Sajtóközlemény

2010.november 30.

Hatalmas veszteségek az állami nyugdíjrendszerben

Az eltérített magánpénztári járulékok sem fedezik az első pillér hiányát

Az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon

gyors csökkenése csak tovább fokozott – állapítja meg a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI)
2010-ben készült tanulmánya. Mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás
algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső
kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es
nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és
ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást,
felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.

A TÁRKI kutatásának megállapítása szerint a keresztmetszeti vagy éves hozamok a felosztó-kirovó

nyugdíjpillérben éppúgy értelmezhetők, mint a tőkefedezeti pillérben. A felosztó-kirovó pillér
keresztmetszeti hozama a nyugdíjrendszer nettó kötelezettségállományának azon éves növekménye,
ami mellett a rendszer hosszú távú egyensúlya megvalósul. A hosszú távú egyensúly a rendszer nettó
kötelezettségállományának (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) egyenlősége a rendszer
járulékvagyonával. Ezen számítás alapján világosan látszik, hogy az állami nyugdíjrendszer nagyobb
veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amelyet a
magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán. Az 1995-1996-os mélyponton az
állami nyugdíjrendszerben összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot, amit csak a
drasztikus kiigazításokkal tudott az állam ellensúlyozni. Ilyen korrekció volt az 1997-es
nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának)
több mint felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai csomag, amelyben visszavonták a 13. havi
ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.

A járulékvagyon, 1992-2008
A keresztmetszeti hozamráta ismeretében
megmondható, hogy milyen teljesítményt nyújtott a
felosztó-kirovó pillér Magyarországon a
rendszerváltás után, a járulékvagyon radikális
csökkenése és a nyugdíjkötelezettségek növekedése
idején, majd a 2000-es évek elején, amikor a két
Ratkó-nemzedék (az eredeti Ratkó-generáció és a
Ratkó-unokák) egyszerre volt járulékfizető.

További információ: Juhász Istvánné • főtitkár, Stabilitás Pénztárszövetség

E-mail: press@stabilitas.hu, Tel.: +36 1 883 0401, Fax: +36 1 883 0301
Sajtóközlemény
2010.november 30.

A nyugdíjrendszer éves hozamai, 1992-2008

„Az adatokat vizsgálva kiderül, hogy a felosztó-
kirovó pillér sem tudja kikerülni a válságok
hatásait. A kilencvenes évek eleji
foglalkoztatási válság jóval nagyobb
veszteséget okozott a felosztó-kirovó
rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a
magánpénztárakban” – mutatott rá a TÁRKI
elemzése. A rendszert 1992-ben csak a
várományok 31 százalékos leértékelésével
lehetett volna stabilizálni, ami jóval
meghaladja a 2008-as pénztári veszteségeket.
Ezután ráadásul még további negatív
hozamokat eredményező évek következtek. Az
1995-1996-os mélyponton az összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot – állapítja meg a
tanulmány.
A 2010. évi költségvetésben a nyugdíjalap hiányára 694 milliárd forint az előirányzat
(http://www.magyarkozlony.hu/pdf/1867). Ebből jelenleg 360 milliárdot „lefed” a magán
nyugdíjpénztári tagok 14 hónapra eltérített 8 százalékos járuléka, a maradék több mint 334 milliárd
forint hiány viszont pontosan jelzi, hogy a befizetések még így sem elegendőek a jelenlegi nyugdíjak
kifizetésére. Ez pedig önmagától nem szűnik meg, sőt: a demográfiai helyzet romlása ennek a
hiánynak a tartós növekedését jelzi előre. A magán nyugdíjpénztári vagyon – 3047 milliárd forint –
teljes államosítása és annak a nyugdíjrendszer hiányának ellentételezéseként való felhasználása
változatlan érteken számolva a romló demográfiai helyzet nélkül is legfeljebb 9 éven keresztül lenne
képes a nyugdíjkasszából hiányzó évi 334 milliárd forintot pótolni. A tb hiánya várhatóan azonban
növekedni fog, mivel a legnépesebb korosztályok, az úgynevezett Ratkó-gyerekek rövidesen
nyugdíjba vonulnak, miközben az járulékfizető népesség nem nő érdemben. A visszaáramló pénztári
vagyon piaci értéke pedig az állam gyors likvidálási igénye miatt várhatóan csökken. Ennek
hatásaként a magánpénztári rendszer államosítása csak rövid ideig ellentételezheti a hiányt és
várhatóan öt éven belül a társadalombiztosítás helyzete ismét ellehetetlenülhet. Ezt az időt tovább
csökkentheti, ha kormány egyéb költségvetési célokra is fel kívánja használni az államhoz
visszaáramló magánpénztári vagyont, így társadalombiztosítás komoly szerkezeti reformok nélkül
néhány éven belül ismét súlyos válságba kerülhet.

„Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a
kockázatokat megosszuk, és a felosztó-kirovó mellett egy tőkefedezeti pillérre is támaszkodjunk” –
vonja le a kutatás eredményei alapján a következtetést Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség
főtitkára. Nem véletlen, hogy Európa legtöbb országában vegyes rendszerek működnek, hiszen a két
pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól, ezért a kockázatmegosztás jelenti jövő
nyugdíjainak biztonságát. A magyar kormány által választott drasztikus megoldás azonban a jövő
nyugdíjainak kifizetéséért viselt kockázatot 100 százalékban a magyar államra terheli, és egyelőre

További információ: Juhász Istvánné • főtitkár, Stabilitás Pénztárszövetség

E-mail: press@stabilitas.hu, Tel.: +36 1 883 0401, Fax: +36 1 883 0301
Sajtóközlemény
2010.november 30.

egyáltalán nem garantált, hogy az átfogó reformokra váró (http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-

371660) tb-rendszer képes lesz ennek a feladatnak megfelelni.

A tanulmány teljes szövege az alábbi címen érhető el:

http://stabilitas.hu/dynamic/Stabilitas_Tarki_tanulmany.pdf

További információ: Juhász Istvánné • főtitkár, Stabilitás Pénztárszövetség

E-mail: press@stabilitas.hu, Tel.: +36 1 883 0401, Fax: +36 1 883 0301