MAGYAR BIZTOSÍTÓK SZÖVETSÉGE

ASSOCIATION OF HUNGARIAN INSURANCE COMPANIES

Budapest, 2010. február 26.

Hiv.sz. 137/2010
Pénzügyminisztérium
Jövedelemadók Főosztálya
Budapest
Lucz Zoltánné
főosztályvezető

Tisztelt Főosztályvezető Asszony!

Mint ahogyan Ön előtt is nyilvánvalóan ismert, a köztisztviselők cafeteria-juttatásának részletes

szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének e) pontja kötelező
elemként emeli be a köztisztviselők cafeteria-csomagjába az Szja 1. számú mellékletének 6.3.
pontjában felsorolt kockázatokra kiterjedő biztosításokat.

Az utóbbi időben az tapasztalható, hogy az ilyen biztosításokkal rendelkező, köztisztviselőként

dolgozó magánszemély ügyfelek nyilatkozatot kérnek a biztosítóktól arra vonatkozóan, hogy az
általuk kötött biztosítások kielégítik-e a 6.3. pont alatt felsorolt követelményeket. Ismereteink
szerint a munkáltatók csak abban az esetben vállalják át a köztisztviselők biztosítási díját egyes
szorzóval, ha a munkavállaló leadja a biztosító megfelelő tartalmú igazolását, illetve a biztosítási
díj utalásához szükséges egyéb szerződéssel kapcsolatos információkat. E jelenségből arra lehet
következtetni, hogy a köztisztviselőket foglalkoztató munkáltatók nem válnak a biztosítási
jogviszony szerződőjévé.

Abban kérjük a Pénzügyminisztérium munkatársainak tájékoztatását, hogy a biztosítási díj

átvállalása akkor is adómentes jövedelem-e a biztosított magánszemélyeknél – feltéve
természetesen, hogy a biztosítások a 6.3. pont szerinti kockázatokra terjednek ki -, ha a
munkáltató nem válik a biztosítási jogviszonyban szerződővé, azaz nem lép az eredeti
magánszemély szerződő helyébe. A kérdés feltevése több szempontból sem indokolatlan.
Egyrészt nyilvánvalóan rengeteg adminisztrációt, felesleges ügyintézést jelentene, ha minden
ilyen biztosítási jogviszonyba szerződőként belépni kényszerülnének a hivatalok, továbbá a
későbbiekben, a munkaviszonyban bekövetkező változások során pedig a kilépés okozhat
adminisztrációs és polgári jogi bonyodalmakat. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a biztosítási
díj a biztosítás szerződőjétől követelhető, mégpedig a teljes díjra vonatkozóan, miközben a
cafeteria rendszerének természetéből fakad, hogy adott esetben, életszerű okokból nem a teljes
szolgáltatási díj kerül megtérítésre a munkáltató által. Fontos tényező az is, hogy a biztosítási díj
akár évenként változhat, és könnyen előfordulhat, hogy idővel meghaladja a cafeteria-keret
összegét.

A kérdés felvetése az előbbieken túl, sőt még inkább, azért is indokolt, mert a hatályos jogszabály
az adóköteles és adómentes biztosítási díjak fogalmának meghatározásakor, a feltételek és

1062 Budapest, Andrássy út 100. ■ tel: +(36) 1 318 3473 ■ fax: +(36) 1 337 5394 ■ E-mail: info@mabisz.hu
 2

körülmények leírása során csak annyit rögzít, hogy a biztosítási díjat más személy fizesse. Szó
sincs tehát arról, hogy a díj fizetését szerződőként kell teljesítenie. A munkáltató a díjat
szerződőként is és nem szerződőként is fizetheti. De ezzel van összhangban az Szja 1. számú
melléklete 7.2. pontjának magánszemélyeket mentesítő szabálya is, mint ahogyan az Szja 25. §-a
(1) bekezdésének idevonatkozó része is.1 Az a körülmény, hogy a biztosító a biztosítási díjat a
szerződőtől követelheti, pusztán annyit jelent, hogy a díj fizetése polgári jogi értelemben a
szerződővel szemben kikényszeríthető, de ez a körülmény – a hatályos szabályok szerint - nem
bír relevanciával az adójog rendelkezéseire, és főleg nem a jövedelem megszerzésének
jogcímére. Mivel az adómentes biztosítási díj fogalma az adóköteles biztosítási díj fogalmába
ágyazottan kerül meghatározásra, ezért az adómentes kockázatokra kiterjedő biztosításoknál sem
lehet más szabályt alkalmazni, azaz nem juthatunk arra a következtetésre, hogy az adómentes
biztosítási kockázatokra kiterjedő biztosítási díjak munkáltató általi átvállalása adómentes
jövedelem, ha az átvállalást szerződőként teszi, míg ennek hiányában - amikor a munkáltató a
magánszemély helyébe szerződőként nem lép be - ugyanezen biztosítás átvállalt díja jogviszony
szerint adózó összevonandó jövedelem.

Kérdésünk sürgős megválaszolását indokolja, hogy információink szerint eltérő tartalmú

álláspontokat képviselnek az egyes hivatalok, továbbá az is, hogy a szabályok téves megítélése
miatti rossz gyakorlat sok magánszemélyt, sok hivatalt érinthet hátrányosan, és nem utolsó
sorban azért is kérjük az önök tájékoztatását, mert végül is közhivatalokról és közszolgákról van
szó, így egy hibás gyakorlat az állam reputációjára sem hat kedvezően.

József-Polonyi Gábor
adófőtanácsos

1 Szja 3. § 50. Adóköteles biztosítási díj: a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási

szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő
járadékvásárlás ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) annál a magánszemélynél, akire
tekintettel a díjat fizetik.
Szja 1. sz. mell. 6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre
szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött
biztosítás díja;
Szja 1. sz. mell. 7.2. a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett)
vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített
termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így
különösen nem adómentes a magánszemély által borravaló, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték);
Szja 25. § (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével
összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül
különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom,
üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott
bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által
személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban:
személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel
egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható -
legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.