN? (II.): A DOLGOK VELEJE 49
48
nek. A „lelki szegények" viszont azok, akiknek semmiféle poggyászuk, avagy Eme „őrültség" azonban nyomon követhető a keresztény hagyományban.
ragaszkodásuk sincs. Létezhet olyan szegény ember, aki szegénysége ellenére Pál apostol például néha úgy beszélt, mint egy elmeháborodott zen szerzetes.
sok mindenhez ragaszkodik — de fordítva is elképzelhető: lehet olyan, akinek Íme egy példa:
rengeteg vagyona van, de kevéssé ragaszkodik (bár ez igen ritka).
A zen kilencedik legfontosabb eleme a paradoxitás. Mint bizonyára emlék Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világnak vitázója? Nemde nem bolond
szünk, a kozmopolita leány arra tanít, hogy a szexben „a kevesebb több". Ez a sággá tette-é Isten evilágnak bölcsességét? Mert minekutána az Isten bölcses
kijelentés illogikus, mégis többnyire fel tudjuk fogni, mit jelent. ségében nem ismerte meg a világ a bölcsesség által Istent, tetszék az Istennek,
A paradoxon olyan kijelentés, amely látszólag ellentmond a logikának és a hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket.... Mert az Isten bo
józan észnek, mégis igaz. Egy híres zen koan így hangzik: „Ha van botod, londsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtelensége erősebb az embe
reknél. (lKor 1,20-25)
adok neked egyet. Ha nincs botod, elveszem tőled." Lényegében ugyanezt
mondja ki Jézus paradoxona is: „Mert akinek van, annak adatik; és akinek
nincs, attól az is elvétetik, amije van." (Mk 4,25). A zen világa a költői őrültség világa. Ködös mezsgye, ahol a tudásból tudatlan
A zen paradoxonokat nem szabad félvállról venni, mert valami nagyon fon ság, a bolondságból bölcsesség, az erőtlenségből erő lesz - és fordítva. Itt a
tosat akarnak érzékeltetni velünk a valóság természetéről. Ezért megértésük hétköznapi logika szabályai nem érvényesek.
kulcsfontosságú a megvilágosodás és a megszabadulás szempontjából. A kö A buddhista hagyomány sem kevésbé illogikus. A Szív-szútra - klasszikus
vetkező észrevétel a paradoxonokról R. H. Blyth-tól származik: zen költemény - a következő szavakkal kezdődik: „A forma üresség, az üres
ség pedig forma." Egy másik híres szöveg, a Gyémánt-szútra pedig még ennél
A paradoxon nem valamiféle szóvicc, amelynek megoldásához a szó kettős is sarkítottabban fogalmaz. A Buddhái idézi, amint azt mondja: „A dharma
éneimé szolgáltalja a kulcsot. Nem is ködösítés a hallgatók vagy önmagunk (az igazság) tanítójának nincs mit tanítania; pontosan ezt nevezik dharma-
előtt. Az efféle kijelentések azért születtek meg, mert a nyelv nem képes egy lanításnak." Nem felháborító?! Nem őrület?! Mégis: csalhatatlanul érezzük,
szerre két dolgot kimondani. Az orvos levágja az üszkös lábat, fá)dalmat és micsoda költői szépség van ezekben a szavakban, s közben az igazság is halkan
veszteséget okozva a betegnek - ez rossz; ám ugyanakkor megmenti vele az kicsendül belőlük.
életét, s ez jó. Ha egy jó-rossz tettről beszélünk, önkéntelenül is részben jó A zen e látszólag irracionális oldalának megértéséhez betekintést kell nyer
ként és részben rosszként értelmezzük. A zene e téren többet fejez ki a nyelv nünk az értelmünk működésébe. Modern emberek lévén, már rég belefásul
nél: egyszerre két dolgot is el tud mondani, s a két külön dallam egyetlen elvá ni nk a különböző szenvedélyekbe: a televíziónézés-szenvedélybe, a szeren
laszthatatlan hangzattá olvad össze. {Zen in English Literature and Orientál csejáték-szenvedélybe, a szex-szenvedélybe, az alkohol- és a kábítószer-szen
Classia, é. n. 180.) vedélybe. Egy dologról azonban ritkán veszünk tudomást: a logikus gondol
kodás szenvedélyéről - holott igen károsan hathal lelki és szellemi egészsé
A paradoxonokat társadalmunkban nem veszik komolyan, mert olyan világ günkre, ha nem vagyunk tisztában korlátaival és csapdáival.
ban élünk, amelyben az ész egyeduralkodó. Ám mind a zennek, mind a ke A logika korlátai és csapdái a számítástechnika legújabb vívmányai terén
reszténységnek van kifejezetten értelemellenes, irracionális hagyománya is. ütköznek ki leginkább. A számítógép az emberi elme logikus, racionális olda
Van Jézusnak egy titokzatos mondása, amelyet igen ritkán idéznek, és még rit lának legtalálóbb jelképe. Századunk tudományos-technikai vívmányainak
kábban értenek. Az „értelmes" világi emberekről szólva, Jézus kijelentette: löbbsége nem jöhetett volna létre a számítógép segítsége nélkül. Modern ko
„Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a runk hőse, a komputer kétségkívül számos sikert könyvelhet el magának. A
bölcsek és okosak elől, és a kisdedeknek jelentetted ki. Igen Atyám, így tet bámulatra méltó eredményeken felbuzdulva, a tudósok egy ideje már azon fá
szett neked." (Mt 11,25—26""). Micsoda felháborítóan illogikus és egyházelle radoznak, hogy a gépet képessé tegyék minél több agyi működés utánzására.
nes kijelentés! Honnan tudhatnák a „kisdedek" azokat a dolgokat, amelyek a Mostanában egyebek között olyan program kifejlesztésén fáradoznak, amely
bölcsek és az okosak előtt rejtve vannak? Elment az esze Jézusnak? Mitől len képes megérteni az emberi nyelvet. A „mesterséges intelligencia" (Artificial
Intelligence, AI) terén végzett kutatások - a szakértők véleménye szerint -
nének a tanulatlanok előnyben a tanultakkal szemben? A racionális elme szá
nagy reményekkel kecsegtetnek.
mára mindez színtiszta őrültség.
50 MÁSODIK FEJEZET MI A ZEN? (II.): A DOLGOK VELEJE 51
Sajnos azonban úgy fest, a mesterséges intelligencia megalkotása csupán megközelítést és változatot lehetővé tevő, magasabb rendű logika elsajátításá
hiú ábránd. A harmincévi kutatás és a több milliárd dolláros beruházás csak ar ra igyekeznek ösztönözni tanítványaikat. A közönséges logika ugyanis túl
ra volt jó, hogy a tudósok rájöjjenek: alaposan alábecsülték a probléma bonyo merev, és nem tud megbirkózni az élet képlékeny alakzataival.
lultsági fokát. Az egyik Al-kísérlet során például a gépnek azt a feladatot ad A zen logika tehát kereken kijelenti:/! = nem A. Ez tulajdonképpen annyit
ták, hogy fordítsa oroszra a következő angol mondatot: The spirit is uniting, tesz: a dolgok nem mindig olyanok, amilyeneknek látszanak, és a mi A-ról al
but theflesh is weak. (A szellem szárnyalna, de a test erőtlen.) Az így létrejött kotott képünk semmi esetre sem végleges és megváltoztathatatlan. A zen el
mondatot visszafordították angolra, és a következő eredményt kapták: The més eszmefuttatásain és megrázó durvaságain keresztül a valóság mélyebb, az
vodka is agreeable, but the meat is too tender. (A vodka egész |ó, csak a hús túl ellentéteket és a kettősségeket meghaladó szintjére mutat rá, ahol meglelhet
jük a megszabadulásunkat.
puha.)
Ezek az apró „bakik" jól rávilágítanak a logikus gondolkodás buktatóira. A A zen az alkotókészség kibontakoztatását tűzi ki célul, ehhez pedig min
logika szabályai vagy-vagy típusú gondolkodást diktálnak: valami vagy A, denképpen fel kell ismerni, hogy ugyanazt a dolgot többféleképpen is meg le
vagy nem A - nem lehet egyszerre mindkettő. E felfogás pedig azt tükrözi, het közelíteni. A zen mesterek azért élnek tehát paradoxonokkal, hogy a ta
hogy a racionális elme hajlamos az életet rekeszekbe erőltetni, osztályozva, nítványokat kimozdítsák megszokott világlátásukból, és az így okozott meg
megnevezve, elkülönítve egymástól az egyes jelenségeket. lepetés révén gyökeresen új szemléletre késztessék őket. Valójában maga a
A valóságban azonban a dolgok nem válnak el ennyire élesen. A természet megvilágosodás (szatori) is az alkotó világlátás dolga. Ebben az értetemben a
zen különc és deviáns irányzat. Különc, mert a zent önállóan, független elmé
sokkal jobban szereti az elmosódott körvonalakat. A kettes számrendszer al
vel kell gyakorolni - a zen nem fér össze a nvájszellemmel. Deviáns, mert a
kalmazásán alapuló, vagy-vagy üzemmódú számítógép képtelen sikerrel meg
szokványos út sohasem vehető biztosra. A zen ösvénye bátorságot és találé
oldani a többértelműséggel )áró feladatokat. A gépnek természetesen nem je konyságot igénylő, magányos ösvény.
lent nehézséget az űrha]ók röppályájának a kiszámítása, de már az egyszerű
hétköznapi beszélgetések értelmezésével is nehezen birkózik meg, hiszen az Jézus azért magasztalta a kisdedeket, mert az ő tudatukban még nem köve-
emberi nyelvben szükségszerűen több jelentési szint létezik egyidejűleg. Mint sedtek meg a dualisztikus gondolkodás megszabott mintái. A gyermeki tudat
Steven Pinker, a MIT Kognitív Idegkutatási Központjának vezetője megfo jelképezi az örök kezdők szellemét, amely szabadon csatangolhat, szemügyre
galmazta: „A gép nem tudja, hogy a Mary had a little lamb mondat csupán azt veheti a dolgokat, és új lehetőségeket fedezhet fel.
jelenti: "Máriának volt egy kis báránva« - nem pedig azt, hogy evett egy kis bá Jézus a paradoxonok mestere volt, mert a tudata megszabadult a hétközna
rányt, szült egyet, vagy eltöltött vele egy éjszakát." A feladat nehézségéért a pi logika igája alól. Természetbeszéde sem egyéb, mint rejtett paradoxon. A
logika természete felelős, ezt a szakértő a következőképpen foglalta össze: madarak és a liliomok egyrészt ki vannak téve a természeti törvényeknek; az
élet foglyai, mivel semmi sem védi őket az időjárás és más ismeretlen tényezők
Minden hagyományos logika eleve pontos szimbólumok használatát feltéte viszontagságaitól. Másrészt azonban tökéletesen szabad lényeknek is tekint
lezi. így aztán nem is alkalmazható erre a földi világra, csak egy képzeletbeli, hetők, mert nem szegülnek szembe a természet rendjével. így aztán szabadok
földöntúli valóságra. A kizárt közép törvénye (A vagy nem A) csak akkor és nem szabadok, attól függően, hogyan tekintünk rájuk.
igaz, ha pontos szimbólumokat használunk; ha azonban e szimbólumok ho A zen tizedik legfontosabb eleme a jobb agyfélteke-orientáció. A művészetben
mályosak vagy többértelműek, érvényét veszti. A valóságban azonban vala elsősorban nem a gondolatok számítanak, hanem a látás, a hallás, az érzés és a
mennyi szimbólum ilyen. (B. Russell, „Vagueness," Australian Journal sf tapintás. Itt az elvont gondolatokkal szemben a konkrét jelenségeket részest
Philosophy 1.1925.) tik előnyben. George Santayana filozófus egy ízben megjegyezte: „A művé
szetkritikusok a művészetről beszélnek. A festőművészek arról beszélnek,
A zen — a számítógéppel ellentétben - számot vet a többértelműséggel; nem hol lehet jó terpentint kapni." Ha még emlékszünk a Buddha szótlan beszédé
zárja ki eleve A és nem A egyidejű létezését. Ebből azonban semmi esetre sem re (Virágbeszédére), ott azok értették félre a helyzetet, akik túl sokat gondol
következik, hogy a zen mesterek ésszerűtlenül gondolkoznak. Ha nem hinné kodtak. A látás és a gondolkodás nem férnek meg jól egymással. Az igazi mű
nek az ésszerűségben, akkor nem is tanítanának, nem lenne semmi vészek nem sokat foglalkoznak a szavakkal és a gondolatokkal; inkább szeret-
tanítanivalójuk. A zen mesterek valójában rugalmasabb, többféle értelmezési
32 MÁSODIK FEJEZET Mi A ZEN? (II.): A DOLGOK VELEJE 53
nek belemerülni a szépséget magába foglaló, m e g h a t á r o z o t t , közvetlen ta ket többnyire inkább a bal oldali agytevékenységek uralják, a zen a nem nyelvi
pasztalatokba, m i n t s e m h o g y e l v o n t e l m é l k e d é s e k b e b o c s á t k o z z a n a k róluk. és az összegző, egységlátáson alapuló műveletek hangsúlyozásával igyekszik a
A m ű v é s z e t e k (és a zen) n e m nyelvi és n e m értelmi beállítottságát egysze megbillent egyensúlyt helyreállítani.
rűen jobb agyfélteke-orientációnak is lehet nevezni. A z agykutatás újabb ered A zen megtapasztalását sokszor éppen azért tüntetik fel olyan rejtélyes
ményei szerint a g y u n k bal féltekéje irányít m i n d e n analitikus, iogalmi, i d ő színben, mert természeténél fogva jobb agyfélteke-orientált, és nem lehet sza
rendiséget és nyelvbeliséget feltételező, fegyelmezett, célirányos tevékenysé vakba foglalni. Ennek ellenére nem kevésbé rejtélyes, mint amikor kezünkkel
get. E z e k e t értelmi m ű v e l e t e k n e k nevezik, melyek d ö n t ő szerepet játszanak a a víz hűvös érintését érezzük. Sri Rajneesh, modern zen mester a lehető leg
k ö r n y e z e t ü n k k e l való h a t é k o n y b á n á s m ó d b a n . A g y u n k j o b b féltekéje ezzel hétköznapibb fogalmakkal festi le ezt az élményt:
s z e m b e n az ö n k é n t e l e n , vizuális, művészi, egységlátó, érzelmi színezetű, ö s z
t ö n ö s a g y t e v é k e n y s é g e k é r t felelős; e z e k e t hívják összefoglaló néven a tudat A távolból meghallod a kakukk hangját - és egy pillanatra megfeledkezel min
talan m ű k ö d é s é n e k . E kétfajta a g y t e v é k e n y s é g kiegészíti egymást: ezek a t u den gondolatodról. A kakukk olyan szépen, olyan szívbemarkolóan gyönyö
d a t / i n és jang oldalai. A k ö v e t k e z ő táblázatban a bal oldali és a jobb oldali te rűen szól - hangja nyílhegyként hatol a szíved közepébe. Egy pillanatra meg
v é k e n y s é g e k e t vetjük össze: áll minden - és egyszer csak megérzed a Tao ízét. Szépségnek nevezed, mert
nem tudod, mi az. Igen, a szépség is hozzá tartozik.... Ez a csillagos éjszaka,
BALOLDALI JOBB OLDALI amint hanyatt fekve bámulod az eget, és megigéz ennek a nagyszerűsége -
AGYTEVÉKENYSÉG AGYTEVÉKENYSÉG amit nagyszerűségnek nevezel, az is a Tao egyik arca. Miközben zenét hall
gatsz, valami nagyon mélyen megrezdül benned; átérzed a dolgok egyidejű
Elemző (analitikus) Összegző (szintetikus)
ségét. Annyira ráhangolódtál a zenére, hogy valami halkan táncra kel benned.
Pontos Ködös Zenének nevezed? Vagy netalán költészetnek? Ez a Tao, a Tao újabb arca.
Ellentéteken alapuló (dichotóm) Egységen alapuló (holisztikus) (Zen: Tbc Speaal Transmission, 1984. 17-18.)
Rendszeres Játékos
Időbeli egymásutániságon alapuló Egyidejűségen alapuló A zen élmény akkor következik be, amikor belefeledkezel az adott pillanatba.
Nyelvi Nem nyelvi Olyan érzés, mintha megállt volna a világ; egyszerre nagy-nagy békesség és
nyugalom fog el. Voltaképpen azonban nem áll meg semmi más, mint az ego
Jelképes, elvont Konkrét
lolyamata. Amikor pedig az ego-folyamatod megszakad, felhagysz az elvárá
Ésszerű, logikus Művészi, megérzésen, érzelmen alapuló saiddal, a vágyaiddal, az aggodalmaiddal és a szorongásaiddal. Égvszer csak a
Eltervezett Spontán jelen pillanatban találod magad, eltelve örömmel és nyugalommal.
Célirányos Folyamat-központú A Természetbeszéd voltaképpen két részből áll: az egyik szóbeli, a másik
Szintaktikus (összefüggéseket felismerő) Perceptuális (érzékelésen alapuló) nem. Az utóbbit maga a természet adta elő. Ne feledjük, a beszéd a hegyte
tőn hangzott el! E szépséggel teli, természeti környezetben Jézus felszólí
totta tanítványait: nézzenek körül, és vegyék szemügyre azt, ami jelen van és
A két agyfélteke tevékenysége a szellemiség terén a következőképpen fest: valós. Szavakra tulajdonképpen nincs is szükség; a természet a maga hallga
A bal félteke „hímnemű"; itt fészkel szegő, ez minden kifelé irányuló cseleke tásával gyógyít, tanít és csillapít. Jézus csupán hagyta, hadd végezze el a hall
det központja. Az irányításra, szerzésre és uralkodásra való hajlam jellemzi. gatóság jobb agyféltekéje a maga dolgát - a hallgatást, a látást, a csodálkozást
Céltudatossága és kifelé irányultsága miatt ő szabja meg a szándékainkat, a vá és a létezést.
gyainkat és a célkitűzéseinket. A jobb félteke „nőnemű"; a lélek otthona. Jel Azoknak a kedvéért azonban, akiknek a jobb agyféltekéje nem működik
lemzői: a belogadás, a képzelet, az egyensúlyérzék és az alkalmazkodókész- eléggé hatékonyan, Jézus szavakkal is aláfestette a természet hallgatag monda
ség. Befelé forduló lévén, képessé tesz bennünket a dolgok átérzésére, felfogá nivalóját. Csak a kedélyek megnyugtatása és lecsillapítása érdekében folyamo
sára, megfigyelésére és méltánylására. Az emberi magatartáshoz nyilván szük dott érveléshez és logikához. A beszéd szóbeli és nem szóbeli része kiegészíti
ség van mindkét fajta agytevékenységre. Mivel azonban manapság az embere-
MÁSODIK FEJEZET MI A ZEN? (II.): A DOLGOK VELEJE 55
54
egymást: mindkettő hangsúlyosabbá teszi a másikat. E példán is láthatjuk, mi Dióhéjban: a zen arra tanít, hogy törjünk át mindenen, ami mellékes és felü
lyen nagyszerűen értett Jézus a szellemi tanításhoz! letes, és fedezzük fel azt, ami igazán fontos: ismerjük meg önmagunkat! A lé
A zen utolsó legfontosabb eleme a lelkesültség. Művészetnek csak azt nevez nyeg: ismerjük meg azt, aki keres; aki állandóan önmagán kívül kutatja és köve-
hetjük, ami nem pusztán felületes. A művészi erejű szépség abban különbözik t eli a kielégülést, a boldogságot. Ugyanezt mondja a régi buddhista történet:
a hétköznapitól, hogy olyan mélységgel rendelkezik, amivel az utóbbi nem.
Nem biztos, hogy ami művészi, az hétköznapi értelemben is szép; amit pedig A Buddha egyszer egy la alatt üldögélt az Urélából Benáreszbe vezető út
általában szépnek mondunk, nem biztos, hogy művészi értelemben is az. Az mentén. Ama napon egy harminc ifjú nemesből álló baráti társaság éppen ab
igazi művész abból is képes kibontani a szépséget, ami egyébként csúnya. Ha ba az erdőbe ment kirándulni. Magukkal vitték ifjú teleségüket is. Egy nőtlen
sonlóképpen, az igazi zen mester a hétköznapi dolgokat is szellemivé vará ifjú azonban egy kéjhölgyet vitt magával, aki-mialatt a többiek mulatoztak -
zsolja. Egy tárgy művészi mivoltát elsősorban az szabja meg, mennyire van te néhány becses értéktárgyat magához véve, kereket oldott. Néhány ifjú utána
lítve lélekkel, mennyire jut benne kifejezésre a művész belső élete. A művé eredt, és miközben az erdőben a nyomát kutatták, megpillantották a Buddhát
szet ugyanis az önfelfedezés és az önkifejezés folyamata. a fa alatt. Megkérdezték tőle, nem látott-e arrafelé egy nőt. Erre ő érdeklő
A spiritualuást az különbözieti meg a vallástól, hogy az előbbi beleié irá dött, hogy miért keresik, s mikor az ifjak előadták a történteket, a Buddha
nyul. Jóllehet sokan összetévesztik e két jelenséget, eléggé nagy köztük a kü megkérdezte: „Mit gondoltok, mi jobb a számotokra? Egy nő után kutatni,
lönbség. A vallást általában egy-egy meghatározott tanítás, hiedelem- és sza vagy pedig önmagatok után kutatni?"
bályrendszer, szertartásrend jellemzi; így aztán gyakran meglehetősen formá
lis, intézményes, sőt olykor politikai jellegű. A szellemiség (a spiritualitás) ez Ne késlekedjünk hát tovább; kezdjük a kutatást!
zel szemben a mély, egyedi élettapasztalattal kapcsolatos. Kevésbé függ a kí
vülről ránk erőltetett formáktól; inkább az a lényege, hogy mit hozunk ki ön
magunkból. Az igazat megvallva, a népszerű vallások, amennyiben kifelé irá
nyulnak, sok szempontból éppen az igazi szellemiség kerékkötői. Róbert
Linsen erről a következőket mondja:
Legalább kétfajta idő létezik: az, amit az óra mutat, valamint a pszichológiai
Harmadik fejezet idő. Az utóbbi közvetlen következményekkel jár a szellemiségre nézve; erről
A mennyek országa s/.ól az alábbi eszmefuttatásunk:
Idézd fel magadban életed egyik legboldogabb pillanatát! Tudtál-e az idő-
ről, amikor az élményt átélted? Van-e idő olyankor, amikor kimondhatatlan
örömöt érzünk?
Mindig is csodálkoztam azon, milyen rugalmas dolog az idő. Az utóbbi
évek leforgása alatt tömérdek nyilvános előadást, szemináriumot tartottam.
Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
Eközben figyeltem meg, milyen könnyen elveszítem az időérzékemet, amikor
LK 17.20
élvezem az előadást. Ez leginkább akkor következik be, ha annyira belejövök,
hogy a beszéd szinte játékká alakul át: „játszom" a mondandómmal és a hall
Ha meg akarod közelíteni, bizonyosan elvéted.
gatósággal. Amikor aztán az órára nézek, alig hiszek a szememnek. Máskor
NAN-CSÜAN
meg, úgy tűnik, csigalassúsággal kúszik az idő. Ez mindig az adott hangulat
tól függ.
Eltűnődtél-e valaha az időn, ezen az ismerős idegenen? A gyönyörűséges
Az idő tehát, belső tudatállapotunk függvényében, vagy felgyorsul, vagy
mennyek országának megpillantásához méltányolnunk kell az idő csodáját!
lelassul. Köztudott dolog: hogyha jól érezzük magunkat, szinte „repül" az idő
Mi is az idő? Amikor hippói Szent Ágostont erről kérdezték, azt felelte: „Tu
- ám ha unatkozunk, ólomlábakon jár. A következő kínai-japán népmese hát
dom, mi az, de ha meg kell magyaráznom, akkor nem tudom." Mily furcsa,
borzongatóan emlékeztet az einsteini időutazásra: Az ifjú néhány napra va
hogy sokszor épp a legközönségesebb, legmegszokottabb fogalmaink bizo
rázslatos hegyvidékre téved, és mikor visszatér onnan, megdöbbenve tapaszt
nyulnak filozófiailag a legrejtélyesebbeknek!
alja, mennyi minden megváltozott időközben. Üj uralkodócsalád került hata
Albert Einstein kijelentette, hogy az abszolút idö fogalma csupán illúzió.
lomra, vele egyidős barátai már mind megőszültek, fogatlanok. A mondás sze
Más tudósok és filozófusok is arra jutottak: az idő nem tárgyilagos természe
rint egy nap a mennyekben annyi, mint tíz földi év. Úgy látszik, az idő múlása
tű valóság. Immánuel Kant szerint: „Az idő nem objektív jelenség. Sem lé
az ember tartózkodási helyétől függ.
nyeg, sem esetlegesség, sem viszony, hanem az emberi tudat természetéből
Isten országában élni annyi, mint az örökkévalóságban élni. Lássuk tehát
adódó, szubjektív körülmény."
előbb, mit jelent az örökkévalóság! Többek szerint nagyon-nagyon hosszú
Milyen érdekes! Az idő - mint tudati jelenség! Am ha meggondoljuk, hogy
időtartamot jelent. De vajon tényleg így van-e? Az örökkévalóság valóban az
a hinduk és a buddhisták már évezredek óta mindem egyértelműen tudati al
idő korlátlan meghosszabbítása? Jézus ezzel kapcsolatban a következő taní
kotásnak tekintenek, és hogy manapság a kvantumfizika eredményei is az ob
tást adta:
jektívvalóság (azaz a tudattól független valóság) létét látszanak cáfolni, akkor
talán nem is annyira furcsa ez a gondolat!
Ugyanazon a napon ménének hozzá a szadduceusok, akik a feltámadást ta
Az időt múltra, jelenre és jövőre szoktuk felosztani, a jelent mintegy vá
gadják, és megkérdezték őt, mondván: „Mester, Mózes azt mondotta: »Ha
lasztóvonalnak képzeljük a múlt és a jövő között. A jelen azonban illékony,
valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és tá
akár a kísértet. Mire kimondom: most, már tova is tűnt a mostsága. Csuang-ce
masszon magot testvérének.'- Van pedig minálunk hét testvér: és az első fele
erre azt mondta: „Amikor a Nap az égbolt közepére ér, már nincs is ott az ég
séget vévén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére
bolt közepén." Az idő fogalma ellentmondásos: a most pillanata homályos, el
hagyá; hasonlóképpen a második is, a harmadik is, mind hetediglen. Legutol
mosódott. Ám ha a jelent nem tudjuk pontosan meghatározni, akkor hogyan
jára pedig az asszony is meghala. A feltámadáskor azért a hét közül melyiké
tudnánk behatárolni a múltat és a jövőt?
lesz az asszony? Mert mindeniké vala."
Jézus, a misztikus költő kijelentette: „Bizony, bizony mondom néktek: Jézus pedig felelvén, monda nékik: „Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeri
mielőtt Ábrahám lett, én vagyok" 0 " 8,58). Ő aztán tisztában volt A most rej tek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát. Mert a feltámadáskor sem nem
télyes mivoltával! Az idézett mondat mintha nem is tenne különbséget múlt házasodnak, sem férjbe/, nem mennek, hanem olyanok lesv.nek, mint a?. Isten
és jelen között.
58 HARMADIK FEJEZET A MENNYEK ORSZÁGA 59
angyalai a mennyben. A halónak feltámadása felől pedig nem oivastátok-é, törekvő egy ízben egy sor ilyen kérdést szegezett a Buddhának, mire az így vá
amit az Isten mondott néktek, így szólván; »Én vagyok az Ábrahám Istene, laszolt: „A vallásos élet, Málunkjáputta, nem azon múlik, hogy a világ végte
és az Izsák Istene, és a Jákob Istene.".Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek len-e, vagy sem."
Istene." Jézus szerint a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek,
És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ö tudományán. (Mt 22,23-33) hanem olyanok lesznek, mintáz Isten angyalai a mennyben. Nem árt résen len
nünk! Amikor Jézus szavát hallgatjuk, mindig vegyük észre a huncut csillo
Először is cudnunk kell egyet s mást a történet hátteréről. A szadduceusok gást a szemében, s a szája sarkában játszadozó mosolyt! Akárcsak a többi zen
előtt a larizeusok is kérdőre vonták Jézust. Abban az időben e két csoportból mester, Jézus is sokszor „pajkoskodik" tanítás közben. Vajon milyenek lehet
állott a vezető vallási réteg. A szadduceusok voltak kisebbségben; ők a vagyo nek az Isten angyalai a mennyben? ítéletnapig is elgondolkodhatunk rajta, ak
nos, művelt vallási elitet képviselték. A farizeusokhoz képest konzervatív né kor sem fogjuk megtudni. Ám szerencsére, Jézus nagy kegyesen, utalt a kér
zeteket vallottak a zsidó hittételekről, mert csupán az Ószövetség első öt dés megoldására: Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Minek aggo
könyvét (Mózes könyveit) ismerték el mérvadónak. A larizeusok hittek a dalmaskodni, mi történik a halál után? Honnan is tudhatnánk, míg élünk, va-
túlvilágban, ám a szadduceusok tagadták a létezését, mivel Mózes öt könyvé jon van-e túlvilág?
ben nem láttak rá döntő bizonyítékot. A farizeusok „haladóbb" nézeteket Jézusnak a túlvilági élet kérdésére adott válasza végeredményben az egyik
képviseltek: nem csupán a túlvilági életben hittek, de a halottak testi feltáma legnagyobb koanja, amire nincs megoldás. Hasonlít a Virágbeszédben, a
dásában is. Azon vitáztak maguk között, vajon a halottak a feltámadáskor Buddha által bemutatotthoz. Egyszerűen csak zavarba akarta hozni vele a vá
mezítelenek lesznek-e, vagy pedig fel lesznek öltözve. laszt kétségbeesetten keresgélő tanítványokat, mert az ember csak akkor veszi
A szadduceusok nevetségessé akarták tenni a testi leitámadás farizeusi ta végül észre az ilyesfajta gondolatok hiábavalóságát, ha már minden lehetősé
nát, ezért tették fel a kérdést Jézusnak: Kinek a felesége lesz a feltámadáskor get kimerített.
az az asszony, akit élete folyamán egymás után hét férfi vett el? Erre válaszol A gondolkodás nem a Tao útja; a Taót gondolkodással nem lehet megköze
ta Jézus: a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem líteni; ebben minden bölcs, misztikus egyetért. Konfucius, amikor a túlvilági
olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben. életről kérdezték, csak ennyit mondott: „Hiszen még az élet dolgait sem lehet
Vajon mit értett ezen Jézus? Megerősítette-e, vagy pedig megcáfolta a túl iökéletesen megismerni! Miért aggodalmaskodtok hát a halál dolgai felől?"
világi élet feltevését? Sajnos senki sem tud|a igazán, milyenek az Isten angya A mennyek országa örömteli állapot - ám az öröm tovatűnik, mihelyt az
lai a mennyben. Mire véljük tehát a választ? Csak nem az Isten országáról és az ember felesleges gondolatokon kezd el töprengeni. A szellemiség - mint már
örökkévalóságról akart ezzel Jézus a tudomásunkra hozni valamit? A zen említettük - az épp adott pillanat átélésével kapcsolatos. Gondolkodjunk el a
szempontjából legjobb lenne néhány napig elmélkedni ezen, mielőtt még vala következő kis történeten!
mi elhamarkodott következtetésre jutnánk. Tűnődjünk hát el rajta, és lássuk,
mire jutunk! A férfi találkozott a növel, akibe szerelmes volt. A gyertyafényes vacsoránál,
Talán meglepődve fedezzük fel, hogy ez a feltámadásról és a túlvilágról a halk zenétől elandalodva, így szólt kedveséhez: „Mikor találkozunk legkö
szóló jézusi beszéd megfelel a korábban tárgyalt buddhai Virágbeszédnek. zelebb?"
Emlékszünk még? Buddha egyszerűen, szótlanul felmutatta a virágot. Nem az
a lényeg, van-e túlvilág, vagy nincs; ezért nem adott erre Jézus egyenes választ. Mi is történt? A csodálatos pillanatot egyszeriben tönkretette egy silány gon
Ennek a kérdésnek az egyetlen helyes megoldása a gondolatok megállítása! dolat! Mindaddig derűs, szerelmes hangulatban voltak, amíg ez a nyugtalan
Buddhát is sok szellemi utat járó ember kereste fel élete során, hogy min kérdés meg nem zavarta a légkört. Ezzel minden elveszett; az öröm hirtelen
denféle metafizikai kérdésekkel ostromolja: Véget ér-e a világ, avagy sem? Lé feszültséggé változott.
teznek-e a megvilágosodottak a haláluk után, vagy sem? Van-e határa a világ A mennyek országában nincsenek gondolatok. Életünk minősége akkor vál
nak? Ezekre a kérdésekre a Buddha mindig hallgatással válaszolt. Bizony, tozik meg ugrásszerűen, amikor felszabadítjuk magunkat a bal agyfélteke
ilyenkor hallgatni arany! Mint elmondta, azért nem válaszolt soha az effajta zsarnoki uralma alól. Nem kell azonban szándékosan megállítanunk a gondo
kérdésekre, mert nem segítik elő az ember szellemi fejlődését. Málunkjáputta, a latainkáramlását, hiszen maga e kísérlet is egyre újabb gondolatokat szül! Pél-
60 H ARM ADIK F EJ EZ ET A MENNYEK ORSZÁGA 61
dául, ha azt mondjuk valakinek, ne gondoljon a rózsaszín elefántra, azzal épp életben görcsösen ragaszkodunk az égőnkhöz; minden erőnkkel dédelgetjük,
az ellenkező hatást érjük el. N e gondoljunk teháv a gondolatfolyamat meg- ajnározzuk, védelmezzük. Kevesen vesszük csak észre, hogy a boldogság titka
akasztására! Mindig merüljünk bele abba, amit éppen teszünk: a mosogatásba, .\zego elengedése. Az önfeledtség a gondolataink megszüntetéséi jelenti; ez
a leckeírásba, a fűnyírásba, a szeretkezésbe... zel együtt n pszichológiai idő is semmivé foszlik. Ennek bekövetkeztekor a vi
A gondolat nélküli övezetben élni annyi, mint az időtlen övezetben élni. Ha lág megszűnik forogni, és gyönyörűséges pillanatot élünk át. Ábrahám
nincsenek gondolatok, az idő is megszűnik. Az Isten országát ezért örökkéva Maslow csúcsélményeknek nevezi e tünékeny pillanatokat. Ilyenkor a szemünk
lóságnak is nevezik. Az örökkévalóság nem a végtelenné nyújtott idő, hanem sarkából a mennyek országát pillantjuk meg.
az idő megszűnte. Ám ne higgyük, hogy a csúcsélmények ritka pillanatok, és csak a meditáci
Gondolkodtál már rajta, miért kedveli az egyébként teljesen normális em ót gyakorlók, a világcsúcstartó atléták és a kockázatos szenvedélyek rabjai él
berek némelyike a veszélyes időtöltést? Miért vonz egyeseket annyira a hegy vezhetik! Ábrahám Maslow kutatási eredményei szerint eléggé gyakran elő-
mászás, az autóversenyzés, a búvárkodás, vagy a harci repülőgépek tesztelése.' lordulnak a hétköznapi embereknél is. Maslow e vizsgálat során a következő
Ha e kockázatos sportok szerelmeseit megkérdezzük, miért szeretik annyira kérdéseket tette föl kísérleti alanyainak: Egész élete során mi volt a legkelleme
az életveszélyes helyzeteket, azt válaszolják: azért, mert felvillanyozónak ta sebb, legszebb élménye? Mennyire érezte akkor másképpen önmagát? Mennyire
lálják. Az így átélt tapasztalatok felemelik, felüdítik, felfrissítik őket; örömöt látta más színben a világot? Mennyiben változtatta meg ez az életét? A válaszok
és erőt merítenek belőlük. A legtöbben közülük azonban nem tudják, hogy ból kiderült: a csúcsélményeket meglehetősen hétköznapi dolgok, például a
ezek az igen veszélyes és kockázatos foglalatosságok mélyen szellemi termé zenehallgatás és a szex is kiválthatják. A „köznép" számára e két út vezet az
szetű élmények. Lehetőséget kínálnak nekik az örökkévalóság megpillantásá örökkévalóságba. A szexszel kapcsolatban Maslow meglátása a következő:
ra. Lucky Olivértől, az ösztönös meditáció tanáráiól származik a következő
észrevétel: Bizonyos vagyok benne, hogy egyszer majd nem fogunk többé kuncogni
rajta (ti. a szexen), hanem komolyan vesszük, és megtanítjuk gyermekeink
Az emberek azért vonzódnak mindenféle veszélyes, nagy fizikai igénybevé nek, hogy sok út vezet a mennyországba - úgymint a zene, a szeretet, a meg
tellel vagy érzelmi megpróbáltatással járó tevékenységhez, mert rendhagyó ismerés, egy virágos rét, egy aranyos kisbaba, vagy bánni más - és közéjük
körülmények között megszakadhatnak szervezetünk azon működései, ame tartozik a szex is. Ezek történetesen a legkönnyebben járható, a legismer
lyek rendesen pajzsként óvnak bennünket a végtelenségtől. E helyzetekben a tebb és a leginkább megközelíthető utak. (The Further Keaches of Humán
személyiség megszűnik, és az ember határhelyzetbe kerül: az elviselhetőség Nature, 1972. 169.)
vagy a halál határára, ahol valami más veszi át az irányítási felette. Az ered
ményt sokan feljegyezték: az ember újult energiával töltődik fel, a tudata A szex minden embernek mást és mást jelent. Egyesek elméjében mocskos,
megtisztul és kitágul, világosan lát, a szabadság gondtalan érzete lölti el; az mindenáron kerülendő dologként jelenik meg; másoknak egy élethelyzet a
öröm, a nyugodtság és az élet lehetőségeit szinte korlátlannak érzi. Aki egy sok közül, amelyben „teljesíteniük" kell; ezért oly népszerűek az ajzószerek, a
szer átéli, annak ez az állapot a legnagyobb érték. („Clariiy, Will-Power, szexualitásról szóló könyvek és az „ismeretterjesztő" videofilmek. Számomra
Creativtty" Lotus 2. 1993.) azonban a szex tökéletes elengedettséget, az én felszámolását jelenti. Csak az
egónk teljes megszüntetésével élvezhetjük tökéletesen. Hallottál már olyan
Talán épp e kockázatos, nagy megpróbáltatást igénylő szabadidős tevékenysé személyről, akinek jólesik a szeretkezés, miközben a „teljesítményét" állan
gek a meditáció nyugati megfelelői. Ilyenkor ugyanis kénytelenek vagyunk dóan ellenőrzik? Sri Rajneesh, modern mester tanácsolja a következőket: „A
teljesen belemerülni az épp adott helyzetbe, és így kielégülhet a legnagyobb nemi aktushoz úgy közelíts, mint az Isten templomához!" Azaz tisztelettel,
vágyunk: az önmegvalósítás vágya. Ábrahám Malow, pszichológus szerint az tökéletes önfeladással. Az örökkévaló ugyanis az ego halála.
önmegvalósítás „teljes mértékű, élénk, éntelen, tökéletes összpontosítással és Az emberek többsége sa|nos nem így vélekedik a mennyek országáról. A
teljes belefeledkezéssel járó tapasztalás". „vallásos" emberek szerint ez a birodalom valahol az evilágon túl található, és
Ezek a felfokozott élmények éppen azért villanyoznak lel bennünket ők izgatottan várják az eljövetelét. A hagyományos zsidó teológia szerint az
annyira, mert a segítségükkel elfeledkezhetünk önmagunkról. A hétköznapi Isten országa, a Messiás eljövetele, valamint az igazak és a gonoszok feltá-
62 HARMADIK FEJEZET ' A MENNYEK ORSZÁGA 63
madása, mind egy bizonyos történelmi időpontban következik be, méghoz Jézus nem erősítette meg, de nem is tagadta a halál utáni életei. A mennyek
zá - állítólag - „az idők végezetén". Sokan ezért nagyon szeretnék tudni, mi országa a gondolatok megszüntetését jelenti; mind a helyeslés, mind a tagadás
kor jön el az idők végezete. A következő részletből kiderül, Jézus mit taní gondolkodással jár. A zen felülmúlja mindkét szélsőséget. Az Isten országa a
tott erről: gondolat nélküli övezetben található, ahová nem ér el a racionális elme, mert
nem tud kitörni a vagy-vagy típusú logikus gondolkodásból.
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele Jézus látszólag az Isten országáról feltett kérdésre válaszolt, valójában
nékik és monda: „Az Isten országa nem szemmel láthatólag |ő el. Sem azt azonban fontosabb igazságra mutatott rá. Mivel az efféle kérdések rosszul
nem mondják; ímé itt, vagy: ímé amott van, mert ímé az Isten országa ti ben vannak megfogalmazva, képtelenség akár igenlő, akár tagadó választ adni rá
netek van." (Lk 17,20-21) juk. Ha azt kérdezné tőlem valaki, hogy az asztal férfi-e vagy nő, csak nevetni
mdnék rajta - ez a válasz lenne egyedül helyénvaló. Hiába is vitatkoznánk a
Láthatjuk, milyen kérlelhetetlen Jézus álláspontja! Szerinte az Isten orszá kérdésről, sehová sem vezetne. Ahogyan Csuang-ce, az ókori filozófus mon
gának eljövetelét nem kell várni, mint valami jövőbeli eseményt, mert az itt daná: „Felesleges a hóról beszélni a nyári lepkének, aki ilyet sohase látott."
és most van. Ez a „jó hír:" itt van az Isten országa! Nem ígéret, hanem je A mennyek országa gondolatilag megközelíthetetlen, s így az időhöz sincs
lenlévő valóság. Jézus szerint av. Isten országa ti bernietek van - azaz jelen köze - hiszen gondolat nélkül nincs idő. Hagyományosan azonban úgy szo
leg ott élünk! Más kérdés, tudjuk-e, vagy sem. kás beszélni róla, mintha valamikor a jövőben lenne várható. Vajon miért?
Csodálatos párhuzamot kínál a két híres zen mester, Csao-csou és Nan- A válasz egyszerű: Isten országának eljövetelét azért helyezik mindig a jö
csüan közti párbeszéd: vőbe, mert a bal oldali agyfélteke nem a jelenben, hanem a jövőben szokott él
ni. Bhagwan Sri Rajneesh bámulatosan érzékelteti a helyzetet:
Csao-csou: Mi aTao?
Nan-csüan: A Tao a hétköznapi elme. Az emberi tudat a jelenben megszűnik létezni, mert mindig a jövőben, a jövő
Csao-csou: Hogyan közelíthetem meg? reményében és ígéretében él, és a vágy hajtja. A vágyhoz időre van szükség; ha
Nan-csüan: Ha meg akarod közelíteni, bizonyosan elvéted. nincs idő, vágy sem létezhet. Ha egyszer csak olvan pillanathoz érsz, amely
Csao-csou: De akkor honnan tudhatnám, hogy az a valódi Tao? ben észreveszed: az idő tovatűnt, most nincs idő, nincs holnap; mivé lesznek
Nan-csüan: A Tao nem tudás vagy nemtudás dolga. A tudás megtévesztő gon a vágyaid? Nem moccanhatnak, semmivé foszlanak az idővel együtt. (The
dolkodás, a nemtudás pedig érzéketlenség. Aki tévedhetetlenül felismeri a MustardSeed, 1975.301.)
Taót, annak tudata a végtelen térhez válik hasonlatossá: korlátlan, üres és tisz
ta lesz. Hogy tekinthetnénk hát akár helyesnek, akár helytelennek? A mennyek országa - amely mibennünk van - az örökkévaló boldogság bi
Ennek hallatán Csao-csou azonnal megvilágosodott. (Bhagwan Sri Rajneesh, rodalma, ahol nincs kapzsiság, vágy, harag és félelem. De hogyan léphetünk be
Zen: The Special Transmission. 1984. 2.) oda? A következő, Lukács evangéliumából való idézetből kiderül: Jézus kitár
ta a kaput, megmutatva nekünk, hogy nincs kapu:
Jézus szerint az Isten országa ti bennetek van - azaz nem felkutatható. Csak
olyasmit kereshetünk, ami nem a miénk. Mi értelme van olyasmi után kutatni, Útjuk közben betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony házába fogadta
ami mibennünk van? Éppen a kutatás akadályozza leginkább az örökkévaló el őt. Ennek nővére, Mária leült az Ur lábához és hallgatta szavait. Márta ellen
érését, hiszen az egónkat erősíti. Ne feledjük: a Szépség csak az időtlen, gon ben sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszercsak megállt: „Uram - mél
dolat nélküli övezetben érzékelhető, ahol azego szertefoszlik. tatlankodott-nem torődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni? Szólj
Sokan azonban egyre keresik az Isten országát, nem ismerve fel közvetlen néki, hogy segítsen!"
jelenlétét az itt-és-mostban, mibennünk. Minden effajta törekvés kudarcra Az Ur azonban így felelt: „Mána, Márta! Sok mindennel torődöl, sok
ítéltetett. Mintha a hal a tengerben víz után kutatna, és nem venné észre, hogy minden nyugtalanít. Pedig csak egy a szükséges. Márta a jobbik részt válasz
abban úszik! Mily különös; minél közelebb vagyunk valamihez, annál nehe totta. Nem is veszíti el soha." (Ek 10,38-41*)
zebben fedezzük fel!
64 HARMADIK FEJEZET A MENNYEK ORSZÁGA 65
Jézus itt is az élet művészetére tanított. Az összpontosítás az egyetlen szüksé i udja megcáfolni a boldog túlvilág képzetét, ezért a „szép idők" jövőre halasz
ges dolog, amivel Márta nem, csak Mária rendelkezett. Az életművészethez - tása talán jó taktika. Az itteni, „sokkal magányosabb, szerencsétlenebb,
mint minden művészethez - összpontosításra van szükség. Aki művész akar rosszabb, kegyetlenebb és rövidebb" élet nem eléggé kecsegtető az emberek
lenni, annak el kell veszítenie önmagát a műben - enélkül egyszerűen lehetet többségének. Kell, hogy létezzék egy jobb világ!
len tökéletesen figyelni, látni, lenni. Jézus azért magasztalta Máriát, mert oda A remény azonban már önmagában gondot okozhat. Az amerikai kultúra
figyelt - erőfeszítés nélkül jelen tudott lenni az adott pillanatban. Amikor az alapvetően a remény kultúrája, amit az „amerikai álom" jelszó fémjelez. Az
ember a jelen pillanat tudatában van, akkor nincsenek gondolatok, megszűnik amerikai álomban osztozni annyi, mint a jövőben élni. Ám míg a népességrob
az idő: az Isten országában találja magát. banás nemzedéke esetében, úgy tűnik, bevált az amerikai álom legendája, a je
Márta figyelme azonban elkalandozott: mivel különböző világi dolgok lenlegi gazdasági helyzet azt bizonyítja, hogy ez az álom az új generáció szá
foglalkoztatták, nem figyelt oda a jelen pillanatra. Ezért mindenféle gondok, mára már inkább gondot jelent. Sok fiatal kénytelen rádöbbenni, hogy a nyers
gondolatok nyugtalanították. Jézus azt mondta neki, túl sok mindennel fog valóság - a pályakezdő munkanélküliség, az egyre kevesebb új munkalehető
lalkozik, holott csak egy a fontos: az éppen esedékes feladatra való összpon ség, a romló életkörülmények, a tömeges elbocsátások; ez mind együtt - szer
tosítás. tefoszlatja álmaikat. A korlátlan haladás nagyszerű eszméje üres ígéretnek bi
Sokan azt hiszik, le kell küzdeniük a saját haragjukat, erőszakosságukat, zonyult. Ideje végre felébrednünk álmainkból!
vágyaikat ahhoz, hogy a mennyek országába bebocsáttassanak. Jézus azonban A Forbes magazin által feltett kérdésre Erich Fromm, pszichológus, Birto
egészen más módszert tanított: a pillanatba való belefeledkezést. Semmiféle kolni vagy létezni? (Akadémiai Kiadó, 1994.) című könyvében már évekkel ko
kártékony érzelem nem vehet rajtunk erőt, ha teljes mértékben az épp adott rábban megadta a választ. Szerinte két alapvető emberi magatartásforma léte
feladatra összpontosítunk. zik: a birtoklás és a létezés. Ha az ember a birtoklást választja, akkor mindig
Az Isten országa az időtlen övezetben van, aminek az a gyakorlati követ valaminek a megszerzésére törekszik; ez lehet pénz, anyagi javak, hírnév, si
kezménye, hogy a boldogság nem időben keletkezik. Jézus mester nagy titkot ker, és így tovább. A modern társadalom nagyra értékeli az ilyesfajta igyekeze
árult el nekünk: az örökkévalóság kapuja itt van, a jelenben. Mégis, a legtöb tet, az önérvényesítést. A másik lehetőség a létezés, amikor az ember nem esik
ben úgy gondoljuk: a boldogság majd valamikor az időben fog testet ölteni. Ez a saját vágyai rabságába, hanem „derűs, és alkotó munkára fordítja tehetségét,
a súlyos tévedés rengeteg szenvedést okoz nekünk. miközben eggyé válik a világgal." A létezésnek ezt a művészetét a mai világban
A Forbes magazin hetvenötödik, jubileumi számában a szerkesztők a kö sajnos sokan elfelejtettük.
vetkező éleibe vágó kérdést telték fel a legismertebb amerikai íróknak és tu A Psychology Today című folyóirat felkérte Dávid Meycrs klinikai pszicho
dósoknak: „Miért olyan rossz az amerikai emberek közérzete, amikor olyan jó lógust, végezzen kutatást a boldogság természetének feltárására. Több száz
dolguk van?" Ebben az országban kétségtelenül sokkal jobbak az életkörül interjúalannyal folytatott beszélgetés és kérdőív kiértékelését követően,
mények, mint a világ nagyobbik részén; miért nem boldogabbak az emberek? Meyers a következőképpen összegezte eredményeit:
Peggie Norman, aki korábban Ronald Reagan és George Bush beszédeit ír
ta, így válaszolt: „Elvesztettük ama ősi tudást, miszerint a boldogságnak -_sőt, A boldogságot nem lehet lécrehozni, megteremteni. Mert mire is vágyunk?
voltaképpen az életnek-nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Őse Hírnévre? Vagyonra? Korlátlan szabadidőre? Képzeljük el, hogy valaki cset
ink két világban hittek, és mindig úgy vélték: ez az itteni sokkal magányosabb, tint egyet az ujjával, és mindezt nekünk adja! Most már boldogok vagyunk?
szerencsétlenebb, rosszabb, kegyetlenebb és rövidebb. A miénk az első nem Rövid ideig valószínűleg úsznánk a boldogságban. Később azonban fokoza
zedék, amelyik hitte: itt, a Földön elérhető a boldogság. Ennek a hajszolása tosan megszoknánk az új helyzetünket, és visszatérnénk a korábbi, vegyes ér
pedig boldogtalansághoz vezetett." zelmekkel teli lelkiállapotunkhoz. Ekkor az öröm visszaidézéséhez valami
Ebben a válaszban a hagyományos vallások álláspontja tükröződik: az evi még nagyobb mértékű boldogságra lenne szükségünk. A több tucat elvégzett
lági életről le kell mondani, az itt-és-most helyett a jövőre tevődik át a hang tanulmány mind egyértelműen azt bizonyítja, hogy az ember jól kikristályo
súly. De vajon tényleg az életnek és a boldogságnak tulajdonítunk túl nagy je sodott életkörülményeinek nem sok közük van a boldogságához....
lentőséget; vagy inkább az elvárásaink túlzottak? Az élők közül senki sem Ergo, a jólét olyan, mint az egészség. Ha teljesen hiányzik, az szenvedést
66 A MENNYEK ORSZÁGA
okoz (lásd például Szomáliái), ám a puszta megléte nem szavatolja a boldog Negyedik fejezet
ságot. Nem érdemes irigyeint a gazdagokat. Nem attól leszünk boldogok, ha
megkapjuk, amit akarunk, hanem ha akarjuk azt, amink van. A zen: a látás művészete
Szerzéssel nem kaparinthatjuk meg magunknak a boldogságot, ugyanis egy
idő után rendszerint elveszítjük érdeklődésünket a megszerzett dolog iránt.
Arra a képességre van szükségünk, hogy akarjuk azt, amink van; pontosan ezt
jelenti az életművészet. A boldogság nem holmi megszerzendő dolog, hanem Ez az.
képesség. ZEN MONDÁS
Éppen ezért az Isten országáról sem hihetjük, hogy a jövőben fog elérkez
ni, mert az éppen a boldogság megszerezhetőségébe vetett hiú remény felszá Legyőztem a világot.
molása. Az igazi boldogság a valóság elfogadása és méltánylása. Aki az Isten JÉZUS
országában él, az boldog „reménytelenségben" és a pillanatban él. Ez az élet
„apró örömeinek" élvezetével veszi kezdetét. Mint Meyer érzékelteti: Az előző fejezetben a létezés művészetéről szóltunk. E művészet elsajátításá
hoz meg kell tanulnunk a jelen pillanatban élni, a jövővel kapcsolatos bármifé
A jelenben élni számomra a nap megannyi varázslatos pillanatának alapos ki- le remény, elvárás, várakozás nélkül. Csodálatos élmény ez, de sajnos nem
élvezését jelenti, a reggeli teától és rizspehelytől kezdve, a kéziratok feletti mindenki képes rá - és aki igen, az sem „mindig".
gubbasztáson át egészen a nap utolsó pillanatáig, a feleségemmel való ágyba A zen azonban n látás művészete is. Azoknak, akik a létezés művészetét ne
bújásig és beszélgetésig. A boldogság nem valami jövőbe vetített dolog, ha hezen sajátítják el, a zen ezt a gyakorlatot ajánlja. Amint William Shakespeare
nem a délelőtti telefonbeszélgetés egy tanácsra szorulóval, a barátommal el írta: „semmi sem jó vagy rossz, csak a gondolat teszi azzá". Pontosan ezt állí
költött ebéd, az esti meseolvasás a gyermekemnek, vagv egv jó könvvbe való tottuk mi is a második fejezetben (Mi a zen? 11), amikor a valóság ködös, ho
belemélyedés. mályos voltáról szóltunk. A Tao Te King 21. fejezetében Lao-ce a következő
ket mondja:
Jézus kijelentésében - „mielőtt Ábrahám lett, én vagyok" - a jelen idő az itt-
és-mostra való odafigyelésre utal, ami a boldogság alapvető feltétele. A Tao természete köd és homály.
Igehirdetésének kezdetén Jézus kijelentette: „Térjetek meg, mert közel Köd és homály, mégis van formája.
van a mennyeknek országa!" (Mt 4,17). A legtöbben fenyegetésként értelme Homály és köd, mégis van anyaga.';'
zik ezt a felszólítást, mintha azt jelentené: „Viselkedjetek rendesen, mert más
különben...!" Ez azonban téves értelmezés. A „megtérés" a görög metanoia A „vallásos" emberek általában nem nagyon szeretik ködös színben feltüntet
szó fordítása, ami nem sajnálkozást, hanem „a szív megfordulását" jelenti. ni a vallásukat, mert a „köd" a kétség és a bizonytalanság képzetét sugallja. A
Amennyiben pedig a szívünk a legbecsesebb kincsünk, a mennyek országát. szervezett vallások inkább a szilárdság képét igyekeznek sugalmazni híveik
csak akkor lelhetjük meg, ha a szívünket visszafordítjuk arra, ami nyilvánvaló nek - ezért szeretnek például „sziklaszilárd hitről" beszélni. A Tao ezzel
an közel - azaz jelen - van; vagyis teljes mértékben az örökös jelen mellett kö szemben köd és homály. Ennek belátásához elég megfigyelnünk, hogyan bá
telezzük el magunkat. nunk a hétköznapi dolgokkal.
A zen gyakorlása éppen ebben tér el a hagyományos vallási gyakorlatoktól. A külvilágból érkező érzékletek semmit sem jelentenek a számunkra
Nem azt tanítja, hogy világi céljainkat váltsuk fel szellemi célkitűzésekre. A mindaddig, amíg tudatunkkal fel nem dolgozzuk, nem rendszerezzük, értel
zen gyakorlásának nincs semmiféle célja'. Az igazi zen gyakorlás pusztán annak mezzük őket. A valóság tehát a tapasztaló személy műve. Ha egy embernek és
elfogadása és méltánylása, ami éppen van. A mennyek országa ugyanis nem
messzi dolog, amelyet még ki kell érdemelnünk, hanem a jelen valóság. "* A szerző gondolatmenetéhez szükség volt a szöveg új ráfordítására, ezért nem a Weö
res-féle verset közöljük. (A s/.crk.)
69
68 A ZEN: A LÁTÁS MŰVÉSZETE
egy kutyának felmutatunk egy piros almát, az ember látja a piros színt, a kutya
azonban nem, mivel színvak. A szín tehát nem magában az almában rejlik, ha
nem csak valamely adalék körülmény (a megfigyelő színérzékelő sejtjei) függ
vényében létezik.
Á hang szintén a megfigyelőtől függ. Milyen hangot ad a kidőlő fa, amikor
épp senki sincs a közelében, hogy meghallja? A fa akkor is kidől, ha nem hall
ja senki, ám a hangjáról nem tudhatunk semmi biztosat. A hang tehát nem a
kidőlő fában benne lévő tulajdonság. A hangerő szintén homályos valami; at
tól függ, milyen érzékeny a füSünk. Mint tudjuk, az állatok hallása meglehető
sen eltérő. Könnyen elképzelhetjük, hogy egy nagyon érzékeny hallószervú
állat számára a szúnyog zümmögése olyan, mint nekünk a helikopter zúgása, a
kis hernyó pedig levélrágcsálás közben olyan zajt csap, mintha egy falka éhes
tigris költené el az ebédjét. Minden viszonylagos.
Voltaképpen tehát az általunk ismert „hétköznapi" látványok, hangok,
ízek és szagok egyike sem annyira közönséges, mint hisszük. Ha felismerjük,
hogy ezek nem a dolgokban eleve bennük levő, meghatározott tulajdonságok,
akkor elkezdhetünk azon gondolkodni, vajon milyen is a valóság. Mi tehát a
„valóság", ha az észlelt dolog milyensége az észlelőtől függ? A valóság bizony
ködös és homályos, mert mindnyájan a saját egyéni világunkban élünk, a saját
tudatunk szűrőjén keresztül szemlélve a dolgokat.
A „vallásos" emberek szemében ez a köd nem kívánatos; ám a zen erényt .ilakítunk ki magunkban. A zen célja elsősorban az alkotó képzelet felszabadí
kovácsol belőle. A természet e ködös volta ugyanis - az emberi tudatra jellem tása, amihez le kell vetkőznünk a hagyományos világlátási szokásainkat. A
ző alkotókészséggel ötvözve - számos lehetőséget kínál a megszabadulásra. modern művészek közül M. C. Escher és René Magritte a vizuális zen művé
Ha a világ ilyen homályos, akkor a saját kreativitásunk által újraértelmezhet szet két legkiemelkedőbb úttörője. Műveikben mindenkit a képzeletdús „al
jük oly módon, hogy elősegítse a belső nyugalmunkat és a szellemi előmene ternatív valóságok" felderítésére csábítanak. Különösen Escher kísérletezett
telünket. Mint látni fogjuk, a megvilágosodás túlnyomórészt az alkotó képze előszeretettel vizuális paradoxonokkal, érzékcsalódásokkal, kétértelműsé
let avagy „látásteremcés" dolga. gekkel. Rajzai túlnyomórészt többféleképpen értelmezhetők, ám valamennyi
Tizenéves koromban imádtam az érzéki csalódást keltő, vagy többrétű ér értelmezésük egyformán helytálló. Kitűnően alkalmasak tudati merevségünk
telmezést kínáló művészi grafikákat. Közismert például a Szerető vagy feleség? i elszámolására.
című kép, E. G. Boring amerikai pszichológus műve. A rajzon vagy egy szép A homályos többértelműség és a paradoxon azonban nem csak az elmélet
nőt, vagy egy vén szipirtyót láthatunk - attól függően, hogyan nézzük. A mű ben és a művészetben fordul elő, hanem a hétköznapi életben is eredményesen
jól szemlélteti, hogyan alkothat a tudatunk két ellentétes, ám egyformán érvé alkalmazható. Én például a saját bőrömön tanultam meg a szemléletváltás mű
nyes értelmezést, egyetlen adott vizuális adathalmaz alapján. Csodálatos képi vészetét. Volt egyszer egy rettenetes főnököm, aki a zsarnokoskodásával és a
érzékeltetése ez a paradoxonnak, az ellentétek egyidejű jelenlétének! teljesíthetetlen követeléseivel szinte pokollá tette az életemet. Annyira
A szatori (a megvilágosodás) élménye - hasonlóképpen - szemléletváltás rosszul éreztem magam akkoriban, hogy már több ízben ott akartam hagyni a
sal jár, amitől egy csapásra átalakul a valóságról alkotott képünk. Aszatori a lé munkahelyemet. A helyzet nem változott meg mindaddig, amíg tudomást
tet illető, tudati szemléletváltás, amely magától következik be - nem úgy, mint nem szereztem a „fordított bódhiszattva" titkáról.
e kétértelmű rajz esetében, ahol akaratlagosan előidézhető. A szatori élményé A buddhista mahájána szútrák a bódhiszattvákat nagy varázserővel rendel
ről a következő fejezetben szólunk majd bővebben. kező, megvilágosodott lényekkent ábrázolják, akik végtelenül együttérzőek:
A szellemi felébredés akkor következik be, ha gyökeresen új létszemléletet togadalmat tettek, hogy egész életüket mások megsegítésének szentelik. A
70 NEGYEDIK FEJEZET A ZEN: A LÁTÁS MŰVÉSZETE 71
bódhiszattvák többsége angyalszerű lény, ám van egy különleges fajtájuk: a egy percig sem bírom tovább, ennél még a börtön is jobb. Az édesapám csu
fordított bódhiszattvák típusa. Szívük mélyén ők is éppolyan együttérzők, pán két sorral válaszolt a levelemre; két olyan sorral, mely mindig vissza fog
mint a többiek, de rettenetes külsejük van, és az a küldetésük, hogy nehézsé csengeni az emlékezetemben, és teljesen megváltoztatta az életemet:
gek, akadályok támasztásával világosítsanak meg másokat. Amint tudomást
szereztem a bódhiszattvák e különleges típusáról, azon nyomban alkalmaz Két ember a börtönrácson át kipislogott;
tam új ismeretemet az adott helyzetre: főnökömet egyszeriben bódhiszatt- Az egyik sarat látott, a másik sok csillagot.
vának láttam. Úgy tekintettem rá, mint együttérző lényre, aki az én érdekem (Howto Stop Worryingand Start Liviiig, 1985. 162.)
ben állít folyamatosan kihívások elé. A tőle elszenvedett megpróbáltatásaimat
kezdtem gyakorlatoknak tekinteni, amelyeket szellemi fejlődésem elősegítése Édesapja szavaitól fellelkesülve, Thelma Paradicsommá változtatta a poklot.
céljából eszelt ki. < összebarátkozott a sivatag őslakosaival, az életük és a kultúrájuk buzgó ta
A főnökömnek természetesen nem mondtam meg, hogy más színben lá nulmányozásába kezdett. Csodálatos, új világot fedezett fel magának a
tom, de a módszer mégis bevált. Sokkal nyugodtabb tudtam maradni a meg prénkutyák szokásai és a sivatagi naplemente megfigyelésével; kagylóhéjakra
erőltető helyzetekben, és így könnyedén vettem a nehézségeket. Sőt, ráadásul vadászott, amelyek több millió évvel korábbról maradtak ott, amikor a sivata
a főnököm nem sokkal ezután munkahelyet változtatott. Nem tudom, az gi homok még tengerfenék volt. Ezzel nem csak az ő életében következeit be
volt-e az oka, hogy nem tudott mit kezdeni az új hozzáállásommal, de ez száznyolcvan fokos fordulat; a „hétköznapi varázs" tanítómestere lett belőle.
mindegy is. Felfedezéseiről és meglátásairól a következőképpen számolt be:
Bizonyos mértékig mi magunk döntjük el, boldogok vagy szomorúak aka
runk-e lenni, mert a világ értelmezése kifejezetten rajtunk múlik. Ugyanazon Minek köszönhettem ezt a döbbenetes változást? A Mohave-sivatag a régi
valóságot lehet mennyországként és pokolként is szemlélni. Miként Mon- maradt, én azonban nem. A tudatom hozzáállása változott meg. Ezáltal pedig
taigne, francia esszéíró megjegyezte: „Az ember nem attól sértődik meg, ami a kínos élményből életem legizgalmasabb kalandja lett.... Kipillantottam ma
történt vele, hanem a történtekről alkotott véleményétől." gam teremtette börtönöm rácsain át, és megláttam a csillagokat.
Éppen ezért mondottuk az előző fejezetben, hogy a mennyek országa itt és
most van. A valóság sem nem jó, sem nem rossz; minősége attól függ, hogyan Dalé Carnegie levonja a következtetést: Thelma rádöbbeni arra az igazságra,
észleljük. Aki elsajátította a látás művészetét, annak számára a világ mindig tö amit a görögök -Jézus születése előtt ötszáz évvel - ekként fogalmaztak meg:
kéletes. A külső valóságnak nem kell megváltoznia ahhoz, hogy boldogok le „A legjobb dolgok a legnehezebbek." Történetesen ez is zen tanítás.
gyünk. A titok nyitja a szemléletünk megváltoztatása. A boldogság végső so Jézus mester, aki szintén járias volt a szemlélet megfordításának művésze
ron belső alkímia, világlátásunk megváltoztatásából származik. tében, egész pályafutása során belső alkímiát tanított. Ez csak azért nem köz
Dalé Carnegie, a népszerű amerikai pszichológus a belső alkímia elveit egy tudott, mert más kifejezést használt: az újraszületést. Bár e szó sokak számára
ThelmaThompson nevű asszonytól származó, mindennapi életből vett törté ismerősen cseng, sajnos eléggé elferdült az értelme. Sokan „újraszületett ke
nettel szemléltette. Thelma elmondja, hogyan kovácsolt a szükségből erényt: resztényeknek" tartják magukat. Az Amencan Hentage Dictionary a követ
kezőképpen magyarázza e fogalmat: „olyasvalaki, aki megtért, vagy megújí
totta elkötelezettségét Jézus Krisztus, mint személyes megváltó iránt." E
A háború alatt a férjemet egy katonai kiképzőtáborba helyezték Kaliforniába,
meghatározás alapján egyes keresztény csoportok két részre osztották az em
a Mohave-sivatag környékére. En is odaköltöztem, hogy a közelében lehes
beriséget: az újraszületettek és a nem újraszületettek táborára. Felfogásuk ér
sek. A férjemet mindig kivezényelték a sivatagba hadgyakorlatra, én pedig telmében csak azok jogosullak az örök életre, akik „újraszülettek;" a többiek
magamra maradtam a kis kunyhóban. Kibírhatatlan volt a hőség - 50 fok a örökös szenvedésre vannak kárhoztatva.
kaktusz árnyékában! A közelben sehol egy lélek, akihez szólhattam volna.
Állandóan fújt a szél, és minden ételem - sőt még a levegő is, amelyei beléle Jézus azonban nem így látta a dolgot. Az ő szemlélete szerint az „újraszü-
geztem - tele volt homokkal. Mindenütt csak homok! letés" szellemi felébredés, nem pedig vallásos hit dolga. A kérdéses fogalom
Teljesen ki voltam készülve idegileg, borzasztóan sajnáltam magam, és első ízben szent János evangéliumában bukkan fel:
megírtam a szüleimnek, hogy nem maradok tovább: hazamegyek. Azt írtam,
72 NEGYEDIK FEJEZET A ZEN: A LATAS MŰVÉSZETE 73
Volt a farizeusok közt egy Nikodémus nevű zsidó tanácsos. Éjnek idején föl i mennyek országának eljövetele valamely külső, történelmi esemény, amelyet
kereste Jézust. „Rabbi, szólt hozzá, tudjuk, hogy Istentől jött tanító vagy, természetfölötti, csodás jelek előznek meg. A szellemi felébredéshez azonban
mert senki sem tud ilyen csodákat művelni, mint te, ha Isten nincs vele." Jé .okkal mélyebbre kell látni, és ez szellemi szemünk fölnyitása nélkül nem le
zus erre kijelentette neki: „Bizony, bizony mondom néked, ha valaki újra nem hetséges. Jézus határozottan kijelenti, hogy az Isten országa nem szemmel
születik, nem látja meg Isten országát." „Hogyan születhetik valaki, mikor láthatólag jön el, és mibennünk van (Lk 17,20).
már öreg?" - vágott szavába Nikodémus. „Csak nem térhet vissza anyja mé Az Isten országának meglátása természetesen nem hétköznapi értelemben
hébe, hogy újra szülessék?" Jézus megmagyarázta: „Bizony, bizony mondom vett látás, hanem sokkal mélyebb annál. Ebben áll ugyanis a mennyek országá
néked, aki nem születik vízből és lélekből, nem mehet be Isten országába. nak a titka: tudniillik már el is érkezett, itt van a jelenben. Ez az! Nincs más
Ami testből születik, az test, de ami lélekből születik, az lélek. Ne csodálkoz leírnivaló, mint meglátni, észrevenni a szépségét. A régi főnökömet sem kel
zál, hogy azt mondtam neked: újra kell születnetek. A szél ott fúj, ahol akar. lett a maga fizikai valójában megváltoztatnom, csak másféleképpen kellett rá-
Hallod zúgását, de nem tudod honnan jön és hová megy. Ez áll mindarra, aki u-kintenem! Az emberek óriási hibát követnek el, amikor azt hiszik, a
lélekből született." mennyek országa még nem érkezett el! A Szellem (avagy a Szentlélek) általi
„Hogyan lehetséges ez?" —kérdezte Nikodémus. Jézus így felelt: „Te Izrael megkeresztelkedés ugyanis már önmagában a mennyek országának leiismeré
tanítója vagy, és nem érted? Bizony, bizony mondom néked, arról beszélünk, se. Miként John Marsh írja: „A Szellemtől megfogant ember az időben az
amit tudunk, s arról tanúskodunk, amit látunk, de tanúságunkat nem fogadjá örökkévalót, a történelemben az idők végezetét. Krisztus emberi testében
tok el. Ha földiekről beszélek és nem hiszitek, hogyan fogjátok elhinni, ha magát az Istent pillantja meg" (Saint John, 1968. 178.). Az ember hirtelen új
majd mennyeiekről szólok? Senki sem emelkedett föl a mennybe, csak az, aki világba születik.
alászállott a mennyből; az Emberfia. Amint Mózes fölállította a kígyót a Az Isten országának a buddhizmusban a nirvána a legközelebbi megfelelő-
pusztában, úgy fogják fölmagasztalni az Emberfiát is, hogy mindaz, aki hisz le. A Buddha szerint a nirvána feltétel nélküli, nem keletkezett, nem született.
benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen." (Jn 3,1—15*) Miként Edward Conze, a buddhizmus kutatója rámutatott: „Ha a keresztény
gondolkodásban meglévő misztikus hagyományok Istenről alkotott képét
Az „újraszületés" a szellemi felébredésre vonatkozik. Jézus a megvilágoso i isszevetjük a nirvánával, nem látunk köztük semmi különbséget." {Buddhism:
dás élményét szélhez hasonlítja, amely ott fúj, ahol akar; hallod zúgását, de nem Its Essence and Development, 1975.39.) Ám miként sok keresztény is - tévesen
tudod honnan jön és hová megy. Jézus számára a megkeresztclkedés nem vallá egyfajta jutalomnak véli az Isten országát, amelyet ki kell érdemelni, úgy a
sos szertartás, hanem magától bekövetkező esemény, amelyet sem kiváltani, buddhisták között is vannak, akik a nirvánát sok-sok éves szikár szellemi gya
sem előre jelezni nem lehet. Önszántából kell, hogy megérkezzék, akár a szél. korlat végeredményének gondolják. Walpola Rahula, buddhista tanító e köz
A következő, D, T. Suzuki zen mestertől származó idézetből kiderül, milyen keletű félreértés eloszlatására mondotta a következőket:
jól látható a párhuzam a Jézus illetve a zen által hirdetett szellemi felébredés
között: Helytelen azt képzelni, hogy a nirvánái a ragaszkodás megszüntetése eredmé
nyezi. A nirvána nem valaminek az eredménye. Ha eredmény lenne, akkor egy
A szatori váratlanul éri az embert, mikor érzése szerint kimerítette már a lét ok által létrehozott okozat volna. Szamkháta lenne: létrehozott, feltételekhez
egészét. Vallásos szempontból új születés ez; az értelem számára új nézőpont kötött. A nirvána sem nem ok, sem nem okozat.... Nem létrehozott,'mint egy
elsajátítása. Mintha új köntösbe öltözött volna a világ. Tovatűnik a kettősség misztikus, szellemi élmény avagy tudatállapot, mint a dbjána vagy a szamádhi.
AZ IGAZSÁG VAN. A NIRVÁNA VAN. Az embernek csak észre kell ven
hamis látszata, amelyet a buddhizmusban csalatkozásnak neveznek. (Intro~
nie, meg kell látnia. Létezik a nirvána megvalósításához vezető ösvény, a nir
duction to Zen Buddhism, 1964. 95.) vána azonban nem az ösvény végeredménye. Az ösvény felvezet a hegycsúcs
ra, ám a hegycsúcs nem attól jön létre. (Wbat the Buddha Taught, 1978. 40.)
Nikodémus, a Jézus korabeli vallási elit képviselője a Jézussal való beszélgeté
se kezdetén megjegyezte: senki sem tud ilyen csodákat művelni, mint te. E kije
lentés megmutatja, mi a lényeges különbség a hagyományos szemlélet és Jé |i'zus számára a mennyek országa jelenlévő valóság. O épp ezen a ponton sza
zus szemlélete között az Isten oszágát illetően. A hagyományos szemléletben kított az Ószövetség hagyományával. A hagyományos gondolkodású embe-
74 NEGYEDIK FEJEZET A ZEN: A LATAS MŰVÉSZETE 75
rek azt mondják: „Várjunk, amíg elérkezik!" Jézus azonban gyakorlatilag ezt mányos értelmezését egy zen stílusú értelmezésre. Szerintem Jézus egy zen
tanította: „Nézzétek! Már itt is van!" A kettősségen alapuló látást, amelyben a koant adott Nikodémusnak, hogy meditáljon rajta: az Emberfia koanját. A
jelen világ és a mennyek országa kél külön világ, felváltja a holisztikus (egysé zsidó hagyományban az Emberfia kifejezés nem csupán a Messiásra, hanem
gen alapuló) létszemlélet, amelyben ez a világ a mennyek országa. Ennek a fel minden emberre vonatkozhat; így voltaképpen az egész emberiség jelképének
ismeréséhez azonban a Szellem, azaz a Szentlélek ajándékára is szükség van. is tekinthetjük.
Miként Jézus mondotta: aki nem születik vízből és lélekből, nem mehet be Isten Altalános értelemben véve az Emberfia kifejezést, láthatjuk: Jézus azt a fel
országába. Ennek megértéséhez kell egy kis történelmi háttérismeret: Jézus adatot adta Nikodémusnak, gondolkozzék el az ember alapvető léthelyzetén.
elődje, Keresztelő Szent János vízzel keresztelte meg az embereket, a víz Segítségül elejtett egy utalást az Ószövetségben szereplő tüzes kígyóra, pár
ugyanis a megtisztulás jelképe. Pusztán a megtisztulás azonban nem elegendő huzamot vonva az Emberfia és e kígyó között. Milyen szellemi meglátásról le
a szellemi felébredéshez. Valami még hiányzik: a lélek - amelyet a keresztény het vajon szó? Ismét azt ajánlom, próbáld magad megoldani a rejtélyt, mielőtt
teológia Szentléleknek nevez. elolvasnád az alább felkínált magyarázatot!
A keresztény Szentháromságban a Szentlélek Isten harmadik alakja. Az Az ószövetségi hivatkozás a Számok könyvében (4Móz 21,8) olvasható,
Atya a világegyetem teremtője, a Fiú a testet öltött Isten (az örökkévalóság ta .ihol Isten így szólt Mózeshez: „Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt
lálkozási pontja a véges világgal), a Szentlélek pedig az igazság hírnöke. Jézus póznára; és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon". A/e/-
tanítványainak mondta: „amikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd tekmtés, azaz a látás a kulcsszó: az Úr szerint a látás teszi lehetővé az életet, a lá
titeket minden igazságra" (Jn 16,13). A lélek és az igazság kéz a kézben jár; így tás gyógyít. Jézus azt mondta a zsidóknak, ugyanezen okból emeljék fel az Em
voltaképpen megszemélyesített bölcsességnek tekinthetjük. Nikodémus azért berfiát; hogy az emberek feltekinthessenek rá és kigyógyuljanak a bajaikból.
nem látta az igazságot, mert még nem ébredi fel benne a bölcsesség. Ne feledjük: ismét a költő Jézust halljuk megnyilatkozni! Voltaképpen az
Nikodémus története számos szellemi jelentésrétegei hordoz. Egyrészt egész történet jelképektől hemzseg. Jézus párhuzamot von a tüzes kígyó és
úgy tűnik, az általa feltett kérdés az örök élettel kapcsolatos személyes kétsé az Emberfia között. A tüzes kígyó azt a valamit jelképezi, ami időről időre
geit tükrözi; másrészt ő a kor vallási eliijének a szószólója. A hagyomány hite megmar minket és szenvedést okoz: a sorsot. A sors kifejezés - szerintem -
szerint Isién országa csak akkor érkezik el, ha a jelenkor lezárul, és eljő a Mes nem utal semmiféle természetfölötti erőre, amelytől babonásan félni kell;
siás. Nikodémus kérdése tehát ekképp is értelmezhető: „Hogyan lehetne az egyszerűen az ember természetes korlátainak költői megjelenítése, amely
Isten országa j<;lenvaló? Nem kell tovább várnunk rá?" Erre Jézus a következő ben összegződik életünk valamennyi befolyásolhatatlan, kiszámíthatatlan
válaszra adta: Amint Mózes fölállította a kígyót a pusztában, ügy fogják fölma tényezője.
gasztalni az Emberfiát is, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem Az Emberfia ugyanakkor ugyanezen alapvető valóság másik oldalára utal:
örökké éljen. az emberi létállapot jelképe (vagy - Jung kifejezésével élve -archetípusa). Hi
Számos keresztény Jézus eme válaszából nem olvas ki semmiféle mélysé szen - halandók lévén - könnyen sebezhetőek vagyunk, fájdalmakkal, érzé
ges üzenetet, mert a keresztény hagyományban megszokottá vált Jézust Is keny pontokkal, gyengeségekkel, szorongással teli. Ez Jézus központi mon
tennek tekinteni. Számukra az Emberfia felmagasztalása (szó szcnmfelemelte- danivalója: ha tudatára ébredünk léthelyzetünknek, mely emberi mivoltunk-
tése) egyszerűen Jézus, a keresztre feszített - azaz akeresztre felemelt- meg ból fakad, enyhíthetünk a szenvedéseinken. A nagy kérdés az, hogyan lehetsé
váltónak, Isten egyetlen Fiának a dicsőítését jelenti. így e kijelentést nagyjából ges ez.
ekképp fordítják íe maguknak: „Higgy Jézusban, és eínyered az örök életet!" A megszabadulás titkának elsajátításához meg kell ismerkednünk a zen
Csakhogy az a gond ezzel az értelmezéssel, hogyha Jézus tényleg ezt akarta egyik legfontosabb felfedezésével, mely szerint a kérdésfelvetésben már benne
mondani, miért nem jelentette ki egyértelműen: „Imádjatok engem, és örök van a válasz. E válasz fellelése szintén művészet, amelyet Albert Camus
élettel jutalmazlak benneteket"? Miért beszélt egyáltalán harmadik személy- Sziszüphosz mítoszában kiválóan szemléltet. A mítosz szerint Sziszüphosz ab
ben az „Emberfiáról"? szurd hős, aki az istenek megvetésével, a halál gyűlöletével és az élet szereteté
Jézusnak eme kijelentése valójában sokkal mélyebb szinten is magyarázha vel elmondhatatlan kínszenvedést idézett saját fejére. Teljesen felesleges erő-
tó. Miként az iménti rajzon kedvünkre váltogathatjuk a szépasszony és a vén leszítésre kárhoztattatott: egy kősziklát kellett felgörgetnie egy hegy tetejére,
szipirtyó képmását, ugyanúgy átválthatjuk Nikodémus történetének e hagyo- csak hogy lássa, amint az újra lezuhan onnan. Ezt folyvást ismételnie kellett,
76 NEGYEDIK FEJEZET A ZEN: A LÁTÁS MŰVÉSZETE 77
újra meg újra a végtelenségig- Nem is maga a mítosz érdekel bennünket, ha Jézus is e szellemben szólított fel bennünket: emeljük fel az „Emberfiát",
nem Camus roppant érdekes magyarázata, amelyben a tudatosság, a szenve barátkozzunk meg az élet árnyoldalaival, és emberségünket a nehézségek elle
dés és a megszabadulás közötti összefüggésre világít rá: nére is viseljük méltósággal. Jézus így szólt Nikodémushoz: Senki sem emelke
dett föl a mennybe, csak az, aki alászállott a mennyből; az Emberfia. Ennek a
Ha ez a mítosz tragikus, ez azért van, mert a hőse tudatos. Valóban, hol volna megértéséhez sincs szükségünk természetfölötti magyarázatra. A zen szelle
a szenvedése, ha minden lépésnél éltetné a siker reménye? A mai munkás, éle mében ez azt jelenti: nem szabadulhatunk meg („emelkedhetünk föl a menny
te minden napján, ugyanazon a feladaton fáradozik, és ez a sors nem kevésbé be"), amíg fel ni m ismerjük a helyzetünk reménvtelenségét („alá nem szál
abszurd. De nem tragikus, csak azokban a ritka pillanatokban, amikor tuda lunk a mennyből"). A mennyek országa nem valami evilágon túli birodalom,
tossá válik. Sziszüphosz, az istenek proletárja, tehetetlen és lázadó, teljes egé hiszen - J é z u s mester fordított logikája szerint - a felszállás és a leszállás egy
szében ismeri a maga nyomorúságos helyzetét: erre gondol a hegyről leszáll és ugyanazon dolog. Ha a mennybe akarunk jutni, keresztül kell mennünk a
tában. A tisztánlátás, amelynek kínoznia kellene őt, ugyanakkor beteljesíti poklon!
hősünk győzelmét. Nincs sors, amelyen a megvetés ne tudna felülemelkedni. A nehézségek hozzátartoznak az élethez. Sokan felesleges szenvedéseket
(Dobossy László fordítása;/Íz egzisztencializmus, Budapest, 1965. 343.) okozunk önmagunknak, mert elvárjuk az élettől, hogy könnyű legyen, és nem
vesszük észre a halandóságunkból származó korlátainkat. A lehetetlent kí
Sziszüphoszt a sorsa kősziklaként nyomja. Végtelen, körkörös szenvedésre vánjuk tehát; megmásítani a megmásíthatatlan!, kiszámítani a kiszámíthatat
kárhoztatott hős ő, aki csak nagy ritkán jut időleges enyhüléshez. Nem ha lant. Abban a hamis meggyőződésben élünk, hogy ha nagyon igyekezünk,
sonlít egy kicsit mindannyiunkra? Melyikünk szabadulhat a tüzes kígyó zsar- gondtalan életet biztosíthatunk magunknak. Szenvedésünk tehát a tudatlan
nokoskodásától, mely időről időre belénk mélyeszti a méregfogát? Melyi ság és a magunkkal szembeni erőszak együttes következménye.
künk védett a csalódásoktól, az életben elszenvedett vereségektől, a betegség A szellemi megszabadulás nem az akaratunktól vagy igyekezetünktől függ,
től? Egyfolytában érzelmi hullámvasúton utazunk: föl-le. Bármilyen boldo hanem belátás kérdése. Mint Camus írta: „a telismerés elpusztítja a lesújtó
gok vagyunk is egy adott pillanatban, a bánat egyszer újra elér bennünket. Eb igazságokat". Konfucius mondta: „Ötvenéves koromban ismertem a Menny
ből a szempontból nézve, az emberi létállapot csakugyan reménytelen. Ám ha rendelkezéseit (Tien ming). Hatvanévesen figyelmesen hallgattam őket." A
ez a léthelyzet a baj, úgy ezen belül találhatjuk meg a megoldását is. Camus „Menny rendelkezésein" Konfucius a sorsot érti: mindazon dolgokat, ame-
szerint: ! vek fölött nem mi rendelkezünk. Nagy bölcsesség szükséges ahhoz, hogy va
laki belássa mi az, ami emberileg lehetséges, és mi az, ami nem. Konfuciusnak
Amikor a boldogság hívása nagyon sürgető, megesik, hogy a szomorúság el ötven évig tartott, amíg megtanulta mi a sors. Még nehezebb azonban tiszta
hatalmasodik az ember szívén: ez a szikla győzelme, ez maga a szikla, A mér szívből elfogadni, mindenféle küzdelem, sírás-rívás, méltatlankodás nélkül.
hetetlen nyomorúságot túlságosan nehéz elviselni. Ezek a mi gethsemánéi éj Konfucius csak hatvanéves korában tudott tökéletesen megbékélni Isten aka
szakáink. De a felismerés elpusztítja a lesújtó igazságokat. (Uo., 343-344.) ratával. Mi sem lelhetjük meg belső békességünket, míg meg nem tanuljuk
ugyanezt.
A megoldás kulcsa a felismerés! A tüzes kígyó olyan, mint a fejezet elején A megvilágosodás magva az az egyszerű felismerés, hogy nem vagyunk
bemutatott vizuális paradoxon: mihelyt el tudjuk fogadni, kihullik a méregfo mindenhatóak, mert sok megmásíthatatlan és elkerülhetetlen dolog van az
ga. Az igazság felismerése, legyen az mégoly tragikus, mindig felszabadító ha életünkben: öregedés, betegség, balesetek, létbizonytalanság, emberi gyenge
tású. Friedrich Nietzsche jegyezte meg, hogy a tragédia felismerése nem a ségek. Jóllehet ezektől a gondoktól a legszívesebben elfordítanánk a fejünket,
gyengeség, hanem az erő jele, s hogy a görög tragédiák felvirágzása éppen a gö őszinte elismerésükkel mégis az igazi megszabaduláshoz vezető utunkat
rögség legerőteljesebb, leggazdagabb időszakára esett. Első könyvéről,/! tra egyengetjük.
gédia születéséről szólva írja: „A görögök nem pesszimisták, ezt éppen tragédi A „tehetetlenség" felismerése magában is lehengerlő szellemi élmény. Mi
áik bizonyítják - ebben tévedett Schopenhauer." Paradox módon, csak akkor ként J. Krishnamurti megjegyezte, a „képtelen vagyok rá" belátása intelligen
alakíthatjuk át a tragédiáinkat valami szépségessé, ha tudatára ébredünk éle ciáról tanúskodik. A tudatosság kétélű fegyver. Egyrészt a szenvedés okozója;
tünk tragikus vonatkozásainak, és nyíltan szembenézünk velük.
78 NEGYEDIK FEJEZET A ZEN: A LÁTÁS MŰVÉSZETE 74
az emberi lények, az állatvilág legtudatosabb lényei, ők szenvednek a legtöb bölcsesség. Ettől az egyetlen pillanatnyi mélységes belátástól a legreménytele
bet. E tudatosság azonban másfelől a megváltásunk csírája. Az ember helyze nebb pesszimizmus is határtalan örömmé változik. Camus átélte a megvilágo
te tán tragikusnak tűnik, ám ha ráirányítjuk a figyelmünket, menten megfor sodást.
dul a dolog. M. Scott Peck újraértékelte a Buddha által tanított Négy Nemes Paradox módon, a nagy problémák gyakran nagy lehetőségeknek nyitnak
Igazság egyikét: utat. Pablo Picasso egy ízben megjegyezte: „A számítógépek haszontalanok.
Csak válaszokat adnak." Picasso valójában azt kifogásolta, hogy a számítógé
Az élet nehéz. Nagy igazság ez, a legnagyobb igazságok egyike. Mégpedig pek nem képesek a feladványokat lehetőségekké változtatni. A komputerek -
azért, mert havalóban beláttuk, akkor már felül is emelkedtünk rajta. Amikor mint a bal agyiéltekés gondolkodás képviselői - nem tudnak mit kezdeni az
valóban értjük-fölfogjuk és elfogadjuk-, hogy az élet nehéz, megszűnik ne elethelyzetek természetes ködösségével, s így képtelenek felismerni, hogy
héznek lenni. Mert amim elfogadjuk, az a tény, hogy nehéz, nem számít töb gyakran több megoldási lehetőség is létezik. Picasso koanjának („A számító
bé. (Úttalan utakon, Kiss Ilona íord., 1990. 9.) gépek haszontalanok") legjobb magyarázatát korunk másik nagy géniusza,
Albert Einstein szolgáltatja:
A tudatosság átalakítóim hat'. Amíg ellenkezünk az élettel, vagy megpróbálunk
megszökni előle, addig nem tudjuk világosan szemügyre venni, s a tüzes kígyó A probléma megfogalmazása gyakorta lomosabb, mint a megoldása, mely
fenyegetése nyomasztóbbnak tűnik, mint valaha. Áldozatai maradunk. Fi sokszor csupán matematikai felkészültség vagy kísérleti jártasság dolga. Az új
gyelmünk erejével azonban nem bír a kígyó. Jézus szerint a figyelem gyógyít, kérdések, új lehetőségek kidolgozása, vagy a régi kérdések új szemszögből
azaz egészségessé tesz. hzegész-ség annyit jelent: egésznek lenni. Ehhez pedig való megvilágítása alkotó képzeletet igényel, és ebből származik a valódi tu
az kell, hogy az ember egységben szemlélje a világot. Camus megtanított ben dományos haladás. (Albert Einstein, l.eopold Infeld: The Evalution of
Physics, 1938.)
nünket az „Emberfia" felemelésére és egészségessé tételére:
Ebben rejlik Sziszüphosz minden csöndes öröme. Sorsa az övé. Sziklája az ö A zen az alkotó világlátás művészete, s ehhez a régi kérdések újrafogalmazásá
jószága. Hasonlóképpen, az abszurd ember, amikor gyötrelmét szemléli, el ra van szükség. A zen azt mondja: Ez az! Ami azt jelenti: ez a zaklatott, töké
hallgattatja az összes bálványokat. És az univerzumban, melyet csöndessége letlen világ, az összes siralommal, boldogtalansággal és szennyezettséggel
hirtelen újra birtokba vesz, felcsendül a föld ezernyi apró, igéző hangja. Ön együtt valójában maga a nirvána - ha megtanuljuk más fényben látni. A hagyo
tudatlan és titkos hívások, arcok emlékképei - ez a győzelem szükségszerű mányos, logikus elme számára ez egyszerűen elgondolhatatlan. A hétköznapi
emberek azt kérdik: „Hogv lehet ez? Nézd, mennyi gyűlölet, düh, irigység,
fonákja és ára. Nincs napsütés árnyék nélkül, és meg kell ismerni az éjszakát.
kapzsiság és sóvárgás lakozik az emberi lélekben! És mennyi a szenvedés a vi
(Uo. 344-345.)
lág minden sarkában! Hol itt az öröm? Hol a beteljesedés?" Ezért várják a
n)bb napokat. Am máris túl sokáig vártak - és várhatnak is mindaddig, amíg el
A lényeg: nem vagyunk mások, mint a sorsunk. A sorsunkat nem tekinthetjük nem sajátítják a látás művészetét.
külső ellenségnek, akivel harcot kell vívnunk. Köztudott, hogy az ember sze
mélyiségét a környezete alakítja ki. Ha belátjuk, hogy az egész életünket a sor A megvilágosodás véget vet a várakozásnak. Ez a világ, ahogyan van, a nir
sunk formálja, megértjük, mekkora képtelenség szembeszegülni vele - hiszen vána. A gondjaink mind lehetőségek. Mi a legnagyobb bajunk? A legtöbb em
ő mi magunk vagyunk. Nem létezik „én", akit meg lehetne különböztetni e ber számára maga az embert létállapot. Mivel az ember halandó, mindenféle
Sors nevezetű, titokzatos hatalomtól. Mint emberi lények, csak úgy szabadul akadályok tornyosulnak elé. Nem szökhetünk meg érzelmi zavaraink, emberi
hatunk meg, ha belátjuk: mi és a sorsunk ugyanazok vagyunk. Sziszüphosz gyengeségeink, a betegség és a halál elől. A megoldást azonban mégsem e föl
di létünkön kívül kell keresnünk. Összpontosítsunk inkább az itt-és-mostra,
felfedezte: Sorsa az övé. Sziklája a7. őjószága. Ez az egységlátás, az egész szem
bármilyen visszataszítónak tűnjék is. Jézus mondta Nikodémusnak: Ha földi
lélete. Ha az egészet látjuk, mi ellen harcolunk?
ekről beszélek és nem hiszitek, hogyan fogjátok elhinni, ha majd mennyeiekről
Tehát a látás az egyetlen igazság, mert a látás egésszé tesz (kiegészít). A te '•/ólok? Az a baj, hogy a szellemi újraszületésről érdeklődött, holott még a kö
hetetlenség felismerése egyáltalán nem átok, hanem rejtett áldás. Képtelen zönséges születési sem értette.
so A ZEN: A LATAS MŰVÉSZETE
Honnan érkeztem? Erre az alapvető kérdésre nem válaszolhatunk, mielőtt Ötödik fejezet
nem válaszoltunk egy még alapvetőbb kérdésre, amelyet mindenkinek fel kell
tennie önmagának: Ki vagyok én ? Ez a halálra és felbomlásra ítélt test? Vagy a Tükörországban
szeszélyes gondolataim és érzelmeim? Az emberek az állatvilág legtudatosabb
lényei; de vajon mi a tudat? Tán az öntudat, amelyet énnek is nevezünk, pusz
tán gondolatok, emlékek, értékítéletek és hajlamok összefoglaló neve? Egyál
talán, honnan származnak hiedelmeink, eszményeink, értékeink és hajlama
ink? Minél jobban feszegetjük ezeket a kérdéseket, annál inkább felismerjük, A buddhizmus nem lesózni akarja a szenvedést, hanem eggyé akar válni
hogy olyannyira szeretett „énünk" hihetetlenül illékony, megfoghatatlan. ■vele, hogy a fájdalom ne legyen többé ellenség, idegen.
Nem kevésbé megfoghatatlan, mint a szél: nem tudjuk, „honnan )ön és hová BONNIÉ MYOTAI TREACE
megy". De ha az énünk nincs sehol, akkor hol a probléma? Mint Ramana
Maharshi írja: „A Ki vagyok én? kérdés kitartó vizsgálata az egyetlen módja Az Isten Fia nem azért szenvedett kereszthalált, hogy az emberek ne
annak, hogy véget vessünk az összes szenvedésünknek és utat nyissunk ma szenvedjenek, hanem hogy úgy szenvedjenek, mint 0.
gúnknak a Gyönyörűséghez." GEORGE MACDONALD
Meglehet, nem kapunk rá választ, a kérdés feltevése azonban már önmagá
ban gyógyírként hat sebeinkre. Talán a kérdés maga a válasz is egyben. A zen világa olyan, mint Alice Csodaországa; hétköznapi világunkhoz képest
A szellemi felébredés nem az élettel járó nehézségek intellektuális megol .1 dolgok itt gyakran a fejük tetejére állnak. A régmúlt időkben a zen mestere
dása, hanem e megoldatlan és megoldhatatlan paradoxonok világos felismeré ket és a Tao művelőit sokszor őrülteknek tartották, s kitaszította őket a társa
se, ami arra való, hogy az ember ne essen kétségbe az élettől, hanem elragad dalom. Jézus humorát, költészetét, művészetét már felfedeztük, most pedig
tasson szívbe markoló szépségétől. John Marsh jegyzi meg: „Nem lenne túl bemerészkedünk tótágast álló világába.
zás azt állítani, hogy a szinoptikus evangéliumokban Jézus útja a szenvedésen Jézus a világtörténelem egyik legrejtélyesebb alakja. Személyének és tanítá
és a halálon keresztül vezet a megdicsőüléshez, míg a negyedik evangéliumban sainak értelmezésekor előbb vagy utóbb belebotlunk az egyik legnehezebb kér
ez az ösvény egyszerre vezet a szenvedéshez, a halálhoz és a megdicsőülés désbe: Kinek, minek tartsuk őt? Sok becsületes és értelmes keresztény ember
hez... Ugyanaz a szó mondja ki a szenvedélyt és a tettet; a vereség és a győze hez hasonlóan, magam is vívódtam e kérdéssel. Vajon tényleg Isten Fia volt-e a
lem, a szenvedés és a dicsőség különösképpen együtt vannak jelen." (Sainc Názáreti, miként követőinek többsége állította, vagy pedig éppolyan földi hala
John, 181.) dó, mint bármelyikünk? Kizárja-e egymást egyáltalán e két lehetőség?
Ugyanúgy, a Kereszt egyszerre a szenvedés, az életről való lemondás és a A keresztény hiten nevelkedett emberek (akikhez magam is tartozom)
végső megváltás jelképe. A megoldás talán mindig magában a kérdésfelvetés többsége számára Jézus isteni mivoltához kétség sem férhet. E hittétel bizo
ben található, a megszabadulás pedig épp ennek a felismerése. nyítására és védelmére a mai hitvédők általában az általam dobozoló módszer
nek nevezett taktikához szoktak folyamodni. Először a köz Jézus iránti jóin
dulatára hivatkoznak, és Jézus személyének feddhetetlenségét állítják reflek
torfénybe. Másodszor, azzal érvelnek, hogy Jézus több ízben olyan egyértel
mű kijelentéseket tett, amelyek, ha nem lett volna valóban Isten Fia, szélsősé
ges önközpontúságról, nagyzási hóbortról árulkodnának. Harmadszor, azt
mondják: ha ezen állításokat Jézus elmeháborodott vagy tisztességtelen mi
voltának tulajdonítanánk, az nem férne össze az ő mindenki által elismert er
kölcsi feddhetetlenségével. Többek között C. S. Lewis is hasonlóan érvelt:
helyütt felmerült kérdéseket, az új fejezetet vagy főtémát még akkor is való Jézus észrevette, hogy kérdezni akarják, ezért így szólt: „Arról tanakod
dinak tartanánk, ha önmagában számos nehézséget vetne föl. (Mirades, tok, hogy azt mondtam: rövid idő és már nem láttok engem, ismét rövid idő
1947. 109.) és viszontláttok engem. Bizony, bizony mondom néktek, ti majd sírtok és jaj
gattok, a világ azonban örülni fog. Ti szomorkodtok, de szomorúságtok öröm
Meglehet, talán éppen a zen szemszög az a hiányzó mozaikkocka, amelynek a re fordul. Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az órája, de
helyére illesztése a történelmi Jézus utáni kutatásunkban nyomra vezethetne amikor megszülte gyermekét, már nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül,
bennünket! Láthattuk, hogy ebből a nézőpontból már Jézus számos homá hogy ember született a világra. Ti is most ugyan szomorkodtok, de majd vi
lyos mondására fényt tudtunk deríteni, és a továbbiakban is látni fogjuk, szontlátlak titeket: akkor örülni fog szívetek és örömötöket senki sem veszi
mennyi, Jézussal kapcsolatos talány megoldásában lesz még segítségünkre a el többé tőletek. Azon a napon nem lesz már kérdeznivalótok tőlem. Bizony,
zen. Ezek közé tartozik a halál felett aratott győzelme is. E szemszög nem bizony mondom néktek: bármit kértek majd nevemben az Atyától, megadja
csak ama Lewis által megszabott feltételnek felel meg, hogy megvilágítsa a néktek. Mindeddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek és kaptok,
szöveg nehezen érthető szakaszait, de több mélyreható meglátással is szolgál hogy örömötök teljes legyen.
a mi lelkünk megszabadítására. Ezeket képletesen mondtam nektek. Eljön az óra, amikor már nem képle
Lássuk tehát, hogyan magyarázhatjuk zen szemszögből a kereszténység tesen szólok, hanem nyíltan beszélek az Atyáról. Azon a napon majd az én
központi témáját, Jézus feltámadását. A kereszténység talán legfontosabb nevemben kértek, és én nem mondom majd nektek, hogy én kérem az Atyát
mondanivalója Jézus győzelme a halál felett. Szent Pál szerint „Ha pedig értetek. Az Atya ugyanis szeret titeket, mivel ti szerettetek engem, és hitté
Krisztus nem támadt föl, semmit sem ér a hitetek" (lKor 15,17). Jóllehet Jé tek, hogy az Istentől jöttem. Az Atyától jöttem és a világba léptem. Most el
zus testi feltámadása mindmáig vitatott kérdés, többen egyhangúlag állítják, hagyom a világot és az Atyához megyek."
hogy Jézus tanítványainak viselkedésében, nem sokkal mesterük halála után, A tanítványok erre megjegyezték: „Most nyíltan beszélsz, nem képlete
gyökeres változás állott be. Ettől fogva minden nehézséget, üldöztetést, kín sen. Most elismerjük, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged, hogy valaki is
szenvedést könnyen, csodálatos egykedvűséggel viseltek. Erről tanúskodik kérdezzen léged. Ezért hisszük, hogy Istentől jöttél. " Jézus így felelt:
például Péter átalakulása, aki korábban megtagadta Jézust, ám később vérta „Most hiszitek? Eljön az óra, már el is jött, amikor elszéledtek, ki-ki a maga
núvá lett. útján, és engem magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya
A húsvéti történet igen fontos, mivel az emberiségnek a halál felett aratott velem van. Azért mondtam ezeket nektek, hogy békességtek legyen ben
győzelmét példázza. Némi erőfeszítést kell azonban tennünk ahhoz, hogy nem. A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, én legyőztem a világot."
zen szempontból e győzelemről számot adhassunk, hiszen ne feledjük: a zen (Jn 16,16-33*)
sohasem hív segítségül természetfölötti magyarázatokat. Jóllehet nem is zárja
ki az ilyen dolgok, események létezését, ám inkább a „hétköznapi varázslatok Ne feledjük: Jéus a saját halálára utalt! Tekintve a gyászos alkalmat, még in
ra" teszi a hangsúlyt. De vajon miként magyarázhatjuk Jézus tanítványainak kább figyelemre méltó, hogy Jézus e tanításának milyen derűlátó a végki-
bátorságát, a viselkedésük megváltozását, ha feltesszük: Jézus nem támadt fel . sengése: A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, én legyőztem a világot.
a maga testi mivoltában halottaiból? Minő irónia! Jézus éppen abban a pillanatban mondta, hogy legyőzte a vilá
Ennek megértéséhez alaposan meg kell ismerkednünk Jézus tükörországá got, amikor közelgő halála bizonyossá vált előtte! A tanítványaiban majdan
val. A következő, János evangéliumából vett idézetben bepillantást nyerhe lejátszódó gyökeres átalakulást is megjósolta, hiszen megmondta nekik:
tünk ebbe a világba: nyomorúságtok örömre fordul.
A zen tanítók a tanítványok megvilágosodásának elősegítésére koanokat
„Rövid idő és már nem láttok engem, ismét rövid idő és viszontláttok engem, v/.oktak adni „házi feladat" gyanánt. Mint korábban mondottuk, a koanok
(mert az Atyához megyek)." A tanítványok közül néhányan így tanakodtak: meditációs tárgyak. Vannak közöttük klasszikusok, amelyeket a gyakorlók
„Mit akar ezzel mondani: rövid idő és már nem láttok engem, ismét rövid idő nemzedékről nemzedékre továbbadnak egymásnak. A halál is ilyen, klasszi
és viszontláttok engem? És: az Atyához megyek?" Megjegyezték tehát: „Mit kus koan. „Életbevágó" jelentősége miatt egyszersmint roppant hatásos.
akar ezzel mondani: rövid idő? Nem értjük, mit beszél." I öbbnyire nem szívesen gondolunk a halálra - sem a sajátunkra, sem a
86 ÖTÖDIK FEJEZET TÜKÖRORSZÁGBAN S7
hozzátartozóinkéra-; ám e koan éppen azért képes szellemi felébredést kivál zónák valóban nem maradt választása. Az egyetlen ésszerű gondolat, ami az
tani, mert akkora nyugtalanságot kelt az emberben. eszébe juthatott, a - mégoly átmeneti - pillanat kiélvezése volt. Minek aggo
Az előbbi idézet legalapvetőbb talánya a következő: Mit értett Jézus azon, dalmaskodni a halál felől, ha úgyis tisztában vagyunk az elkerülhetetlenségé
hogy legyőzte a világot? Ezt nevezem én „Jézus halál-koanjának". Ez talán az vel? Miért tegyük boldogtalanná az életünket? A legmeglepőbb, ám a legké
összes tanítása közül a legfontosabb koanja. Később majd látni fogjuk: ha hi zenfekvőbb és legésszerűbb válasz a rejtélyre: a halál bizonyosságában az em
bátlanul megfejtjük e koan titkát, a legjobb úton leszünk afelé, hogy utolérjük bernek meg kell próbálnia a lehető legtöbbet kihozni az életéből. Paradox mó
Jézust a halálmentes övezetben. don, éppen az szabadít fel bennünket belsőleg, hogy ebben a kérdésben nincs
A halál-koan alapvető létbizonytalanságunkra irányítja rá a figyelmünket; választásunk. Az idézett zen koannak tehát - „Mihez kezdesz, ha nincs mit
rávilágít, milyen törékeny az emberi élet. Ésszel mindenki fel tudja mérni a ha tenni?" —ez a meglepő megoldása: semmit és mindent! Pontosan ez a képtelen
lál elkerülhetetlenségét, ám az intellektuális és a pszichológiai valóság között bölcsesség.
általában óriási szakadék tátong. Lelkünk mélyén szinte valamennyien tagad Végre felfedeztük tehát Jézus örvendezésének titkát: a halál titokban ál
juk a halált. Ha ez nem így lenne, akkor egyáltalán nem rendülnénk meg, ha az dás! A köznapi elme vélekedésével szöges ellentétben, a halál valóságának iga
orvosunk egy napon közölné velünk: halálos betegségben szenvedünk, és már zi elfogadása (azaz a valódi reménytelenség) szabadságot és nyugalmat hoz.
csak néhány hónapunk van hátra. A szellemi felébredéshez szükséges, hogy Miként Albert Camus oly éleslátóan megjegyezte: „A halálnak is patrícius] ke
ne csak értelmileg, de érzelmileg is fogadjuk el a halál tényét. ze van: miközben elnyom, fel is szabadít."
Mielőtt azonban hozzáfognánk Jézus halál-koanjának megfejtéséhez, Jézus voltaképpen nem sokban különbözik Camus Közöny című regényé
vegyünk szemügyre egy másik híres zen koant, amelyet a továbbiakban „A nek abszurd főszereplőjétől, aki, miután elfogadta sorsát, melyre ítéltetett, s
szerencsétlenül járt utazó koanjának" fogunk nevezni: belátta, hogy már nem sok maradt neki hátra, hirtelen úgy érezte, felpezsdül
.íz élete. A boldogságot nem lehet elválasztani az abszurditástól! A képtelen
Egy férfi egy nagy mezőn átutaztában tigrissel találkozott. Menekülni kez bölcsesség arra tanít: semmi sincs az emberre olyan csillapító, reménybetelje
dett, ám a tigris utána iramodott. Egyszer csak egy szakadékhoz ért; megka sítő hatással, mint a tökéletes kilátástalanság. Camus történetének sorsüldö
paszkodott egy vadszőlő-gyökérben, és átvetette magát a peremén. A tigris zött hőse, Meursault, nem sokkal kivégzése előtt így emlékszik vissza édes
felülről szaglászta. A férfi reszketve maga alá nézett a mélybe, ahol egy másik anyja utolsó napjaira:
tigris várt rá, hogy fölfalja.
Egyszer csak két kisegér - egy fehér és egy fekete - lassan rágcsálni kezdte Ügy éreztem, most értettem meg, miért választott „vőlegényt" életének a vé
a szőlőtőkét. A férfi egy érett epret vett észre a közelében. Fél kézzel a szőlő gén, s miért játszott azzal, hogy újrakezd mindent. ... Oly közel a halálhoz
tőkébe kapaszkodva, a másikkal leszedte az epret. Milyen édes íze volt! anyám szabadnak érezhette magát, s készen arra, hogy újraéljen mindent.
Senkinek sincs joga ahhoz, hogy őt megsirassa, senkinek. (Gyergyai Albert
N o s , látsz-e hasonlóságot Jézus halál-koanja és e történet között? fordítása, Budapest, 1995. 99.)
Először is, nem olyan-e a történetben szereplő férfi, mint bármelyikünk?
Nem kerget-e minket is a halál, csakúgy, mint őt a tigris? A két egér, a fehér és Az olvasó számára talán új gondolat, hogy a halál szabaddá tesz; a gyógyítha-
a fekete, vajon nem a nappalok és az éjszakák váltakozásának hatásos jelképe? i.ulan betegekkel foglalkozó orvosok és ápolónők többsége azonban tanúsít
A történet kétségkívül az ember alapvető létbizonytalanságát szemlélteti, mű hatja, hogy ez többnyire így van. Dr. Rachel Naomi Remén, a California ál
vészi eszközökkel. Eletünk - csakúgy, mint a szerencsétlenül járt utazóé - lambeli Bohnas-i Rákbeteg-segélyező Program egészségügyi igazgatója
csak egy hajszálon függ. Mivel bizonytalan világban élünk, sohasem tudhat ('rohn-kórban (egy bizonyos krónikus betegségben) szenved, s már számos
juk, mikor halunk meg. Csupán azt tudjuk, hogy a halál bizonyos; napról nap komoly műtéten esett át. O a következő meglátással szolgál:
ra egyre közelebb leszünk hozzá. Mihez kezdesz hát ilyen körülmények kö
zött? A súlyos betegség többnyire az ember egész életmódját és értékrendjét meg
A szerencsétlenül járt utazó koanját tehát a következő kérdésre egyszerű kérdőjelezi. Teljesen megváltozik, mit tart fontosnak és mit nem. Egyszer va
síthetjük le: „Mihez kezdesz, ha nincs mit tenni?" A szerencsétlenül járt uta- laki azt mondta nekem: ébresztő hívás valahonnan. ... Szerintem a rák ezt te-
88 ÖTÖDIK FEJEZET TÜKÖRORSZAGBAN S9
szi az emberrel: „Fülem füle felébredt, és szemem szeme kinyílott." ... Nem gyobb szerencsétlenségünk és egyetlen reménységünk. Krisztus azért jött el,
különleges emberek vannak itt, csak egyszerű, ijedt, magányos, fájdalmakkal hogy meghódítsa, és saját halála által meg is hódította azt. (Mirades, 125.)
küszködő emberek, akik a válsághelyzetben képesek voltak valahogyan túl
nőni önmagukon. Ha az ember hagyja megnyilvánulni a maga emberségét, el Igen, ez valóságos csoda: Jézus azzal győzte le a halált, hogy elfogadta. Leg-
érheti ezt az állapotot. (Bili Moyers, Healmgand the Mind, 1993. 359-360) i (ibbünket azért keserít el annyira a halál, mert a lelkünk mélyén nem vesszük
tudomásul. Titokban abban reménykedünk, hogy nem ér el minket; ebből
A közelgő halál érzete talán gyógyítólag hat az emberre. Miként egy rákos be ered minden aggodalmunk. Teljesen hiábavaló módon menekülni próbálunk a
teg megjegyezte, a betegségtől valahogy rendbejött az élete: szorongásainktól: hajszoljuk a „boldogságot", a pénzi, az érzéki gyönyörö
ket, a hatalmat, a rangot. Amíg azonban nem fogadjunk el teljes szívvel, hogy
A rákomat valódi áldásnak tekintem, mert általa megtanultuk, hogyan éljük egyszer mi is meg fogunk halni, addig ezek az átmeneti kiruccanások a „bol
az életünket, hogyan mondjuk el egymásnak az érzéseinket, és dobjuk ki dogság" hónába csak ideiglenesen csillapíthatják a fájdalmunkat. A halál dé
mindörökre az összes szemetet, hogy elégedettebben élhessünk. (Bernié S. mona minduntalan visszatér hozzánk, és bebocsátását kéri.
Siegel, Szeretet, gyógyítás, csodák. Édesvíz, 1994.) Amikor Jézus kijelentette: legyőztem a világot, földi pályafutása végei ért:
már csak a halál várt rá. Már szinte látta, amint hóhérai kezére juttatják. Ekkor
A halál a mi kultúránkban tabutéma, az orvostudomány pedig teljes erőbeve vált igazán kilátástalanná az élete (költői nyelven szólva, „megadta magát az
téssel küzd e természeti törvény ellen. Pedig a halált nézhetnénk akár a Isten akaratának") Ám az egészben az a gyönyörű, hogy ez a teljesen remény
szebbik oldaláról is. Avahi-szahi japán esztétikai irányzat, szoros kapcsolat telen helyzet miként vesz száznyolcvan fokos fordulatot, és hogyan válik a
ban áll a cWóval (a japán teaművészettel) és a zennel. Leonard Korén szerint, mennyek országává, ha az ember megadja magát a sorsának. (Jusson eszünkbe
a vabi-szabi „a tökéletlen, átmeneti és töredékes dolgok szépsége. A szerény, az előző fejezetben megvitatott tudati szemléletváltás!) Elkerülhetetlen halá
egyszerű dolgok szépsége. A szokatlan dolgok szépsége." (Wahi-Sabi, 1994. lának tudomásulvételével, Jézus belső szabadságra téti szert. Ettől fogva már a
7.) Lehet, hogy a halál az Isten vahi-szahija. Egy nő, akinek mindkét mellét el világon semmi sem kelthetett benne aggodalmat. Valóban legyőzte a világot!
távolították, a halált zen mesternek tekintette, aki megtanította az élet szépsé Az önmegadás a megvilágosodottak paradox világában győzelmet jelent!
gére. Lelkesen magyarázta, hogyan tette a halál elevenné az életéi: A szellemi szabadság megvalósításához vezető úton tudomásul kell venni,
hogy végső soron nem választhatunk - meg fogunk halni. Azt hiszem, végül
Csak akkor kezdtem igazából odafigyelni minden egyes lélegzetvétel, min Jézus tanítványai is erre jöttek rá, és ettől változott mégoly látványosan a ma
den egyes pillanat szépségére, amikor rákos lettem, mert végre megértettem: gatartásuk. Az elfogadás a „hétköznapi varázslat" egyik alapja. C. S. Lewis er
ez a pillanat minden! A többi tanítómtól csak gondolatokat kaptam; a rák vi ről a következőket mondja:
szont arra késztetett, hogy közvetlenül átéljem a saját életem. A betegség fel
adta a leckét: meg kellett születnem, még mielőtt meghalok. (Uo.) Am ahhoz, hogy e kényszerű halál az örök élethez vezető úttá alakuljon át -
hogy negatív, gátló szerepéhez pozitív, megváltó szerep járulhasson -, a halál
A halál az összes létbizonytalanságunk, szorongásunk okozója, ám ugyanak tökéletes elvállalására volt szükség. Az emberiségnek el kell fogadnia a halált,
kor csak ő maga nyújthat rá gyógyírt. Ha netalán azt hinnéd, hogy ez az „őrült szabadon, tökéletes alázattal alá kell vetnie magát, az utolsó cseppig ki kell
logika" csak az egzisztencialista filozófusok találmánya, hadd idézzem újra ürítenie a „keserű poharat", hogy a halál átalakulhasson ama misztikus halállá,
C. S. Lewis-t, aki hasonló következtetésre jutott! mely az élet titka. (Uo. 130.)
A Halál egyrészt a Sátán diadala, büntetés a bűnbeesésért, az ős-ellenség. ... Az ilyen „fordított törvények" a létbizonytalanság kezelésére is sikerrel alkal
Másrészt azonban, csak az nyeri el az életét, aki elveszíti azt. Krisztus halálá mazhatók. A Hegyi beszédben Jézus azt mondta tanítványainak, ne aggodal
ba keresztelkedünk, és ezáltal nyerünk megváltási a bűnbeeséstől. A Halál - maskodjanak az életük felől (Mt 6,25). Az aggodalom ellensúlyozására Jézus
mint manapság egyesek mondanák - ambivalens: a Sátán leghatalmasabb azt ajánlotta, keressék először „Istennek országát és az ő igazságát". Másutt
fegyvere és az Isten leghatalmasabb fegyvere; szent és szentségtelen; legna- azt is elmagyarázta, mit jelent ez:
90 ÖTÖDIK FEJEZET TUKORORSZAGBAN 9]
Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, nek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van. Ezt a haszontalan
csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem. Aki szereti a ma szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.
ga életét, elveszti azt, és aki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja (Mt 25,14-30*)
meg azt. (Jn 12,24-25)
A harmadik szolga tulajdonképpen nem a lustasága, hanem a gyenge ítélőké
Talán már világos, miről van szó. Mint Alán Watts rámutatott, a bizonyta pessége és a maradisága miatt kapta büntetését. Bár helyesen látta, hogy az élet
lanság abból fakad, hogy az ember biztonságra törekszik. Akik kétségbeeset kockázatos, mégis téves következtetést vont le belőle. A veszteségtől való fé
ten keresik a biztonságot (akik szeretik a maguk életét), azok képtelenek a va lelmében nem merte tőkéjét befektetni. A helyes gondolkodásmód azonban
lódi életre, mert a saját félelmük rabszolgáivá válnak. Ezzel szemben azok, azt diktálja: mivel az élet mindenképpen kockázattal teli, merészebben kell
akik tényként ismerik el a létbizonytalanságot (akik gyűlölik a maguk életét e bánnunk a „talentumunkkal". Amint a népszerű dalszöveg mondja: „Aki fél,
világon), félretehetik az aggodalmaikat, és máris szabad emberként élhetnek. hogy a szívét összetörik, az sosem tanul meg szeretni." Itt is érvényes a fordí
A valóság elfogadása végső soron az önmagunkról való lemondásban fejező tott logika.
dik ki, miként a gabonamag is elhal. Furcsa módon: ha az ember megtanulja A szigorú úr nyilván szintén az élet metaforája- csakúgy, mint az előző fe
tényként kezelni a létbizonytalanságot, valódi lelki békéhez jut. A fordított jezetben szereplő tüzes kígyó. Az élet ugyanis valóban roppant nehéz és ve
törvény szerint, ha igazából élni akarunk, nem szabad ragaszkodnunk az éle szélyes. Ráadásul egyszer bizonyosan véget ér; a Nagy Kaszás mindenképpen
tünkhöz. Ezt az elvet fejti ki Jézus a szigorú úrról szóló példabeszédében: eljön értünk. Ettől azonban nem kell elbátortalanodnunk; ha az élettel járó
kockázatokat amúgy sem kerülhetjük el, akkor miért ne lehetnénk bátrabbak,
Úgy lesz akkor, mim azzal az emberrel, aki idegenbe készül. Összehívta szol miért ne vállalnánk adott esetben a veszélyt? Ne vonuljunk vissza az élettől,
gáit s átadta nekik vagyonát. Egyiknek öt talentumot adott, a másiknak ket mint a maradi szolga, hanem próbáljunk meg teljes értékű életet élni! Jézus
tőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán el szerint ugyanis akinek van, mégadnak;... akinek pedig nincsen, attól mégazt is
utazott. Aki öt talentumot kapott, menten kereskedni kezdeti vele és másik elveszik, amije van. Ez azt jelenti, hogy minél inkább tudatosítjuk magunkban
ötöt nyert rajta. Ugyanígy, aki kettői kapott, másik kettőt szerzett. Aki pedig a létbizonytalanságot, annál gazdagabb életet élhetünk. Jézus meglátása egy
egyet kapott, elment, gödröt ásott és elrejtette urának pénzét. becseng Nietzsche mottójával: „A lét legnagyobb élvezetének és gyümölcsö
Hosszú idő múlva megjött a szolgák ura és számadást tartott velük. Jött, ző voltának titka: a veszélyes élet!"
aki öt talentumot kapott, és fölmutatta a másik öt talentumot. Uram, öt ta Veszélyesen élni nem annyit tesz: ostoba módon kockára tenni az életün
lentumot adtál, nézd, másik ötöt nyertem rajta. Jól van, te hűséges, derék ket. Viszont mindenképpen tényként kell elfogadnunk a létbizonytalanságot,
szolga! - mondta neki ura, mivel kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be s az idegesség helyett meg kell találnunk belső békénket. A korai kereszté
urad örömébe. Jött az is, aki két talentumot kapott, és így szólt: Uram, két ta nyek közül bizony sokan vállalták a veszélyes életet!
lentumot adtál, nézd, másik kettőt szereztem. Jól van, te hűséges, derék szol Jézus, mint láthatjuk, egyáltalán nem festett rózsás képet a világról. A világ
ga! - mondotta neki ura, mivel kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be bizony meglehetősen nyomorúságos: a halál biztos, az élet törékeny, rengeteg
urad örömébe. Végre jött az is, aki csak egy talentumot kapott, és így szólt: veszély leselkedik ránk. Az embert sok minden korlátozza. Ezek nem éppen
Uram, tudom, hogy szigorú ember vagy: aratsz, ahol nem vetettél, és gyűj szívderítő dolgok! Ilyen értelemben valamennyien egyfajta „egzisztenciális
tesz, ahol nem szórtál. Ezért félelmemben menten a földbe ástam talentumo kilátástalanságra" vagyunk kárhoztatva!
dat. Itt van, ami a tiéd. Ám ha tudatosan elfogadjuk, hogy az élet sok bajjal, betegséggel, veszéllyel
Te haszontalan, lusta szolga! - kiáltott rá ura, tudtad, hogy ott is aratok, lár, majd halállal végződik, akkor felhagyunk a lehetetlen áhításával. Amint
ahol nem vetettem, és gyűjtök, ahol nem szórtam? Oda kellett volna adnod megtanuljuk, hogyan kell „Istenre bízni" a dolgokat, és felhagyni felesleges,
pénzemet a pénzváltónak, hogy hazatérve kamatostul kapjam vissza a maga lerméketlen küzdelmünkkel vagy lélelmünkkel, végre elengedhetjük magun
mét. Vegyétek csak el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentu kat, és élvezhetjük a jelen pillanatot! Egzisztenciális kilátástalanságunk tuda
ma van! Mindannak ugyanis, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék; aki- tosítása - paradox módon - mélységes belső szabadságérzethez juttat ben
nünket. Ez az, ami megszabadít! Friedrich Engels, filozófus szerint: „a sza-
92 TÜKÖRORSZAGBAN
badság a szükségszerűség felismerése". íme tehát az egyik legmélyebb értel Hatodik fejezet
mű fordított törvény: az élet szenvedésteli, ám mégis nagyszerű! Talán éppen
azért nagyszerű, mert sokszor oly keserves. A mindennapok pokla
Nem tekinthetünk bele e Tükörországba anélkül, hogy páratlan szépsége
rabul ne ejtsen bennünket. Hogyan lehet minden ennyire „helyénvaló", ami
kor látszólag semmi sincs benne rendjén! Miként egy zen mester mondotta
valaha: „Minden kezdettől fogva a nirvánában van." Alán Wats igen ékesszóló
an festi le a szatori élményét: Térjetek meg, mert közel van a mennyeknek országa!
JÉZUS
A megvilágosodott egyént eleven, lehengerlő bizonyossággal tölti el a tudat,
hogy a világegyetem - épp így, a jelen pillanatban, egészként és minden egyes A Paradicsom közelebb van hozzátok, mint a sarutok szíja,
részletében - annyira „rendben van", hogy semmi szüksége magyarázatra és a Pokol tüze pedig úgyszintén.
igazolásra a maga egyszerű valóján túl. A lét nem csak hogy nem kérdés többé MOHAMF.D
számára; hanem elméjét annyira varázsütésként éri a dolgok létének magától
értetődő jelentése és tökéletessége - többek között azoké is, amelyeket kö Mindenki tudja, milyen ocsmány hely a pokol, az emberi elme mégis minden-
zönségesen a lehető legrosszabbaknak vélne -, hogy nem talál eléggé erős léle csodálatos, szórakoztató mesét ötlött ki róla. Beszéljünk tehát a tüzes
szót az élmény teljességének, szépségének az érzékeltetésére. (This Is It, 18.) katlanról, a férgekről, a szörnyetegekről és a pokol többi titkáról! Ám ne es
sünk kétségbe: elbeszélésünk meglepő végkifejletet tartogat!
A nirvána nem eredmény, hanem csupán a valóság megpillantása. A nirvána Hongkong egyik leghíresebb turisztikai látványossága a Fu és Po Palota,
voltaképpen az, ami van. Egész életünkben szemtől szembe bámuljuk, általá melynek belsejében a kínai néphiedelem megannyi élénk jelenetét csodálhatja
ban mégsem vesszük észre. Az élet siralmas és gyönyörű egyszerre. Tehe meg a látogató, köztük a pokol tizennyolc szintjének számos ábrázolását. Va
tünk-e mást, amint az élet e humoros és képtelen szépségét felfedezzük, mint lóban égnek áll a hajunk, ha végigböngésszük ezeket a festményeket. A képe
hogy harsányan elnevetjük magunkat? Jézust a kereszten csak nevetve tudom ken az összes szörnyűség jól látható: egyeseket elevenen megnyúznak, máso
elképzelni. kat forró olajban sütögetnek... Sokat tűnődtem, vajon a mennyei gyönyörö
Összegzésképpen: a szellemiség nyitja a valóság elfogadása. Az egziszten ket miért nem ábrázolják ugyanilyen részletességgel. Való igaz: ha egyáltalán
ciális kilátástalanság elfogadása (annak felismerése, hogy az életünkben szá megemlítik, elintézik annyival, hogy a mennyország kellemes hely, ahol bol
mos dolog egyszerűen nem rajtunk múlik) pedig belső szabadsághoz vezet. A dogság van. Sosem festik le olyan érzékletesen, mint a poklot. Alán Watts sze
létbizonytalanság tudatosítása belső megnyugvást eredményez. Ha szívből rint a keresztény képi világ hasonlóképpen egysíkú:
elismerjük, hogy a halált mi sem kerülhetjük el, sokkal gazdagabbá válik az
életünk. Ezen bölcs, a fordított logikán alapuló zen tanításokat hagyta reánk A keresztény ábrázolások igen bizonytalan képet festenek a mennyei gyö
Jézus. nyörökről, ám a pokoli kínokat annál egyértelműbben jelenítik meg. A
A mahájána buddhizus egyik legmagvasabb tanítása, hogy a nirvána azonos mennybe jutottak arcán egyöntetű, illedelmes bárgyúság tükröződik; a po
a szamszárával, a zaklatott világgal. Hui-neng, a zen híres hatodik pátriárkája kolban azonban dúl a kegyetlen orgia. {Reyotul Tbeolog}1, 1973. 40.)
szerint egyszerűen bolondság a nirvánát valahol a szamszárán kívül keresni.
Ugyanez az igazság fejeződik ki a testetöltés gyönyörű keresztény képében: A nagy válás (The Great Divorce) című könyvében C. S. Lewis olyan pokolla
Isten azért száll alá, hogy újra felemelkedjék. Leszállás nélkül nincs felemelke kókról ír, akik lehetőséget kaptak, hogy szétnézzenek egy kicsit a mennyor
dés. Ideje észrevennünk: a zen és a kereszténység nem kél különböző dolog szágban. Bár elbűvölő helynek találták, mégis úgy döntöttek, visszatérnek a
ról beszél, hanem ugyanarról. Csak a nyelvük más. pokolba. A pokol népszerűségében messze túltesz a mennyországon. Az ok: a
mennyben nem lehet szórakozni - a kivándorolni szándékozók nem bírták az
ottani unalmat. A mennyben szeretet és egyenlőség uralkodik, a pokolban
94 HATODIK FEJEZET A MINDENNAPOK POKLA 95
azonban a versengés és az ego az úr. A pokol az emberek többsége számára Szent János azt mondta: közel van a mennyeknek országa - amivel azt akarták
sokkal érdekesebb, mivel lehetőséget kínál az önérvényesítésre. Lewis leírása kifejezni, hogy e két szélsőség belső valóság. Ám valamennyi szellemi tanító
szerint a pokol így fest: közül Mohamed próféta fogalmaz a legegyértelműbben: A Paradicsom köze
lebb van hozzátok, mint a sarutok szíja, a Pokol tüze pedig úgyszintén.
A pokol az az állapot, melyben mindenkit állandóan a saját méltósága és elő Valóban, semmi sincs közelebb hozzánk a saját tudatunknál! Az élethez
rejutása foglalkoztat, ahol mindenkinek van valami sérelme, és ahol mindenki való hozzáállásunktól, az értékrendünktől függ, hogy a mennyben vagy a po
az irigység, a kivagyiság és a neheztelés halálosan komoly szenvedélyeinek kolban érezzük-e magunkat. C. S. Lewis szerint az „önfeladás" (meghajlás Is
hódol. (The Screwtape Letters, 1982. ix.) ten akarata előtt) a döntő tényező. A zen ezt szelíd életfelfogásnak nevezi.
Emlékszünk, Thelma Thompson a csodák birodalmává változtatta át pokoli
A pokol „komoly" hely, ahol csak a személyes méltóság, az érdekek érvénye életét a sivatagban, pusztán azáltal, hogy egészségesen viszonyult a valóság
sítése, a magamutogatás és az ego kielégítése számít. A mennyország nem ver hoz. Hallottam egy szép történetet két kereskedőről, ők azt a feladatot kap
senyezhet vele, hiszen nem kecsegtet ilyen „örömökkel". Bizony, az emberek ták, hogy cipőt adjanak el egy civilizálatlan népnek. Egyikük teljesen kétség
általában élnek-halnak a pokolért! Talán ezért is néz ki olyan szánalmasan ez a beesett, hogy milyen lehetetlen vállalkozás cipőt árulni olyan embereknek,
világ. akiknek még soha életükben nem volt lábbelijük. A másikat azonban felvilla
A lényeg a következő: akik a pokolban vannak, azok a saját szabad akara nyozta az óriási lehetőség: mennyi cipőt lehet eladni azoknak, akik mindmáig
tukból kerültek oda. Lewis eképpen magyarázza ezt a lakóhelyválasztást: mezítláb jártak!
A pokol második titka, hogy - a közkeletű vélekedéssel ellentétben - nem az ál
Hajlamos vagyok azt hinni, hogy a kárhozottak bizonyos értelemben sikeres landó szenvedés helye. Az örökké tartó pokol képzete rettenetes. Mint C. S.
lázadók, akik nem voltak hajlandók meghátrálni, s a pokol kapui belülről van Lewis kifejtette, a pokol tana „a legfőbb oka annak, hogy a kereszténységet so
nak bereteszelve. Nem azt akarom mondani, hogy e szerencsétlen lelkek nem kan barbár vallásnak bélyegzik. Isten jóságát pedig kétségbevonják." (Uo. 119.)
szeretnének kijönni a pokolból, azon a határozatlan módon, ahogy az irigy Az örök kárhozat képzete természetesen teljesen összeegyeztethetetlen
ember is „szeretne" boldog lenni; ám minden bizonnyal még az előzetes lépé Isten végtelen szeretetével. Egyszerűen szentségtörés. Szerintem sokkal elfo
seket sem óhajtják megtenni ama önfeladáshoz, amely nélkül a lélek semmi gadhatóbb C. S. Lewis elképzelése, aki szerint a pokol kapuja tárva-nyitva áll.
jót nem érhet el. Örökre élvezhetik rettenetes szabadságukat, amelyet kivív M. Scott Peck hasonló véleményt fogalmazott meg:
tak maguknak. (The Problem ofPain, 1962. 127.)
Kifejezetten úgy képzelem el a poklot, mint Lewis. A pokol kapui tárva-nyit
Jean-Paul Sartre kisregényében három ember meghal és alászáll a pokolba. va állnak. Az emberek bármikor kisétálhatnának, csak azért nem teszik, mert
Legnagyobb meglepetésükre azonban ott semmilyen kínzóeszközt nem talál szívesebben vannak ott. ... Egyszerűen nem tudom elfogadni, hogy a pokol
nak. Csak később jönnek rá: arra lettek kárhoztatva, hogy egymás életét te ban Isten azzal a halvány reménysugár nélküli büntetéssel sújtaná az embert,
gyék pokollá. Sartre szerint a többiek teszik pokollá az életünket. hogy lelke a megváltás esélye nélkül ott pusztuljon. Miért venné magának a
Ezek azonban mind csupán szellemes történetek. Nem alkalmasak arra, fáradságot, hogy lelkeket teremtsen, ha végül egyszerűen megsüti őket?
(Further Alongthe Koad Less Traveled, 1993. 171.)
hogy tudtunkra adják a teljes igazságot: a pokol máris itt van!
A pokol első titka, hogy az itt-és-tnostban van. Ez nem vicc! Talán nem azon
nal nyilvánvaló, de mivel az Isten országát alaposan körüljártuk, a pokolról Jézus sohasem beszélt örök halálról, csak örök életről. Valószínű, hogy az
ezek után már nem sok mondanivalónk maradt. A pokol ugyanis egyszerűen a örökös pokol mítoszáért részint egy bosszúálló tudati hajlam, részint a köl-
menny kiegészítője. Más szóval: az, ami kívül esik a mennyek országán. A ke iiíi-irodalmi kifejezőkészség általános fogyatékossága a felelős. Az örökkéva
resztények hagyományos felfogásában a menny és a pokol kölcsönösen kizár lóság és a végtelen időtartam közötti különbség lényegbevágó. Korábban, a
harmadik fejezetben megjegyeztük: az örökkévalóság nem a fizikai idő hatá-
ja egymást. Bár e kettősségen alapuló szemlélet nem egészen hibátlan, fogalmi
i nzadan távú kiterjesztése, hanem a pszichológiai idő elenyészése. Paul Tillich
szinten mégis megragadhatóbbá teszi a dolgot.
hasonló meglátása szerint:
A menny és a pokol is a jelenben található. Mind Jézus, mind Keresztelő
96 HATODIK FEJEZET A MINDENNAPOK POKLA 97
Különbséget kell tenni azonban „örökkévaló" és „örökké tartó" között. Nem noszság a Jövőben gyökerezik. A hála a Múltba tekint, a szeretet a Jelenbe; a
tulajdoníthatunk az isteni életre jellemző örökkévalóságot olyan lénynek, félelem, a kapzsiság, az érvényesülés és a szerzés vágya előre néz. ... (The
mely kárhozatra ítéltetett, és el van választva Istentől. Ahol véget ér az isteni Screwtape Letters, 68-69.)
szeretet, ott a lét is véget ér; a kárhozat csak azt jelentheti: a teremtmény a
maga választotta nemlétbe hull. ... Ha azonban örökké tartó avagy végtelen Ha állandóan csak a jövő jár az eszünkben, véget nem érő nyugtalanságba ker
kárhozatot állítunk, akkor olyan időtartamról beszélünk, amely nem időbeli. getjük magunkat. Jézus a következőképpen jellemzi a poklot: „ahol az ő
E fogalom tehát természeténél fogva ellentmondásos. (Systematic Theology, férgökmegnem hal, és tűzök el nem aluszik" (Mk9,48). E képek valószínűleg
1957.1.284.) Ézsaiás prófétától származnak:
A lényeg tehát voltaképpen az, hogy az örökkévalóság - a közhiedelemmel el És kimenvén, látni fogják azoknak holttesteit, akik ellenem [Isten ellen] vét
lentétben - nem végtelen hosszúságú idő. Valószínűleg téves tehát az az elkép keztek, mert az ő férgök meg nem hal és tűzök el nem aluszik, és minden test
zelésünk, miszerint a menny és a pokol egyidejűleg létezik egymás mellett egy előtt borzadásul lesznek. (Ézs 66,24)
vonalszerű, meghatározatlan tartamú időben. A pokol „mértaniról" szólva,
C. S. Lewis megjegyzi: „Kétségtelen, hogy az elkárhozott lélek sátáni maga E leírás jelképes volta az ószövetségi idézetből még nyilvánvalóbban kitűnik.
tartásában örökre megrögzült; ám azt nem mondhatjuk meg, hogy ez az örök A tűz és a férgek nem külső, pokoli kínzóeszközök. Ézsaiás próféta azért
kévaló megrögzöuség végtelen időtartamot - sőt, egyáltalán tartamot - je mondta: az ö férgük és tüzük, mert ki akarta fejezni, hogy a szenvedésük belső
lent-e." (The Problem of Pain, 1962. 127.) Mint megállapítottuk, a mennyek lorrásból fakad. A pokol tüze - más tüzekkel ellentétben - azért nem alszik el,
országa a pillanatban van. Ha a pokol az, ami ezen kívül van, úgy ésszerű a kö mert belülről lobog. Semmiképpen nem olthatjuk el, hacsak meg nem találjuk
vetkeztetés, hogy az is az örökkévaló mostban van. valamiképpen a tűz fészkét a lelkünk mélyén.
A pokol harmadik titka az, hogy a gondolataink szülötte. A Sátán, az ördögök Hasonlóképpen, a „féreg" is érzékletes jelkép, mert belülről rágja az em
királya nem akarja, hogy megtudjuk, de a pokol származása nem túl előkelő. E bert; azért nem hal meg, mert a belső világunkból nyeri táplálékát. Kholttestek
- látszólag ártatlan - kis gondolattal kezdődik: „Holnap ugyanezt az örömöt a szellemi értelemben halott embereket jelentik, akiket egyfolytában a saját
akarom." E gondolatocska nyomán aztán elszabadul a pokol: megjelenik a fé kapzsiságuk, sóvárgásuk, haragjuk és féltékenységük gyötör, és nincs lelki bé
lelem, majd - örömünk biztosítása érdekében - megpróbáljuk kisajátítani ma kéjük. Ok a szellemileg eleven emberek számára tragikus látványt nyújtanak,
gunknak azt, amire vágyunk. Közben körmünk szakadtáig igyekszünk eltün mert úgy élnek, mint a zombik (élőhalottak) - belső kínok gyötrik őket, és fo
tetni az utunkból mindenkit, aki a holnapi élvezetünk esélyeit csökkentheti. galmuk sincs a mennyek belső országáról.
így veszi kezdetét a rettegés, a gyűlölet és az erőszak körforgása. Ebből ered a Buddha is a tűz képével érzékeltette az ember helyzetét: híres Tűzbeszédé-
rágalmazás, mások befeketítése és kijátszása, a rablás és a gyilkosság. hen azt mondta tanítványainak, hogy a hat érzékszerv - a szem, a fül, az orr, a
A pokol ott kezdődik, hogy nem élünk benne a pillanatban. C. S. Lewis, két nyelv, a test és az elme - mind lángokban áll, ugyanis a kapzsiság, avagy, a ha-
i .ig és a káprázat tüzében ég.
ördög közötti képzeletbeli párbeszéd formájában, a következő elgondolást
fejti ki: Igazi zen tanító lévén, Jézus nem nagyon szerette a hátborzongató és agro-
leszk képeket. Ne feledjük: a tűz és a féreg a saját elménk szüleménye!
Az a dolgunk, hogy elvonjuk őket [az embereket] az örökkévalótól és a Jelen A pokol negyedik titka az, hogy a figyelmetlenség következménye. A pokol
től. ... Jobban járunk, ha állandóan a Jövőben élnek. Biológiai szükségleteik másik neve: „a külső sötétség". Jézus ezt a kifejezést használja többek között
már úgyis eleve ez irányba terelik szenvedélyeiket, úgyhogy a Jövővel kapcso i királyi menyegzőről szóló példabeszédében:
latos gondolataik sok reményt és félelmet ébresztenek bennük. Ráadásul, az
ismeretlen előttük, hogy ha sugallatunkra a Jövővel foglalkoznak, valótlansá Jézus azután újra példabeszédben szólt hozzájuk: „Hasonlít a mennyek or
gokon való töprengésre késztetjük őket. Egyszóval a Jövő az, aminek a lehe szága egy királyhoz, aki menyegzőt rendezett fiának. Elküldte tehát szolgáit,
tő legkevesebb köze van az örökkévalósághoz. ... így csaknem minden go- hogy hívják a meghívottakat a menyegzőre. De azok nem akartak jönni. Erre
más szolgákat küldött: mondjátok meg a meghívottaknak: elkészítettem la-
98 HATODIK FEJEZET A MINDENNAPOK POKLA 99
komámat, ökreimet és hizlalt állataimat leöltem, minden kész. Jöjjetek a me A lámpás a tudatosság közismert szimbóluma. A történet arra a lényeges tud
nyegzőre! De azok nem törődtek vele. Elmentek, ki majorjába, ki meg kere nivalóra világít rá, hogy a megvilágosodás alkalma mindig váratlanul érkezik
sete után. Mások pedig megfogták a szolgákat, megverték, sót meg is ölték el. Sokan azért hagyják ki a kínálkozó lehetőséget, mert nem eléggé éberek. A
őket. Amint a király ezt meghallotta, haragra lobbant. Kivezényelte hadse királyi menyegzőről szóló példabeszédben sokan egyszerűen azért nem tud
regét, a gyilkosokat fölkoncoltatta, városukat pedig fölégettette. Aztán így tak részt venni az ünnepi lakomán és az azt követő vígasságon, mert csak a jö
szólt szolgáihoz: A menyegzői lakoma kész, de a meghívottak nem voltak vővel kapcsolatos teendőiken járt az eszük. Hiába kaptak rá meghívást, elen
méltók rá. Menjetek ki az útkereszteződésekre, s akit csak találtok, hívjátok a gedték a fülük mellett, és végezték tovább mindennapi dolgaikat. Úgy érez
menyegzőre. A szolgák kimentek az utakra és összegyűjtöttek rosszakat és ték, mint az emberek többsége, hogy a megélhetés fontosabb a menyegzönél
jókat, ahogy )öttek, úgy hogy a lakodalmas ház megtelt vendégekkel. és a mulatozásnál. Egyszóval: túl „komolyak" voltak.
Mikor a király bement, hogy lássa a vendégeket, észrevett egy embert, aki A pokol ötödik titka az, hogy az emberek többségének ez a normális állapota.
nem volt menyegzős ruhában. Barátom, szólította meg, hogyan jöttél ide me- A pokol nem valamely bűntény következménye; a pokolban élő emberek
nyegzős ruha nélkül? O hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgák többsége tulajdonképpen ártatlan. A tíz szűzről szóló példabeszédből ez vilá
nak: kötözzétek meg kezét-lábát, s dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás gosan kiderül. A balga szüzek egyetlen „bűnt" követtek el: nem figyeltek oda
és fogcsikorgatás lesz. Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választot eléggé a részletekre, és elfelejtettek olajat vinni magukkal a lámpásuk feltölté
tak." (Mt 22,1-14*) séhez. Nevetséges lenne büntetést érdemlő bűnösökként tekinteni őket! A
„külső sötétség" nem tényleges tömlöc, hanem Jézus költői képe, amellyel
Odaillő ruha nélkül menni a menyegzői lakomára feltétlenül szórakozottság azoknak a tragédiáját érzékeltette, akik egyszerű szórakozottságból vagy a
ról tanúskodik. A történet szó szerinti értelmezése félrevezető: az embert dolgok fontossági sorrendjének téves megítélése folytán kimaradnak a
nem tartóztatják le alvajárásért, ám a figyelmetlenség érzéketlenné teszi a va mennyei örömökből.
lóságra. Akiből hiányzik a kellő összeszedettség, az aligha fogja valaha is meg Ertjük-e már, miért sokkal ismerősebb számunkra a pokol, mint a
pillantani a megszabadító igazságot. A „külső sötétség" tehát az alvajárók bi mennyország? A pokol a megszokott lakhelyünk; az emberek döntő több
rodalma, ahová a szellemi értelemben halott emberek vannak bebörtönözve. ségének hétköznapi tudatállapota! Miként maga Jézus tanúsítja: Sokan van
Az odafigyelés elengedhetetlen feltétele a mennyek országába való belé nak a meghívottak, de kevesen a választottak (Mt 22,14). Hányan vagyunk
pésnek, mivel ez veti meg a szellemi felébredés alapjait. Jézus hasonló tanítást teljesen ébren?
adott a tíz szűzről szóló példabeszédben is: A pokol hatodik titka az, hogy nem Isten büntetése. Pokolbeli szenvedéseink
oka a saját figyelmetlenségünk, nem pedig az Isten haragja. Ezt legjobban a té
Akkor hasonlít majd a mennyek országa tíz szűzhöz, akik lámpával kezükben kozló fiú példabeszéde támasztja alá:
a vőlegény elé mentek. Öt közülük balga volt, öt pedig okos. A balgák elvit
ték ugyan lámpásaikat, de olajat nem vittek magukkal. Az okosak viszont Egy embernek két fia volt. A fiatalabb így szólt atyjához: atyám, add ki az
lámpájukkal együtt olajat is vittek korsóikban. Mivel a vőlegény késett, vala örökség nekem járó részét. Az elosztotta köztük vagyonát. Néhány nap múl
mennyi elálmosodott és elaludt. Éjfélkor kiáltás hallatszott: jön a vőlegény! va a fiatalabb összeszedte mindenét, elköltözött messze vidékre és kicsapon
Menjetek ki elébe! Erre a szüzek mind fölkeltek és rendbehozták lámpásai gó élettel eltékozolta vagyonát.
kat. A balgák kérték az okosokat: adjatok egy kis olajat! Lámpásaink kialvó Miután mindenét elpazarolta, nagy éhínség támadt azon a vidéken, és szű
ban vannak. Nem adunk, felelték az okosok, különben nem lesz elég se ne kölködni kezdett. Fogta magát, beszegődött egy polgárhoz azon a vidéken.
künk, se nektek. Menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak. Az kiküldte tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna
Míg azok vásárolni jártak, megjött a vőlegény, s akik készen voltak, bevonul gyomrát a sertések eledelével, de senki sem adott neki belőle. Akkor magába
tak vele a menyegzőre. Ezzel bezárult az ajtó. Később megérkezett a többi szállva így bánkódott: hány béres dúskál ennivalóban atyám házában, én pe
szűz is: Uram, uram, nyiss ki! - kiáltották. De ő így válaszolt: bizony mon dig itt éhen veszek! Fölkelek és atyámhoz megyek. Atyám, mondom neki,
dom néktek, nem ismerlek titeket. Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek vétkeztem az ég ellen és te ellened! Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak
sem a napot, semaz órát. (Mt 25,1—13*) nevezz, csak béreseid közé fogadj be.
100 HATODIK FEJEZET A MINDENNAPOK POKLA 101
Fölkerekedett tehát és visszament atyjához. Atyja már messziről meglátta tárggyal egyesítő, mélységesen alapos megismerést jelöli. Az epigignószko
öt és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, nyakába borult és megcsókolta. nem közönséges értelemben vett, hanem az értelmet meghaladó tudás: mély
Atyám, szólt a fiú, vétkeztem az ég ellen és te ellened. Nem vagyok méltó ar ségben való megismerés. A „megismerés" szó régebben nemi közösülést, testi
ra, hogy fiadnak nevezz. De atyja megparancsolta a szolgáknak: vegyétek elö szerelmet jelentett. Paul Tillich szerint e szó „megismerést és szerelmeske
hamar a legdrágább köntöst és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut dés! is jelenthet... Mindkét jelentésében egyfajta egyesülésre vonatkozik,
lábára. Vezessétek eló a hizlalt borjút és öljétek le. Együnk és vigadjunk, hi amely helyreállítja a létezők közti szakadást." (The Sbaking ofthe Founda-
szen a fiam meghalt, de föltámadt, elveszett, de megkerült. Erre vigadozni t ions, 1948.110.)
kezdtek. (Lk 15,11-24*) így tehát a zen és a kereszténység közötti különbség csupán a szóhasznála
tot illeti. A megismerés ugyanis szeretet. Istent szeretni annyi, mint megis
Az itt említett „messze vidék" ugyanaz, mint a „külső sötétség": az eszmélet merni Öt; megismerni pedig annyi, mint szeretni. Ismét Tillich-et idézzük:
nélküli övezet. A tékozló fiú önszántából távozott e messze vidékre, és ott is „A tökéletes megismerés nem tesz különbséget önmaga és a szeretet, vagyis
maradt volna, ha nem ébred hirtelen belátásra, azaz „nem száll magába". Ami az elmélet és a gyakorlat között" (Uo.). Szent János e különleges megismerés
kor pedig kísérletet tett a hazatérésre, atyja egy pillanatig sem habozott ről a következőket mondja:
visszafogadni. Eszébe sem jutott megkövetelni, hogy rendezze a tartozását,
nem tett fel neki kínos kérdéseket; egy csöppet sem neheztelt rá. Sőt, amint a Az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít, a világba jött.
távolból megpillantotta, kisietett „bűnös" gyermeke üdvözlésére, még mi A világban volt, őáltala lett a világ, mégsem ismerte föl a világ,
előtt az hozzákezdett volna mentegetőzni. Tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.
A pokol büntetését nem Isten szabta ránk; mi okozzuk saját magunknak Ám azoknak, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten fiaivá legyenek,
azzal, hogy nem vagyunk hajlandók elfogadni Isten szeretetét a jelen pillanat azoknak, akik hisznek nevében. (Jn 1,9-12*)
ban. PaulTillich teológus szerint:
János szerint az igazi világosság a világba jött, mégsem ismerte föl a világ. A
Való igaz: a véges szabadságot nem lehet az Istennel való egyesülésre kény bűn a tudatlanság megnyilvánulása - ez eléggé kézenfekvő. Hiszen ha tudjuk,
szeríteni, mert az a szeretet egysége. A véges lény elválhat Istentől, és a végte mi jó nekünk, semmi sem akadályozhat meg bennünket a megtételében. Miért
lenségig dacolhat vele; útja önpusztításhoz és teljes kétségbeeséshez vezethet kevernénk bajba magunkat szándékosan? Jézus teljes joggal jellemezte „külső
az újraegyesülés helyett; ám még ez is az isteni szeretet műve, amint azt a po sötétség"-ként a poklot. A saját tudatlanságunk fogságában vergődünk és
kol bejárata fölé vésett felirat ékesen bizonyítja (Dante: Isteni színjáték, Har sínylődünk.
madik ének). A pokol csak annyiban létezik, amennyiben az isteni szeretet A zen követői szinte sosem beszélnek a bűnről és a pokolról, mert hiszen a
egységében áll. Nem az isteni szeretet határa; ennek egyetlen - előzetes - ha valódi baj a tudatlanság - különösképpen az, hogy nem vagyunk tisztában az
lára csak a véges teremtmény ellenállása. (Systematic Tbeology, 1. 284.) igazi önazonosságunkkal (identitásunkkal). Hui-neng, a zen hatodik pátriár
kája azt állította: az ő egyetlen tanítása az embernek a saját természetébe való
A pokol tehát ilyen értelemben a saját gyártmányunk. Az ortodox keresztény bepillantása volt. Itt az Ismerd meg önmagad! felszólítás új jelentést nyer.
teológia szerint a pokol a saját szabadságunk tükörképe: azé, hogy szabadsá A Buddha a Lótusz-szútrában a tékozló fiú példabeszédének Jézusétól né
gunkban áll vagy az Istennel való egységet, vagy a tőle való különállást válasz mileg eltérő változatát adta elő, amelyben még jobban hangsúlyozta a tudat
tani. Azért van pokol, mert Isten nem kényszeríthet bennünket a vele való lanságnak az emberi szenvedésben játszott szerepét. Ebben a történetben a fiú
egyesülésre. A szeretet lényege a szabadság. A szeretetet nem lehet erőltetni, még egészen fiatal korában hagyta ott a családi otthont. Ötven évig vándorolt
mert az erőszak lenne! A pokol nem büntetés, hanem a szeretetre való képte ide-oda ágrólszakadt koldus módra - holott az apja nagyon gazdag volt: va
lenségünk tükörképe. gyona a királyéval vetekedett. Egyszer a tékozló fiú véletlenül visszavetődött
A keresztények a szeretetet, a zen hívei azonban a bölcsességet (a atyja városába, de oly sokáig volt távol, hogy fel sem ismerte a saját apját.1 Apja
pradzsnyái) hangsúlyozzák. Van-e e kettőnek bármi köze egymáshoz? A két megértette, hogy ha azonnal megmondaná neki az igazságot, a fiú nem is hin
világ közti szakadékot a görög epigignószko szó hidalja át, mely az alanyt a ne neki. így hát úgy rendezte el a dolgokat, hogy a fia szolgaként dolgozhas-
102 HATODIK FEJEZET A MINDENNAPOK POKLA 103
son a házában. O t t dolgozott nála húsz évig, amikor atyja végre úgy ítélte Tillich szerint tehát az Isten Fia nem személy, hanem szimbólum. Valóban, ez
meg: eljött az ideje, hogy megmondja neki az igazságot. A fiú csak ekkor ve a - testetöltésnek is nevezett - jelkép a keresztény tanítás lényege. A problé
ma gyökere e jelkép paradox volta: Isten Fia sem nem tisztán isteni, sem nem
hette át az édesapja örökségét.
pusztán emberi lény - de nem is a kettő keveréke (félig Isten, félig ember).
Vajon melyik bánásmód hatásosabb? Ha börtönbe zárjuk a tolvajt, vagy ha
Annak számára, aki nincs paradoxonokhoz szokva, ez roppant nehezen fog
megértetjük vele, hogy több millárd dollárnyi vagyont fog örökölni, sőt máris ható fel.
rajta ül a pénzen? Mivel az emberek általában nem tudtak mit kezdeni ezzel a remek parado
Most pedig az önismeretről lesz szó. xonnal, elszaporodtak a különböző eretnek tanok. Az eretnekség általam is
A pokol hetedik titka: a pokol annak a következménye, hogy nem húzunk Is mert legtalálóbb meghatározása M. Scott Pecktől származik, aki szerint: „az
ten Fiában. Szent János a hit és a megváltás közötti összefüggést a következő eretnekségek leggyakrabban abból adódnak, hogy a paradoxonnak csak az
képp látja: egyik oldalát veszik figyelembe". Eretnekség például azt állítani, hogy Jézus
Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üd teljes egészében isteni lény volt, és nem voltak emberi korlátai. E tévtan sok
vözüljön általa a világ. Aki hisz benne, azt nem ítéli el, de aki nem hisz, azt kárt okoz a kereszténységnek, mert óriási távolságot teremt Jézus és az embe
már elítélte, mert nem hitt I sten egyszülött Fiában. Az ítélet ez: a világosság a rek között. Peck szerint ez a következőképpen megy végbe:
világba jött, de az emberek j óbban szerették a sötétséget, mint a világosságot,
mert gonoszak voltak tetteik. Mindaz, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világossá Azok a keresztények, akik eme eretnekség hibájába estek, eléggé alapos vallá
got és nem megy a világosságra, hogy nyilvánosságra ne jussanak tettei. De sos képzésben részesültek ahhoz, hogy tisztában legyenek Jézus isteni-embe
aki az igazságot teszi, a világosságra megy, hogy nyilvánosságra jusson: tette ri lényének paradox mivoltával, ám kilencvenkilenc százalékig az isteni mi
it Istenben művelte. (Jn 3,17—21':") voltára szavaztak, s csak egy százaléknyi hangsúlyt fektettek a másik oldalára.
Ezt ugyanis mentségnek lehet felhozni, miért nem várhatja el tőlünk senki,
hogy mi is úgy viselkedjünk, mint Krisztus; hiszen mi, kilencvenkilenc száza
Azzal ítéljük magunkat kárhozatra, hogy „nem hiszünk Isten egyszülött Fiá lékban emberi lények idelenn vagyunk, O pedig ott van fenn; így a vele való
ban". A fundamentalisták"" gyakran idézik e mondatot annak alátámasztására, azonosulás, vagy a tetteinek az utánzása eleve ki van zárva. (Further Along the
hogy „személyes megváltónknak" kell elfogadnunk Jézus Krisztust. Csak RoadLess Traveled, 209-210.)
hogy az a baj, hogy nem nagyon értik, mit jelent az „Isten Fia" kifejezés.
Tillich írja:
Ez a baj általában a vallási vezetők istenítésével; ezzel gyakorlatilag megszűn
A szó szerinti értelmezők gyakran megkérdik: hiszed-e, hogy „Jézus Isten nek létezni, elvesztik jelentőségüket. Őszintén szólva, sokan közülünk úgy
Fia volt". Akik e kérdést felteszik, úgy gondolják, tudják mit jelent az Isten gondolnak Jézusra, mint valamiféle tündérre, hatalmas természetfölötti erő
Fia kifejezés; csak az a kérdés, hogy e közismert elnevezés alkalmazható-e a vel rendelkező lényre, aki az akaraterejével hegyeket képes megmozgatni, s
akire nem vonatkoznak azok a testi, lelki és szellemi feltételek, amelyek az át
názáreti Jézusra, az emberre. Ha azonban a kérdést ekképp teszik fel, nem le
lagember életét határok közé szorítják. Tillich szerint, „az Isten Fia jelkép szó
het rá felelni, ugyanis mind az igenlő, mind a nemleges válasz helytelen volna.
szerinti értelmezése óriási kárt okozott a kereszténységnek". (Systematic
E kérdésre csak viszontkérdéssel lehet helyesen válaszolni: „Mit ért az Isten Iheology, 2.110.) Jézus túlzott istenítése következtében csúnyán kiforgattuk
Fia kifejezésen?". Ha a válaszoló szó szerint érti, akkor a válaszát babonának eredeti jelentéséből a kereszténység egyik legeredetibb, legerőteljesebb jel
kell minősítenünk. Ha azonban az illető szerint az Isten Fia kifejezés szimbo képét.
likus értelmű, akkor megvitathatjuk vele e szimbólum jelentését. (Systematic
Tbeoloty, 1957.2. 110.) Az „Isten Fia" - szerintem -Jézus egyik legnagyszerűbb koanja, amelyet
nem szóban, hanem az egész életével mutatott be. Nagy feladat azonban leala-
* Nem az iszlám ortodox vallási áramlatról van szó. A fundamentalizmus itt az Észak- csonyítás vagy túlzott egyszerűsítés nélkül értelmezni.
amerikai protestantizmusban kialakult mozgalmat jelenti, mely a darwinizmussal és a teoló Belátom, e feladvány megoldása nem egyszerű. Saját megközelítésemben
giai liberalizmussal a csalhatatlan és szó szerint értett Bibliába vetett bitet állította szembe.
(A szerk.)
104 HATODIK FEJEZET A MINDENNAPOK POKLA 103
az egész emberi lét paradox mivoltát érzékelteti. Egyrészt megnyilvánul ben szem, hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne
ne az isteni fenség: az életbőség, a tudatosság és megvilágosodás képessége; legyek" (1 Kor9,27).
másrészt viszont, a véges világ részeként, mindenféle gyengeség és tökéletlen Marianne Williamson, spirituális tanító és író az öngyűlölet és az erőszak
ség korlátozza őt. Az Isten Fiába vetett hit nem a Jézus kizárólagos istenségé közötti összefüggésre mutat rá:
be vetett hitet, hanem az emberi létállapot nyilvánvaló tökéletlenségében rej
lő értékek meglátását; a „tökéletlenségben lévő tökéletesség" észrevételét je Az érzelmi energiának ki kell törnie az emberből, az öngyűlölet pedig igen
lenti. A halandó emberi életre jellemző nehézségeken való fölülemelkedéshez erős érzelem. Befelé fordulva személyes poklot teremt; szenvedélyeket, rög
meg kell tanulnunk gondjainkat és fájdalmainkat szellemi utunk részeként ke eszméket, kényszerképzeteket, levertséget, viharos kapcsolatokat, betegsé
zelni. Nem akadályoknak kell tehát felfognunk ezeket, hanem a fejlődésünket get okoz. Ha kivetítjük, közös poklokat - erőszakot, háborút, bűnözést, el
elősegítő lehetőségeknek. Pál apostol így magyarázza ezt a paradoxont: nyomást - teremt. (A Return to Lőve, 1992. 7.)
Es hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodom, tövis adatott nékem a Önmagunk elfogadásának szükségességére a gyermekeimnek felolvasott esti
testembe, a Sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy felettébb el ne biza mesék is ráébresztettek. Egyszer az Egy fiú van a látiyvécében című könyvet
kodjam. Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzék el az tő olvastam; egy Bradley nevű kisfiúról szólt, aki az erőszakosságával állandóan
lem. És ezt monda nékem: „Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm bajt okozott. Nem voltak barátai, mindenki szörnyetegnek tekintette, s így a
erőtlenség által végeztetik el." Nagy örömest dicsekszem azért az én erőtlen többi gyerek messze elkerülte. A helyzet nem változott meg mindaddig, amíg
ségemmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék énbennem. Annak okáért gyö Bradley nem találkozott Carlával, az új iskolai tanácsadóval, aki képes volt őt
nyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, ül elfogadni olyannak, amilyen. Az egyik foglalkozásuk alkalmával valahogyan a
dözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert amikor erőtlen vagyok, „világűrből érkezett szörnyetegekre" terelődött a szó. Bradley megkérdezte
akkorvagyok erős. (2Kor 12,7-10) Carlától, hisz-e az ilyen lények létezésében; mire ő azt felelte: hiszi, hogy a vi
lágegyetemben millió és millió lény létezik, de azt nem hinné, hogy bármelyi
Az Isten Fiába vetett hit a saját isteni mivoitunkba vetett hitet jelenti, a körül kük is szörnyeteg lenne.
ményektől függetlenül. Ellentétes az öngyűlölettel. A zen mesterek másképp
nevezik e belső istent: buddha-természetként hivatkoznak rá, és a megvilágo [Erre Bradley megkérdezte:]
sodás magvaként jellemzik, mely kivétel nélkül minden élőlényben megvan. - Egy szörnyeteg sincs köztük?
Az öngyűlölet sokkal nagyobb gond, mint azt az emberek általában hiszik. - Nincs - felelte Carla. - Szerintem mindenkiben van valami jó. Mindenki
Tulajdonképpen nagyon kevesen fogadják el önmagukat úgy, ahogy vannak. érezhet boldogságot és szomorúságot, mindenki magányos is lehet néha.
Jóllehet az önzés igen elterjedt jelenség, ez még nem jelenti azt, hogy szeret Olykor az emberek valakit szörnyetegnek hisznek, de csak azért, mert nem
jük is magunkat. Az önzést igen súlyos lenne az önszeretettel azonosítani, a látják meg a benne lévő jót. És akkor borzasztó dolog történik.
szeretetnek ugyanis nem lehet semmiféle feltétele. Rengeteg bizonyítékot - Megölik?
hozhatnánk fel az önszeretetünk hiányára. Hányszor átkozzuk el magunkat - Nem, még rosszabb. Néhányan szörnyetegnek hívják, aztán mások is
valamilyen csekély hibáért, hányszor mondjuk magunknak: „Te hülye! Már szörnyetegnek kezdik nevezni, egyszer csak mindenki szörnyetegként bánik
megint elrontottad! Hát soha semmit nem tudsz rendesen megcsinálni?" Bi vele, úgyhogy végül már ő maga is elhiszi, hogy az. Elkezd úgy viselkedni. De
zony, öngyűlöletünkkel sokszor a pokolba kergetjük önmagunkat! attól még nem szörnyeteg, mert rengeteg jóság van benne, mélyen eltemetve.
Pál apostol öngyűlölete aránytalan méreteket öltött. Figyeljük csak! „Mert
tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás meg Bradley a foglalkozás további részét az űrből érkezett szörnyeteg lerajzolásá
van bennem, de a jó véghezvitelét nem találom" (Róm 7,18). Állandóan belső val töltötte. Háromkarú, hatkezű szörnyeteget rajzolt, majd - nagy nehézsé
konfliktusok gyötörték: „Hanem megsanyargatom testemet és szolgává te gek árán — mindegyik kezére nyolc ujjat biggyesztett. Egyszer csak megkér
dezte:
HATODIK FEJEZET A MINDENNAPOK POKLA 10/
106
-Carla! Aki felületes érdeklődésből közelíti meg, az nem foghatja fel e tanítás mély éi
- Tessék
leimét, melynek tudása a hagyományos gondolkodás szerint felforgatja .1
-Te belelátsz a szörnyetegekbe? Látod bennük a jót? fennálló rendet. Ám ha valóban érdekel bennünket az élet értelme, akkor
-Csak azt látom-válaszolta Carla. nincs más választásunk, mint megtörni ezt a tabut, amelyet azért emeltek: ne
Bradley tovább rajzolt. A lény arcának közepere nagy fekete szemet hogy megtudjuk, kik vagyunk valójában.
biggyesztett, a mellkasára pedig egy nagy piros szívet, ami a benne lévő „jót" Tegyük fel, ha megvilágosodott nagyapa vagy nagymama lennél, és az uno
jelképezte. . , .. , káid életútjának egyengetése érdekében szeretnél átadni nekik valamilyen
- Na és hogyan fejezi be a szörnyeteg a szornyetegeskedest? - kérdezte. - nagy bölcsességet, mit mondanál nekik? Alán Watts szerint kitalálnánk egy
Ha mindenki csak a szörnyeteget látja benne, és állandóan úgy bánnak vele, mítoszt, amely szó szerint talán nem egészen igaz, de költői eszközként fel
mintha az lenne, akkor hogyan hagyhatja abba? ..... , használva bizonyos módon érthetővé teszi utódaink számára az életet. Ho
- Nem könnyű dolog - mondta Carla. - Azt hiszem, legelőször is önmagá gyan is kezdenénk hozzá? A világ számos mitológiája, valamint Watts nyomán
nak kell felfedeznie, hogy nem szörnyeteg. Ez az első lépés. Ha ö nem tudja a „titkos tudás" következő változatát eszeltem ki:
magáról, hogy nem szörnyeteg, honnan tudhatnák a több.ek?
Kezdetben Istenen kívül nem volt semmi. Isten olyan volt, mint egy gyermek
Isten Fiában hinni azt jelenti: felismerjük, hogy nem vagyunk szörnyetegek, - szeretett játszani, alkotni, nevetni. Annyira tombolt benne az élet, hogy
mert a szívünkben jóság lakozik. A szellemiséghez vezető első lépes: hinni a mindenre képes volt: amit csak akart, az rögtön valóra vált. Csak egy „gond
bennünk lévő Krisztusban. . ._ ja" volt: nem akadt játszótársa.
A pokol nyolcadik titka az, hogy az Isten országához tartozik. A fejezet elején A magány és az unalom leküzdésére Istennek óriási ötlete támadt: játszó
azt állítottam, hogy a pokol a mennyország kiegészítője. Ezzel azt a benyo társakat teremtett magának! Sok-sok darabra szakította szét magát; abból let
mást kelthettem, mintha a pokol és a mennyek országa ket teljesen különálló tem én, abból lettél te és a többiek. Látszólag valamennyien különálló, külön
világ lenne, holott ez nem így van. Visszatérve a tékozló fiú törtenetére; nem böző lények vagyunk, ám a felszíni sokaság mögött valójában mi vagyunk az
tűnik furcsának, hogy az apa meg sem próbálta megakadályozni a fiat abban, egyetlen valóság: Isten.
hogy elmenjen hazulról, majd hazatérésekor meg sem büntette' Isten, miután sok apró darabra osztotta fel önmagát, készen állt a játékra.
Ennek az a magyarázata, hogy az atya titokban, puszta szeretetből, elnézte Ám ahhoz, hogy élvezni tudja, hátra volt még valami: el kellett feledkeznie
fiának ezt a kis „kiruccanást". Ifjúkorban mindenki szereti a kalandozást, ál magáról! El kellett rejtenie a saját személyiségét. így hát önfeledten beleme
landóan új izgalmakra vágy.k. Mivel az ember ilyenkor még tapasztalatlan, rült a világba. Különböző formákat öltve - csakúgy, mint a kisgyermek játék
könnyen hibázik és olykor bizony bajba kerül A tékozló hu meg is izetett a közben - mindenféle kalandba bonyolódott; ezek némelyike szép álomhoz
nyughatatlanságáért: élete bizonyos szakaszában majdnem éhen halt meg a hasonlatos, mások inkább olyanok, mint valami rémes lidércnyomás: kegyet
moslékot is megette volna. Jóllehet e hibák szenvedést okoznak az embernek, lenek és félelmetesek. Ez tehát a világ folyása: tapasztaljuk a/in és a/ang, a jó
ugyanakkor sokat tanul belőlük. Nagy tévedés lett volna az atya részéről ott és a rossz, a háború és a béke, a szeretet és a gyűlölet, az öröm és a keserűség,
hon maradásra kényszeríteni a fiút, mert akkor megfosztotta volna a belső fej a sírás és a nevetés kozmikus táncát. Akár boldogok vagyunk, akár szomorú
lődés lehetőségétől. . . ak, mindez csak lila, Isten játéka. Isten így szórakoztatja magát.
A pokol kilencedik titka az, hogy a bupcskazo Isten játékos találmánya. En Tehát ez az ember létállapota: mindnyájan önfeledt Istenek vagyunk. Éle
nek megértése kulcsfontosságú a keresztény teológia egyik legnehezebb kér tünk látszólag kilátástalan, ki van téve a Sors kényének-kedvének. Mélyen,
dése a gonosz problémája" megoldásához: ha mindent Isten teremtett és legbelül azonban Isten vagyunk, aki mindenhatóságát titkolva állandóan
mindenható, akkor miért hagyja, hogy létezzék a gonosz és a szenvedés? újabb kihívások elé állítja magát, csak hogy teremtő leleményességét gyako
E kérdés megválaszolásához a titkok titkának legmélyére kell hatolnunk, rolhassa. Ha elfelejtjük igazi azonosságunkat, önmagunk teremtette pok
ennek eredményét Alán Watts „bennfentes tudásnak" nevezi. E „bennfentes lunkban sírhatunk-ríhatunk és csikorgathatjuk a fogunkat. Lényünk legmé
tudás" megtalálható az egész világ válási irodalmában, ara mindenütt rejtjele lyén azonban ott az őseredeti emlékezet, amelyre újra ráébredhetünk.
sen álcázva maradt fenn, nehogy a közönséges emberek hozzáférhessenek.
108 HATODIK FEJEZET A MINDENNAPOK POKLA 10''
Ha tehát a világ dolgait tágabb összefüggéseiben szemléljük, semmi értelme A keleti zen művészet mindig a szatorh, a megvilágosodást ábrázolja? A nyu
panaszkodni a szenvedéseink és egyéb gondjaink miatt. Ki a szenvedő fél, és gati zen művészet azonban, épp ellenkezőleg, leggyakrabban a majoit (má
kinek is panaszkodhatnánk, ha mindnyájan Egyek vagyunk? Ne feledjük: mi ját): a káprázatot, a határozatlanságot, a meghasonlouságot, a kielégíthetet
vagyunk az istenehagyott tékozló fiú, aki önfeledt boldogságban élvezi az éle len vágyat, Faust és Hamlet lelkiállapotát festi le. ... Ha ezek, illetve a majoi
tet! Nincs kinek panaszkodni, és nincs mit felpanaszolni, hiszen mi vagyunk egyéb példái a japán zen követők számára furcsának tűnnek, jusson eszükbe a
az egész. Ezért mondta Jézus: Én vagyok az Út, az Igazság és az Elet. Aztán - zen legnehezebb tanítása: hogy a káprázat maga a megvilágosodás, a megvilá
nehogy félreértsük ezen kijelentését - hozzátette: ő az utca szegénye, a ruhát gosodás pedig káprázat! (Zen ami Zen Classics, 1978. 149-50.)
lan mezítelen, az ágyban fekvő beteg, a börtönben sínylődő rab. Mert mind
nyájan tükörhöz hasonlítunk, melyben az egyetlen igazság jelenik meg. Ha a világ isteni színjáték, akkor végtére is minden rendben van. Öreg korára
Amint J. Krishnamurti mondta: Te vagy a világ. Oidipusz király is pontosan erre a következtetésre jutott, holott élete során
Egyszer, amikor Japánban politikai zavargás támadt, egy hadvezér egy zen számos megpróbáltatásban és gyötrelemben volt része.
mestertől kért tanácsot. Azt kérdezte tőle: „Lehet-e küzdelem nélkül győz Ez tehát életünk küldetése: legyünk jó színészek; fogadjuk el, ami éppen
ni?" A mester ekképp válaszolt: van, és éljünk az adott pillanatban! Ha egyáltalán van recept a boldogságra,
úgy minden bizonnyal ez az. Hiszen, végtére is, valahol mélyen mindnyájan
A világ álom, csak az álmodó nincs ennek tudatában. Ha másokkal harcolunk, magunk írjuk a darabot és mi rendezzük be életünk színpadát.
harcunk csak káprázat; ha felébredünk, hová tűnt az ellenség? Ha tehát a vilá
got valóságként tekintjük, az csak azért van, mert öntudatlanul álmodunk.
Ezért ha győzünk, örülünk; ha pedig veszítünk, elkeseredünk. Ha azonban
csak a kettősség álmában küzdünk, mi értelme van örülni vagy akár szomor
kodni? Abba kell hagyni az álombeli küzdelmet! Szabadítsd meg magad a
győzelem, a vereség és a küzdelem káprázatától!
Amikor Isten bújócskázik, és úgy tesz, mintha te és én volna, olyan jól játssza
a szerepét, hogy hosszú időbe telik, míg rájön, hová és hogyan rejtőzött el.
De éppen ez benne a jó; hiszen épp ezt akarta! Nem akarja túl hamar megta
lálni magát, hiszen akkor vége lenne a játéknak. {The Book, 1972. 14.)
A zen nem állít és nem tagad. Mielőtt még túl sietősen igyekeznénk eloszlatni
életünk „káprázatát", jusson eszünkbe: ha azt mondjuk, „minden káprázat",
ez logikailag ugyanaz, mintha azt mondanánk: „minden (egyformán) valósá
gos"! Hiszen végtére is: ha az egész színjáték mögött Isten húzódik meg, ak
kor mi a különbség álom és valóság között? Egy kiváló művészetkritikus, a
zen odaadó híve egyszer azt mondta R. H. Blyth-nek: a nyugati művészetben
nincs zen, hiszen maga a szó sem létezik az európai nyelvekben. Blyth erre így
válaszok:
A HIT in
Hetedik fejezet buddhizmus, a taoizmus, az iszlám, a kereszténység, vagy bármilyen népi val-
l.ís. Ha van is köztük bármi különbség, az pusztán fokozati.
A hit Anglikán családban nevelkedtem, kisgyermek koromban megkereszteltek,
de sohasem bérmáltak meg. Keresztény barátaim többsége erősen evangélikus
beállítottságú baptista. Amikor velük vagyok, mindig úgy érzem, hogy hitü
ket egy baljós előérzet: a félelem árnyékolja be. Egyikük egyszer a legnagyobb
őszinteséggel így szólt hozzám: „Ken, ha nem fogadod el Jézus Krisztust sze
Az Isten országa úbennetek van. mélyes megváltódnak, a pokolba fogsz kerülni! Talán most kételkedsz benne,
JÉZUS hogy létezik egyáltalán pokol a halál után, de minek kockáztatni? Hiszen nem
kerül semmibe hinni Jézusban!"
A vallás nem a templomokban vagy a kolostorokban található, Ezt az érvelést az „ingyenes életbiztosítás hozzáállásáénak hívom. Furfan
hanem az ember szívében kell lennie.... Meglehet, egyszer majd gos ötlet, de engem mégis elkeserít. Félreértések elkerülése végett: barátomat
le kell rombolnunk a templomokat és a kolostorokat ahhoz, kedvelem. Roppant tisztességes, melegszívű, fejlett erkölcsi érzékű ember.
hogy a vallást megmentsük. Tulajdonképpen megható az az őszinteség, amellyel vallásos tapasztalatát
A XIV. DALAI LÁMA igyekszik megosztani velem. Én azonban egyszerűen nem hiszem el neki,
hogy Isten ingyenes életbiztosítást akart volna ránk erőltetni. Azt sem hi
Hallottál-e már az Összetört Istenek Templomáról? Taivanon tényleg van szem, hogy Isten szerencsemalac, vagy játékmackó, aki megvigasztal. Kari
ilyen templom: egy könyörületes buddhista szerzetes építtette szentélyként Marx szerint a vallás „a nép ópiuma", amiben sajnos, úgy tűnik, igaza van -
azon „istenek" számára, akiket elhagytak az emberek. Több itteni szobor a kí ugyanis az emberek többsége erre használja a hitet. Sokszor vigaszért fordu
nai népi vallás szentjeit ábrázolja; mások buddhista bódhiszattvák (megvilá lunk a vallásunkhoz, hogy valami - homályos értelmű - „áldásban", védelem
gosodott lények) képmásai; a többiek taoista „halhatatlanok". Mindezen ben részesüljünk, s hogy úgy érezzük, valaki törődik velünk.
„összetört isteneknek" ugyanaz a keserű, megalázó sors jutott osztályrészül: Ám ha azt hisszük, hogy ez a hit, akkor Jézus mester újdonsággal fog szol
a szemétdombra kerültek. Ékesen bizonyítják mindannyian, milyen rettentő gálni nekünk, ő ugyanis azt mondta tanítványainak: „Ne gondoljátok, hogy
dolog a „hit" olyankor, ha az ego megnyilvánulási formája lesz belőle. azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy bé
Mint korábban említettük, a kínaiakra jellemző a babona és az anyagiasság. kességet bocsássak, hanem hogy fegyvert" (Mt 10,34). Hakuin, a zen mester
A nyugati értelemben vett vallásos érzület alapjában véve hiányzik belőlük. A mintha az ő szavát visszhangozná: „Ha a nagy megbékélésre vágysz, készülj
kínaiak többnyire valamilyen gyakorlatias céllal fordulnak „isteneikhez": vagy lel arra, hogy igazgyöngyöt verítékezz!"
világi dolgokban kérik az áldásukat, vagy gyógyulást keresnek, vagy védelmet Az igazsághoz nem vezet sima út. A valódi hit - a közkeletű elgondolással
ártó szellemek ellen, és így tovább. Nem is annyira imádják az isteneket, mint ellentétben - nem menedékhely, hanem állandó kihívás; nem a gyávák, hanem
inkább igyekeznek kihasználni őket. Például, mielőtt valaki szerencsejátékot a harcosok tulajdonsága. Nem az erőltetett férfiasságra gondolunk, amihez a
készül játszani, elmegy a templomba imádkozni -azaz voltaképpen alkut köt jól ismert erőszak társul, hanem igazi bátorságra, mely a valósággal való szem
ni az istenével. Áldásaiért cserébe megígéri, hogyha nyer, temérdek áldozattal benézéshez kell, legyen az látszatra mégoly riasztó.
tér majd vissza. Ha azonban veszít, nos akkor? Az Összetört Istenek Templo Tizenhét éves korom körül nem kis félelemmel és reszketéssel vetettem el
ma sejtetni engedi, mi történik ez esetben; láthatunk itt lefejezett isteneket, kar azt a keresztény hitet, amelyben felneveltek. Egyáltalán nem volt ínyemre,
juktól megfosztott, sőt: egyetlen dühös suhintással kettévágott isteneket is! hogy mankónak használjam Istent; inkább magamra maradtam. Visszatekint
Hongkongban ilyen kulturális környezetben nőttem föl; így talán érthető, ve úgy látom, látszólagos „hitehagyásom" a valódi hit felé vezető utam első lé
miért vagyok annyira allergiás a „hit" ilyesfajta megnyilvánulásaira. Számom pése volt. Néha bizony le kell rombolni a régit, hogy az új felépülhessen.
ra a hit sokáig csak két dolgot jelenthetett: vagy álcázott pénzéhséget, vagy álcá
zott félelmet. A kínai talán kirívó eset, ám úgy hiszem, nem túlzás azt állítani: a Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert ami azt kitolda
„szellemi materializmus" nyoma valamennyi vallásban fellelhető - legyen az a ná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz. Új bort sem töltenek ó
112 HETEDIK FEJEZET A HIT 11 i
tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a töm nem a bal, hanem a jobb oldali agyféltekéhez tartozik. A hitnek tehát semmi
lők is elvesznek; hanem xt új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megma köze a hiedelmekhez, a dogmákhoz, a hitvallásokhoz és az istenérvekhez. A
rad. (Mt 9,16-17) hit nem intellektuális, hanem egzisztenciális jelenség; a nyitottság, a befogadó
készség, a bizalom és a szeretet sokkal közelebb áll hozzá, mint bármilyen érv
A reményen és félelmen alapuló vallásnak el kell tűnnie! A valódi hit egyszerű és bizonyíték. Több zen elemet is tartalmaz, melyek közül a legfontosabbak: a
en nem fér össze a bizonytalanság kultuszával. A gyermekkorom óta nekem szelídség, a szabadság, a „hétköznapi varázslat" és a bátorság. Tillich szívesen
oktatott „hit" - mely szerint Isten a Mikulás bácsi, a játékmackó és a tüzes használja a „lenni mérés" kifejezést. Ez a hit lényege: életigenlés, az élet jósá
kénkövet okádó bosszúéhes szörnyeteg - alapjában elhibázott. Ki kell dobni gának igenlése minden kétség, nehézség és szenvedés ellenére.
az ablakon, mert semmi köze a szereteten alapuló hithez. A rombolás persze Talán nem egyértelmű, de a „Miatyánk" is sokat elárul a valódi hitről. Lás
mindig fájdalmas, hiszen olyan dolgoktól kell megválnunk, amelyekhez gyer suk tehát újra, az örök kezdők szellemében!
mekkorunk óta erősen kötődünk. Ám a felnőtté válásnak ára van. Simoné Weil
szerint: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben,
Szenteltessék meg a te neved;
A vallás, amennyiben vigasz forrása, a valódi hitet akadályozza. Az ateizmus Jöjjön el a te országod;
ilyen szempontból megtisztulást jelent. Ateistának kell lennem lényem azon Legyen meg a te akaratod,
részével, amely nem Istennek való. Azon emberek körén belül, akik a felüle Mint a mennyben úgy a földön is.
tességből nem ébredtek föl, az ateistáknak van igazuk a vallásosakkal szem A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,
ben. (Gravity und Grace, 1987. 104.) Es bocsásd meg a mi vétkeinket,
Miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek;
A hamis Istentől elszakadni eléggé fájdalmas; ám ez mind semmi ahhoz a kín Es ne vígy minket kísértésbe,
szenvedéshez képest, amelyet az Isten árnyoldalával való megbékélés jelent. De szabadíts meg minket a gonosztól. (Mt 6,9-13)
Tizenöt-tizenhat éves koromban, Jób könyvét olvasva, teljesen elborzasztott
Istennek az ördöggel kötött fogadása, és az, ahogyan Jobbal bánt. Jób panasza Figyeljük meg: Jézus mindig „mirólunk", nem pedig „énrólam" beszélt, a hit
a fejemben dübörgött: Miért kell oly sok embernek ártatlanul szenvednie? nek ugyanis semmi köze az egcíhoz! Az imában ennek ellenére szerepelnek ké
Miért nem mindig bűnhődnek meg a gonoszok? Talán a Sátán is csak Isten rések, de figyeljünk oda ezek sorrendjére! Az első három egyáltalán nem az
egyik arca (vagy álarca)? Roppant tisztán emlékszem egy éber álmomra, emberi szükségletekre vonatkozik, hanem Istenre, az Isten országára és az Is-
amelyben képzeletem a jó és a rossz seregeit állítotia egymással szembe. Ugy len akaratára. Voltaképpen a harmadik fohászban fogalmazódik meg Jézus hi
tűnik, mintha a két fél hadat viselne egymás ellen, holott tökéletesen kiegészí tének egész esszenciája: Legyen meg a te akaratod!
tik egymást: a rossz a jóban, a jó pedig a rosszban gyökerezik. Ennek az üzenete világos: a hit önmegadást, nem pedig követelőzést jelent.
Hosszú időbe telt, amíg megoldottam Isten erkölcstelenségének rejtélyét. Isten nem szolga, aki állandóan kész teljesíteni a kívánságainkat. Ám - a szó
Sok-sok éves zen gyakorlásra és a Tao tanulmányozására volt szükségem ah köznapi értelmében - nem is véd meg bennünket. A „Miatyánk" jól szemlélte
hoz, hogy észrevegyem e kreatív feszültségben rejlő szépséget; amint zjin és a ti a Jézus által, a Természetbeszéd végén tanított alapelvet: „Hanem keresse
jang, a jó és a rossz, az élet és a halál erői állhatatosan harcolnak egymás ellen - lek először Istennek országát, és az ő igazságát, és ezek mind megadatnak
miközben voltaképpen együttműködnek, látszólagos harcukkal szellemi fej nektek" (Mt 6,33). Egyszerűbben szólva, hinni annyit tesz: Istent a saját
lődésünket támogatva. Nem tehetünk szert valódi hitre mindaddig, amíg e i'gdnk fölé helyezni. Jézus így szólt a vallási gyülekezethez: „Nem minden (ki),
kellemetlen kérdésekkel meg nem birkózunk ahelyett, hogy szőnyeg alá sö ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyén be a mennyek országába, hanem
pörnénk őket. A valódi hithez bátorságra és a valóság természetének alapos is aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát" (Mt 7,21). A százpontos kérdés
meretére van szükség. természetesen ez: Honnan tudjuk, hogy mi az Isten akarata, és mi nem azf Mit
Mi abitf Számomra a hit olyasmi, mint a zen: meghatározhatatlan. Némely gondolsz?
jellemzőjére azonban utalhatunk. Először is nem az ész, hanem a szív dolga;
114
HETEDIK FEJEZET A HIT 115
E kérdés régebben számos álmatlan éjszakát okozott nekem, de most már - Fynn, a templom szex?
nem. A válasz viszonylag egyszerű: Isten akaratát cselekedni egyszerűen Erre aztán rögtön felébredtem.
annyi, mint feladni a saját egónkat és elfogadni azt, ami van. Erőszakmentesen - Hogy érted azt, hogy a templom szex?
élni az életet, felismerve és elismerve a saját gyengeségeinket és korlátainkat; - Magvakat vet el a szívedbe, hogy új dolgok keletkezzenek.
barátságban lenni a világgal, nem pedig harcolni ellene; elfogadni, hogy van -Ah!
nak irányíthatatlan és előre nem jelezhető dolgok az életünkben. - Ezért férfi az Isten, nem pedig nő.
A hit tehát nem önös törekvés; ám ugyanakkor nem is vak engedelmesség. -Tényleg?
A robotok nem képesek hinni, csak az emberek; hit csak akkor lehetséges, ha - Igen, talán. Talán - folytatta - az iskola is szex.
az ember szabad, azaz módjában áll engedetlenkedni. Hagyományosan úgy - Ezt a tanító néninek inkább ne mondd!
képzeljük el az Isten-ember kapcsolatot, mint a király és alattvalói közötti vi - Miért? Az iskolában beletesznek az ember fejébe mindenféle dolgot, hogy
szonyt, valójában azonban ennél jóval „demokratikusabb". Sokkal helyénva új dolgok jöjjenek ki belőle. (Fynn: Mister God, This Is Anna, 1974. 74-75.)
lóbbnak tűnik az érzéki szerelmi kapcsolat, a férfi-nő viszony metaforája. A
hithez elengedhetetlen önfeladásnak szelíden, önkéntes alapon kell végbe I me, Anna szellemi szexológiája! Végső soron az a lényege, hogy Istenhez va
mennie. Amint Thomas Merton mondja; ló viszonyunkban mindannyian nők (jin) vagyunk, és jin létünkre csak akkor
lehetünk boldogok, ha alávetjük magunkat Istennek. Hiszen Isten a Valóság, a
A hitben azonban nem szabad annyira túlhangsúlyozni az alávetettség ele Valósággal pedig nem szegülhetünk szembe anélkül, hogy fájdalmat ne okoz
mét, hogy olybá tűnjék, mintha ebben rejlene annak egyedüli lényege; mintha nánk magunknak. Istennek szeretettel, megvilágosodva és lelkesen kell oda
az akaratnak a puszta szeretettelen, megvilágosulatlan, alázatos meghunyász- adnunk magunkat, mert a kénytelen-kelletlen odaadás nem valódi elfogadás,
kodása valamely felsőbb tekintély előtt elegendő lenne ahhoz, hogy valaki és nem vezet boldogsághoz. Az igazi szerelmesek örömmel adják át magukat
egymásnak. Amint Erich Fromm/1 szeretet művészetében megjegyezte: „Leg
„hívövé" váljék. Ha erre az akarati összetevőre túl nagy hangsúlyt fektetünk,
általánosabban úgy írhatjuk le a szeretet cselekvő jellegét, hogy szeretni első
akkor elmossuk a különbséget az értelembe vetett hit és a puszta akarat enge
sorban annyi, mint adni, nem pedig kapni":;".
delmessége között. Bizonyos esetekben ez uióbbi roppant egészségtelen le
het, mivel ha nincs jelen a hu fénye, az elmének a kegyelem általi benső megvi Amikor középiskolás voltam, a hittantanárom azt mondta: egész életünk
lágosodása, amelynek révén az ember Istentől fogadja el a felkínált igazságot, nek Isten dicsőítése az egyetlen célja. Akkoriban nem értettem, miért ilyen
és - úgyszólván - eme isteni bizonyosságban törekszik rá, akkor a tudatából egyoldalú az Istennel való viszonyunk. Isten zsarnok lenne? Csak jóval ké
feltétlenül hiányozni fog a valódi békesség, a neki kijáró természetfölötti se sőbb értettem meg, hogy Isten és miköztünk nem áll fenn „érdekellentét"; Is
gítség. Ez esetben nincs szó valódi hitről; hiányzik a fény jótékony hozzájá ten szolgálatával boldogságot okozunk önmagunknak. Az ego szolgálata ezzel
rulása. Inkább arról van szó, hogy az ember erőszakosan elnyomja a kétsége .zeniben csakis a vesztünket okozhatja, mert azt sosem lehet kielégíteni, a
it, mintsem arról, hogy mély hite folytán kinyitja szívének szemét. (New • ágy pedig feneketlen verem. Amíg ezt az alapvető igazságot fel nem fedez
zük, nem lehetünk igazán boldogok.
Seeds ufContemplation, 1972. 133.)
A korunkra jellemző mentalitás jó párhuzamot kínál. Az ember megtanul-
Talán jobban megérthetjük a hitet, ha a szexszel vonjuk párhuzamba: Jézus a i.i látszmaként szemlélni az életet: „ha mások vesztenek, azzal én nyerek; ha
menyasszonyokról és a vőlegényről beszélt. A tíz szűzről szóló példabeszédé en veszítek, azzal mások nyernek". Ez a nyakatekert felfogás még az ember in-
ben egy vőlegény jutott tíz szűzre, mert Isten szemében minden emberi lélek um kapcsolataiba, sőt a hitvesi ágyba is befurakszik. Az ériközpontú nemze
egy szűz. Egy Anna nevű kislány, aki igen bensőséges kapcsolatban állt Isten dék számára az „adás" szónak olyan önfeláldozás-íze van. Ezzel szemben az
nel, és ugyanakkor roppant tehetségesen fejezte ki első osztályos nyelvén a "sszes szellemi hagyomány azt tanítja, hogy végzetes tévedés játszmaként ke-
legmélyebb szellemi igazságokat, az őt örökbe fogadó tizenéves Fynn-nel ,'elni az életet. Ismét a szerelem példájával élve: ha a szerelmesek az egyesülés
folytatott párbeszédében így adja tudtunkra az élet eme tényét: kor nem adják magukat önként egymásnak testestül-lelkestül, akkor nem le-
szükségét érzik, h o g y - tudatosan vagy tudattalanul-valami erőszimbólumba ók is áldozatok: a saját tudatlanságuk és tévedésük áldozatai. Vegyük például a
kapaszkodjanak, ami lehet bármi: egy történeti személy, szent iratok, vallási jézus-korabeli „vallási" vezetőket, az írástudókat és a farizeusokai, Iv/.ek az
tanítások, hittételek vagy valami szent tárgy. A vallási jelkép önmagában még emberek egész életükéi a vallásnak szentelték, s bár döntő szerepet játszónak
nem baj; csak akkor válik azzá, ha fétist csinálnak belőle. Mivel ragaszkodásuk Jézus keresztre feszítésében, mégsem voltak gonoszok, csak túlbuzgón kö
tárgya oly sokat jelent a számukra, mindenre és mindenkire, aki vagy ami fe vették hitük előírásait. Különösen a farizeusok törekedtek a törvény betű s/.<-
nyegetni látszik azt, azonnal rátámadnak. A hamis hit kórtünetei jól ismertek: rinii betartására. Odaadó igyekezetük azonban sajátos rövidlátással párosuk:
ez a hit az embert nem felszabadítja, hanem bebörtönzi; elbarikádozza ahe nem tudták, hogy a szellemiség nem a kötött formákhoz való makacs ragasz
lyett, hogy nyitottá tenné; telezsúfolja a fejét hittételekkel ahelyett, hogy kodáson múlik.
megvilágosítaná. Az alábbi diagnózis Fynntöl származik: Az eltorzult hit veszélye az önigazolásban rejlik. A Jézust elítélő írástudók
és farizeusok valószínűleg őszintén hitték, hogy Jézus „eretnekségének" meg
A Broadway mentén elhelyezett deszkapalánkra nagy piros betűkkel ez volt bélyegzésével Istent szolgálják, és az igazi hitet védelmezik. Éppen ez az erős
mázolva: AKAROD-E AZ ÜDVÖSSÉGET? Eltűnődtem, vajon hányan felel hitnek álcázott képmutatás a legkörmönfontabb és legveszélyesebb, mert a
nének igennel e kérdésre. Ha az leit volna ráírva: „Akarod-e a biztonságot?", vallási fanatikusok számára lehetővé teszi, hogy mindenféle lelkiismeret-fur
milliók mondták volna rá: „Igen, biztonságot akarunk!", és új barikád épült dalás és szégyenérzet nélkül tegyék, amit csak akarnak. Szívszaggató látványt
volna. A lélek benn csücsül bortönében, biztos védelemben: semmi sem me nyújt az olyan ember, aki az igazság iránti mérhetetlen elkötelezettségében
het be hozzá, hogy bántalmazza - ám ö sem jöhet ki onnét. Az üdvösségnek végül olyasmit tesz, ami annak szöges ellentéte. Ami Jézussal megtörtént, az
semmi köze a biztonsághoz. Az üdvösség az, ha tisztán látod önmagad, „szí manapság is nap mint nap megtörténik; és meg is fog történni mindaddig,
nes szemüveg", védőburok nélkül, és nincs szükséged védelemre. (Mister amíg az emberek abban a tévedésben élnek, hogy az igazságot ki lehet sajátíta
God.This Is Anna, 60.) ni, és az igazsághoz ragaszkodni lehet.
Ezen az alapon megérthetjük, hogy a Buddha miért nem vette soha túlsá
A valódi hitnek nem a remeterák védősánccal körülvett háza az otthona. Tud gosan komolyan az „igazságot". Negyvenkilenc hosszú éven át tanította az
juk: a hit megmérgeződik, ha a szelíd és alázatos ji" helyéi elfoglalja a merev, embereket, mégis azt mondta, soha egyetlen szava sem volt igaz. Azt is meg
erőszakos, kegyetlen és gyűlölködő jang. Az egykor oly szépséges hit vadál érthetjük, miért imádnak annyira a zen mesterek viccelődni a Buddhával és a
lattá változik át. többi szentséggel. Az egyik híres zen tréfa szerint, ha kiejted a Buddha nevét,
Az eltévelyedett hitű emberek rettegésben tartják a világot. Elég egy futó utána mindig ki kell öblítened a szádat. Ha ez tiszteletlenül hangzik, gondold
pillantást vetni a történelemre, hogy megállapítsuk, mennyi bánatot, kínszen át újra a harmadik parancsolatot: „Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne
vedést és véráldozatot követelt ez a szörnyeteg. Manapság a világ nagy részén vedd" (2Móz20,7)!
- hála az állam és az egyház szétválasztásának! - a sarkából kifordult hit pusz Egyetlen halandó sem lehet soha teljesen biztos abban, hogy tudja az igaz
tító erejét már valamelyest megfékezték. Vallási háborúk azonban továbbra is ságot. Gondoljuk végig, hogyan szoktuk „bebizonyítani" az igazunkat! A kö
dúlnak, s a vallási őrültek száma határtalan. Evekkel ezelőtt érdeklődéssel fi vetkező kérdéseket kell megvizsgálnunk: Mi az igazság ismérve? Ki az, aki
gyeltem a teremtés és az evolúció híveinek texasi és kaliforniai csatáját. Mi kö végső soron igazságot tesz? Mi a döntő bizonyíték? Az empiristák a tapaszta
ze egyáltalában a hitnek ahhoz, hogy az ember a majomtól származik, vagy latot teszik meg az igazság végső mércéjének. Az úgynevezett „tapasztalati té
nem? Bár ez az eset viszonylag ártalmatlan, azért arra figyelmeztet, hogy a nyek" azonban a saját érzékszerveink által keletkeznek, így nem jelentenek
vadállat még egyáltalán nem halt meg, és bármikor bárhol újra felütheti ronda döntő bizonyítékot. Végső soron csak a saját elménken keresztül tapasztal
fejét. Hátborzongató módon ugyanezt a szellemet idézik az úgynevezett hatjuk a világot, és semmilyen módon nem állapíthatjuk meg, hogy az érzéke-
„élet-párti" vallási csoportok fegyveres akciói is, amelyeket az abortuszklini .és folyamatában mennyire torzulnak el a dolgok; mennyire játszik közre a sa
kák orvosai ellen intéztek. ját „szelektív" figyelmünk a felénk áramló benyomások „megszűrésében".
Ennek ellenére nem szabad ördögöt csinálnunk a bigott vallási fanatiku Ugyanis nem ugorhatunk ki hirtelen a saját rendszerünkből (elménkből),
sokból és azokból, akik vallási türelmetlenségből elnyomnak másokat, hiszen hogy lássuk, mi történik „egyébként". Miként a szem sem láthatja magát né-
120 HETEDIK FEJEZET A HIT
zés közben, és nem figyelheti meg a látás folyamatát, ugyanúgy azt sem tudjuk A nem-tudom tudat áthatol a gondolkodáson, megelőzi azt. A gondolkodást
megállapítani, mennyire alakítják az általunk valósnak tekintett világot koráb megelőzően nincs orvos, nincs beteg; Isten sincs, Buddha sincs, „én" sincsen,
bi tapasztalataink, a genetikánk, a neveltetésünk és a kultúránk. Ki vagyunk sem s/.avak - semmi sincs. Itt az ember eggyé válik a világmindenséggel. Ezt
szolgáltatva a saját tudatunknak. hívjuk semmi-tudatnak vagy kiindulópontnak. Egyesek szerint ez Isten, vagy
A világot a túl sok „igazságot" hangoztatok tartják rettegésben. Nem két egyetemes energia, vagy üdvösség, vagy ellobbanás. A semmi-tudat megelőzi
lem, hogy valóban őszintén hisznek abban, amiben hisznek; csak attól tartok, a szavakat. (Only Don't Know, 1984. 5.)
nem ismerik eléggé önmagukat. A Buddha szerint minden rossz a tudatlan
ságban gyökeredzik, Dom Aelred Graham pedig a következőképpen látja a E „nem-tudom" tudat keresztény füleknek tán túl idegenül hangzik, pedig Jé
helyzetet: zus is használt ilyen zen kifejezést: ő „kisded-tudat"-nak hívta. Kijelentette:
Isten nem a bölcseknek és az értelmeseknek, hanem a kisdedeknek jelentette
A buzgó igazságkutatók általában már előre eldöntik, miféle igazságot keres meg a titkokat (Mt 11,25). Hiszen a kisdedek a „nem-tudom" igazi mesterei!
nek; így kutatásuk végeredményeként hajlamosak éppen azt felfedezni, „amit Látott-e valaki valaha olyan kisdedet, akinek megvan a véleménye?
mindig is gondoltak." ... Ugyanezen elmebeli hajlam késztet bennünket olyan Jézus „kisded-tudatának" a zsidó hagyományban is megvolt az előzménye:
könyvek és újságok olvasására, amelyek megerősítik a véleményünket, nem a bálványellenesség. A hit ellentéte ugyanis nem az ateizmus, nem is az ag-
pedig azokéra, amelyek kétségbe vonják; s ugyanez súgja, hogy ne egy elfogu noszticizmus, hanem a bálványimádat. A Tízparancsolat közül a második ép
latlan kritikustól kérjünk véleményt, hanem valamelyik barátunktól, aki hoz pen ezt tiltja meg: „Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót
zánk hasonlóan gondolkodik. (Zen Catholicism, 1994. 47.) azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.
Ne imádd és ne tiszteld azokat"! (2Móz 11,25). Bármily mércével is mérjük, a
Ezzel nem azt állítom, hogy nincsenek igazságok. Newton mozgástörvényei, bálványimádat igen súlyos vétség.
Einstein relativitáselmélete, a termodinamikai törvényszerűségek mind vi Az a kérdés tehát, vajon miért bánik Isten olyan szigorúan azokkal, akik
szonylagos igazságok; érzékelőrendszerünk, jelenlegi tudományos ismerete képmást készítenek? Talán azok közé tartozik, akik nem szeretik, ha képet
ink, valamint a saját tudatunk viszonylatában igazak. Nem tudhatjuk azonban csinálnak róluk? A válasz tulajdonképpen egyszerű: Istent soha nem látta sen
a választ arra a kérdésre: vajon mindezen igazságok nem évülnek-e el majd ki. Isten nem látható, mert ő nem tárgy, hanem Alany; nem dolog, hanem Szel
egyszer, ha jobban megértjük a világot és a saját tudatunkat. A számítógép itt lem. Tehát aki képmást készít róla, az olyan tudással kérkedik, amilyen nincs
az orrom előtt valódinak és kézzelfoghatónak tűnik; de vajon akkor is az lenne, neki - azaz hazudik. Ha pedig valaki egy hazugságot kezd el tisztelni és imád
ha nem lenne ember, aki észlelje? E számomra megjelenő forma nem függ-e az ni, az elkerülhetetlenül szenvedést von maga után. Láthatjuk: a bálványelle
idegrendszerem felépítésétől, és attól, ahogyan elmém az érzékelt adatokat nesség zsidó-keresztény hagyománya megfeleltethető a buddhista ragaszko
dásmentességnek. Zen nyelven szólva, a bálványimádás annyi, mint összeté
feldolgozza? Ha függ, akkor mi az objektív valóság?
veszteni a holdra mutató ujjat magával a holddal.
Ami az „abszolút igazságot" illeti, mérhetetlen gőgre és oktalanságra vall
azt mondani: „én tudom". Végeredményben csak azt állíthatjuk szinte teljes Ez a magyarázata annak, hogy a többnyire oly szelíd és jóindulatú Jézus
bizonyossággal, hogy nem ismerjük az (abszolút) igazságot. A zen harmadik miért bánt olyan keményen az írástudókkal és a farizeusokkal. Jézus nem a
pátriárkája, Szeng-can az alábbi tanácsot adja: képmutatásuk miatt bírálta őket; nem is azért, mert nem voltak hajlandók el
fogadni őt Messiásukként, hanem a bálványimádás miatt. Az írástudók ugyan
Semmi szükség az igazság keresésére, is a szent iratokból, a farizeusok pedig a törvényből faragtak bálványt. Jézus
Elég egyszerűen felhagyni a véleményekkel. pedig zent tanított, amikor így szólt hozzájuk: „Jaj néktek képmutató írástu
dók és farizeusok! mert építitek a próféták sírjait és ékesgetitek az igazak sír
Szöng-szán, mai zen mester tanításai lényegét Mit tudom én című könyvében emlékeit" (Mt 23,29). A sírok és ékítmények szellemi értéke csekély: az előb
bi csak holttestek őrizgetésére, az utóbbi pusztán felületes szépítgetésre jó.
mutatja be. Ebben írja: a „nem-tudom tudat" élénk, lehetőséggel teli; a tudást
színlelő tudat pedig zárt, egy helyben topogó. E „nemtudomság" lényegét így Jézus ezzel szemben az élő igazságra mutat rá; mindig arra, ami a szóban
mutatja be: forgó személy számára, az épp adott pillanatban a legnagyobb jelentőséggel
122 HETEDIK FEJEZET A HIT
bír. Az igazság, mint olyan, természeténél fogva azonnali és helyzetfüggő; harcos, a szervezkedök vezére, aki a templomból kikergette a pénzváltóiul
nem lehet szavakba, gondolatokba, fogalmakba fagyasztani. Nem ragadhatjuk Krisztus mindmáig sok különböző dolgot jelent az embereknek. Valamennyi
meg, s nem is ragaszthatjuk hozzá magunkat. Az igazságot élnünk kell; köz Krisztus, de egyik sem Krisztus. Ha bármelyik képet kimerevítjük, bizn>\
vetlenül, a tudatosság gyakorlásával kell megtapasztalnunk az örökkévaló pil bálványimádás lesz a következménye. Ha nem engedünk semmilyen határi)
lanatban. A kisdedektől kell tanulnunk. zott képet kikristályosodni. Krisztus eltűnik a tudatunkból. (Rescuing the
A szellemi igazság mindenesetre élő tapasztalás, mely megismételhetetlen. Biblefrom FunJamentalism, 1991. 230.)
Egy elkeseredett ember, aki szívósan igyekszik valamit megvalósítani, ám
mégis kudarcot vall, például nagy igazságként élheti meg azt, hogy „a maga hi A hit nem a biztonság hajszolása, hanem a bizonytalanság elfogadása. Jézus
bájából tanul az ember". De amikor a fiam ezzel védekezett, mert leszidtam a hite a magvacska hite, mely nem fél feláldozni magát, hogy belőle új élet sar
hanyag és felületes munkája miatt, rettentő mérges lettem, mert ezt az igaz jadjon. Alán Watts szerint az igazi hit ellentéte a határozott, merev Krisztus
sággal való visszaélésnek éreztem. képbe, mint lelki támaszba veteti vak hit, mely inkább megrögzöttségről,
A nyugati típusú oktatásban részesült emberek többnyire úgy gondolják, mintsem bizalomról tanúskodik. Aki tehát ragaszkodik Jézushoz mint sze
hogy az igazság valami végtelen általánossággal rendelkező dolog, mely min mélyes megváltójához, az végső soron kicsúfolja mindazt, amit Jézus szemé
den időre, kultúrára, népre és eseményre korlátlanul kiterjeszthető. A zen lve jelent, és elárulja az igazi hitet. Miként Alán Watts írja:
azonban egészen másként fogja fel ezt: számára az igazság próbaköve mindig
az adott helyzet. Az igazság szellemi értelemben csak akkor lehet hatással az A kereszthalál azért ad örök életet, mert a birtoktárgyként és ismeretként fel
emberre, ha közvetlenül őhozzá szól, mégpedig épp az adott helyzetben és fogott, a saját biztonságunk érdekében megtartott Isten feladását jelenti, hi
pillanatban. Ha a szellemi igazságot általánosítják, akkor szinte kihívják a vele szen „aki meg akarja menteni lelkét, elveszíti azt". Jézushoz ragaszkodni te
való visszaélési. Minden általános érvényű, megismételhető igazság haszonta hát a meg nem feszített Krisztus tiszteletét; az élő Isten helyett egy bálvány
lan! Az igazság mindig a pillanatban létezik, ahhoz pedig, hogy észrevegyük, imádatát jelenti. (Beyond Theolog}', 1973. 109.)
éber tudatosságra van szükség.
A korai keresztények éppoly találékonyan oktatták ragaszkodás-mentes A keresztény reménységet is csak a fordított törvényszerűség szellemében
ségre a tanítványaikat, mint az ázsiai zen mesterek. Szöng-szán „nem-tudom érthetjük meg. A reménység és a hit olyan, mint két ikertestvér. Pál apostol
tudat"-ról szólt, Pál apostol pedig „nem-tudom Istenről" beszélt az athéni gö így mutat rá az előbbi jelentőségére: „Mert reménységben tartattunk meg"
rögöknek: „Akit azért ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én néktek. Az (Róm 8,24). Ám míg a keresztények a reménységet, addig a buddhisták a re
Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami abban van, mivel hogy ő menny ménytelenséget hangsúlyozzák. Különös azonban, hogy bár ebben a tekintet
nek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik" (ApCsei ben e két vallás látszólag igencsak eltér egymástól, mind a valódi kereszté
17,23-24). Ugyanezen okból mondta Jézus a szamariai asszonynak a kútnál: nyek, mind a valódi buddhisták élete békességben és örömben telik. Mi lehet
„Az Isten lélek, és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban ennek a magyarázata?
imádják" (Jn 4,24). Jézus sohasem beszélt reménységről, a fogalom keresztény értelméről
Milyen a (Szent)lélek, azaz a Szellem? Ha akár csak megkísérelnénk választ azonban sok mindent megtudhatunk, ha megértjük a nyolc boldogság jelenté
adni erre a kérdésre, máris csak a levegőt markolásznánk. Jézus ugyanis e szó sét. Ezekben fejeződik ki a legszebben a Jézus hirdette fordított törvénysze
val jelöli az ismeretlen Istent. Sajnos ezeket az ismételt kijelentéseket több rűség; itt érhetjük tetten a keresztény reménység titkát, mely abban rejlik,
nyire ügyeimen kívül hagyták, és az emberiség azóta is tovább gyártja a bálvá hogy az eredetileg görögül feljegyzett mondatokban egyetlen állítmány sem
nyokat. John Selby Spong, püspök szerint a történelem egyik legnagyobb bál szerepel! A „boldogok a lelki szegények" szó szerinti fordítása például így
ványa éppen Jézus megmerevített képmása lett: hangzik: „a lelki szegénység üdvözítő boldogsága"! William Barclay biblia
kutató a következőket mondja e különös nyelvtani szerkezetről:
Krisztus valóban „ezerarcú hős". Volt isteni ítélőbíró és gyámoltalan gyer
mek; életét megtagadó szerzetes és politikai forradalmár. Volt domboldalon Ez roppant lontos, mivel arra utal, hogy a nyolc boldogság nem holmi jövő
üldögélő, a gyermekekei magához szólító, nyájas Jézus; de volt szabadság- beli állapotba veteu reménységet fejez ki; nem valamiféle majdan bekövetke-
124 HETEDIK FEJEZET A HIT 125
zendö üdvözülés elragadtatott hangú, ám ködös ígérete; hanem a jelen állapot lyásoljuk a befolyásolhatatlant, kiszámítsuk a kiszámíthatatlant, megragadjuk
udvn/!i"ie. A kereszténvek boldogságát nem halasztja el valamelv távoli, di a mulandót, biztosítsuk a biztosíthatatlant. A mindenhatóság tévképzete sok
csőséges viiágba, meri ez az m-cs-most boldogsága. Nem olyasmi, ami majd szenvedést okoz.
a keresztényeké lesz, hanem az, ami máris az övék. (The Gospel of Matthew, A probléma megoldása magában a kérdésben található. A zen szerint nem
1975. 1. 199.) természetfölötti képességek megszerzésével, hanem a fenti téveszme tudato
sításával érhetjük el a megszabadulást. Ha ugyanis belátjuk, hogy az élet bizo
A keresztény reménység nem közönséges remény, hiszen az mindig valami nyos területein egyáltalán semmit sem tehetünk, akkor - paradox módon - el
féle jövendőbeli eseménnyel kapcsolatos várakozást, elvárást jelent, amely érjük a belső szabadságot. Hiszen miért is szaporítanánk a szenvedéseinket
hez elkerülhetetlen elemként társul a bizonytalanság. Szent Pál szerint „a re azzal, hogy olyasmi miatt aggodalmaskodunk, ami nem rajtunk múlik?
ménység pedig nem szégyenít meg" (Róm 5,3) - ez pedig csak úgy lehetsé Ez roppant egyszerűen hangzik, a gyakorlatban azonban nehezen kivite
ges, ha e reménység nem valamely távoli eshetőségre, hanem a jelen valóságra lezhető. Saját korlátainkat és gyengeségeinket belátni borzasztó nehéz-külö
vonatkozik. nösen akkor, ha látszólag minden a legnagyobb rendben van. Az emberek
A közelmúltban, egy számos életet követelő és hatalmas anyagi kárt okozó többsége általában egészen addig, nem fogja fel a saját korlátait, amíg nem
természeti csapást követően, az egyik helybéli lelkipásztor közös imát hirde kénytelen közvetlenül szembesülni velük. A reménytelen helyzetek éppen
tett. Nem azt kérte azonban Istentől, hogy állíttassák helyre az okozott kár; ezért hasznosak, hiszen az így átélt kínszenvedés sokszor rádöbbent bennün
nem is azért könyörgött, hogy hasonló tragédiák a jövőben ne történjenek, ket a valóságra. A csalódás, a kiábrándulás, a kudarc, a kilátástalanság furcsa
hanem azért, hogy a hátrányosan érintettek megnyugodjanak az Isten akara mód igen jót tehet szellemi egészségünknek. Csögyam Trungpa, tibeti medi
tában. Azért imádkozott, hogy világosodjék meg számukra az eset értelme. Ez tációs mester, tudós és művész ezt így részletezi:
a keresztény reménység lényege, mely nem az ego kielégítésére való; nem is ar
ra, hogy rávegyük Istent a saját akaratunk teljesítésére, hanem arra, hogy meg Mindaddig, amíg megváltást, csodákat, megszabadulást ígérő szellemi ös
leljük az értelmét annak, ami van. vényt követünk, „a szellemiség aranylánca" köt bennünket gúzsba. Meglehet,
A reménység ilyetén értelmezését támasztja alá a görög makariüsz (bol ez a drágakö-berakásos, finoman mintázott ékszer gyönyörű viselet; mégis
dog) szó jelentése is. William Barclay szerint e kifejezés „az önnön titkát ma rablánc. Az emberek azt hiszik, hordhatnak aranyláncot ékszerként anélkül,
gába rejtő örömre vonatkozik; arra a megmásíthatatlan és nyugalmas derűre, hogy a rabjaivá ne válnának, de csúnyán becsapják magukat. Aki azért fordul
amely teljesen független az élet minden forgandóságálól". Arra következte a szellemiséghez, hogy az egóját gyarapítsa, az szellemi materialista. Ez nem
tünk tehát, hogy a keresztény reménység valamely már meglévő, ám még felfe fejlődés, hanem öngyilkosság.
dezésre váró valóságra vonatkozik. A világ újfajta szemléletét sugallja. Az összes ígéret pusztán csábítás. Gondjaink megoldását várjuk a tanítá
A nyolc boldogság közül mindjárt az első igen merész állítás: „Boldogok a soktól; szeretnénk valamilyen varázseszközhöz jutni lehangoltságunk, erő
lelki szegények". Ez éppoly meglepő, mint a börtönlakónak azt mondani: szakosságunk, szexuális problémáink kezelésére; ám meglepetésünkre las
„Milyen csodálatos dolog dutyiban ülni!" Ezt is jobban megérthetjük, ha sacskán észrevesszük, hogy semmi se történik. Kétségbeejtő felismerés: fel
megvizsgáljuk az eredeti görög kifejezést; a „szegény"-t jelentő prohosz szó kell dolgoznunk a saját szenvedéseinket, és nem hagyatkozhatunk sem a
ugyanis abszolút nincstelenséget, ágrólszakadtságot jelent. Jézus kijelentése megváltóra, sem a jógatechnikák varázserejére. Kiábrándító felismerés: fel
tehát teljes képtelenségként hat: miért lenne boldog az, akinek nincs semmije? kell hagynunk az elvárásainkkal, s nem építhetünk a saját elképzeléseinkre.
Voltaképpen egyik boldogság sem jelent semmit, ha nem a fordított tör Abránduljunk ki nyugodtan, adjuk fel énségünket, terveinket! (Tbe Myth
vényszerűségek szellemében értelmezzük, melyek mind ugyanabból az alap ofFreedom, 1976. 5.)
vető pszichológiai meglátásból fakadnak: létbizonytalanságunk oka nem az
objektív valóság, hanem a saját túlzott elvárásaink. A legnagyobb baj az, hogy íme a reménység fordított logikája! A reménységbe?, jel kell adni a reménykv
azt hisszük: minden helyzetet magunk tudunk kezelni, holott mint halandók, uést! Ez a kijózanodás egykettőre elvezet a megvilágosodáshoz, mert ígv
sok dologban korlátokba ütközünk. Tehát elképzeléseink és a valóság között gyorsabban tisztába jövünk a valósággal. Ezért mondta Jézus is, hogy boldo
nagy ellentmondás feszül. így aztán a lehetetlenre vágyunk, arra, hogy befo gok a nincstelenek; ugyanis minél reménytelenebb a helyzet, annál könnveh-
126 A HIT
nünk, nehogy nevessünk vagy akár csak elmosolyodjunk. Ezt a kihágást való beszélgetésében, aki összekeverte a hagyományt és a szentséget. Mint
ugyanis kegyetlen ostorozással torolták meg, és a büntetést szinte lehetetlen monda neki: „Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, amikor sem nem ezen
volt megúszni. (Beyond Thcology, 1973. 29.) a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát" (Jn 4,21). Hiszen Is
tent bárhol, bármiféle tevékenységünk közepette imádhatjuk!
Biztos vagyok abban, hogy a modern embereknek a szervezett vallásoktól va A szellemiség általam legjobbnak tartott meghatározására egy keresztény
ló viszolygása nagyrészt az ilyen jellegű élményeknek tudható be. Ha válasz felekezet brosúrájában bukkantam rá, így szól: „A szellemiség jelentése: össz
tani kellene a Watts által leírt szertartáson való részvétel és a horgászat között, hangban lenni önmagunkkal, másokkal, a világgal és Istennel." Nem a többi
aligha lenne kétséges, hogy az emberek többsége melyikre szavazna. A szelle ektől való elkülönülés, hanem az összhang a fontos. Figyeljük meg a sorrendet
miség sokkal inkább kapcsolódik a hétköznapi élethez, mint az „elkülönített" is! Először is önmagunkkal kell megteremtenünk az összhangot, azután má
dolgokhoz, és inkább közönséges, mintsem különleges. sokkal, majd az egész világgal, végül pedig Istennel. Más szóval a szellemiség a
A zen mindennapi szellemiség. A harmadik fejezetben idéztük Nan-csüan hétköznapi, ismerős dolgokkal kezdődik.
és Csao-csou beszélgetését. Amikor az utóbbi megkérdezte, mi aTao, Nan- Ha a vallási életet túlságosan sok „különleges" dologgal - szertartással, ün
csüan azt válaszolta neki: „A hétköznapi elme". Ez az egyik legfontosabb zen nepélyességgel, dogmákkal - kapcsoljuk össze, akkor nehezebben vesszük
tanítás. C. S. Lewis is tudott a hétköznapok szellemiségéről. Amikor megkér észre a gyomlálás és a többi hétköznapi dolog szellemiségét. Ám ha az összes
dezték tőle, gondolja-e, hogy a Szentlélek szólhat az emberekhez a mai ke külsődleges jelenséget lehántjuk róla, és megpróbáljuk megfogni a lényegét, a
resztény írókon keresztül, így válaszolt: végén rájövünk, hogy a szépség az egyetlen, ami igazán számít. Az igazi vallás
elsősorban a szépség keresése. Egyetlen alapvető kérdésből indul ki: hogyan
Nem szívesen ítélkezem afelől, hogy valamely író közvetlenül a Szentlélektől tehetem széppé az életem? Norman Maclean is ezt mondta skót presbiteriá
kapja-e az ihletést. Nem tudhatom, hogy amit leír, valóban a mennyből szár nus lelkész édesapjáról:
mazik-e, avagy sem, Ám hiszem, hogy Isten a fény- mind a természeti, mind
a szellemi lény - Atyja (Jak 1,17). Azaz, Isten nem csak a keresztény írókat Ami apámat illeti: nem tudom, hitte-e, hogy Isten matematikus, de azt bizo
látogatja, hanem mindenfajta írásba beleszólhat. A szent elhivatás sem csak a nyosan hitte, hogy Isten tud számolni, és csak akkor nyerhetjük vissza az erőt
papi hivatásra vonatkozhat; a tulipánágyást gyomláló ember is Istent szolgál és a szépséget, ha felvesszük Isten ritmusát. Számos presbiteriánustól eltérő
ja. (The Grand Miracle, 1970.157.) en, gyakran használta a szép kifejezést. (A River Runs through It, 1992. 2.)
üdvözülhet?" - kérdezték. Ám Jézus rejtélyes választ adott nekik: Embernek Jöjjetek hozzám mindnyájan,
akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve:
ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.
én felüdítlek titeket.
A vallásgyakorlást talán úgy lehet a legjobban megérteni, ha valamilyen
Vegyétek magatokra igámat
művészethez hasonlítjuk. Mindazt, amit tudnunk kell róla, összefoglalja Nor
és tanuljatok tőlem,
man Maclean tömör megjegyzése édesapja filozófiájáról: „Számára az összes
mert szelíd vagyok és alázatos szívű,
jó dolog - a lazac csakúgy, mint az üdvözülés - kegyelem által adatik meg, a ke
s így nyugalmai találtok lelketeknek.
gyelem a művészetből jön, a művészet pedig nem megy egykönnyen." Ez az
Az én igám édes,
egyik legszebb zen-mondat, amire valaha ráakadtam. Minden jó dolog kegye
és az én terhem könnyű. (Mt 11,28-30'')
lem, művészet és munka eredménye.
A művészet sosem )ön egykönnyen. Máté evangéliumából (5,20-47) meg
tudhatjuk, milyen nehéz lehet olykor. Megrázó e sorokat olvasni! Figyeljük Ellentmondott volna magának Jézus? Ha igen, akkor igazi zen mester volt,
mert az önellentmondás a zen jellegzetessége. Egyrészt azt mondta: „az én
csak! „Mindaz, aki bűnös kívánsággal asszonyra néz, szívében már paráznál
lerhem könnyű"; másrészt azt: „embernek ez lehetetlen". Hogyan oldhatjuk
kodott vele." Nem csak az érintés tilos; ránézni is bűn! Jézus ugyanilyen szi
meg ezt a rejtélyt? Könnyű, vagy nehéz a szellemi ösvény? Mi Jézus igájának
gorúan ítélte el a haragot is; szerinte, aki valakit elátkoz, az a pokol tüzére vet titka? íme, egy sugallat, egy másik kérdés formájában: Hogyan hallható egy
tetik. Ha ezt szó szerint kellene érteni, valószínűleg nem én lennék az egyet tenyér, ha csattan?
len, aki pokolra kerülne. Jézus azt is megparancsolta, hogy szeressük az ellen
ségeinket. Hányan teszik ezt közülünk? „A művészet nem megy egy Mielőtt e kérdések megválaszolásához fognánk, hadd mondjak el egy zen
viccet! Kérdés: Hány zen-buddhistára van szükség egy villanykörte kicserélé
könnyen."
séhez? Válasz: Kettőre. Egyre, hogy kicserélje a körtét, és még egyre, hogy ne
Most pedig vessük össze e tanításokat egy jellegzetes zen mesteréivel! A
cserélje ki. A zen útja a paradoxon.
buddhizmus különböző iskolái és rendszerei közül a zent „a lusta ember igaz
sághozvezető ösvényé"-nek is szokás nevezni. (Többek között épp ezért sze A kérdésre, hogy könnyű-e vagy nehéz a szellemi gyakorlás, ugyanilyen
retem.) Egy zen mester a következő megjegyzést tette a zen életszemléletével módon felelhetünk: igen is meg nem is. De azt is mondhatjuk: se nem könnyű,
se nem nehéz. Ugyanezt a választ adta korábban Szeng-can, a zen harmadik
kapcsolatban:
pátriárkája: „A Nagy Ut igen széles; nem is könnyű, nem is nehéz." A parado
xon megértésében segítségünkre lehet a nagy szúfi költő, Rumi tanmeséje:
A tudásról való lemondás és a semmittevés a kényelmes Tao-követő útja;
Nem szabadul meg a káprázattok és nem kergeti az igazságot.
Volt egyszer három vak ember, aki életében először találkozott elefánttal. Az
Micsoda ellentétek! Jézus látszólag semmi olyat nem tanított a vallásos élet egyik megtapogatta a lábát, és így szólt: „Az elelánt olyan, mint egy oszlop."
ről, amit akár csak távolról is összefüggésbe lehetne hozni a zen tanításokkal. A másik hozzáért a füléhez, és azt mondta: „Olyan, mint egy nagy legyező."
A harmadik az elefánt ormányát tapogatta körbe, majd kijelentette: „Olyan,
Miként az első fejezetben elmondtuk, a zen egyik legfontosabb eleme a vu-
mint egy kígyó." Mivel mindegyik kitartott a saját véleménye mellett, addig
vei, az erőfeszítés- és erőlködésmentes hozzáállás. A Tao útja könnyű és ké
vitatkoztak, míg le nem szállt a nap.
nyelmes (idegfeszültségtől mentes). Úgy tűnik azonban, Jézus iménti tanítá
sa épp a vu-vei szöges ellentéte. Egyéb különbségeket is felfedezhetünk: a zen
tanítás erkölcs feletti, Jézusé viszont kifejezetten erkölcsi hangvételű. A zen Valamilyen szempontból mindegyik vak embernek igaza volt, más szempont
tanítás általában tömör és lényegre törő, Jézusé viszont hosszú és részletes. ból azonban valamennyien tévedtek. Ugyanígy: a szellemi ösvényt tekinthet-
Hogyan értelmezzük ezt? lük könnyűnek és nehéznek is, és ezzel nem keveredünk önmagunkkal ellent
mondásba, mivel e két jellemző kiegészíti egymást; miként a pénzérmét is
Ha még nem zavarodtunk össze eléggé, hallgassuk csak meg, mit mondott
nézhetjük a „fej" vagy az „írás" oldaláról.
Jézus egy másik alkalomm-al: Jézus valóban hajlamos volt a vallásgyakorlat nehezebb oldalát hangsú
lyozni, a könnyebbik ellenében. Látszólag arra törekedett, hogy még elvisel-
134 NYOLCADIK FEJEZET AZ ÉN IGÁM ÉDES 135
hetetlenebbé tegye azt, ami már amúgy is eléggé terhes volt. A törvénnyel és a módján ezzel azt adta tudtunkra, hogy az üdvösség nem az ember erőfeszíté
prófétákkal kapcsolatban ezt mondta: „Nem azért jöttem, hogy megszüntes sén, hanem a dolgok elengedésén múlik. A szellemi gyakorlás lehet könnyű
sem, hanem, hogy tökéletessé tegyem.... Ha igaz voltotok fölül nem múlja az vagy nehéz - attól függően, hogy az ember felismeri-e, alapvetően mennyire
írástudókét és farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába" (Mt reménytelen a helyzete. Mielőtt felismeri, nehéz; miután felismerte, már
5,17-20*). A törvények „tökéletessé tételé"-nek jegyében a cselekedeten ala könnyű.
puló erkölcsi szabályrendszert gondolaton alapulóvá alakította át. A mózesi Jézus új erkölcsének ez az egyetlen lehetséges értelme. Mesterséges füst
törvény megtiltotta a paráználkodást; Jézus ú) etikája szerint már a sóvár gon felhő, amely a megvilágosodás előidézését szolgálja. Jézus szándékosan tette
dolat is bűn. Az ölés tilalmát pedig felváltja a következő parancsolat: „már azt ilyen magasra a mércét, hogy könnyebben felismerjük: emberi erőfeszítés ál
is állítsák törvényszék elé, aki haragot tart. Aki felebarátját butának mondja, tal egyszerűen lehetetlen elnyerni az üdvösséget.
állítsák a nagytanács elé. Aki pedig istentelennek mondja, jusson a gyehenna Első hallásra ez igencsak nyakatekert magyarázatnak tűnik, pedig az embe
tüzére" (Mt 5,22). ri lélektan szempontjából tanítása nagyon is sokatmondó. Az emberek ugyan
E törvények nyilvánvalóan kivibetetlenek. Még a tetteinket sem tudjuk tel is fura teremtmények: titokban mindnyájan imádjuk a gyötrelmesen nehéz
jes mértékben ellenőrizni, nemhogy a gondolatainkat! Vegyük például a meg- dolgokat. Ha valaki egyszerűen elmondja nekünk az igazságot - tudniillik azt,
kívánás gondolatának tilalmát! A nemi vágy alapvető emberi ösztön. A kínai hogy az üdvösség Isten kegyelméből, nem pedig emberi erőfeszítés által ada
ak mondása szerint minden ember olyan, mint a macska; tudniillik olyan tik meg -, valószínűleg oda sem figyelünk rá. Ha azonban azt állítja: az üdvös
macska nincs, amelyik nem szereti a halat. Nevetséges tehát elítélni a nemi vá séget csak egy rettentő nehezen betartható erkölcsi rendszer követésével le
gyat, mely természetes késztetés. Egyes teológusok és bibliakutatók azzal het elérni, amihez többek között el kell nyomnunk az ellenkező nem iránti vá
próbálják tompítani Jézus kijelentésének élét, hogy azt mondják: nem a nemi gyunkat, türtőztetnünk kell magunkban az ellenségeinkkel szembeni haragot,
vágyat, mint olyat, ítélte el, pusztán a kéjsóvárságot. A kettő között azonban és így tovább; akkor bizonyára sokan felkapják a fejüket. Hiszen mindenki
hős szeretne lenni, és hajlandó magas árat fizetni érte, hogy az legyen.
nemigen lehet különbséget tenni. Hol van a kettő közti határ?
Ezáltal azonban a lényeget értik félre. Jézusnak éppen a nevetségesség és az A kínai hadtudományban ezt a stratégiát a „visszavonulás általi előrenyo
ésszerütlenség volt a célja! Szándékosan olyan megerőltető erkölcsrendszert mulás" módszerének nevezik. Jézus egy tükrökkel és rejtett átjárókkal tele
alkotott, amelyet lehetetlen betartani. Ez a titka: erkölcsi normáit eleve nem zsúfolt útvesztőt épített, hogy az üdvösségre csábítson bennünket. Kijelent
betartásra szánta! Ha nem hiszed, akkor mutass valakit, akit sohasem fog el a hette volna egyszerűen, hogy az üdvösség nem a mi erőfeszítésünkön, hanem
méreg, vagy aki tényleg szereti az ellenségeit! Szent Pál alábbi megjegyzése kegyelmen múlik, ám nem kívánt az emberi természet ellenében hatni. Miért
döntő fontosságú az erkölcsi szabályoknak az ember szellemi életében betöl küzdjünk ellene, ha felhasználhatjuk a saját céljainkra? Jézus tehát magas árat
tött szerepét illetően: szabott a megváltásért, jóllehet az ingyenes. Ezzel az egót használta fel az ego
ellenében; együtt áramlott a Taóval. Ez tehát Jézus bölcs és szelíd vu-vei-je,
A törvény pedig bejött, hogy a bűn megnövekedjék; de ahol megnövekedik a mely ráadásul roppant hatékony!
bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik; hogy miképpen uralkodott a Jézus e tanítási módszere történetesen párhuzamba állítható a zen Rinzai-
bűn a halálra, azonképpen a kegyelem is uralkodjék igazság által az örök élet iskolájának gyakorlatával. A zen hagyomány két jelentős vonulatra oszlik: a
re a mi Urunk Jézus Krisztus által. (Róm 5,20) Szoto- és a Rinzai-iskolára. Az előbbi az ülő meditációra, az utóbbi pedig a
koanokra fekteti a hangsúlyt, melyek közül a korábbi fejezetekben néhányat
A szellemi élet tekintetében minden „ésszerű" erkölcsi törvény haszontalan. már bemutattunk. Fontos megjegyeznünk, hogy a koanok többségének nincs
Pál szerint ezek szellemi küldetése ax emberi gyengeség és Isten kegyelmének megoldása. Alán Watts meghatározása szerint például a koan „olyan kérdés,
megmutatása. Nem a bűn csökkentését, hanem annak megnövelését célozzák. amelynek nincs kiokoskodható megoldása; a rá adható válasz nem áll vele lo
Tehát egy betartható erkölcsi törvény éppen önmaga ellenében hatna. Amint gikai összefüggésben; tehát az intellektust teljességgel zavarba hozza." (The
az előző fejezetben kifejtettük, a kiábrándulás gyors út a megvilágosodáshoz, Spint ofZen, 1992.70.)
az üdvösség titka pedig helyzetünk kilátástalanságának felismerésében rejlik, A koan célja a korlátok beláttatása az emberrel. Megesik, hogy olykor a ta
Jézus szerint: Embernek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges. Sajátos nuló napokon, sőt akár heteken keresztül kutatja a választ a feltett kérdésre,
136 NYOLCADIK FEJEZET AZ ÉN IGÁM ÉDES Ii
de nem jut semmire. A végén már annyira belefárad és elkeseredik, hogy kény di csodaszámba megy? Hiszen egy egész sor fizikai készségre, valamint a:s/c-l
telen belátni: az erőfeszítés semmit sem ér. Ekkor végre elengedi a problémát, lem összehangoló tevékenységére van szükség hozzá. Az benne az érdeke,,
és megszabadul. Zen kifejezéssel élve, ezt nevezik „a sziklaszirt elengedésének hogy a gyermek egyszerűen elkezdi csinálni! Nem tudja, melyik izmát kell
a szakadék fölött", amikor az ember „a halál közepette megleli az életet". megfeszítenie, melyiket elengednie; nincs szüksége semmiféle elméleti leírás
Döntő lépés ez a megvilágosodáshoz. ra, sem gondolkodásra ahhoz, hogy megtanuljon járni; ez nem a bal agyfélle
A Nagy Ut nem is könnyű, nem is nehéz. A könnyűség és a nehézség egy kére tartozik. A gyermeknek pusztán engednie kell, hogy a természet tegye a
szerűen csak egy ugyanazon ösvény különböző szakaszai. Miként a legtöbb maga dolgát. A gyakorlás tehát azt jelenti: meg kell tanulni, hogy az aggodal-
művész sem válhat naggyá mindaddig, amíg nem gyakorolta tudását több ezer maskodásainkkal, a kudarcaink miatti félénkségünkkel hogyan ne álljuk el a
órán keresztül, úgy többnyire mi sem juthatunk el a szellemi ösvény természet útját. Arról szól, miként tegyünk szert bizalomra!
könnyebbik felére, amíg meg nem tapasztaltuk a nehezebbiket. A koan meg Minden művészeti ág gyakorlásával hasonló a helyzet: a művésznek meg
oldásának lehetetlensége általában nyilvánvaló, ám - paradox módon - sok kell tanulnia elengedni magát! A csúcsteljesítmény titka: teljes ellazulás, a si
szor éppen a nyilvánvalót a legnehezebb hasznosítani. kerrel vagy a kudarccal kapcsolatos gondolatok kiiktatása. Az ember akkor éri
Vegyük például az egy tapsoló tenyér koanját! Nyilvánvalóan képtelen do el a mesteri szintet, ha megfeledkezik önmagáról. Amikor a gyakorlás „ke
logról van szó; hogyan tapsolhatna egymagában egy tenyér? Az ember egyre csessé"'1 válik, akkor az előadó többé már nem cselekvő, hanem pusztán esz
töri a fejét a megoldáson, ám a lényeg a nem gondolkodás! Pedig mennyi zen köz; a „munka" megszűnik. így végső soron minden gyakorlás a bizalom és az
tanítvány tölt el órákat, napokat, sőt heteket, e kérdésen töprengve! Megvizs elengedettség begyakorlása. Amíg a küzdésnek és az aggodalomnak akár a leg
gálják minden lehetséges oldalról, majd roppant találékony válaszokkal állnak halványabb maradéka is megvan bennünk, addig tudhatjuk, hogy még nem ér
elő. Sajnos, olykor túl okosak vagyunk! Ugyanez a helyzet Jézus koanjaival is. tünk célba. Az ember akkor válik tökéletessé, amikor már egy csöppet sem
Miért tart olyan sokáig felismerni, hogy gyakorlatilag lehetetlen véget vetni gondol a sikerre. Játék közben szokott megtörténni!
minden sóvárgó gondolatunknak és teljesen kiküszöbölni a haragot? Erre A zen a tökéletesség művészete. A zen gyakorlónak főképp a felejtés a dol
csak azt az egyetlen magyarázatot találom, hogy a saját komolyságunk áldoza ga: a teljesítménykényszernek, a győzelemnek, az aggodalomnak, a többiek
tául estünk; akkora bennünk a feszültség, hogy nem értjük Jézus humorát! közül való kimagasodás vágyának az elfeledése. Mindezen dolgok ugyanis az
A gyakorlat lényegét gyönyörűen summázza ez a mondat: „az összes jó ember ellen fordulnak; a gyakorlás a nem gondolkodás képességének elsajátí
dolog... kegyelem által adatik meg, a kegyelem a művészetből jön, a művészet tása. Lao-ce minden művész számára a következőt ajánlja:
pedig nem megy egykönnyen". Ez is paradoxon. Logikusan felmerülhet ben
nünk a kérdés: „Ha minden a kegyelem, akkor mi szükség a művészetre?" A Taót nem lehet nyereségvágyból vagy szerzés végeit gyakorolni,
Maclean mintha csak újra fogalmazná a régi keresztény dilemmát: „hit, avagy Csak feledés és elengedés által.
munka?"
Ha szembetaláljuk magunkat egy feladattal, először általában valamilyen A szép élet küzdelemmentes. Küzdelemmentesen élni annyi, mint hétközna
erőfeszítést teszünk a megoldására, hiszen az emberek többsége hisz a munka pi elmével rendelkezni. Szöng-szán mester egyik tanítványa családjával pihen
erkölcsi értékében, és abban, hogy „aki nem dolgozik, ne is egyék". A gyakor ni ment a tengerhez. A parton észrevett egy férfit, aki tökéletes zen testtartás
lat (azaz a munka) tehát mindenképpen a kegyelem előfeltétele. Erőfeszítésre ban ült a víz szélén, majd felkelt, beugrott a jéghideg vízbe, és ott maradt kö
van szükségünk, hogy megszabaduljunk az erőfeszítéstől. A szellemi úton pe rülbelül negyed órán keresztül. A tanítvány levelében megkérdezte mesteré
dig szintúgy, az embernek erőfeszítést kell kifejtenie az erőfeszítés hiábavaló től: „Ez igazi üresség volt? Emiatt tudott az a férfi beugrani a jéghideg vízbe
ságának felismeréséhez. úgy, hogy láthatólag semmit sem érzett?" Erre Szöng-szán ezt válaszolta:
Ahhoz, hogy belássuk, miért nem összeegyeztethetetlen egymással a ke
gyelem és a munka, meg kell értenünk, miként teszi a gyakorlat mesterré az '■' A s z e r z ő okiejtésében az angol grace szó kettős jelentéséi („kegyelem", illetve „báj",
„kecsesség") használja ki, így végkövetkeztetése magyarul nehezen tolmácsolható: „A
emberi bármely művészeti ágban. Tekintsük a járás művészetét, mint egysze kcgyelem\kecsesség a mozdulat könnyedségét, hajlékonyságát jelenti, átvitt értelemben
rű példát! Sokat tanulhatunk belőle, ha megfigyeljük, amint egy gyermek jár léhát az erőfeszítés, a valami ellen szegülés, a gondolkodás, a küzdelem hiányát érijük rajta. A
ni tanul! A járás az egyik legkorábbi szellemi élményünk. Tudjuk-e, hogy való- kegyelem\kecsesség a tökéletesség állapota, a vu-vei." (Aford.)
138 NYOLCADIK FEJEZET AZ EN IGÁM ÉDES 139
A zen a tiszta tudat, a mindig tiszta tudat - ami azt jelenti: a hétköznapi elme A zen bizonyos értelemben a törtetés szöges ellentéte; a mindennapi elme. A
az igazság. Ha valakinek valami nehéz gyakorlathoz támad kedve, ám tegye! zen gyakorlása azzal kezdődik, hogy az ember véget vet mindenféle, a szentek
De aki mindig valami nehéz gyakorlatot végez, az valamit alkot. Ha pedig al és a közönséges emberek közötti megkülönböztetésnek és a többi előítélet
kotsz valamit, ha valamihez ragaszkodsz, akkor az a valami megakadályoz a nek; hiszen éppen ez a megkülönböztető gondolkodás jelenti a bajok gyöke
tökéletes szabadságban. Bizonyos dolgok talán hozzásegítenek a szabadság rét. Hui-neng, a zen hatodik pátriárkája a következő tanácsot adta:
hoz, ám az sosem a teljes szabadság. Mi hát a teljes szabadság? Ne ragaszkodj
az én-enyém-nekem-hez! Akkor látsz, akkor hallasz - minden teljes és töké Ha az elméd közönséges, miért törődnél a szabályok betartásával? Aki egye
letes, semmi sem különleges. (Only Don't Know, 1984.27.) nesen cselekszik, annak mi szüksége ülő meditációra?
A közönséges elme ellentéte a hősies tudat. Ezt Jézus is nagyon jól ismerte; Ez vicces: Hui-neng, a zen egész történetének talán legismertebb és legtisztel
hívhatjuk farizeusi tudatnak vagy én-enyém-nekem-tudatnak is. A farizeusok tebb alakja tagadja az ülés - a zen gyakorlás hagyományos módja - hasznossá
- a régiek és a mostaniak egyaránt - kiválóan értenek az „én-enyém-nekem" gát. Sőt, egyenesen odáig merészkedik, hogy tagadja a megvilágosodás létezé
játékhoz; mindig ki akarnak emelkedni a tömegből. A Jézus korabeli farizeu sét, ami pedig a zen hagyomány Szent Grálja. Hui-neng ugyanis azt is kijelen
sok kisded játékát úgy hívták: „az ezeregy szabály betartása". Az volt a leg tette: „Végső soron még megvilágosodásról sem beszélhetünk, az ülés szüksé
főbb bajuk, hogy erkölcsi bajnokok akartak lenni - ezen azonban nagy árat gességéről már nem is szólva!"
kellett fizetniük. A farizeus kifejezés már önmagában véve árulkodó: „elkülö- Am az a szellemiség, amely lemond a különlegesről, és a közönségest ré
nük"-et jelent. A farizeusok szélsőséges önmegtartóztatása olyan megterhelő szesíti előnyben, nem is juthatna logikusabb következtetésre. A „közönséges
volt, hogy gyakorlásához fel kellett hagyniuk hétköznapi életükkel. elme" ugyanis csak akkor nyilatkozhat meg, ha még a „végső jót", a megvilá
A farizeusság nem kizárólag a múlté. Elég ha a Superman és a hasonló fil gosodást is tagadjuk. Miként Lao-ce mondotta: „A Nagy Kaszás meg nem áll,
mek népszerűségére gondolunk, hogy máris megállapíthassuk: a hősies tudat míg az összes szent ki nem hal". Hiszen a szentségre való törekvés is az ego
eszménye manapság is elevenen él bennünk. Jóléti társadalmunkban többek egyik megnyilvánulási formája. Jézus mester is kifejtette a közönségesség eré
között épp azért vagyunk annyira boldogtalanok, mert többnyire ennek a nyeit:
„szuperkultusz"-nak a rabjaivá váltunk. A modern kapitalizmusban nagyra ér
tékelik a törtetést (az ambíciót) - azaz a pénz, a hatalom és a hírnév iránti vá Ti pedig ne hivassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a
gyat - mint a „haladás" motorját, ugyanakkor általában nem veszik észre az Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok sen
ezzel járó elembertelenedést. E világban „ember embernek farkasa". Már az kit e földön; mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van. Doktoroknak se hí
óvodában - sőt, még korábban - eszünkbe vésik, hogy az „ambíció" hasznos vassátok magatokat, mert egy a ti Doktorotok, a Krisztus. Hanem aki a legna
tulajdonság. A legtöbb szülő abban reménykedik, hogy a gyermekéből egy gyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok. Mert aki magát felmagasztalja, meg
szer majd „lesz valaki". Kevesen ismerik fel, hogy az oktatási rendszerünk má aláztatik: és aki magát megalázza, felmagasztaltatik. (Mt 23,8-12)
ra már gonosz gépezet, mely információk végtelen áradatát zúdítja gyermeke
inkre csak azért, hogy mohó sikervágyunkat kielégítse. Még ma is sokan rrregaláznák magukat azért, hogy felmagasztaltassanak. Mi
A törtetés az üzleti életben talán hasznos lehet, ám szellemi egészségünk változott? Nem a régi jó önzést látjuk ismét, a „jóság" álcájába bújtatva? A fel
szempontjából egyenesen végzetes. Egyszer C. S. Lewist megkérdezték, le ébredés sohasem volt, és sajnos manapság sem könnyű dolog!
het-e egy keresztény ember törtető, és küzdhet-e a személyes sikeréért. A kö íme, Jézus „közönséges" kijelentése: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik
vetkezőket válaszolta: megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztalak titeket. Ez bizony ara
nyat ér! MintTillich mondotta: „[Jézus] megszabadít a vallástól. Azok mindig
Törtetés? Vigyáznunk kell, mit értünk ezen! Ha azt jelenti, hogy mások kárá új törvényeket hoznak; ő legyőzi a vallási törvényt" (The Shaking of the
ra akarunk boldogulni - és szerintem ezt jelenti -, akkor rossz. Ha egyszerű Foundations, 1948. 99.)
en azt jelenti, hogy valamit jól akarunk csinálni, akkor jó, (The Grand A vallás végső célja önmaga megsemmisítése.
Mtracle, 30.)
AMI AZ EMBERT BESZENNYEZI 141
Kilencedik fejezet matok! De ha így van, vajon mi az oka annak, hogy olyan nehezen értünk szót
hitvesünkkel, gyermekeinkkel, munkatársainkkal és üzletfeleinkkel? Ha a
Ami az embert beszennyezi hallgatás velünk született képesség, miért kell mégis fejleszteni „kommuniká
ciós" készségünket?
Talán választ kaphatunk valakitől, aki hallása elvesztése után a hallgatást
művészi tökélyre vitte. Hannah Merker, halláskárosult szerző szerint, „A
hallgatás éber tudatosságot jelent; türelmes várakozást a következő nyomra
Hallgassátok és értsétek meg: nem az szennyezi be az embert, vezető jelre." így vezeti be olvasóját a hallgatás zenjébe:
ami szájába jut, hanem ami a száját elhagyja.
JÉZUS Miként határozzuk meg tehát A hallgatás szót, hogy beletartozzanak mind
azok a közlési jelenségek, amelyek akkor játszódnak le, amikor egy halláská
Akik beszélnek, nem tudnak; akik tudnak, nem beszélnek. rosult a barátjával beszélget, vagy egyedül sétál a tengerparton? ... A fülével
LAÜ-CE szinte semmit sem észlel; ám az emberi test, ez az eleven csoda, könnyedén
túlteszi magát e fogyatékosságon. Ha az ember a föld auditív energiáit csak
Gyakran elképzelem, milyen lehet süketnémának lenni; szó és beszéd nélküli suttogásként, vagv egyáltalán nem tapasztalja, akkor a többi érzékszerve
világban élni, ahol mindig tökéletes a csönd! A Szentség megértését talán vala annyira kifinomul, hogy azokat a jeleket is észreveszi, amelyeknek a létezésé
hol itt kellene kezdenünk. ről a rohanó élet zsivalyában már megfeledkezett. A hallgatás feladatát átveszi
Jóllehet nem vagyok süketnéma, jól tudom, hogy néha mégis úgy viselke a szem, a tapintás és a megérzés.
dem. Ha hozzám szólnak, nem figyelek; ha beszélek is, nem mondok semmit. A hallgatás... talán... nem egyéb, mint éber tudatosság. (Listenirtg, 1994. 17.)
Azzal is tisztában vagyok, hogy ezt nem csak én csinálom így. Mintha az em
berek általában jobban szeretnének beszélni, mint másokat meghallgatni! Túl A hallgatás összefügg az éberséggel. Mindig is tudtam, hogy Istennek jó a hu
sokat foglalkozunk önmagunkkal, leláncolnak bennünket a rég jelentésüket morérzéke; bizony, a halláskárosultak gyakran jobban oda tudnak figyelni a
vesztett szavak, megbénítanak a fejünkben örökké zsibongó gondolatok. másikra, mint a jó fülű emberek! íme, az ellensúlyozás csodája! A halláskáro
Egy közeli meditációs központban rendszeresen tartanak egyhetes elvo sultak megtanulják, milyen fontos az odafigyelés, és hogy ledolgozzák hátrá
nulásokat, melyeken a résztvevőknek nem szabad megszólalniuk. A felesé nyukat, a többi érzékszervükkel jóval éberebbek lesznek másoknál. Megta
gem egyszer kipróbálta. (Én nem mertem; attól tartottam, hogy egy hetes nulnak a szemükkel, az érzéseikkel, az elméjükkel és teljes lényükkel „hallgat
zazentöl megfájdul az alfelem!) Hét nap szigorú hallgatás, újság, televízió, te ni". Gyengeségükből erényt kovácsolnak!
lefon, beszéd nélkül - mintha az ember teljesen elszakadna a civilizációtól! A Hallani könnyű; hallgatni nehéz. Kevesen tudják, ám a hallgatás nem ösz
mai ember számára talán azért is megrázó így tölteni egy egész hetet, mert mi tön, hanem képesség; művészet, amelyet tanulni kell. A hallgatás fogékonyság
nyelvközpontú kultúrában élünk. Ám lehetséges, hogy a kezdeti nehézségek a valóságra. Aki jól hallgat, az mindig a pillanatban él, és arra figyel, ami az itt-
leküzdése után alkalmazkodna a helyzethez, és teljesen szokatlan élményben és-mostban történik. Percy C. Buck elmés meglátása szerint: „A hallgatás az
lenne része. Megérezné valamit, amire az mondhatnánk: szépség. Talán éppen elménk ráirányítása a hangokra, amelyeket a fülünkkel vagy hallunk, vagy
erre lenne olykor szükségünk. Megtudni, milyen a süketség, majd újra megta nem." Éppen erről szól a zen: a szavakon túli hallgatásról.
nulni meghallgatni másokat. Megismerni a némaságot, majd újra megtanulni Nem csak a mai ember képtelen hallgatni; Jézus is gyakran felpanaszolta az
kifejezni magunkat. első évszázadi emberek „hallgatáskárosultságát": „Még mindig nem értitek és
Tulajdonképpen mi is az a valami, amit hallgatásnak hívunk? Az auditív in nem fogtátok föl? Még mindig érzéketlen a szívetek? Szemetekkel nem Iái
gerek passzív befogadása, a dobhártya rezgései, majd azok elektronikus jelek tok, lületekkel nem hallotok?" (Mk 8,17-18*). Isten egyértelműen megfogal
ké való átalakítása, illetve továbbítása az agyba, amely tudati képzetekké for mazta a hallgatás és a szentség közötti összefüggést, amikor Ézsaiás prófétá
málja őket? Persze, ez már magában véve is csoda. Micsoda bonyolult folya nak áz, alábbi parancsot adta:
142 KILENCEDIK FEJEZET AMI AZ EMBERT BESZENNYEZI 143
Menj, és mondd ezt a népnek: tővé teszi. Ebből a szempontból, ügy gondolom, a hallgatásnál aligha van fon-
„Hallván halljatok és ne értsetek, tosabb ápolói képesség. Ha az ember teljesen jelen van és odafigyel, azzal hi
S látván lássatok, és ne ismerjetek!" telessé teszi önmagát a beteg előtt, és elnyeri bizalmát.
Kövérítsd meg e nép szivét,
és füleit dugd be, Míg a szentség ezek szerint a látással és a hallással függ össze, addig úgy tű
és szemeit kend be; nik, a szennyeződés a szájjal kapcsolatos. Jézus egyik rejtélyes tanításában
Ne lásson szemeivel, ezt mondta a szennyeződés eredetéről: „Hallgassátok és értsétek meg: nem
ne halljon füleivel, az szennyezi be az embert, ami szájába jut, hanem ami a száját elhagyja"
ne értsen szívével, (Mt 15,10":"). Amikor tanítványai arra kérték, fejtené ki bővebben, hozzátette:
hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon. (Ézs 6,9-10)
Nem értitek, hogy mindaz, ami a szájba kerül, a gyomorba jut és onnan a fél
Az utolsó mondat roppant tanulságos. A szentséget gyakran valamitéle más reeső helyre? De ami a szájat elhagyja, a szívből származik, és ez az, ami be
ságnak, különleges állapotnak képzeljük el - holott ezzel teljesen kiforgatjuk szennyezi az embert. A szívből ered ugyanis minden rossz gondolat, gyilkos
eredeti értelméből. A szentség eredetileg az „egész", „teljes" jelentésű (görög) ság, házasságtörés, paráznaság, lopás, hamis tanúság és káromlás. Ezek
bolosz szóból keletkezett, és szorosan összefügg a gyógyulás (egészségessé vá szennyezik be az embert. (Mt 15,17-20")
lás) és az üdvösség kifejezéssel. A szentség az egészség állapota. A fenti idézet
utolsó mondata arra céloz, hogy a szentség összefügg a szemmel való látás, a Íme, a híd a zsidó-keresztény hagyomány és a keleti misztika közölt! A Szent
füllel való hallás és a szívvel való érzés képességével - jóllehet az okát nem ma ség megtapasztalása szorosan összefüggi? hallgatás szellemiségével. A száj és a
gyarázza meg. Mindenesetre idézzük fel: a látás, a hallás és az érzés a jobb agy szennyeződés társításának előképe már Ézsaiás prófétánál megtalálható, aki a
féltekéhez tartozik! következőképpen festi le a Szentség élményét:
Kultúránk sajnos nem becsüli eléggé nagyra a hallgatás értékét. Sokan pél
dául nem értik, miért kell egy pszichoterapeutának annyi pénz fizetni, azért, Amely esztendőben rneghala Uzziás király, látám az Urat ülni magas és fel
hogy „nem csinál semmit, csak hallgat". Eszükbe sem jut, hogy a hallgatás emeltetett székben, és palástja betölté a templomot. Szeráfok állanak vala fe
mekkora szerepet játszhat a beteg gyógyulásában. Való igaz: a pszichoterápiái lette; mindeniknek hat-hat szárnya vala; kettővel orczáját fedé be, kettővel lá
kezelésen sokszor nem történik semmi más, mint hogy a páciens beszél, a te bait fedé be, és kettővel lebegett. És kiált vala egy a másiknak, és monda:
rapeuta pedig hallgat. Ne feledjük azonban, hogy több ősi civilizációban a tör
ténetmondást, mint az élettapasztalat értelmezésének és egységesítésének ha Szent, szent, szent a seregeknek Ura,
tékony módját, szent művészetnek tekintették! Teljes mind a széles föld az ö dicsőségével.
A terapeuta hallgatásával legalább kétféle „holisztikus" szerepet tölt be:
Először is elősegíti, hogy a beteg kerek történetté formálja a tapasztalatát; má És megrendülének az ajtó küszöbei a kiáltónak szavától, és a ház betelt füst
sodsorban a törődést, a személyek közti elidegenedés leküzdését jelképezi. A tel. Akkor mondék: „Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és
hallgatás értéke azonban kétségkívül egyetemes; nem korlátozódik pusztán a tisztátalan ajkú nép közt lakom; hisz a királyt, a seregeknek Urát láták sze
pszichoterápiái kezelésre. E könyv egyik lektora, egy szakképzett ápolónő, meim!"
aki éppen a diplomamunkáján dolgozik, az első változat elolvasása után ezt És hozzám repült egy a szeráfok közül, és kezében eleven szén vala, ame
közölte velem: lyet fogóval vett volt az oltárról. Es illeté számat azzal, és monda: „Imé ez
illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bűnöd elfedeztetett." (Ézs 6,1-7)
Diplomamunkámban azt fejtegetem, hogy ha az ápolónő képes igazán odafi
gyelni a betegre és a családtagjaira, azzal egyrészt a felek közti viszony meg Jegyezzük meg: Ézsaiás próféta ajkát égő széndarabbal érintik, mire azonnal
hittségét fokozza, másrészt gyakran a halál időpontjának előrejelzését is lehe- megszabadul minden bűnétől! Mit jelképezhet ez? Miért olyan hangsúlyos a
száj és az ajak? És mi köze ennek a szentséghez? Mire véljük Ézsaiás koanját,
144 KILENCEDIK FEJEZET AMI AZ EMBERT BESZENNYEZI 145
és miként függ össze Jézus tanításával a szennyeződésről? Talán a segítsé .íz elme elemi építőköveit alkotják. Először is azt kell megértenünk, hogy sza
günkre lehet az alábbi, a Vimalakíru'-szútrában található, rövid buddhista tör vaink sohasem fedik teljesen azt a valóságot, amelyet ki akarunk fejezni velük.
ténet: A legjobb esetben is pusztán metaforáknak tekinthetők. Amikor azt mond-
iuk: virág, szánkból nem szökkennek szárba virágok. Miként Alfréd
Egyszer a bódhiszattvák (nagy hatalmú, megvilágosodott lények) összejöve Korzbyski megjegyezte: „A térkép és a terület nem ugyanaz."
telt tartottak, hogy megvitassák a Dbarmá-i (az igazságot). Vimalakírtí, a vi A fogalom szükségképpen elvonatkoztatás, ami pedig mindig leegyszerű
lági emberek legbölcsebbike, így szólt a többiekhez: sítést jelent. A fogalomban pedig - lévén leegyszerűsítés - sohasem fejeződik
- Tiszteletre méltó bódhiszattvák! Kérlek titeket, mondja el ki-ki a saját ki az élet a maga részletgazdagságában, cseppfolyósságában, változékonyságá
meglátása szerint a nem kettős Dbarma (az abszolút igazság) jelentését! ban és teljességében (azaz oszthatatlanságában). Nietzsche az alábbiakat írta a
Erre a bódhiszattvák sorban mind elmondták véleményüket. Amikor befe szavakról:
jezték, Mandzsusrí megkérdezte Vimalakírtít, hogy szerinte mi az igazság.
Vimalakírtí csöndben maradt. A „magánvaló dolog" (hiszen a következmény nélküli, tiszta igazság az len
Erre Mandzsusrí felkiáltott: ne) a nyelv alkotói számára teljességgel felfoghatatlan, és egyáltalán nem ér
- Nagyszerű, nagyszerű! Megérthetjük-e a nem kettős Dharmát mindad demes törekedniük rá.... Minden fogalom olyan dolgok egyenlővé tétele ré
dig, amíg el nem hallgatnak a szavak? vén keletkezik, amelyek nem egyenlők. Nincs két teljesen egyforma falevél.
és mégis: a „falevél" fogalma, mint elvonatkoztatás, az egyes falevelek közti
A zenben e kitüntetett eseményt Vimalakírtí mennydörgő hallgatásaként em különbségek önkényes elmosásán alapszik, miközben az eltérések feledésbe
legetik, és roppant fontosnak tartják. így talán már jobban értjük Jézus meglá merülnek. Így annak az elképzelésnek ad tápot, miszerint a természetben
tását a szennyezettségről, és Ézsaiás koanjának értelmét is megfejthetjük. Az esetleg van valami a faleveleken kívül, ami a „falevél" - valamiféle eredeti for
embert az szennyezi be, ami a száját elhagyja: a szavak, a szavak, és a szavak! A ma, melynek nyomán az összes falevelet megszőtték, megjelölték, lemásolták
és befestették holmi ügyetlen kezek, úgyhogy a másolatok megbízható, hűsé
szavakkal van baj! A szavaink szennyeznek be minket, amelyekben a gondola
ges és pontos képmásai lettek az eredetinek. (The Portable Nietzsche, 1954.
taink tükröződnek.
45-46.)
De vajon mi baj van a szavakkal? Miért szennyeznek be bennünket? Még
mielőtt e kérdést megvizsgálnánk, vessünk egy pillantást a világ legendáira a
szavak eredetéről és jelentőségéről! A kínai mitológia szerint, amikor az embe A „cseppfolyósság" jelentésének érzékeltetésére vegyük például a bögre szót!
rek a szavakat alkották, a mennyek megrázkódtak, a szellemi világ lakói pedig Ha megnézzük az értelmező szótárban, az alábbi meghatározást találjuk ben
sírva fakadtak. Jelentős esemény volt! A szavakat a zsidó-keresztény hagyo ne: „Egyfülű hengeres vagy hasas ivóedény". De vajon a bögre fogalmában
mányban is központi jelentőséggel ruházzák fel. A Genezisben olvashatjuk, megragadható a bögrének nevezett tárgy valamennyi tulajdonsága? Ugyanazt
hogy az emberiség megosztottságának oka a nyelvük összezavarodása volt, a bögrét használhatom papírnehezéknek is, hangszernek is (jó hangja is van),
Bábel tornyánál (Gen 11,1-9). János evangéliuma pedig e szavakkal kezdődik: legyverként is (hozzávághatom valakihez), vagy akár körzőként is (köröket
rajzolhatok a segítségével). Még éjjeliedénynek is megteszi, ha éppen sürgős a
Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Ez kez dolog.
detben az Istennél vala. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami Most pedig szóljunk a teljességről! Vegyük például a rizs szót! A nyugati
lett. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága. (Jn 1,1-4) ember számára, akinek nem a rizs a fő tápláléka, talán nem sokat jelent; ám egy
kínai számára, aki - hozzám hasonlóan - hagyománytisztelő családban nevel
A Szentség megismeréséhez először a szavak eredetét, majd abból kiindulva a kedett, roppant gazdag jelentéstartalommal bír. Kisgyermek koromban nagy
gondolkodás folyamatát kell megértenünk. anyámtól hallottam, hogy minden rizsszem, amely a tálamba kerül, nagy
Mi az, ami a szóban kifejeződik? A szó a gondolat kikristályosodása. Sza kincs, amiért valaki a homloka verejtékét hullatta. (Régen ugyanis a földműve
vaink mögött gondolatok, gondolataink mögött pedig fogalmak húzódnak lés igen nehéz munka volt.) Amikor rizst eszünk, mindig gondolnunk kell a
meg. A nvelv szerkezete alapjaiban véve fogalmakból tevődik össze, amelyek parasztra, aki megtermelte nekünk. Ugyanakkor édasapánkat is fel kell idéz
146 KILENCEDIK FEJEZET AMI AZ EMBERT BESZENNYEZI 147
nünk, aki szintén azért dolgozik, hogy legyen mit ennünk; valamint a vevőit és nélkül, gazdag szegény nélkül, világosság sötétség nélkül? Ezek az úgyneve
a munkáltatóját. Azután emlékeznünk kell az Anyatermészetre, mely a ter zett „ellentétek", ugyebár, csak egymáshoz képest létezhetnek? Amikor e fe
més beéréséhez elengedhetetlen napsütést, felhőt és esőt szolgáltatja. jezet első vázlatát megmutattam egy tanító barátomnak, ő azt mondta, mos
A kínai rizs-meditáció tehát megfelel a keresztény asztali imának: mind tantól kezdve az ellentétes szavakat mint egymást kiegészítőket fogja tanítani
kettő roppant jelentőségteljes mint szokás és szertartás. A köszönetadás arra a kisgyermekeknek. Bizony, így kell a fiatalságot a teljességre oktatni!
jó, hogy emlékeztessük magunkat: ebben a világban minden és mindenki Ha valamit vagy valakit megbírálunk, megtámadunk vagy megbélyegzünk,
összefügg egymással, hogy megértsük William Blake időtálló szavait: „a vilá mi történik voltaképpen? Mi van akkor, ha valakit szemétnek, hülyének, vagy
got látni egy homokszemben [vagy rizsszemben?]..." íme a szentség kezdete: esetleg valami még rosszabbnak nevezünk? Úgy teszünk, mintha az adott sze
tudatában lenni az élet egészének, teljességének; látni, hogy mi magunk is e mély tőlünk és minden mástól függetlenül, mintegy elszigetelten létezne.
széles összefüggések rendszeréhez tartozunk, örvendezni egységünknek. Akárcsak Poncius Pilátus, mossuk kezeinket, és odakiáltjuk a világnak: „Ne
Ez a teljesség sajnos sosem jelenik meg a rizs (vagy kenyér) szóban: az elvo kem semmi közöm hozzá!" De valóban, egyáltalán nem vagyunk felelősek?
natkoztatás folytán sok minden elvész belőle. A r-i-zs hangsor nem közvetít Moshatjuk-e valóban a kezeinket, amíg bárki is éhezik a világban, amíg van egy
számunkra a paraszt fáradozását, nem tudjuk benne átélni az iránta érzett há elhagyatott gyermek, amíg valakinek prostituáltként kell keresnie a kenyerét?
Iánkat, nem érezteti velünk a világgal való összeköttetésünk örömét. Miként Az időjárás-előrejelzésben ismeretes a pillangóeffektus jelensége: azt
Friedrich Nietzsche megjegyezte: „A zenéhez képest minden szóbeli közlés mondják, ha ma egy pillangó megrebbenti a szárnyát Pekingben, azzal a kö
szégyentelen; a szavak felhígítják és lealjasítják a dolgokat; a szavak közönsé vetkező hónapban New Yorkban vihart okozhat. Szemléletes kifejezése ez an
gessé teszik azt, ami nem közönséges." A szavak valóban megszentségtelení nak az elvnek, hogy egy nagy rendszerbe betáplált energia csekély módosulá
tik és beszennyezik a valóságot! Thich Nhat Hahn, A virágok és a szemét című sa, milyen óriási hatással lehet e rendszer kimenő energiájára. Talán önma
kis írásában más oldalról - ezúttal a melléknevek szempontjából - világítja gunkra is úgy kellene tekintenünk, mint kis pillangóra!
meg az elvonatkoztatás kérdését: A régi zsidók úgy hitték, ha vétkeztek, a bűn az egész népre szállott. A
buddhizmus szerint is van közös karma, ez egy közösség, vagy akár az összes
Szennyezett és szennyezetlen, mocskos és tiszta: ezek mind tudatilag kialakí éiőlény tetteinek együttes hatását jelenti. A Buddha a függő keletkezés törvé
tott fogalmak. Tiszta a gyönyörű rózsa, amelyet éppen most vágtunk le, és nyét tanította, mely szerint a világon minden mindennel összefügg, és semmi
tettünk vázába. Frissen illatozik. A szemeteskuka épp ellenkezőleg: telve ro nek sincs a többi dologtól független léte. Amikor pedig egy mohamedán bará-
hadt maradékokkal, és borzasztó szaga van. lomat megkérdeztem, mi az iszlám legfontosabb tanítása, habozás nélkül azt
Ez azonban csak a felszín. Ha jobban megvizsgáljuk, észrevesszük, hogy lelelte: „Egy az Isten". Az egység az összes vallás sarokköve, de szavainkban
öt-hat nap múlva a rózsa is a szemétbe kerül. Nem kell ezt az időt kivárnunk, ez az alapvető igazság általában nem tükröződik.
hogy lássuk; ha jól megnézzük a rózsái, akár most is láthatjuk rajta. Ha pedig Azoknak a keresztényeknek, akik nem ismerik az egység jelentését, aján
alaposan szemügyre vesszük a szemeteskukát, észrevesszük, hogy tartalma lom a következő idézetet Szent Máté evangéliumából:
néhány hónapon beiül finom zöldségekké - sőt, akár rózsává - alakulhat át.
Ha jó biokertész vagy, akkor a rózsára pillantva észreveszed a szemetet, a sze Mikor pedig eljő az Embernek fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent
métre pillantva pedig észreveszed a rózsát. A rózsa és a szemet kölcsönösen angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyi székébe. És elébe gyűj
áthatják egymást. Rózsa nélkül nincs szemét; szemét nélkül pedig nincsen ró tetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elvá
zsa. Szükségük van egymásra. A rózsa és a szemét egyenlő. A szemét éppoly lasztja a juhokat a kecskéktől. Es a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig
becses, akár a rózsa. Ha közelebbről megvizsgáljuk a szennyezettség és a a bal keze felől állítja. Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak:
szennyezetlenség fogalmát, a kölcsönös egymásra utaltság képzeténél lyuka „Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra
dunk ki. (Peace n Every Step, 1992. 45-46.) készíttetett a világ megalapítása óta. Mert éheztem, és ennem adtatok; szom
júhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; mezí
A melléknevek veszélyesek: azt a benyomást keltik, mintha függetlenek len telen voltam, és felruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly vol
nének egymástól, holott nem azok. Van-e jó rossz nélkül? Es tiszta mocsko tam, és eljöttetek hozzám." Akkor felelnek majd neki az igazak, mondván:
148 KILENCEDIK FEJEZET AMI AZ EMBERT BESZENNYEZI 149
„Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, dásunkból erednek, mely pedig az ehhez szükséges elvonatkoztatás miatt
és innod adtunk volna? És mikor láttuk, hogy jövevény voltát, és befogadtunk mindig töredékes. Fogalmainkban a teljesség sohasem jelenhet meg. Erről
volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna? Mikor láttuk, hogy beteg szól a következő zen mondó (kérdés-felelet) is:
vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?" És felelvén a király, azt mond
ja majd nekik: „Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek eggyel Tanítvány: Mester, nem azt mondja a szútra, hogy minden káprázat? Ha így
az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg." (M t 25,31-40) van, minek gyakorolni?
Tanító: Igazad van. Ne gyakorolj, csak ne is szennyezz!
Tudod-e, mit jelent szentnek lenni? Szeretnéd-e megtudni, te mennyire vagy Tanítvány: Mondja meg nekem, kérem, mi az a szennyezés!
szent? Könnyedén lemérheted azon, hogy őszintén látod-e a szentséget min Tanító: Már megint szennyezel!
denkiben. De szó szerint mindenkiben'. Nem elég, ha szentnek látod a papod,
a gurud, a tanítód, a szüleid. Jézus ugyanis így értette: Krisztus ott lakozik az Hogyan jön létre a bűn és a beszennyeződés? Erre a nehéz kérdésre Federico
utcai csavargóban, aki pénzt kunyerál tőled; ott az AIDS-ben szenvedőkben, Fellini, olasz rendező, 8 és fél című filmjében gyögyörű választ adott. A film
és ugyanúgy ott az összes börtöntöltelékben... Ha meglátod egyiküket, mit egyik emlékezetes jelenetében egy pap tengerparti kirándulásra vitt egy csapat
teszel? A tibeti buddhizmus egyik alapvető gyakorlata mindenkit buddhának liatal fiút. Amíg a pap távol volt, arra jött egy prostituált, és a fiúk - akik még
látni. Gondolj csak bele! Elég nehéz úgy tekinteni mindenkire, hogy nem a soha életükben nem találkoztak ilyen nőszeméllyel - izgalomba jöttek. Kö
gonoszságot, az aljasságot és a piszkosságot látod benne. De ráadásul Krisz szöntötték, majd megkérdezték tőle, mi a foglalkozása. „Prostituált vagyok"
tusként vagy Buddhaként nézni rájuk, holott a társadalom esetleg már bűnö - felelte a nő. A gyerekek nem nagyon tudták, mit jelent ez, de egyikük azt
zőnek, terroristának vagy kurvának bélyegezte őket; és mindennek ellenére mondta a társainak, hogy szerinte a prostituált olyasvalaki, aki pénzért érde
meglátni bennük a belső szentséget.../ Szentnek lenni annyi, mint látni a vala kes dolgokra kapható. A fiúk összebeszéltek maguk között, és elhatározták,
mennyiünket egyesítő teljességet. hogy kihasználják az alkalmat a szórakozásra. Összedobták a pénzüket, és
Jézus szerint a szavaink és a gondolataink szennyeznek be bennünket. Ah odaadták a nőnek, akinek szintén tetszett a dolog; ezért aztán levetkőzött, és
hoz, hogy ezt jól megértsük, előbb az elménk (a bal agyféltekénk) működését táncolni kezdett. A fiúk teljesen felvillanyozódtak; tapsoltak, majd ők is tánc
kell áttekintenünk. A szavakat a gondolataink keltik életre, a gondolatokat ra perdültek. Nagyszerűen érezték magukat mindaddig, amíg vissza nem jött
pedig az elme hozza létre. De vajon mi a gondolkodás? Mi játszódik le akkor, a pap, és el nem kezdett velük ordítozni. Fellini hozzáfűzte a maga zen meg
amikor fogalmakat alakítunk ki, úgymint tiszta és tisztátalan, jó és rossz, én és jegyzését: „A gyerekek abban a pillanatban estek bűnbe; egészen addig gyö
mások? Ilyenkor mindig leválasztunk, elkülönítünk, részekre szabdalunk, nyörűek és ártatlanok voltak."
mesterséges határokat szabunk. Gyakorlatilag azt mondjuk: a tisztának nincs Ne tévesszen meg bennünket a film látszólag könnyed hangvétele! Valójá
semmi köze a tisztátalanhoz, a jó és a rossz egymástól függetlenül létezik. ban a Genezis kozmikus drámája ismétlődik meg benne: Ádám és Éva eszik a
Nem vesszük tekintetbe a kettőt egybefűző, alapvető egységet. Ezzel elkalan Jó és a Rossz fájának gyümölcséből, amitől kinyílik a szemük, és bűnbe esnek.
dozunk a valóságtól, az élet teljességét megrongáljuk. Egy olyan világban, Csodálatos képe ez a tudatosság kialakulásának! Miután „kinyílott a sze
amelyben minden mindennel összefügg, voltaképp önkényes minden megkü münk", megismertük a világot; különbségeket tettünk benne, összehasonlít
lönböztetés. Miként Eckhart mester mondotta: „Istenben megszűnik minden gattunk, és kiválasztottunk belőle bizonyos dolgokat. így váltunk teljesen
különbségtétel." emberré.
így most már talán világosabb, miért érintett a szeráf égő széndarabot Mint az életben oly sok dolog, a tudatosság is kétélű tegyver: az egyik olda
Ézsaiás ajkához, és miért mondta Jézus, hogy figyeljünk oda arra, mi hagyja el lon növelte túlélési esélyeinket és lehetővé tette a civilizáció kialakulását; ám a
a szánkat. A gondolatokról van szó, amelyek a szavaink mögött meghúzód másikon ebből fakad minden szenvedésünk. Az értelem megjelenésével
nak. Mint Szent Pál írta: „Tudom, és meg vagyok győződve az Ur Jézusban, együtt létrejött a félelem, a szégyenkezés és a bűntudat. Akár tetszik, akár
hogy semmi sem tisztátalan önmagában, hanem bármi annak tisztátalan, aki nem, a tudatosság előnyeiért szorongással kell megfizetnünk. Ám amikor az
tisztátalannak tartja." (Róm 14,14) Végső soron arra kell következtetnünk, Ur megkérdezte Ádámot: „Ki mondta néked, hogy mezítelen vagy?", arra tett
hogy a tisztátalanságok, a szennyeződések az elme teremtményei; gondolko- homályos célzást, hogy a helyzet nem is olyan rossz, mint ahogy gondoljuk.
150 KILENCEDIK FEJEZET AMI AZ KMBERT B E S Z E N N Y E Z I 151
Nem sokkal később aztán egy együttérző zen mester, Jézus, érthetőbb formá űzök ördögöt, fiaitok kinek a segítségével teszik? Ezért ők lesznek a ti bírái
ban újra feltette ugyanezt a kérdést: „Ki ítélt el téged?*" tok. De ha én Isten Lelkével űzök ördögöt, akkor elérkezett hozzátok Isten
Míg Vimalakírtí mennydörgő hallgatással felelt, Isten mennydörgő kérdést országa. Hogyan törhet be valaki az erős ember házába és rabolhatja el a hol
tett fel: „Ki mondta néked, hogy mezítelen vagy?" Ez az Isten koanja, mely miját, ha előbb meg nem kötözi őt? Csak azután foszthatja ki házát. Aki nincs
nek általam ismert legkiválóbb kommentárja egy bennszülött amerikai miszti velem, ellenem van; aki nem gyűjt velem, szétszór. Azért azt mondom nék
kustól, Joel Golsmith-től származik: tek: minden bűn és káromlás bocsánatot nyer, de a Lélek ellen való káromlás
nem nyer bocsánatot. Aki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer, de aki a
E kérdésben a teljes emberi élet lényege összegződik. Mindnyájan ugyanab Szentlélek ellen szól, nem nyer bocsánatot sem ezen a világon, séma jövendő
ban a helyzetben vagyunk, amelyben akkor Ádám találta magát. Mindaddig, ben. (Mt 12,24-32*)
amíg hiszünk a jóban és a rosszban, mi vagyunk a rejtőző Ádám, aki kitaszít
tatott az Edenkertből, és mindnyájan takargatjuk a „mezítelenségünket". Sokat gondolkodtam azon, hogyan létezhet megbocsáthatatlan bűn, ha egy
...Ki mondta neki, hogy erkölcsösebb takargatni a testet, mint megmutat szer Isten a szeretet. Miért olyan súlyos vétség „a Lélek ellen való káromlás",
ni? Ki mondta neki, hogy van bún? Ki tette ezt vele? Kérdésével Isten nyil hogy örökös kárhozat a jussa? Ez a kérdés állandóan zaklatott, míg rá nem éb
vánvalóan arra céloz, hogy nem ö. Isten nem mondta, hogy a mezítelen test redtem, hogy a Lélek egyáltalán nem valami külső dolog. Ezt is maga Jézus
rossz, mint ahogyan azt sem mondta, hogy a föld színén bármi is rossz lenne. mondta, amikor imádkozni tanított bennünket:
(Tbc ThunderofSilence, 1961. 55.)
Te pedig amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva,
Ámen! A Biblia első könyve pedig szintén ezt mondja: „Es látá Isten, hogy imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van; és a te Atyád, aki titkon néz, meg
minden, amit teremtett vala, ímé igen jó" (Gen 1,31). A bün tehát végső soron fizet néked nyilván. És amikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint
nem egyéb, mint önámítás és önostorozás. A misztikusok legalábbis mind így a pogányok, akik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükéit hallgattatnak
fogják fel. Az alábbi zen mondó szintén ugyanerről szól: meg. Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van
szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. (Mt 6,6-8)
Egy zen tanítvány egyszer elment a mesterhez, hogy a megszabadulás útja fe
lől tudakozódjék. A mester megkérdezte tőle: „Ki tart rabságban?" A tanít Ime a nagy titok: A Lélek a saját igazi valónk, a lényünk központja. Ugyan ki
vány meghökkent, majd azt válaszolta: „Senki". Mire a mester így szólt: „Ak válthatna meg bennünket, ha a saját legbenső lényünket állandóan ócsárol
kor miért keresed a megszabadulást?" nánk? Ez olyan lenne, mint a belviszály. Jézus is a meghasonlott ország képét
idézte, amelyen lehetetlen segíteni. így a legelső lépés: megbékélni önma
Ez a történet új fényt vethet a következő, szép evangéliumi idézetre, amely gunkkal.
sokak számára nehezen érthető. Jézus ebben utalt a „megbocsáthatatlan bűn Isten nem ismeri a bűnt. A bűntudatos tékozló fiú Atyját meglátván, így
re", mely első olvasásra annyira borzasztónak tűnik: \zólt hozzá: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened!" (Lk 15,21). Az Atya
azonban oda sem figyelt, csak így szólt a szolgáihoz: „Vegyétek elő hamar a
A farizeusok is meghallották ezt és megjegyezték: „O csak Belzebubbal, az egdrágább köntöst, és húzzatok gyűrűt az ujjára!" Ha a bűn elidegenedés Is-
ördögök fejedelmével űzi ki az ördögöt." Jézus, átlátva gondolataikon, így tentől, úgy csupán képzetletbeli. Elme szülte káprázat; azé az elméé, amely
szólt hozzájuk: „Minden meghasonlott ország elpusztul és egyetlen megha megkülönböztet, egyes dolgokat előnyben részesít másokkal szemben, jónak
sonlott város vagy ház sem állhat fönn. Ha sátán űzi ki a sátánt, akkor megha vagy rossznak bélyegzi őket. Az emberi tudat kialakulásának természetes kö
sonlott önmagában: tehát hogyan állhat fönn az országa? Ha én Belzebubbal vetkezménye ez, és hozzátartozik az ember felnőtté válásához. Lawrence
Kushner, rabbi megrendezett jelenetnek nevezi az Edenkertben történteket:
* A szerző gondolatmenetébe az angol bibliai idézet szó szerinti fordítása illik bele, ezért
ezt adjuk meg a szövegben. A magyar nyelvű Bibliában így hangzik ez a sor: „Senki sem ílélt Amit Ádám és Eva az Edenkertben cselekedeti, nem volt bűn; ennek kellett
el léged?". (Jn8,10:>) történnie. Azóta is megtörténik minden nemzedékkel. A gyermekek nem en-
152 KILENCEDIK FEJEZET AMI AZ EMBERT BESZENNYEZI 153
gedelmeskednek a szüleiknek, és így bevégzik a saját teremtésüket. Ádámot ízét, akkor egyszerűen beleteszi az adott dolgot a szádba, és szavakra nincs
és Évát nem a kígyó szedte rá, hanem Isten... szükség". A zen tehát közvetlen módszer: nem elvont, hanem kézzelfogható;
A függetlenség, az egyéniség ára az a megrázkódtatás, amelyet a szülőktől nem elméleti, hanem gyakorlati; nem értelmi, hanem érzéki; nem túlvilági, ha
való elválás jelent. Minden lélek mélységes fájdalmat rejteget magában. Nem nem evilági. D. T. Suzuki ekképp részletezi ezt:
Ádám és Eva vétkében vagyunk bűnösek, miként az ortodox kereszténység
eredendő bűnről szóló tanítása kimondja.... Nem a bűn vagy az engedetlen Felemelem a kezem, felveszek egy könyvet az asztal másik végéről, hallom a
ség a fődolog. Az önálló felnőtté válásért az elválasztottság véget nem érő labdázó gyerekeket az ablak előtt - mindezen tevékenységekben a zent gya
fájdalmával kell fizetnünk. (God Was In This Place and I, i üitl Not Know, korlom és élem. Nincs szükség sem világi csevelyre, sem magyarázatra.
1991.75.) (bitroduction to Zen Buddhism, 1964. 74.)
Mi hát a megoldás? Hogyan juthatunk vissza a Paradicsomba? Ha a baj erede Am a nézéshez az örök kezdők szellemére van szükség, amelyet nem terhel
te a tudatosság és az értelem kialakulásában keresendő, akkor ezek szerint el semmiféle előítélet vagy előfeltevés. Az örök kezdő azért néz, hogy az újdon
kell vetnünk a szavainkat, a gondolatainkat és a műveltségünket ahhoz, hogy ságot keresse, nem pedig azért, hogy megerősítést nyerjen. Ha nézni akarunk,
újra békességben élhessünk? késznek kell lennünk behatolni az ismeretlenbe. El kell hajítanunk hiedelme
Egy valami bizonyos: pusztán gondolkodással - lévén az töredékes - nem ink, tudásunk és hagyományunk páncélzatát; mindazt, amihez kényelmünk
oldhatjuk meg szellemi természetű gondjainkat. Elménkkel nem juthatunk el érdekében ragaszkodunk. Meg kell nyílnunk, sebezhetővé kell válnunk.
az igazsághoz, mivel nem alkothatunk fogalmat a Szentségről. A modern em Thich Nhat Hahn konkrét példákkal tanít meg a látás művészetére. Meg
ber mindenhatónak hiszi az elméjét; ez az, ami eljuttatta őt a Holdra, ez az, mutatja, hogyan vegyük észre a virágok és a szemét, a nemes és az alantas, a
amivel kitalálta a tudományt és számos technikai vívmánnyal gazdagította éle gazdag és a szegény közötti rejtett összefüggést, habár ezek látszólag épp el
tét. Egyszer talán az AIDS ellenszerét is meg fogja találni. Sajnos azonban ez lentétesek. Megtanít, hogyan váljunk felfedezőkké, és miként vizsgáljuk meg
az elme bizonyos dolgokra egyszerűen képtelen: Nem tehet bennünket bol az élet szőttesének hátoldalát, hogy meglássuk a rejtett összefüggéseket, mél
doggá; nem vethet véget sem külső, sem belső háborúinknak; nem vezethet tányoljuk a paradoxonok szépségét, és megadjuk magunkat e cseppfolyós és
homályos valóságnak.
minket a kiteljesedéshez.
Mit kell hát tennünk? Hogyan törjük meg káros gondolkodás-szenvedé Csakis így törhetjük át egyéni értelmünk börtönfalát, hogy véget vethes
lyünket? Hogyan gyógyíthatjuk be a világ sebét? Keresztes Szent János a kö sünk elszigeteltségünknek és töredékességünknek. A gyógyulás csak ekkor
vetkezőt javasolja: „Aki biztos akar lenni abban, hogy helyes úton jár, legjobb, kezdődhet el.
ha becsukja a szemét, és sötétben lépdel." Mindezek azonban csak a valóságra való odafigyelés, a hallgatás módozatai.
Hasznos tanács, Szent János! Csukjuk be a szemünket, és járjunk sötét Gondoltál-e már arra, hogy lehetetlen egyszerre beszélni és hallgatni? Talán
ben! De talán nem kell szó szerint értenünk ezt. Végül is: ha az emberiség épp ez a bajunk: nemzedékünk túl sokat beszél - vagy nyilvánvalóan, a száján
bűnbeesése annak következménye, hogy őseink ettek a Tudás fájáról, és ki keresztül, vagy rejtetten, az elméjében. Jézus azonban így szólt: Ami a szájai
nyílt a szemük, akkor nem is tűnik olyan képtelen ötletnek, hogy a gyógyulás elhagyja, a szívből származik, és ez az, ami beszennyezi az embert. A tisztátalan
útja a folyamat megfordítása. ság a gondolatokból ered.
Ha a szenvedés az értelmi működésünknek és a fogalomalkotásunknak kö Ha egyfolytában beszélünk, hogyan is tudnánk odafigyelni a körülöttünk
szönhető, akkor talán legjobb lenne visszatérnünk ahhoz, ami kézzelfogható. levőkre, hogy kapcsolatba lépjünk velük? Ha nem hagyjuk abba a belső fecse-
R. H. Bly th szerint a zen a világ eljelképtelenítése. Kérdés azonban, hogy ez mi gést, akkor miként tudnánk méltányolni az adott pillanat szépségét? Ha iga
zán hallgatni akarunk, elménk teljesen nyugodt és laza kell, hogy legyen, min
ként lehetséges.
denféle ragaszkodástól és aggodalomtól mentes. Az igazi hallgatás ugyanis a
Ludwig Wittgenstein, filozófus azt ajánlja: Ne gondolkozz, hanem nézz! A
gondolatok megszüntetése, ami pedig az ego ellelejtését jelenti. Dr. HarveyJ.
Szentséget csak közvetlenül, szavak és gondolatok közvetítése nélkül lehet Gordon, a huntingtoni Hallás- és Beszédjavító Központ igazgatója ekképp
alélni. Talán Szent János is erre gondolt, amikor a sötétben járást tanácsolta. szól a hallgatás lényegéről:
D. T. Suzuki jegyzi meg, hogy „ha a zen meg akarja ízleltetni veled a cukor
154 AMI AZ EMBERT BESZENNYEZI
... [a hallgatás] állapot, melyben az ember nem tud arról, hogy hallgat... az em Tizedik fejezet
ber természetes, nincs többé önmaga tudatában... egyfajta egovemés, amely
ben leomlanak az én és a többiek közti korlátok. (Merker, Listening, 25.)
N e állj ellen a gonosznak!
Akkor hallgatunk valójában, ha teljesen belefeledkezünk abba, ami van; ami
kor nincs bennünk vágy és félelem, amikor elménket nem béklyózza teljesít
ménykényszer, és nem akarunk „jó benyomást kelteni". A Szentséget csak ek
kor tapasztalhatjuk meg. Zárjuk ezt a fejezetet egy újabb zen történettel: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak.
JÉZUS
A zen mester egy reggel épp arra készült, hogy beszédet tartson tanítványai
nak. Amint azonban felállt az emelvényre, egy kismadár leszállt az ablakpár A szenvedély bódhi (bölcsesség).
kányra, és dalolni kezdett. Olyan csodásan énekelt, hogy mélységes bűvölet HUI-NENG
be ejtette a jelenlévőket. Aztán egyszer csak elrepült. A mester így szólt: „A
mai beszédnek vége". Ne félj a démonok hadától, mely körülvesz;
A legfontosabb, hogy a saját tudatodat megfékezd!
Ha már értjük a lényeget, mi szükség többé szavakra? MILAREPA
amerikai kutatók homlokegyenesen ellenkező irányba indultak el. Az amerikai Külső ellenfeleinket is nehéz megbecsülnünk, ám belső ellenségeinket még
csoport az AIDS-vírus megsemmisítésének módszereit vizsgálja, míg a kínaiak ennél is nehezebb. A hagyományos erkölcs arra tanít, hogy ne legyünk elné
antitestek kialakításán fáradoznak, amelyek az AIDS-vírus további létét felté zőek hibáink, gyarlóságaink iránt; küzdjünk a saját kapzsiságunk, sóvárgá-
telezik. E példa jól szemlélteti a keleti és a nyugati gondolkodás különbségét. sunk, félelmünk, lustaságunk és káros szokásaink ellen - hogy csak néhányat
Küzdeni persze nem feltétlenül rossz; kár lenne azonban, ha az ellensége említsünk. Pedig olykor még ezek a belső ellenségek is „álruhás angyalok".
inkkel való harc annyira lekötné figyelmünket, hogy tanulni is elfelejtenénk John A. Martin, katolikus pap, aki szakértőként dolgozik több kábítószer
tőlük. Pedig ha haraggal, gyűlölettel, vagy éppen félelemmel fordulunk ellen elvonó intézetben, így vélekedik a káros szenvedélyekről:
ségeink felé, és csökönyösen szembeszegülünk velük, vagy megfutamodunk
előlük, akkor valószínűleg nem fordítunk rájuk kellő figyelmet. Ez végzetes Hála Istennek, hogy vannak káros szenvedélyek! Az emberben ugyanis csak
hiba. A büszke keresztény harcosok figyelmébe ajánlom a következő idézetet az ilyenektől való függés átélésével tudatosul élete hivatása. A szenvedélybe
a Hegyi beszédből: tegség lehetőséget kínál az embernek a felébredésre, a megérésre, s arra, hogy
tetcre készen engedelmeskedjék a hívó szónak. Az ember végre tudatosan
Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellensé igent mondhat a saját sorsára, és eggyé válhat önmagával, világával és Istené
geidet. En pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok vel. (Blessed Arc the Addicts: TheSpnitual Side ofAlcoholism, Addictions and
azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és Recovery, 1990. xv.)
imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket; hogy legyetek
a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, Ha még a himlő is a hasznunkra lehet, akkor a szenvedélybetegségek miért is
mind a (ókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. (Mt 5,43-45) ne lehetnének? A függőség átélésének az a szellemi jelentősége, hogy ráirá
nyíthatja figyelmünket kiszolgáltatott helyzetünkre. A Névtelen Alkoholis
Találkoztál már olyan emberrel, aki szereti az ellenségeit, és imádkozik azo ták Szövetsége (Alcoholics Anonymous; AA) igen hatásos, húsz pontból álló
kért, akik háborgatják? Még beszélni is nehéz róla anélkül, hogy az álszentség programot kínál a leszokásra, ami^z erőtlenség erején alapszik. Azt hihetnénk,
látszatába ne kerülnénk. Csodálatos dolognak tűnik szeretni ellenségeinket, hogy a szenvedélybeteg számára az erős önbizalom és az akaraterő kialakítása
ám a kérdés az: hogyan f Szerethetjük-e az ellenségeinket anélkül, hogy erköl a legfontosabb. Ellenben, az említett program ezzel a megdöbbentő kijelen
csi hősiességet kelljen tanúsítanunk? Egyetlen bibliamagyarázattal sem talál téssel kezdődik: „Beláttuk, hogy mit sem tehetünk az alkohol ellen, és az éle
koztam, amely ebben a kérdésben gyakorlati útmutatással szolgálna, ám a kö tünk kilátástalanná vált". A Szövetség egyik alapítója így nyilatkozott:
vetkező Nietzsche-idézet talán segítségünkre lehet:
Semmilyen másfajta adósság nem hasonlítható ehhez: Az alkohol, e telhetet
Ujabb vívmányunk a gyűlölködés átszellemítése. Ez azt jelenti: mélységesen len uzsorás, immáron az összes vérünket kiszívta, úgyhogy magatehetetlen
nagyra beesüljük azt, hogy ellenségeink vannak; azaz éppen az ellenkezőjét ségünkben már teljesen képtelenek vagyunk elutasítani követelőzését. Ismer
cselekedjük és gondoljuk annak, mint amit korábban ... Manapság a gyűlölkö jük be e kérlelhetetlen tényt, és valljuk be, hogy emberileg tökéletesen csődöt
dés a politika világában is sokkal szellemibb jelleget öltött; jóval értelmesebb, mondtunk!
találékonyabb és tapintatosabb, mint régen. Szinte minden részt vevő fél tisz Ám ha az AA-ba belépünk, rövidesen másként fogjuk felfogni e tökéletes
tában van azzal, mennyire a saját fennmaradása érdekében áll, hogy az ellenfe megaláztatásunkat. Észrevesszük, hogy csak akkor leszünk elég erősek a sza
lét ne hagyja el teljesen az ereje. (The Portable Nietzsche, 488.) badsághoz vezető első lépések megtételére, ha először teljes vereséget szen
vedünk. Személyes erőtlenségünk belátásából végül olyan szilárd alapzatot
A vallásos emberek is sokat tanulhatnának a politikusoktól, hiszen nem is rakunk le, amelyre boldog és értelmes életet építhetünk.
olyan nehéz ellenségeinket szeretni, ha megbecsüljük értéküket. Persze ők Tudjuk: hiába is lép be bárki az AA-ba, ha nem látja be saját lesújtó gyönge
nem úgy értékesek, mint barátaink, hanem mint ellenségeink. Ehhez azonban ségét, annak minden következményével együtt. Mindaddig, amíg nem tud
gyökeresen változtatnunk kell életfelfogásunkon: egységlátásra kell töreked eléggé alázatos lenni, a maradék józansága is bizonytalan lábakon fog állani.
nünk, ha nem akarjuk életünket csaták sorozataként megélni. (Alcoholics Anonymous, Twelve Steps and Tuiclvc Traditions, 1953. 21.)
I5S TIZEDIK FEJEZET NE ÁLLJ ELLEN A GONOSZNAK! 159
John Martin isteni ajándékot Lát az alkoholizmusban. Aki számára ez túlságo Nem könnyű észrevenni az eset mélységes tanulságát. Ha pedig Jézust olyan
san szabados életfelfogásnak tetszik, annak nem árt, ha eszébe jut: a gyenge különleges isteni lénynek tekintjük, akinek nálunk több hatalma van a gonosz
ség erejébe és hatalmába vetett hit a keresztény valamint a taoista hagyomány iölött, egyáltalán nem érthetjük meg a lényegét; hiszen az ördögűzés akkor
szerves része. Például Szent Pál is elárulta: háromszor is kérte az Urat, távolí- csak elszigetelt jelenség marad, amely nem történhet meg soha többet, és
taná el testéből a „tövist", de mindig ugyanazt a választ kapta: ..Elég neked az nincs is számunkra semmi mondanivalója. A történet csak akkor bírhat jelen
én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el" (2Kor 12,7-9). tőséggel, ha Jézust közönséges emberi lénynek tekintjük, aki egy élő példán
Ezért aztán nem is olyan képtelen gondolat, hogy még a tövisek is az Isten ke keresztül mutatta be nekünk, miként helyes bánnunk a saját belső démonja
inkkal.
gyelméből vannak. Miként Thomas Merton, katolikus misztikus kifejezte:
„Minden szent, ami van". Ezen igazság belátásával az élet túláradó bősége kö Jegyezzünk meg néhány feltűnő részletet! Először is: sem a démon, sem
szönt az emberre. Jézus nem viselkedett harciasan. Márk beszámolója szerint a megszállott eléje
Ebben a fejezetben csupa csúnya dologról - ellenségekről, mérgekről, be lutott, hódolt előtte, majd így könyörgött hozzá: Az Istenre kérlek, ne gyötörj!
tegségről és démonokról - lesz szó. Milőtt azonban hozzáfognánk, vegyük Nem fura egy kissé, hogy a démon ekképp esedezik? Úgy tűnik. Démon úr
észre: hagyományos gondolkodásmódunk ezekről a dolgokról mind a fizikai, nem is támadó fél, hanem áldozat volt! Neked még sohasem jutott eszedbe,
mind a lelki, mind a szellemi egészségünkre nézve káros lehet. A démont pél hogy belső démonjaink talán épp azért könyörögnek, hogy ismerjük el őket,
dául vagy gonosz szellemnek, vagy valamely nemkívánatos lelkiállapotnak te és mert nekik is szükségük lenne a szeretetünkre és a megértésünkre? Jézus
kintjük. A nyugati hozzáállást a The Exorast (Ördögűző) című film figurázza arra szólít fel: Szeresd ellenségeidet!
ki, amelyben a jó és a rossz durva jelenetekben bővelkedő élethalálharcának le Másodszorra, vegyük észre: Jézus nem feszülettel és bottal a kezében érke
hetünk szemtanúi: a démoni lény valami zöld anyagot okád az emberekre, szé zett. A televízióban látott ördögűzővel ellentétben, Jézus készségesen szóba
kek és szekrények szánkáznak át a szobán, az emberek a csukott ablakon ke elegyedett a démonnal, és megkérdezte tőle: Mi a neved? Roppant fontos kér
resztül menekülnek, és a pap a feszületet szorongatva kiáltja kétségbeesetten: dés, mely azt mutatja, hogy Jézus jól ismerte az ősi sámáni technikákat. A sá
„Távozz, az Isten szent nevében!" Tárgyalásos rendezésről, párbeszédről szó mánizmus ugyanis a démon megnevezésének jelentőségét tanítja. A sámánok
sem lehet. Amerikában hasonlóképpen viszonyulnak az AIDS-hez: cél az el jól tudják: legkönnyebben és leghatékonyabban lélelmünk tárgyán, annak
lenség elpusztítása. Jézus ellenben egészen másként bánik a démonokkal: megnevezésével lehelünk úrrá. Nem valószínű-e, hogy sokszor azért nem tu
dunk kellőképpen elbánni belső démonjainkkal, mert sötétben vívjuk harcun
kat, ugyanis nem fordítottunk kellő figyelmet arra, hogy mi is az ellenfelünk?
Nemsokára átértek a tó túlsó partjára, a gerázaiak földjére. Amint kiszállt a
A Névtelen Alkoholisták programjának negyedik pontja belső démonjaink
bárkából, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. A őszinte és kimerítő számbavételére szólít fel. Egészen pontosan mi a bajunk?
sírboltokban lakott és még láncra verve sem tudták visszatartani. Sokszor A gyűlölet? A félelem? A kapzsiság? A restség? A nyugtalanság? Életbevágó a
megbilincselték és láncra verték, de a láncokat eltépte és a bilincseket össze probléma azonosítása.
törte. Senkisem bírt vele. Ejiel-nappal a sírboltokban és a hegyekben tanyá
zott, folyton kiabált és kövekkel ütötte-verte magát. Amint messziről meg Harmadszorra, Démon úrnak volt egy kérelme: nem akart máshová távoz
látta Jézust, odafutott, földre vetette magát előtte, és hangosan így kiáltott: ni. Utoljára a tékozló fiú történetében találkoztunk a „messze vidék" metafo
„Mi bajod velem, Jézus, a magasságbeli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne rájával, ahol arról volt szó, hogy a fiú kivette a részét a családi vagyonból, és
gyötörj!" Ráparancsolt ugyanis: „Tisztátalan lélek, takarodj ki ebből az em messze vidékre távozott; vagyis oda, ahol senki sem látja és senki sem ismert.
berből". Erre aztán megkérdezte tőle: „Mi a neved?" „Légió a nevem, vála Nem lehetséges-e, hogy a démon ugyanez a „tékozló fiú", akit ítélkező és mo
szolta, mert sokan vagyunk", és nagyon kérte, hogy ne űzze el őket arról a vi ralizáló egónk a tudatalatti alvilágába száműzött?
dékről. Akkor éppen nagy sertéskonda legelészett ott a hegyoldalban. „Küldj A történet végkifejlete meglehetősen bizarr: kétezer sertés a tóba rohan és
minket a sertésekbe" - kérték tőle. Beleegyezett. Akkor a tisztátalan lelkek vízbe fúl. Ez a legtöbb bibliakutató tudós teológust teljesen megdöbbentette.
kimentek belőle és megszállták a mintegy kétezer sertést számláló kondát, Vajon mi lehet ebből a tanulság? William Barelav például azt írja: „sokak külö
mire az a hegyoldalról a tóba rohant és vízbe fúlt. (Mk 5,1-13"') nösnek, ... és szívtelennek találták, hogy Jézus csak úgy elpusztítson egv ek
kora kondát" (The GospelofMatthew, 1975. 1.322).
160 TIZEDIK FEJEZET NE ÁLLJ ELLEN A GONOSZNAK! 161
Szegény disznók! Mivel érdemelték ki ezt a szomorú sorsot? Azok,_ akik Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár,
nem érzik durva igazságtalanságnak, ami történt, nem figyelnek eléggé. Es va nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: „Visszatérek az én há
jon mit szóltak a kondások, a sertések tulajdonosai? Hiszen kétezer disznajuk zamba, ahonnét kijöttem." Es oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja
veszett oda! Egy ekkora veszteség bárkinek a megélhetését tönkretette volna. azt. Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabba
Úgy látszik, ez az egyik legembertelenebb cselekedet, amelyet a Bibliában fel kat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gono
jegyeztek - hacsak nincs valami más a hátterében. Próbáljunk tehát egy kicsit szabb lesz az elsőnél. (Lk 11,24-26)
a történet mélyére nézni!
Akárhogy vesszük is, kétezer sertés vízbe fojtása ördögűzés címén min A betegség sohasem gyógyítható meg pusztán tüneti kezeléssel. Ha nem talál
denképpen őrültségnek tűnik. Am Jézus éppen ezt akarta megmutatni ne juk meg a probléma gyökerét, akkor csak annyi történik, hogy az egyik tünet
künk. A zen mesterek gyakorta túlzásokba esnek, ha valamit ki akarnak fejez helyét egy másik veszi át. Kabir, a misztikus költő, alábbi versében gyönyörű
ni. Az esetből az a tanulság, hogy a bűnbakkeresés (avagy a „bűnsertéskere en szemlélteti a helyzetet:
sés") nem old meg semmit, ráadásul rettentő igazságtalan dolog. Máténak az
esetről szóló beszámolója negatív végkicsengésű: „Akkor az egész város ki ...Nemi vágyaimat visszafogom,
ment Jézus elé, és, amint megpillantották, kérték, távozzék el határukról" És azt látom: sokat mérgelődöm.
(Mt8,34*)- A haraggal fölhagyok, és észreveszem:
Az eset nemcsak hogy nem avatta őt hőssé, hanem egyenesen nemkívána Egész nap mohóság gyötör.
tos személlyé tette. Azt is észre kell vennünk, hogy - a többi csodás történet Mohóságom kemény munkával megszüntetem,
tel ellentétben - itt nem esik szó lelkes ünneplésről a démonok eltávozása Es erre roppant büszke leszek magamra.
nyomán. Sőt, még azt sem tudjuk meg, meggyógyult-e egyáltalán a megszál Ha az elme teljesen el akar szakadni a világtól,
lott. Csak egy bizonyos: az eset sok rossz karmát hozott létre, és többen igen Egy dologhoz minduntalan ragaszkodik.
boldogtalanok lettek. De vajon mi mást várhatunk a bűnbakkereséstől? (Jack Kornfield,/l Pathwitb Heart, 1993. 103.)
Könnyű másokra ujjal mutogatni. Vegyük például a környezetszennye
zést! Ha kiömlött olajat látunk, vagy kémiai anyag szagát érezzük a levegő Altalános szokás, hogy az ember bűnbakot keres, és ördögnek kiált ki olyan
ben, természetes reakciónk az undor és mások okolása. Azonnal új közellen dolgokat, amelyek önmagukban véve semlegesek. Ez az ego védekezése, ami
ség jelenik meg a látóhatárunkon, akin jól kitölthetjük a mérgünket. Ennél vel az igazság kutatását és az önismeret kialakulását gátolja. Sigmund Freud az
mélyebbre azonban nem vagyunk hajlandók ásni. Jóllehet, a kiömlött olaj va ego e ravasz fogását kivetítésnek (projekciónak) nevezi; így hívják a pszicholó
laki figyelmetlenségének tudható be, ám az az igazság: ha ide-oda fuvarozzuk giában azt a jelenséget, amikor az ember, a bizonytalanságtól való védekezés
a kőolajat a világban, elkerülhetetlenek a balesetek. Egyszerűen nem vagyunk képpen, a hibát mindig önmagán kívül keresi, és mindenért másra hárítja a fe
hajlandók tisztába jönni a valósággal, és felismerni, hogy az olajfolt és a bűzös lelősséget.
levegő elsősorban nem annyira az emberi hanyagság vagy gonoszság, mint in A puritán ember mesteri fokon űzi ezt a játékot. O az, aki a nőtlenséget és
kább a fejlett nehézipar és energiafogyasztási szokásaink eredménye. Kivá az anyagi szegénységet eleve szent dolognak, az érzéki örömöt és a pénzt pe
lasztunk valakit - egy személyt vagy egy csoportot - és teljes mércékben őket dig eleve tisztátalannak tekinti. Egy valami biztos: Jézus minden volt, csak
tesszük felelőssé. Külsővé tesszük az ellenfelet, mert a saját hibáinkkal foglal nem puritán. Világosan kiderül ez abból, ahogyan az erkölcsileg feddhetetlen
kozni sokkal fájdalmasabb. larizeusokkal szembeszállva kijelentette, mi az, ami az embert beszennyezi.
Bármily hihetetlennek tűnjék, a sertések vízbe fojtása Jézus zen tanításai A puritánság lényegileg egyfajta bűnbakkeresés, felületes világlátás következ
közé tartozik. Nem a sertések a hibásak; nem is Démon úrral van baj, hanem ménye. A zen mesterek örökifjú szívében mindig ott bujkál egy gyermek, aki
velünk! Mi vagyunk az igazi ellenfél, és a gond nem fog megszűnni mindaddig, imád incselkedni azokkal, akik ilyen tudattal ítélik meg a dolgokat. íme:
amíg minduntalan bűnbakokat keresünk, és nem vagyunk hajlandók magunk
ba nézni. Jézus még világosabban kifejtette ezt, amikor ezt példabeszédet ad Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig
ta elő az ördögűzés veszélyéről: azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak oká-
162 TIZEDIK FEJEZET NE ÁLLJ ELLEN A GONOSZNAK! 163
ért, immár paráználkodott azzal az ő szívében. Ha pedig a te jobb szemed a gonosznak! Az ellenállás csak még nagyobb erőt kölcsönöz az ellenfélnek.
megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, Az erkölcsi tisztaság nem küzdelmen vagy elnyomáson múlik, hanem belátás
hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára dolga. Ha észrevesszük, hogy olyanok vagyunk, mint a saját farkát kergető
vettessék. És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el kiskutya, és apró küzdelmeinkkel semmire sem megyünk, őrületünk alább
magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy hagy, és a tudatunk megnyugszik. A tiszta tudatosság megtisztít.
egész tested a gyehennára vettessék. (Mt 5,27-30) A gyógyulás akkor kezdődik, ha szelíd gyengédséggel közelítjük meg éle
tünket. Thomas Moore, a Lélekápolás című nagy sikerű könyv szerzője szerint
Ezt nevezem az erkölcsi tisztaság „amputációs" megközelítésének. Hiszen a legfontosabb lépés „a tünetekben a lélek hangját tisztelni". A mohóság, a ne
mikor botránkoztatott meg valakit a szeme vagy a keze? A baj valójában a tu mi vágy, a gyűlölet, a félelem mind-mind tanítónk lehet, s ha megtanuljuk tisz
datban rejlik, azt pedig nem vethet)ük el magunktól - hacsak meg nem öljük teletben tartani „őket", önismerethez vezethetnek bennünket. Moore így ír az
magunkat. Ügy tűnik, ezekkel a súlyos kijelentésekkel Jézus egyszerűen csak odafigyelés művészetéről:
erőteljesen fel kívánta hívni az emberek figyelmét a bajok igazi forrására.
Nyilvánvaló, mekkora barbárság az erkölcsi tisztaság amputációs megkö Mindenfajta fizikai vagy lelki törődés célja a szenvedés megszüntetése. A tü
zelítése, ám mégis: ilyen-olyan formában mind a mai napig meglepően sok hí netek megfigyelése elsősorban azt jelenti: gondosan megvizsgálni, mi mutat
ve van. Nem is csak a keresztényekre jellemző ez a gyakorlat. A Buddha korá kozik meg a szenvedésben. Ha valaki azonnal gyógyítani próbál, azzal sokszor
ban élt egy szerzetes, akiben túltengett a nemi vágy, és állandóan kínlódott mi akadályozza a lényeg meglátását. Ilyenkor a kevesebb többetér. A megfigyelés
atta. Egyszer aztán, hogy mindörökre megszabaduljon tőle, levágta a saját ne hasonszervi alapon, nem pedig allopátiásan működik; paradox módon inkább
mi szervét. A Buddha azonban keményen megrótta ezért, mondván, hogy a megbarátkozik a bajjal, mintsem ellene szegül. (Care oftbe Sóul, 10.)
betegsége oka a tudatában, nem pedig ama bizonyos testrészében volt. Bűn
bakkereséssel nem lehet rájönni az igazságra, csak bölcs és tiszta belátással. A démonok állandóan visszajárnak kísérteni. Újra és újra kopogtatnak há
Origenész, az egyik keresztény egyházatya pontosan ugyanazt cselekedte, zunk ajtaján, mert fontos üzenetük van számunkra, mi pedig nem figyelünk
mint az oktalan szerzetes: ivartalanította magát. Ezért aztán sosem avatták rájuk. Jack Kornfield, meditációs mester azt ajánlja, démonjainkat tekintsük
szentté. Ezek az esetek azt mutatják, hogy nemcsak másokra hárítjuk át szíve társunknak a szellemi ösvényen:
sen a felelősséget, hanem - valamiféle belső bűnbakot keresve - hajlamosak
vagyunk ugyanezt tenni önmagunk bizonyos részeivel. Micsoda szellemi ke Válasszuk ki egyik legmakacsabb és legmegátalkodottabb démonunkat,
gyetlenség! Az a baj, hogy hiányzik belőlünk az egységben látás. amely a gyakorlatunk közben fel szokott tűnni; az izgágaságot, a nemi vágyat,
Ha amputáció útján nem érhetjük el az erkölcsi tisztaságot, ugyanúgy nem az unalmat, a kételyt, a félelmet vagy a bosszúságot! Napi meditációnk során
érhetünk célt „rossz" érzelmeink - mohóságunk, nemi vágyunk, haragunk, fé egy héten keresztül fordítsunk különleges figyelmet rá, amikor jelentkezik!
lelmünk - elnyomásával sem. Egyáltalán ki az a „valaki", aki el akarja nyomni Gondosan nevezzük meg, majd figyeljük meg. miként keletkezik, és mi szok
ezeket? Egyvalami világos: a vágyat csak még nagyobb vággyal lehet elnyom ta megelőzni! Ha van valami sajátos gondolat vagy kép, mely általában kivált
ni. Ez is mind az ego gyermeteg játéka: mintha tigrist hoznánk a házhoz, hogy ja, vegyük észre! Figyeljük meg, meddig tart, mikor ér véget, és mi szokta kö
kergesse el a farkast. A régi helyét felváltja valami új, de az alapvető gond meg vetni! Van-e úgy, hogy csak enyhe formában, gyengén érezzük? Ha igen, mi
marad. Dühödt, harcias hozzáállással voltaképpen még több kárt is okozha ként erősödik meg? Gyöngítsük a vele szembeni ellenállást, és próbáljuk azt
tunk magunknak, mint hasznot. Ha a szennyeződés káprázat, akkor a meg is passzívan befogadni! Végezetül üljünk és tudatosítsuk a légzésünket, fi
szüntetésére tett kísérlettől az csak még valóságosabbnak fog tűnni. Mint Jé gyelmesen várva a démonra; hagyjuk jönni-menni, és ha látjuk, régi barátunk
ként köszöntsük! (A Pathwith Heart, 100.)
zus mondta az ördögűzésről szóló példabeszédében: annak az embernek utol
só állapota gonoszabb lesz az elsőnél (Lk 11,26).
Sem az amputálás, sem az elnyomás nem vezet eredményre. Mi tehát a Ne küzdjünk belső démonjainkkal! Inkább tanuljuk meg együttérzéssel beol
megoldás? - Nem küzdeni. El kell vetnünk azt a felfogást, hogy gladiátorok vasztani őket lényünkbe, hiszen hozzánk tartoznak! Ne feledjük, mit mon
vagyunk az élet cirkuszporondján! Jézus zen tanácsa a következő: ne áll) ellen dott Jézus: Szeressétek ellenségeiteket! Szeretni annyi, mint odafigyelni rájuk,
164 TIZEDIK FEJEZET NE ÁLLJ ELLEN A GONOSZNAK!
megbecsülni és megérteni őket, foglalkozni velük és nyitottan reagálni rájuk. könyv egyik bírálója közölte velem: nemrégiben kézhez kapott egy „buddlii
A szellemi gyakorlat legnehezebb része kitárni szívünket ellenségeink előtt. ta kellékeket" tartalmazó katalógust, amelyben több szexuális játékszer is sze
Úgy tűnik, mintha ezzel megadnánk magunkat, ám roppant sorsdöntő lépés repel, „tantrikus segédeszköz" címen. Ez a felfogás igen súlyos félreéri esi
ről van szó. Talán himlőnek kellene tekintenünk belső démonjainkat: látszat tükröz.
ra borzalmas lényeknek, amelyektől sokat tanulhatunk. A tantra valójában a dolgok szelíd elfogadásának gyöngéd szellemi ösvé
A buddhizmus látszólag szintén ellenségesen bánik belső ellenségeinkkel, nye. Csögyam Trungpa, tibeti mester szerint:
az úgynevezett három méreggel: a mohósággal, a haraggal és a tudatlansággal.
Van azonban olyan tanítás is, mely szerint a méreg orvosságként is felhasznál A tantrikus bölcsesség nirvánát visz a szamszárába. Ez talán megdöbbentően
ható. A zen hatodik pátriárkája, Hui-neng szerint a szenvedélyek - bódbi hangzik, hiszen korábban a/, ember a szamszára elhagyására és a nirvána eléré
(bölcsesség). Nem kell idegeskednünk miattuk; meg kell tanulnunk használni sére törekszik. Végül azonban elkerülhetetlenül észre kell vennie a küzdelem
őket. hiábavalóságát, amikor is teljesen eggyé válik a nirvánával. Ez a tantra szintje.
Ne állj ellen a gonosznak! Kz Jézus egyik legnagyszerűbb zen tanítása, A nirvána energiájára való tökéletes ráhangolódáshoz és az azzal való egyesü
amelyet azonban nem szoktak kellőképpen megbecsülni. Az emberek általá léshez a közönséges világ társaságára van szükség. ... Nem lehet elutasítani a
ban nemigen értik ezt, és nem is fogad]ák el, annyira ellentétes a józan ésszel és fizikai világot mint valami rosszat és szamszárához tartozót. A nirvána lénye
a hagyományos erkölcs elveivel. Elménk harcolni szeret, és ha ellenségről van gét cssik a szamszára lényegének felismerésével lehet megérteni. [Cutting
szó, azonnal ugrik. A közelmúltban biblia-tanfolyamra jártam egy keresztény Through Spintual Matériáitsm, 1973. 220.)
csoporttal, és egy verset tanulmányoztunk a Prédikátor könyvéből: „Ne légy
felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél!" (Préd 7,16). Senki sem tudta, mit A tantrikus ösvény életigenlő magatartásra serkent, és nem ítél el semmit. Az
jelent, holott ez is a Biblia zen tanításai közé tartozik. ember felismeri, hogy a korlátai természetes adottságok, és képes elfogadni
A Ne áll/ ellen a gonosznak! tanítása igen mélyértelmű. Pszichológiailag, va önmagát mindennel egyetemben. A tantrikus létszemlélet szerint az Isten or
lamennyi rossz és „káros" érzelmünk őszinte elfogadására tanít, bármily go szága az itt-és-mostban, nem pedig valamiféle távoli, bizonytalan jövőben
nosznak és mérgezőnek tűnjenek is ezek a felszínen. Roppant nehéz dolog ez, van. A tantrikus gyakorlók nem törekednek önuralomra; az ő útjuk a teljes
ugyanis magas fokú szellemi érettséget feltételez. Az ember csak akkor képes önfeledtségen és elengedettségen át vezet. Nincs semmi teendőjük, hiszen a
valóban elfogadni ezen mérgek létezését, ha már tökéletesen tisztában van az szeretet, feltétlen elfogadás lévén, semmit sem követel tőlük. A tantrikus gya
ego működésével, és gyermeteg játékaitól nem hagyja többé becsapatni magát. korlók egyszerűen a jelenben élnek. Nincs szükség küzdelemre, nem kell
A szellemi gyakorlatnak két lehetséges útja van: a küzdők ösvénye és a semmit elítélni, elutasítani, hiszen az ember mindent szentnek tekint. A tantra
tantrikus ösvény. Az előbbi az, amelyet a legtöbb vallás hirdet: ez az aszkéta út a nem kettősség útját tanítja: nincs cél, nincs erőfeszítés, nincs összeütközés,
ja. A küzdőket csak az „erkölcsi tisztaság" érdekli: akár tudatosan, akár tudat nincsenek gondolatok. A tantra a zen gyakorlata.
alatt, de minduntalan arra törekednek, hogy önuralommal hőst faragjanak ma A tantra a történelem során mindig is sokat vitatott gyakorlat volt, hiszen
gukból. Ezért van az, hogy olyan dühödten reagálnak mindenre, ami törekvé ellentétes szinte mindennel, amit a hagyományos vallások és erkölcsi rendsze
sük sikerét veszélyezteti. Elítélik a vágyakat, a haragot, az érzéki örömöket. rek tanítanak. Míg ezek a szenvedélyek elnyomását tekintik célszerűnek, a
Elítélik az alapvető emberi ösztönöket, és ezáltal magát az életet. Küzdelmük tantra szerint a szexualitás és a harag szelíd művelésével is el lehet jutni a meg
azonban eleve kudarcra van ítélve, mert az élet felett nem lehet uralkodni. E világosodáshoz. A tantra igen erőteljesen hangsúlyozza a nemiséget, hiszen
küzdelmes ösvény legfeljebb annyiban lehet „sikeres", amennyiben mindun kétségkívül ez a rendelkezésünkre álló egyik legelemibb energia.
talan csalódáshoz, kiábránduláshoz vezet. A helytelen út felfedezésével A hagyományos vallás szerint méreg, amitől jobb, ha az ember távol CSrtll
együtt ugyanis lassacskán az is kiderül, hogy melyik a helyes, a járható út. magát; ám a tantra szerint nem kell tőle félni, csak nyugodtan meg kell ligyrl
A tantrikus ösvény, az előbbivel szöges ellentétben, a szeretet ösvénye. A ni, mint minden jelenséget. A szenvedély hatalmas erő, ám önmagában vfM
tantra szóval sajnos igen sokan visszaéltek mind Nyugaton, mind Ázsiában. semleges. A szelíd ösvény egyszersmind hatékony is. A szenvedélyeinkkel v<
Különösen érvényes ez az Egyesült Államokra, ahol a lantrizmust igen sokan a ló küzdelem helyett megőrizzük energiánkat, n bennük lévő erői pedijj nn|«
nemi kielégülést, elősegítő eszközök és módszerek összességének tartják. E meretünk fokozására használjuk fel. A tantra művészet, melynek lénvi'KHi
166 TIZEDIK FEJEZET NE ÁLLJ ELLEN A GONOSZNAK! 167
hogy az ember az ellenségeit a barátaivá teszi. Ehhez azonban természetesen ■.ok ők; elszántan elfogadják a valóságot a maga teljes egészében - még akkor
át kell alakítani az egész világszemléletünket. Láma Jese erről a következőket is, ha az első látásra ocsmány és emészthetetlen. Mindig hajthatatlanul a való
mondja: ság mellett foglalnak állást, s tetteik is ezt az állásfoglalást tükrözik. Az igazi
aarcos roppant fegyelmezett kell, hogy legyen - azaz mindig a pillanatban kell
A tantra gyökeres megoldást kínál a gondjainkra; hétköznapi szemléletünk élnie - , és ugyanakkor roppant bátorságra van szüksége: vennie kell a bátorsá
tökéletes átalakulásával jár. Ez a tantrikus megközelítés központi vonása. got a léthez.
Ugyanazt a vágyteljes energiát, amely általában az egyik kiábrándító helyzet így hát a szelídség és a keménység az érme két oldala. A tantrikus harcosok
ből a másikba űz bennünket, a tantrikus alkímia segítségével az öröm és a böl szelídek annyiban, hogy képesek elfogadni, beadni a derekukat, és alkalmaz
csesség transzcendens tapasztalatává alakítjuk át. A gyakorló e gyönyörteljes kodni a valósághoz. A szelíd harcosok képesek beismerni személyiségük kor
bölcsesség átható ragyogását úgy fókuszálja, hogy az lézersugárként hatol látait; nem próbálkoznak a lehetetlennel, nem akarnak elmenekülni az elke
keresztül az összes hamis kivetítésen, és az ilyen-olyan megkülönböztetése rülhetetlen elől. Ez azonban egyáltalán nem a gyengeség, hanem épp az erő je
ken túl egyenesen a valóság szívébe lép. (Introduction to Tantra, 1987. 37.) le. Szinte egyfajta aszkézis; csak hiányzik belőle az ego szokásos törtetése,
győzni akarása. A tantrikus harcosok ugyanakkor kemények is hajthatatlan el
Nem meglepő, hogy a tantrát annyi bírálat és támadás éri a „vallásos" emberek kötelezettségükben az igazság mellett. Ezek szerint szelídnek kell lennünk
részéről, hiszen ennek gyakorlása az ego halálát jelenti. Az szeretne uralkodni, ahhoz, hogy kemények legyünk, és keménynek ahhoz, hogy szelídek lehes
törekedni, megvalósítani; a tantra viszont azt mondja: a mennyek országa sünk. Ez is paradoxon!
most van! A szamszára ugyanaz, mint a nirvána. Minek arra törekedni, ami A tantra erkölcsellenesnek, sőt erkölcstelennek tűnik, mivel nyíltan kiáll
van? Az ego ezt nem szívesen látja be, hiszen így elveszti létjogosultságát. az ember szenvedélyei mellett, amelyeket a hagyományos vallások elutasíta
Fennmaradásához mindig csalnia kell. Nem véletlenül nevezik a keresztény nak. Az élet töviseinek és mérgeinek félelem nélküli elfogadása hozzátartozik
ségben az ördögöt a hazugságok atyjának. a tantrikus harcos bátorságához. O az, aki veszi magának a bátorságot, hogy
Kulcsfontosságú annak megértése, hogy az ego létérdeke a zavarkeltés és az elítélés helyett vállalja azt, ami van. Enélkül képtelen lenne az átváltozásra. A
ámítás. Ezért azt mondja, hogy uralkodjunk magunkon, ám azt nem árulja el, mahájána szútrákban szerepel két legendás alak: Mandzsusrí és Szudhana. Az
ki az, akinek uralkodnia kellene. Azt mondja, tisztítsuk meg magunkat a előbbi magasrendű bölcsességéről híres bódhiszattva, az utóbbi pedig egy fia
szennyeződésektől, ám azt nem világítja meg, miként jönnek létre a szennye talember, aki elszántan keresi az igazságot. Az alábbi, kettejük közti beszélge
ződések. Azt mondja, a szégyenhez és a bűntudathoz ragaszkodni kell, ám tés jól szemlélteti a tantra szellemét:
azt eltitkolja, hogy éppen ezek miatt nem látjuk a valóságot és nem tudjuk ki
javítani a hibáinkat. Ez az ego szerepe: hogy hazugságaival bebörtönözzön Egy szép napon Mandzsusrí különleges kívánsággal fordult Szudhanához:
minket. - Menj, gyűjts nekem olyan növényeket, amelyek nem jók semmilyen be
A tantra szelíd ösvény. Sokan összetévesztik a szellemi szelídséget az örö tegségre!
mökben való tobzódással vagy valamiféle erkölcsi lazasággal. Egy irodalmi Szudhana sokáig távol volt, majd üres kézzel téri meg. így szólt Mandzsus-
ügynöknek, aki megkapta kéziratomat, az volt a véleménye, hogy kellene ír ríhoz:
nom még egy fejezetet a „kemény szeretetről". Nem értette, hogy a valódi - Nincs olyan növény, amely kívánalmadnak megfelelne.
szelídséghez hozzátartozik a keménység (a hajlíthatatlan elszántság). Erre Mandzsusrí így szólt:
A tantrikus gyakorlók igazság szerint gyakran harcosoknak tekintik magu - Hát |ó, akkor adj egy olyat, ami jó valamire!
kat; olyan embereknek, akik jártasak a harc művészetében. A harcos azonban Szudhana egy lépést sem tett, csak lehajolt és megmarkolt valamit.
alapvetően különbözik a küzdőtől. A küzdők kötekedő emberek, akik ragasz Mandzsusrí felemelte a növényt, és megmutatta a jelenlevőknek, majd kije
kodnak a küzdelemhez és a győzelemhez, így jellegzetesen dualisztikus és el lentette:
lenséges módon viszonyulnak az élethez. A tantrikus harcosok viszont egy -Jól figyeljen mindenki! Ez a növénv méregként és gyógyszerként is hasz
ségben látják a dolgokat; nem tekintik a világot hatalmas küzdőtérnek, ahol nálható. Vagy öl, vagy gyógyít.
feltétlenül küzdeniük kell. Bátorságuk, nem pedig harciasságuk miatt harco-
168 TIZEDIK FEJEZET NE ÁLLJ ELLEN A GONOSZNAK 169
A tantra az élet árnyoldalait valóságos kincsesbányának tekinti. Sohasem lehe az érzéki gyönyörökben való tobzódás. Az örömök szeretete nem azt jelenti,
tünk egészségesek, amíg nem veszünk tudomást arról, ami kellemetlen. hogy ezek rabjaivá válunk - ha azt jelentené, akkor már mindenki tantrikus
Thomas Moore szerint a lélek csak akkor teljesedhet ki, ha az ember megta mester lenne. Jézus azt mondja: ne állj ellen a gonosznak! Azt mondja: a go
nulja „méltányolni a kificamodott dolgokat". Pszichoterápiás gyakorlatán ke nosszal szelíden kell bánnunk, de nem arra bátorít, hogy menjünk elébe a go
resztül megtanulta, hogy a lélekápolás terén roppant hatékony „fogás" külön nosznak. A szellemiség gyakorlásának egyik legfontosabb lépése: tanuljunk
leges figyelmet fordítani arra, amit a beteg elítél, megvet, elutasít, lekicsinyel meg figyelmesen hallgatni és olvasni!
és megpróbál eltitkolni. Tapasztalata szerint a lélek sokat veszít önmagából Az élvezkedés - csakúgy, mint az elkerülés - egyfajta menekülés. A külön
azzal, hogy önkényesen „(ónak" vagy „rossznak" ítél bizonyos dolgokat. böző élvezeti tárgyakat: a kábítószereket, az alkoholt, a szexet pusztán fájda
A moralisták általában veszélyesnek ítélik a tantra eme árnybarát hajlamát. lomcsillapítónak használjuk. A tapasztalt gyógyítók jól tudják, hogy tulaj
Egyértelműen ki kell azonban jelenteni, hogy a tantra nem a kicsapongó élet donképpen nem a kábítószer - vagy bármi más, amitől az egyén függ - a baj; az
mód és a különös perverziók pártfogója. A tantrikus gyakorlatok jó része egy igazi gond már korábban fennállt, még mielőtt az illető a választott szerhez
szerűen a már eleve bennünk levő libidó nyílt, őszinte elismeréséhez vezet. A folyamodott volna. Azzal is tisztában vannak, hogy a szertől való megszaba
gyógyulást éppen azzal teszi lehetővé, hogy felszínre hozza ezeket a rejtett és dulás még nem jelenti a probléma megszűnését. A pótszerektől való függés
elnyomott személyiségelemeket. szinte mindig arra utal, hogy az ember a lelke mélyén nem képes és nem is haj
Észre kell vennünk, hogy a tantra nem egyszerűen csak egy maroknyi tibe landó elfogadni az életet úgy, ahogy van - azaz hiányzik belőle a szelídség. Az
ti által gyakorolt ezoterikus szellemiség, hanem bizonyos értelemben az egyet erőszakos elvonás így többet árthat, mint amennyit használ, hiszen a baj gyö
len járható ösvény, hiszen mindnyájan emberek vagyunk, és el kell ismernünk kerét nem orvosolták.
szenvedélyeink valóságát. A mohóság, a nemi vágy, a harag, a féltékenység és a Jézus, a tantrikus mester szerint szeretnünk kell ellenségeinket - ám ezzel
többi hozzátartozik az életünkhöz; nem söpörhetjük egyszerűen a szőnyeg nem gátlástalan élvezkedésre akart buzdítani bennünket, se nem arra, hogy vá
alá őket. Azzal, hogy nem foglalkozunk velük, nem bátorságunkról, hanem gyaink rabjaivá váljunk. A szeretet - azaz a tantra - gyakorlása megbecsülést,
félelmünkről teszünk tanúbizonyságot. Az aszkéták felfogása szerint az odafigyelést, megértést és válaszkészséget kíván részünkről. A keresztény
öröm kerülendő, az érzékszerveink fölött pedig uralkodnunk kell. A tantra szeretet fogalmának buddhista megfelelője a méttá, mely szó gyökere paliul
azonban azt mondja, élvezzük az élet örömeit, és nyissuk tágra érzékszervein „barát"-ot jelent. Az igazi barátság legfontosabb jellemzői pedig a megbecsü
ket a világ csodái előtt. lés, az odafigyelés, a megértés és a válaszkészség.
A Buddha kipróbálta az aszkézis útját. Hat éven át gyakorolta az aszkézist, Nézzük meg ezt egy konkrét példán! Mondjuk, a nemi vágy jelenti szá
amíg rájött, hogy ez sehová sem vezet. Megvilágosodása is röviddel e meglepő munkra a legnagyobb gondot. Első lépés: megtanulni megbecsülni. Igenis, meg
felfedezését követően érte. Az aszkéta feláldozza testét, megbénítja érzékeit, kell becsülnünk a nemi vágyat, mely miatt oly gyakran szégyenkezünk! Ehhez
bezárja kapuit a világ előtt. Az életörömök megvetésével magát az életet ítéli ha azonban előbb fel kell függesztenünk mindenfajta értékítéletet, és a dolgokat
lálra. Az igazi szellemiség azonban az élet felfokozását jelenti. Nem az élet el elfogulatlanul - tehát egyforma tisztelettel - kell kezelnünk. Meg kell szaba
utasítását, hanem annak fölülmúlását, a valóság tökéletes elfogadása által, dulnunk régi szokásainktól: az ítélkezéstől, a bűnbakkereséstől, a küszködés
amelyhez az érzéki gyönyörök, a lelki mérgek és az emberi gyarlóságok is hoz től és a letagadástól. Meg kell tanulnunk röstelkedés, bűntudat és elfogódott
zátartoznak. Az aszkézis azért nem célravezető, mert menekülés. A tantra gya ság nélkül viszonyulni a saját vágyainkhoz. Ahelyett tehát, hogy holmi hoz
korlója ezzel szemben félelem nélkül beleveti magát az életbe, örömeivel együtt zánk méltatlan, aljas ösztönnek tekintenénk, tanítónkként és barátunkként
vállalja a vele járó fájdalmakat is, az élet nedűje mellé elfogadja a mérget is. kell bánnunk vele - a szellemi út csak eztán veheti kezdetét.
Következtetésünk szerint tehát a tantra gyakorlása nem választás kérdése, Az odafigyelés természetes módon következik a megbecsülésből, hiszen
hanem szellemi fejlődésünk elkerülhetetlen állomása. Mint Láma Jese írja: csak azokra a dolgokra szoktunk odafigyelni, amelyeket fontosnak tartunk.
„Ha a vágyainkkal nem tudunk mást kezdeni, mint kikerülni őket, akkor a Sokan azért nem értik eléggé a saját „negatív" érzelmeiket, mert állandóan el
szellemi gyakorlataink egy bizonyos határon nem lesznek képesek túljuttat nyomják őket, mintha holmi másodrendű állampolgárok vagy „tékozló fiúk"
ni bennünket". lennének. Mihelyt azonban elfogadjuk a nemi vágyat tanítómesterünkként, és
Az ego talán megpróbálja elhitetni velünk, de a tantra gyakorlása mégsem
170 TIZEDIK FEJEZET NE ÁLLJ ELLEN A GONOSZNAK! 171
kitárjuk előtte a szívünket, készségesen átkalauzol bennünket lelkünk labirin jük a fájdalmunkat, az életuntságunkat, a megaláztatásainkat és a csalódásain
tusán. kat. Ám mindennek ellenére hálátlanok vagyunk iránta: szívtelenségünkben
Nem úgy kell odafigyelnünk a nemi vágyra, mintha bűnöző lenne; inkább csúnyán beszélünk róla, és megszámlálhatatlan leleménnyel sértegetjük.
higgadtan létezése tudatára kell ébrednünk mindennapjaink közepette - mi E belső utazások során csodák történnek velünk. Nemi vágyunk előbb-
közben megyünk az utcán, másokkal beszélünk, egyedül vagyunk, vagy éppen utóbb átalakul, leveti szörny álarcát. Egyszerre csak olyan ártatlannak tűnik,
szeretkezünk. Az igazi gyakorlás minden pillanatra kiterjed, és napról napra akár a hópihe. Eredeti rútsága tragikus szépségbe enyészik. A félelem tova
ismétlődik. Minél inkább tudatára ébredünk nemi vágyunknak, annál jobban száll, helyébe lép az együttérzés, amelyet gyógyító melegként élünk át. Nem
megismerjük szokásait. Mikor és miként szokott felmerülni? Mikor és mi tudjuk, honnan jön és kire irányul. Talán a nemi vágyra, egykor félreértett ba
ként szokott lecsillapodni? Milyen sokáig marad, amikor látogatást tesz ná rátunkra? Vagy a bennünk élő gyámoltalan, sajgó lelkű kisgyermekre? Ellen
lunk? Együttjár-e általában egyéb érzelmekkel, úgy mint szomorúsággal, una ségünk a nemi vágy? Netán szolgánk? Vagy csupán az egyik elidegenedett
lommal vagy idegességgel? Jól meg kell ismerkednünk vele, hogy igazi bará testrészünk? De talán mindegy is; hiszen a gyógyulás már elkezdődött.
tunknak tekinthessük! Ez a tantra útja - szívvel-lélekkel kell járni rajta. Lényege, hogy tárjuk ki a
Miközben alaposan megismerkedünk a kérdéses érzelemmel, ezzel párhu szívünket az előtt, amitől félünk, és mély, hiteles érzésekkel érintsük meg azt.
zamosan el kell mélyítenünk a róla szerzett benyomásainkat. A legtöbb ember Nem küzdelemről van szó; el kell végezni a szükséges lelki munkálatokat: a
nem éli át igazán a negatív érzelmeit, bármennyire azt képzeli is. Vagy elnyom megfigyelést, az ismerkedést, a megérintést és a megértést. Csak így adhatunk
ja őket, mert nemkívánatosak, vagy egyszerűen engedelmeskedik a készteté érzelmeinkre megfelelő választ, mely csak egyvalami lehet: a szeretet. Ez a vá
seknek, és rövid úton megszünteti őket. Az átélés elmélyítését azonban egyik lasz nem feltétlenül testi. Lehet puszta csendes tudomásulvétel, a szív megrez-
megoldás sem teszi lehetővé, pedig erre feltétlenül szükség lenne a „méreg" dülése, vagy a magatartás megváltozása. Az út végén a nemi vágy - a tudatos
gyógyhatásának érvényesüléséhez. Nem lenne szabad átsiklanunk ezek fölött ságnak köszönhetően - csodálatos módon szeretetté és együttérzéssé alakul át.
az érzelmek fölött, hanem kifinomult érzékkel magunkévá kellene tennünk Amikor az élet sötét oldalát túlságosan nyomasztónak érezzük, és szeret
őket. Miként Csögyam Trungpa, tibeti mester mondotta: „Ha az ember tény nénk küzdeni ellene vagy megszökni előle, talán legjobb, ha magunk elé kép
legesen és csupaszon, szinte tapinthatóan érzékeli érzelmei valódiságát, akkor zelünk egy lótuszvirágot, a lelki tisztaság időtlen buddhista jelképét. Maga a
ez az élmény magában foglalja a végső igazságot is". virág csodálatosan tiszta, holott a tó mocskos, bűzös iszapjában gyökerezik.
Az odafigyelés megértéshez vezet. Ahogy egyre inkább kitárjuk a szívünket Az iszap nem éppen szívderítő látvány, ám a lótusz mégis ebből szívja éltető
- mondjuk - a nemi vágynak, egyre több olyan dologra bukkanunk önma energiáit. Ha kihúznánk gyökerét a tó fenekéből, nem maradna életben. Gon
gunkban, mely általában tudatunk mélyrétegeiben rejtezik. Barátunk, a nemi doljunk ekként a mohóságunkra, a haragunkra és a vágyainkra: ezek szolgál
vágy vezet bennünket alvilági utunkon. Kiválóan ért belső várunk rejtett ka tatják lelkünk táplálékát.
puinak kinyitásához, titkos folyosóinak feltárásához. Végezetül olyan meg
hitt viszonyba kerülünk vele, hogy bizalmasan megosztja velünk szerény
származásának titkát. Az emlékezet ösvényén át visszavezet bennünket gyer
mekkorunkba, hogy jól szemügyre vehessük szülőhelyét. Legnagyobb megle
petésünkre azt találjuk, hogy nem holmi ármány vagy otrombaság szülte őt;
meglátjuk majd, hogy a magány tengeréből öltött testet egv gyámoltalan, ijedt
gyermek szívében, aki kétségbeesetten próbált kapcsolatot teremteni mások
kal, hogy elszigetelt létében valami vigaszra leljen.
Amikor aztán a nemi vágy látja, hogy tökéletesen megbízhat bennünk,
visszahoz bennünket a jelenbe, és megmutatja, mennyire visszaélünk vele
egész életünk során. Érzéketlenül előrángatjuk, hogy elvégeztessük vele a
piszkos munkát: pillanatnyi könnyebbséget csikarunk ki tőle magunknak,
hogy kitöltse életünkben a szeretet hiánya okozta űrt, hogy egy kicsit elfeled-
A SZERETET 173
Tizenegyedik fejezet A Jézus által hirdetett szeretet nyilvánvalóan egészen más, mint a közönséges
szeretet, hiszen nem tesz különbséget ember és ember közi. Isten, Jézus sza
A szeretet vaival, felhozza az ö napját mind a gonoszokra, minda jókra. A szeretetei tekin
ti legfőbb erénynek, mert aki szeret, az Istenhez hasonlatos.
Az emberek többnyire nem hiszik, hogy a konfucianizmus és a zen között
létezne bármiféle kapcsolat. Azonban, érdekes módon, a szeretet szónak a kí
naiban leginkább a konfuciánus zseti kifejezés felel meg. A számos, erényt je
Legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, lentő kínai szó között nincs még egy ilyen varázsos és megfoghatatlan. Arthur
aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, Waley, nagyszerű sinológus szerint a zsen szó „olyan transzcendens tökéletes
és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak! séget jelöl, amelyet élő, történeti személyek nem, csak legendás hősök - mint
JÉZUS Po-ji - valósítottak meg" (The Analects of Confucitts, 1989. 28.). Konfucius
szerint e képesség oly ritka és különleges, hogy „csak a legnagyobb elővigyá
Az igaz természetbe belelátni - érdem; zattal beszélhetünk róla" (Beszélgetések 12. 3). Óvakodott e jelzőt bárkire is
minden dologgal egyformán bánni - erény. alkalmazni, sőt, tanítványai azt is megjegyezték, hogy „a Mester nagyon rit
HUI-NENG kán beszélt a zsenröV (Beszélgetések 9.1).
Waley megjegyzi: a zsen misztikus dolog, mely nem egyszerűen hasonló, de
Köztudott, hogy a kereszténység hangsúlyozza a szeretetet. E kifejezés ugyan gyakorlatilag azonos a Taóval. A kifejezés fordításával kapcsolatban a követ
akkor a zen mondásokban gyakorlatilag nem szerepel - jóllehet a buddhizmus kező értékes megjegyzést tette:
szerint a szerető jóság (méttá) és az együttérzés (karuná) kialakítása döntő
fontosságú az ember szellemi útján. Természetesen felmerül a kérdés: vajon a Számomra úgy tűnik, a. Beszélgetésekben szereplő zsen szó egyetlen lehetséges
zen mesterek félnek a szeretettől? Hui-neng, a zen hatodik pátriárkája szerint fordítása a/ó. Nincs még egy dyen általános jellegű szó, amely ekkora jelen
a nincs-tudctt a legfontosabb. A nincs-tudat és a szeretet látszólag homlok téstartományt felölelne. Az emberséges, jólelkű, jóindulatú szavak szinte
egyenesen ellentétesek. Ilyen nagy volna a szakadék a kereszténység és a zen egyetlen esetben sem állják meg itt a helyüket, sót olykor kifejezetten mulat
között a szeretet dolgában? Vajon mit jelent valójában a szeretet? Érzelem-e, ságosak. Ám létezik egy másik kínai szó, asan, amelyet-noha teljesen hiány
vagy pedig kötődés? Hogyan lehet egyáltalán művelni? Miképpen függ össze zik belőle a zsen misztikus és transzcendens jelentésárnyalata - szintén nem
a szeretet, a szabadság és a jóság? Vizsgáljuk meg újra a Hegyi beszédet! lehet másként fordítani, mint/o-nak. Ezért a zsen-i nagy kezdőbetűs/ó-nak
(vagy/ósiíg-nak), a s<«w-t pedig kisbetűs/o'-nak fordítom. (I. m. 29.)
Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellensé
gedet. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségtekec, áldjátok azo Érthető Konfucius takarékossága és Waley óvatossága a jósággal kapcsolatos
kat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és szavak használatát illetően, hiszen - miként Márk evangéliumában az örök
imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legye élet után érdeklődő fiatalemberről szóló beszámolóból kiderül - Jézus sem
tek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozna az 6 napját mind a gonoszokra, engedte, hogy jónak nevezzék. Az ifjú „Jó Mester"-kéni szólította meg, ám ő
mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Mert ha azokat azon nyomban kijavította, mondván: „Miért mondasz engem jónak? Senki
szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vám sem jó, csak egyedül az Isten" (Mk 10,17-22*).
szedők is nem ugyanazt cselekszik-é? És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, A Beszélgetésekből és a Bibliából való idézetek segítenek megértetni egy
mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a pogányok is nem azonképen kulcsfontosságú dolgot: a konfuciánus zsen úgy viszonyul a keresztény szere
cselekesznek-é? Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok töké tethez, mint aTao Istenhez. A zsen aTao útja, a szeretet pedig Isten útja. Jézus
letes. (Mt 5,43-48) szerint szeretni annyi, mint tökéletesnek és Istenhez hasonlatosnak lenni; ha
landók erre nem képesek. Azt se feledjük, hogy János szerint az Isten szereiéi
(ljn4,8).
174 TIZENEGYEDIK FEJEZET A SZERETET 175
A Hegyi beszédben Jézus felkért bennünket, tanításért forduljunk a ter vény és a próféták [összes parancsolata, és ha ezeknek engedelmeskedsz, va
mészethez. A természet pedig nem bánik másképpen a jókkal, mint a gono lamennyit teljesíted. Tartsd meg csupán ezeket, és meglátod, az. összes többinek IS
szokkal, s nem tesz különbséget igazak és hamisak közt. A természet min engedelmeskedni fogsz/'\ (Mt 22,35-40*)
dent és mindenkit egyformán kezel. Jézus azt mondta, mi is ekképp szeres
sünk másokat. Az igazi szeretet elfogulatlan. Ennek fényében a szeressétek el- Figyeljünk jól oda! A világ legnagyobb erkölcsi tanítója beszél! Jézusnak ez a
lenségteket és az imádkozzatok azokért, akik háborgatnak felszólítás is inkább néhány mondata egyenesen eget rengető - különösen, ha a történelmi össze
ezt az elfogulatlanságot tükrözi, semmint túlbuzgóságra serkent. Itt kell függést is tekintetbe vesszük. A Jézus korabeli emberek a törvény és az összes
megjegyeznünk, hogy ezt a lajta magatartást a buddhizmus is erőteljesen vele kapcsolatos külsődleges cselekedet megszállottjai voltak. Különösen jel
szorgalmazza. A Buddha bölcsességét olykor elfogulatlan bölcsességnek szok lemző ez a farizeusokra, akik olyan aprólékos pontossággal követték az írás
ták nevezni, ami azt sejteti, hogy a szóban forgó tulajdonság fontos szellemi minden betűjét, hogy emiatt nem is tudtak közönséges polgárként élni.
vívmány. Jézus e kijelentése tehát egyenesen elképesztő lehetett számukra, lévén
Ez Jézus legfőbb mondanivalója: elfogulatlanul különbségtétel nélkül sze annyira szélsőséges - ráadásul költői szépség tekintetében sem utolsó. Jézus
retni annyi, mint tökéletesnek lenni, akár az Atya. így megállapíthatjuk a sze egyik csúcsteljesítménye ez mind zen mesterként, mind erkölcsi tanítóként.
retet és a jóság közötti összefüggést: a szeretet jóság, a jóság pedig szeretet. Megdöbbentő egyszerűsége miatt is gyönyörű ez a tanítás. Jézus képes volt a
Az emberszámára persze lehetetlen elfogulatlanul szeretni. Esetenként talán hatalmas és tekintélyes zsidó törvénykönyvet mindössze két követelményre
képesek lehetünk rá, de mindig semmiképp sem. Ezért mondta Jézus az ifjú szűkíteni: szeresd Istent és szeresd a többieket, mint önmagadat! Oly mérték
uralkodónak: Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Eletünkben ennek ellenére ben szélsőséges álláspont ez, hogy úgyszólván ellentéte annak, amit a többség
vallott; míg mások a lehető legkínosabb pontossággal igyekeztek betartani a
az a feladatunk, hogy tanuljunk szeretni és közeledjünk a tökéletességhez.
törvényt, addig Jézus gyakorlatilag azt mondta: Hagyjátok a csudába ezt az
A keresztény szeretetet gyakran az önfeladással szokták azonosítani. Ezt
egész megátalkodott és nyakatekert megfelelni igyekvést! Az erkölcs egyedül
azonban helyesen kell értelmeznünk. A vallásos emberek többnyire összeté a szereteten múlik!
vesztik az önsanyargatást a szellemiséggel. Különösen az anyagi javakról tör
ténő lemondást szokták a szellemiség jelének tekinteni. Sokszor még a társa Miért kell az Isten szeretetének megelőznie a többiek szeretetét? Talán
dalmi és a családi kapcsolatokat is akadálynak vélik, hiszen Jézus azt mondta: megérthetjük, ha elolvassuk a Márk evangéliumában található változatot.
Eszerint ugyanis, amikor megkérdezték Jézustól, melyik a legfőbb parancso
Aki atyját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki fi lat, ö a következőt válaszolta:
át vagy leányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki föl nem
veszi keresztjét, s nem követ engem, nem méltó hozzám. (Mi 10,37-39:;") Minden parancsolatok közül az első: Halljad Izrael: az Úr, a mi Istenünk egy
Ür. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és
Ám vegyük észre: Jézus nem kívánta tanítványaitól, hogy őt mindennél job teljes elmédből és teljes erődből. (Mk 12,29-30)
ban szeressék; csupán az egyenlőtlen szeretet ellen intette őket. A valódi önfel
adás nem önsanyargatás - ha az lenne, akkor minden mazochista szellemét Mit jelent az: a mi Istenünk egy Ur? Felületes értelmezés szerint azt, hogy csak
csodálnunk kellene! Az igazi szellemiség nem élettagadás, hanem életigenlés. egyetlen igazi Isten van, akit szeretnünk kell. Ez azonban nem magyarázza
A lényeg: mindenkit egyformán szeretni. Ezt az értelmezést támasztja alá az meg az Isten és az emberek szeretete közti összefüggést. Mélyebb értelmezés
is, amit Jézus a legnagyobb parancsolatokról mondott: az, mely szerint „Isten szeretete" azt jelenti: ne feledjük, hogy a világon min
den Istentől származik - hiszen mindent O teremtett a semmiből -, és így
Közülük egy törvénytudó, hogy próbára tegye, a következő kérdéssel fordult összefüggő egészet alkot. Gondolj csak a szádban levő fogakra! Ha ki kell
hozzá: „Mester, melyik a legfőbb parancs a Törvényben?" húzni egyet közülük, akkor azt műfoggal pótolják - feltéve, ha nem nő ki újra.
Ha nem töltjük ki a rést, akkor a többi fog hamarosan benyomul a kihúzol i
Jézus így felelt: „Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből
és teljes elmédből. Ez a legfőbb: az első parancs. A második hasonló ehhez:
„szeresd felebarátodat, mint önmagadat." E két parancson függ az egész tör- ■
' ' A zárójelbe ceit rísz egyik magyar bibliafordításban sem szerepel. [A joni.)
176 TIZENEGYEDIK FEJEZET A SZERETET I ''
helyére, hogy kitöltse az űrt. A fogak csak látszólag különböznek-valójában A részrehajlás, az elfogultság az ego megnyilvánulása; az egyenlő bánásmód i
egységet alkotnak. szereteté.
Ugyanígy összefügg egymással minden, ami létezik. Isten szeretete tehát Számunkra többnyire nehezen érthető Isten szeretetének ez az elfogul.ii
az egész világmindenség szeretetéi jelenti. Aki szereti Istent, az szeretettel lansága. Nehezen fogadjuk el azt a tényt, hogy Isten nem részesít bennünket
fordul az élet valamennyi jelenségéhez, hiszen ezek mind szorosan kitüntetett bánásmódban. A legtöbb gyermeket valószínűleg akkor éri életi
összefüggenek, és egymás nélkül nem léteznek. így tehát a második legfőbb ben az első komoly megrázkódtatás, amikor a kedvenc állata meghal. Ilyenkor
parancsolat pusztán az első következménye: a mások felé irányuló szeretetünk sírva szokták kérdezni: „Miért nem hagyja az Isten, hogy Buksi tovább éljen?"
ama felismerésünk következménye, hogy mindegyikük Isten szerves része, s Hallgatólagosan azt feltételezik - mint ahogy mindannyian - , hogy ha Isten
mint ilyen, elválaszthatatlan a végső valóságtól. A felebaráti szeretet azon a igazán szeretne minket, akkor nem hagyná, hogy a szeretteink meghaljanak.
Ha Isten nem úgy „viselkedik", ahogyan mi elvárnánk tőle, meghökkenünk.
meglátáson alapszik, hogy én és az Atya egy vagyunk.
Ekkor vesszük észre először, hogy nem nagyon értjük az Istent. Ez a hit első
A második parancsolat, mely azt mondja: „szeresd felebarátodat, mint ön
igazi próbája.
magadat", nem azt jelenti, hogy másokat jobban kell szeretned önmagadnál-
hiszen te is a végső valóság részese vagy, így ugyanolyan fontos és szeretetre Ahogy felnövünk, és egyre több gonddal-bajjal kell szembenéznünk az
méltó, mint bárki más. Jézus nem tanított önmegtagadásra olyan értelemben, életben, általában egyre növekszik bennünk az elégedetlenség Isten „érzéket
hogy saját magunk kárára legyünk jók másokhoz. Mint korábban kifejtettük, lensége" miatt. Gyakran - akárcsak Jób - felpanaszoljuk Isten látszólagos
a lényeg az elfogulatlan szeretet. rosszindulatát, amelyet irántunk tanúsít. Ha boldogtalanok vagyunk valami
A bajok gyökere az ego (akinek tettetjük magunkat); nem az anyagi javak, a miatt, sokszor azt kérdezzük: „Miért éppen velem történt? Miért nem tesz va
világi élet vagy a társadalmi kapcsolataink. Mindaddig nem tudunk szeretni, lamit az Isten?" Mivel nem értjük, hogy Isten senkivel sem tesz kivételt,
amíg az egónak bármi halvány nyoma is maradt bennünk, és ezért képzeletbe mindig úgy viselkedünk, mintha az ő áldozatai lennénk. Elégedetlenségünk
li haszonra vagy elégtételre vágyunk. olykor erkölcsi felháborodássá fajul, és az isteni elfogulatlanságot igazságta
A valódi szeretet az ego, tehát a hamis én halála. Itt ér össze a kereszténység lanságnak értelmezzük. Jobbal együtt faggatózunk: „Mi az oka, hogy a gono
és a zen. Az ember csak akkor képes szeretni, ha nem ragaszkodik semmihez, szok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?" (Jób 21,7).
azaz eltűnik az egója. A Tao Te King ötödik része szerint: A humorérzék azonban itt is a segítségünkre siethet. Feltétlen szeretetre
áhítozunk: mindenáron való szeretetet várunk el szeretteinktől és Istentől.
Az ég és föld nem emberi: Amikor azonban azt látjuk, hogy az Isten valóban részrehajlás nélkül szeret
néki a dolgok, mint szalma-kutyák. mindenkit, és áldást oszt az igazaknak és a hamisaknak is, ezt felpanaszoljuk
A bölcs ember sem emberi: neki. Szegény Isten! Mitévő legyen, hogy boldoggá tegyen bennünket? Mi
néki a lények, mint szalma-kutyák.::' képpen érthetné meg a véges elme a végtelent? Az értelem számára a feltétel
nélküli szeretet egyszerűen képtelenség. Bal agyféltekénk képtelen felérni
Az ég és a föld tehát nem emberi módon viszonyul a dolgokhoz. A „szalma ésszel, hogy létezhet egyáltalán olyasmi, aminek nincsen oka. A szeretet pedig
kutya" bábut a régi időkben, az áldozati szertartásokon, felajánlották az ég ilyen. Számunkra mi sem természetesebb, mint csupán akkor szeretni, ha va
nek, miután pedig betöltötte a szerepét, bánkódás nélkül megsemmisítették. lamit elvárhatunk érte cserébe. Miért szeressük az idegeneket és az ellensége
inket? Az ego számára csak az az egy fontos, mi haszna származhat belőle.
Lao-ce arra utal, hogy az ég és a föld hasonlóképpen jár el velünk: mindnyájan
egyforma bánásmódban részesülünk - a természet se nem szeret, se nem gyű Ebben áll a nehézség: bár gyakorlatilag az „ésszerű" - azaz a feltételes -
löl bennünket. A Tao útja ugyanis a dolgok békén hagyása. Am az ég és a föld szeretet világában élünk, ennek ellenére mindenkitől feltétlen szeretetet vá
éppen azért tud mindent egyformán szeretni, mert semmit sem szeret jobban, runk el. Azt kívánjuk, hogy Isten csak bennünket szeressen feltétlenül, máso
mint bármi mást. Szeretetük elfogulatlan. Nem az a lényeg, hogy ez a szeretet kat ne. Őszintén szólva arra vágyunk, hogy csak nekünk kedvezzen. Isten
emberi-e, vagy sem, hanem az, hogy nem tesz különbséget a dolgok között. azért van nehéz helyzetben, mert mindenki ugyanezt akarja tőle: énközpontú,
feltétel nélküli szeretetet. Úgy látszik azonban, az Isten sem tud mindenkit ki
'■' Weöres Sándor fordítása. T ö k e i Ferenc prózafordítása alapján. Budapest 1994.
elégíteni.
178 TIZENEGYEDIK FEJEZET A SZERETET 179
A meg nem különböztetés a szellemiség sarkalatos pontja. Jézus, az elfo Egy ifjú szerzetes kapott a mesterétől egy koant, hogy meditáljon rajta. A
gulatlan szeretet fontosságát hangsúlyozva, eme tudatállapot pozitív oldalát koan a nincs-tudat volt. Sokáig töprengett rajta, ám mégsem jutott semmire.
emelte ki; a zen ugyanezt a negatív oldaláról, a nincs-tudat (vu-hszin) felől kö Egy szép napon éppen szokásos alamizsnagyüjtő körútját végezte. Még já
zelíti meg. Hui-neng szerint a zen alapja a nincs-tudat: a nem ragaszkodó el rás közben is egyre csak a kérdés motoszkált a fejében: „Vajon mit jelenthet
me, mely semmilyen akadályba nem ütközik. Amíg van ego, azaz ragaszkodás, az, hogyha valakinek nincs tudata? Ha nem lenne tudatom, hogyan járhat
mindaddig nem lehet igazi szeretet. A szeretet és a szabadság tehát szorosan nék? Ha nem lenne tudatom, hogyan beszélhetnék?" Amint így gondolko
összefüggnek. Krishnamurti ekképp magyarázza a kettő közti kapcsolatot: dott, egy örömtanya előtt haladt el, és meghallotta, amint az egyik lány ígv
szól látogatójához: „Nincs velem a tudatod."
A szabadság tehát együtt jár a szeretettel. A szeretet nem viszontválasz. Ha E szavak villámcsapásként érték a szerzetest: azonnal megvilágosodott, és
csak azért szeretlek, mert te szeretsz, az puszta csereüzlet és árucikk, nem pe buddhává vált.
dig szeretet. Aki szeret, az nem kér érte semmit cserébe; sőt: nem is érzi úgy,
hogy ad valamit. Csak az ilyen szeretet ismerhet szabadságot. Ha valaki már jó régóta tépelődik egy koanon, olykor már csak egy kis lökésre
Mindenkinek önmagának kell megértenie a szabadság kérdését. Magunk van szüksége a megvilágosodáshoz. A történetben szereplő ifjú szerzetes ál
nak kell rájönnünk, mit jelent szeretni; meri ha nem szeretünk, sohasem fog landóan zsákutcába tévedt, mert megrögzült benne az az elképzelés, hogy a
juk tekintetbe venni a többieket; sohasem leszünk figyelmesek. Tudod, mit nincs-tudat az elme teljes kiüresítését jelenti. A lány mondata azonban friss
jelent figyelmesnek lenni? Ha egy éles követ látsz az úton ott, ahol sok ember ösztönzést adott neki; látogatójának - bizonyos értelemben - nem volt tuda
jár mezítláb, elviszed onnan. Nem azért teszed, mert megkértek rá, hanem ta, ugyanis nem rá irányult. Az ifjú szerzetes ezt megértvén ébredt rá, hogy a
mert együttérzel másokkal - bárkiről legyen is szó, akár egy ismeretlenről. nincs-tudat nem eszméletvesztést jelent, hanem a semmi különös dologra
Fát ültetni, majd gondozni; nézni a folyót, és élvezni a Föld kerekségét... - nem törekvő, hétköznapi elmét. Ugyanakkor azt is felfedezte, hogy ő is nincs-
mindezekhez szabadság kell; a szabadsághoz pedig szeretned kell. {Thmk on tudattal jár-kel az utcán, és azzal is beszél. Nem kell tudatosan azon törnie a
Tbese Tbings, 1970.19.) fejét, miképp mozgassa izmait a járáshoz, és miként rezgesse hangszálait a be
szédhez. A természet minderről gondoskodik - neki az ujját sem kell érte
A szabadság és a szeretet egyugyanazon valóság két arculata. Hui-neng nincs- mozdítania. A nincs-tudat a vu-vei tudat.
tudata szabad - vágy, mohóság, harag és félelem akadályaitól mentes - elme. Manapság a pszichológusok azt mondják, a szeretet „nem érzés". Az ész
Jézus igen találóan festette le a nincs-tudatot: olykor az egyik végletből a másikba esik. Ekként okoskodik: „Ha a szeretet
nem szenvedély dolga, akkor bizonyára az akarattól függ". így hát kényszerí
Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogy a kép teni igyekszünk magunkat a szeretetre, s ha nem vagyunk rá képesek, lelkiis
mutatók tesznek a zsinagógákban és az utcákon, hogy az emberektől meret-furdalásunk van. A szeretetből is játékot csinálunk az ego számára; va
dicséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették imalmukat. Te pedig lamit olyasmit, amit megszállottan kergethetünk, hogy a végén ünnepelhes
amikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a bal kezed, mit cselekszik a te/obb kezed. sük sikerünket.
(Mt 6,2-4) Lehet-e akarni a szeretetet? Az akarat nem az ego megnyilvánulási formái
közé tartozik-e? Gyakran nem tudjuk, mire képes az ego, és mire nem. Ebből
Az utóbbi mondat nem csupán azt jelenti, hogy nem kérkedsz az emberek aztán roppant zavarok keletkeznek. Ám van valami, amire az ego biztosan nem
előtt erényes tetteiddel, hanem hogy még te magad sem tartod őket jó cseleke képes, és ez épp a szeretet. Az ego képességeit sajnos gyakran túlbecsüljük. Pe
deteknek! A lényeg: amit teszel, legyen mindennapi,közönséges. Az igazi sze dig Szent Pál megmondta, hogy a Szentlélek nélkül még imádkozni sem tud
retetben ugyanis mindenfajta különbségtétel érvényét veszti. Ha már önma nánk (Róm 8,26). Jézus még szerényebb volt; ő nyíltan kijelentette, hogy ma
gad és a többiek között sem teszel különbséget, hol van akkor a „jó cseleke gától semmit sem cselekedhet (Jn 5,30). Meglehet, hogy amikor szeretünk,
det"? Ez a „nincs-tudat" gyakorlása. maga Isten szeret rajtunk keresztül. Elképzelhető, hogy az Isten szeretetének
A következő zen történet a VH-vei és a nincs-tudat közti összefüggést eszközei vagyunk.
szemlélteti: Jézus logikáját követve arra az eredményre kell jutnunk, hogy a szereiéi
180 TIZENEGYEDIK FEJEZET A SZERETET 181
nem akarat, hanem kegyelem dolga. így aztán nem is lehet törekedni rá, nem hogy a vonat késése miatt lemaradok egy fontos találkozóról. Félek, hogy ha
lehet „gyakorolni". A legjobb, amit tehetünk, hogy egyszerűen megnyitjuk gyermekem nem hoz jó jegyet az iskolából, egyre nagyobb gondot fog jelente
magunkat előtte, eltávolítva az útjából a belső akadályokat, hogy átáramolhas ni a számomra, amellyel a végén nem fogok tudni megbirkózni.
son rajtunk. Szeretni tanulni olyan, mint járni tanulni: nincsenek hozzá tan A szeretetre való képtelenség ugyanakkor a találékonyság hiányára vall. A
könyvek, tanfolyamon sem oktatják. A legfontosabb „tennivalónk" a félel találékony emberek az életükben felmerülő nehézségeket lehetőségeknek te
münk elengedése. Emellett csak egyet tehetünk: bízzunk a Taóban! A szeretet kintik, hogy gyakorolják problémamegoldó készségüket, ú) dolgokat tanulja
ugyanis szintén a vu-vei egy formá)a. nak, továbbfejlesszék személyiségüket és elmélyítsék önismeretüket. Azok
Ez a tudat új fényt vet a legnagyobb parancsolatra: Szeresd Uradat Istenedet viszont, akik nem eléggé találékonyak, kellemetlenségként és fenyegetésként
teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédbal! Teljes szívünkből, teljes lel fogják fel a gondjaikat. Szoros kapcsolat áll fenn a szeretet, az alkotókészség
künkből és teljes elménkből tenni valamit annyi, mint lényünk egészét latba és a szelídség között. Azok az emberek, akik ötletesek és nyitottak az élet ki
vetni, méghozzá teljes őszinteséggel. Az őszinteség azonban összeegyeztet hívásai előtt, sokkal inkább képesek mind önmaguk, mind a mások szereteté
hetetlen a félelemmel és a kényszerrel. A „legfőbb parancsolat" tehát egyálta re. Ha művészi fokra fejlesztjük azt a tudást, hogy miképp lehet a gondokból
Ián nem parancsolat! új lehetőségeket teremteni, megszűnik a különbség önmagunk és a mások
Valójában nem is kell megparancsolni nekünk az Isten szeretetét. Egysze szeretete között. Miként Eckhart mester mondotta:
rűen csak arra kell rájönnünk, hogy önmagunk szeretete és mások szeretett
nem mond ellent egymásnak. Erich Fromm szerint: Ha magadat szereted, mindenkit ugyanúgy szeretsz, mint önmagadat.
Mindaddig, amíg csak egyvalakit is kevésbé szeretsz, mint önmagadat, önma
Nem csak mások, hanem mi magunk is „tárgyai" vagyunk érzéseinknek és ál gad sem szeretheted igazán. Ha azonban mindenkit egyformán szeretsz, be
lásfoglalásainknak; magatartásunk mások irányában és a magunk irányában leértve magadat is, akkor egy emberként fogod szeretni őket, és az az egy em
korántsem ellentmondó, hanem alapvetően kapcsolatos. ...A/ni a „tárgyak" és ber isten is, ember is. így tehát az az igazságos ember, aki önmagát szeretve
az ember saját énje közti kapcsolatot illeti, a szeretet elvileg oszthatatlan. A való mindenki mást egyenlő mértékben szeret. (Raymorid Blakney: Meister
di szeretetben termékenység fejeződik ki, és törődést, tiszteletet, felelősség Eckhart, 1941. 204.)
tudatot és ismeretet foglal magában. Nem „érzelem", amire valaki „indít"
minket, hanem tevékeny törekvés a szeretett személy fejlődésére és boldog A buddhizmus is azt vallja, hogy a szeretetet önmagunk szereteténél kell el
ságára, és a saját szeretni tudásunkban gyökerezik. (A szerelet művészete, kezdeni. Ez érthető; hiszen azok, akik maguk is nyomorultak, aligha lennének
Várady Szabolcs fordítása Budapest 1993. 79-80.) képesek másokon segíteni. Miként Walpola Piyananda Thera írja: „A buddhiz
musban igen fontos szerepet játszik önmagunk szeretete mint első lépés. Az
A szeretet általános készség. Azok, akik nem tudják magukat szeretni, máso ember így megtisztítja a tudatát, hogy képes legyen másokat szeretni - enélkül
kat sem képesek - és fordítva. A szeretet ugyanis lényegében nyitottság az ugyanis a szeretet csupán rága (érász)" (Lőve in Buddhism, 1990. 12.). Buddha
életre; ahhoz, hogy szeretni tudjunk, nyitottnak kell lennünk, az élet töviseit a Páli Kánon egyik szövegében (Szamjutta-nikája 47. 19) mások szeretetének
éppúgy el kell fogadnunk, mint a szépségeit. Van ebben valami önműködő művészetére tanít, önmagunk szeretete által:
igazságosság: azok, akik nem tudják elfogadni mások tökéletlenségeit, általá
ban a saját fogyatékosságaikkal sem tudnak megbékélni. „Vigyázni fogok magamra" - ilyen módon kell az Éberség alapzatait gyako
Ha tudni akarod, mi a szeretet, figyeld meg magadon - kellő távolságtar rolni. „Vigyáznom kell másokra" - ilyen módon kell az Éberség alapzatait
tással - , hogy általában milyen körülmények között fog el a düh, a gyakorolni. Magára vigyázva vigyáz másokra az ember; másokra vigyázva ol
türelmetlenség és a rosszindulat! Állandóan végzem magamon ezt a talmazza önmagát.
gyakorlatot. Miért szidom a buszt vagy a vonatot, ha késik? Miért kiabálok a És hogyan vigyáz az ember másokra azáltal, hogy önmagára vigyáz? Gya
gyermekeimmel, ha nem úgy tanulnak, ahogyan elvárom tőlük? Minden eset kori és ismételt meditációs gyakorlatokon keresztül.
ben valami félelem vagy bizonytalanság lapul meg az érzés háttérében. Félek, És hogyan oltalmazza az ember önmagát azáltal, hogy másokra vigyáz? Tü-
182 TIZENEGYEDIK FEJEZET A SZERETET 183
relémmel és béketűréssel, jámbor és erőszakmentes élettel, szeretettel és már megpillantotta a valóságot, magától megszületik benne a szeretet és az
együttérzéssel. (A buddhista meditáció szive, Pressing Lajos fordítása Buda együttérzés.
pest, 1994.146.) Ha a szeretet az ember szelíd életfelfogásának és a valóság érzékeny tuda
tosságának megnyilvánulása, akkor vajon mi az együttérzés? Az emberek
Jézus úgyszintén önmagunk szeretetének elsődlegességére hívta fel a figyel többnyire az együttérzést az érzelmekhez, a bölcsességet pedig az értelemhez
met: „Vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy ki sorolják; ha igazuk volna, akkor e kettő olyan lenne, mint a víz és az olaj: soha
vessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!" (Mt 7,5). Más szóval, a többieket sem elegyedhetne egymással. Pedig a Buddha állítólag igen bölcs, és ugyanak
akkor kezdjük szeretni, ha mi magunk már megvilágosodtunk. kor igen együttérző is volt. Vajon miért?
Ha azonban erőfeszítéssel, akarattal nem késztethetjük magunkat szere '1 hich Nhat Hahn, vietnami zen mester és költő a Manilában dolgozó fiatal
tetre, akkor miképp gyakoroljuk ezt mégis ? Jézus az alábbi történeten keresz utcalányok élettörténeteinek előadásán keresztül mutatta be az együttérzés
tül mutatta be a szeretet művészetét: igazi természetét. Ezek a lányok gyakran a borzasztó szegénység, illetve a sze
gények és a gazdagok jövedelme közti óriási szakadék miatt kényszerülnek az
Az írástudók és a farizeusok akkor egy házasságtörésen ért asszonyt hoztak utcára. A társadalom megvetésétől övezve, állandó szégyenkezésben, rettene
oda és elébe állították: tes körülmények között tengetik életüket. Nhat Hahn így vélekedik róluk:
„Mester, mondták, ezt az asszonyt éppen most érték házasságtörésen.
Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyent meg kell kövezni. Te mit Ha azonban [az utcalányj mélyen magába nézne, és megvizsgálná az egész
mondasz?" Ezzel próbára akarták tenni, hogy aztán vádolhassák. Jézus leha helyzetet, észrevenné, hogy az ő szomorú sora a mások életmódjának a függ
jolt és ujjával írni kezdett a földön. További faggatásukra fölegyenesedett és vénye. Egy jó családból származó „tisztességes lány" mitől olyan büszke? Az
így szólt hozzájuk: utcalánynak azért kell utcalányként tengődnie, mert a „jó család" életmódja
„Aki bűn nélkül van közületek, az vesse rá az első követ!" Aztán újra leha olyan, amilyen. Senkinek sem tiszta a keze közülünk. Senki sem mondhatja,
jolt és tovább írt a földön. Ennek hallatára azok egymás után eltávoztak, hogy nem felelős a kialakult helyzetért. A manilai lány azért olyan, amilyen,
kezdve az idősebbeken, úgyhogy Jézus egyedül maradt az előtte álló mert mi is olyanok vagyunk, amilyenek vagyunk. Ha az utcalány életébe bete
asszonnyal. (Jn 8,3-8*) kintünk, betekintést nyerünk az összes „nem utcalány" éleiébe is. Ha pedig
megnézzük a nem utcalányokat, hogy élnek ők, látjuk az utcalányokat. Min
Jézus itt is éppen zent oktat. Lényegi mondandója világos: a szeretet a valóság den dolog közreműködik a másik létrejöttében. (Peace is Every Slvp, 1992.98.)
látásával kezdődik. H a nem vagyunk képesek őszintén magunkba nézni és be
látni a saját gyarlóságainkat, akkor sosem fogunk tudni megbocsátani mások Csak azért nem érzünk együtt velük, mert nem látunk bele elég mélyen a dol
nak. Ugyanígy, ha nem látjuk magunkban és a többiekben Krisztust, sohasem gok természetébe. Általában lenézzük az utcán csavargókat, a szajhákat és a
fogunk tudni szeretni. A szeretetnek több köze van a látáshoz, mint a cselek társadalom többi „kétes" elemét, mivel nem látjuk mindazokat a bonyolult
véshez. Az utóbbi következik az előbbiből, nem pedig fordítva. A látás nélkü összelüggéseket, amelyek oda juttatták őket, ahol vannak. A prostitúció kivá
li cselekvés tulajdonképpen még veszélyes is lehet, mert csak még több zűrza ló példa: rögtön nyilvánvalóvá válik a jelenség oka, ha megnézzük a kínálati
vart és szenvedést okoz. Jézus szerint „az igazság szabaddá tesz titeket" (Jn keresleti viszonyokat. Honnan származik a prostituáltak java része? A sze
8,32) - ám először meg kell látnunk azt a saját szemünkkel. gény országokból - illetve jómódú országokban a szegény családokból. A
A szeretet nem feltétlenül abban nyilvánul meg, hogy az ember eladja az prostitúció erkölcstelen voltát nyugodtan panaszolhatjuk, de attól még tény,
összes vagyonát, és odaajándékozza a szegényeknek; nem is feltétlenül a kö hogy létrejöttében elsődleges szerepet játszik a szegénység. Hallottunk már
zösségi munkavégzésben. A szeretet művészete azzal kezdődik, hogy az em olyan gazdag lányról, aki ezt az ipart űzi?
ber érzékennyé válik a valóságra. A buddhizmusban Nemes Nyolcrétü Ösvény A Time folyóirat a virágzó szexiparról szóló külön beszámolójában azt írja:
nek nevezik a szabadsághoz vezető utat; ennek első tényezője a helyes szemlé „A szegény nőket és gyermekeket árucikk gyanánt kezelik: az utcán hirdetik,
let. Enélkül minden tett csak még több szenvedést szül. Ha viszont az ember cserélgetik, csempészik őket, alkusznak rájuk, és eladják őket, hogy kivédjék
.íz chhalált - vagy éppen a kegyetlen, ám gyors meggazdagodás fejében" (Sex
IS4 TIZENEGYEDIK FEJEZET A SZERETET 185
for Sale, 1993. június 21.). Ezt az iparágat az emberi kétségbeesés táplálja. Az együttérzés megvalósítása nem olyasmi, amit az ember a saját sikereként
Nem minden strici gazember. Az idézett riport szerint: „Gyakran az apa ül há könyvelhet el. Tágas és roppant nagylelkű valami. Ha az emberben kialakul a
tul a kocsiban, vagy az anya alkusszá ki az árat leányáért. Esetleg még a kisöcs valódi együttérzés, nem is tudja biziosan eldönteni, hogy másokhoz nagylel
is feltűnik egy szivaccsal és egy szappanos vízzel teli vödörrel, hogy plusz öt kű-e, vagy inkább saját magához. Az együttérzés ugyanis az egész környezet
dollárért lemossa a vevő kocsiját." iránt tanúsított nagylelkűség; nincs iránya, nincs benne „nekem" és „nekik".
Az ázsiai szexipar változó szerkezetéből ki lehet olvasni a térség gazdaság Önmagától fennálló, állandó bizalom- és örömteli érzés, mely túláradó bol
történetét. Míg az 1960-as és 70-es években a japán férfiak Taivanra és Dél- dogságtól terhes.
Koreába özönlöttek szervezeti szexutakra, addig manapság inkább Thaiföldet Akaruná (együttérzés) e legmagasabb szinten már nem pusztán különbö
és a Fülöp-szigeteket részesítik előnyben. Az előbbi két ország ugyanis fejlett ző szenvedésekhez vagy emberi léthelyzetekhez kötődik, hanem az összes
ipari hatalommá vált, így az emberek ott már sokkal jobban élnek. Ebből az a lény megváltásán fáradozik. Kiteríti a megvilágosodás térképét az összes ér
roppant egyszerű tanulság, hogy a prostitúció inkább függ a makrogazdaság deklődő elé. (Thera: Lőve ni Buddbism, 10.)
tól és a társadalom vásárlóerejétől, mintsem az emberek libidójától. Sorsát te
hát a bevételkülönbözetek, a városfejlődés és a nemzetközi kereskedelem Jézus kijelentette: „Én vagyok a feltámadás és az élei" (Jn 11,25). Azt is
szerkezete, valamint az anyagi javaknak a társadalom különböző rétegei közti mondta: „Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok" (Jn 8,58). F mondatokkal nem a
eloszlása határozza meg. így hát szó szerint mindnyájan a részesei vagvunk. saját különleges és kizárólagos isteni voltát kívánta hangoztatni, hanem ama
Durva igazságtalanság tehát minden felelősséget az utcalányra hárítani; ez közvetlen meglátását akarta kifejezni, hogy-igen mély és roppant valódi érte
is a bűnbakkeresés tipikus esete. Természetesen ő is tehet róla, hogy az utcára lemben - mindnyájan egy életen és egy sorson osztozunk. Nem az emberiség
került, de mi is legalább annyira hibásak vagyunk ebben. Lelkiismeretünk elal- től való különállására utalt, hanem éppenséggel arra mutatott rá költői mó
tatására kitaláltuk azt a mítoszt, miszerint az utcalány a saját lustaságának és don, ami összeköti őt a bűnözőkkel, az utcalányokkal, az elnyomottakkal és e
erkölcsi romlottságának köszönheti a helyzetét, és minden eszköz rendelke Föld megannyi nyomorult lakójával. Talán csak ebben az „egész környezet
zésére áll, hogy kimásszon belőle, ha akar. Ez jó érv arra, hogy letartóztassák iránt tanúsított" együttérzésben, öröm és fájdalom eme összefonódásában
az ilyen lányokat, de az igazságosságtól meglehetősen távol áll. Talán azért lelhetjük fel igazi megszabadulásunkat - nem mint egyének, hanem mint Isten
nem nézünk szembe szívesen a tényekkel, mert túlságosan fájdalmas lenne a egyetlen, titokzatos Fia.
vagyoneloszlás társadalmunkban fennálló egyenetlenségét, valamint a gyer
mekeink számára ebből következő esélyegyenlőtlenséget firtatni? Jézus az
önelégülteknek azt mondotta: „A vámszedők és a parázna nők megelőznek ti
teket az Isten országában" (Mt 21,31).
Az együttérzés nem jótékonykodás, szánalom vagy jóindulat kérdése. Ab
ból következik, hogy az ember belelát a dolgok összefüggéseibe, észreveszi,
hogy közös világban élünk, amelyben végső soron mindnyájan egy vagyunk.
Amíg nem látjuk meg magunkat az utcalány életében, a sajátunkban pedig az
utcalányt, addig nem tudunk igazán együttérezni a többi emberrel. Azok, aki
ket ócsárolunk és akikre áthárítjuk a felelősséget, örökre idegenek maradnak.
Mi tehát az együttérzés? A szó megmutatja: együtt érezni másokkal, osz
tozni fájdalmukban, felismerve, hogy nem vagyunk függetlenek egymástól.
Furcsa mód, a mások szenvedésében való osztozásból fennkölt öröm is fakad.
Miként D. Brandon írja:
UJ PARADIGMA KEZDETE 187
elixír
mentalisták vagyunk; ugyanis e felfogásban az t ü k r ö z ő d i k , hogy biztonságra,
bizonyosságra, kényelemre és k é s z e n k a p o t t megoldásokra á h í t o z u n k . A fun
damentalista n é z e t ű e m b e r olyan, m i n t a kábítószerfüggő - a m e n n y i b e n egyi
k ü k s e m képes elfogadni a z élet kihívásait. Stanton Peal és Archie Brodsky,
t á r s a d a l o m p s z i c h o l ó g u s o k a k ö v e t k e z ő m ó d o n k ü l ö n b ö z t e t i k m e g a szerete
♦
tet és a függőséget:
ugrani a z ismeretlenbe, megtapasztalni az élet bőségét, elengedni magát, ke A titkos erők tudománya: a parapszichológia
resni az igazságot, a szépséget és a k ö l t é s z e t e t . E helyzet alkotó feszültséget *
e r e d m é n y e z . N e feledjük: a zen n e m k ü z d semmivel, ami a valósághoz t a r t o Mit ígérnek a számunkra a havi horoszkópok?
zik! A t i t o k nyitja az egyensúly. Megszólalnak a titokzatos és megmagyarázhatatlan erők ismerői,
E könyvvel elsősorban az volt a s z á n d é k o m , hogy bevezessem az olvasót az birtokosai: médiumok, gr.ilológusok, parapszichológusok,
tenyérjósok.
élet egységen alapuló s z e m l é l e t é b e , amely értéknek tekinti a b e n n e található
Mit adhat a nyugati ember számára a jóga?
feszültségeket, megbecsüli árnyoldalait, nehézségeit lehetőségeknek tekinti,
az emberi gyarlóságokban pedig a tökéletesség magasabb formáját fedezi fel, Híres emberek, neves személyiségek horoszkópjai.
mivel ezek teszik lehetővé a továbblépést. E megközelítés nem az élet t ö k é l e
tes uralását tűzi ki célul, mivel felismeri, hogy ez teljes képtelenség. Meghagy *
ja b e n n e a p a r a d o x o n o k és a rejtélyek lehetőségét, sőt ezeket szépnek t e k i n t i .
Jóllehet n e m ígér biztonságot, s e m „megváltást" - azaz gyors megoldást —, de Kérésre 1 db ingyen példányt adunk, illetve küldünk.
utat kínál arra, hogy ö n m a g u n k felfedezésén keresztül tovább fejlődjünk. Elza Cím: Elixír Könyvesbolt
zen lényege. 1138 Budapest, Révész u. 2/c.
M i k é n t a zen követői m o n d j á k , m i n d e n befejezés új kezdet. Remélem, e Tel/Fax: I40-056Ö
k ö n y v befejezésével az olvasó számára is ú|ra k e z d ő d i k valami: új paradigmára *
lel a Szentírás olvasásához, ú|ra tudja értékelni Jézus tanításainak mélységét, a Keresse az újságárusoknál minden hó elején!
világ szellemi hagyományainak egységét is új szemmel látja, és - mindenekfe
lett - félelem nélkül, azaz s z e r e t e t t e l vág neki a z éleinek!