Szabad mozgs: lehetsges plyjukat nem korltozzk az ket r erk.
Knyszermozgs: - erhatsok, melyek egy testet meghatrozott plyn trtn mozgsra knyszertenek. A knyszert hatst kifejt test: knyszer, az ltala kifejtett er: knyszererk Mindig alkalmazkodnak a kls szabaderkhz. Mindig merleges a knyszer grbjre vagy felletre. pl: asztalon gurul goly, fonlinga lengse Rugalmas er: amellyel egy deformlt (sszenyomott, megnyjtott, megcsavart,) test hat egy msik testre. Lineris ertrvny: Srlds: olyan hats, amely az rintkez testek egymshoz viszonytott sebessgt cskkenteni igyekszik. Csszsi srldsi er: a kt rintkez test egymshoz viszonytott mozgsval ellenttes irny s annl nagyobb, minl rdesebb a kt egymson cssz fellet. A hnyados a csszsi egytthat. Csszsi srldsi ertrvny: Tapadsi srlds: ha egymshoz nyomod s nyugalomban lv testek kztt fellp egy erhats, amikor azokat el akarjuk mozdtani egymson. Ezt tapadsi srldsi ervel jellemezhetjk. A tapadsi srldsi er mindig akkora, amekkora a test relatv elmozdulsnak megakadlyozshoz szksges. Fgg: a felletek simasga, egymshoz szort erk nagysga Grdlsi srlds Kzegellenlls: A kzeg (leveg, vz) olyan erhatst fejt ki a hozz viszonytva mozg testre, amely cskkenteni igyekszik a test s a kzeg egymshoz viszonytott sebessgt. Ezt kzegellenllsi ervel jellemezzk. Fgg: a test s a kzeg relatv sebessgnek ngyzete, kzeg srsge, test alakja s homlokfellete Nehzsgi ertrvny: A gravitcis s centrifuglis er eredje. Tehetetlensgi nyomatk: a testek szgsebessg-vltozssal szembeni tehetetlensgnek mrtke. Perdlet: a rgztett tengely krl forg merev testek forgsllapott dinamikai szempontbl a tehetetlensgi nyomatk s a szgsebessg szorzatval jellemezhetjk. Ami perdt, az is perdl (ellenttes irnyban). Perdletmegmarads trvnye: Forgatnyomatk: az erhatsok forgsllapot vltoztat kpessgnek nagysga Forgsi egyensly: a testet r hatsok kiegyenltik egymst, a test teht vagy tartsan nem forog, vagy egyenletes forgmozgst vgez. Erkar: az er hatsvonalnak a forgstengelytl val tvolsga: Erpr: Kt er; hatsvonaluk prhuzamos, irnyuk ellenttes, nagysguk egyenl s ugyan
arra a testre hatnak.
Merev testek egyenslyi felttelei: - nyugalomban van vagy e.v.e.m., nem forog vagy egyenletesen forog. Egyenslyi helyzetek: Biztos: a test slypontja alacsonyabban van mint brmely szomszdos helyzetben Bizonytalan: a test slypontja magasabban van, mint brmely szomszdos helyzetben Kzmbs: a test kimozdtsa kzben a slypont vltozatlan magassgban marad.