VickinekJ Melissa,n,akJ Cameronnak es [amme-nak ~ Allan Pease

Gabriele-neh ))sok - rengeteg" szeretettel ,es szuleimnek -~ Alan Garner

Koszonetet szeretnenk mondani mindazoknak, akik kozvetlenul vagy kozverve hozzajarultak e konyv rnegszuletesehez.

Nevsoruk a kovetkezo: . .

Dr. Gerald Kranzler, Richard Otton, dr. Susan Glaser, David. es Jan

Goodwin, Arlene Antoncff Chris Corck, David Rose, Matthew Braund, Elliot Frohman, Peter Opie, Gay Huber, Sam es Susan Coope~, Ste~e Tokoly, I~obWinch,. Ian McKillop, dr. Waldo Phelps, Gary Goldstel~, Jack Curtis, Jack es Myra Moskowitz, Rob Ed.n10~ds} John ~ooke, Delta Mills, Sue Branningan, George Manning" Ray Pease, Craig Chapman, Ray Raines, Gabriele Wulser, J acqueline Kent, Vicki Pease

Bevczetes

I ,

II '

I,

I '

'. .

Tizcd ik kiadas

Nekiink vaI6sz1nuleg minden heten tobb alkalmunk van szerne .. lyes erintkezesre idegenekkel, szornszedokkal, baratokkal, csaladtagokkal, gyerekekkel esmunkatarsakkal, mint kozepkori o.seink .. nck egy eleten at. Mindezekre az interakciokra azonban majdnem

1· k I I. 1 k· "k' l' 'I: "I

ugyano yan kepzest sapunk, mmt 0-' -_- azaz gya:eoratl ag SelTI-

milyet,

Mikozben felnoviink, a felnottek megtanitanak minket olvasni, irni, osszeadni es kivonni, Segltsegukkel, javitgarasaik nyornan

_., · le . ..... k r . k'·· k : k I.. . I k .k A·' r . I I • 1 I I •

ural eszun ezexne, a . eszsege, nck. tarsatgasi scszseg VlSZ011t

mar mas lapra tartozik, Arra rnegtanitottak minket, hogyan kell helycscn kiejteni a szavakat, es hogyan kell ezeket mondatokka rendezni, de soha. senki sem tanitott Ineg arra, hogyan kommunik£ljunk hatekonyan az ernberekkel. Amikor ebben hibaztunk,

--", tattak . he . h'· .. ik h 1 .. 'hOb' I •

nem rnutatta ..... meg, ,: ogyan ." OZZU,I,C eiyre a •• 1 _at -, meg annyit

sem mondtak, hogy egyaltalan javitanunk kellene valamin. Ennek kovetkezteben sok ernberrel talalkoztunk, akiknem kedveltck Ineg minket annyira, amennyire megkedve1hettek volna, vagy egy-

c- ~ /1 fak I. 'I' h - ..... k I . I. l If. I k A" .. l' .

szeruen . aepne _ agyta <, es mas tarsasag utan nezte ..... rcr. uz eti

eletben az iizlettarsaink vagy az uzletfeleink inkabb valaki massal kotottek iizletet -. olyasvalakivel, akinek ta,rsasagaban feszteleniil

I 'k' k

erezte .. , magu· .'. at.

Ez az elmerrykorantsem ritka, slit. Ez a normalis. A kommuni .. kaci6 es a pszicho16gia kutat6i szerinr a legtobb ember egesz eletc

A forditas alapjaul szolgalo kiadas.

Allan Pease-Alan Garner: Talk Language. How to Use Conversation for Profit and Pleasure, Simon and Schuster 'Ltd."

London, 1989

Fordltotta: Daczer Eva

ISSN 0865-0705

Szovcg © 1985 Allan Pease, Alan Garner Illusztracio © 1991 Molnar Gabriella

,r"

Hungarian translation @' 1991 Daczcr Eva . _ .

Magyar kiadas © 1991 ~ 1992) 1993, 1994, 1995, 1996, '1997, '1999~ 20'02

. Park I{onyvkiad6, Budapest

S zcrkesztcctc: Fcnyvcs Katalin

M 11szaki s:zcrkcszt6: Sza ba dos Erzsebct

3

soran tovabbra is nagyon sokat elkovet azokbol az egyszeru hibakbol, amelyeket mar gyermekkoraban elkovetett. Nagyon kevesen tudunk olyan jal kapcsolatokat teremteni masokkal, baratainkka tenni ismeroseinket, vagy melegebbe tenni hosszu tavu kapcsolatainkat, ahogyan tudhatnank.

A kutatasok mar azonositottak neh iny olyan kulonleges keszseget, amelyek letfontossaguak ahhoz, hogy szemelyisegunk hatekonyan ervenyesuljon, megis keyes ember fejleszti ki teljesen oketo Pedig az is kideriilt mar, hogy ezeket a keszsegeket viszonylag rovid ido alatt meg lehet tanulni. Am ezek a felisrneresek sajnalatos modon foleg a tudornanyos foly6iratok kozlernenyeiben lapulnak, es a sz6ban forgo keszsegeket csak igen korlatozott szamu tanar oktatja.

Ez a konyv kec tanfolyamot egyesit. Mindkettcnek az a celja, hogy betoltse ezt a hezagot. es erdekes, kozvetlen es egyszer{l modon mindenkit megtanitson a szukseges tarsalgasi keszsegekre. Alan Garner Eszak-Amerikaban kidolgozta a maga Tanuljon tdrsalogni! A nagyobb tdrsadalmi hatikonysdg oktatdsa cirnf tanfolyamat, melyb61 emberek tizezreit tanito oldeveles oktatok egesz halozata fejlodiitt ki az Egyesiilt Allamokban.

Ausztraliaban Allan Pease dolgozta ki a maga tanlolyamat (A szemtol szembeni taldlkozdsok techniledJa is stratigidja), amellyel megtanitja az embereket arra, hogyan hasznaljak fel az uzleti elctben szobeli (verbalis] es nem szobeli (nem verbalis) keszsegeiket a rabeszelesben, az ejadasban, a targyalasok es a megbeszelesek soran,

Sok fejton!s es vita utan e ker tanfolyam otvozetebol sziiletett ez a konyv, Egy-egy tanfolyam rendszerint nehany napig vagy hetig tart, ami a reszrvevoknek boseges alkalmat nyujt arra, hogy e keszsegeket begyakoroljak es eletukbe beepitsek. Egy konyvet viszont le lehet tenni vagy ellehet felejteni, Ahogy attol meg nem lesziink kepzettebb siel5k, ha elolvasunk egy konyvet a slelesr51, es pusztan csak egy body-building konyv elolvasasatol nem sokat javul az izomtonusunk, az sem fog sokat javitani tarsalgasi keszsegunkon, ha egyszeruen clolvassuk ezt a konyvet. Ahhoz nagy elszantsaggal

4

1",11 «lvasni, es so kat kell gyakorolni, kitartoan es elszantan. Azt ja\·.I,.oljuk, hogy az olvaso ne olvasson el egyszerre egy fejezetnel iIIIJI)l..'t, s mihelyt megtanulta, tiistent kezdje el alkalmazni az egyes 1\,'· -, "1.::;cgeket.

(.:1 vezettel irtuk ezt a konyvet, es tudjuk, az olvasot is Ieikesiteni I( 'I~i;' minden Iathato javulas, amit mindennapi eleteben erezni fog, ,,I,, 'fiY tarsadalmi hatekonysaga egyre no.

Allan Pease Alan Garner

1. A metanyelv, avagy hogyan olvassunk a sorok kozott?

A 'Iestbeszed - Hogyan olvassunk mdso]: gondolataiban a gesztusaikb61? dmli konyveben Allan Pease gyakorlati utrnutatot adott egy viszonylag fcldcrfrctlcn terulctrcl: a test jelzeseirol, illctvc ezeknek az ernberek magatartasival va16 kapcsolatairol. Mint leszogezte, a kutatok altalaban egyetertenek abban, hogy a szemtol szembeni kommunikacio 60-80 szazalcka nem verbalis csatornakon folyik, es csak a fennmarad6 20-40 szazalek a szobeli es hangszfn csatornakon. Ebben a fejezetben egy szinte teljesen elhanyagolt teriiletet fogunk megvizsgalni, a metanyelvet - azokat a szavakat es frazisokat, amelyek fenyt derithetnek a mogottuk rejlo szandekra, A testbeszedbez hason16an a metanyelv is Ielkeithet "osztonos megerzeseket", felebresztheri az "intuici6nkat", a "hatodik erzckiinket", a "spurunkat", hogy a m.isik nem azt gondolja, amit mend. Bar ez az interperszonalis (szernelyek kozotti) kommunikacionak meg kisse hornalyos teriilete, Ebben a fejezetben megkisereljtik szamas olyan alapveto 5Z0, n-azis es kifejezes leegyszerusitcscr, arnelyet. a legtobben bizonyos iizenetek kozvetitesere hasznalnak, ugyanakkor megprobaljuk elkerulni a tulzott egyszerusiresr ezen a bonyolult es osszetett teriileten. Az itt bemutatott szavak es frazisok legnagyobb reszet a legtobb ember felismeri es alkalmazza, de nagyon keyes az olyan metaszo - ha akad egyaltalan ilyen -, amelyet tudatosan ertelmezne a mogorte rejlo va16di jelentes fcldcrfrcsc celjabol.

Forditds

Nehezen tudjuk eladni Csunya

Nagyon kicsi Szegenyes

Lepusztulr rom

Messze az uzletektol es iskolakt61

Teljesen jellegtelen ingatlan Apr6cska hall, kicsiny nappali, 3 haloszoba gardr6b nelktil es frissen festett konyha

A busz ket meterre all meg a bejarattol

Nyugatra nez

Nines udvar

Kinn a vece meg a mos6konyha Egy vagyonba keriil rendbe hozni

o rrfacsar6 a halszag

A Macquarie ertelmezo szotar a kovetkezokeppen hatarozza 11H').'.:l metanyelvet: "alyan nyelv, amely maskent k6dolja a gondol.uokat, mint a rerrneszetes nyelv". Mas szoval tehat a metanyelv a nvclvben rejtozkodo nyelv. Mindnyajan acsorogtunk mar kiszol- 1, •. il.isra varva az aruhazi pultnal, hogy aztan az elad6 a kovetkezekil'pen udvozoljon minket: "Ide tetszik varni?" Metanyelvre lefor- 111l.V;,1 ez azt jelenti: "Tenyleg muszaj most zavarnia engem?", tudat .il.u.t ez az a jelentes, amelyet erzekeliink.

A z ingatlanhirdetesek gyakran hasznalnak metanyelvet, hogy I, (v:\natosabbnak tiintessek fel a kinalt ingatlant. fme nehany pel,1:1, a va16di jelentesiikkel egyutt:

Metanyelv

l:gyediilaJl6 vasarlasi alkalom (':rdekes

Optimalis helykihasznalasu . Ianyahaz-srilusu

Nagy lehetosegeket kinalo Exkluziv, csondes hely

Rendkivi.il keresett ingatlan Tagas hall, otthonos nappali, harorn haloszoba es modern konyha

Kozlekedes a kapunal

Fenyes, napos

Konnycn karbantarthato udvar Szamos eredeti vonasa van Barkacsoloknak idealis

Pompas a kilatas a kikotore!

Meta-bosszant6k

A legbosszant6bb metaszavak es Irazisok koze tartozik peldaul a "euclja", a "valahogy" vagy a "hogy is rnondjam". Ezek az alattomas Irazisok a tarsadalorn kcvcsbe jomod» es miivelt tagjai kozott gyakoribbak, gyakran hallhatjuk okel a telefonhivasos rediomusorokban is.

fme egy tipikus pelda: a radiomiisor arra buzditja a hallgat6it, hogy telefonaljanak es besze!gessenek szernelyes vagy aktualis temakrol. A rmisort vasarnap estenkenr adjak, es egy kozisrnert pap vezeti, Gyakran relefonai tanacsot kerve egy-egy fiatal, tizeneves [any; aki rajatt, hogy terhes, es nem tudja megtalalni a gyerek apjat, Ahelyett, hogy a lany azr mondan.i: "Terhes vagyok, mit csinaljak?", a beszelgetes rendszerint a kovcckczo sernat koveti:

TELEFONALO: Elmentem a diszk6ba egy fiuval, es most. .. tudja! PAP: Neill, nem tudom.

TELEFONALO: Hit, aztan Iolvitt a !akasara, es aztan megcs6kolt, es aztan valahogy ... hac .. tudja!

PAP: Nern, nem tudom. Pontosan mi is torrent?

TELEFONALO: Hat, miutan megcs6kolt, tudja, valahogy .. tudja ... es most ugy ... valahogy ... hogy is mondjam ... tudja ... es nem tudom mit csinaljak.

A larry a mondat vegen folernelre a harigjat, a hallgat6k pedig torhettek a fejiiker: most kerdezerr vagy kijelentett valarnit, egyaltalim, befejezre-e a mondokajat. Elismerem, a beszelgeresnek ez a csokott Iormaja inkabb vegletes, mint 8JtaLinos, es a "tudja" fnizist hangsulyozza, ami mindig arra rnutat, hogy a besze15 nem bizros abban, arnit mond, es ana oszrokcli a hallgatot, hogy megerteset az "aha, aha" klisevel jelezze.

A "tudja" azert annyira bosszanro, mert a maga modjin azt mondja: "Tudom, hogy nem fejezem ki magam vilagosan, de maga van olyan intelligens, hogy tudja, mit is akarok mondani." A "vaIarni", a "valahogy" es a "hogy is mondjam'tbocsanatot kernek, arniert a beszei5 nem ismeri a helyes szot,

Mire j6 a metanyelv?

1 1.1 ,I metanyelv minden elernet szamfizncnk a hetkoznapi beszel- 1',I'l\'..,ckbol, akkor a mondokank rovid, metszo es lenyegre toro II'IIIIC, es ugy ninne, mintha gorombak es durvik lennenk es mit "1",1 iudnank egymasrol. A metanyelv erryhiti a csapasckat, amelvck ct egyrnasnak osztogatunk, modot ad a titkos manipulalasra, ,:" k icmc.i az erenyeinket, vagy szelepet nyit egy sor erzelernnek, ,,,,'·Ik'il, hogy otrornban gorornbak lennenk. Ket idegen talalkoza., l« rr a tarsalgasi frazisokbol, kerdesekbol, kozhelyekbol es kije- 1,'''Lesekbol a1l6 szertartas idot ad annak Ioloecslesere, hogy kozruk valamifelc kapcsolat, A szertartas rendszerint kezdodik, hogy "Hogy van?", ez rendszerint kivaltja a "ReIIICkLil" kliset, amire a kerdczf azza1- vagy valami hason16valv,118.sz01, hogy "Grammel hallorn". Ez a nyitoszertartas annyira hcgyakorlott folyamat, hogy ha a "Hogy van!" kerdesre az a val.isz: "Most halt meg az anyam", gyakran arra is az "Orommel hallorn" kovetkezik. A bucsuszertartas is hasonl6 ehhez, legalralanosabb forrnulaja a "viszlat". Akkor mondjuk, bogy "Orulok, hogy Illegismerhettem", amikor a jovoben nem szandekozunk fenntarI ani a kapcsolatot.

A metanyelv konnyen felismerhetove teszi az eloiteleteket.

Hanvszor talalkozunk nyilvanos illemhelyeken a kovetkezo feliratokkal: "Ferfiak" es "Holgyek". Ez eloltelerer arul el a ferfiakkal szemben, men arra utal, hogy a ferfiak nem urak vagy "llriemberek", vagy elfogultsagot sugall a nok irant, mert mig a ferfiak ferfiak, a nok holgyek. A metanyelv mindeniitt jelen van; nemcsak fontos szerepet jatszik a kapesolatok kialakitasaban, hanem a testbeszedhez hasonl6an olyan eszkoz, amelyet j61 felhasznalhatunk a masik ember va16di szandekanak kiismcrcscrc.

A legtobb ferfi tudja peldaul, hogy ba egy holgy azt mondja "Nem", az azt jelenti: "Talan", es ha azt mondja "Tabn", ugy erti:

"Igen", de ha azt mondja: "Igen", akkor nem urino. Ez a regi vice j61 illusztralja, hogy amit mondunk, nem jelenti szuksegkeppen azt, amit mondani akarunk,

9

Minden uj nernzedek eleteben uj metaszavak jelennek meg, mikozben a regiek kikopnak a hasznalatbo]. Angol nyelvteriileren az 1920-as es az 1940-es evck kozott a "kifejezetten" es a .valami ilyesmi" angol megfeleloi voltak a legnepszenibb metaszavak. A "kifejezetten" -t a jelzok hangsulyozasara hasznaltak - peldaul: "Maga kifejezetren korrckt." Ez a tulhangsulyozas gyanut ebreszthet a beszeto szandekair illetcen; va16sz1nuleg azert erzi szukseget a tulzasnak, mert nem bizik a szavai hihetosegeben. A "valami ilyesmi" mentegetozes volt az esetleges helytelen szohasznalatert, a modern angolsagban a "ha ugy tetszik" megfeleloje Iepett a helyebe, mig a "kifejezetten"-t kiszorirorta a "tulajdonkeppen". Ha valaki azt mondja: "Tulajdonkeppen nem crtck egyet magaval", nyugodtan valaszolharjuk fa: "Tulajdonkeppen futyiiiok ra."

Ahogy kozeledunk a huszadik szazad vegehez, az uzleti eletben is egyre terjed a metanyelv hasznalata, Szaz evvel ezclott a munkaad6 kirughatta az alkalmazottj.it, es rakiabalhatorr: "Pusztulj innen, te lusta diszn6!", de a szakszervezetek es mas tesniletek nyomasa ezt a m6dszert kizarta, igy eloterbe keriilr a metanyelv. Napjainkban a lusta alkalmazott egy vallalari kiirlevelet kap, amely nagyjab61 igy sz61: "A vallalat export-fcoszralyanak atfog6 ujjaszervezese kovetkezteben az alkalmazottak hasznara es a vallalat javara szuksegesse valt a belyegnyaloi es kave£ozoi munkakorok osszevonasa, Joe Bloggs belyegnyalo csoportvezeto ugy dontott, hogy Iernond a tisztsegerol, es a szabad piacon keres alkalmaztatast, ahol kepzettsege minden bizonnyal kitllno poziciot biztosit majd szam.ira." Ez meg mindig azt jelenti, bogy "Pusztulj innen, te lusta diszn6!", de a metanyelv hasznalata elfogadhat6bb a tobbi alkalmazott szamara es fekcn tartja a szakszervezeteket.

Nem a szo szamit

Onmagukban a puszta szavak egyaltalan nem, vagy csak nagyon keves emocionalis iizenetet hordoznak. Hason16an a szamit6gep kepernyojen megjeleno szavakhoz, csak tenyeket es inforrnaciokai

10

'III dg;'t1tatnak. A szemtol szemben folytatott ceszelgetesben a sza- 1',lk maximalis hatasa mindossze 7 szazalek. Amikor a szavakat leil iuk , clvesztik erzelmi tartalmukat; konnyu belatni, hogy egy tar- 1·.I,.d')termi jegyzokiinyv rnikent juttathat bortonbe egy artatlan 1·'III)crt. A tenyleges igazsag az iisszefiiggesek, a koriilmenyek es a ,./I'lllclsznalat rnegerteseben rejlik.

H,bol kovetkezik, hogy sokkal tobb vitat robbantanak ki az ('I',yes kerdesek, ha a nyomtatott sajtoban jelennek meg, mint ha h.umely mas kozlesformaban: radioban vagy teveben, mivel az 01- V,ISO .ndividualisan es szemelyesen ertelmezi a szavakat. Amit az !'f~y.ik ember igy olvas, azt egy masik nem szuksegkeppen ertelme/,j ugyanugy. Allan Pease erre akkor joct ra, arnikor heteves Cameron I ;.1 a nagymarnajanal toltotte a szimidot. A legtobb heteves fiuhoz hason16an 0 is "cslmya" szot

tanult az iskolaban, es a nagymama jelenleteben is hasznalta oketo Nagyanyja elhatarozta, hogy

erelyes lesz, es ezt nem turi el.

NAGY MAMA: Cameron, van ket szo, arnelyeker en nem akarok hallani ebben a hazban. Az egyik a "szar", a masik a "baszd meg". CAMERON: Oke, nagyi. Mi az a ket sz6?

Cameron azt hirte, a nagymamaja ket meghatarozott sz6t tilton meg neki, es mivel az idos holgy az "en nem" es az "ebben" szavakra helyezte a hangsulyt, az iizenetet ugy dek6dolta, hogy nyugodtan hasznalhatja a kerdeses szavakat, ha a nagymamaja nem hallja 6ket abban a meghatarozott h.izban. Mindenutt masutt tovabbra is hasznalta ezeket, a nagyanyja jelenleteben viszont csak akkor, ha valahol mas'utt voltak, jme egy klasszikus peldaja annak, ~ogyan v/ezethet feszultsegekhez a szavak teves hasznalata es felreertelmezese.

A szavak es az erzelmi kot6des

A birtokos viszonyban ernlitett szavak a besze16 erzelmi kot6deset jelzik az i11et6 szavak targyahoz. Pcldau. "a Ielesegem" erzelrni korodest mutat, mig "az asszony", ami a feleseget [arggya valtoztatja, tagadja ezt az erzelrni korodest, sot megvetesre vagy ellensegessegre vall. "A fonokom" erzelmi kapcsolarra utal a fonokkel mig az a fonak" eltavolir tole. "Hazamnak sulyos penziigyi nehe'zsegei va'~nak" melyseges aggodalmat jelez a problema miatt, ezzel szemben az "Ausztdlianak sulyos penziigyi nehezsege: vannak" azt mondja, hogy l,ez az 6 gondjuk, nem az enyern".

A "neki" es » vele" szavak jelzik az ernberek kozotti dvolsagot.

Ha valaki "nekUnk" beszel, azzal eltavolit minket magat61, es valoszfniileg azt jelenti, hogy az illetS "r61unk" fog beszelni. A "neki" szcnak olyan eros ernocionalis felhangjai vannak, hogy arnikor ezt a frazist hasznaljuk: "j61 megmondtam neb", akkor letolasra gondolunk. Ha viszont , vclc" beszelunk, az arra ural, hogy egyiittesen kornmunikaltunk, es a beszelgetesunknek lesz is valami eredrnenye. Ha azr mondjuk valakinek, hogy van valami mondanivalonk "neki", akkor ez alighanem gatat fog emelni kettonk koze. Nagyobb az eselye, hogy ra tudjuk venni az egyuttmdkodesre, ha "vele" akarunk beszelni.

12

Nernregiben targyaJas kozben valaki a megbeszeJes befejezesevel lcnyegetozott, es azt mondta: "Akkor majd rnindegyikunk megy ;1 maga utjan." Ezt a frazist szerelmesek szokrak hasznalni szakitaskor, nem komoly uzletemberek. Ez raebresztette a masik tarhya16 felet, hogy partnere szemelyes vagy cmocionalis kotodest crez iranta, Erre 0 is megvaltoztatra drgyahlsi poziciojat: a szemelytelen penziigyi megkozeHtesrol attert a szernelyes alapu tarbyalasra, ami be is valt. A targyabsokat kolcsonos megelegedesre zartak le.

Melyik szora esik a hangsulyr

Ha egy mondatban minden egyes szoriak megvaltoztatjuk a hangsulyat, azzal teljesen megvaltozr arhatjuk a mondat jelenteset, 01- vassuk el az alabb kovetkezo mondarokat, a hangsulyt mindig a dolt betiouel szedett szavakra helyezve, es figyeljuk meg, hogyan valtozik a jelentesuk.

.Nekem kell elfogadnom ezt az allast." (In/eabb nekem, mint neked.)

"Nekem el kell fogadnom ezt az allasr." (Nines mas va!asztasom.) "N ekern el kell [ogadnom ezt az allast." (Inkabb el kell [ogadnom,

mintsern leritizdlnom vagy elutasitanom')

"Nekern el ke11 fogadnom ezt az auast." (Es nern egy mdsileat.} "Nekem el kell fogadnom ezt az allast." (Megvetem.)

Ez a pelda mutatja, hogy kiilonbozo szavakat hangsulyozva manipulalni lehet, hogy mit hallanak az ernberek, es azt is, hogyan lehet az lljsagban olvasottakat tevesen ertelrnezni.

Tegyuk fel valakinek a kovctkezo kerdest a dolt betiivel szedett szavakat hangsUlyozva, es figyeljiik meg a valaszt: "Hany allatot vitt fel Mozes minden [ajtah6! a barkara?" Legtobben erre szarnszeru valaszt adnak, es akik gondolkodnak is a kerdesen, rendszerint azt valaszoljak: "kettot". A valasz pedig valojaban az, hogy egyet se. Nem M6zesnek volt barkija, hanern Noenak. Arnikor azt hangsulyozzuk, hogy "minden fajtabol", mas valaszt kapunk,

13

mintha a "M6zest" hangsulyoznank, hiszen akkor a triikk nyilvanvalo lenne.

Ime egy masik peds: "Mikor kczdodon a tortcnelernben Ausztcilia ,A'-val es a vegzodott ,V'-vel?" A valasz az, hogy "mindig", mert az "Ausztralia" mindig "A"-val kezdodotr, a "vegzodott" sz6 pedig mindig "V"-vel. Ha az "Ausztcilia.t" hangsulyozzuk, beugratjuk a valaszolor, aki rosszul valaszol.

Ahogyan a hallgat6t manipulalni lehet, hogy elore meghatarozott valaszt adjon egy kerdesre, mindennapi beszelgeteseink j6 reszenek is elore meghatarozott celja, hogy manipulaljuk hallgat6nkat, ami gyakran nem tudatos. Most azt vizsgaljuk meg, hogyan megy vegbe,

Ahogy az emberek ismetlodo, bosszant6 szokasokat vesznek fel a testbeszediikben, ugyanugy hasznalnak kliseknek nevezett elcsepelt os megkopott frazisokar is, arnelyek vagy veget vetnek a rarsalgasnak, vagy arra buzdftjak hallgat6jukat, hogy 0 is egy klisevel hozakodjon elo. A klisek elorecsomagolt szavak es szolasok, Fantaziatlan emberek hasznaljak oket, vagy azok, akik lustak ahhoz, hogy erzekletesen Irjanak le egy szituaciot. (A lapos kozhelyek es a magukt61 ertetodo igazsagck a kiisek mas fajtai.)

A klisek hasznos kulcsokar szoigaltathatnak a beszelo gondolataihoz. A "mellesleg" peldaul afEde bocsanatkcres val ami lenyegtelen dologerr, es angol megfeleloje egyike a leggyakrabban hasznalr kiiseknek a modern angolsagban. A "mellesleg" tiibb format olthet, koztuk olyanokat, mint az "errol jut eszernbe", a "mielott elfelejtenem" es az "eppen azon tortern a fejemet". Mindig az a szandek rejlik mogottuk, hogy csokkentsek annak a jelentoseget, amit a beszelo mondani akar, Peldaul: "Kiisz, hogy kolcscnadra a kocsijat - mellesleg mindig be volt horpadva a lokharitoja?" Ebben az esetben a "mellesleg" annak a tenynek az elrejteset szolgalja, bogy a mondanival6 legfontosabb rcszc a behorpadt lokharirora vonatkoz6 kerdes,

14

1\ .. 11 IC"I lcsleg" felhivja ra a figyelmiinket, bogy az utana kovetkeII ~/.IV,lk alkotjak majd a kijelentes kulcsfontossigu reszet,

1<1111111, igazan nagyra becsuljuk a programon vegzett rnunkadat, "'1,.\., "I jC\1 dolgoztal. Mellesleg az egybetes szabadsagodat a jiivo 1'''''.'1'1".1 kell balasztanod."

~'III icgyunk a klisek ellen, ha magunk is hajlamosak vagyunk 1t,1"!'l.ilni ezeket? Legjobb, ha teljesen toroliiik oket a szotarunk- 1111,1. 11:1 ez nehezunkre esik, modositsuk oket, alakitsuk at humo- 11",1,1, .rmi a hallgat6 szamara meg iidlto is lehet. Peldaul ott van a .. I, d,l, ma egy vereb, mint holnap egy tuzok." klise ~ ezt atalakit- 11.'II"k arra, hogy "Jobb ma egy tuzok, mint holnap egy vereb", I),· h" nyitva akarjuk tartani a beszelgetest, legjobb, ha teljesen ~l/.rllllUZzLik a kliseket, a maguktol ertetodo igazs<1.gokat es a kozhelvokct, os begyakoroljuk a fantaziadusabb gondolkodast. Eleinte ez lit" III konny{i, de sokat fog emelni rarsalgasunk szlnvonalan.

Metanyelvi egyszavasok

v i"lsgaljunk meg most nehanyat azok kozul a legaltalanosabban I ,,,,malt metaszavak kozul, amelyek azt jelzik, hogy valaki alighancrn megprobalja alcazni az igazsagot, vagy felre akar vezetni minkct. A "becssz6ra", ;: ",oszinte,n", a~, "oszint~n :z?lv~" mind arra ntutat, hogy a beszelo eppenseggel joval kevesbe oszinte vagy be(sLdetes, mint ahogy allitja. A j6 megfigyelok osztonszenien deko.loljak ezeket a szavakat, es az a "spurjuk" tamad, hogy a beszelf megprobalja atrazn: oketo Pcldaul: "Oszinten szolva, ez a legjobb aj<l.nlat, amit tehetek" -lefordltva azt jelenti: "Nem ez a legjobb aj,\nlatom, de hatha elhiszed." Az, hogy "szeretlek" nihetobb, mint az, hogy "becssz6ra szeretlek", A "ketsegkiviil" okot ad a ketkedesre, a "nem ketseges" mar egesz hatarozottan ketelyt cbreszt,

Sok ember ben kialakult az effele szavak hasznalatanak szokasa, Gyakran oszinte kijelentesek bevezetojeul hasznaljak ezeket, ami azzal a karos hatassal jarhat, bogy a kijelentes nem tfinik igaznak.

15

K' de ··1 barata 1· k . k I '1" k

erezzu { meg oaratainkat, rokonamxat es munkatarsain tat,

hogy eszrevettek .. e valamelyiket ezekkozul a metaszavak kozlil a

b I'd" 1 b I ha j (... . I ! '1/) kk k di h k .. d

.eszecunkoen, es na 1gen.aml vaioszinu), axkor xezajux majo

megerteni, miert nem kepesek egyes ernberek kettcnk kapcsolata-

ban rr b'l "b: .... k A k' .... :H I. ""k/d·l l' 'kl

. an meg'lzlliennun " .. , >z "oet es az "lgaZter ese{ raeny ..

szeritik a hallgat6t, hogy egyetertsen a beszel6 nezopol1tjavat "Egyetert ezzel, igaz?" ~_ halljuk, es a hallgat6 kenytelen a Inaga re-

i III .. ·1 'I . 1 ' h '" r h · j iik I

szero IS azza va aSZO.111,ogy "lgaz , Ineg na ne1111S ert szukseg ..

k 'b·· j l' II 1 E . . .... ,-' b k / , I irul I eppen egyet a esze over.. z az "lgaZ( egyen .etseget aru. e

r I' II 1'" h h 11 I k I b f dn I • I' , I"

areio IS, .ogy a na gato Irepes-'e erogaorn es vuagosan megertern

o "l· ,

azt, amlXO . szo van,.

A 1"·' .. I .. kovetl II .. , . k · l' II t I k ··k

",csai:\:. szot az utana kovet ;{ezo szavak jelentosegene .. cso'. - I

kentesere hasznaljak. "Csak at percet rabolok el az id8dbol",.

d ll· · d II j 1· 1 t l' 1· .. k k ·1· l' j d /

mon Ja c az ioopocsekoiou, vaiarmnr azok, akus egy orat szan e-

koznak elvenni az idonkbol, mig az "ot percig hallgass meg" hata-

. b· b I hih f;tbb A· k" I k '1 .11· I'k h

rozottat ". es .. 1 etoob, , "csa," szot csa. arra aaszna J ak, .' ogy a

i. II d 1· hI! k I Ih! I 'I k II 1 k·· k I

ountu atu sat eny rtsek, es einantsak a keuemet en kovetkezrne ...

·k· N· . "b '1d I 1 b ! II" .I k

nyeket ..... emreglen pel au egy anyaezarta a csecsernojet a ,0-

. b . I b I I I . A· B C··b A' h·!1 r 'kl ' .' 0 C 1

csioa, amlgevasaro .t az .r .. ·'~Ien omerseet 35 ...•.. ' volt, a

b b .' 11 . . r d h I~ . I k .. I . h ~ ... · I a .. a. sajna atos rna. ton ··.ogutat .apott es n1eg' alt. Az anya a sajto

k; d I • . . 'I 1· C· I I • I'· 1 " A' k' I

er eserre azt va aszorta: ,,' .. sa xnz p'erclg vo .tarn e.. . ... "c:sa.', szo-

10/ kan Ielr .' ... ! karh ... r 1'1 . , .. nd

va JOCS ran tetmentettc magat a karnozratas aroi, Ha aztmon ta

~ T' b " . b II d k h 1

vO.lina:' " .. 1Z percre menten11'-e ,azuntu atosna .. angzott vona,

I ! I' 1· I 11 I k 1 .r '} 1· II 1 'I I ('. . 1 ·b· I

es su yosan e Ite te, vo_na a re!e oten.segeert.An1etanye v_ ·en "tlZ

B d' h I 1· d' It I • 1""1 1 hI" h· I

p,erc ren',szerlnt megatarozat an loegyseget Jeo ,va alOJllSZ

es hatvan perc kozott.)

A ",csak '9,9 5 dollar'~ vagy "csak 40 dolhir e161eg" arr6l igyekszik

.II • h Tl I 'I' I h f' 1 I I I' I

meggyozDla.aL.gatot vagy az 0 vasot,. ·ogy a. e szamltott ar Jeen-

. 'k 1 A'· I' ·k b . k"'· . 'k"" 1 k·

te,teen..2 "en IS csa~ erner vagyo.. anna a JelBzava, at nem

ak.arja. vallaini a felelosseget a bak16v.es,eiert; a "csak meg akartam

d·, k d h lIn f' 'I' k 1 II! · k' k

mon, an! ne, e, ogy szeretle~ ,a .. e en. szere .. mes a caJ a,. a. 1ne .

ki kellene ill 0 ndania" h 0 gy "szeretlek"·.

Valahanyszor azt halljuk" hogy valaki "csak" -ot hasznal) at kell

d· 1 k ". / l b f 1· ·1'1' 1/ •• kk · 1 £ !

gon.o nun :, ffilert pro la Ja az l..eto CSOIe.ntenl anna:{' ontossa-

I • d· A I b k k 'I· I 'b· . h

gat, amit man. ··zert-e, mert az. em ere ne·. a. ta a: an nInes 02-

16

'lk h . k' . di I k ." I' . ibar I... . k . ~ ,r

I i I d I zrurnu 1 "ogy,'ln10nlJa., amrt va ojacan ereznci .. : vagy

II. ;1[1, ~ osan pr6baln~k becsapni minket? A felelosseget probaljak ~I~ I I H II] i? A valaszt megadhatja a "csak" alapos vizsgalata abban az

1 1,1 i,'lggesben, amelyben elofordul.

1\ ,lllcbpr6baIom" szot olyan emberek hasznaljak, akik rendsze ...

II II'~ ~ .~ 1 ulteljesitenek vagy kudarcra hajlamosak, J 6 elate bejelentik I h\ hogy esetleg nem fognak boldogulni a. feladattal, sot, szamita- 111111111 'l'1\~ hogy kudarcot fognak vallani. Amikor megkernek valakit

, 1 1 f 1 d I I Ii. 1 di . I bl

11'1 v II H H1yO u t lie a at e vegzesere, eset ·.eg azt rnonoj a, ,:,megproa-

. "} lik" ,., · 1 . '

II Ill" vagy "lnegteszem, arm to em teli, ." _, ami ugyanazt Je enti,

. . .' II . . 1 .. If' k d .... 1 ., k k . f . . .. I . k '1'

I I 1'1 mine a ketto a koze .goku arcot jeizr, Ezel a I urcjczesej e-

111111 tj,(l va azt jelentik:,J~·etelyein1 vannak, kepes vagyok-emegcsinalIii III • Arnikor aztan az illeto. veglil kudarcot vall vagy elrontj a a dol ~

• az t m on di' a: H··' aft en m e' g' pr· e'o'··b·. ·aqt·· a m ,; U' jra me g. e'-r·olls· ·l'tV·.· e .'. h 0" .g.' '''y

I,i III" ,.~.I I . ".f. + " '.<i,_ , ..... , ' .. .II. ._.' ,.".1.;': '. :.:. .".'..

.. I 1.. . . ] I· . d 1·· ,.' I .. '.' k s I

111~'IH bizott benne, kepes esz-e ervegezru a . o. gat. Az "en csai segl~

Il'l:li probaltarn" frazis a keretlen beavatkozok es a pletykaieszkek

l ikor rar k . l k 'Ik h r d 1 ib .... k'

ll· szava, amusor rajta apjai oket, "ogy mas co gaa utu az orru-

k.u. Ebben az osszefiiggesben a "csak" a szandekos beavatkozas je .. IC'lltoseget probalja csokkenteni, a "probiltam" pedig azt jelzi,

, 11 II .. •• k I k I ! d 'k' ..!. . b I'

iH}gy az 1 .. eta nern szuksegkeppen szanoe. ozott segltenl a pro ,e~

rna enyhiteseben, Ha egy vermes ferfiu illetleniilkikezd ,egy novel, ~,' kap egy polont, esetleg azt mondja: "En csak megprobaltam kcdves lenni hozza"~, hogy gyatra technikajat leplezze.

A ".meg fogjul{_ vizsga.lni", a"mimincient megteszUnk" es a ,,:'TI,eglatotn, nlit tehetekH azoknak. a n:agyvallalati vezetoknek es

I '.. l' II k . k k d· .. . f'··· d 1·· ··,1" k· . 1· . k·· · 11·· h·· II

1,<.orman.ytlsztvlse 01 ne .'. aevel1c,or. U.atal, a.(l e a ar)a{larl-

. k '} ['1: }'I I

tan] magu .. to· a rete osseget.

Amikor besz~lgetes kozben effele frazisol{at hallunk, kerjuk tel

• ]}. 1/ h "I ' l .. k· . ( ·1· II. . I ... di 'k' I .. ' ·1 II ,

az lietot"I ogy nYlvanltsa 1 egyertemuen a szan eat, nlie ott

rabiznank egy feladatot. Jobb, ha valak.i "nem akar" kiserletezni egy Inegb£zassal, mint ha ,,·megpr6balj,a'·' .es l{udarcot vall vele .. A "lnegpr6b£loln" kortilbeltil an.nyira Inegnyugtato:; mint a ,;hat£ro~

. 1.1 "

zottan ta an .

17

Metanyelvi ketszavasok

Az "igen, de" megprobalja beleegyezest szlnlelve elkerulni a megfelemlltesr. A "de" altalaban ellentrnond az elozo sz6nak, vagy azt jelzi, hogy az illeto addig hazudott. "A feleseged urino, de ... " (de nem az). Az "igen, de" helyett allhat "azonban" vagy "csak" is. "Elfogadom, arnit mondasz, azonban ... " (nem fogadom el, arnit mondtal). "Nagyon szep ez a ruha, csak. .. " (utalom),

A "tisztelettel", ami "illa tisztelettel" forrnaban is megjelenhet, vilagosan azt jelenti, hogy a beszelo egyaltalan nem, vagy alig tiszteli a hallgatcSj at, sot kifejezetten megveti. "N agyra ertekelem a megiegyzeseit, urarn, de hadd jelentsem ki, tisztelettel, hogy nem ertek veluk egyet." Ez csak annak a tekervenyes kifejezcse, hogy "mekkora marhasag", es csapast sz.indekozik merni a hallgat6ra, mikozben puh in ejti.

Vettek mar reszt valaha olyan beszelgetesben, ahol a beszelo eleinte meggyozonek hatott ugyan, de rninel tovabb beszelt, annal kevesbe talaltak meggyozonek? J6 esely van ra, hogy kozben tobbszor azt mondta: "higgye el". Ez a ketszavas metanyelv egy masik ellentmondasos peldaja. A "Higgye el, ennel jobb ajanlatot nem kaphat" gyakran ezt jelenti: "Ha ra tudlak szedni, hogy higgyel nekern, akkor most megveszed, es nem nezel korul." Ha valaki va16- szfniileg hazudik, a metanyelvvel elarulja a turpissagot. Minel meggyozobb probal lenni a "higgye el", annal nagyobb a hazugsag. He a besze15 L1gy erzi, hogy nem fogunk hinni neki, vagy hihetetlen, am it mond, akkor azzal kezdi a megjegyzeseit, hogy "higgye el". A "nem hulyeskedek" vagy a "Hit hazudnek en maganak?" csak a "higgye el" valtozatai, A csucshazugsag igy hangzik:

"Higgye el, nem hulveskedek. Hat hazudnek en maganak?" (Csak adjon ci eselytl)

Minden beszelgetesben az egyik leggyakrabban hasznalt frazis a "hat persze", vagy "persze", vagy a "termeszetesen", amelynek harom kozkeleni jelenrese van. "Nagy hiilye lehetsz, ha ilyeneket kerdezel" (szarkasztikus); "En olyan tajekozott vagyok, hogy mindent tudok, amit errol tudni lchct" (bekepzelt); "Tudom, eleg

18

11111·lligcns vagy, hogy tudjad, de azert megis megemlitern" (udvari- 1'1) I ,cggyakrabban valamifele feltetelezes bcvczctcscre hasznaljak, lilll·lYllek elfogadasara ra akarjak venni a hallgat6t. A "persze sza- 11111!.k a szokasos 10 szazalekos arengedmenyrc' azt peldazza, amiI\!" .1 beszel8 velernenyet "persze" vezeti be, foltetelezve, hogy a Il.dlg;n6 is osztja ezt a velernenyt. A "persze" ana utal, hogy az 11','''';1 kovetkezo kijelentes megfelel a normalis gyakorlatnak, es 1',\',I];.rJn a sajat allaspont ervenyesitesenek eszkozeul szolgal, mint-

.u-ra hivatkozva, hogy azzal mindenki egyetert. Amikor egy soran valaki azt mondja: "persze nell fogjuk betartatni l'I'lgukkal ezeket a felteteleket", az gyakran azt jelcnti: "cie meg un-nnyire betartjuk".

I .lcmczziink most nehany altalanosan hasznalt kifejezest es fraI iSL, es vizsgaljuk meg a valoszinu meranyelv-tartalmukat.

Manipulatorok es atverosok

1\ manipulativ metanyelv el irulja, ha valaki bele kivan raszigalni minket valamibe, arnit akar, vagy ervenyesiterii akarja az allasponti:it. A "nem gondolja, hogy?", a "nines az az erzese?" es a "hat nem ;gaz?" mind igenlest kernek a hallgat6t61, es lehetove teszik a besLela szamara a manipulaciot, A "mint talan tudja" es a "nem ket.'leges" is hason16 celt probalnak elerni, es mintegy vallon veregetik

a hallgarot, amiert olyan okos, hogy vagy arra utalnak, hogy

J hallgat6 mar isrneri a tenyeket. Az szivern miatt" mar igazi

,\tejtes: felhivja a figyelmunket a esedeges ocsrnany szande-

kaira. A ,,kell" es a "kellene" fordftasban "velemenyem szerint"-et jelent, os angol megfeleloje (should) egyike az angol nyelv legmanipulativabb szavainak. Ha valaki azt mondja: "Nem ketseges, hogy tudataban van: azt kell rennie, ami helyes", az azt jelenti: "Csinald pontosan azt, amit en akarok".

Ott vannak aztan a plerykafeszkek es a locsi-fecsik, akiknek a jelek szerint az a fo eletceljuk, hogy elterjesszenek es kiszinezzenek minden pletykat, amit csak hallanak vagy kitalalnak, Ellenallha-

19

tatlan vagyat ereznek az infor maciok terjesztesere, de ezt dntudatlanul megprobaljak titkolni, es azt mondjak: "ezt nem fogja elhin- , ni, de", vagy nezt ncm lenne szabad elmondanorn mag.inak, de", vagy "errol senkinek egy arva szot se". A "nem akarok pletyk.it terjeszteni" rendszerinr azt jelenti: "imaclok pletykakat terjeszteni", a "nem akarok tires fecsegest hallgami" pedig gyakran azt akarja kifejezni: "egyenesen terjen ra a szaftos reszletekre", a ntu- dam, hogy semmi kozorn hozza" valojaban azt mondja: "Lassuk, bele tudom-e iitni az orrornat".

A "szeretnem remelni" ligyes m6dja annak, hogy ne mondjunk velemenyt, mikozben a rnondokank ugy hangzik, rnintha mondanank, Egy jol isrnert politikus nemregiben ezt mondra: "Szeretncm rernelni, hogy az adok az ev vegeig nem fognak emellcedni."

20

,I,. n-tncru" azt jelenti, hogy "normaiis korulrnenyek kozt", a 11 111!'illi" pedig vagyak iranyitotta gondolkodasra utal, azaz nem 111111 1".\, hogy a rerneny val6ra valik. Mondata leforditva tehat azt 11111111: "Normaiis korulmenyek kozt nem szeretnern, ha az adok 111111" novejcednek, de minden valoszinuseg szerint megis ez fog Hlllt·I,lli." Ket honappa] ez utan a kijelentes utan bcvczcttck a va~\'III."I/)t cs megadoztartak a nyugdijakat.

1\ / "errol mcsclhctnck" arra a valaszra csabftja a hallgatot, hogy 11111 "./.1, rsjta"! Ketfelekeppen alkalmazzak, vagy humorosan, vagy \ 11.'11.1 vczeto csapdakent. Humoros osszefuggesben a "no, mondja" \It\I.I·,·I,r~l var, es miutan elrnondta, hallgatoi kotelesek nevetni. AmiI,,,, vi.it vagy veszekedest provokal, ilyesfelekeppen hangzik:

1/( )/1: Sue olyan j6 terrneszetu, tiszta eletu lany, (Dicser egy harma,ill- ",ell/eLyt.)

I I/D': Errol meselhetnek, (Csapda.)

III II! (kotekedve): Hogy erted ezt? (Bekap;a a horgot mmaenestta. v+l.lr': Nem akarok pletykakat terjeszreni, de", (Sza/tos h,uct/,ezik SUN6L)

lilob jobban tette volna, ha elkeriili a csapdat, es temat valtoztat V"hY veget vet a beszelgetesnek. Sally horgot dobott neki, a meg rah.uupott, hamarosan megindul az orso, behuzzak es kibelezik, uunt egy halat.

Kot rovabbi kozkcdvelt mondas tartozik meg ide, A "felre ne ert«n" azt jelenti, hogy "nem fog tetszeni, amit mondani fogok, de ucm torodom vele", m{g a l,nem a penzrdl van szo, hanem az elvr(',I" rendszerint azt jelenti, bogy igenis a penzrol van szo, (Jobb, ha mcgnezzuk, megvan-e meg a tarcank, rnielott az illetf elmegy.)

Entornjenezok

A gyerekkortol tarto neveles es szoktatas a legtobb ernbert meg.ikadalyozza abban, hogy ilyesmiket mondjon: "tehetseges vagyok", "ilgyes vagyok", "j6 vagyok", es visszatartja mas, hasonloan onhitt kijelenresektol is, Bar a legtobb ember nem mond

21

ilyeneket, mert ezt egy lathatatlan harmadik fel, az ,/5k", a "mindenki", a "nyilvanossag" megakadalvozza, a metanyelv vilagossa teszi, mennyire vigyik kimondani, hogy "jo vagyok". Kinosan nyilvanvalo a felfuvalkodott en a "szereny velernenyern szerint". ben, am ely az idosebb enrnaniasok kedvence, mig a fiatalabb onirnadok "ha kivancsi a velernenyemre" -vel mutatjak ki bekepzeltseguket, mikor eppen senki sem kerdezte a velernenyuket. A jelenseg mas valtozatai egyebek kozt a "tavol allion tolem, hogy ellentmondjak, de ... " vagy a "talan nem helyenvalo reszernrol, hogy ezt mondjam, de ... ". Ezek valami rnely es jelenrosegreljes gondolatot vezetnek be, es a hallgat6 job ban teszi, ha odafigyel.

Az iizleti clctbcn sok vezeto azzal probalja elrejteni a bekepzeltseget, hogy "csak ugy eszebe jut" valami, ami lehetove teszi, hogy szo nelkiil atrnenjen egy rernenytelen javaslat vagy mesterseges reflektorfenybe keriiljon egy j6 otlet. Ez megengedi a vezetonek, hogy zseninek lassek, aki "kapasb61" ragyog6 dolgokra kepes,

Felfuvalkodott enjet j61 felismerhetove teszi az, aki a kiralyi egyes szarn harmadik szernelyben beszel magarol, Nemregiben egy kozgyulesen egy felsovezeto, ncvczzuk Bob Brownnak, azt mondta: "Bob Brown azert van itt, hogy a ceget szolgalja, es az ajraja mindig nyitva all." Val6di uzenete persze az volt, hogy: "Azert vagyok itt, hogy tiszteljetek, imadjatok, ajnarozzatok es balvanyozzatok. "

A tlllsagosan felfuvalkodott ernbereknek megvannak ra a maguk m6dszerei, hogy akkor is jelentosegteljesnek tiinjenek, amikor nem is csinaltak semrnit. Egy ilyen enmaniakust egyszer felkertek, hogy jaruljon hozza egy, a harrnadik vilag chezo nepeit segito penzalaphoz, mire a nala gyujt6_ivvel megjeleno embernek azt valaszolta, hogy lJa maga m6djan mar megtette, am it tudott", ami rejtelmesen es irnponaloan hangzik. Amikor megszorongatdk, arulja mar el, mit is teu, elmondta, hogy utban egy svajci sfvakaciora egy hetvegen mega llt Indiaban, es annyira elszornyedt az ott latottakon, hogy sok embernek javasolta: tarnogassak a harrnadik viJagbeli gyerekeket. Metanyelven adott valaszanak va16di iizenete a kovetkezo volt: "Kulonb, okosabb, gazdagabb es dinamikusabb va-

22

1',I'IIt, mint te." (Veglil azzal [ejezte be a mondokajat: "R61am mar , I, I·'·' beszeltunk, Halljunk valamit magar61 is. Mi a velernenye az III Ml'rcedesemrol?")

Erdeklodeskelt6k es rabeszelok

1\ I c,.deklodes felkeltesere hivatott fordulstokkal az unalmas be,.;clhcteseket pr6baljak meg fenntartani azok, akik bizonytalanII,d~ crzik magukat abban, ami; mondanak - valoszintileg azert, 111~·rt a mondanival6juk erdektelen, vagy mert szajmenesben szenvI·llnek. Az "Azt hallotta, mikor a ... " a gyatra viccmcselok kliseje, .Ncm" klisevalaszt kovetel, es felsz6litja a hallgat6t, hogy tagadja lc, ha ism erne a viccet, es kesziiljon fel a poennal a ncvetesre. Azok ,I viccek, amelyeket nem cloz meg ez az elkoptatott bevezetes, sokh.rl nagyobb sikert aratnak, es az olyan hivatasos komikusok vagy ,·scvegok, mint Dave Allen vagy Johnny Garson, soha nem alkalmuzzak. Sok, nyilvanossag elott beszelo sz6nok az "errol jut cszembe az a tortenet, amikor" fordulatot hasznalja, amelynek Ilgyanez a sorsa.

"Es tudja, mit mondott erre?" Ezt az unalmas, idegrangashoz hasonlo verbalis eszkozt arra hasznaljak, hogy bevonjak a hallgat6t :1Z akadoz6 beszelgetesbe, es arra a valaszra koteleznek, hogy "nem, mit?". Hasonlo az ,,6 es mit gondol, mi torrent?". Amikor legkozelebb ismetelten halljuk ezeket a frazisokar, valaszoljuk azt, hogy "nem, de nem is crdekel", aztan figyeljiik a reakciot. Meg leszunk lepve, milyen sokan eleresztik a fiiliik mellett a megjegyzesunket, es csak beszelnek tovabb.

A rabeszelo klisek megprobalnak egyetertest kieroszakolni haszna16juk allaspontjaval. A "mi a velernenye arrol, hogy ... " utan a beszelo szernelyes erzesei kovetkeznek egy temarol. Amikor egy nyugdijas azt kerdezi: "Mi a velernenye az uj nyugdijadorol?", az leforditva azt jelenti: "En ellenzem". Leszerelhetjuk, ha azt valaszoljuk: "Ez j6 kerdes. Maganak mi a velemenye?" Ezzel ugyanis elkerulhetjuk a vitat.

23

Az a [nizis, am ely a legpozitivabb gondolkodasu ernbert is elcsuggeszti, "miert nem"-mel kezdodik, aztan egy pozidv kijelenressel folytatodik. "Mien nern megyiink le a strandra?" kerdezik, es a hallgat6 6hatatlanul okokat kezd keresgelni, amelyek a strandolas ellen szolnak, mig a "menji.ink le a strandra" valoszlmileg cselekvesre indit. "Miert nem kaphatunk mara szabadnapot, £0- nok?" - kerdi azalkalmazott, mire a fonok tiistent kigondol r.1 valarni okot, amiert nem lehet. A "miert ne>" ugyanilyen negadv valasz egy pozitiv kijelentesre. Amikor valaki azt kerdezi: "Lenne kedved rna este elmenni valahova?", a "miert ne" valaszt esetleg "nem"-kent fogja dek6dolni.

A "miert nem megyUnk el egyszer ebedelni?" kerdes pozitiv valaszt kenyszerit ki, es biztositja, hogy az ebedre soha ne keruljon sor. Az "egyszer" ebben az osszefiiggesben azt jelenti: "remelhetoleg soha". Pornpas mondat olyanoknak szanva, akiket nem kedveliink tulsagosan.

Az "azt hiszern, ebben mindannyian egyetertunk" arra probal rakenyszerfteni minket, hogy fogadjuk el es ne vitatkozzunlc, mig a "szeretnek egy dolgot teljesen vilagossa tenni" megvetest mutat a hallgato irant, ketsegbe vonja az intelligenciajat es azt a kepesseget, hogy vilagosan meg tud erteni valamit.

Amikor mar tudiuk, mit is hallgatunk, ezeknek a frazisoknak a megfejtese nerncsak hasznos, hanem mulats.igos is.

Metanyelv slagerek

fme nehdny nepszeru metafrazis es metakijelentes, melyeket nap mint nap hallunk. A "nem voltam udvariatlan, ugye?" azt jelenti, hogy "tudom, hogy udvariatlan voltarn, de futyiilok ra", mig a "nem beszeltern tul sokat, ugye?" azt jelenti, hogy "tudom, hogy tul sokat beszelrern, de kerlek mondd azt, hogy nem", mivel "nem" valaszt kovetel a hallgatotol, A "valami rosszat mondtam?" beisrneri, hogy .valami rosszat mondtarn". Az "eppen azt akartam rriondani" jelentese rendszerint az, hogy "eszem agaban sern

24

\ I dl .rzt moridani", mint annak a ferjnek az eseteben, aki IelbeszaII II i.1 :1 feleseget, amikor az asszony az irant erdcklodix, hogy mit I ',III,lit ilyen bfso ejszakaig, es azt mondja: "Eppen azt akartam IIIOHlliani, hogy milyen ragyogoan nezel ki."

1\ r. a no, aki azt mondja: "igy nem mehetek ki az utcara", igaza- 1,,',1 azt mondja: "akard, hogy kiolrozzek". Kesobb, a fcrfi lakasan, .uuikor azt suttogja: "Igazan nem maradhatok itt", ez azt jelenti, II<I)-',y ,,1l1aradok", (A fcrfi valoszfnu.eg "egy kavern" vagy "meg I')',}: utolso pohar italra" hivta a lakasara, amit tizennyolc eves kor

I ,.I';lt aligha kellieforditani b~rki~:k.) , . ,

1\ "nem szeretnek ... -nak tunru magaban foglalja azt a szot, ."'H.:ly leirja a beszelf va16di erzelmeit. A "nem szeretnek goromII.lllak tfinni" azt jelenti, hogy "mindjart goromba leszek".

I cmcteseken valamennyien a metanyelv hasznalataval rejtjtik el \'.1i6di erzcscinker. A "mit lehet ilyenkor mandani?" azt jelenti. "jl .bb szeretnek nem beszelni rola". A "ha bar mit segithetek, szoliou!" azt jelenti, hagy "ne hfvjon, majd en felhivom", az "olyan fi.11 nlon halt meg" pedig azt, hogy "en sem vagyok mar a legfiatal.rbb". A "barcsak" a felelosseg elharftasat szolgalja: "Barcsak h.unarabb jott volna a menta."

Vcszekedes vagy vita soran az olyan kijelentesek, mint "ebbe ne iisd bele az orrodl", "felejtsd el", "a terna be van fejezve", "eleget lmllotram" es "mi errelme cnnck?" mind azt jelenti, hogy "nem I udom tovabb elvisclni ezt a helyzetet".

Uzleti rnetanyelv

Amikor lizletemberek es targyalofelek gylilnek ossze, burjanzik a metanyelv, A "nem akarom azt javasolni, hogy ezt csinalja, de" azt jclenu: "Ezt csinald". Az "iizlet az iizlet" rnegprobalja igazolni, miert vagott meg a beszclo valakit, vagy esszeninek akarja feltiintctni az uzlcti etikatlansagot. A "ne kerulgessiik a forr6 kasit" csak nyito frazis, amely "az iizlet az iizlet" -hez vezet, mivalaki eppen esszerfitlen kovetelessel hozakodik e16.

25

A "ha - akkor" szerkezeni kijelentesek hasznalata lehetcve teszi a vasarlonak, hogy valami esszerfitlen keressel lerazza magarol az ugynokot. A "ha elsejere le tudja szallitani, akkor arvcszcm" azt jeIenti, hogy a problema most mar az ugynok gondja, nem a vasarloe. A "mondok en maganak valamit" es a "miert nem csin.iljuk azt" gyakran az ajanlatra mondott "nem" -et vezetik be. "Mondok maganak valamit, John. Meggondolom a dolgot, es hetfon majd rnegprobalom visszahivnil" A metanyelv itt azt mondja: "Kosz, nem ~ ne hivjon fol, majd en hivorn."

A tulfejlett enek is ott virftanak sok iizleti targyalason. Mint mar emlitettuk, a "csak ugy eszembe jutott" lehetove teszi, hogy az illete abban a szinben tunjon fel, mintha velesziiletett kepessege folytan ugy szorna a nagy otleteket, mint a pattogatott kukorrcat, a "talan erdekelni fogja, ha megtudja" pedig azt yagja a pofinkba, hogy "en okosabb es jobban informalt vagyok, mint te". A "hadd fogalmazzam meg igy" lefordltva azt mondja, hogy "nesztek a tenyeknek egy eltorzftort valtozata".

fme egy tipikus fonok-alkalmazott jelenet.

ALKALMAZOIT Foriok, nem szeretnern, ha ugy tfinne, mint ha panaszkodnek (panaszkodok), de (megerffsiti az ellentmondast) mint maga is tudja (leereszkedes), ket eve nem kaptam sernrni Iizetesemelest, es tiszrelcttcl (nem tisztellek) kerdern, nem kellene-e (szemelyes oelemenyem szerint) meggondolnia, hogy emeljen nekcm. FONOf(; Taldn crdckclni fogia, ha megtudja (en vagyok a dorzsoltebb), hogy gondolkodtam rajta (mutt ida) es egeszeben (ne menlunk tulsagosan a reszletelebe} jo volt a munkaja (mult idOj, de (ellentmondds} varnia kell (csinald am it mondok), es majd meglatjuk (a dentes elbalasztasa}. Mondok en maganak valamit (nem'). Alszom ra egyet (nem olyan fontos, hogy ne aludjak miattaj, es majd tudatni fogom (en vagyok a dorzsoltebb], szerintem hogyan kellene vegeznie a munk ij.it ahhoz, hogy nojon a termelekenysege (ugyis alkalmatlan vagy raj.

A jelenet vegen az alkalmazott elba11ag, es azt mondja magaban: "en megprobalram" (nem szdmitottarn rei, hogy sikerid], mig a fonok azt gondolj a: "az iizlet az iizlet" (toll a fuledbe).

26

Csaladi jelenetek

\ 1',I,·,,.kck ugyanolyan erzekenyen dekodoljak a rnetanyelvet, 1111'" .d'''~yan a testbeszedbol olvasnak. Azok a szulok, akik fel- 111111 Ilyel ven probalnak beszelni a gyerekeikkel, frusztraciora vanII d .. k.uhoztatva, rnivel a gyerekek messzernenokig birjik a meta- 111,·11"·1. A gyerekekkel kapcsolatos [rusztraciok rendszerint 'lh.I\IJlc klisekre vezetnek, mint az "es ne feleselj vissza!" - ez a h,II,i'1i [ utolso szava. A "mikor en annyi ides volrarn, mint te" leg- 1,,1,I's/.(i,. megoli a gyerek es a felnott kozotti parbeszedet, foleg '''''''.', mert a gyerekek nem hiszik el, hogy egy felnott yalaha is le)wle! L t'yerek.

1\ lcgtobb gyerek szarnara val6szinuleg a legerosebb "kikapcso- 1/1" .1 "ha ezt nem hagyod abba, en ... " es a "hanyszor megmondtam 111,)1' ncked, hogy ezt ne csinaldl".

II felnottek kozon hasznalt metanyelvet azonban konnyebb ,,)(.:!;crteni, mint a gyerekek metanyelvet, fme egy tipikus pelda:

II-:rESEG: Milyen volt a kozgyGles Fidzsin, dcigam? (Szertartdsos 11,(·gnyitds.)

n:RI Oriasi. (En remekul ereztem. magam.)

IILESEG: Milyen volt a kaja? Vi fa kerdes [eloezetese.]

lifU· Abszolute fantasztikus. (Bar te tartandl ilyen koszton.) IILESEG: Talalkoztal valami erdekes emberre!? (FelreLepte/?) r/RI Remek fejekkel ismerkedtem meg a kozpontbol. Is a regi I i l' k koziil is sokkal talalkoztam a kartyanal, (Vedekezo valasz.)

liz asszony valamivel kesobb talalia a vacsorat, a ferie eppen egy

kcpet akaszt Eel a falra. .

l-ELESEG: Kesz a vacsora! (Gyere azonnall)

I-iRI Csak egy perc! (Ne zavarj eppen mostl} '·ELESEG: Az asztalon van! (Gyere mar, te idiotal) (ERJ: Mindjart jovok. (HagyJal beken.}

FELESEG: Ki fog htilni! [Idmaddsba lendulole.)

FERI J61 van, na! Semmit se lehet itt befejezni. (Szetszort vagyok, cs teged fog/ak okolni miatta.)

27

FELESEC: Valami rosszat mondtam? {Tudom, hogy azt tettem, de (atyalok rd.)

Ezt az egesz merabeszelgeresr el leherett volna kerulni, ha az asszony rnegkerdi a ferjet, mikor akar vacsorazni, a ferj pedig val!alja, hogy idejeben Ott lesz.

Politikai metanyelv

Ha a metanyelv nem letezne, politikusok sern lennenek, mivel nem sok mondaniva16juk akadna. A politikai mctar-yelvnek az a celja, hogy attorhctctlcn falat epitsen olyan szavakb61, amelyeket senki sern kepes megerteni, ugyanakkor legahbb fe!ig-meddig intelligensnek mutatj ik a politikust. Elernezzuk a kovetkezo interjut a politikus Joe Brownnal:

RIPORTER: Tudna val ami megjegyzest fUzni a kormrinya tagjainak osztogatott penziigyi juttadsokr61 5z616 hlrhcz?

JOE BROWN: Hadd tegyek egy dolgot teljesen vilagossa, (Megvetlek.) Joe Brown soha nem engedne meg ilyesmit (tisztelj, imddJ) a korrnanyaban.

RIPORTER: Fontolora vett mar (most az en velemenyem jon) egy teljes koru vizsgalator?

10E BROWN: Pontosan miro] beszel? (pontosan tudom, mire gondO/S2, is nem tetszik a hozzdalldsod.)

RIPORTER: Hogy vizsgalatot indit a miniszterei ellen.

JOE BROWN: Mint valoszfmileg tudja (en vagyok az oleosabb), ezt mar javasolnik, de (ellerurnondds] higgye el nekern (hazudok), mikor azt mondom, hogy mindent meg fogok tenni, ami csak lehetseges (ot perccel az interju utan el /ogom /elejteni), hogy leleplezodjon a miniszterek barmifclc esetleges kihagasa. Mondanom se kell (nem akarom, hogy megval6suljon, amit mondani /ogok), mindnyjjan azt akarjuk, hogy leleplezzek a vetkeseket. Ne ertsen felre (ertsen felre), azonban (ellentmondds) az magatol ertetodik (megpr6bal egyetertest kieroszaholni], hogy a korrnanytisztviseloknek minden gyanun feliil (tulzas az egyetertes kiesikarasara) ke11 (szemelyes cele-

28

IJ \'1111 -rcrint] allniuk. 6szintt:~n, ez a velemenyern errol az i..igyd (11.1' I,·"rdcsekben nern voltam oszinte')

II (.1/111-'"1 raei6 kirnutatdsa], esak annyir mondhatunk (ellenseges 1,1110/\,), hogy adjunk halat Istennek (ttilzas) a metanyelvert, 111111 1\"li·,nben a legtobb politikus kenyrelen volna mas palyar keiI 1111 ',l.lh;lnak. Az sem meglepo, hogy metakeszsegeik gyakorlasaI! 111\,.111 sokan valasztjak a jogi palyat.

Osszefoglalas

11"1'.1' :l beszelgetes hatekony legyen, rugalmasnak kell lennie, es a 1110'1 .ruycl vnek fontos szerepe van masokkal vale barati kapcsolata- 111k knntardsaban. Mielott clolvastak ezt a iejezeret, valosziciileg "I'. v crcztek, hogy sz6noki frazisaiknak nines logikai kapcsolatuk .I11.d, arnir mondanak, de mint djottek (a maguk erdeme}; nem ez .' lulyzer. Amikor beszelgetnek az emberekkel, legyenek tudata- 11,111 ,1 szabvanyos fcizisoknak es kliseknek, arnelyeket hasznalnak, r ', kuszoboljek ki vagy valtoztassak meg azokar, amelyek ronrjak a I,.ilckony komrnunikacior. Ha11gassunk be a szavak koze, amikor iu.isok beszelnek, es meg fogjuk ranulni a trukkot, hogyan iassunk lu-resztii] a sajtonyilatkozatokon, a rnediumok reklamszovegein es .1 kozelet: szereplok szonoklatair., akik man.pulaln: akarnak urinket.

vegiil nehany olyan altalanosan hasznalt metanyelvi frhis kovctkezik, arnelyre erdemcs odafigyelni.

M!.RDES: Milyen volt a odlasztdsok: eredmenvei METAVALASZOK: 1. Jobb, mint az eloz6ko.

2. Noveltuk a nOl szavazatok aranyat,

3. Tobben szavaztak rank, mint valaha.

4. Becsuletes harcot vivtunk.

J-ORDiTAs: Vesztettunk.

29

KERDES: Hogy tetszik az uJ lakdsom? METAVALASZOK: 1. Olyan lakalyosnak larsz.ik.

2. Az ember mindjart otthon erzi magat benne.

3. Milyen erdekes szinekkel van kifestve!

4. Utalorn az olyan lakast, ahol mindig minden a helyen van.

5. Az ernbernek az az erzese, hogy csak le kell vetnie a cipojet, itt elengedheti

FORDiTAs: Micsoda

onkormdnyzat kepvisefoje, lenne szives a lo"Lalko.znz ezzel az aggyel?

.c.r uexrouesser hallgattam es reszletes jegyzeteket keszitettem a nezeteirol.

2. A legkozelebbi adando alkalommal meg fogom vilagitani ezeket a szempontokat az osszes erdekeltek elott.

3. Engedje meg, hogy biztositsarn rola:

Szuntcicnul rnegkulonboztetett figyelmet szentelek majd az ugynek,

4. Meg fogom Onnek kuldeni betekintesre a kornyezeti hatasvizsgalatot.

5. Mihelyt lehetseges, meg fogom vizsgalni.

FORDiTAs: Szo sem lehet rola.

METAKI]ELENTES: Sajndlom, ha rosszat mondtam. Nem tudtam, hogy a szomszedja.

METAVALASZOK: 1. Okc, Felejtsuk e1.

2. Nem is tudhatta.

3. Ne szegyellje magat miatta.

4. Biztos vagyok benne, hogy 0 nem hallotta.

FORDiTAs: Maga modortalan tis tapintatlan.

30

h Iii I )/is: Mi a uelemenye rola? Kedveli?

III /:lvALASZOK: 1. Oszinten szolva alig ismerem.

2. A munkija kituno.

3. JOt akar.

4. Milyen divatosan oltozkodik, nem?

5. Semmi kilogasom sines ellene.

6. Buknak ra a nok. / ( Iii OiTAs: Az a hapsi egy strici.

,11I'/ilKljELENTES: A szakszervczcti mozgalom neveben molysegesen Hjlaljuk azt a sajnalatos kenyelmetsztrajkunk onoknek, a

nagykozonscgncs okozott.

/ ( I/WiTAs: A neueben melysegesen fdjlal-

M"YC-/met/,9nSe!!"t, arnelyet sztrdjokozott, de ,igy amit akarunk.

.III·:IAKI]ELENTES: El kell jennie hozzank egyszer vacsorara. It )RDiTAs: Ne jajjon, hacsak meg nem hivJuk.

.11I·."7AKljELENTES: Remelern, szereti a kinai konyhat. H)RDiTAs: Eszi, nem eszi, kinai kajdt fog kapni.

III CTAKljELENTES: Kerern, ne is torodj on velem.

I,()RDiTAs: Kerem, ne velern. szoleva, hogy

tigy bdnnak mint egy ia.mcn urcna.

METAKI]ELENTES: Ebben mindnyajan benne vagyunk. 1',()RDiTAs: Osztozni fogunk a blamdzsban, ha nem sileerid, es en fogom learatni a baberoleat, ha sileerid.

METAKERDES: Nehezen talalt ide? /'ORDiTAs: Hogy tudott ennyit kesni?

31

METAKIJELENTES: Ennek a sz.illodanak POnt olyan j6 a szinvonala, mint tiz evvel ezelott,

FORDiTAS: A szdlloda szirroonala tiz tv alatt semmit sem javuft.

METAKIJELENTES: Nem arr61 van szo, hogy nem hiszek maganak ..

FORDiTAS: Nem arrol van 526, hogy nem biszek maganak, egyszeriien nem bizom magdban.

METAKIJELENTES: Rernelem, nem zavarorn ..

FORDiTAS: 'Iicdom, hogy zavarom, de zavarni is fogom, akar tetszik, akdr nem.

METAKIJELENTES: Az iden kerszer annyit adtunk el belole. FORDiTAS: Tavafy csak feleannyit adtun]e el belole.

METAKIJELENTES: Most igazan karcsunak latszik, FORDiTAS: Azeltitt igazan leooernele ldtszott.

METAKIJELENTES: Hat persze, hogy nem vagyok megserrve.

Ertem en a trefat, FORDiTAS: Ezt meg megkeseridod!

METAKIJELENTES: Igen, az ertckezlet igazan j61 sikeriilt, sok mindent megbeszeltunk, es teljes koru, oszinte eszmecscrere kerult sor.

FORDiTAS: Idopocseeoldsoolt.

maganak egy hamutarrot.

egy hamutartot, mielott touabb

METAKIJELENTES: Mikor ott talaltam oket az agyban, nem tudtarn, mit is gondoljak.

FORDiTAS: Mikor ott talaltam oket az agyban, pontosan tudtam, mit gondoljak!

2. Hogyan tegyiink fel olyan kerdeseket, amelyek

1" ditiak b '1 '?

C omoz ItJa a esze getest.

I ill",lll~llll1i es uzleti sikeriink kozvetlcn kapcsolatban all azzal a I" I ,,",",cgLinkkel, hogy hatekony kcrdcsckct tudjunk Ieltenni, es ""'I',klcla valaszokat tudjunk kapn: rajuk. Tarsasagi helyzetekben 1/ jl'lcnti a kulonbseger akozott, hogy megnyeriink, vagy elveszithule egy potencialis bar-hot, talalunk-e uj partnert, vagy egyszenlIII , . -sak sikeresen el tudunk-e beszelgetni a keritesnel a szomszed.I,d. Az iizleti eletben ennek a keszsegnek a meglete vagy a hianya 1(', rchozhat vagy meghiuslthat egy uzletkotest, sikerrc vihet egy ':"'hyalast, eldontheti, hogy sikerrel palyazunk-e egy 1lj allasra.

Mindenki ismeri azt a kinos erzest, amikor a megfelelo idoben I ",III jut cszcbe a megfelela kerdes, Vegyiik annak a fcrfinck az eseIl/'I, aki, mint beszarnolt rola, nagy crofcszfrcsckcr tett, hogy elbe,'/.~lgessen a szomszedaival. "En megprobaltam, igazan megpro~al- 1.111'1. Kerdeztern toluk valarnit, de nemigen kaptam ra vajaszt. Igy I,:'L tdlrcttcrn egy masikat. Egy ida mulva ugy ereztem, mintha az 1:111 Ligynoke volnek, os gyanusitottakat hallgatnek ki, nerrr pedig «lyasvalaki, aki megprobal kellemesen elbeszelgetni a szornszedjav.d."

lme, egy masik pelda, Peter, aki szamit6gepugyniik, egy uj rend-vcrt probal eladni.

I'ETER: Miota dolgozik ezzel a rendszerrel? I'OTENCIALIS VEVO: Korulbelul masfcl eve.

33

PETER: Es meg van vele elegedve? POTENCIALIS VEVO: Eddig igen.

PETER: Ellatja a rekl imlevelezesi programjat is? POTENCIALIS VEv6: Igen, hogyne.

PETER: A rendszer reljesftrnenye megfelelt annak, amit vart tole? POTENCIALIS VEVO: Igen, eleg j6.

PETER: HoI vasarolta a rendszert?

POTENCIALIS VEv6: Az Apple Company-mil.

PETER: Jo a szervizuk?

POTENCIALIS VEv6: A rendszerrel nem volt problema, igy nem volt sziiksegem a szervizre,

PETER: Szova. nem is probalta ki a szervizt? POTENCIALIS VEVO: Nem.

PETER: Ertem. Szep napunk van, ugye?

POTENCIALIS VEv6: Igen. Miert nem megy ki a szabadba, hogy elvezze egy kicsit?

Mindenki tesz fel kerdeseket, de kevcsen tudjak, hogyan ke11 eze. ket oly medon [oltenni, hogy hatekonyan elornozdfrsak a beszelgetest. Amikor a kerdeseink alig valtanak ki reakciokat, esetleg nem az a problema, hogy a beszelgetopartnereink baratsagtalanok, nem erdekeljuk oket vagy nem megfelelo a helyzet. A hiba Iehet a feltett kerces jellegeben is, vagy abban a m6dban, ahogyan megfogalmazzuk.

Ketfele kerdest tehctunk fol: konkrct dolgokra vonatkozo, zart kerdest es robofelekeppen megvalaszoihato, nyitott kerdesr.

Zart kerdesck

A zan kerdesek az igaz-hamis vagy a tobb valaszrast megengedf kerdesekre emlekeztetnek, amennyiben rnindossze egy-ket szavas valaszokat igenyelnek. Nehany peldajuk: "Maga hova vaI6si?"; .Szokou kocogni?"; "Mikor talalkozzunk, tel hat j6Iesz?"; "Gondolja, hogy minden atomerormivet le kellene allitani?".

34

j I 1\("1 (k'sek azert ertekesek, mert rablrjak az embereket, \llill.lll.lIi. el magukrol meghadrozott tenyeker, amelyeket II j 'II Ilq~ rcszlctcscbbcn is fel klvsnunk majd deriteni ("New 111111 ,./lilcl.tem, de videken nevelkedtem"; "Igen, ot kilornetert IIIII d\ 11'!i\( iura"), vagy hatarozott alLisfoglalasra szorirjak oket:

I! II HI,I i/) lcsz." "Nem akarom, hogy leallltsik az atomerormiI II Iii' ,1/',1 sc szeretnern, ha tovabbiakat epitenenek."

1\ ! II 1.'111 kcrdeseknek megvan a maguk meghad.rozott szerepe, II .UII,II! 1\ hasznalatuk unalmassa teszi a beszelgetest, es feszengo 1111111,11 Ill'/'. vczet. Ha az embereknek egy sor zart kerdest tesznek

I II ~\\IIII,'I'i ut.in, hamarosan ugy erzik, mintha a rendorseg hallgatHI 1'1 ,du'!.

Nyitott kerdesek

11111'1111 .ikarjuk tartani a beszelgetest, es erdekesebbe es elmelyiilI III,,: .rk.njuk tenni, akkor a zart kerdesre nyitott kerdesnek kell I,ll'<" kcznie. A nyitott kerdesek a dolgozatfrasra feladott kerdesekII I 1lllckcztetnek: nehany szonal joval hosszabb valaszra oszronozmh. 111:lgyarazatokat es reszletes ismcrretest igenyelnek, rnikozben IhlO,/("lgctotarsaink nagy oromere azt is kimutatjak: annyira erde- 1",1 urinket, amit mondtak, hogy tobbet is akarunk tudni r6la.

i'p pelda: mihelyt Peter, a szamitogepiigynok rajott, hogy poj"III'i:'\1 is vevoje nagyon meg van elegedve a sajat szamitogepes rendVI'I'(-vd, tovabb lephetett volna a kovcckczd nyitott kerdesek egyi- 1\/,Vt'I: "Hogyhogy az Apple-rendszert valasztotta?"; "Miben villi oz.tatta meg az Apple az uzletvitelet?", "Mik a tervei a szamitof',1:11ckkel a jovoben>".

fill i 1I tan rnegkerdeztuk valakitol, honnan val6, es kiderult, hogy v ,,loki, Ielrehetunk neki ilyesfele nyitott kerdeseket: .Hogyhogy 1''' lckre kolrozott innen?"; "Miben kulonbozik a videki elet stilusa ,I' inenitol?", "Mi volt a legjobb a vidcki nevclkedesben?"

fill iutan megtudtuk, hogy valaki amellett van, hogy a fennallo .uomeromuvek miikodjenek csak tovabb, de azt nem akarja, hogy ujnkar is epitsenek, {oltehetjiik neki a kovetkezo nyitott kerdese-

35

ket: "Mit gondol, hogyan tudunk megbirk6zni a jelenlegi reaktorok nuklcaris hulladekanak kerdesevel?"; "Velemenye szerint mivel tehetne az ember a legtobbet azert, hogy ne epitsenek tovabbbi atomerornuveket?"; "Ha nem epltenek tobb atomeromiivet, mit gondol, hogyan biztosfthatna az orszag tovabbi energiaszuksegleteit?".

Ezekbol a peldrik b61 megfigyelhetjuk, hogy a zart es a nyitott kerdesek tobbnyire mas szavakkal kezdodnek, A koverkezo osszealliras segiteni fog a kerdesek elinditasaban:

Urt Van? Szokott? Ki? Mikor? Hol? Melyik?

Mindleett/i Mi?

Nyitott

Hogyan?

Miert? Mikeppen? Meseljen nekem ..

'Ialan ugy gondoljak, hogy egyesek va16sziniHeg szamos kcrdcsre is a nyitottnak megfeleloen fognak valaszolni. Ez ugyan igaz, de beszelgetopartnereink a nyitott kerdesekre va16szinuleg kovetkezetesen hosszasabban fognak valaszolni, mivel ezek aktivan elornozditjak a felszabadult beszelgetest. Amikor nyitott kerdeseket tesziink fel, partnere.nk el tudjak engedni magukat, annak tudataban, bogy szarnlrunk a reszvetelilkre, es azr akarjuk, hogy rninel teljesebben fejezzck ki magukat.

Aki kerdez, iranyitja a beszelgetest

Soha nern kell beleragadnunk az unalmas beszelgeresekbe, mert amikor kerdeseket tcszunk fel, nagyrnertekben iranyftjuk a beszelgetes ternait. Tegyiik fel, hogy egy baratunk azt mondja: "Eppen most jottem meg Franciaorszazbo]." fme nehany kerdes a sok koziil, amelyet erdeklodesunktdl fuggoen feltehetunk neki:

36

1/'/\'1'11 volt az ida?"

1/.'1')' ludd.! kommunikalni a franciakkal?"

1/,·:::'rI el, mi volt a legemlekezetesebb elmenyed?" JI, 'I' v rudtal odaat szallodai szobat szerezni?" wl/,i;I'" kulonbozott az ottani kaja a mienkto]?"

II" cgy no apo16n6kent mutatkozik be, valaszthatunk ezek kont. kcrdesek koziil:

u,l/lr:rl hatarozta el, hogy apo16no lesz?"

u,1/1I k.Ileu csinalnia, hogy erre a palyara lephessen?"

",i/,·.,,'I,en arrol, milyen problernakkal fordulnak magahoz az em- 1'1" (,k?"

IIIIII/yen szerepe van manapsag a fiatalok kozt a kabltoszereknek?" ,,/ /""yan beiolyasolja az eletszernleletet, hogy egesz nap csak bai' .\,,/.1 hall?"

I lu nem akarunk a munkajarol beszelni, feltehetjuk ezt a nyitott 1\/, dcst: "Amikor nem rnasokat apol, mit csinal kikapcsolodaskep)H"II?"

1\ mikor kivalasztjuk, hogy melyik kerdesc tegyiik Iel, ket szern- 1,,,"[r61 ne feledkezziink meg. Eloszor is csak akkor kerdezzunk, I", vnloban hallani akarjuk, mit akar mondani a masik, AkarmiI\'cn iigyesek vagyunk is, ha egyszeruen csak lcdaraljuk a kerdese- 11('1, az ernberek vegul meg fogjak erezni, hogy nem vagyunk oszinI,'k, es a rrukkjeinkkel csak meg akarjuk kedveltetni magunkat vcliik.

IvLlsodszor probaljunk meg kettos perspekt ivat fenntartani. A )1l'LlOS perspektfva azt jelenti, hogy nem csak arra gondolunk, am it III; szcrctncnk mondani es hallani, hanem ana is, ami a masikat er.k-lc.i. Azok a vilag legunalmasabb ernberei, akik nem vesznek tu- 111,111<15t masok kfvansagairol es igenyeirol. Legjobb pelda az az urirmber, aki egy koktelpartin azt mondta egy holgynek: "Most mar ,'Ieget beszeltiink rolarn. Beszeljunk magarol. Eddig mi a velerneII ye r61am?"

Az oszinteseg es a kettos perspektiva fenntartasa hallatlanul fonI"S a tobbi olyan keszseg hatekony hasznalataban is, amelyrol ebhen a konyvben meg sz6 lesz.

37

A kerdezes kozkeleni hibai

Tulsagosan nyitott kerdesek feltecese

Melissa egy ilgynok felesege, es azt mondja, unalmas az clctc. Miert? "Mert egesz nap nin~s mas tarsasagom, csak egy gyerek meg egy csecserno. Igy aztan mikor Bob hazajon, es megkerdezem. ,Hogy ment rna a bolt?', tenyleg tudni szeretncm. De mit mond erre 6? ,6, ahogy szokott'. Aztan bekapcsolja a revet es

annyi." Melissa tobb egyszen'i hiba: is elkovetett. EI6sz0F is a kerdese tlllsagosan altalanos. Kerdeseket foltenni annyi, mint kinyitni egy csapot:

'11,",1 uyitottabbak, annal tobb valaszt kapunk rajuk - egy bizoA tulsagosan nyitott kerdesek - amilyen Melissae - 'Y.""",:Ul,"" annyi idiSt es erofcszftest kovetel, hogy a legtobb meg sem probal rajuk valaszolni, inkabb feladja.

I, 1IIIl'k a frusztralo kerdesripusnak tovabbi peldai: "Miben torod \ '11,'d)bi idoben a fejedet?", "Meselj magadrol", es "Mi ujsag?"

M,\sodszor, a "hogy megy a bolt?" inkabb klise-kerdesnek 11111I)',!,ik, amely csak a kornmunikaciot akarja megnyitni, nem pevalodi informaciokeres. A klise-kerdesek altalabar; klisevaltanak ki, olyasmiket, hogy "eleg j61" vagy "tur-

11i'1i'll'Il".

"'"1;",1 pedig Melissa nap mint nap ugyanezt a kerdest tette fel. Ez",I ucmcsak annak lehetiSseget novelte, hogy kerdeset Bob klisen-k fogja tekinteni, hanem Bobot valoszindleg mar az a gondolat 1', untntta, hogy ujra meg ujra erre a fantazi itlan kerdesre kelljen v.il.isvolnia.

Mclissanak azt javasoltak, hogy olvasson rendszeresen ujsagot. 11',)1, miutan hagyott Bobnak egy kis idot, hogy kiflljja magat, mar "I",cii'ikusabb nyitott kerdeseket tud majd folrenni, olyan erdekes "'",,\kr61, amelyek Bobot is foglalkoztatjak.

Avnap este Melissa elrneselte Bobnak, hogy azt hallotta, a helyi ,·,kulaban azt Iontolgatjak, hogy nem fognak tobbe idegen nyelvIlld:ist megkovetelni a diakoktol, es megkerdezte, neb mi errol a v/lcmenye. "Magam sem tudom - mondta -, mit gondoljak er,,",I. Szerinted mit kellene csinalniuk?" - szolt Melissa nyitott k~,·dese.

1,:bbiSl aztan vita alakult ki arrol, hogy az idegen nyelvek ranula',.1 vajon segfti-e a diakokat mas nepek jobb megerteseben. Elmcscl,,'k egyrnasnak sajat elmenyeiket, es j61 mulattak, arnikor ez oda vczctett, hogy megprobaltak berozsdalt iskolai franciasagukkal be':I.Clgetni egyrnassal. vegul aztan, amikor j61 kibeszeltek magukat, IloD adott Melissanak egy pus zit, es a fulebe sugta: "Ah, madame, 111:lga rnagnifique!" Kell ennel sikeresebb kiserlet?

39

Ne kezdjuk nebez kirdisekkei

Egy ingatlanugynok egyszer elarulta uzleti trukkjet, "Mikor bejon az ajton egy potencialis vevo, nem kerdezern meg tole, hogy mire gondol. Ez kezdetnek tul nehez kerdes, Jdeges lesz t61e, es visszahuzodna. Es ha erolternern a dolgot, valoszinii.eg az ajton tulra huzodna vissza. Ehelyett megkerdezem t61e, hogy most milyen hazban lakik. Ett51 rnegkonnyebbul, es kenyelmesebben erzi magat velem. Kis id6 mulva aztan vagy 6, vagy en atforditjuk a beszelgetest arra, hogy mi is jar az eszeben."

Ez a tanacs tarsasagi alkalmakra is j61 fe.hasznalhato. Rendszerim legjobb, ha egyszeril kerdesekkel kezdjuk, olyan temakrol, amelyek valoszirnileg a masikat is erdeklik, es amelyeket feltehetoleg j61 ismer.

Ravezeto kerdesek

A ravezcto kerdesek a leheto legzartabb kerdesek, mert csak szernelyes velernenyunk helyeslesere invitalnak. Peldaul:

"Mar fel kilenc. Ne maradjunk rna este itthon?" "U gye nem gondolod, hogy igazuk van?"

"Egy estere eleg ket ora tevcnezes, nem gondolod?"

A oirosagon foltcct ravezeto kerdesek miatt sok ugyved kapott mar figyelmezretest, es va16szin{ileg drsasa.gi szituaciokban tcsznck j6t a kapcsolatainknak.

Elobb kerdezzimk, aztan ellenkezziink

Amikor valaki eloadja a velernenyet, amellyel nem ertunk egyet, es tisztazni akarjuk a velemcnykulonbseger, csak aztan adjunk hangot ellenkezesunknek, miutan megkerdeztuk tole, miert erez ugy, ahogy erez, nem pedig elotte. Alan Garner egyszer megismerkedett valakivel, aki elrneselte neki, hogy a kedvenc sportja a vada-

40

" 11.1" Alan a vadaszatnak meg a gondolad.t is utalia, ahelyett, I!! III, v (''/,1 kereken kimondta volna, ami utan a tovabbi kcrdcsci mar l,jj!,I',,11 ,'!sn,lk nintek volna, megkerdezte, hogy az illeto mit szeret I" III,," " legjobban. A beszelgeres soran Alan felismerte, hogy rni- 1\ ('11 h ill {vast talal az illetf ebben a sport ban, es milyen letiontossa- 11" ',""'"pct tulajdonit a magafajta vadaszokriak az okologiai kor- 1"'1·.:,,1,;\11. Alan tovabbra is helytelenhette a vadaszatot, de meg 111III .t crteni a vadasz szempontjait, es ez a megertes erdekes beszelW!I~'dl' cs kapcsolatra vezetett.

Ha nem jut eszimkbe, mit kerdezzunk

11.1 .ilkalmunk van j6 elore felkesziilni nehany kerdessel, aligha- 111'111 konnyebb dolgunk lesz, mintha kizar61ag arra a kepessegunkII' r.u-mszkodunk, hogy a pillanat ihleteben is ki tudunk talalni j6 1'/'1 (Icscket. Lassuk egy nagyvallalari vczcto egyik elmenyet. "Pen~ 11,1\('11 clvitrern egy Curtis nevezeni ifju embert egy bankettre, amit ill {I ionc cscrkeszek tiszteletere tartanak minden evben, A tavalvi V.II sora sehogyse sikeriilt - a kiscserkesz meg en csak ettiink es iil~ 11111 k neman egym.is mellett. Igy aztan az ideri feladtam magamu.ik uerni hazi feladatot. Kigondoltam neh:lny kerdest, olyasmiket, .uu i ker szerettem volna, ha megkerdeznek tolern, mikor en voltam I ',nkesz - micrt kaptam ezt vagy azt a kitimtetest, milyen heccc- 1,,'1 csinaltunk vagy hallottunk, milyen taborokat epitettiink, rniI vcn volt az elsa kirandulasorn, milyen a kapcsolatom a leanycserk~szckkel. Es bcvalt! Annyi beszclnivalonk volt, hogy abba sem .rk.u-ruk hagyni. Ez az egyszenllecke egy egyszenl rarsasagi szituaI ;/~ban egyben ertekes uzleti lecke is volt." 'Iehat az elozetes keszuL'. volt a siker kulesa.

tlz iizleti eletben gyakran elkepeszto, hogy az emberek mennyiII' nern fogiak fol az elozetesen elkeszftett kerdesek hasznossagar. Amikor szemtol szemben kell foglalkoznunk valakivel, az, hogy n.cnnyire sikertil megnyerntink, legyen az illeto ferfi vagy no, q;yenesen aranyos azzal, hogy szernelyunkben megkedvel-e min-

41

keto Az pedig, hogy az emberek kedvelnek vagy nem kedvelnek minket, egyenesen aninyos azzal, hogy mennyire vagyunk kepesek elore elkeszitett kerdeseket feltenni nekik elsoszamu temajukr61- sajit magukr61. Sziiletett ugynok, szuletett drgya16 vagy tarsasdgi ember nem letezik. Szime minden esetben azt latjuk, hogy ezek mind alyan emberek, akik elsajatitottak a kerdesek memorizalasanak es feltevesenek technikajat, akar tudataban vannak ennek, akar nem.

Az is hasznosnak es erdekesnek bizorryulhat, ha j61 megjegyzunk nehany olyan "keszletezheto" kerdest, amelyeket mindig fe1- hasznalhatunk a beszelgetes elomozdfrasara, Bombabiztosan beszelgetesbe bocsatkozhatunk peldaul a kovetkezo kerdesekkel. "Ha mas foglalkozast (vagy allast) kellene valasztania, mit valasztana es miert?"

"Ha egyszer cltolthetnc valahol egy hetet, hovel menne es mit csinalna ott?"

"Hogy fogott bele ebbe az uzletagba?"

Ahhoz, hogy nyitott kcrdcsckkcl kezdjuk a beszelgetest, tudatos erofeszitesre van szukseg. Egy ida utan azonban mar ugyanolyan automatikusan fogjuk csinalni, ahogy jarunk, irunk vagy a tobbi keszsegunket gyakoroljuk.

3. Hogyan inditsuk el a beszelgetestr

,,1,',lh,naxQztam, hogy felesegi.il veszem. Az udvarlas innen mar csak 1.ll'Inasag. De mit mond az ember, mivel kezdi az udvarlast? Az, IlIlhY ,Adjak egy kis d.g6gumit?' tul primidvnek runt. A .Hello' II'ds~lgosan banalis iidvozles lett volna jovendobeli menyasszouvomnak. A .Szeretlek, egek a svenvedelytoll' tulsagosan direktII\"k, a .Szeretnelek a gyermekeim any java tenni' kisse korainak 1at.vott. fgy aztan nem mondtam semmit. Egy ida rnulva a l.uszmegallohoz, erkezett, a leszallt, es soha tobbe nem lattam." Itt ,I vege, fuss el vele.

l'edig milyen konnyf idegenekkel beszedbe elegyedni, ha tudurk, hogyan fogjunk hozza, Ime, nehany egyszerfi strategia, rnelyekct hasznosnak taldltunk.

Eloszor is keressiink olyan embereket, akik velhetoleg hajlan,[(,k velunk oeszelgetesbe bonyo16dni. Legtobben el vannak ragadLitva, ha alkalrnuk nyilik egy tlj emberrel megismerkedni, szarnir.isba johet hat barki. Batran megfelel6 alanynak tekinthetunk .uiudenkit, aki egyedul van, es nem mdyedt el eppen valamifele tevckenysegbe.

Azok, akiknel j6 kilatasaink lehetnek, ki is mutatj ik az erdeklo.lcsiiket: rank mosolyognak, egynel tobbszor is rank neznek, nyilt pozicioban tartjak (nem teszik keresztbe) a karjukat meg a labukat, vagy rnifelenk keresztezik a Iibukat, ami mind az erdeklodes nem verbalis (testbeszeddel va16) kirnutatasa.

43

A masik nero azon tagjai, akik vonzodnak hozz.ink, ezt szamos tovabbi medon is jelezhetik, peldsul fesulgecni kezdik a hajukat, megigazfrjak a ruhajukat, dorzsolgetik vagy simogatjak a tesruket, vagy valami olyan drgyat, mint peldaul egy csesze vagy egy szek, hagyjak, hogy rajtakapjuk oket, amint rank neznek, majd meg egy pi11anatig rajtunk tartjak a tekintetiiket, mielott masfele pi11antananak,

Mihelyt elhataroztuk, hogy kivel akarunk megismerkedni, a kovetkezo lepes, hogy mosolyogjunk, teremtsiik meg az erintkezest a szemeink kozt es sz61aljunk meg.

Bar sok ember csak iildogel, mint a kuka, a "tokeletes" kezdcmcnyezo szot keresve, a kutatasok kirnutattak, hogy viszonylag lenyegtelen, mit mond ilyenkor az ember. A negativ kezdernenyezesek azonban altalaban koranrsern batoritanak masokat arra, hogy szoba alljanak velunk, es valosz1m11eg borussa teszik a kapcsolat alaphangjar, Egy ferfi egyszer odalepett egy ejszakai mulatoban egy nohoz, es bevezeteskeppen azt mondta: "Oregem, ki nem a11- h~tom ezt a so,~ hangos zenetl" - "Akkor mien nem megy el?" - valaszolta a no.

Amit mondunk, annak nem kell csodalatosan okosnak vagy falrengetoen jelentcsegteljesnek lenni, a hetkoznapi rnegjegyzesek is pornpasan megteszik. A fontos az, hogy kihaszcaljuk az alkalmat a kapcsolatfelverelre, es elinditsuk a dolgokat. Ha a masik erdeklodest mutat, valoszunileg onkent elkottyant egy-ket olyan informaciot, amelv aztan mar mindkettonknek segit megtalalni a kozos deklddesi kart es szernelyesebb szintre terelni a beszelgetest.

Beszelgetest kezdernenyezo szovegeket korinyu kitalalni. Alapve-

toen csak harom tema koziil vilogathacunk: a helyzet,

a masik,

onrnagunk,

es esak harem medon kezdhetunk: felteszunk egy kerdest, megereszttink egy velernenyt, leszogezunk egy tenyt.

44

11"I'ic-, ben f5 celunk pusztan az, hogy felkeltsuk a rnasik erdek- 101,1,·.,:" vagy bevonjuk a beszelgetesbe, igy a kezdes legjobb m6d-

I II' «udszerint az, ha fckcszunk egy kerdest. A zan kerdesek is 11I11',I1·<,;-.ik, felteve, ha nem tesziink fel beloliik sorozatban nil soIII 1\ vclerneny is j61 bevdlik, minden bizonnyal jobb, mintha •. iI, "I;)' tenyt szogeznenk le, Ha tenyekkel hozakodunk elo, olyasIlldd\(-I, hogy "Kesik ma ez a busz", vagy "Szep napunk van", nem truuuk be a masikat, igy hat neki kcllcnc megprobalni bevonni 1IIIIdll'L, Ioltenni egy kerdest vagy velernenyt mondania, marpedig III v.tI,\szInuleg nem fogja megtenni.

Beszelgetes a hclyzetrol

II I,",i harem lehetoseg koziil rendszerint a legjobb es a legkony"""1,1,, ha a beszelgetesr azzal inditjuk, hogy arrol a helyzetrol till .nclunk valarnit, amelynek mindkcttcn reszcsci vagyunk. Keves- 111~ v.doszind, hogy ezzel szorongast valtunk ki, mintha a rnasikrol I,,'" lcnenk el beszelni, es valoszinfibben bevonjuk a beszelgetesbe, 1IIIIIlha magunkrol beszelnenk.

I logy a szituaciobol kiindulva beszelgetest kezdernenyezhes"11111 k , nezzunk korul, es keressiink valarnit, ami erdekel vagy zavar- 11,1 cjt minket. Hasznaljunk kettos perspektivat: olyan mondaniva- 1/,[ kcressimk, arnirol valosz1nLileg a rnasik is szfvesen beszelne, Ez Iddiillosen akkor konnyii, ha egyiitt vagyunk valahol, egy tanfolv.uuon, a munkahelyen vagy valami sajatos erdeklcdesi csoport- 1,.11" sportklubban stb.

M i utan foltettuk a kcrdesiinkcr vagy kijelentettiink valamit, I',' .u.losan figyeljiink a valaszra, Adunk itt nehany inditasi lehetose- 1',"', de tartsuk szem elott, hogy ezek semmivel sem jobbak, mint .uulyenekkel magunk is el5hozakodhatunk. Am mindig jobb, ha Illondunk valarnit, mintha nem mondunk semmit.

1\ szaunaban: "Nahat, ezek aztan ;61 befiirottek itt! Mondja csak, urirc is j6 ez?"

45

Egy kiallit ison: "Mit gondol, mit akart a rmivesz ezzel mondani?" (Alan Garner egyszer egy aUo ora hosszat tette fel ezt a kerdest a latogatoknak egy Picasso-kep elott, es annyi beszelgetesbe bonyolodott ekiizben, hogy veletleniil masodszor is megkerdezre valakitol, aki visszajott meg egyszer megnezni a iestmenyt. Az illeto rnasodjara azt valaszolta: "Hogy oszinte legyek, nem hiszem, hogy Picassonak sok uj mondanival6ja akadt az elrnult huszoniit percben." J6t nevettek, aztan Alan elarulta, hogy uj konyvehcz pr6balta ki ezt a oeszelgetesindirast, igy a tovabbiakban a konyvrol beszelgettek. )

A piacon: "Latom, articsokat vett. Mindig kivancsi voltam ra, hogy kell az ilyet elkeszireni?"

Egy szomszeddal: "Milyen ziild a Hi magana!. Mi a titka? Mit csinal vele?"

Az onkiszolgalo mosodaban: "Hogy allirsam be?", "Mennyi mososzcrt tegyek bele?" (Egy no nevetve elmeselte, hogy tul sok mosoport rakott a gepbe, es amikor kesobb az egesz helyiseget elboritcrta a hab! Ezzel megnvilt a beszclgetes utja a vitaminok Iele, melyekrol sok ember azt hiszi, mine! tiibbet fogyasztanak belcluk, annal jobb, es kicsereltek idevago tapasztalataikat.)

.Bocsisson meg, hol tegyem be le a mos6port?" (Mikiizben megmutattak neki, az asszony hozzatetre, hogy ez a mosopor sokkal jobb, mint amit Magyarorszagon hasznalt, mert az nem vette ki a piszkot - ez viszont egy nyitott kerdesre vezet Magyarorszagrol.)

Az osztalyterernben: "Mit tudsz a tanarunkrol?" " Tegnap hianyoztam. Mirol volt szo?" " Mit gondolsz, mi lesz 'a vizsgan?"

Ugynoki bcvczcto: " Hogyan kczdctr ezzel az iizlettel foglalkozni?"

Hazibulin: "Hogyan kerult erre a bulira?" (Minden nyitas jobb, mint a "Nem lattam en mar magat valahol?" Allan Pease sokszor kiprobalta ezt a sziiveget, hogy megvizsgalja, bogyan reagalnak az emberek az ilyen durva kerdesre. A legemlekezeresebb valaszt egy fiatal notol kapta: " Valoszfrnileg - en az allatkertbcn dolgozom."

46

Amikor a masikrol beszeliink

1II',li'dlD ember szeret onmagarol beszelni, es orornmel fog valenltu kerdesre vagy megjegyzesre, amely d. vonatkozik. ehhez hozzafognank, figyeljiik meg, mit csinal, IIIII III\cl, vagy mit olvas, aztan talaljuk ki, mirol szeretnenk tobbet IIllif',llld[li.

I'ill ..... L"':\gban: "De erdekes kabatja van. Mondja csak, mit jelkepez Idlll ('I, r.z emblems?"

1\/ IILGln: " Mintha eltevedt volna. Segfthetek valarniben?' !111111'lversenyen: "Maga itt a legjobb jatekos. Hogy szokott trellilll',('zlli?"

1,'[ nkczlet utan: "Nagyon erdekes volt a megjegyzese, emit az lU,III'"II/)tanacsnak cimzett. Mondja csak, mit gondol, miert nem !'jll",'/.I.ik gyorsabban a napeneraiat?"

M ;!wr megismerkedunk valakivel, akit mar lattunk valahol:

"M, ,"dja, nem latam en mar magat a Maganyosok Klubjaban? AlIilil 1'.I.<;yok. Hogy jutott eszebe belepni a klubba?"

M ikor futunk a palyan vagy a tengerparton,

,. 1 ", .leriink valakit, aki csak ba11ag:

ul\l(,II' velem versenyezni?"

(A mdsik rendszerint nevetni fog. Mi is nevethetiink, aztan alljunk meg, es folytassuk valamivel. Ha nem kapunk ra valaszt, akkor is ez az egyetlen inditas, amely utan tustent tavozhatunkl)

Kocogas kozben: "MifeJe Iutocipoje van? Miert valasztotta ezt a markat?"

Vendeg16ben: "Megengedi, hogy csatlakozzam magahoz?" (Henry Miller, az iro utalt egyedul enni, es gyakran hasznalta az inditast. Csak kepzeljek el, hany szaz uj ernberrel ismerkedett meg igy, akiket soh a nem ismert volna, ha odamegy a legkozelebbi iires asztalhoz. Tapasztalataink szerint az ernbereknek csak kb. 20 szazalcka fogja azt kerni, hogy ne UljUnk hozzajuk, es ok is rendszerinr mentegetoznek, hogy egy baratjukat varjak vagy sok a dolguk.)

Egyes psxichologusok elonyben reszesitik azokat a nyito megjegyzeseket, amelyek kozverlenul ertesre adjak, hogy crdcklodunk a masik irant, fgy peldaul: "He1l6, maga olyan erdekesnek latszik, szeretnek megismerkedni magaval" vagy "Hello, mar lattam itt magat nehanyszor, gondoltam, idejovok es bcmutatkozom." Azt allitjak, hogy ennek a modszcrnck sokkal nagyobb hatasa van rnasokra, mint a finomabb kozelfteseknek, hiszen annyi ember es annyi inger van korulottunk, tehat Ietfontossagu, hogy hassunk masokra, Ennek a megkozelitesi modszernek azonban a legfabb elcfeltetele a batorsag.

Amikor magunkrol beszeliink

Barrnilyen alralanos is ez, kulonoscn a maganyos crnbcrck kozott, ha onrnagunkra vonatkoz6 megjegyzessel inditunk, az ritkan osztonoz beszelgetesre. Mint Dale Carnegie egyszer megjegyezte, az idegeneket sokkal jobban erdekli, hogy onmagukrol beszelhessenek, mint rolunk. Saha ne szolgaltassunk onkent inforrnaciot rnagunkrol, csak ha hatarozott kerdest kapunk. Ha valaki nem tesz fel kerdeseket a csaladunkrol, a foglalkozasunkrol, az erdeklodesimkral vagy a targyainkrol, akkor ezek az illetot nem is erdeklik.

4. Hogyan hallgassunk

, k h ' "k

maso at, ogy nepszerue

es sikeresek legyiink?

11'I'lldorn, azt hiszi, hogy erti, amit maga szerint mondtam. De Will vagyok benne biztos, rajott-e, hogy arnit hallott, az nem az, IlIllil mondani akartam."

Ilcsze!getes kozben hallgatni arany, mert a masikat jobban erdekI, ''''Flr maga, mint mi. Legszivesebben a sajat hangjat hallgatja, es ,I1I1,,,k orill a legjobban, ha rokonszenvvel hallgatjuk, igy hat ha 1111', akarjuk nyerni az illetot, meg kell hallgatnunk, es minden fiI',wlillunket neki kell szcntclnunk. Nines az az ember, aki ne vagy- 11,1 IlH~lysegesen arra, hogy meghallgassak, mert ettol j61 erzi es fonII 1\ 11 ak tartja magat.

i\ mikor aktiv hallgat6java valunk, b6kolunk a masiknak, ariel- 11I'd, hogy egy szot is szolnank. Ha meghallgatjuk, arnikor olyasIllin')J beszel, arnit fontosnak erez, gyorsan "eladjuk" magunkat nr-k i, es felenged az elsa talalkozasnal oly gyakori jeges hangulat.

Aktfv figyeles

1\ /. aktlv figyeles azert figyelemre melto modja a reagalasnak, mert ,11 m biztatja a rnasikat, hogy esak beszeljen tovabb, rnikozben lehe(,')ve teszi, hogy biztosan megertsuk, amit mond. Hogy ezt a kesz,.,'ger hatekonyan alkalmazhassuk, eloszor meg kell erteniink, mi (i'II'u.!!nik, amikor valaki beszel hozzank.

49

Az interperszonalis (szemelyek kozotti) kornmunikacio intraperszoruilisan (szemelyen beltil) kezdiSdik. Akinek van valami erzese vagy gondolata, amelyet ki akar fejezni, ha at akarja nekunk adni ezt az iizenetet, el8bb olyan verbalis es nem verbalis k6dokba kell oltoztetnie, melyeket meg is fogunk erteni, A rnondanivalojinak atadasahoz kivalasztott k6dokat, a szavakat, a gesztusokat es a hanghordozast az hatarozza meg, hogy mi a celja, milyen a helyzet, es milyen a hozzank vale) kapcsolata, valamint tovabbi olyan tenyezok, mint az illeto kora, tarsadalmi statusa, muveltsege, kulruralis hattere es emocionalis allapota . .A gondolatok es erzesek iizenette Iordftasanak folyamar ar "k6doLisnak" nevezzuk.

Tegyuk fel peldau., hogy lejatszunk a baratunknak egy Beatleskazettat, Baratunk elvezi a zenet, de szeretne halkabban hallgatni. Mivel nem olvashatunk a gondolataiban, hat tudtunlcra adja, kodolja az erzese.it, es a zene folott azt iivolti: "Halldtsd le!" Az elhangzott iizenet ezutan athalad egy csatornan, rendszerint a kcttiSnk kozotti legteren, de a csatornaban leviS egyeb hangok gyakran eltorzitjak az iizenetet. Ebben a peldaban a Beatles harsany eneklese jokora torzitast eredmerryezhet, es a fulunkkel vett uzener erosen kulonbczhet an6l, arnit a baratunk kuldott.

Ohatadanul tovabbi torzftasra kerul sor, amikor dek6doljuk az uzenetet, azaz jelentessel ruhazzuk fel a vett verbalis es nem verbalis jeleket. Mivel szemunk, fuliink, kezunk, labujjaink es tobbi reszeink minden masodpercben 40 000 impulzust kapnak, csak nehanyat rudunk kivalasztani kozuluk, arnelyekre a figyelmunket osszpontositjuk. Hogy mit valasztunk ki koziiliik, azt eroscn bcfolyasoljak az olyan renyezok, mint az elvarasaink, a szuksegleteink, a hiedelmeink, az erdeklodestink, a tapasztalataink es a tudasunk. A Beszelgessiink: cirmi konyv szerzoi, Sathre, Olson es Whitney szerint: "Azt szoktak mondani, hogy am it mondanak, annak a felet halljuk, ebbiSl a felere figyelimk, es annak a felere ernlekezunk." Maskeppen fogalmazva: hajlamosak vagyunk azt hallani, amit hallani akarunk, es azt latni, am it latni akarunk. Mint Fritz Peds, a Gestalr-rerapias mozgalom alapiroja mondta: "A vitag kepei nem automatikusan, hanem szelektiven hatolnak belenk. Nem Iatunk,

50

Ii 111\'111 keresiink, kutatunk valamit, tapogat6dzunk valarni utan, t/.", a vilag osszes hangjait halljuk, hanem hallgat6zunk."

1 zen okok miatt a nekiink ktildott iizenet gyakran kiilonbozik ,":.1, amit a rendelkezesunkre an6 jelekbol rni magunk osszeraIIIII,!\: a bennunk kialakult benyornas gyakran tavolrol scm egyeiI\ .t masik szandekaival.

1 ",·"tles-peldankban, ha helyesen crtclmczzuk baratunk uzenetet, j '1,11\ ;UTa a kovetkeztetesre juthatunk, hogy szeretne, ha lehalkitaHllilk a zenet. De ha llgy ertelmezziik az iizenetet, hogy "harag./11111 rad", bizonyara nern megfelel6 m6don reagalunk majd. Az 11/"lIeteket gyakran helyrelenul dek6doljuk, mikozben egyik leI ~III\'S rudataban a felreertesnek,

1,I,crt olyan fontos az aktfv figyeles. Ahelyettt, hogy eleve feltete- 11'/llcnk, a benyornasaink helyesek, es ennek megfeleloen reagal- 11"lllk, keszseg birtckaban kepesek lesziink megbizonyosodni rola, I H »uosan dek6doltuk-e az iizenerer.

1 I" a bornbolo zene peldajaban azt valaszoljuk: "Dlihos vagy dill, igaz?", akkor az uzenet kibocsatoja valoszimileg azt fogja vaLI'd.ulni: "Csak azt akarom, hogy halkitsd le a zenet."

liz aktiv Iigyeles tehat abb6l au, hogy kozoljuk az uzenet kiboI ••. ;I/)j£val, hogy uzenete szarnunkra mit jelent. Ebb51 0 megtudja, I" 'I;Y figyel~n!(.r~' nekiink pe,di? !ehet6segunk nyilik benyornauuuk mcgerositesere vagy tisztazasara.

Nchany tovabbi pelda az aktiv figyelesre:

II II': Sosem fogok LLj allast talalni.

,11,·1 lifE: Biztos nagyon eleged van a kcrcscsbol. (Aktiv figye!es.) 1/11'.": Aha. Akarhova megyek, mindenutt azt mondjik, hagyjak jill cgy eletrajzot, aztan sosem hivnak vissza.

11,.l/ilE: Ugy erzed, csak bolonditanak. (Aktiv figyeles.}

\{ tl.: Pontosan. Ha nines tires allasuk, rniert nem rnondjik meg?

1/'1<[: Nem szeretnern, ha rna este kartyazni mennel.

I FI,£SEG: Nem szereted, ha nelkuled sz6rakozom. (Aktiv figyelis.) ":'1</: Nem errol van sz6. Szeretnek rna este kettesben lenni veled.

51

JUDY: Haza akarok menni.

DAVE: Nem erzed itt jal magadi (Aktiv [igyeles.}

JUDY: Nem. Lehet, hogy ha az idegenvezeto nem hajszolna folyton, jobb lenne.

DAVE: Jobb szeretned, ha tobb szabadidot hagyna. JUDY: Igen. Azt hiszem, tiistent meg is mondom neki.

DONNA: Mi sosem megyiink sehova. JOE: Unatkozol, es szeretned, ha elmenncnk utazni, (Aktiv ft· gyeles.)

DONNA: Igen, cvck ota mondogatjuk, hogy mikor nyugdijb~ megyunk, nekivagunk, es megnezzUk az orszagot. Menjiink most!

Az aktiv figyeles egyszer megmentette egy ferfi kapcsolatat a bat ratnojevel. Harmadik talalkozasukkor eppen kcz a kezben setaltak, amikor a ferfi elmondta a lanynak, mennyire varja mar, hogy tden elvihesse sielni. A larry elforditotta a tekintetet, es azt valaszolta:

"Hat, lehet, hogy addigra mar nem is fogjuk ismerni egymast."

A ferfi ttgy dek6dolta az uzenetet, hogy az azt jelenti, a larry nem akar tobbe talalkozni vele. Am nem fogadta el tenykent ezt a benyomasat, es nem sertodott meg (a larry ebben az esetben arra kovetkeztethetett volna, hogy a ferfi elutasitja], hanem az aktiv figyeleshez folyamodott. "Azt akarod ezzel mondani, hogy nern akarsz tobbe velem talalkozni?" A larry elmosolyodott es megolelte: "Nem,Jim" - valaszolta. - "Csak azt mondtam, nagyon korulmenyesen, hogy szeretnek tobb idot tolteni veled!"

Hogyan es mikor alkalmazzuk az aktiv figyelest?

Az akdv figyeles ket helyzetben nagyon fontos:

Mikor nem vagyunk bizrosak benne, hogy ertjiik-e, mit akart mondani a masik,

Mikor a rnasik egy fontos vagy erzelmi toltesfi iizenetet kiild nekunk,

52

Auukor aktiv figyeleshez folyamodunk, koncentraljunk a rna- 111\ .iltal kifejezetr erzesekre, a kozles tartalmara vagy mind a ketto,", .oIlol fiiggoen, melyikr61 gondoljuk, hogy esedeg Eelreerthet· 1111" os mit tartunk a legfontosabbnak. Hogy eljussunk a

II."'/.hoz, tegyuk fel magunknak a kcrdcst: "Mit erez a partneIt Itl?" "Milyen iizenetet probal nekem atadni?"

1,;;vetkeztessUnk, "visszacsatoIasanal" kezdjuk szemelyes meg.,,'diLlssal, valtsunk ki kozvetlen valaszt, es tegyiik hozza mond6- Iltl"k vegere azt, hogy "igazam van?". fgy tiistent meg fogjuk tudIII, I .clyes volt-e a kovetkeztetesunk, ha pedig nem volt az, akkor az 11/1'Ilet kioocsatoja pontosan tisztazni fogja, mire gondolt, mit Ilk.l!"!. mondani.

Az aktiv Iigyeles es masok elfogadasa

I 1.,.1 kovetkezo problernahelyzetek valamelyikeben talalna magat, I I/ese szerint melyik lenne a legsegitokeszebb valasz? Egy gyerek 11'(')~v<lgja az ujj:h es sirni kezd.

.1) "Nem is olyan veszes ez a seb." I,) "Ne sfrjl Nem raj az annyira!"

I) "Tenyleg nagyon fajhat az ujjad!"

I :hY jobaratunk panaszkodik. "A fonakom azt mondta, nem d,ll).',ozom eleg gYOl'san, es ha nem szedem dssze magam, kirug." .1) "Azt hiszem, jobb lesz, ha esipkedni kezded magad."

I,) "Nem lett volna szabad hagynod, hogy letoljon. Barrnikor I ill.'dsz masik alhlst."

r] "Nyilvan nagyon sokat jelent nckcd az alhisod, es nagyon nr-tu szeretned elvesziteni."

l'anaszkodik a szornszed, "Hat, ugy TIeZ ki, hogy nines mas leheI(k"gem. Meg kell hivnom anydmat, hogy koltozzon hozzank." ,,) "Fogja Eel ugy a dolgot, hogy az anyja ncvclte fel, es most ezt Il/di neki vissza."

I,) .Lefogadom, hogy titokban orul, arniert megint az anyjaval l.rkhat."

53

c) "Aggodik, ugye, hogy ez milyen hatassal lesz az eletere?" Az elsa ket valasz mindharorn peidaban kiokratja a masikat, hogy mit kellene ereznie vagy csinalnia, helyeslest, helyrelenirest, szimpatiat, vagy megnyugrarasr fejez ki. Az effele valaszok ritkan segitenek, es ritkan elegitik ki azokat, akik bizalommal fordulnak hozzank. Altalaban ink.ibb arra a kovetkeztetesre vezetik iSket, hogy nem akarunk beleavatkozni a dolgukba, nem vessziik komolyan az erzeseiket, vagy nemigen hisziink abban, hogy kepesek maguk megoldani a problernaikat.

A harmadik valasznak, az aktivan figyeliS valaszanak egeszen mas eredrnenye lennc. Ha batoritunk masokat, hogy teljes mertekben, szabadon fejezzek ki erzelmi rcakcioikat, ez hozzasegiti aket ahhoz, hogy elengedettebbek es nyugodtabbak legyenek, amikor velunk vannak. Azzal, hogy megertjuk a problernaikat es rcflcktalunk rajuk - de rajuk hagyjuk a megoldasukat -, kimutatjuk nekik, hogy hiszunk benne, van ra kepesseguk, hogy megtalaljak a sajat rnegoldasukat. Amellett miutan meghallgattuk, megertettiik es kritika nelkul elfogadtuk oket, torvenyszerfien pozitfvabb crzcscik lesznek onmaguk irant, felengednek irantunk, es jobban fogja erdekelni iSket a mi mondanivalonk is.

Sok ember szamo] be arrol, mennyire megjavultak a kapcsolatai masckkal, mihelyt abbahagyta az itelkezest es attert az aktiv figyelesre, Egy ferfi igy fogalmazta meg a tapasztalatait: "Mikor a fiarn azt mondta nekem, hogy rossz jegyet kapott az iskolaban, meg szoktam kerdezni tole: Miert nem tanulsz robber? Amikor a felesegem azt mondta, elkesett a munkabol, azt valaszoltam: Korabban kellett volna elindulnod. Egyszer, ernlekszem, a pici Ianyorn konnyes szemmel azt mondta, hogy fel a sotetben. En meg azt feleltern: Nem kell fclncd. Nines abban semmi, amitol felned kellene. A tanacsaim nyilvanvaloak voltak, de e miatt a kritizalgad.$ es moralizdlas miatt a csaiadom egyre kevesbe bizott bennem. Mult heten a felesegern megemHtette, hogy osszeveszett a hugaval. Norrnalis korulrnenyek kozt olyasfele tanacsor adtam volna neki, hogy ez az egy szem hugod van, jobb lesz, ha kibekulsz vele. Most azt valaszoltam: Az az erzesem, folizgattad magad. Valahanyszor

54

!II' -ulott valamit, sulyt helyeztern ra, hogy mindig esak .akrivan fi",II'ljck' - pedig majd belehaltam, ugy szerettem volna tanacsot Hilli neki, Fantasztikus volt! Olyan gondolatait es erzeseit osztotta Illq~ velem, amelyekrol fogalmam sem volt. Szinre ugy ereztern, 1111111 ha egy idegennel ismerkcdnck meg. 6 pedig el volt ragadtat\,1, IH)gy vegre kifejezheti magat anelkii], hogy elvagnam a szavat v.il.un: pikirt megjegyzesemmel."

[I

Az aktiv figyeles fenntartja a bcszelgctest

1\ I nktiv figyeles kit{\niS modja annak, bogy beszelgetesre batorit'I1111 l. masokar. Ha erdeklodest mutatunk, gyakran arra inditjuk az ,'"d'oreket, hogy beszedesebbek legyenek. Mivcl nem kritizaljuk a f',' .ndolataikat es az erzeseiket, kenyelmeseoben crzik magukat, igy II .l.bet es me.yebben arulnak el magukr61, mint kulonben tennek.

1\ r. aktiv Iigyeles segft megoldani azt az iSsregi problem at is, 1111gy mit regyunk, ha nines semmi rnondanivalonk. Ha gyakran I, .rdu] eliS velunk, hogy zavartan hallgatunk, valoszlmileg egyszerII' ket beszelgetesre fogunk figyelni: arra, amit a masikkal folyta- 11111k, es arra, ami dnmagunkban zajlik. Az utobbi tipikusan fOleg ,1 uljesitmcnyunkkel kapcsolatos aggodalmakbol an. Paradox mod, '" minel inkabb figyeliink czckrc az aggodalmakra, annal kevesI,,', lesz hatekony a teljes.trnerryiink.

I\Z aktiv figyeles hozzasegft minket, hogy sutba vessuk ezt a za\I,ll'() belso dialogust, reszt vegyUnk abban, amit masok meselnek /'" Illegtapasztaljuk, arnit ereznek, Meglepve fogunk djonni, hogy unkor nem onmagunkra, hanem a beszelgetopartnereinkre k011- u-ntralunk, sokkal konnyebben jutnak eszunkbe olyan dolgok, .unclyekrcl beszelhetiink. Es mivel mi olyan fesziilt figyelemmel lullgattuk oket, meg valoszfndbb lesz, hogy ok is meg akarnak l1.dlgatni minket.

55

AltaJanos hibak az aktfv f' l' b 19ye es en

Papagdjkodds

50k ember, akinek ujdonsag az akrjv f l' ..

hatja magat, hogy PUsztan csak ' 19ye es, k~nnyen azon kapteti masok megjegyzeseit. Egy ;;i~~:almazza, mas szavakba oItoz·

LARR~ RemekiiI erzem magam.

TED: 101 mulatsz.

LARRY: A huilamvasur a kedvencem TED· A h 11' .

. u amvasutat szereted a legjobb.

LARRY: R '1 an.

TED. 5 . em; em: nem ke11 most elmenniink . zeretnel meg maradni.

Az ilyen papagaj·vaJaszok csal . ',.,."

igazi aktiv figyelessel az is e .. ',a megertes zlluzlojat adjak. Az

seinket a masik mond 'k ,. ~YUktt Jar., ~ogy IevonJuk a kovetkeztete. o ajana mogottes Jelenteserol.

Az erzesek 'igyel k'''[ h '

r-. men lVU agyasa vagy lekicsinytese

FELESEG: Ugy er2em magam mint e '

nap csak a gverekeJ, ko "1 ;1 k gy taposomalomban. Egesz

F ~ I J. >. ru ugra 0 .

ERj- Hat, ezek a gyerekek tenyleg sok dolgot adnak.

MARGARET- Le vagyok torve, IANET- Kicsit nyomaszt az ida.

Aktiv figyeJes kozben sokan nem veszik d' . .

11k azoknak az' , k k . . tu omasul vagy 1e1{Jcsll1Y'

. erzese De az mtenzltasat J J. "J 1

mll1tha azr gondoln 'k h k ' me ye <1"0 1allanak

a, ogy azo a I I 1 '

vesznek tudomast maid 'k 1 'I z erzese c, af11e1yckrol nern

k ". . ' J csa emu nak Ennnl .

ezoje igaz Ha nern v "k d I' .;: pOntosan az eUen-

. esszu tu oma 1 'I . , .

gossagat es intenzitasat . ~u, masok emoclo,j 1M/.;: va16sa-

h ' ez az lntenzltas hajla /. I 'd'

a akti v figyelesiinkk 1 ""1 "mas '0 <ow 111, mig

e megertesro reszunk t ' bi ,

nak gyakran katartikus hatasa leher. anu II.'.Onysagot, an-

56

N< j,f,junk udzottan el/nte a mdsiknak

Iir''!.Cini percenkent kb. 125 szavas sebesseggel szoktunk, figyelni \'I<,,/,ont percenkenr 400 szavas iramban vagyunk kepesek, azaz ha,,,,"szor olyan gyorsan figyeliink, mint ahogy beszelunk. Emiatt ,"'1,,, megsertjiik a harekony figyeles elveit, tu] messze elotte ja· , 1111 k a beszelonek, os emiatt elkalandoznak a gondolataink. Elkez.lunk mas dolgokra gondolni ahelyett, hogy a masikra figyelnenk (;YIlkoroinunk kell teh.it, hogy pontosan arra koncenrraljunk, .unit a masik a mond.

N em verbal is iizenetek aktlv figyelese

A nern verbaiis iizcncrekcr gyakran nehezebb helyesebben ertelmezni, mint a verbalisakat. Ennek az az aka, hogy ugyanaz a nern verbalis kifejezes, peldaul egy mosoly vagy a keresztbe font kar, .obbfele erosen kiilonbozo emociora utalhat. Ezert gyakran segiteni fog, ha interpretacionkat a kovetkezo harornlepcsos folyamattal cllenorizzuk:

1. Mondjuk meg a masiknak, mit lattunk es hallottunk tole, nmi az adott kovetkeztetesre vezetett minket.

2. Mondjuk meg neki, milyen jelentest veliink tulajoonitani cselekedeteinek.

3. Kerdezziik meg tole, helyes-e a koveckez-ercsunk.

Peldaul:

1. "Mikor kertelek, hogy gyere el velern a makrarne tanfolyamra, halkan csak azt mondtad: jopofa leher, aztan ternat valtoztatnil, Azt hiszem, nem is akartal igazan jonni. Igazam van?"

2. "Az e18bb azt mondta, hogy szereti a rnunkajat, de osszenincolta a horniokat. Mondhatjuk azt, hogy a dolog nem egyertelrmi, van benne j6, es van benne rossz is."

3. "Folyton asitozol. Nem tudorn, nem szeretnel-e inkabb hazamenni? Igazam van?"

Ha nem vontunk le sernmifele kovetkeztetest, esetleg szeretnenk

57

leszogezni, arnir megfigyelttink, es aztan megkerni a masikat, hogy magyanizza meg. Pcldaul: ),Miata a mulr h6napban megismerkedtem magaval, mindig csak ebedelni akar elrnenni velem _ vacsorazni vagy szinhazba soha. Kivancsi lennek, hogy mien?" "Amikor sz6ba hoztam a sizcst a hegyekben, maga mosolygott egy kicsit. Szeretncm tudni, mire gondolt?"

Dave minden nap tai.ilkozott a rnunkahelyen az eli5csarnokban egy lannyal, j6 viszonyban volrak. Aztan a larry egyszer csak nem viszonozta tobbe a koszoneset, Miutan ez majdnem egy hetig igy merit, Dave megaliitotta, es azt mondta neki. .o. napja egyhuzamban rad mosolygok es koszonok, te meg nern valaszolsz. Azt hiszern, megsertettelek valarnivcl. Igazam van?" "Nem, dehogy, egyaltalan nem" - felelte a lany, - "M{dt heten meghalt a nagyapam, es azota masra sem tudok gondolni." I-fa Dave nern a1kalmazta volna a nem vcrbalis figyeles technildjat, alighanem azt csinalta volna, amit a Iegtobben csinalnnk ilyenkor - sz6 neikul feltetelezte volna, hogy a lany nem kedveli, os elkezdte volna keriilni vele a tarsadalmi erintkezest,

Nern verbalis figyeles iizleti szituaci6kban

A negativ nem verb.ilis iizenetekkel jobban boldogulunk, ha rnagunk is nem vcrbalis m6don reagalunk rajuk, rnintha verb ilisan probalkoznank megoldani a szituaciot, Mondjuk peldaui, hogy egy targyabs soran a masik hatradi51 a szeken es keresztbe fonja a karjat, amivel azt jelzi, hogy potencialisan elutasitja a javaslatunkat. A testbeszeddel kapcsolatos kutatasokb61 tudjuk, hogy amikor valaki keresztbe fonja a karjat, kb. 40 szazalekkal kevesebbet fogad be es jegyez meg abb61, arnit mondunk neb, es gondolatai tulnyornoreszt negativva valnak. Emiatt egy targyalas soran kulcsfontossigu, hogy ne csak olvassunk a ncm verbalis jelekbi51, hanem ezeknek megfeleli5en cselekedjunk is.

Az aHele verbalis megkozeHtes, hogy peidaul, "Eszrevettem, hogy keresztbe tette a karjat, Mondtam valamit, ami nern tetszik

58

maganak? )) - esetleg azt a valaszr valtja ki: "Igen, nem tetszik sern ,1 javaslata, sern maga!'

Amikor egy uzleri szituacioban dckodolunk egy negativ lestbeszed-lizenetet, alkalmazzunk tehat inkabb nem verbalis megkozelitest a problema megoldasara. Nyujtsunk at uzletfelunknek valamit, arnit meg kell fognia - ezzel rakenyszeritj iik, hogy kibontsa osszefo nt karjat, A tesrbeszedre vonatkoz6 kutatasok kirnutattak, hogy a negativ testhelyzet Ieloldasa feloldja a negativ hozzaaUast is, ami jobb eselyt ad szarnunkra a kcdvezo vegkimenetel eleresere.

bsszefoglalva: t:\rsasagi helyzetekben a verbalis technika alkalmazasaval boldogulunk a legjobban a nem verbalis jelekkel, uzleti szituaciokban viszont a nem verbalis cselekves a legjobb strategia.

A figyeles tovabbi szabalyai iizleti szituaciokban

Az iizleti eletben a celunk rcndszerint az, hogy elsosorban onmagunkat "adjuk ell), es csak aztan az otletiinket, terrnekunket, szolgaltatasunkat vagy javaslatunkat. Amikor bannit el akarunk adni, az uzletkotes elsa szakasza az, arnit altalanosan .figyelesi szakasznak" szoktak nevezni. Ebben a szakaszban az a celunk, hogy relcvans kerdeseket tegyiink fel a leendi5 uzletfelnck az igenyeiri51, figyelmesen megha11gassuk a valaszait, os megprobaljunk olyan inforrnaciokat szerezni, amelyek segitenek nekunk megkotni az uzletet es "eladni" magunkat neki. Kovetkezeskeppen az a kepessegunk, bogy j61 es figyelmesen tudunk ha11gatni, kozvetlen osszefiigg eladasi vagy targyalasi sikereinkkel. Tapasztalataink vilagosan megrnutatjak, hogy a viJag legjobb ugyndkei egyben a vilag legjobb haUgat6i is. Nem csak figyelmesen kell hallgatnunk rernenybeli iizletfeliinket, de gyakran [e kell mondanunk olyan keszsegeink alkalmazasarol is, amelyeket egyebkent t:irsasagi helyzetekben hasznalnank,

59

Ne figyeljunk ceruzeioa] a leczben

Ceruzaval a kezben figyelni teljesen helyenvalo egy ertekezleten, egy eloadason, vagy barhol, ahol elvarjak, hogy jegyzeteljunk, De amikor iizleti iigyekben van dolgunk az emberekkel, megtorjiik a masik gondolatmenerer, ha tollat vagy ceruzar huzunk elo es jegyzeteket kezdunk firldlgatni. Targyalopartncrunk nem csak udvariatlannak fog minket tekinteni, hanem esetleg arra is gondol majd, hogy olyasrnit Irunk Ie, amit bizalmas kozlesnek SZanto Jegyzeteket legjobb uzleti targyaLls utan keszneni, amikor a masik mar nines jelen.

A figyelem szinlelese

Mivel haromszor olyan gyorsan tudunk hallgatni, mint beszelni, gyakorlatra van szuksegunk ahhoz, hogy tudatosan Iigyeljunk, kii[dnosen, ha olyasvalakir hallgatunk, aki lassabban beszel nalunk. Gondoljunk csak vissza ra, hanyszor iiltunk mar a masik szernebe nezve, mosolyogva, helyeslcen boiogatva, mikozben cgeszen mashoI jart az esziink: a kozelgo nyaralasunkon, a hapsi ingen ektelenkedo zsirfolton, az aznap esti hazibulin vagy a legkozelebbi uzleti megbeszelesunkon. Hanyszor kaporr ezen rajta beszelgetopartnerunk, es kerdezte meg: "No, mit gondol errol?" Lebuktunk, hogy csak szfnlcljiik a figyelmet, es egyeden valasznnk egy zavart , Tessek?" lehetett. Allan Pease-t egyszer rajtakapta igy egy nagyo~ lassan beszeJ5 drgya16partnere, es azt mondta neki: "Ne ismeteljern meg a veget, Allan?" "Hogyhogy a veget?" - kerdezte Allan. _ "Hit azt, ami azutan kovetkezerr, hogy J 6 reggelt, Allan, orulok, hogy latom!"

Az iizleti eletben beszelgetopartnemnk esedeg nem tetelez fel :61unk semmi rosszat, amikor eloszor csip rajta, hogy csak szinleljiik a figyelmet, de ha masodszor is ezen kap, azt mar nem bocsatja meg. A masodik alkalommal elvesziti belenk verett hitet es bizairnat.

A figyelem szinlelese azzal a veszellyel is jar, hogy esetleg fomos

60

informaci6kat szalasztunk el, amelyek segithetnenek nekunk kedvezo eredrnenyt elerni.

Hogyan tanuljunk meg aktivan figyelni?

Az aktiv figyeles mcgtanulasanak legkonnyebb m6dja az, ha raveszunk masokat, fogalmazzak at a megjegyzeseinket. Ha biztosak nkarunk lenni benne, hogy valaki megerti-e az uzeneteiriket, kenyszeritsiik ra az aktiv figyelesre. Mondjuk meg neki: "Szeretnem, ha ligyelnel, es elmondanad, mit hallottal abb61, am it mondtam neked. Ne a velernenyedet mondd, es ne probald megoldani a preblemarnat. Azt szeretnem tudni, hogy megertettel-e?"

A vitak es veszekedesek erzelmileg feszult legkoreben korinyf az uzeneteket felreerteni, ezert az aktiv figyeles kulonosen ertekes. Mondjuk meg a masiknak: "Hogy biztosan megertsuk egymast, pr6baljunk valami ujat. Valahanyszor mondasz valamitv.mielott valaszolnek, el fogom mondani neked, hogy en mit hallottam. Ha nern ertelrneztem helyesen a szavaidat, probald meg ujra, amig csak nem lesz egyerrelmu. Es te is tedd meg ugyanezt nekem. Oke?" Azran kezdjunk hozza, mondjunk vajamit, es kerdezziik meg a masikat, mit hallett, vagy figyeljunk erosen es aktivan, aztan kerdezzuk meg, pontosan ertettuk-e?

Figyeljiink tudatosan

Vegezetul: figyeljiink rudatosan masokra. A tudatos figyelem azt jelenti, hogy osszes erzekeinkke] figyelunk. Aki tudatosan hgyel, az a szernevel, a Iulevel, az elrnejevel, az egesz testevel figyel. Amikor tudatosan figyelunk, hajoljunk testileg-lelkileg el6re. Figyeljunk Ieszulten az egesz beszelgetes soran ', Koncentraljunk mind~n egyes szora, arnit a masik mend, es arra IS, hogy hogyan mondja, fgy tanulhatunk masoktol, igy leszunk nepszerfibbek, es igy lesz boldogabb es sikeresebb az ejetiink.

61

~: Hogyan tartsuk fonn a beszelgetest?

Onkent szolgaltatott informaci6k

"EI sZ,?I(tam menni Sallyhez, 0, ugy hetenl' k' ,

vagy 0 Jon e] hozzam latogatcSba R d {e,nt etszer-haromszor,

'I "I . en szennt a munk' I 'I b

SZe getun ( vagy a gyerekekrol v I' " ' an cro e-

'b'l ko ,agy va ann U)s;'gral M di "

pro a am overni a beszeIgete' , d . rn Ig erosen

smenetet e e 'd" 'I .

mindent elmondtunk voina _ e ." ,/ b gy J 1° mu va mmtha

a foldbe! Aztan csak bamulunl gysze;uen, eleszantattuk a tem£t

I 'k" I k ,egymasra es ncvetunk W "I I

me yl. unk eres val ami iiriigyet es e1megy." . egu va a-

Arrllt ez az asszony tapasztalt, az egeszen altaIa I.

felesleges. Sem neki sem nek' k ni , . nos - es tel)esen

1'1' I J un nrncs fa sernrm oku k h

ta a )un' szavakar A beszelgete f 1 " n, agy ne

di bl! I II S 0 yaman masok rna d .

Ig osegesen elahazakadnak k"I" £'1 ", ) nern min- 1 d U onre e onkentes lnJonndci6k/e,d

a yan a arokka], ;nelyeket sern nem kerdeztiinl '

tunk. ;-Ia,klhasznalJuk ezeket az onkent 5201 'I \., se1:n nem, v~~kat, kerdeseket teszunk fel vag kii I link ga tatat, t mformaelO_

I b b'" y I)e entun vaiarnij e kk II

cso at an, osegesen taIalunk alk I h ze e ,ap-

fordirsuk a beszeIgetest.' a mat arra, ogy erdekes iranyba

Olvassuk cl figyelmesen a kav tl " 'b '

szalgalratatt infarmaeiokat dolt ~ ,e,~a padr ,eszedeket (az onkent

. id 'd" crus sze es )e12I) am I k '

szen rOVI 1 0 alan folytak Ie. ' e ye ege-

SAM' Maga pampasan tanco], GlorI'a, S

ok tanc6r~1t vetr mar?

62

GLORIA: Nem ~ ez az eIsC) oram itt, Arthur Murray-nel, de milsor Anglidban them, minden este elmentem tdncolni.

!lLAN: Hello, Peter. Osidok ora nem lattalak.

PETER: Hat, igen, beteg volt a gyerek, es tobbet kellett otthon /ennem.

fOHN: Orulok, hagy nem en vagyak az egyeden, aki fcleg ugy ertesu] a hirekrril, hegy atfutja az ujsagasstandan a fodmeket. SHARON Engem tulsdgosan lekot a j6tekonysdgi munledm, nern sakat tudok mostanaban olvasni.

NICK Hello, Margaret. Laurie itthon van?

MARGARET- Nines, elment rnegvenni a hozzaoalohat a szuletesnapi tortdhoz, amit siani elzaroh.

ALAN Mikor jon a repteri busz?

FERF!: Mar tiz perce itt kellene Iennie. Rendszerint eLeg pontes szokatt lenni. Qegyzet: Ez a mondat, kulonosen a "rendszerint" szo ertckes onkentesen szolgaltatott inforrnacio, mert arra utal, hogy az illeto gyakran utazik ezzel a busszal, es valoszimileg gyakran repul.)

BRIAN Hagy duhong mama a tenger!

AMY Aha. Engem a viharos Titicaca-t6ra emlekeztet.

Hogyan hasznaljuk fel az onkent szolgaltatott informaciotr Ha fesziilten figyeliink, hallani fagjuk, amint az ernberek olyasfele informaciokat pottyantanak el, mint amilyeneket az clobbi szakaszban olvashattunk,

Ha ugy veljiik, hogy az onkent szolgaltatort inforrnacio osztonzo vagy hasznas lehet, akkor eljott az ideje, bagy a segitsegevel tovabblepjunk. Ez nerncsak teljesen rendjen valo, hanem ez a szckasos m6dszer arra is, hogy idonkent mas ternakra valtsunk, anelkul, hogy agg6dnunk kellene arniatt, visszaterunk-e meg yalaha az eredeti temara. A tarsasagi beszelgetesek ritkan tartanak ki nehany percnel tovabb egy-egy temanal.

Hogy felhasznalhassuk az onkent nyujtott inform.icier, fiizziink hozza megjegyzesr vagy tegyiink fel kerdest vele kapcsolat-

63

ban. Mint rendesen, a nyitott kerdesek mozditjak elo legjobban a reszleres valaszt,

GLEN: De szepen le vagy siilve, Bill.

BILL: Kosz, Glen. Kempingeztem a hit vegen.

GLEN: Meg sose voltam kempingezni. Mit szeretsz benne a legjobban?

Akar vissza is terhetunk, clohozakodhatunk olyan elozoleg kapot! onkentes informaciokkal, arnelyeker korabban nem hasznaltunk fel. "EmHtetted az e16bb, hogy a nyaron Fidzsin voltatok Sueval. Micrt valasztottatok Fidzsit az iden?"

Onkent nyujtott inform iciot jelentenek olyasmik is, mint rnasok ruhazata, klilso megjelenese, viselkedese es lak6helye. Mindeze~et fellehet hasznalni a beszclgetes kiindulopontjaul, "Eszrevettern, hogy karates u-ikot visel, Szokott karatezni?" Neha az onkent nyujtott inforrnacio nem mas, mint egy altalanos benyornas.

"Ugy latorn, nagyon j61 ismeri Del-Afrikat. Honnan tud r61a ilyen sokat?"

"Maga most sokkal elengedettebb, mint amikor utoljara talalkoztunk. Mi torrent?"

"MegLl.tszik magan, hogy tenylcg nagyon szeret tancolni."

Az onkent nyujtott informaciok megfigyelese ertekes keszseg, erdekesse es valtozatossa tehetjuk vele a beszelgetest, de ami a legfontosabb: fenntarthatjuk a folyamarossagat.

Mikrotcchnikak

Csuggeszto dolog, ha kitalalunk egy pompss folytathat6 kerdest, aztan miutan foitettuk, rovid valaszt kapunk ra, Peldaul:

TOHN: Hogyhogy erre a kornyekre koltozott? FRED: Jobb szeretern a klimat.

Ezen a ponton sem onkent nyujtott inforrnaciot, scm kulonosebb tampontot nem kaptunk a beszelgetes folytatasihoz, kenytelenek vagyunk hat egy tovibbi nyitott kerdest feltenni. Peldaul:

64

l

JOHN: Mit szeret legjobban az itteni klim.iban? FRED: Melegebb.

A rovid valasz megint arra kcnyszerit, hogy ujabb nyitott kerdest eszcljunk ki, ha meg akarjuk p-o oalni kinyimi ezt a konokul zart kagylor. A problema itt azonban az, hogy meg ha rovabbra is csupa j6, nyitott kerdest tesziink fel, a beszelgeres egy ido mulva akkor is kihallgatasra kezd emlekeztetni, amelyben mi jatsszuk az inkvizitor szerepet.

Hidak

Azokkal az emberekkel, akik [curta valaszokat adogatnak nyitott kerdeseinkre, "hidak" segitsegevel tudunk a legjobban banni, azaz hidat epitiink a szavaihoz, hogy tovabb beszeljenek. Ilyen hidak az "Ezzel azt akarja mondani?"; a "Peldaul"; az "Es akkor?"; az "Ezerr aztan?"; az "Es akkor maga?"; az "Ami azt jelenti, hogy?". Az egyes hidak utan ha11gatnunk kell. Vegyiik peldaul az elobbi, Fred es John kozotti beszelgetest, de most John hasznaljon hidakat, hogy rovabb beszeltesse Fredet.

JOHN: Hogyhogy erre a kornyekre koltozott? FRED: Jobb szeretern a klimat.

JOHN: Jobban, mint. .. ?

FRED: [obban, mint a varos szennyezett levegojet. JOHN: Ami azt jelenti, hogy .. .?

FRED: Ami azt jelenti, hogy szeretnem rernelni, altalaban jobb lesz a magam es a csaladorn egeszsege. Ami azt illeti, eppen a napokban olvastam egy jelentest, arnely szerint. ..

Ebben az esetben John nemesak sikeresen feltorre a kerneny diot, hanem azt is elkerulte, hogy a mond6kaja ugy hangozzek, mintha kihallgat6 tiszt lenne. Amellett tobbnyire nem is 0 bcszelt.

Hogy sikeresen alkalmazhassunk egy hidat, harorn dolgot kcll tennunk:

1. Hajoljunk elore, tarjuk ki a tenyeriinket.

2. Nyujtsuk el a hldnak hasznalt kifejezes vegen a hangsulyt.

3. Doljiink hatra es hallgassunk d.

65

EI,!a .nyitott tenyerrel elOrehajolunk, azzal kit dolgot eriink I

OSZor IS nern verbaJis m6don tudari uk h' e .

szandekunk, tovabba kbzbl)'u"l h II J, k'l logy nines fenyegeto

b ' ~ 'a gaton '" hog .

eszed sora, hiszen nern verbal: 'd' t'" . Y .~ost rajta a

hangsaly elnyujtasa a hidnak hS:s:~~;: ~i~e' ~ekr ~z I~an!itast. A

!:k~~I~:u~el11 nyujtjuk el a hangsulyt, aldj~:~:~e~~~~~:~::I~:::~~

FRED· , . I ".,

. '" e~ a tI~zta evego Jot resz a szenanatha k

JOHN AmI azt jelentiiiii ..... (elnyti,itva) rnna .

FRED: AmI azt jeiemi hos k" . bb '

mondjak, hogy a viragp' or gr onnyde , en lelegzem. Egyesek azt

M " . . 0 xozza, e en azt hlszem ...

nelk~~~ probal)uk ki ugyanezt a beszeJgetest a hangsuly elnyujdsa

FRED: ... es a tiszra levego .l or t '"

fOHN A . .. '. esz a szenanathamnak

: nu azt jelenri? (nem nyujtja meg).

~~!~! AmI azt jelenti, hogy tbrodjbn a maga dolgaval, maga

"it~" nern nyujtjuk meg a hidnak haszn,lt kifejezes utols6 sz6ta )', , , gy fog h:ngzal1l, rninrh., kijelentes vagy veiernen 1M?"

senesnek IS tunhet, mint a legut6bbi peldaban. y enne. eg

, A;nlkor felhasznaltuk a hidat, hall assunk ell' . ,

sertesnek, hogy megpr6baljuk bol g,,, k . i\.1I)unk ellen a In.. tolteni azt a Litsz6lag vegt I "e~essegun gyongyszemelvel ki .. heti. A kitan tenv~r azt e len esohn et, amely a hidat nehn kovet .. , ,)eentl, ogya megsz'II' £11" , , atadtuk a hallgat6nknal, ha . I h' h a a as re e asseget

ko ' , ,gYJu< at ogy o h k di I"

avketkez6 kij~le;1tesse1. Miutan atadtul~ az iranYit~s~a d~tnkeh~ a raj ezunket ertekelo ozi iob' ' jun at-

daz eddigi hallgat6 part~erii:ket:~:~;I::i:~:~~i~efo~z arra k~zte~i

et" amig hatrahajolva maradunk. ytassn a esze-

FIgyeljiik most meg a kiivetkez" 'Id'

gepiigynok hidakat hasznal hope at, ,am;lyben egy szamit6 .. tencidlis vevojerol alci I ' ~gy l~ormaclOkat deritsen fiil po .. VEv6. M· ' . 11 curta Iva aszo at ad Ott zarr kerdeseire

UG '.. I na~yon Janak talaltuk az Apple sz,\mit6gepet .

,YNOK- (eloreha;o~ kitdrja a tenyeret)J6nak) U ' .. :.

nyu;tva) ,. gy ernun .... (eI-

66

II£VO: Ugy ertern, hagy feldolgozza a megfelelf mennyisegf in .. lormaciot. (rooid vdlasz)

VGYNOl(: Es ezerrrt .... (elnyujtva)

I/£VO: A lehetiSlegjabb munkat kapjuk nagyan gazdasagos aron, ~1osszabb vdlasz}

UGYNOK- Ami azt jelentiii .... ? (e!nyujtva)

V£VO: Ami azt jelenti, hagy mi alaposan mcgnezzuk a berendezescink hatekonysagat, hogy mekkora volurnent kepesek feldol .. gozni, es mennyi iddr takaritharnak meg nekunk. Mindezt osszehasonlitjuk az araval, es cnnck alapjan dontunk,

Az iigynok harem, osszesen nyolc szobo] a116 hidat hasznalt, megis megnyitott egy meglehetosen elzarkozo potencialis vevot, es Ielderftette azokat a szempontokat, amelyek alapjan a vevo donteni fog.

A hidak gyakorlati hatasukban a nyirotr kerdeseic rovidfrett valtozatai. Leginkabb olyan ernbereknel hasznalhatok, akik nem sa .. kat beszclnek, vagy rovid valaszokat adnak nyitott kerdeseinkre, A hidak alkalrnazasit eloszor furcsanak fogjuk erezni (kulonosen, ha szomenesbcn szenvedunk), elsosorban a hosszu csondek miatt, arnelyek a hidat neha kovetik, de ha a hallgatonk megszakta, hagy roviden valaszolgasson a kerdesekre, akkor azt is megszokhatta, hogy beszclgetesei kozben csondek allnak be, igy ezt norrnalisnak fogja tekinteni. A hidak hasznalata szorakoztato, gyiimolcsoziSbbe teszi a beszelgetest es a lathararlan icinYlras hatalmaval ruhaz fel minket.

A fejbolintasos technika

A fejbolineis gesztusat a legtobb orszagban a helyesles kifejezesere hasznaljak. A bolintas a test megroviditesebol vagy meghajlirasab61 ered, azaz azt jelenti: "Meghajalak elorted, az alarendelted va .. gyok, es azr teszem, amit parancsolsz." A fejbolintas ezert a meghajlas rnozdulatanak leroviditese avagy csonka Iormaja.

A fejbolintasos technikanak ket nagyon hasznos alkalmazasi te .. ruiete van. A testbeszed, mint azt egy kesobbi fejezetben majd

67

megvilagftjuk, a bels6 erzesck ontudatlan kii}so megnyilvanuiasa. Ha pozidv vagy helyeslo erzeseirn vannak, beszed kozben bologarni kezdek, ellenben ha semlegesek az erzeseirn, de szandekosan bologatni kezdek, poziriv erzelmeker kezdek erezni. Maskeppen fogalmazva: a pozitiv erzelmek fejbolintasra vezetnek - de ez Iorditva is igaz: a bologatas pozitiv erzelrneket valt ki.

A fejbolintas amcllcn ragad6s. Ha bologatunk valakinek, rendszerint az is bologatni fog - meg ha nem is ert egyet azzal, amit mondunk. Sok iigynok alkalmazza ezt a technikat, hogy egyetertesre birja a vevot. Ha az ugynok minden mcndatat olyasfele sz6- beli megerositessel fejezi be, hogy "Ugye?", "Hat nem?", "Nem igaz?", "Jol mondom?", es kozben b61ogat, a vevo pozidv crzclmeket erezhet, es ezzel no a valoszlmisege, hogy az iizlet letrejon, Igy hat a Iejbolinras szokasa ertekes keszseg mind a rargyalasok soran, mind az cladasnal vagy a rabcszelesnel.

A bologatas mdsik haszna, hogy ienntartja a beszelgetes fonalat, Hogy ezt hogyan kell csinalni? Miutan foltettiink egy nyitott kerdest vagy hidat alkalmaztunk, es haligatonk valaszol ra, egesz valaSZa alatt bologassunk. Amikor befejezi a mondokajat, b6logassunk toodbb; meg otszor; masodpercenkent kb. egyet. Mire negyig szarnolunk, hallgat6nk rendszerint ujra beszelni kezd es tovabbi informaciokkal szolga]. Mindaddig, amig hatradoliink es a kezunkbe tamasztju]; az £llunkat, nem nehezedik rank nyomas, hogy megsz61aljunk.

Apr6 biztatasok

Amikor a masik beszel, apro biztatasokkal arra serkenthetjuk, hogy folytassa. Ilyen apro biztatasok egyebek kozott az "Ertem"; az "Aha"; a "Tenyleg?"; a "Mondjon errol meg valamit". Az apro biztatasok onmagukban is megduplazhatjak a masik kijelenteseinek hossz.ir es az altala adott informaciokat.

Az apr6 bizratasok - a Iejbolinrasos technikaval es a hidakkal kornbinalva - a leghatekonyabb eszkozok koze tartoznak, amelyekkel elosegithetjiik a beszelgetes Iolytatasat.

6. Hogyan os~togassunk oszinte bokokat

es dicsereteket?

. ,. ) Gratulal" ak ennek a trogernek, mert at-

"Bogy dlcseIjem meg. lb' j) N~ es a tortenelem, a Iizika meg a

ment polgazb61 meg ango 0... M di eki hogy csod3.1atos

··k ok tok tok' on)Om n ,

matek? Csupa to : to,' ~a ·afele hogy szemetesember legyen

vagy, fiam! A legJobb u:~n gy I' eleg szigor" hozza. Ez a bela led! Nern' egyszeruen nern vo tam

problemal". k at61 ertetodonek venni, ha

Tobbnyire haJlamosak vagy~n.l mag k hogy az tessek nel<link.

, . lkednek koru ottun , . , '

az emberek ugy vise . , d· '·1 meg a gyerekeit, amlcrt sze-

.. 1'1 k azert icser k .

Ritka az olyan szu 0, a l~. I ' al A szomszedo rrt-

b 'k' 'tszana<;: egymJss< . k

pen esznek vagy e eseri 1", I' h gy estenkent nem csapna

kim koszonik meg egymasna c, 0

Lirmar. 'k kiilonosebb figyelmet masokra, ;111ikor

Csak akkor fordltUn . , 1 _ de akkor aztan gyor-

. lk d k ahogyan szeretncu < . ,

nern ugy VIse e ne , I' 1 elnlOgyad.zzuk, rmert

k .. '1 k es resz etesen' , 1

san! Akkor nUza un,,' . 11 d' .. k es miert kellene teny eg

" I Iytelen a vise cc esu , 'I f

.rossz vagy" 1e.. k "1·· k Egyesek ordltana<, enye-

, . '1 . k t fi1 akarun to u . , bi

azt csina ruu ,amI . k mc 1 t hogy engedelmessegre ir-

get8znek, meg meg IS verne <- maso (a ,

jik Oket.

69

A meger8sitett reakci6k isrnetlodni fognak

Ha nem veszUnk tudomast arrol a viselkeoesro], amelyik tetszik nekunk, es bilntetjuk azt a viselkedesr, amelyet nem szeretimk, nemigen segitiink masoknak, hogy megtanuljak, milyen banasmodot kivanunk toluk.

A viselkedesi tanulasclmclct szerint masok irantunk vale magatartasat foleg az hatarozza meg, hogy hogyan reagalunk ra. Azoknak a cselekveseknek a gyakorisiga, arnelyeket megjutalmazunk, altalaban novekszik, mig azoke, amelyekrol nem vesziink tudomast, altalaban csokken. Azok a cselekvesek, arnelyeket biinretunk, altalaban rirkulnak - kiveve, ha az iBeto fel akarja hivni magara a figyelmet, rnert akkor esedeg tovabb folytatja ugyanazt a viselkedest, es ink ibb a bunretest valasztja, mint azt, hogy egyaltaIan ne figyeljenek d .. Vegyiink egy peldat: milyen orommel tragarkodnak a gyerekek, mihelyt rajonnek, hogy bizonyos szavak miIyen hallatlan negativ reakciokat valtanak ki a szuleikbol (es masokbol).

igy hat iisszefoglalva:

[utalmazzuk azt a viselkedest, amelynek a [olytatasat akarjuk. Ne biintessuk azt a viselkedest, arnelyet nem szeretunk. Sok ember jutalornkent fogadja a buntetest.

Ne vegyi.ink tudornast arrol a viselkedesrol, amelynek a folytatasat nern kivanjuk. A jutalom es a biintetes egyarant meger/isithet egy bizonyos viselkedest, mig ha nem vesziink rola tudornast, az meggyengiti.

Alan Garnernek volt Oregonban egy ranitvanya, aki gyakran megkereste az orakozi szunetekben, amikor evett, es megkerte, hadd csatlakozhasson hozza. Mihelyt tul voltak a kolcsonos iidvozleseken, az illeto mindig talalt valamifele uriigyet, arniert elkezdhet panaszkodni az esore meg a hidegre, arra, hogy a volt felesege milyen csunyan banik vele, vagy hogy milyen unalmas es halatlan a rnunkaja - a Iegkulonfelebb negativ figyelemfelkelto kijelentesekkel hozakodott elo, amelyeket csak ki tudott eszelni.

71

r

Alan tudta, hogy tanitvanyanak pillanatnyilag nincsenek erzelmi problern.ii, igy hat e.lhataroz.ta, hogy meg fogja valtozratni a viselk~d!set: .csak i~onkentj vidam es pozitiv megjegyzeseire fog reagalill, es reljesen figyelmen klviil hagyja negativ kijelenteseit. Amikor megemlitette, hogy szomszedja segit neki rendbe hozni a kocsijat, h~gy egr1,zgalmas rockenekes jon a varosba, hogy osszeiuron egy regl baratj.ivai, Alan mosolygott, bologarott es nyitott kerdeseket tett fel ncki. Mikor viszonr negativ dolgokat mondott, Alan fCityult ra: egy arra meno jar6ke18t bamult, szetszedte a szendvicset vagy elkezdett ujsagot olvasni.

A tanitvany viselkedese rovid ida alatt teljesen megvaltozorr, Al~n jeienleteben kezdett jokedvf es pozitiv lenni. Valahanyszor talalkozott Alannel, vidarnan udvozolte, mosolygott es mondott v~lami j6 ujdgot. Mielott Alan visszatert Californiaba, a tanitvarry bizalmasan elmondta neki, hogy gyakran a beszelgetcseik voitak szarnara a nap fenypontjai. Ez ertheto is volt, mivel mindenki massal ugyanolyan mogorva es negadv maradt, mint azelott.

Egy San Francisco-i beszelgetesi munkacsoportban Alan elmeseire ezt a tortenetet, Miutan hangsulyozra azt a tenyt, hogy hatekonyabb m6ds~er a nekunk tetszo viselkedes jutalmaz isa, mint a n,em,szeretem viselkedes biintetese, ket no tiisrent hozzasz61t a temahoz.

MER_LE: Ez tenyleg sok mindent megmagyaraz. A gyerekeim nen; hivnak fel olyan gyakran, ahogy szeretnern, igy aztan mikor felhrvnak, nagyon hldeg vagyok hozzajuk, es tartom a tavolsagot, ~ala,?ogy, ugr' mint Mrs. Portnoy Philip Roth Portnoy panasza c!mu regenyeben. "Alex? Alex? Van nekern egy Alex nevii fiam? S), 19~n~ volt vabr~l_ikor, de evek ora nem hallotram rola." (nevet) Es mit ertem el rnindezzel, a nagy sernmit - sot kevesebbet hiv mint valaha. Alighanem itt az ideje, hogy hanger valtoztassak. '

ANGELA: Segitek feliigyclni egy csoport neger kisl:inyra, es gyakran visszuk 6ket a kornyekre kirandujni. A lanyok nekern allandoan torteneteket meselnek egyrnasrol, de a tobbi felnctreknek n~m. Mindig csodalkoztam rajta, miert pont nekem? En aztan igah zan nem szererek pletykat hallgatni. Most jottern ra: azzal, hogy

72

odafigyeltem a meseikre, kerdeseket tettem fol es mcgoldasokat eszeltem ki a veszckedeseik megsz.iintetesere, fantasztlkusan rnegjutalmaztam Ilket! Mostant61 fogva azt hiszern, jobb lesz, ha megmondom nekik intezzek el sajat maguk a problemaikat.

Nemcsak azert okos dolog oszinte pozidvumokat mondani rnasoknak, mert akkor tovabbra is ugy viselkednek, ahogyan mi szeretjiik, hanem azert is, mert ez valosziniibbe teszi, hogy j6 erzesse] lesznek irantunk.

William James, a neves pszichologus szerint: "Az emberi ter~le. szet legmelyebb elve a megbecsules vagya." Ha azok koze a ritka ernberek k6ze tartozunk, akik kielegitik "a megbecsules vagyat", valoszlniileg sokra fognak ertekelni minket mint baratokat. A bizonyitekok azt mutatjak, hogy ha bokolunk masoknak, akkor valoszindbb, hogy egyiitterzlSknek, megertllknel~, sot vonz6bbnak fognak [ami rninket. Ezzel szemben egy vizsgalat azt mutatta ki, hogy azok a hazasparok, akik nem bok~lna,k tobbe egy,?asna,k, elkezdik kevesbe vonzonak talalni egymast. Es amikor masok eszreveszik hogy kifejezzuk irantuk az er-zejrnejnket, sokkal va16sziniibber; meg is nyilnak elottiink. lgy aztan csekely erofeszftessel pozitiv eszrnecsereket alakithatunk ki, arnelyek segitenek mclegse-

get es bizalmassagot vinni a k~pcsolatalll~ba. .. ,

vegslS es rendkivul tontos erv a POZltlV kijelcntesek mellett, hogy segitenek nyilt .os segit6kesz legkort kialakitani, amelyben a korulottiink lev6 emberek fejllSdhetnek es megvalosithatjak emberi potencialjukat. Sok ember tevesen azt hiszi, hogy h,~ kifejezest ad a csodalatanak, vagy annak, hogy reljesen elfogadja oket, akkor a gyerekei, a baratai, a munkatarsai vagy a hazastarsa el fognak lusrulni, es pihenni fognak a baberjaikon. Ezert aztan azzal a ,~,ag~tartassal probaljak biztatni 6ket, hogy "az eleg sosem eleg , es mindig van ter a tokeIetesedesre. Egy egyetemi hallgat6 peldaul evekig robotolt, hogy j6 eredrnenyeket erjen el, azdn. az anyp azt mondta neki: "Tudod, mindig azt hittern, hogy a diploma nagy dolog - amig te meg nern szerezted."

Tekinteiyes mcnnyisegii pszichologiai bizonyitek mutat arra, hogy ez a "negadv" srrategia ritkan valik be, sot, gyakran egyene-

73

sen karos. Azok az emberek, akik kizarolag negativ visszaesatolast kapnak, ahelyett hogy a vegtelensegig tovabb tiirekednenek a heIyeslesre, altaldban hajlamosak tulsagosan ovatoss.i es gatlasossa valni, es kezdik magukat alkalmatlannak tekinteni. Nagyon keyes olyan ember van, akir ez a strategia nagy eredmenyekre sarkallr, es meg kevesebb, aki elvezni is tudja a sikeret. A tiibbseg a m{'ltbeli kritikai hangokat visszhangozva mindig talal valamit, amin sirankozhat. Egy ilyen ember, aki egy evig napi tizenhat onit dolgozott es ;50 000 ~o~];ln keresett, n,emregiben azt mondta, hogy az 0 eszevel Igazabol 300 000 dollart kellen volna keresnie. (Ennek a negativ kijclentesnek azerr volt egy pozitjv oIdala is _ eloszor volt alkalmunk talalkozni valakivel, aki rosszul erezte magat, men egy ev alan csak 150 000 dollart keresett.)

Hogyan mondjunk oszinte b6kokat?

Csodalatunk kifejezesenek legaItaLinosabb modja a direkr pozitrv kijeientes. A bokoknak ez a tipusa kerek perec megmondja az embereknek, mit ertekelunk a viselkedesiikben, a kii!sejiikben, es a biro toletdrgyaikban. Amikor egy beszelgetesi "m{ihelygyakor]aton" bevezetjiik ezr a keszseget, rendszerint azzal kezdjuk, hogy felkerjuk a res;;tvevoket, bokoljanak nekUnk vagy valaki masnak a terernben. Im~ nehdrry tipikus b6k mindegyik kategoriabol:

VISELKEDES: Maga remek tanar, KULSO: Milyen jo a frizuraja.

BIRTOKuiRCY: Nagyon tctszik nekern a eiplSje.

Az effele b6kok ker eljarassal tiikeletesithetok.

A mit-miert technika

A legtiibb ember, aki b6kolni prob.il, kudarcot vall vele, men csak azt mondja meg a masiknak, hogy mi tetszik neki, de azt nem, hogy mierz tetszik A bok hatasa az ISszintesegen mulik; ha csak azt mondjuk meg valakinek, hogy mi tetszik nekiink rajta, az rendszerint hizelgesnek hangzik, ami pedig nem hat. Soha ne mondjuk va-

74

lakinek, hogy mit szeretunk rajta anelkill, hogy azt is meg ne mon-

danank, rniert. I h N M

VISELKEDES: A "maga rernek tanar" igy tokeletcsir eto:;, aga rernek tanar, mert odajon hozzank es rnindnyajunkra szemely sze-

rint odafigyel." N •

KULSO: A "milyen j6 a {rizuraja'' Igy tokeletesltheto: "Tetszlk ne-

kern a [rizurdja, mert kierneli a szemet." . II' "'. I

BlRTOKTARCY: A "nagyon tetszik nckem a erpo)e Igy valtozhat:

"Azert jo a ciplSje, mert j61 illik az oltonyehez."

Mondjuk ki a beszelgetopartner never ...

Plat6n es Szokratesz kora ora kozismert, hogy a legtobb em bel a sajat never tekinti a vilag legszebb dallamanak, es sokkal Jobban odafigyel azokra a mondatokr~, .. amelyek~ell a neve meg!elenrk:

Emellett ha valakinek megemlltjuk a nevet, az IS egyik modja :n nak, hog~ kimutassuk: minden egyes neb szol6 bokunk szemely szerint ra van szabva. PeId£ul: . .. " VISELKEDES: "Alan, maga remek tanar, rnert odajon hozzank, es

mindnyajunkra szernely szerint o~afigyel." ,. .. .. N

J(ULSO: "Sue, maganak nagyon )0 a frizuraja, mert gyonyoruen

kierneli a szernet." . .

BIRTOKTARCY: "John, nagyon j6 a eiplSje, mert pornpasan illik az oltonyehez." .

A kutatasok vegervenyesen bebizonyito:d.k" hogy" h~ ;ralakIt neven szolitanak, az magasabb szintre erneli az .erdek~odeset a b;szelgetesben, de ami meg fontosabb: Ieszulten flgyelnr f~g a nevet koveto kijelentesre, hogy lassa, hogran v~nat~o;lk az ra.

H megprobaljuk hallgatonkar rabeszelnr allaspontunk elfoga-

a , , I' f "V 1

dasara, akkor ennek a terelnek a megertese et ontossagu. ;- a-

hanyszor fontos kijelentest tesziink, vezessuk azt be hall,gatonk nevevel rnert ezzel erosen megno a kerdeses pontra fo~dltott figyelme; es sokkal job ban fog ro. ernlekezni. Nevezziik neven az embereker - ok pedig tovabb ernlekeznek rank, es arra, anut rnondtunk.

75

Hogyan segitsiink masoknak elfogadni oszinte b6kjainkat?

Egy kozisrnert ujsagir6 a kovetkezo leveler kapta:

Kedves Doris!

A felesegernnek az a szckasa, hogy mindig becsmereli az oszinte bokokat. Ha azt mondom ncki: "Nabat, de j61 nezel ki ebben a ruhaban", valoszimileg azt valaszolja: "Tenyleg ugy gondolod? Ez csak egy ocska rangy, a hugomtol kaptam." Ha azt mondom neki, hogy rengeteget dolgozott, csodalatosan kitakarirotta a hazar, akkor alighanem azt valaszolja: "Gondolom, nem nezte] be a gyerekszobaba."

Nem tudom megerteni, miert nem kepes a felesegern elfogadni egy bokot anelkul, bogy lecsepulne magat. Es Hj is nekem egy kicsit. Hogy tudja ezt megmagyarazni?

- Egy zavarban livo jerj -

Valoszirnileg mindnyajan sok embert ismerunk, akinek igencsak nehezere esik, hogy oszinte b6kjainkat elfogadja. Gyakran tagadjak a dicseretunk ervenyesseget vagy a szerenysegiik, vagy a rossz enkepuk rniatt, vagy mert nem tudnak d. hogyan valaszolni, es ezzel lebeszelnek minkct arrol, hogy a jovoben tovabbi b6kokat mondjunk nekik.

fme nehan7 tipikus negativ valasz harem b6kunkra:

VISELKEDES: 0, en csak teszem a dolgomat.

KULSO: Szerintern a fodrasz tul rovidre vagta. En voltarn a fodnisz, BIRTOKTARGY: Maganak tetszik ez az ocska cipiS?

Barmi lt~gyen is az oka ennek a visszautasitasi szinoromanak, megis tehetunk egyet-mast annak erdekeben, hogy konnyebben es eredrnenyesebben b6kolbassunk, illetve konnyebben elfogadjak b6kjainkat. FCtzzunk kerdeseket a b6kjainkhoz! Legjobbak a nyitott kerdesek, de akarrni megteszi. fgy elerjiik, hogy amikor rnasok meghallgatjak a b6kjainkat, nem ke11 torniuk a fejuket a valaszon - megkoszonik a bokot, es felelnek a kerdeseinkre.

76

1, , alakulnak eredeti kerdeseink, m.iutan alkalmaztuk ra-

me,lgy , ··k' ' , b 'k

juk a mit-miert technikat, hozzatettu a Cl1TIZett nevet, es a 0 0-

kat ktrdessel toldottuk meg: , ..." VISELKEDES: Alan, maga remek tanar, mert oda)on hozzank ,es

. d ,. nkra szemely szennt odaflgYel. Maga szennt rn: a legmin nyaju

gyakoribb hibank? . ..

KULSO: Sue, nagyon tetszik nekern a f;,zuraja, mert kierneli a sze-

met. Hogy valasztotta ki ezt a .f;zo~lt·If' .! .' ..,,' BIRTOKTARGY: John, nagyon)o a ClpO)e, rnert )01 illik az oltonye-

bez. Hogybogy ezt a fazont valasztotta?

Ez a teehnika leveszi a valaszadassal jar6 nyornast a hallgat6,vallar61, minket pedig kellemes, meg11yugtat6 beszelgetiSpartnerre tesz.

Hogyan valtoztassuk a negativumokat

pozitivumokk.a?

HI dolkodunk rajta, szinre mil1dig taWhatunk valamifele a e gon k' k ·k' I k' d· , tt' alakit modot, amellyel a destru uv nt,l at sonstru uv lCsen:. e I , -

b . k I-l mas lehetoscgunk runes, ahelyett, bogy knttzalnank atjux. a 11 k b dicse b .. k 'k miert kudarcot va otta ,Iegalab meg icser etju

maso at, a . . 1 l'bb 'b'l

oket valami kisebb sikeruk rmatt, vagy arniert ega a pro a-

koztak. tr 'ld'k

Gondoljuk at a kovetkezo pe a at:

Ahelyett, hogy azt mondanank:

Kar, hogy nem kaptad meg a fizetesemelesedet.

Mondhatjuk ezt:

Joyce, szer intem oriasi, hogy megmondcad a f6noknek, hogy mit akarsz, meg ha nern is kaptad meg. Mit gondolsz, legkozelebb ra tudod venni, hogy meggondolja magat?

77

Ez a novellad egyszeruen nevetseges,

o. evedbc celt, hogy letedd ezt a vizsgat? Mi volt a problema?

Bumm! No ezt rnegint j61 elszurtuk! Gondolom, megint varnod kell nehany h6napig, am{g ujra belevaghatsz.

Valerie, nagyon tetszik nekern az a bekczdes, ahol Burt vagy kenytelcn megnosiilni, vagy felkotheti magat, men a jelzoid szamornra teljesen elevenne teszik. Horman szedted ehhez a jelenethez az ctletcr?

Kitarto voltal, Bill. Erre nem rnindcnki lett volna kepes. Mivel akarod megiinnepelni?

GratuIalok, Sue. Egy Jepessel tovabb jurottal, mint tegnap!

Azokban az esetekben, amikor valaki olyasmit csin.il, amit nem szeretiink, a valtozast azzal mozdithatjuk ela a leghatekonyabban ha megjutalmazzuk viselkedesenek azokat a peldait, omelyeke; szeretunk, cs nem vesziink tudomast viselkedesenek azokro] az elemeirol, amelyekrol szeretnenk leszoktami.

Ahe/yett, hogy azt rnondandnk:

Melf megint a Iurdoszobaban hagytad a bluzodat. Ezen a heten mar vagy tizenegyedszer szolok neked miatta.

Mondhatjuk ezt:

Kosz, hogy beraktad a harisrryadar a szennyesladaba, Laura. Az ilyen kis dolgok nagyon sokat segitenek nekern. Mondd esak mit szeretnel rna vacsorara: megfozom,

78

Miesoda idiota vagy! Hogy lehetsz ilyen hulye, hogy at rargy kozul haromb61 elhuztak!

Hogy erred az.t, hogy "elmegyiink a szinhazba?" Mi vagyok en, kutya, hogy magaddal cipelj, es meg se kerdezd, hogy en mit akarok?

Fiam, a veteIyd.rsaid messze megeloztek!

Oriildk, hogy szereted az ongalt, Tony. A tanarod azt mondja, hogy Alexander Pope a kedveneed. Mutatnal nekem egyet azok koziil a versei kozul, amiket szeretsz? (Azert is megdicserhetjiik, ha igyekszik vagy halad valamennyit abb61 a harom tantargybol, amelyikb61 megbukott.)

(Egy masik alkalommal) o-u 10k, arniert megh~rdeztel, hova szcrernek elmenni rna esre, Don. Ett61 {lgy erzern, renyleg szarnit neked a velemenyem.

Nagyon imponal nekern, ahogyan sziv6san dolgozol, hogy beerd a vctelytarsaidat.

Ha valaki soha nem viselkedik ugy, ahogy szeretnenk, dicserhetjuk masok viselkedeser, akik a kivanatos m6don viselkednek. Azt is megmondhatjuk, hogy mit akarunk, sot, neha meg elore is megdicscrhetjuk, amiert megteszi. Melissa igy probalt valtoztatni a ferje masszfrozasi m6dszerein:

MELISSA: Mikor a [erjern nIl erosen dagiinyiizott vagy rosszul nyult hozzarn (never) ... ugy ertem tul hevesen, turtem, amig birtam aztan duhosen ra szoktam kiabalni: "Ezt hagyd abba!" Ilyenkormegfagyotr, es ez teljesen elronrotta a hangulatot. Azuin kiprobajtam a pozitiv modszert, es ilyesmiket mondtarn neb:

"Szeretnem, ha egy kiesit gyangedebbe~ csin ilnad" vagy ,,~z r;'0~,; fantasztikus! Csak egy kicsit lejjebb es kicsit jobbra.; Oriasi! Nem csak en ereztem jol magam, hanem 0 is magabiztosabb es spontanabb lett, rnert tudra, hogy oromet szerez nekem.

79

Hogyan tegyiik hihetove oszinte h6kjainkat?

Tanacsos becsiiletesen osztogatni oszinte bokjainkat. Ha a m.isik akar csak gyanitja is, hogy nem vagyunk oszintek kevesbe vaioszinil, hogy a jov6ben elfogadja a b6kjainkat. Arnellett ha nem vagyunk oszintek, telrevezetjiik az embereket, es emiatt gyakrabban fo&nak negativ m6don viselkedni veliink.

Am ~Sz.il~tenek e,s becsiilet;sl~ek lenni meg nem eleg, Ahhoz, ho,gy bokjaink hatekonyak (es erzelmileg harasosak) legyenek, a masiknak el kell binnie, hogy 6szintek es becsuletesek voltunk. A mit-mien technika alkalrnazasa, a masik nevenek emlitese es a mosoly biztosan seglreni fog, de meg hiherobbc tehetjuk bokjainkar ha a kovetkezokeppen jarunk el: '

Kezdjii]; azzal, hogy nehany naponkenr csak egyetlen b6kot mondunk minden baratunknak, aztan lassan noveljuk dicsereteink gyakorisagat, Mar egyetlen pozitiv megjegyzeslink is nagy Iigyelmet fog kelteni.

~~kja.inkat f~galma:zu~ ~le~~te visszafogottan, rnert a meg becsules hirtelen omlengo klfeJezese gyanut kelt. Egy vizsgalar arra is ural, hogy friss ismeroseinker legjobb eleinte csak ncha-neha a neviikon sz6Htani.

Csak akkor hozakodjunk elo pozitiv mcgjegyzesekkel, arnikor nem akarunk semmit a rnasiktol. Ha azt mondjuk egy munkatarsunl;nak, hogy nagyon intelligensnek es kreatfvnek talaljuk, aztan tiisrenr kolcsonkerunk tole fizetesig 20 dollart, akkor dicseretiinkct aligha fogja ertekelni,

N~ legyiink n;indig tulsagosan pozitfvak, lenyegtelcn dolgokban lepunk obJe~tlvak. Teljesen e~es~eben pozitiv emberek megjegyzeseinek ritkan adnak hitelt, Peldaul: .Kosz, hogy kolcsonadtad a zsebszamol6gepedet, Jim. Nem volt konnyii rajonni, hogy milkod:k, de amikor kusme~te~, sokat segitett a becsleseirn kidolgozasaban. Mondd csak, mit jelenr itt ez a jel, ezen a gombon?"

Ne viszonozzuk a masokroi kapott b6kot ugyanazzal. Peldaul.

BOB: Tetszik nekem a zakod Fred FRED: Nekem is a tied, Bob.' .

80

Az ilyen dicseret felszinesnek tiinik, mintha ~sak aZ,eft I mondanank, hogy mi is mondjunk valami kedveset vls,~onz,askepRe~.

Ne b6koljunk nyilvanval6 dolgokra, mert ettol meg az oszmte b6kjaink is hamisan csenghetnek. Mondjuk, hogy vorcs nyakkendot viseliink a munkahelyunkon. Nyugodtan :i1lithatjuk, hogy aznap a legpozitivabb b6kok, amiket kap,~~~, ilyesfelek lesznek,; "N ahat, de tetszik nekem a nyakkendo~ i" ,,~l,lyen gyonyoru rryakkendo"; "Hat nern 6riasi a nyakkendod , es Igy tavabb. Eg~ darabig boldogan lubickolunk ebben a flgyelemb,;n, de egy Ido mulva mar teljesen imrnunissi val~nk a ~yakkendo/nkre vo~atk~z6 tovabbi b6kokkal szemben. Mmdenkl annak bokol, arm nyilvanvalo _ czcrt mi keruljiik ezt. Ha valaki valami olyan nyilvanva- 16 dologert b6kol, mint egy voros nyakkendo, akkor vegyiik le, es ajanljuk fel, hogy elcsereJjiik az ovevel+- a b6k oszintesegenek ez

a vegso probaja. ".".".. . ,

Hasonl1tsuk ossze kedvezoen az illeto viselkedeset, kulsejet vagy

birtokdrgyait a masokeval. Pdldaul: "Anette, mar masodik h6napja egyfolytaban maga a ceg legjobb elad6ja. Mi a titka?" ."Don~ azt hiszem, ebben a klubban neked a legjobb a kondid. Mit csinalsz, hogy ilyen iormaban tudod tartani rnagadat?" Hasonlitsuk ossze ezcknek a b6koknak a val6szinu hatasat azeval, hogy "Szeretlek... es minden kit szeretek!" Masfel81 viszont egyes osszehasonlitasokkal tul is lohetunk a celon. Ha valaki tulsagosan reszletesen ecseteli, miert talal minket reljesen egyediila1l6nak, kezdjiik magunkat csodabogarnak rekinteni.

'Iovahhi hasznos pozitiv kijelentesek

Harmadik szemelyre vonatkoz6 elismeresek

Ezek olyan b6kok, melyekkel vegso soron valaki mast ~karunk clerni nem azt akinek mondjuk oketo Harmadik szemelyre vonatkoz6 b6kot h'elyezheti.ink el, ha olyasvalakinek mondjuk, aki hal- 16d.volsagban van att61, akinek szanjuk. Vagy mondhalJu~ olyasvalakinek - a legjobb baratjanak, egy kozismert pletykafe-

81

szeknek -, aki valoszimileg tovabbadja majd. Az ilyen m6don nyilvanosan elcadott b6kok meg hihet/ibbek es meg ertekesebbek, rmnt a szuk korben elhangzott dicseretek.

Tovdbb£tott elismeresek

A b6koknak ennel a fajtajanal valaki megemliti, bogy tetszik neki masvalakinek a viselkedese, a kiilseje vagy a birtoktargya, mi pedig tovabbltjuk ezt, A direkt pozitivumokhoz hason16an itt is hasznos, ha kerdest is fUztink hozza. Peldaul: "John azt mondja, maga a legjobb jatekos itt a klubban, es egvszeruen verhetetlen. Mi a titka?" Ha egy ligynok felkeres egy remenybeli vevot, nyugodtan hasznalharja ezt a b6kot, mert meg ha cltulzotr is, megis csak b6k, es megnevetteti az esetleges vevot, Ezzel pedig enyhul a feszultseg, igy az ugynoknek nagyobb az eselye a meghallgattatasra, Peldaul telefonon: "Hallom, maga a legjobb konyvelo a varosban. Azert hivtarn fel, hogy megkerdevzem, igaz ez?"

Kozuetett elismeresek

A b6koknak ennel a tipusanal szavaink vagy eselekedeteink csodalatot sugallnak, bar ennek a csodalatnak nem adunk kozvctlcn kiIejezesr. Amikor peldaul tanacsot kerunk egy notc)!, kozvetve azt mondjuk neki, bogy errekeljiik az itellSkepesseget. Amikor megkerdezzuk egy ferfit61, hogy hogy hivjak vagy neven ernlftjuk, kozvetve azt jelezzuk, hogy jelentcsege van a szamunkra. Robert Saudek, az a pszieho16gus, aki John F. Kennedy elnokkel dolgozott a Profiles in Courage (Batrak arckepcsarnoka) cirmi tevesorozaton, azt mondja, hogy Kennedy modora kozvetve mindig tiszteletet sugarzott: "Azt ereztette az ernberrel, hogy sernmi mas dolga nines, mint hogy kerdeseket tegyen fel es - rendkiviili koncentraci6val- figyeljen az ember valaszaira, Az ember tudta, hogy erre az idore kitorolte magabol mind a multat, mind a jovot."

82

Hogyan fogadjuk a b6kokat?

Mikor elkezdlink tobb b6kot osztogatni maso knak, mi is kezdiink viszonzasul robb b6kot kapni. Ha azt akarjuk, hogy ez a pozitiv b6kvalras folytatodjek, igen [ontos, hogy segitsunk a b6ko16knak, hadd erezhessek j61 magukat, mikozben nyiltan beszelnek. Ha elfordulunk tlSlllk, visszautasitjuk a b6kot vagy temat valtoztatunk, akkor ez va16szinuleg nem kovetkezik be.

Masfelol viszont, ha a szemebe nezunk az illetonek es poz.itivan valaszolunk, valoszinrileg orlilni fog. Ha iigyesen a b6kjahoz csatolt egy kerdest, semmi mast nem k~ll rennunk, csak mosolyogjunk, kOszonji.lk meg neki es v~~~szolJun~. Ha Dtem, ak,kor IS m~solyoghatunk, megkoszonhelJuk -:-, es talan meg azt, IS megmondhatjuk neki, hogy milyen erzest kelterr bennunk a bok-

ja. Ini.e nehany valaszminta: .. ,

NIGEL: Mikor a felesegem azt mondta, milyen )0 .pa vagyok,

mert annyi idot szakftokra, hogy jatssz~111 a lanyaimm.al, megole~tem es azt mondtam: "Orulbk, hogy eszrevetted, milyen kemenyen pr6balkozom. A papam sose roltott velem sok idlSt, es most mindent megreszek, hogy en ne kovesscm el ugyanezt a hibat."

MARION: Azt mondta a hugom: "Nagyon tetszik a szob~d. Olyan, mintha az ember mindig vidaman ebredne benne." En meg azr valaszoham: "Kosz, Jean. Pontosan er.re gondoltam, amikor berendeztem."

Tarsadalmi, szernelyes es uzleti szempontokb61 egyadnt igencsak ertelmes os ertekes dolog, ha megtanuljuk, hogyan tegyiink oszinte pozidv kijelenteseket, es hogyan b6koljunk oszinten. Nepszeruve tesz minker, elomozdftja a j6 kapcsolatokat masokkal, az

uzleti eletben pedig penzt hoz. . ,

Ha szivesen fogadjuk az ISszinte b6kokat, megmutatjuk masoknak, hogy j6 az enkepunk. Ha viszont visszautasitunk egy oszinte bokot, azt rendszerint ugy ertelmezik, hogy szcmelyeben utasitjuk el azt, akitol kaptuk.

83

7. Hogyan adjuk masok tudtara, kik vagyunk?

Onfeltaras

Ha nyitott kerdeseket tcszunk fel, b6kokat osztogatunk es kiesit atfogalmazva megisrneteljuk masok kijelenteseit, mindez hozzasegithet r-iinket ahhoz, hogy az cmberck megkedveljenek, es Ielbatoritja ISket, hogy beengedjenek a vilagukba, Sziiksegunk van azonban az onfeltaras keszsegere is, hogy ISk is lathassik, mil yen a mi vilagunk.

Az ernberek, akikkel megismerkediink, szeretnenek egyet-rn ist megtudni rolunk, hogy hogyan latjuk a vilagot, mi az erdeklodesi korunk, melyek a szrimunkra fontos ertekek: tudni szeretnek, hol lakunk, mib61 chink, mi a szorakozasunk, hoi voltunk es hova megyiink, mennyire vagyunk kaphatck tovabbi kapcsolatra, Az az inforrnacio, arnelyet megosztunk veluk, kapaszkodot nyujt szamukra annak eldontesehez, hogy milyen jelleg{\ kapcsolatot alakithatnak ki vclunk.

Ha azt tapasztaljuk, hogy kapcsolataink gyakran elhalnak, mielott meg igazan beindultak volna, va16szinuleg nem mondunk masoknak eleget arr61, bogy kik vagyunk. Idegenekt61 irrealis volna azt varru, hogy tor6djenek velunk. Az ernoerek csak azokkal torodnek, akikbez koziik van. Az onfeltarasnak kulcsfontossagu szerepe van abban, hogy masoknak koziik legyen hozzank.

84

Ha nem rarjuk fel magunkat, beszelget6partnereink a legjobb esetben egy darabig csak rejrelyesnek fognak ralalni minket es kivancsiak lesznek, de hamarosan zavarni fogja oket a kolcsonosseg hianya, es oda fognak kilyukadni, hogy vagy nem is fontos a szamunkra, hogy megismerjiik oket, vagy anriszocialisak vagyunk, vagy pszicho16giai problernaink vannak.

A feltarulkozas folyamata

Az onfeltaras a kolcsonos megismeres gyonyoruseges folyamata lehet. Aki elkezdi, az aprankent feldrja magat, abban a remenyben, hogy arnikor a masik kezdi olyannak latni, amilyen, az is Ielbatorodik, es egyreszt meg tobbet meg akar tudni rola, rnasreszt maga is bekapcso16dik az onfeltarasba.

Az onfeltaras tipikusan szimmetrikus folyamat, ami azt jelenti, hogy normalis korulmenyek kozt a robbi ember ugyanabban az iitcmben tarja fel rnagat, mint mi. A pszicho16giai tanacsadasok kivetelevel ritka eset, hogy az egyik partner sokkal tobbet aruljon el magarol, mint a masik.

Kapcsolatainkban e16mozdithatjuk az onteltarast, ha e16segitjiik ezt a szirnmetriat. Tegytink fel kerdeseket, mutassuk ki, hogy erdekelnek minket a valaszok, amelyeket kapunk, aztan probaljuk meg ezeket a valaszokat sajat tudasunkkal es tapasztalatainkkal osszekapcsolni. Felteve, hogy parrneriink nem goromba vagy nem kizarolagosan enkozpontu, hamarosan 6 is kerdesel~et fog feltenni onmagunkrol tett kijelenteseinkkel kapesolatban. Ime egy pelda arra, hogyan miikodik ez a mechanizmus:

GARY: He1l6! Ugye maga uj fiu ebben a klubban?

JEAN: Igen, meg csak masodszor vagyok itt. Most koltoztern a varosba.

GARY: En is ujonc vagyok. Mi szel hozta erre a vidckre?

lEAN: A vallalatorn atkoltozott ide a szomszed allambol, es en va~yok a f6konyvel6.

85

r

GARY.' Csodalorn magat, meg tud abbol elni, hogy rendben rartja egy vallalat konyveleset? En fotos vagyok a Daily Sunnal, es gyakran bajban vagyok, mikor tisztaba kell tennem a sajat feljegyzeseimet.

JEAN: Foros, nahat! Hat abba hogyan csoppcnt bele?

Az onfeltaras Iolyamatar azzal is elomozdfthatjuk, ha modellt adunk ahhoz, hogy mifele valaszokat szeretnenk hallani. Ha peldaul meg akarjuk tudni valakinek a keresztnevet, legvaloszimibben {'gy szedhetjiik ki belole, ha azt mondjuk: "Mellesleg en Allan vagyok Magat hogy hivjak?" (Ha a masik teljes nevcre vagyunk kivancsiak, mondjuk a teljes neviinket.) Ugyanez all a lakascimre, a telefonszarnra es barrnely mas tenyre vagy adatra, tovabba a velemenyekre es az crzesckre is. Ha elsonek drunk fel valamit, vilagossa tessziik, hogy nem kt~rdezoskodesrol van 5Z0, hanern informaciocsere folyik, es egyben azt is tudtara adjuk a masiknak, hogy pontosan milyen valaszt szeretnenk kapni tole. A modellnyujtas rnasok szamara is megkormyiti, hogy felt:irjak magukat.

Mivel az onfeltaras szimmetrikusan halad, mihelyt a bizalom kialakui, a megnyilatkozasok altalaban egyre tartalmasabbak lesznek. A beszelgetes folyaman - ugyanugy, ahogy egy kapcsolat soran - az interakcio norrnalis koriilmenyek kozr egyre jelentosebbe es jelenrosegteljesebbe valik,

Negy olyan szint van, amelyeken a kommunikacio altalaban athalad: a klisek, a tenyek, a velernenyek es az erzesck szintje.

A kozheiyek

Mikor ket ember talalkozik, szinte mindig azzal kezdik, hogy kliseket valtanak egyrnassal. Ez a szertartas a m isik jelenletenek tudornasulvetelere szolgal, es neha azt is vilagossa teszi, hogy mindket fel hajlando megnyitni kommunikacios csatornait a lenyegesebb kozlendok el6tt.

A tipikus szertartasos beszelgeresindftasok ilyes£elek: "Hello!"; "Hogy van?"; "Szia!"; "De jo, hogy latlak!", "Orillok, hogy tal.ilkoztunk!"

86

, s beszel etesnyidsoknak nem celja

Mivel ezeknek a szerta~taso .. g, ak rajuk mint egy egy-

az informaci6csere, mas valaszt ne~ IS ~~rn 1

", .. ··1··\ hogy latom -ot. . ,

szeru hellot vagy "oru 0 s, , ki k a masikkal semm1le-

., b t nk es nem jvanu n

Ha egy narry a tar u, . .. iiik ·d"t hahosszasabban

'I· leg k.tolthetJu az 1 0, , .

nyegeset megbesze ni, ,eset. di , ilyesfele jelentektelen kli-

'1 - 1 kaszertartasosm ltaSra,vagy . ·d"h·· )".

v~ ~sz? un ozakodunk elo: "Mit sz61 ehhez a mall 0 oz~,,~ setemakkal h , , 'I)". Hogy vannak a gyerekck. ,

k a dolgok a cegene. ,,, .

"Bogy menne, ' I "1. )". Mit sz61 a regnapi meccs-

"Moncija csak, jar meg taricora Ga. '"

hez?"

A tt!nyek . '] 'I k··telez6 kliseket, altabban te-

., b kklCserete<a 0, '

M1utan az em ere ., bes 'I test Uj kapcsolatok eseten

nyek cserejevel folytatJak a es~; g,e :. regebbi kapcsolatoknal ezek rendszerint eleti.i~1k al,apveto renyei;

altalaban a legujabb fejlem,~nyek.

"Acs vagyok a varosb~n.... ek "

,,"Minden vasarnap szorfozl1l ~begy . lllutatOm neki a varost."

" I··· I'togato a meg

"A nagynenem e jot; a , ' \. h y idekuldenek kethetes

"A Standard Oilnal Llgy hatarozta s., og

k' ' " h

tovabb epzesre; . kaszaban a tenyek kicsere!ese nagyon ~-

Az lsmerkedes korai sza k l' b 'I tesekhez. K1-k1 megpro-

, 'II' k ' el kLala u 0 esze ge

sonlit az a as eresesn I' k..·· I. arnire erclemes lenne kap-

,. f lderi . van-e e eg ozos a ap, ' ·1" h' ,

bal)a e enteru, /I b 'I tes roogett re) 0 atSO

, item A bevezeto esze ge , { {.

csolatot ep.. .\ n ! beszedben nyilvanvalova vahk: gondolat a kovet <eZO par

, M dd k Al szeretsz teniszezni? Vagyunk itt egy SZOMSZED: on c;a,."

, k·k· d n heten ptszunk. .

paran, a 1 rmn e. , d kel 'Ie szoktal kocogm?

ALLAN. Nem, a temsz nern ,er e .

SZOMSZED: Nem, de sulyzozo~. yszer megprobalni, de attol ALLAN: Hat, azt en is szeretnC1;' ~g etekkel. Ugye te nern dzsutanok, nern ferne meg a harci ffiuvesz

d6zo1 es nem karatezol?

SZOMSZtD: Nem.

87

Es igy tovibb. Egy id6 mulva mosolyogva elbucsuztak, a szertartasos "Maid ta}."lkozunk" -ka1. Miutan rajottek, hogy nagyon keyes mondanivalojuk van, nem csoda, ha egyikuk sem eroltette hogy

ujra felvegye a masikkal a kapcsolatot. '

A vilemenyek

,,]obb szeretek kisvarosban elni, ahol mindenkit isrnerek."

"Ha tenyleg szeretne penzt csinalni, ezustbe kellene befekrernie."

"So kat akarok randevuzni, mielott kikotnek valaki mellett "

~ velemenyek l~~lyebb betekintcst adnak a szernelyisegbe, r;lint a tenyek vag~.~ klisek. Ha valaki szeretne megismerni, milyenek is vagyunk valojaban, sokkal kiizelebb kerul ehhez, ha megismeri a n,ezetemket a p?litildr~l, a penzrol es ~ szerelernrol, mint ha pusztan csak annyit tud rolunk, hogy SIdney-ben nevelkedtiink es konyvtaros a Iogialkozasunk.

, Ha elfogultsag nelkui kifejezest adunk a vejemenyeinknek, egyuttal nyersanyagot 15 szolgaltarunk masoknak, amelyre erdekes beszelgetes epiilher. Masfelril viszonr, ha terry kent kozoljuk a velemenyel~ket" akkor sose fog~nk "eliiltetni egy ketelyt, amelyre beszelgetest lehet akasztani , ahogyan Will Rogers mondta. A val~s:igot mindenki ,kisse kiiliinbiiz~, nezcpontbol kozelin meg, ezeknek a kulonbsegeknek a feldentese pedig izgalmas es tanuisagas lehet.

Az erzesel:

Az erz~sek abban kulonboznek a tenyektol es a velemenyektol, hogy tulmennek mind annak leirasan, ami torrent mind a tortentekrol kialakftott nezeteinken - a tortentekrc valocmocion.ilis reakciain~at fejezik ki. Ezert erzelmeink kifejczcscr altalaban mindenki u~y fogja tekinteni, hogy ezuttal a lehctd legkiizelebbi betekintest adunk abba, kik is vagyunk. A kovetkezo pelda segft ab,ban, hogy vilagosan lassuk a kiiliinbseget.

Teny: Kulcsfontossagu allasok betoltesene] a nokkc. szern ben diszkriminacior alkalmaznak.

88

Vileminy: A noket es a ferfiakat azonos elvek alapjan kellene alkalmazni.

Erzes: Duhosnek es frusztraltnak ereztem magam, amikor John

Robertset vettek fel helyettem.

Teny: Naponta legalabb ot nyitott ~erdest t;szek fel,; "

Vileminy: A nyitott kerdesek felrevese megen az erofeszltest. . Erzes: Orulok, mert az ernberek pozidvan viselkednek velem, rruora nyitott kerdeseket teszek fiil nekik.

A tenyek es vclernenyek Ieltarasa fontos dolog, de ha ~em t~rj uk fel az erzeseinket is, az emberek elkezdenek hidegnek es sekelyesnek tekinteni bennlinket, es ugy erzik, nern fontos szamunkra, hogy megismerjiik oket. Amellett,h~ I~agunkba fojtju~ .az ~r;elmeinket, sokkal nagyobb a valoszinusege, hogy a legkulonfelebb testi es lelki bajok tamadjanak meg minket.

Mindenki atelte mar a barat elvesztese rniaui szomorusagot, a gyozelem izgalmat, a nehez problema~<kal val,6 birk6zast. k~ve~5 kimerultseget, a nyari nap megnyugtato meleget, az egyedullet faldalmat a romegben. Mindenki azt rerneli, hogy szeretetre, orornre es elfogadtatasra fog talalni az elerben. Amikor Ieltarjuk masoknak ilyesfele erzelrneinket, arra batoritjuk oket, bogy a;o~osulJOnak velunk, es viszcnzasul ok is osszak meg velunk az erzeseiket. Ezenfelul az onleltarassal elkeriilhetjlik azt a [rusztralo es onrnagunkat vercsegre itela strategiat, amely abbol an, hogy rernenykedunk benne, masok majd tekintettellesznek az erzelmemkre, holott soh a nem mondtuk meg nekik, mit is erzunk.

Hogyan keltsiik fel masok erdeklodeset onfeltarasunk irant?

Ahhoz, hogy erdekesen rarjuk fel magunkat masoknak, nerncsak az kell, hogy felsoroljuk a renyeket, hanem azt IS ki kell mondanunk, hogy hogyan viszonyulunk ezekhez a tcnyekhez, Alan Garner taJalkozott egyszer egy fedival, aki arrol panaszkodott, bogy

89

I""

a jelek szerint soh a senki sem figyel oda kulonosebben arra, arnit onrnagarol mond. Alan erre azt javasolta, hogy probaljanak ki egy szerepjatekot egy egyszerti szituacioban, akkor talan majd kiderul, mi lehet a problema.

"Mit csinalt, amikor utoljara nyaralni volt?" - kerdezte Alan. "Las Vegasba hajtottunk a felesegemmel e- felelre, - Az Union Plazaban szallrunk meg, es egy .1116 napig csak szerencsejatekokat jatszottunk. Kettesben elvesztettunk vagy otven doll.irt, de nagyon j61 szorakozrunk."

Alan ekkor ramutatott, hogy bar eloadta a tenyeket az utazasrol, az onfelnirasban nem jeleskedetr, Beszelt a sziru.iciorol, de nern onmagar61 az illeto szituacioban, mafpedig a szernelyes kapcsolat ott kezdodik. A ferfi aztan ujra megprobalta, ezuttal irasban, a kovetkezo eredmennyel:

"Sue meg en Las Vegasba autozrunk, hogy belekosroljunk a nagybani szerencsej.itekba. En a tizcentes automarakkal kezdtem, gondoltam, elveszitek ker-harom doilart, aztan abbahagyom. Nehany perc mulva egyszercsak meghuztarn a kart) es en lettem a sztar! Megszolalt a berrego, voros Ienyek villogtak, mindenki ram nezett es mosolygott. Csuda izgalmas volt! Nyertem! Igaz, csak 7,50-et, de olyan izgalomba jottern, mintha egy milli6t nyertem volna. Annyira elveztem ezt az erzest, hogy or orat es tovabbi 32 dollart fektettem bele, hogy ujra atelhessem!"

Egy asszonynak szinten nehezsegei voltak, ha fel akarta kelteni masok Iigyelmet a mcndokaja irant. Eredetileg igy irta le, hogy mibol eJ; "Konyvelo vagyok tobb kis cegnel. Rendben tartom az osszcs nyilvantartasaikat, es gondoskodom rola, hogy rendesen fizessek be az ad6jukat."

Miutan belehelyezkedett a szituacioba, a kovetkezo ieirassal aut elo:

"KonyvellS vagyok tobb kis cegnel. Neha, mikor csak ugy irogatom a szarnokat, eszembe jut, hogy harry meg harry ezer doll art kepviselnek, es olyankor csuda ideges leszek, hatha hibat kovettern el. Amikor elkezdem ezt erezni, meg egyszer vegigmegyek az egeszen, hogy biztos legyek benne, nem tevedrern-e.

k 'ha na yon zavaros - minden reli

A kbnyveles, amit kapo , ne g. zoktam de dvezem a

, 'kk 1 Ilyenkor morogm s '. d

van firkalva szama a. ! t es egyeztetm tu om a

kihlvast, hogy rendbe tehetem az egesze ,

vegosszegeket.n ! I! esztett munkakori leiras. ha. r~szle~

Bar ez csak egy hos;zu ere er,. . uk ho an lehet klfe)ezm

tesen leir: uk onfeltarasamkat, latkndog) .. ,' mgYa'r egyetlen hekez-

. f····· a nYlt]ara

az erzeseinket. Mihelyt raJovu; ,. fen~ tudjuk tartani veliik

desre rovidithetjuk a valaszalll at, meglS

a hallgat6 erdekloMset.

90

91

I'"

Az onfeltaras gyakori problemai Hamis kepet sugallunk

H~ e~tulozzuk az erenyeinket, eltitkoli uk ,',

probaljuk olyannak fest' I J a hibainkat vagy meg-

"] , e111 magun <at arnil ~ k '

masuc latni szeretne csokke .',' k '11• yenne szerintunk a

'k ' ntju ese yeinket a t' ",

es csa gondunk lesz belole, arsasagi sikerekre

Ha harnis kepet sug 11 k rn: '

lehet: a un magunkrol, annak ketfeJe eredmenye

. :' ~ rnasik elutasit minket, mert nem ~ ,

"tokeletes" szemelyiseg E~ vonzza az altalunk festett

.. . z arra vezct hog ~ k' J • k '

onrnagunkkent probaltuk I If-' yazt rvanju ,barcsak

2 A " vo na e ogadtatni magunk

" masikat vonzza szeretetre melto szi 1 I' " at,

kezik be, akkor keptelenek leszii k' 'I ,n e esunk. Ha ez kovetgadast, amit kapunk, mert a szerer I ate, 01 azt a melegseget es elfodig mi. Mi tobb soh a t" bb' P <ap;a, arrut alakftunk, nem pe-

, 0 e nem 1 s .. I k'

magunkar es onmagunk lenni 'f'~.zun ( epesek elengedni

alakoskodasunk. 5zinte bizto; I~~ t e un~, hogy leleplezodik az csak az johet ki, hogy kenytele~ek r: ebbkol a legjobb esetben is gamkat. szun visszavonru a hazugsa-

Vegyiik peJdaul a kovetkezo eseteket:

VICKY Nern sokkal azutan ho '.

gyerekekre terelodott a _ 'A' gy megismerkedtern Donnal a

k 1 I' 5Z0. zt mondra /I .'

e set, es azt akarja hogy J 1 ,0 nagyon szercn a gyere-

, egy ra am gyerek le "

tettern az elkepzelesevel hi e egyen, En IS egyeter-

. ' mert azt ittern h

ill, de az az igazsag hog ike ' ogy ezt szeretne halla-

h' I' II ,Y sernrm eppen nern s ! !

atra eva reszet egy cso 'k' 1 1 zeretnern az eletem

mo IS < apec kozc "1 .

nem vagyok anyadpus. Aztan 'd" o~ott t~ teru. Egyszerfien

tiink egyrnashoz, es mire eszb ekgy I 0 mu!va tenyleg kozel kcrul-

E e aptam mar f 1 '''I I

zen a ponton egyszer" . .' e esegu a cart venni.

, uen tiszta vizet k 11 ..

mar ami a gyerekeket illeti 5 . , e ett ontenern a pohdrba k L ajnos ez veget k ' na . Szerencsetlen voltam d 1 . IS vetett a apcsolatunk-

'd" k' a a ag miatt es .

1 on ent osszefutok Do I d "k ..' most 15 az vagyok,

nna, e 0 erul engem.

92

IVAN: Kihivtam George-ot egy teniszmeccsre, es iigyvedkcnt mutatkoztam be neki _ az olyan 6c5kan hangzik, ha azt mondom magamr61, hogy p6kerautomatikb6\ szedem be a penzt, abb61 elek. bsszejottunk, es a kovetkeziS hetekben jatszottunk is par partit. Meg azt is mondta, hogy van a hivatahlban egy bombaj6 niS, titkar11o, e.s be is fog neki mutatni. Aztan egy szep napon George teldonalt a dutyib61, hogy ugyvedre van sziiksege, es ram gondolt. Mit tehettem? Ahogy mondani szoktitk: ezzel ennyi. Soha tobbe

nern ha\\ottam r6la .

Amikor uj emberekkel ismerkediink meg, bolcsen tessziik, ha

oszintek es pontosak vagyunk. Ha valaki, akar ferE, akar no, jobb szeretne olyasvalakivel baratkozni, aki gazdagabb vagy konzervadvabb nalunk, vagy jobban erdeklik a belyegek vagy a regi aut6k, az teljesen rendben van. Minden bizonnya\ nem a mi hibank, ha nem

i\liink az elkepzeleseibe.

Gondoljunk csak azokra az emberekre, akiket csodalunk, es

akikkel, ha tehetnenk, nagyon szeretnenk beszelni: olyanokra, mint tah\n Ronald Reagan, Joan Co\\ins, Bob Hawke, Margaret Thatcher, Mohamed Ali, Paul McCartney, John Travolta, Bruce Springsten vagy Woody Allen. Mind a vilag legnepszerubb ernberei koze tartoznak, megsem erhetik el, meg tavolr61 sern, hogy mindenki egyontetuen riszrelje oketo Marmost ha ok nem tudjak ezt clerni, hogyan varhatnank el mi, hogy mindenki szeressen minket? Ez teljesen lehetetlen. 50kkal okosabh, ha oszinten megvalljuk, kik vagyunk, e5 aztan csak azok lesznek a barataink, alcik

kedvelnek minket.

Nem hisznek nekiink

Az onfelt6,d.s rendszerint hozzasegit ahhoz, hogy kielegitiS es hen-

s6seges kapcsolatokat alakithassunk ki, de csak akkor, ha az emberek, akik eliStt feltarjuk magunkat, elhiszik, hogy az igazat mondjuk. Harom j6 m6dszerrel is novelhetjiik az eselyeinket arra, hogy

hitelesek legyiink.

Legyunl, konleritak. Filzziink hozza neveket, d:\tumokat es he-

lyeket ahhoz, amit magunkr61 elmondunk. Kevesbe va16szinu pet-

93

dau], hogy elhiszik azt a kijelentest mis ,

ban dolgoztam", mint a konkrerabb . szermt ,,19S?-ben Europa-

orszagi Malmoben 1982 '" at. "Angolt tarutottam a sved-

, nyaran

N e altalanos fogalmakat es jelzokct h ' .

zesere, olyanokat hogy f' d" b Idasz~aIJ'll1k magunk jellem-

, "arat oogvag d"h

rnutassuk ki szokepekke. I"'" k Y ,,1 eges, anern

" az erzesem et. Pcldaui: re k I

zem ; "remegett a terdern", J,kid.tottam f'" ,5Z etet.t a cetam, de nem jott ki rajta han " M' d a szamat, sikoltani akarso~kal erdekesebbek), mint a: 'ho~~ e;~k s~~ka! hihetobbek (es

A ruljunk el nagativurnokat is' Ha ki » e ten~ .

magunkr61 valoszlmibb ho '1' . f,egyensulyozott kepet adunk

, , gy unn; ognak k.ii k '

sen pozitiv megvilagfrasban 'b' li k ne un , mintha telje-

Iyen vagy a reniszpalyan ;rar~ttr~~:d~ai:ag~n~at. A munkahcbak lesznek, ha egy-ket probl' "I', b kpeldaul elfogadhat6b-

kuszkodunk. ernaro 15 eszamolunk, arnelyekkel

Hagyjuk meggyoz . k

lernenyiinket hal1enluz magu~ ": ~a nem szogezzuk le tustent a ve-

, megvitatjuk a "11 I ' ,

tos erveket, a vegkovetkeztetest ' I mas~ < <a a temaval kapcsola-

ben fogadjik el sajat ve!emen~~~~l~; ilyukadunk, valoszfmib-

Nem 'Vallaljuk a velemenyunket

Sokan £lcazzak a velemenynyil vanitasaikat E ' .'

munkatarsa ezt mondta Allan Pease-nek: A' gyszer peldaul egy

gurcol, kozben nyomorusag I"" Z ember nap mint nap

M" < osan erzi magat es tc . k

1 a Ienenek torod magad ik " ." oprengem ezd:

I ' ~ ,aml or sernrmt nem h k d b

ute semmit? Igy aztan nernsoka . r I oz ne e ,a szo-

b 'I ' ara azon capod magad h . ,

o mar meg se probalod. Akkor me Ik ", ogy 19azabeszelni r6lad." g e ezdenek a hatad mogott

.. Nehe,z ~olt va~aszolni arra, amit elmondott. 0 til .

onmagarol beszelne, de te ~ezo f ,.,,, ,gy unt, mintha Allanr61 beszelt volna L' s k °krma)u kijelentesei mutt mintha

. assu csa mennyivel '1' bb I

na, am it mondott ha vallalra v I ' kii I ,Vl agosa ett vel-

d I ' < 0 na a IJe enteseit es . d

atat egyes szam elso sze 'I b f I " min en mon-

. me y en oga mazta v I N

mrnt nap csak gtircolok nyomo I , I 0 na meg:)) ap

ben tc ,rusagosan erzem m I k"

en toprengeni kezdek: M' f ' k .. .. agam, esoz-

. I a - enene torom magam, rnikor ez

94

sernrmt nem hoz nekem, abszolute sernmit? igy aztan nemsokara azon bpom magamat, hogy igazab6! mar meg se prcbalom. Es akkor e1kezdtek beszeJni r6lam a hatarn mogott."

Egy masik ezzel kapcsolatos problema kLilonosen a nok kozott

gyakori: ahelyett, hogy vallalnak a velemenyeiket vagy az erzeseiket, kerdes formajaban fejezik ki oketo Ha veIekedeseiket es erzelmeiker ilyesWe metanyelvi kerdesekkel alchzak, mint a "nem gondolod, hogy kezd nagyon keso lenni?" es "hat ne111 szornyti dd.ga ez?", ezeker konnyu ilyesfele valaszokkallesoporni: "Nem, meg csak most kezdiink belejonni!" vagy: "MegengedhetjLik rnagunknak." Ha azt akarjuk, hogy komolyan vegyenek minket, tegyiink egyenes kijelenteseket, es mutassuk ki, hogy vallaljuk is oket, beszeljLink egyes szam elsa szemelyben, Igy valahogy: "Faradt vagyok es most haza akarok menni", illetve: "Nem hiszem, hogy ezt megengedhetjiik magunknak."

Visszafogjuk magunkat, mert feliln/e, hogy untatni fog/uk a masileat

Ha valakit csak a sz6rakozirs erdekel, annak j61 megfelel egy Bill Cosby-album vagy egy Woody Allen-monol6g. Ha valaki csak izgalmat keres, olvasson el egy Agatha Christie-rcgenyt- Ha valaki kizarolag sZlvderito torteneteket akar hallani, pompasan megteszi szamara James Herriot Cswp« szip <is J6 dmG konyve. Am az emberek ennel robber akarnak, nekiink pedig van valamink, ami sokkal-sokkal ertekesebb szO.munkra, mint amit Bill Cosbyt61, Woody Allento1, Agatha Christie-tol vagy James Herriott61 kaphatnak: megajill1dekozhatjuk 6ket a szeme\yes kapcsolat adomanyaval.

A modern ta.rsadalomban szinte mindenkit nyomaszt a szeme-

Iyes erintkezes hiirnya. A legtobb embernek keyes kozeli j6barirtja van, soknak egy sines. Rengeteg embernek az az erzese, mintha egesz nap egyszeruen Jolyamatba tennek", a ranarai vagy a munkaad6ja, a munkatarsai, a benzinkutkezelok vagy az uzletben az dad6k _ gyakran meg azok is, akikkel egyiitt 61.

Erre va16 tekintettel, ha oszinte klserletet teszimk, hogy szerneI yes es egyenrangu kapcsolatot I~tesitsiink, es val6ban megertsiik a rnasikat, biztosak lehetLink benne, hogy oromme! fogja fogadni

t;rofeszlteseinket.

r

~. Hogyan hivjunk meg masokat, .hogy va16szinuleg e1 IS fogadjak?

TE!UPEUTA' H "

neki? . a meglrna az elete tortenetet, mil yen cimer adna

KLJENS: Nem tudom M' ,

tortenti .. 1t 5201na 311h02, hogy ... Semmi nem

TERAPEUT1: Olyasmire gond l' .

konyv? 0 J rrnm a Valanu torrent dmu

KLIENS: Igen Csak .

'b ; ;' < "semm I nerr; tortenr "A . J N 1

sze en ugy' erzem In 1 . z ICiO egnagyabb re-

agam a JOgy a " , h .

Mintha figyeIl1<!k mindenJ'it d .' z o,'b' ~rle~ en rnagat a bankban .

• 1 I ' e 19aza 0 en rna 1

reszess az egesznek _ mintha 1" 'b. gam nem ennek

alak{tani. En senkinek ~a ~Ja an nern segitenem fOrmalni

TERAPEUTA: U, . ~ nem szamnal;. '

h 1" gy ei ZI, mlntha nezo le 1 .

a ogye muld, az "let. nne, a" csak figyeli,

~(LJENS: Igen. Puszran neza. Es 1 ' . .

osszetaWkozom valak'v 1 . h neg almkor csoda tortenik es

sernmi. < 1 e , rnmr a akkor sem janne ossze soha

TE!UPEUT1· U ' .

KLIENS' N . gy erzr, gyakran elutasitjak?

. em. Csak beszelgetii 1 ' ,

ennyi. n c, aztan elbucsuzunk, es ezzel

TE!UPEUTA: Nern hiv'a m Sk

KLJENS: Nem. Ugy oddol eg 0 ct, h~gy taWkozzanak ujra?

hivnanak meg. g om, ha 19azan kedvelnenek, akkor ok

96

A legtobb ember nern kezdernenyez - valaszol, Azt varja, hogy elos2or a masik keresse meg a tekintetet, a m isik mosolyodjon el eloszor, sz61aljon meg eloszor, invitalja altet elOS20r. Mivel a legtobb ember, akivel megisrnerkednek, szinren invitalasra var, mindenki csak fruszrralodik. Hallgassuk csak meg azokat az ernbereket, akiknek reaktiv a tipikus reagalasuk, eszre fogjuk venni, milyen gyakran halljuk altet pass-Ivan zsortoladni, arniert "a dolgok mintha soha nem jonnenek ossze", holott sokkal pontosabb lenne, ha azt mondanak: "Soha meg se probalorn."

Azoknak a ferfiaknak es naknek a tobbsege, akik sikeres kapcsolatokat Iejleszrenek ki masokkal, aktivan megdolgozik azert, hogy bchozza az- ernbereket az eletebe. A ket legfontosabb modszer, amcllyel ezt megvalosftjak, a kovetkezo: 1) beszelgeteseket kezdemenyeznek azokkal, akikkel meg akarnak ismerkedni, es 2) meghivjak azokat, akiket jobban meg akarnak isrnerni. A 3. fejezetben bemutattunk nehany strarcgiar beszelgercsek kezdernenyezesere, itt nehany tovabbi utrnutatast adunk, amelyek jelentosen novelni fogjak annak eselyet, hogy elfogadjak a meghivasainkar,

Hasznaljunk kettos perspektivat

Kiilonbozo ernbereknek kiilonboza az erdeklodesuk, Sokkal valeszimibb, hogy meghivasainkat j61 fogadjik, partneriink pedig valoszinuleg sokkal job ban fogja erezni mag't velunk, ha ncmcsak annak a kererei kozott gondolkodunk, hogy mi mit szcrctnenk csinalni, hanem tekintettel vagyunk a m isik fel kivansagaira es Izlesere is. Arnierr mi szerctiink kartyazni, birkozomcrkozesekre jarni vagy az 1940-es evekbol val6 romantikus filmeket nezni, meg nem jelenti azt, hogy a masik is osztozni fog a lelkesedesunkben.

A kettas perspektfvat konnyf megteremteni. Kerdezzuk meg a masikat, milyen programok erdeklik, aztan valasszuk ki koziiliik azt, ami szamunkra is sz6rakoztat6, es inviraljuk meg, hogy csatlakozzon hozzank.

Ha tevekenysegeink tervezese kozben nem hasznalunk kettos

97

perspektlvat, va16sz1nubb h .

hogy meg fogJ'uk baunI' ',ohgy VISSza fognak utasitani, de leher , ' ,meg a igenr" d l' , evvel ezelott Alan Garn h;' rnon ana <;: 15 fa. Nehany

. er meg lVta a SZo • 'd" M .,

menjenek el horgaszni. Alan ann . msze jar, anot, hogy

hogy felresoporte Mario . yu~ ~zeret.te volna magaval vinnj egyszer borzasztcS rosszul t;~~egyz:setk' mls~erjnt gyerekkoraba;

d f"I gyesona on es azt 'I' .

ge te a u e mellett hogy . 'b'I' bb' ace zasr IS elen-

o ,lgaza 0)0 a - .

Mano kifogta az els5 hI' d ' n szeretne teJllszezni.

I d a at, e utana elkez d ipadni

nasz (Q ott bogy szed "1 5 ' z ett sapa 111 es pa.

d " u. egnett ugyan . h ., '

e utana mar csak elnyult a cso 1 £ k;ajta, ogy egy jot hanyr,

, ". ' nak lene en aId' h 1

es nyoszorogve azt rnondra. Me < csap co 0 a mellett,

be,teg leszekl" ." gmondtam neked, hogy tengeri.

I .,

gy jar az ember, ha nern hasznal kettos perspekt' , ivat.

Legyiink celratorok

J 6 orlet, ha meg az elsa tal ilkozas vege elort revcsszuk a masikat, hogy bad.rozottan kotelezze el magat. Mondj uk meg neki, rnifele programra gondolunk, mondjuk meg a napot .os a helyet, es kettos perspektivar alkalmazva esctleg azt is, bogy mien gondoljuk, hogy a masik j61 fogja erezn: magat. Aztan kerdezzuk meg, hogy erdekli-e a dolog.

Ne kezdjuk azzal, hogy "csinal valamit szombat este?". A legtobb ember zavarba jon, loa azt kell valaszolnia. "Nem. Az egviH· gon semmit." Miutan pedig ezt kiboktck, lesznek, akik neheztelni fognak rank, amiert abba a helyzetbe hoztuk oket, bogy igent kell mondaniuk a javaslatunkra; tehat vagy mas javaslattal allnak elo, vagy gyakorlatilag kimondjak, bogy inkabb nern csinalnak sernmit, mintsem bogy velunk legyenek.

Kezdjiink kicsiben

U gye, valcszlmibb, hogy valakinek otven cent kolcsont adunk, mint otven dollart? Nos, ugyanez all ernbertarsainkra is. Minel kevesebbet kerunk, annal vaioszinribb, hogy meg is kapjuk. fgy ha eppen esak megismerkedunk valakivel, valoszlmlbb, bogy harnarabb elfogad egy megh.vast egy csesze kavera, mint egy betfogasos kfnai vacsorara.

Alan Garner egyik legjobb baratja pontosan igy verekedte be magat Alan eletebe - kiesiben kezdte. Felhivta teletonon, es azt mondta: "Alan, vasarnap osszejovunk nalam nehanyan delelott, harapunk valamit. Szeretnenk, ha csatlakozna hozzank." Bar Alan ugy velte, nem sok k6205 temaja lehet ezzel a rarsasaggal, megis elfogadta a meghivast, mert nem erezte nagy elkotelezettsegnek, kellemesnek igerkezett, es nem kovetelt tole se sok idot, se sok crofcszftest.

Angliaban egy iigynoki tovabbkepzescn egy onjelolt Casanova mereszen azt £llitotta, hogy nocsabaszi technikajinak lenyege a

99

...

"nagyraton~s" es az "egyenes roham " " bi k k

ke d " . "k "I S ' 0 lzony ere peree meg-

r ,eZI a no tou, zeretkezhetnek ma ejJ'el magaval?" F'I 'f' ,. szennt a / k ,. , . 1 ozo laJa k ' nag~.szam~ torvenye vegtil az 0 javara donti el a dol o-

at, es ,,,egy ejjel az agyban meger szaz pofont." g

Esetet modellnek hasznalva a csoport ugy do tort h

egyenes kc I" 'I' not, ogy ez az

meg oze ires tu sagosan nagy elkotelezettse k"

haUgat6t61' . seget ttvan a

, .: .' ezert .~zt javasoltak neki, fogalmazza at a kerdeset es

ker jen kisebb elkotelezettseger javitva ezzel a sik 'I' '

A javaso]t uj kerdes { h'om' .~, 51 er ese yen.

, .. I gy , gzott: "M1e16tt szeretkeznc velem ma

eJJe , nem szeretne vacsorazni?" Ha a no benne van a vacsoraban akkor a fontosabb dentes mar automatikusan megsziiletett A ' p~~t teljes elkepedesere a modszer az illetonel nem valt b L', cskorruert. e. assu ,

~1e~~OVA: Nem szeretne vacsor.izni, mielott szcretkczne A NO: Igen - szeretnek vacsorazni

CASANOVA: Ori£si! Mikarra fejez; be?

Legyiink konnyedek

Nem is tudjuk, milyen nagy rnertekben formaljuk mi rna k

azokat a valaszokat, amelyeket kapunk Ha megl " . k g~n

h k.uni h ' . l1VaSa1l1 ugy

:ngzana ,mmt a elet-halal kerdesrol lenne szo kevesbe v I' I

nu hogy elfo di 'I "k . h ' e a 05Z1-

, ga ja <;: 0 et, mmt a csak errol van szo hoz alk 1

mat adnak vaiami kellernes id6tOltesre. ' gy a -

Gondoljuk meg, melyiket Iogadnank el inkabb az labbi k' meghivas kozul: a a I et

~. A :,asik :rC~!1 aggo,d6 kifejezes fur at, lesuti a szernet, osszefonja elille en a arjat, aztan kom~ran azt mondja: "Tudom, menn ire 'd~?gl~t, ~~··tagyon szeretnern, ha egyiitt tudnank tolteni eg;kis d ot. a, a ca mu~k lenne ra, talan j6 baratok lehetnenk. Nem tu-

f om~);~o lehet-e roia, hogy eljojjon velem szombaton delelott gol

ezUl. -

2. Egyenesen a szemiinkbe nez nyiltan mosolyog es k" d h

, 1 annye an-

100

gon azt mondja: "brulok, hogy megismerkedtiink. Nem rudnank esetleg osszejonr» szombat deJel6tt golfozni? Mit sz61 hozza?"

A kutatasok kimutattak, hogy az emberek tobb mint 98 szazaleka csak a masodik meghivast hajland6 elfogadni, a robbiek kozul 1 szazalek a temetkezesi vaUalkoza, a masik I szazalek pedig olyan [eszeg, hogy nem rud valaszolni a kerdesre.

Ha a valasz "nem"

I-Ia a masik elutasitja a meghlvasunkat, nem biztos, hogy minket utasit el. Lehet, hogy szeretne osszejonni velUnk, de talan nines kedve ahhoz a programhoz, am it javasoltunk neki, vagy esetleg mar eHgerkezett az altalunk javasolt idopontra. Ha errol van 5z6, akkor rendszerint tiszrazza is a visszautasita.s okat, es akkor meg-

beszeJhetiink vele valami mast.

Ha minden magyadzat nelkul utasltanak vissza, mindenkeppen

javasoljunk mas id6pontot vagy programot. Ha a valasz meg mindig "nem") es sernmilele mas biztatast sem kapunk, akkor mar gondolhatunk arra, hogy nem erdekeljiik a masikat. Ennek sose kerdezziik meg az okat: val6szinutlen, hogy megtudjuk az igazat, es csak tovabb sulyosbitjuk az amugy is feszult helyzetet. Inkabb lepjiink le elegansan, valami olyan szabvanyos klisevel, mint a "Sajna1om, hogy nern megy", vagy a "Hat, orultern hogy megismerhettem"; vagy adjuk meg a telefonszamunkat, es indftvanyozzuk, hogy hivjon majd fel minket egy alkalmasabb id6ben.

Donthetiink viszont ugy is, hogy makacsul kitartunk. Egy washingtoni iigyved egyszer elolvasott egy Alan Garnerrel kesziilt interjut a San Francisco Chronicle-ben, es Ieihivta Alant, mondvan, ugorjon mar fel hozza, szeretne egyet-mast megvitatni vele. Alan nern ert ra, sem akkor, sem a kovetkezo harom alkalomma1, amikor Washingtonban jart, es csoppet sem biztatta. De az iigyved ujra meg ujra telefonalt, es vegiil hat hanap mulva ossze is jouek San

Diegaban. Azota is j6 bararok.

Amikor pedig "igen" a vajasz - oriiljiink neki!

101

9. Hogyan fogadjuk konstruktivan a kritikat?

Akar '1' .

rru yen)o viszonyban vagyunk is masokkal idonkent 'h

tatlanul megbiralnak. ,0 a-

"Min dig elkesel!"

.Szerernern, ha kedvesebb lennel a barataimhoz "

"Meg logsz fazni, ha kab.it nelkul megy el." z. :,Gylakrabban,el, kellene jonnod meglatogatni az anyadat, Tudod,

nem og orokke elm."

Fontos szerepe van kapcsolataink ruinosegenex meghatarozasaf~n ;,;,nak"lhogy hogyan fogadjuk az cffdlc kritikus megjegyzese~et .. ; tl,?l <L;~ emberek vagyunk, defenziven logunk valaszolni a . ~v~t eza. mo szerel; valarnelyikevel. Az elsd az, ha megpr6b£lJU ~, zke;uln.z a ks-itikat, nem vesziink r6la tudornast nem va k h:[l:mi~k vJtatkoz~i rajta, ,temat valtoztatunk vagy ~gysze;l:nu:e_ ~eb,etlo ;Illk. Steve 19y intezte el a besze!getest a lelesegevel egy haZl U 1 utan:

BEVERLEY Steve, nagyon duhos vagyok rad,

MSTEVE£: H,uhuu, meg hogy diihos. Csak kepzeld el mit erezhet ary erje: ' BEVERLEY Nern errol akarok beszelni, Azt akarom

STEVE. (kihatral) Nezd d h .

lenni d h k hi' nem tu om, ogy ez most eppen rru akar

ront:me agy)u 0 napra Ezt a rernek estet nem akarom most el- I

io _L

BEVERLEY (hangosabban) Ez most fontos. Szegyelnem kellett magamat miattad.

STEVE: Regge! majd megbeszeljuk. Megigerem. BEVERLEY (kiabal, amikor Steve becsukja az ajt6t) Steve!

Aki kritizal minket, rendszerint azt szeretne a legjobban, ha figyel111esen meghallgatnank, es komolyan verinenk a kifogasait es az erzeseit. Amikor meg csak meg se hallgatjuk, akkor egyn,szt megoldatlanul hagyjuk a problemat, masresz.; meg tetezziik is a lekeze!esunkkel. Ez a strategia ahelyett, hogy helyre:lllitana a beket, jellegzetesen a felgyiilemlett feszultsegek egyre elesebb kitoreseire es egyre novekvo erzelrni eld.volodasra vezet, ahogy Steve-vel es

Beverley-vel tOrtent.

A kritil<:.<lra adott defenziv valaszok masodik fajdja az, amikor

kapasb61 letagadjuk. A tagadas ugyanolyan frusztral6 es pusztito lehet, mint a kritika kikerulese, amint azt a kovetkezo szerepgya-

korlatb611athatjuk:

VICKI: Allan, tudom, hogy a szived minden vagya az az RX7-es, de nemigen engedhetjuk meg 111agunknak.

ALLAN Egy fraszt nem engedhetjcik meg! Mikor te akarsz na-

gyon valamit, min dig megtah\lod n\ a m6djar.

VICKI: De havi 560 dollar reszletet kell fizetni! Ennyi penzt nem

tudunk megsp6rolni.

ALLAN: 6, h:\t egyszer(len egy kiesit osszehuzzuk magunkat.

VICKI: A111ellett olvastam, hogy a rend6rok utaljak a sportkocsikat. Ha vcszel egyet, val6szinuleg ki fognak sz.urni, folyton megbUntetnek. .. az megint csak viszi a penzt.

ALLAN Sz6 sines r61a. Ezzel a kocsival ugy lerazom 6ket, hogy

sose fognak elkapni!

A sz6valras utan Vicki azt mondta, hogy erezte, kifogasai semmifele figyel111et nem kaptak. Olyan frusztraltnak es duhosnek crcz.te megat, hogy sikoltozni szeretett volna, esak hogy Allan odari~yeljen. Ha ez val6di, "etes" beszelgetes lett volna, kapesolatuk

103

valoszfmileg erosen megszenvedi. Allan pedig mindent elutasitott volna, arnit Vicki tanacsait figyelembe veve esedeg hasznoslthatott volna.

Harmadszor lehet, hogy megkisereljiik azzal menteni a viselkedesiinket, hogy n,szletes,en elmagyarazzuk, es megprobaljuk csokkentcni a Jelent6seget. Ime nehany meglehet6sen tipikus pelda amelyet a diakjaink szolgaltatrak. '

NANCY: Arr61 volt sz6, hogy tegnap folhfvsz.

GRAN~ Kutyaf0at, nagyon sajnalom, A kozpontosok kozeil paran sztra.koltak, es be kellett ugranom. EI se tudom neked mondani, mil yen h ajtas volt. Mire vegeztern a munkaval, egyszeruen hullataradt voltam.

N_ANCY: Sz6val hagytad, hogy otthon szobrozzak, es varjam a hivasodat, ami sose jott?

GRANT 6, neke9 min dig annyi a dolgod, lefogadom, hogy nem volt nagy hezag. Es most mar diihos vagyok!

APA: Kepes lennel 3000 dollart elkoheni egy Iranciaorszagi nyaralasra?

JUDY: Papa, 3000 dollar ma mar nem olyan sok. Amellett eleg id6s vagyok hozza ...

APA: EJeg id6s vagy hozza, hogy tobb eszed legyen. Ennyi penz eleg ahhoz, hogy egy evre kifizesd a fuszeresszamladat, vagy befejezd az egyetemet.

JUDY: Papa, en be akarom fejezni az egyetemet. Mar esak egy evern van hatra, es tudorn, hogy be fogom fejezni. Csak most nines itt az ideje.

APA: Es mikor itt lesz az ideje, tulsagosan le leszel egve, hogy befejezd, Aztan majd megim hozzarn jossz,

JUDY: Csak ot napra kertern kolcson, fizetesig. Es vissza is adtam, nem?

APA: Igen, visszaadtad, de azert ez jelem valarnit. Azt jelenti, hogy ~ s,7egenyseg hataran elsz! Soh a nem teszel felrc sernmir, nehezebb idokre.

104

JUDY: (halkan) Nehez takarekoskodni.

APA: KUlonosen amikor tlZ nap szorakozasert Ienekere akarsz verni haromezer dollarnak. Es teljesen egyedulleszel ott!

JUDY: Tudok en vigyazni magamra. Egesz evaen be volt~m za:va a hivatalba, most csak ki akarok engedni egy kicsit, belekostolni az

eletbe. . " kc . 1 APA: Ahogy ez kinez, csak egy dologba fogsz egy ldore bele osto-

ni, a ziirokbe. .

A mentsegek keresese kifejezetten h itranyos poz.icioba ~oz ~l~keto Folenyben levQ bfralonk, miutan meg azt sern t~dJa .el;flll) hogy tenylegesen rudomasul vegyiik erzelmeit va!Sy az ervert es reagaljunk rajuk, rendszerint egyre duhosebb lesz, es azan van, ho~y minden egyes mentsegunket megdontse erveivel. Ez a defenzfv technika gyakran arra vezet, hogy a kisebb nezetelteresek lavinaszeruen !tltaUnos veszekedesse dagadnak.

A negyedik vedekezesi mo~, ha a kritikaval vagunk vissza, a "legjobb vedekezes a tamadas". Imc nehany pelda:

GAY: Carol, nern all valami j61 ez a ruhad. . CAROL: Te beszelsz, aki kezeslabasban jotte! el a mult heten a buli-

n! Teljesen nevetseges voltal!

TOM: Janice, hamarabb el kellett volna kesziilnodl Most el fogunk kesni a szjnhazbol.

JANICE: Na, nezd esak, egyszerre milyen toke,letes lertel! Gond~- 10m, arra a rengeteg alkalomra petsze nern ernlekszel, amikor te varakoztattal meg engem !

A visszavagas igen csabiro vilasz. ~ritikusunk? aki maga sem t~kcletes, tavolrol sem, egyreszt megtamadott minket vagy,megtamadta a viselkedesunket, masreszt urugyet szolgaltatott ra, hogy I'cis?abaditsuk es visszazuditsuk ra a bennunk felhalmoz6dott fesf,ij Itseget. Bar ez atmenetileg kielt~gito lehet, a vissz~vagas rendszerint megis nagy karokat okoz a kapesolatokban. Szintc soh a nem "act cl a val6di problemak atgondolasahoz vagy esedeg kornpro-

105

misszurnhoz, ezenfelul elosegiti a heves veszekedeseket. Az emberek elveszitik miatta a tiszteletiiket egyrnas irant ("Megpr6balok ervekkel hatni ra, de 0 mast sem csinal, csak ordit, Szer.ntem egy csopp esze sines!") es onmaguk irant ("Miert mondtam ezt neki? Most tenyleg azt fogja hinni, hogy nem torodom vele. Milyen ostoba voltam!").

Mivel a kritikara adett reakciok tipikus defenzlv m6dszerei sernmi pozitivumot nell ernek el, vegyiink szemugyre egy becsiiletes es konstruktiv alternatfvat, Ha rarnenosen gyakoroljuk a kovetkezo lehetoseget, hozza fog segiteni, hogy cijojjLink: semrni sziiksegunk sines ra, hogy vedekezzunk, arnikor masok rarnutatnak arra, am it ok a hibainknak tekintenek, Emellett arra is kepesse fog tenni benniinket, hogy ertekes betekintest kapjunk a gondolkodasukba. Yegiil pedig megbekfthetjiik a kritikusainkat, ha latjak, hogy figyelembe vessz.iik a velernenyuker, meg ha nem is crtbnk vele egyet.

Konstruktiv alternativa

1. lepes: Kerdezzunk ra a reszletelere

Ez az alternativa ket lepesb61 all, melyek kozul az els6, hogy kerdezziink rei a reszletekre. A kritika gyakran altal.inossagokban jelentkezik. "Nem tetszik nekcm a viselkedesed." "Te nern rorodsz velem." Ha rakerdeziuik a reszletekre, az lehetove teszi, hogy pontosan felderftsiik, mi is a kifogas ellenunk. Ez a keszseg se nem tamad6 fegyver, se nem vedopajzs, hanem a megertes eszkoze.

A reszlerek utan erdeklodni egyszeni dolog. Akar egy riporternek, egyebet sem kell tennunk, csak kdrdescket Ioltenntink, hogy tisztazzuk: ki, mit, mikor, hol, miert es hogyan.

Kit hoztarn en kinos zavarba?

Mit csinaltam en, ami miatt azt mondod, hogy nem torodom veled?

Mikor futyultem en cad?

Hal csinaltam magamb61 bolondot?

Miert erzed azt, hogy robber kellene otthon maradnom?

106

. lk d amikor szerinted leintelek? . ,.

HogyankvlSe :".emk, masiknak vilagosabba tenni a megJegyzeselt,

AmI or segltun a < , h 1 h ' panaszo-

1 ' 'dekl6dunk a reszletek irant, ogy e etseges 1

csct eg ugy er, k' d uk vajon ezek problemat je ente-

kat vet~nk fel'l es me~l er t~~gy' megertsiik a masikat, mihely.t

keEsffilveazaceun, " kerde

:e~t~dtLlk, mi a kifogasa e,lblebniink, e~et!segMn~::la:~:gs t::; e%b::

. ,I S tova 1 panasza 1 .

hetjuk, va~-~ ~eg .rna , I' r' ule azt varja, hogy defenzlven foaki megknuzal minket, va as,Zlll g ", e legyen a hangunk valaszolni, ugyeljlink ra, hogy semmi guny n

gunkban. '1" h z a keszseg ho-

I' 'h iny pelda annak illusztra asara, ogy e

me ne .a

gyan mukodik: FlU: Te nem tor6dsz velem.

APA: Miert mondod ezt? (rakirdez a reszletekre)

FlU: Kedvesebb lennel hozzam, ha t"rlSdne!.

AB~: Mit szeretne], mit csiniljak? (reszleteleet kerdez) FlU: (hallgat)

AI'l4: Azert erzed {,gy, hogy nem t"rildom veled, rnert nem engedten;, hogy elhozd a baratodat a focimeccsre? (rakerdez a reszletekre) FlU: Nem. ! AP1: Azert, mert nem vettem meg neked azt a nyalokat? (rakerdez a reszletekre)

FlU: Aha. A tobbi gyerek mind kapott nyalokat, csak en nem!

MANDY: Oregern, de kicsinyes vagy!

TIM: ~i a baj? Nem adtam a pincernonek eleg borraval6t? (rakerdez a reszletekre)

MANDY: Nem, nem errol van sz6.

TO~: Arra gondolsz, hogy tax it kellett volna hfvatnom? (>·aleerdez a reszletelere)

MANDY: Hit, ugy nez ki, hogy fgy iszonyuan hosszu setank lesz.

Szeminari~maink~n gyakran alkalrnazunk egy gyakorlatot, melynek saran Ielkerjuk a resztvevcket, hogy mutassanak ra valamilyen val6,dl vagy ke12ze!t hianyossagunkra, mikozben mi rakerdezunk a reszletekre. Ime, igy zajlanak le az ilyen gyakorlatok.

\'ilL: Egy csorno ~olog nem tetszik nekem magaban. (mosolyog) ALAN: Meg tudna ezt kozelebbrol is hatarozni? (rakerdez a reszletekre)

VAL: A ruhaja,

AUYN' A zoknim, a ciporn, az ingern vagy a naddgom? (rdkerdez a reszletekre)

VAL: Jo~b szeretern a szfik nadragot. ALAN: Es meg mit? (rakerdez a reszletehre) \'ilL: Semmi, minden mas rendben.

AL1N: Hogy tetszik a nadragorn szine? Az rendben van? (rakerdez a reszletekre)

VAL: 1gen, az tetszik.

108

MICHAEL: Van valami abban, ahogy ezt a szcminar iumot vezeti, ami nero tetszik nekern.

ALAN: Hiiha. Mit csindlok, ami nem tetszik? (rakerdez a resz-

letekre)

MICHAEL: Az anyag - mind nagyon hasznos, de tell sokat kell

tanulni.

ALAN: Azt mondja ezzel, hogy szeretne, ha csokkentenem a kesz-

segek szarnat, amelyeket megtanltok? Vagy talan azt szeretne, ha hosszabb lenne a tanfolyam? (rakerdez a reszletekre)

MICHAEL: Nem, csak azt szeretnem, ha egy kicsit lassabban haladna, robb peldat hozna, es tobb idot hagyna a gyakorlasra.

Ennek a nehezsegnek az alkalmazasa felMboritotta a resztvevoket, reszletesebben valaszoltak, es megvizsg8Jrak a sajar gondolkod:i.sukat is. Bar a tovabbi kerdez6skodes soran kideriilt, hogy Val csak rrefibol kifogasolta a nadrigot, Michael kritikaia valodi volt. Alan csak azzal szerezhette meg ezt az ertekes [nformaciot, hogy rei tudott kerdezni a reszletekre. Ha Alan temat valt vagy megmagyarazza, miert indftja a tirsasagot llgy, ahogy tanjtja, vagy azt mondja Michaelnek, hogy az igazi problema az, hogy lassu a felfog<1sa, sosem vehetre volna hasznat Michael ertekes felismen~senek.

Kulonosen hasznos akkor rakerdezni a reszletelere. amikor ugy veljuk, hogy blral6nkat valami hatso szandek vezer li, mint a ko-

vetkezo parbeszedben:

BOB: He1l6.

CHARLIE: Hello, Bob. Mit csinalsz?

BOB: Hello, Charlie. Az orszagos dontot nezem, ep pen a kozepen

jarunk. A Tigrisek ket g611al vezetnek.

CHARLIE: Tenyleg azzal pocsekolod ezt a gyonyorii Mlud.nt,

hogy rogbit barnulsz?

BOB: Mi nern tetszik neked abban, hogy a rogbit nezern? (rakerdez

a reszletelere}

CHARLIE: Semmi, Bob. Csak arra gondoltam, hogy eljohetnd

cgy kicsit teniszezni.

109

Amikor Bob bevetette ezt a keszseget, gyorson veget vetett Charlie manipulacios kiserletenek. Ahelyett, hogy vitaba bocsarkozott voina a rogbi vagy a delutani tevenezes ertekerol, segitsegevel modjaban allr. gyorsan kitaialni, valoj.iban mi jar Charlie fejeben. Ez Charlie szarnara is hasznos volt, mer! e technika reven konnyen kimondhatta, am it igazab61 akart. Ugyanakkor az is lehetove valt szamara, hogy felulvizsgalja sajat velemenyet arr61, mi helyes, mi helytelen, es tisztazza magaban, tenyleg ugy erzi-e, hogy helytelen dolog szombat delur in tevet nezni,

Amikor raleerdeziink a reszletelere, idonkent ra fogunk jonni, hogy amit kritikanak veltiink, va16jaban nem is az, Egyszer Alan Garner eloadast tartott az oregoni egyetemen Platonnak a va16sag termeszetere vonatkozo nezeteirol. Eloadasat a hallgatosag j61 fogadta, igy aztan igencsak megiepodott, amikor egy baratnoje kesobb azt mondta: "Miert fecsereled meg mindig Platonra az idodet?"

Komolyan kisertesbe esett, hogy vissszavagjon, es rnegkerdezze a baratnojet, hogy van potaja megkritiz.ilni azert, mert erdeklodik Platen irant. Ehelyett azonban azt kerdezte: "Miert gondolod, hogy PI~t6n idopocsekolas?" Nagy meglepetesere a lany azt valaszolta: "En egyszeriien csak azt hiszem, hogy neked a pszichol6gia irant van igazi tehetseged, mert meg tudod tanitani az ernbereket arra, hogy hogyan tunjenek ki!"

2. lipes. el a leruileat

Miutan a reszletelere, es pontosan felderftettilk, me-

lyek masok kifogasai elleniink, a kovetkezo [epes az, hogy egyszerfien fogadjuk el a kritiledt.

De hogyan fogadjuk el azt a kntikat, amely nyilvanvaloan teves?

Egyszeriien. Az elfogad6 kijelenreseknek ket tipusa van, es mindig alkalmazhatjuk vagy az egyiket, vagy a masikat llgy, hogy kozben ienntartuk a sajat allasponrunkat, A kovetkezo lehetosegek kozt valaszthacunk:

110

Fogadjuk el az igazsdgot

Ha nem defenziven haUgatjuk kritikusainkat, gyakran azon kapjuk magunkat, hogy elismerjiik, sok minden abb6l, amit mondanak, ervenves, pontos vagy velernenyunk szerint va16szinuleg be fog kovetkezni. Amikor ez a helyzet, lcghntasosabb valaszunk az, ha elfogadjuk az igazsagot.

Gondoljuk at ezeket a peldakat, es figyeljuk meg, hogyan fogadja el a megkritizalt szernely az igazsagot. (A lehetseges defenziv valaszokat zarojelben, dolt benivel szedve olvashatjuk.)

FELESEC: Homok ment a feny kepezogepedbe, amikor lcvittec a folyora.

FERI Igazad van. Legkozelebb papirzacsk6ban, fogom tartani, (Legkozelebb ne kerd, hogy magammal vigyem. Es most elmegyek setdlnilj

fOHN: No, ezt a kanyart nem valami j61 vetted.

KATHY: Igazad van, tul elesen Iordultam. Legkozelebb megproba- 10k lassitani a kanyar elott. (Megtettem, ami tolem telt ezzel az ocslea tragaccsallj

HOWARD: Orokke csak moziba akarsz menni.

SUE: Igy igaz. Szeretek moziba menni, legalabb egyszer egy heten, (re meg mindig kartyazni akarszlj

HELEN- Szerintern nern szabad otthagynod az allasodat, Te vagy Ott a legregibb ember, ha rosszul megy az iizlet, teged fognak utolsonak elkuldcni. Minden uj allasban te lennel a legelso,

liEN- Van benne valami. Lehet, hogy meg gondolkodnom kell rajI a egy kicsit. (Mit tudsz te egy munkahelyrol? Soha nem voltal alIcisbanlj

II NYA: Ha este elmegy tancolni, reggel Hradt leszel.

/.;i NYA: Valoszimileg, de nekern megeri, (Sose akarod, hogy szora/coaam is nehalj

111

KERRY: Lehet, hogy ez a Iakas gyonyonl, de harmine kilorneterrel messzebb van a munkahelyedtol. Ha idekojtozunk, kevesebbet fogjuk Iitni egymasr, es azt valoszindleg megsinyli a hazassagunk. MARK: Ennek tenyleg iennrill a Iehetosege, bar en nagyon szeretnek vide ken lakni. (Ide figyelj, van aki csak beszel, is van aki cselehszik. CselekedJunklj

Eszre fogjuk venni, hogy bar ezekben a peldakban mindenki elfogadta az igazsagot, senki sem alazta meg magat. Ehelyett arra az allaspontra helyezkedrek kritikusaikkal szemben, amit Thomas Harris ),en is oke vagyok, te is eke vagy" pozicionak nevez. Ezzel szemben, ha elkertllik a vitat vagy mentegetik a viselkedesiiket, akkor az "en nem vagyok oke - te oke vagy" pozicioba keriilnek; m{g ha visszavignak, akkor az "en eke vagyok - te nem vagy eke" poziciot veszik fel.

Ha begyakoroljuk ezt a valaszt, hamarosan kenyelmesebben fogjuk erezni magunkat olyan szituaciokban, amelyekben regebben valaki - vagy mi, vagy a kritikusunk - j61 felidegesitette magar.

Az igazsag elfogadasat egvszeni megtanulni. Az else lepes az, hogy atgondoljuk, vajon a fclcnk iranyulo kritika pontos-e, illetve velernenyiink szerint valoszinfileg be fog-e kovetkezni. Ha gyakran kritiz.ilnak ugyanazert a dologerr, alighanem szeretnenk alaposan megvizsgalni azokat a bizonyftekokat, amelyek a kifogasokat alatarnasztjak. (Amikor elfogadjuk a kr-itikat, leghatekonyabban ugy fejezhcrjiik ki egyetertesunket, hogy megisrneteljuk a kritika kulcsszavait. "El fogsz kesni." "Igy igaz, valoszfmileg elkesem." "Nem takarftottad ki a szobadar." "Igazad van, nem rakarftortam." Ezekkel azonban jobban kimuratjuk biraloinknak, hogy meghallgattuk, mintha csak annyit mondunk, hogy "igen" vagy "igazad van".)

Ha a kritikara reagalva valtoztatni akarunk magatartasunkon, norrnalis koriilmenyek kozott helyreailitja a harrnoniar, ha elfogadjuk az igazsdgot, utana pedig kijelentjuk, mit szeretnen]; maskent csinalni. Meg ha nem is szandekozunk rnegvaltozni, akkor is javftunk a helyzeten, ha ezt csak aztan mondjuk ki, rniutan elfo-

112

L__ _

gadjuk az igazsdgot, es beismerjiik, hogy a viselkedesunk preblemat jelenthet masok szarnara. Kritikusunk meg lehet elegedve, men legaLibb elismertuk a problema letezeset, es valoszirnileg tisztelni fog, amiert egyenesek voltunk vclc. Minden bizonnyal jobban fog kedvelni minket, mintha egyerertettunk volna vele, ugy tennenk, mintha foglalkozni akarnank a problernaval, aztan csinalnank tovabb, ugy mint azelott.

A kritika gyakran hatarozatlan kifejezesekben hangzik el, olyasfele szavakkal jellemzi a viselkedesunket, mint a "mindig" vagy a "soha": "mindig elkesel"; "soh a nem kered ki a velemenyernet", masker pedig cimket akaszt rank: "buta vagy (trottli, lassu, onzo)". Amikor nyilvanvaloan tulsagosan altalanos kr-itikaval taJalkozunk, elfogadhatjuk azt a reszet amelyet igaznak tartunk, es elutasitjuk a tobbit. Ha bizonyitekokat is Ielhozunk, hatekonyan alatamasztjuk elutasitasunkat.

Ezekre a szovaltasokra egy kornmunikacios szerninariumon kerult sor:

EDDIE: Mindig elkesik,

ALLEN: Ma tenyleg elkestem, de eddig egesz h6napban minden nap konibban jonem.

CAMERON: Vacak a cegenek a szervize.

ROBERT- Egy rovid ideig tenyleg Iassuak voltunk, ez igaz, de most mar igazan gyorsak vagyunk.

HARRY: Hogy te milyen lassan eszel!

SANDRA: Ma este tenyleg lassan eszern, de amikor utoljara elmentii n]c vacsorazni, elobb vegeztem, mint teo

/ ERRY: Elszurtad ezt a nagy iizletet, Mekkora trottli vagy! DAVID: Hat ebben az esetben tenyleg nem sikerult, de rnult heten 01: e1eg nagy tetelt eladtam.

113

Figyeljiink fel arra, hogy ezek koztil a vaiaszok kozul nernelyik onmegeroslto kijelen-essel utasitja c l a kritikat. Kepessegeink es multbeli sikereink leszogezese erositi az onbizalrnunkat, es ahhoz is hozzasegit, hogy rnasok Iissak, pozitfv az enkepunk.

Az onrnagunkra vonatkozo pozitiv kijelentesek jelentosege kiderul ket kocogo alabbi diskurzusabol:

BILL: ,Te esak or kilornetert futsz? En tizet lenyomok.

RAY- Es tizenhat kilometer tobb mint harorn; en azt hiszem, eleg jol csinaljuk mind a ketten.

(Hasonlitsuk ossze ezt a valaszt azzal az iizenettel, amit garozhatotr volna Billnek. "Azt hiszern, ot kilometer h02 kepest, am it te csinalsz.")

Biraloink neha altalanos igazsagokkal hozakodnak e16, hogy ravegyenek, Jogadjuk el, am it mondanak, es csinaljuk azt, amit 6k akarnak. Am meg itt is van lehet6segiink, hogy bar elfogadjuk az igazsagot, megis visszautasitsuk kritikusunk kovetkezteteseir.

Egyeterthetunk peldaul azzal az a!talanos igazsiggal, miszerint fontos dolog, hogy az ember oregkorara tegyen penzt felrc. De ebb61 nem szuksegkeppen kovetkezik, hogy soha nern vehetiink magunknak egy klassz ilj szerelest, nem ehetiink vendcgloben, nern nezhetunk meg egy elsohetes filmcr vagy nem mehetunk el nyaralni, Egyeterthetunk azzal, hogy fontos dolog segiteni embertarsainkOD, de muszaj ezert kr.tikusunk kedvenc jotekonysagi szervezetenek adakoznunk? Nevetscges! Keptelen es nyomorusagos lenne az eletiink, ha mindig megprobalnank kovetni az osszes olyan altalanos igazsagot, amelyben hiszunk. Amellett az altalanos igazsagok gyakran ellentmondanak egyrnasnak: "Amit rna megtehetsz, ne haJaszd hoinapra", viszont "Lassan jarj, tovabb ersz."

. Igy aztan amikor valaki altalanos igazsaggal hozakodik e16, teljes joggal e/fogadhatjuk az igazsdgot, mikozben fenntartjuk az ,Hlaspontunkat. Nezzuk meg ezeket a parbeszedeket:

114

suah-

GALE: Tedd mar Ielre egy-ket orara azt a munkat, es menjunk el uszni. Szukseged van a mozgasra, hogy egeszseges maradj.

ROB: Teljesen egyetertek: szuksegern van a mozgasra, hogy egeszseges maradjak, esakhogy holnap egy iigyfelet vedek a birosagon, ezert rna nem mehetek uszni, (E/fogadja az igazsdgot is feltdrja magdt.)

RHODA. Bogy erred azt, hogy nem logsz nekem segiren: a Voroskeresztnek gYlljteni? Ha segiteni akarunk a szerencsetleneken, mindnyaunknak ki kcll venniink a resziinket, tudod.

fAN: Azzal egyetertek, hogy mindnyajunknak ki kell vennunk a reszunket, de nagyon kenyelmetlenlil ereznem magam, ha penzt keregetnek valakinek az ajtaja elott. (Elfogadja az igazsdgot is feltdr· ia magdt.)

ANYA: Igazan abba kellene mar hagynod az iizletelest ezekkel a hasznalt aut6kkal, es keresned egy rendes allast, ahol rendszeresen kapsz Iizetest. Tul nagy rajcad a rryomas, nem tesz jot neked, PIA: Abban igazad van, hogy a (ul nagy nyornas nem tesz jot, Mama. De en elvezem a munkamat, es ugy tervezern, hogy meg is maradok mellette. (E/fogadja az igazsdgot is feltdrja magdt.)

Ezekben a peldakban Bob, Jan es a Fill nem esak elfogadjak az igazsagot, hanem fel is tdrJdk magukat. N em bocsatkoznak hOSSZll es korulmenyes fejtegetesekbe, hogy igazoljak a viselkedesuket, de megis megmagyarazzak. Kepzeljiik csak el, mi Ie nne Bob es Gale baratsagaval, ha Bob nem tarria fel magat, es gyakran kerulne sor koztiik elfele besze!getesekre.

GALE: Tedd mar felre egy-ket orara azt a munkat, es menjtmk el uszni. Szukseged van a mozgasra, hogy egeszseges maradj.

BOB: Teljesen egyetertek: szuksegern van a mozgasra, hogy egeszseges maradjak, de kosz, nem. (E/fogadja az igazsdgot.)

GALE: Bogy erred azt, hogy "kosz, nem?" Dolgod van? Vagy rossz szagu a szajam? Vagy mi van?

BOB: Egyszeruen csak kosz, nem.

115

Ha a masik manipulalni akar minket, ha tulajdonkeppen nem akarjuk megmagyanizni az indokainkat, vagy ha az indokaink testi vagy lelki al1aspontukon alapulnak, esetlegJan peIdajat kivanjuk majd kovetni: egyetertunk esfeltarjuk az erzelmeinleet. Az erzelrnek feltarasa pompas srrategia: nem sok teret hagy a masiknak az ellenvetesekre, hiszen az erzelmek keyes alapot adnak az ervelesre. Rhoda mondhaua volna ugyan Jannak, hogy nem lenne szabad ugy ereznie, ahogy erez, de erre Jan visszavaghatott volna: "Lehet, hogy igazad van, de en nem .fgy erzern."

Ismerjiile el b£ral6nk jogat a veiemenyere

Gyakran elofordul, hogy nern ertiink egyet azzal, amit kntikusaink viselkeciesunk kovetkezmenyeirol j6solnak. "Ha ilyen keso este setalni megy, valoszinfileg le fognak iitni." "Ha tovabbra is ilyen sokat koltesz oltozkodesre, a szegenyhazban fogod vegezni." "El fogsz hizni, ha ennyi spagettit eszel."

Nem Ichctunk abszolut biztosak benne, hogy nem fognak [eiitni, nem kerulunk a szegenyhazba vagy nern fogunk elhizni. Az eletben semmi sem biztos, esa kritikarol gyakran kiderul, hogy helyt:\ll6 volt.

Mivel nem lehetunk biztosak benne, hogy a kritika mindig tevesnek bizonyul, meg akkor sern, amikor nem ertunk vele egyet, azzal minden bizonnyal egyererthetiink, hogy a leruikusnale joga van a vilemenyehez. Ez ahhoz is hozzasegit minket, hogy elgondolkozzunk a velernenykulonbsegeken, es ugyanakkor segit fenntartani az alIaspontunkat. Sem rank, sem a kritikusunkra nern kcll rasiitni a "teves" vagy a "nem oke" belyeget: egyszerlien arr6l van szo, hogy ket ember maskeppen lat valamit. Vizsgaljuk meg ezeket a peldakat:

DOUG: Ha most ezustot veszel, az ingedet is el fogod vesziteni. Az eziist ara hamarosan zuhanni fog.

LYNN Lehet, hogy az eziist rneredeken esni fog, de olyan nagy az ipari felhasznalasa, hogy hosszu tavon 6hatatlanul az egbe szokik az ara, (Elfogadja a kritikus jogat a oelemenyere es feltdrja onrnagdt.}

116

JANE: Lehet, hogy Ie kene fujnod az eskuvot. Amilyen mag~s a v~lasok ararrya, szinte 6hatatlanul kudareba kell Iulladnia a hazassa-

godnak. .

MERLE: Tiszteletben tartorn a vclcmenyedet, Jane, de azt hiszern,

ha kernenyen megd~l.gozo.m ~rte, j~ ha~assfgo; tud~~ c~~nallll ?elole. (Elfogadja a erinleus Jogat a velemenyere es feltarJa onmagat.)

A kritikusok gyakran ugy t:\laljak ertekite!eteiket, mintha ;zok cafolhatatlan igazsagok [ennenek. lIyenkor a legkonstru,ktlva~b valaszunk megint csak az lesz, ha elfogadjuk a krztzkus Jogat a velemenyehez. Peld.iul:

. . )

CAROL: Hogy olvashatsz olyan szernetet, mint e~ a magaziru

Miert nem olvasol Shakespeare-t, Dumas-t vagy legalabb Steinbecket a valtozatossag kedveert? .. '" . / JUDY: En belarom, miert gondolod, hogy ez a Dili ctrnu lap kisse kozonseges, de szerintem nagyon mulatsagos. (Elfogadja a leritileus iogat a velemenyehez es Jeltarja onrnagat.)

SARAH Szerintern ott kene hagynod az aIlasodat. A te vcgzettsegeddel sokkal kulonbet kaphatnal. ,.,,, " REBECCA: Kosz a bokot. Nem sok koktel-plllcernonek van felsofoku diplornaja, konnyen be tudorn latni, rnicrt gondolod: ~,ogy kulonb munkat is szerezhetnek. De en szeretern Itt a munkaI,dot ~ meg a penzt' (Elfogadja a kritikus jogat a velemenyehez es jeltarJa iinmagat.)

DAN Hogy vchettel meg egy Datsunt? Nem tudod, hogy a Toyo-

ta sokkal jobb kocsi? ,. , . . ,

SANDY: A 'Ioyotanak tenyleg szep a forrnaja es kicsi a fogyaszt~sa. De en jobb szeretek Datsunnal jarni. (Elfogad]« a leriuleus JDgat a velemenyehez es Jeltaria onmagat.)

Amikor teljesen elutasitjuk a krJtikat, esedeg szcrctnenk han got acini az ellenvelemenytinknek is. Am itt rendszennt megmt megta-

117

Ja~~~tjuk a modjat, hogy valaho ""

erosItJuk azt, ami! igaznak ve1Li~r.n egyetertsunk, illlkozben meg-

PACIENS: Nern is hiszem el ho '

sagosan fiatalnak l£tszik. ' gy maga tenyleg orvos. Ahhoz tu]-

DOKTOR K" N

: osz, em maga az 1" ki .

nern oszlilok es nem dncos a e so, a ~ ezt mond}a, es igaz, hogy

hogy igenis orvos va ok I. z arcorn. . sak azt tudom mondani es /eltarja dnmagat.) gy . (E'fogad;a a krztlkus ;ogat avelemenyehe;

ANGELA: Nem b!rek vaia P F '"

PAT Hah! Ezr mi h ! t, at. ogyokurazom. ANGELA'. I _ dDt a mar hallottam volna tilled!

. gaza van, ha azr mondod h '

buham, es egy rossz szavam . .', ogy regebben min dig el-

l D SInes, amlert most

yan. e most segIt egy died /I / / /. sem veszel komo-

d k" snover, es veg1g fo . '1 .

ga ~a a rztlkus jogat a vele ' 'h ,. gorn CSlDa m! (Elfo-

menye ez es jeltarja onmagat.)

Kom?inaYuk keszsegeillket: ket mtntabeszelgetes

1. beszelgetes

MARIE: Nern tudom igazan lh' .

a bankban, es beallsz lexikone lD~lk' hokgy Otthagyod az all£sodat

PETER . , ugyno ne

.. MIen mandod ezt, Marie~ (R' " ;

MARIE: Hat e1" ... b . dkerdez a reszletekre)

, OSZQr IS a ankban re d f" •

PETER: Ez igaz. iElfi di . , n szeres 1Zetest kapsz.

MARIE. A 11 (' oga ~a az 19azsagot.)

. me ett nem vagy " Sk '

PETER'Mib"l ugyno t1pUS.

J • 0 gondolod, hogy nem v 1"

aez a reszletelere.) agyo < ugynoktipus? (Raker-

MARIE: Nern vagy eleg ram "

PETE ' enos.

. R: Enhetil a velemenyed M . .

Jobb"tulajdonsagom az ugynokos~~~'e~~::e~ntem eppen az a leglI1enos., (Elfogad;Ct a kritikuso ' :, o~ ~em vagyok donmagat.) ; gat a ve emenyehez es /eltar;Ct

118

MARIE: Ha egy hetig nem adsz el sernrnit, nem lesz mit enned! PETER: Ebben teljesen igazad van. (Elfogad;Ct az igazsdgot.} MARIE: Es kiilonben is, a legtobb embernek, aki bcall lcxikonnal ugynokolni, nem sikerul.

PETER: Abban is igazad van, hogy ez nchez kenyer, es a legtobb embernek nem ur be. Orulok, hogy ahhoz a kisebbseghez tartozorn, akinek beiit. (Elfogadja a kritikus jogat a vileminyihez is [eltarja onmagat.)

2. beszilgetis

APA: Steve, anyad meg en nern szeretnenk, ha elkoltoznel. STEVE: Mit nem szcrcrtck abban, hogy elkoltozom? Rakirdez a reszietekre.)

APA: Az a.. az a lakas. Sokkal, de sokkal kisebb, mint az otthonunk. Hiszen az egesz beleferne az itteni szobadba.

STEVE: Ez igaz. De miert zavar az benneteket, hogy mekkora? (EIfogadja az igazsagot is rakirdez a reszleiekre.}

APA: Az !sten szerelmere, Steve, egy szobaban fogsz aludni a lak6- tarsaddal, hogy is hfvjak?

STEVE: Doug. Ez is igaz. Mi a rossz abban, hogy kozos szobaban alszunk? (Elfogadja az igazsagot is rakerdez a reszletekre.)

APA: Nezd, Steve, en tudom, hogy te nem vagy buzi, es anyad is tudja, hogy nem vagy az, de Dougnak az a hire, hogy.. na, sz6val hogy olyan feminin. Mit fognak gondolni a szornszedok? STEVE: Nem tudom. Nekern igazan nem szarnit. (Feltdr]« immagdt.)

APA: Azt fogjak hinni, hogy meleg vagy.. azt fogjak gondolni! STEVE: Lehet, hogy igazad van. Nekern igazan nem szarnit. (Elismeri a kritikus jogat a vileminyehez.)

APA: Miert akarsz ott lakni?

STEVE: Azt hiszem, elvezni fogom, hogy kozel leszek a tengerhez. Es szeretnek egy kicsit fiiggetlenebb lenni. (FeltdrJa iinmagat.) APA: Steve, ezzel megbantod az anyadat, es semmibe veszed mindazt, amit mi folepltettUnk.

STEVE: Papa, en megertern, hogy ilyeneket gondolsz. Az en ko-

119

romban sok emb k c I '

er va on re lazad "I' 11

a helyzet. (Elismeri a k .ule ' . a s,zu ei e en. De nalarn nem ez onmagdt.) n 1 us Jogat a »elemenyebez es /eitdrja

. ~~gyan kezeljiik

a kritikat az iizleti eletben?

Amikor az ugyfel, egy vevo va .: . /I

ket vagy a szervezetet am I hgy potencialis vevo megkritizal min-

'I" ,e y ez tartozunk rendk' "I h

e etmento lehet a huzzuk "I'b' .' IVU asznos sot

b' 'I ') az 0 a ara a Cl "" h ik '

Ira atot kapunk kerd iik " pot tee ill a. Amikor

. 'I ,ezzu meg ugyfeliink "

csina na vagy mondana (f h . . .. et vagy vevonket mit

kri 'k' ' , ,aamlpozbonkb I ' '

a riu at kapna. Peldanak I' an vo na, es ugyanezt

vev6 es az iigynok kozott: ime Itt ez a beszelgetes egy potencialis

1. beszetgetes

VEVO: Azt hallottam h '

UGYNOK: Igen az ig' z o~y remesen pontatlanul szallitanak.

Mondja esak h: maga""' oglY egy darabig eleg lassuak voltunk '1 .' ' "egy 0 yan ceg me d . 1 yen megjegyzeseket kap ., ,ne zsere lenn. e, amelyik

"'/ ' maga mit csinalna? IElf< d k

Jogat a ve 'emenycbez es az (f l 'b ' h ' ,. I' oga ,a a ritikus

VEVO- A ' a ara uzza a cipOt.)

! • //' tszerveznem a rakraramar '. ' " !,

t~ndore szallithassakl es az aruteritesernet, hogy ha-

UGYNox-j . p

. gy 19az; ontosan ezt csinaltuk!

Az ugynok nemcsak elfo adta az iz: '

hogy cege mar vegre is hajtotta '"' l~azsa~ot: hancm azt mondta,

" kri a vevo tanacsat M . k

a vev~ a nuHjaval? Semmit. A ik ; ost.mlt ezdhet

hogy c5 mit csinalna utana m dml! ~r megkerdezzuk a vev8tol

1-'1' "on JU (fa' Ponto .,' a a ceg a valosagban ezt . 'I ." san ezt csinaltuk."

h nem csina ta meg al k . ,

meg, ogy uzletet kossenck vele. ' (or nem IS erdemli

2. beszeigetes

UGYFEL: Nem vagyok hajlando a ce e I ' , .

hapsi, akit kikuldtek hozzank g ve szoba allni, mert az a

, egy goromba, plmasz taho volt!

120

PR (KOZONSEGKAPCSOLATI) ELOADO: Meg tudom erteni, hogy ilyesmit erez. Mondja csak, ha maga egy eeg igazgat6ja volna, es egy ugyfel ezt mondana maganak, maga mit csinalna? (EIfogadja a kritikus jogat a vilemenyehez is az ald.bara huzza a cipat.) OGYFiL: Eltiltanam az illetlSt az ugyfelekkel vale foglalkozast61,

os mas munkakorbe helyeznem.

PR ELOADO: igy igaz. Pontosan ezt csinaltuk!

APR ellSad6 szinten elfogadja a kritikus jog:it a veJemenyehez,

es azt mondja neki, hogy a ceg mar megval6sitotta a tanacsat.

Ezt az eljar!>st azonban rosszul is lehet alkalmazni. Vegyiik ezt a

peld:J.t:

DOHOS VEVO: Az a ceg, amelyik olyan ostobs kereskedelmi

igazgatot alkalmaz, mint maguk, nern erdemli meg, hogy uzleter

kCissenek vele.

PS ELOADO: Meg tudom erteni, hogy ezt mondja. Mondja csak,

ha maga lenne egy ceg vezerigazgatoja, es egy vevo ezt mondan!> maganak a kereskedelmi igazgatorol, akkor maga mit esinalna? (EIfogadja a kritikUs jDgat a veleminyehez es az a Idbira huzza a cipat.) DOHOS VEVO: Kirugnam a kereskedelmi igazgat6t!

PR ELOADO (gondolkodds nelkiil): Pontosan ezt csinaltukl

A kritika konstruktiv kezelese mogott rejllS keszsegek es filozofia kialakitasa lehetlSve teszi sziununkra, hogy a kritikust az Iroasztal azonos oldalara vonva kezeljuk a problemakat es az embereket. KikiiszobCi1i a szoHsos osszetuzeseket es duhos jeleneteket, es ugyanakkor sok mulatsagot is szerez. Mint minden u j keszseget, ezt is gyakorolni os ismerelni kell, amig felteteles reflexsze es beszel-

getotechnikank szerves reszeve valik.

10. Hogyan alljunk ellen a manipulacionak?

Rokonaink, barataink, szornszedaink, sot meg idegenek is megpr6- balnak idonkenr ravenni minker.ihogy olyasmit csinaljunk, am it nem akarunk. Ujra meg ujra megkernek ra, egy csomc vonzo indokkal hozakodnak ellS, ha pedig nem vagyunk hajland6k ra, akkor kritizalnak. Azt hiszik, ha elog kernenyen es kitartoan probalkoznak, vegiil kifarasztanak os a maguk oldalara allitanak minket. Ha aztan engcdunk nekik, valoszlmlleg haragudni fogunk rajuk, es utalni fogjuk magunkat.

Szerencsere van egy konnyen megtanulhat6 technika, amely kepesse tesz minket meg a legkitart6bb manipulacios kiscrlcrek atveszelesere is. Az elj£d,st "elakadt lemeznek" nevezik, mert ezt koveteli tlSliink, hogy makacsul ujra meg ujra ismetelgessiik ugyanazokat a szavakat, akar egy elakadt hanglemez.

Az "elakadt hanglemez" technika bevetese elott tegyiik meg azt a harem lepest, amelyet a kr itika kezelesenel alkalmazunk. EIIS- 520r is, ha nem ertjuk a masikat, kerdezzunk ra a reszlerekre. Masodszor, miutan tisztaztuk a dolgokat, fogadjuk el az igazsagot es a kritikus jogat a velemenyehez. Harmadszor kozoljuk a tenyt, hogy nem akarjuk megtenni, arnit i<ernek tlSliink.

Ezek utan, ha a masik tovabbra is makacskodik, hasznaljuk az "elakadt lemez" modszeret. Ertsunk vele tovabbra is egyet, barmit mond, de kozben ismerelgessuk ujra meg ujra mindig ugyanazokkal a szavakkal, hogy nem akarjuk megtenni. Egy elakadt lemez-

122

zel senki nem tud vitatkozni, igy a minket manipulalni akaro partner rendszerint feladja a gylSzkodest.

A kovetkezlS besze!getesmintak azt illusztraljak, hogyan alkal-

mazhatjuk ezt az ertekes keszseget:

1. beszelgetrfs

STAN 000. . hello, Genevieve.

GEN He1l6, Stan. Mi ujsag? . , , STAN Nos, Gen, azert vagyok itt, hogy alkalmat adjak ra maga-

nak, hogy segithessen a felebaratain-,lXliset h~s,;nal.) ,

GEN Nahat, es hogy rudnek en segiteni? (Rakerdez a reszletekre') STAN: Hat, mint tudja, minden evaen gyujteni szoktam a Humanitarius Alapnak.

GEN Varjon egy percet, Stan, hOZ0111 a bukszamat. .., STAN Genevieve, az iden egy kicsit robb segitsegre lenne szuksegem. Szabadsagon leszek a gyujtesi kampany idejen.

GEN: 0, ez nagy baj, Stan. , , .,. '"

STAN J6 cselekedetet vegezne, es segltene klhuzl1l a csavabol, ha

gyujtene helyettem a szomszedait~l. . I I • GEN Huhuu, Stan, igaza van, ez tenyleg jo cselekedet Ie nne, eS,bhuzna magat a csavabo], de en inkabb nem gyujtok a szomszedai1l1t61. (ElfogadJa az igazsagot es feltarja magdt.)

S7AN Pedig ez alkalmat adna ra maganak, hogy tartsa a kapcsolatot Meggel, Lizzel, Veronicaval meg a tobbi baratjavaLAm;llett azt mondta, szeretne tobb ernberrel megismerkedni a kornyeken. No Gen, itt az alkalom!

GEN: Igen, Stan, ez j6 alkalom Ie nne, hogy taL\lk~zzam ; barataimmal es rovabbi szomszedokat ismerjek meg, de en inkabb nem gyiljtok a szomszedoktol. (Elfogadja az igazsagot es az elakadt lemez technikajcit alkalmazza.) . , ." .. , STAN Biztos vagyok benne, hogy nagyon )01 csmalna. A kornye-

ken mindenki szereti magar. . GEN: Kedves magatol, hogy ezt mondja, de en inkabb nem gyU)-

tok a szomszedoktol. (Elakadt a lemez.)

123

S7:4;v.·"Azt persze tudja, bogy ez csak egy orat venne igenybe az idejebol.

GEl'!' Biztos va~yok benne, hogy csak egy oraba telne, Stan, de en mkabb nem gyuJtok a szornszedoktol. (Elismeri az igazsagot is az elakadt lemez technikajat alkalmazza.)

S!.AN 'Iudja, a Hurnanitarius Alap rengeteg j6t tesz a katasztr6fa sUJ~otta emberekkel. Segitett, amikor arviz volt Victoriaban meg amikor Nyugat-Ausztraliaban atszakadr az a gar.

G~N Bl,ztosan sokat segitenek, de en inkabb nem gyujtok a szornszedoktol. az igazsagot is az elak dt I h 'k'" I

a emez tee nz aja: a .

nem akarja megtenni, Genevieve? Nem tudom meg~

erterii.

GfN' Tudom,. hog~ a maga szerneben talan nines ertelrne, de inkabb nem: (~I:smerr a kritikus jogat a vrileminyihez is az elakadt lemez technzkaJat alkalmazza.)

S7:4N Ez nem ugy hangzik, mintha sokat torodrie embcrtarsaival Gen. '

GEN: B~Ja.tom, hogy n;aga konnyen ezt gondolhatja, de en inkabb nel;' gy~Jtok a szornszedaimtol. (Elisrneri a kritikus jogat a oelemenyehez es az elakadt lemez techniledjat alkalmazza.)

STA;v.· Azt hiszern, nem fogja megtenni nekern ezt a kis szivesseget.

GEN Igaza van, Stan. Nem fogom. (Elisrneri az igazsagot.)

2. beszilgetes

GARY: Hello,.Bill! Hogy vagy? (Szertartdsos indltds.) BILL: Re~ne~ul. Es te? (Szertartdsos indltas.]

GARY: )01. Es hogy van a Rollsod? (Mosolyog.) BILL: 0, az IS rernekiil. (Nevet.)

GARY: ,Id;figyelj, Bill, rna este rokonaim erkeznek repulon a szomszed allamb61.

BILL: Ez j6 hir!

G~RY: E~ hogy imponalnek nekik, ha a te Rolls Royce-odon hajtanek ki elebuk!

124

BILL: Biztos vagyok benne, hogy nagyon imponalnal nekik, de rna cs-e magam akarok a Rollsszal menni. (Elfogadja az igazsagot is [el-

teirja onmagat.)

GARY: J6, de mien ne rudnal rna este az en koesimmal menni?

BILL: Tudnek, Gary, de rna este az en Rollsommal akarok menni. (Elisrneri az igazsagot is beveti az elakadt lemez tecbniledt.) • GARY: Idefigyelj, Bill. Nern az ilyesmikre val6k a baratok? U gy ertern, a baratoknak segitenicik kell egymason.

BILL: Elismerem, hogy a baratoknak seg(teniiik kell egymason, de rna este a Rollsszal akarok menni. (Elismeri az igazsdgot es az elakadt lemez technikdt alkalmazza.)

GARY: Hova mesz, hogy ez olyan fontos? BILL: Margie-t viszem moziba. (Feltarja magat.)

GARY Biztosan nem banna, ha az en kocsimmal mennetek. BILL: Igen, ez lehetseges, Gary, de rna este a Rollsszal akarok menni. (Elismeri a kritikus jogat a velemenyihez, es az elakadt lemez tech-

nikat alkalmazza.)

GARY: Bill, nem arrol van szo, mintha azelott se adtad volna kol-

cson a kocsidat.

BILL: Ez igaz, de ... (Elismeri az igazsagot.)

GARY: Is nem volt mindig tipp-topp, amikor visszaadtam? Utoljara meg le is mostam, kifcnyesirettem es feltoltettem benzinnel. Meg a szonyeget is kiporszlv6ztam, es kiuritettern a hamutart6kat. BILL (nevet): Szentigaz, vigyazd1 a kocsimra, karbantartottad, es meg is kaphatod, mas alkalommal szlvesen odaadom. De rna este en akarok vele mcnni. (Elismeri az magat, aztdn ion az elakadt lemez')

GARY Hat mit szolna! a csutortokhoz? Elviszem oket vacsod.zni,

es a koesid nagyon foldobna a hangulatot.

BILL: Csiltortokon nines ra szuksegem, Gary, akkor a tied. (Feltar·

ia magdt.)

3. beszelgetis

ERICA: No, Bernie, hol vaesorazunk rna este?

BERNIE: Nem tudorn. Van egy uj mexik6i vendeglo, most nyllt

meg, benn a varosban- Ne pr6baljuk meg?

125

" I

-- .. ~" -

ERICA.~ Akarmit, csak azt ne, Bernie. A mexik6ikaja tulsagosan hizlal, en meg fogy6kurazom. (Feltdrja magdt.)

BER.NIE: Igen, de a mexik6ikajanagyon j6 ..

ERICA.: 'Ienyleg )6., de en fogy6kurazon1. (Elismeri az igazsdgot es !6Iteszi' az elakadt lemezt.}

BERNIE: Idefigyelj, nern fogsz belehalni, ha egy "nap nern tarred be

d' r r a ietat.

ERICA: Ezzel egyetertek, de en kitartok mellette .. (Elismeri at igazsdgotes az elaleedt lemez technikdjdt alkalmazza.) Miert nern pr6ba~ lunk k:i egy vegetarianus vendeglot?

BERNIE: 'Iulajdonkeppen azt hiszern, jot tenne neked pszicholo ... giailag, ha egy kicsit elengedned magad, Erica ..

ERICA: Megertem, hogy ezt mondod, Bernie, de en tenyleg lc aka .. rok fogyni, ezert kitartok a dietam mellett. (Eltsmeri akritikus jo-

I. .Ii" I. 1''- .. fi·'l: ,.,. '··ii 1'"1 ·l· k" d l' h "k';' I'

gat a oetemenyeoez.fettana onmagat es az etaeaat temez tectmieatat

alkalmazza.) A japan kaja nagyon. j6 Ienne, .

BERNIE: Erica, senki nem tart be semmifele dietat. Csak ida kerde~ se, hogy mikor adod Ea.L Akkor Ineg miert nem adod f61 most? ERICA: Igaz, hogy a legtobben foladj£k, deen nern .. Kitartok a di .. et~illn mellett. (Elismeri az igazsdgot es az elakadt lemez techniJe.djat alkalm.azza-.)

BERNIE .. ~ Glee, ok.e~ Akarod tudni az igazat? El fogom nekedmondani.Kaptam egy kedvezrnenyes utalvanyt ebbe a mexikoi vendeglobe -. ket szernelyre csak egyert kell fizetni] ~, esma este lejar! Ha most nern hasznaljuk ki, akar el is dobhatom.

ERICA: Behltom,hogyigy tobbe fog keriilni, Bernie", es bogy sajnalni fogod, ha elszalasztod ezt a j6 alkalmat, de en kitartok a die .. tammellen. (Elismeri az igazsdgot es az elakad: lemez technikdt allealmazza.}

BERNIE: Rendben van, mit szolnal egy pizzahoz? Azt hallorn, van egy kedd esti kiilonleges ajanlatuk: annyit ehetsz, arnennyit csak birsz 3 dollarert!

Ha az"elakadt lemez" technikajat alkalmazzuk, meg a legmakacsabb manipulacios probalkozasokat is vissza tudjuk verni, aho ..

gyan Genevieve, Bill es Erica. '

TARTALOM

B f 3

evezetes ....•

1, A metanyelv, avagy hogyan olvassunk a sorok k5zott? .' ?' 2. Hogyan tegylink fel olya~ker~eseketl amelyek e1omozdltJak a beszelgetest? 33

3. Hogyan inditsuk el a beszelgetest?' 43

4. Hogyan halIgassunk masokat, hogy nepszer{iekes sikeresek legyiink? 49

s.. Hogyan rartsuk fenn a beszelgetest? 62

6. Hogyan osztogassunk oszinte b6kokat 6s dicsereteket? 69 7. Hogyan adjuk masok tudtara, kik vagyunk? 84 .

8. Hogyan hivjunk meg masokat, hogy valoszirnileg elis

1: d . I k ?9~6C

Ioga.Ja. I~

9. Hogyan fogadjuk. konstruktivan a k:ritikat? 102 10~ Hogyan al1junk ellen amanipulacionak? 122