Foss ZswpKONIVTAR ATARSALGAS CSELEI Bevezetés a pragmatikaba OSIRIS » BUDAPEST, 2000A fordités alapjsulszolgét6 ma ‘Anne Reboul ~jaques Moeschler: La pragmatique ‘ujourd hui. Une nouvelle seience de la communication. Paris, 1908, Baitions du Souil. Forditotta (Gécseg Zouzsanna ‘A fordtést az evedetivel egybavetatte Pieh Csaba za mi a Froncia Kiltgyminiszterium, Magyarorsedgi Frencia Nogykivetséy sa Budapesti Francia Tntézettémogatiséval 4 Koratolényi Kényvtdmogatést Program (P. AP.) Kerotében jelent mex, Got ouvrage, publié dans Ie cadre du Programme de Parieipation ala Publication (P. A. P) Kosztoldnyl [béndficie du soutien du Ministre dos Affaires Btzangires francais, de VAmbassnde de France en Hongtie do Tintitut Frencals do Budepest. © Osiris Kiadé, 2000, Hungarian translation © Géeseg Zsuzsanns, 2000 © Baitions de Souil, 1908 Tartalom | 1a ELOSZO 18 BavEzEnés 15 HAL és a Turing-prébs (id6loges) kudarca 18 Mire val6 a nyelv? 23 Kéd-e anyelv? 26 Gondolatokat tulajdonttani mésoknak 29 Konkhiis a 31 APRAGMATIKA SZULETESE 31 Bevezetés 22 Austin és a pragmatike szilletése 37 Searle és a beszédaktus-elmélet 39 A performativ hipotézis 6s a performadoxon 41 Miféle beszédaktus a fikcis ¢s a hazugség? 47 Az Gszintos6g feltétele, a beszél6 mentélis éllapotai 6s ahiedelem paradoxona 49 A beszédaktus-elmélet nom kognitiv elmélet 53 A nyelvészoti pragmatike 56 Konklizié8 ini "2 57 APRAGMATIKA 8S A KOGNITIV TUDOMANY 57 Bevezetés 59 Grice és a nem természetes jelentés fogalina 61 Grice és a tarsalgés logikeja 165 Grice, Searle és a kbevotett boszédaktusok kérdése 188 Grice, Searle és a tirsalgési implikatirsk 70 Nem demonstratty inferencis, implikatirdk 6s kizis ismerotok 72 Grice és Searle elméletének kognitiv jalent6sége 74 Konklizi6: a kognitiv pragmatikaval szemben tdmasztott Kévetelménysk ea 76 GRICE OROKSEGE ES A KOGNITV PRAGMATIEA 78 Bevezetés 77 Akk6d 65 az inforencia 79 A pragmatikai folyamatok spocifikusan a nyelvre jellemask vagy fggetlenck tte? 80 Fodor és az emberi agymikidés moduléris abrézoldse 182 Nyolvéseat és pragmatike, periféris rendezer 6s kézponti rendszer 185 Fogalmak és kontextus takinthet6 Sperber és Wilson Grice inek? 90 A rolécié maximdjatl a relevanciaelvig 93 A relevancia: halés 6 exdfesattés 95 A relevancia, a kontoxtus kivélasztésa 6s 92 intorpretéciés folyamat ledilitisa 97 Konklizié 100 100 101 108 109 110 a2 7 19 123 124 124 125 a7 at 133 138, ut a7 18. 14a 149 152 155 157 ‘aa! 7 4 Koanicié ts eazsic Bovezatés Milyen legyen a vilégr6l alkotott reprezentacié, ‘mi a célja és milyen alakot bltsén? Tgazsdg 6s kijelentés Logikai forma és propoziciés forma Explicitélésok, implicitéldsok és nyelvé aluldetermindltsag Explicitélésok, nyelvi aluldetermindltség 6s igazség Pragmatikai megoldés a Moore-féle paradoxonra Nyalv és igazsag Konkhizis 5 LLOGIKA, INFERENCIA &S PRAGMATIKA Bovozetés Indukei6 és dedukci6 A Feld lambelya” A pragmatikai inferencidk deduktivak Deduktiv logika és kijelentéskalkulus Kikiszibélési szabalyok és relevancia Hiedelmek, meggy6z6dések és igazsig Konkhizis 6 A FOGALOMALKOTAS, Bovezetés Innétizmus, fogalmak és indukeis sGavagail” Homélyos fogalmak és prototipus-elmélet A prototipusmodell birél8 "i 160 105 109 170 170 at 175 178 183 188 102 198 195 196 198 201 208 208 209 aun 212 A katogéridba tartozds létexblagos fokozatiségénak mésfajta értelmozéso: a sztoreotipia A fogalomalkotés hipotetikus-deduktiv modellje Konklizis 7 NYELY ES FOGALOM. Bevezetés A strakturalista szemantika ‘A kategoriaéci6 strukturalista elméletének birélata Konceptuslis 6s procedurdlis tartalom Procedurilis tartalom és konnektfvumok A procedurdlis és a konceptuélis tertalom clkilinitéednek ontoldgial megkSzelitése ‘A fogalmak lehorgonyaisa Konklizis 8 A NYBLV'SZO SZBRIVTI BS NEM SZO SZERINTI HASZNALATA Beverotss ‘A.ezé szerinti 6¢ a nem s26 szerinti haszndlat elkulénitése a relevanciaelméletben A szészorintisdg és a nem s26szerintiség kézti hatérvonal Szészarintiség, nem szdszerintiség és hasonléség [Nem sedszerintiség és mogkézelit6 diskurzus [Nem szdszerintiség és metafora A boszélé elkitelezotisége és a beszédaktusok loirésa a relevanciaelméletben Fikci6 és sz6szerintiség Fikci6, igezség és interpretécié 216 a7 28 218 a9 222 226 229 231 235 2a7 ory Megkézelits hasenélat, a fogalmak homélyos vagy Kérvonalazatlan természeto Konkhizis ° KONKLUZIO Bovezetée A gondolkodés elmélete és « bosz6l6 szindék: ‘A diskurzus kompozicionalitése Grammatikelits 6 mondat, kohorancia és diskurzus A diskurzus ,Kognitiv” megkézelitése A diskurzus redukcionista mogkBzolitése arelevancle fogalménsk sogitségével Konkltizis IRODALOMJEGYZEKGyermekeinknek, Alexandre-nak, Nathanaéinek, Axelnek és Abigaéinek Dan Sporbernek. Deirdre Wilsonnak.El6sz6 | Kényviinknek az a célja, hogy egy eddig kevéssé ismert tudoményterilotet tdrjon # nagykizinség el6, a pragma- likat, ami nem més, mint a kommunikéci6 és @ megisme- 26s sordn mogayilvénulé nyelvheszndlat tanulményozd- sa. Bz tehat egy népszerisit6 me. ‘Mint tudjuk, a népszerdsités a szakembor szdméra ko Kézatos vallalkozés, hiszen egyfel6l gy érzi, hogy né ayobb pontosségra kellene trekednie, ett6l azonban a szivege a célzott kézénség szdméra érthotetlenné vélna, ésfel6l viszont satintelen szemrehényésokat kap kollé- {g4it6l tilzott leogyszerdsttésel miatt. Elébe megylink a Eritikeknak, 6s ol6re boismerjdk, hogy Kényviink egyol- dali, kizér6lag a mi pragmatikérél alkotott képiinket tik- 182 (de milyen més képet javasoltunk volna, ha mar egy- szer mi frtuk?), tovabbé részleges és részrehall6 is. Eldre beismerjik hat, hogy kollégéinknak igazuk van: soha nem is kellett voina megimunk ezt a konyvet, ki Kellett volna térniink bizonyos dolgokra, amelyekrél még ‘sak emiltést sem tesziink {mivel szdmunkre teljesen 6 doktolonnek tGinnek), mog kellett volna... Egyetlon érvet ‘tudunk felhozni a védelminkra: xeméljdk, hogy ez az fs sz6rakoztatni 6s oktatni fog, fSként pedig mogértet ‘ma jelent6ségét, és még dlialdnosabban azt is, hogy Ként valhat a tudoményos kutatés érém és szenvedély Torrésav, és hogyan lehet ugyanannyi kalandban részink14 aa ogy karosszékbon iilve, kényvvel a keziinkben, mintha egyediil volnénk az Atlanti-dceén kellés kézepén. ‘Nom zéchatjuk Eldszavunket anélkiil, hogy kine felez nénk, milyen nagy hélaval tartozunk Dan Sperbemek é Deirdre Wilsonnak. Nekik és gyermeksinknek ajénljuk Kényvinket. Készéinetet szeretnénk még mondani szer- ‘keszt6nknek, Jean-Louis Schlegelnsk, aki igyelmeson at- olvasta a ké2iratot. A szdvegben talallnaté Seszes hibs azon- ban csakis a mi felel6sségtink Sainte-Cécile, 1997, oktdber 20. BEVEZETES | ogy HAL valdban gondolkodtk, wx Alan Te fing, bt sntematiine mz a negroes ero ‘ben elntota, Turing efmusto, hogy te ve Ini ae besesgets od flstats ea atl Tuindogy, ogy iopep vagy ilo stn = sod ogy agp vllaczalt ogy amber meg, ‘in lta adoro igntegondolkor tiksn 26 operon drelmdten. BAL pedi ‘eayedéa Eats Tuing prob ‘A. Gare: 200: OnoD0sszaia (Gin Arpad fren) HAL ES A TURING-PROBA (IDOLEGES) KUDARCA. Alan Turing 1950-ben {ta hires cikkét, amelyben bemu- tatja a Turing-probét. & proba szerint akkor mondhatjuk rmajd, hogy egy g6p gandolkodik, ha képes lesz hosszas beszelgetést folytatn! barmely el6re meg nem adott témé- r6l oly médon, hogy vélaszalt ember! valaszoknak is to- Kinthetnénk. Turing dgy gondolta, hogy 2 szdzad végére és lesz olyan gép, amely Kidllja ezt a probet. Most 1988- at frunk: eddig semmilyen gép nem ment at ezen a tesz~ ten, 65 ha tekintetbe vessziik a dolgok jelenlegi allésat, nemesak hogy nem Ugy néz ki, mintha bérmiféle gép meg tudna folelni neki a szézad végéig, de igazsbél azt som16 (esas tudjuk, hogyan késaftheménk ilyen gépet, pontosabban hogyan ithatndnk olyan programot, amely eleget tenne ‘Turing kritériumainak. Nemrégiben amerikai informatikusok egy kézis tanul- manyt készitetick diszciplindjuk jelenlegi helyzetérél, ‘92 az irés éppen azon a napon (1997. januér 1-jén) jelent ‘meg, amikor a 2002; Urodasszeia cfmd film HAL nevi szdmitogépe a tOrténot szorint mékédéképes lett, HAL @ ‘Turing-préba minden feltételének eloget tett, és Ichango- Ian emberi gyilkos hejlamai voltak. Az informatikusok Kenyviikben tigy nyilatkoznak, hogy ténylog nom sikerilt olyan gépet strehorni, amolyik atmegy a Turing-tesaten, do oz a kudare elhanyagolhat6, mivel nines is szikség clyan gépre, amelyik kis a probat. Ez fajte szomlélet helytallé ugyan, de nem paldstolhatja azt a tényt, hogy még olyan egyszerd feladatok végrehsjtéséra képos g6- pink sincson, emilyen példdul egy adott téméra vonat- koz6 telefonos téjékoztatés (vast, ilatve reptil6gép-m netrend, adminisztrat(v felvilégositas stb.) vagy az embe- rihangnak tértén6 ongodslmeskedés. Tény, hogy jelenleg nom létezik tokéletesen kielégit6 beszédfelismer6 rend- szer, 6s olyan szbvogfolismerd rendszer sem, amelynek Kapacitésa meghaladné a rendktvil rovid 65 ogyszord szbvogokst, és igy tovabb. Még csak ténylegesen megbiz- hhats gépi forditésrol sem beszélhetiink. Mas sz6val a sz4- mitégépes nyelvészet ~ bér tagadhatatlanul sokat fejl6- att igencsak tévol all 2 mesterségesintolligencia-kuta- ts dlial Kitizétt eéloktl. Ebben a Bovezetésben megki- séreljdk kibogozni ennek a viszonylagos kudarenak az okét. ‘A Kérdés els6 megkizelitéseként arra keressik a vi: lgzt, hogy mely teriletaken mutatkozik siker: a monda- tok ,grammatikai” analézisét megad6 saintaktikai elem- 26k ogyértelmil fejlédésen meniek keresztll az utobbi Gvekben, de tavolrél sem képesek kezelni egy sora nyolv- rnwestaneome ge ied) 17 vel &sszofiigaé problémat, amelyeket meg kellene oldani ahhoz, hogy olyan gépokot tudjunk késziteni, amelyek, hha nem is képesek kiallni a Turing-probét ~ hiszen oz nem létszik megvalésithatonak belathats idén beliil-, de logalabb az imént felsorolt, viszonylag egyszerd felads toknak eleget tudnak tonni. A szdmitogépek tehst ogyér- telmdfen sikeresnek bizonyultak egyes formélis, a nyely ‘kédszerdi oldalshoz tartoz6 tordleteken (vagyis ami a nyelvbon kédként kezalhet6: a morzedbéosben példdul a Ovid 65 hosszii hangok mogadott kombindcigja egy-ogy Dott jell; a nyelvben @ ,macska” 26 egy kis termetd macskaféle hazidllatra utal). Kudarcot vallottak viszont a nyelvhaszndlat kiznapibb és kovésbé formalizélhato v natkozésaiban, Ebben a tekintetben az informatike terén ‘ nyelwvel dsezefliggésben jelenticez6 problémak a mes- terségosintelligencia-kutatds ogyik dltalénos kijelentésé- vel csongenek egybe: ami nohéz az embernek, az kenya aszémitégépnek, és ami ktinnyll az embernek, az nehéz a szémitégépnek. igy példéul a matematikai maveletek, ‘a sakk és sok més ilyen tipust tevékonység, amely az em: bor szdméra nem kis szellemi erGfesattéstjelent, viszony- lag konnyit foladat ogy sxdmitégépnek, még ha tobb évti- zodot kollatt is varnunk, mire a sedmitogép legyézte a sakkvildgbajnokot (Doop Blue Kaszparov ellen 1997 tava- ‘szdn), Ezzol szambon a tot tngyak felismerése, amonda- tokmogértésénck és lotrehozdsénak képessége meghalad- jaa szdmitogépek jelonlegi kapacitésat. Mog kell azonban jegyezniink, mindez nem ennyira a szémftogépek kapa- Citéséval (a memoria nagységével stb. fgg 6ssze, hanem inkabb azzal, hogy nehéz mogfolelé programokat {roi a feladatra, A szém{togépes nyelvészet lomaradésa azzal okolhat6, hogy a ayelvet Kizdrolag ,formai” oldaléré) szemlélte, példaul a szavak egymés mellé helyezésével hozott létre ‘mondatokat, ugyanazon tipust szavak kézti formélis va-18 ea vidcidkra Ssszpontositott (mint amilyen azigeragozés), és ‘gy tovabb, Nem szanteltek kell6 flgyelmot az emberek nyelvhasznlaténak, annak, hogy miként fejezik ki gon- dolataikat mondatok sogitaégével, hogyen hasznéljék az fegyes kifejezdseket a kiléntéletargyak jelolésére vagy I irésdra, de legfSksppen nem vizsgélték azt, hogy mi mo- don témaszkodik e2 a nyelvhaszndlat arva a hatalmas, vilggunka! slkotott iemarettmesre, smely alzpjén a hall patak killnféle Kovetkeztetéseket vonnak le arra vonat Rozéan, hogy mit akar velik kzOlni « hozzdjuk basz6l6 seamély (vagyis a besz616). Micl6tt az els6 fejezetben rb- viden dttekintenénk e hanyagedg t6rténeti okalt, néhény 26 szeretnénk szdlni magérél a nyelvr6l MIRE VALO A NYELV? Anyelv funkeidjdnak kérdéso mindig szenvedélyes vité- kat sett, Egyesek gy vélik, elsdsorban térsadalmi funk- cior6l beszélhetink: szerintik a nyolv arra valé, hogy szorosta filzze az ogyes emberceoportok tagisit Osszekit6 srélakat. Mésok gy gondoliak, hogy @ kognitty funkeis ‘az elsbdleges: a nyelv foledata eszerint ez informécigk Kifejezéee, trolise és étadésa, A nyelv fimkcl6jemak kér- dése bizonyos szemponth6l egy mésik kérdéshez:enyely eredatének kérdéseher Kapesol6dik. “Anyelv eredotérd! (tudomasunk szerint) kérilbelil hé- somozer éve vitatkoznak, ée « probléma megoldéséra iré- ‘nyuld ,kisérlatek” is régi keletiiok. A Pétiasi Nyelvészati ‘Térsacig 1866-ban botiliotia az err folyé eszmecserst, nivel figy talalte, ez kérdés csupén spekulattv és termé- Kretlon ezépérbajok szfnterdtil szolgal. J6 néhiny elmélet sxilotett e2zel kapcsolatben, melyoket most nem kivé- nnunk attskinteni, A beszédhangok kepzésére alkalmas fi- ikat aszkézdk (a hengkép25 apparétus) ogy része mér wos) 19 meglehetett a neandervélgyi Ssembernél is. De aki anyelv ceredotétfirtatja, annak nem annyira a hangképz6 apparé- tus élettani fejl6désének problémsjat kell szem slot tar- tenia, honom maganak a nyelv follddésének és a fejlodés mozgatdragéinak kerdéeét, Bz a kérdés renoszénszst élte a kézelmiltban, mégpedig darwini thletésd mgiogslma- zésban: vajon az evolicié kozvetlen terméke-s a nyelv, ‘vagy az ember mentalis kepességeinek evoliici6jabal kiz- volett médan ared6, jérulékos jelenségnek tekintend6? Més széval: a nyely megjelendse 6s az agy ennek kO- szBnhet6 foll6dése all-e az emaber intellektudlis képes- ségoinsk hatterében, vagy az agy indult eldbb dnéll6 fejlddésnek, magéval hozva az ember intellektulis ke pessdgoinek mognévokadését, 6s vole ogyiltta nyelv Kiala- keulasat? ‘Biztos vélaszt tan soha nem edhatunk erze akérdésr, de nem tilos feltstelezésekbe bocsdtkoznunk. Hlészir is, jallehot mas dllattajok is kifojlosztottok keadetleges kom- ‘munikécios esekézdket, anyelv mégisolezigotalt jelonség maradt, 68 dgy tinik, epocifikusan jellemz6 az ember! fajta (apocies-specifi, ahogy az angolok mondjék): a f5- eml6sdk beszédtanttéséra iranyul6 Kisérietek kudarca so- kkatmondo eben a tekintetben. He azonban elfogadjak azta hipotézist, mely szerint a nyelv az evolicis kézvet- Ten torméke, joggal kérdezhetjik, vajon miért fejl6dottki, vagy mdsképpen megfogalmazva, miben szolgélte és szal- sila az egyén tilélését. Az ogyik lohotséges és gyal fadott valasz erre az, hogy az. ember, aki dllattani szem- pontbol a féeml6s6k esoportiéba tartozik (mint az oran- gutén, a gorilla 6s a csimpénz}, a tbbi f6eml6shoz hason- Ioan tarsas lny, 6s a nyelvnek koszdahetden fejleszthetie 6s erSstthetto a csoportakon belilli és a esoportok kizeittl tirsadalmi kételékekot, Ez a valasz els6 megkézelitésben kKielégitonek tinhet, de ha tekintetbe vesszik a tibbi nagy majomféle térsadalini élatére vonatkaz6 etol6gial (vagyis20 ‘wanes az dllati viselkedés elsGsorban természotes kérnyezetben, t6rtén6 megfigyalésén alapulé) ismerotoinket, kissé fur- csénak totszik. Egyrésct a tdbbi femlés, példdul a csim- pénz rendkivil gazdag és dsszetott, véltoz6 politikai szi- ‘velségoken alapulé tarsadali életet él, melyben a f6 cél annak eldéntése, hogy ki foglalja ol az alfa-him (a falka- vvezér) helyét; masrészt viszont nem tnik gy, hogy & nyelv Idtezése ténylegesen megkénnyitotio volna a cso- portokon belli tarsadalmi élotet, megakadélyozta volna a rivalizdlést,illetve akér kis mértdkben is korlétozia vol- nna a csoportok kézti harcokat (Killénés médon a nyely nem hozta el a békét az emberi faj s2méra), Egy mésik feltételozés abbél indul ki, hogy az ember mindeneva, és esoportosan kellett vadésznla: a nyelv fe)- Iddésének készdnhetden hatékonyabb egyatimikdesi stratégidkat tudott kidolgozni a vadAszathoz. Az etnold- glal (vagyis a népesoportok, dtaldban a tormészoti népek Glotst és visolkedésst vizsgél6) kutatésok azonban kimu- tatték, hogy a jelen korban is Iétez6 vadész6-gydigots GletmAdot Folytaté népesoportak (mint példéu a busm nok és a pigmeusok) inkabb az asszonyok 6s a gvermekek ital gydjtégotott élelommel téplélkoznak, nem pedig a férfiak vadészzsdkmanyaval, ami er6sen csOkkenti az 6rv evoluctonista sdlyst, Réadésul szdmos ragadozé dllatfa vadszik falksba verédve, idénként rendkivil kifinomult, stratégidk bevetésével (Wobbek kézitt az oroszlén, a far kas, a higna, egyes dslénykutat6k szerint még néhény di- noszaurusefaj is, mint a Steven Splelberg-filmeknek ko- ‘szinhetGon ismertté valt velociraptor). Végozetil a csim- panzok ez emberekhez hasonléan mindenevék, 6s 6rém- ‘mel b6vitik étrendjitket fistal Colobes-majmokkel, me- Iyekre vitathatatlan eredményességgel vaddsznak tubbed- magukkel, majd az elejtett zsSkmayon kézésségik min- den tagjaval megosztoznak. Ez a hipotézis tehat mogint cesak nem ttinik védhetdnek, tekintve, hogy a nyelv Iéte~ see] 24 2630 szomlétomést nem jelent nagy el6nyt a csoportosan vadés26 emberek széméra, ha dsszovotjik Oket a hasonlé médon vadész6 éllati hordékkal. Egy harmadik hipotézis az Iehetne, hogy a nyelv segit- ‘ségGvel olyan dolgokat kerhetiink és ézhetiink el, melyek- hhez feltételezhetdon a nyelv nélkil nem juthatnénk hoz- z6. Ex a megoldds mér elsé megkizelitésee vitathaténak ltinik: minden beszélni még nem tude kisgyermek szil6- Je 6s minden Kutys-, illetve macskatulajdonos tisztdban van vole, hogy a nyolvhasznélat kordba még nem lépett gyermekek é5 a hézidllatok nagyon is j61 meg tadjék ér- totni magukat Ami podig a vészjelzésoket Meti, mog kell éllaptanunk, hogy ezk tdbbé-kevésbé fejlott forméban mar szimos 4l- latiajnsl léteznek, a mormotatél kezdve a vervetmajomig, Ez ut6bbifajtsbbiele jelzést is haszndl, melyek mindegyi- kke ogy-eay ragadoz6tipusra hivja fel a figyelmet. Ezek utén nem vildgos, miféle el6nyt jelent, haazttudjak mon dani: ,Vigyézat, itt egy leopard”, ahelyett, hogy ennyit mondunk: ,Leopard”. Mas sz6val, ez a hipotézis a tobbl- hhez hasonléan azt a kérdést vet fel, hogy midrt kellett az ‘embernek meghaladnia a tobbi fajra vagy @ szomszédos fajokra jellemz6 fejlett kommunikéclés szintet abhoz, hogy Iényegében hasonlaknak tGné feladatokat hajthe son végre, olyanokst, amelyeket az emlitett fajok evoli- cciés szempontbdl kielégftden ol tudnak végezni, hiszen dig fonnmaradtak (pedig némolyikk régebbl, mint ma- ga az emberi fl). ‘Nézziik mog gbél a .Leopérd” és a ,Vigyézat, itt ogy leopard” kézti kilonbséget: ha tigy vessziik, hogy a leo- ‘pards26 a vorvetmajom tarsai felé leadottjel2ésének falel meg, akkor megértjUk, hogy a Joopeird jolzés nem annyira 4 ragadoz6 joldlésére szoleal, mint inkabb arva, hagy ré- bitja a vervetmajom-csoport tagjait, hogy masszanak fel 4 logkézelebbi fakra, Ezzel szemben a ,leopard” s26 ez22 ines ‘embori nyslvben nemesak arra val6, hogy riadét fijjon, ‘mert leopard van jelan, hanem skkor is jeldlhet leopér- dot, ha az emlitett dllatiaj egyetlen példanya sincs a ko- zelben, sot informéciékat is kozblhetiink vele az éllatfai- 16] éltslaban vagy egy bizonyos ogyedével kapesolatban: A leopardatfoltos bundajéz0l ismerhetjk fel”, vagy Egy Teopérd tanyéaik e folyé melletti iregben: jobb, ha nem megylink arra”. A ayelv ilyen tipust heszndlata, amely egyszerre jelent informécidmogjslonttést 69 informéci6- Kozléet, a fontiekben bemutatottakkal ellentétben valédi eldnyhde juttatia azokat, akik rondelkeznck ezzel a ké- pességgel. Megérthotjik hat, hogy miért tudott az emberi {aj hazanat hiizni egy olyan nyelv kifelesztéséb6l, amely moghaladje @ hangyék kémiai jelzéseinek vagy a vervet- majmok hangielzésoinek szintjét, még akkor is, ha ez a nyolv Idthatéan nem juttat nagy el6ayhéz a térsadalmi searvezsdes, « vadészathan val6 egyiittmakédés vagy a ‘sirgés exteéglotek Klelégitésenck torén. Végezatil mog- Allapithatjuk, hogy a fojezetiink elején javasoltalternati- va (a nyely a természetes kivélaszt6dés kizvetlen termé- 2p, llotve a nyely a természetes kivslasziddas kézvatelt eredménye) valészingilog tdlogyszortistett, 6 inkabb oxy ‘olyan folyamat Idtezdeétt6telezhetjik fel, amelynok so- Fan a nyelv kezdetbon a szellom| fel6dés mellékterméke, ‘késébb pedig kondicionalje ext a foflédést (az ismoretek ‘maogjelenttésére valé alkalmasséga folytén), fay Gnmagé- ‘ban is az evolicio oéljava valik. ‘Akérhogyan dll isa helyzet, bb6l arészb6l az sxtrhoté le, hogy a nyelv valészindleg mindenekelétt ismerotek és informécik mogjelenttésénok és atadasénak eszkize. KOD-B A NYEIV? A. mesterségesintelligencia-kutatis és a s2dmitogépes nye! vészat viszonylagos kudarost elbidéz6 okok ogyike az, hogy a nyelvet Kizéroleg kédnak tekintették, 63 ennek ‘magfslelden bintak vele. Mas sz6vel dgy vélték, hogy felv Kénilbelil gy makadik ~ bér joval dsszetettebb madon ~, mint példdul az dtjelz6 tablak rendszere. 5 fel- fogas szetint konvencionalis kapcsolat ll fonn a jelzés ‘kent felfogolt szavak é az tizenetksnt értékelt szdjelen tesek kizatt. A nyelv segitségevel bérmit kifejezhetiink, 4 bizonyos ertelemben a jolontések attetszenek a mon- Satokon. A nyely Snmagaban mogéll, 6s ogy mondat ér- telmezése abbsl all, hogy dekédoljuk, vagyis az iizenst rekonstrudlasdhor annak a nyelvnek # kéd)ét hasznéljuk, amelyben a mondat elhangzott. A nyelv egyfajta szubszt- ratum, melynek segitségével ez anyagtalan voltuk miatt Kbavetleniil at nem adhaté gondolatok az ket Kifejozé (anyagszerd) mondatok Kézvetitésével tedhatéek lesz- nek Ez a megkézelités komoly nehézségekbe dthOzik, ami- kor alkalmazni probaljuk, példéul amikor embor és g6p Kbzéit parbeszédes rendszeroket, gépl forditéprogramo- kat th, akarunk kidolgozni. A nyslv ugyanis tavolrél sem redukélhate valamiféle sttets26 kommunikéciés kédra, hhanem hamar kideril, hogy @ nyelv laszndlatakor, a mon- datok létrohozésakor é mogértésekor nem nyelvi isme- retekre is Umaszkodunk, és kilénféle kovetkeztetési fo- Iyamatok zajlanak: le benniink. Kepzeljik el a kévatkezs helyzatet. Este az apa azt mondjaa gyermekének vacsora utén, hogy menjen fogat moeni, A gyermek erre létezslag kkilnds valaszt ad: ,Nem vagyok dlmos". Mit akar ezzel ‘mondani? Mennyiben tekinthet6 a mondata a felsz6lsts- sa adott vslasznak? Ha annak tekinthet6, akkor honnan_ tudjuk, hogy ex a felelet pozitiv vagy negativ? Tetmésze-24 ‘irs tesen ez nomleges vélasz volt:a gyermek nem akar rogtin fogat mosni, 68 megmondje, hogy miért nem. De megint sak honnan tudjuk, hogy ez nemleges vilasz volt? Meny- nyiben van kize annak, hogy valaki lmos ahhor, hogy ogat mos vagy nem mos foget? A gyermek act, hogy nem élmos, annak indokléssként hhozza fel, hogy nem akar ezonnal fogat mosni, mivel az 6 fejeben a fogmosés nom sokkal a lefekvés elt tOrténik. Lithatjuk azonban, hogy ennek az atyai felsz6litésra adott ‘ogyszorit kis mondatnak az interpretdldse, hogy ,Nem va- 79k dlmos”, Korintsem vezethet6 viseza ogy kézinedges dekédolésra: semmiféle nyelvi kéd nem értetheti meg, hogy ez @ mondat valasz, és azt sem, hogy nemleges vé- lasz, vagy annak indokléss. Hogy mindozt mogértstik, hi- potéziseket kell felalltanunk a gyermek észjarésst illeto- ‘on, és az kel fellgtelezntink, hogy amondat a helyzethex i116: a konksét esetben o2.a2tjelenti, hogy vélasznak kell tekintentink. Ugyanigy a mondat megértéschez sziiks6- ges ismeretek (az, hogy este lefekvés el6tt fogat mosunk stb.) sem nyelvi termeszotiek. Egyesek vigy vélhetik, hogy térsadalmi ismerotokrél van s2é: da ha foltstoloznénk, hogy a fonti példdban e2 fay van, sz4mos ms osotlétezik, ‘amikor ezek a2 ismeretok nem tdrsadalmi jellegiek. Ha ste, vacsora utén kévéval kindlnak benntinket, és erro ‘zt vélaszoljuk, hogy ,A kavét6l nem alszom el”, semmi- {lo (térsadalmi vagy mésmilyen) kéd nem segit mogérte- nia vélaszunkat, ha valaki nem tudja, hogy példéul egy esd est filmet meg exeretndnk agzni a televizidban (2b- ‘ben az eselben 2 vélaszunk pozitiv), vagy éppen ellenke- z6leg, mAsnap hosszii autéut dll el6ttink, Korda Kell kel- ntink, tehét el6z6 esto kordn le kell fokiidniink (ebben az cesotben a vélaszunk elutestt). Bayik ilyen tényre vonat- kkoz6 ismeretinket sem tekinthetjGk ,tarsadalmi” adat- nak. Ha tehét bizonyos esotekben a mondatok mogertését eloseg{t6 kovetkeztetési folyamatokban folbukkan6 isme- sate 9B rotok térsadalmt jellogtek is, ez tavolr6l som éltalénosit- hhat6, ez a tény esetleges csupén, és kivil esik a nyelven fe annak interpretildsén, Réadeul nem tételozhotjak fel semmiféle megegyezésen alapulé asszociaciés kapcsolat Itez6sét ozen ismeretek 6s az interprotélandé mondatok ‘kéa6tt: nem azért Kell masnap hosszd autduitre Indul- unk, illetve nem azért akarunk késé este tévét nézni, hogy ezzel vaiamiféle konvenci6nak tegy’ink eleget. Ha {gy esoleksziink, az a mi gondunk, nom pedig térsadalmi vagy konvencids probléma, bér adott esetben térsadalmi vagy csalddi problémava valhat. ‘Az el6z6ekben egy ,kévetkeztetési folyamatre” utal- tunk, Mi az, hogy Kovetkeztetési folyamat? Idézzuk fel ‘ijbél a gyermek példéjét, aki nem hajland6 fogat mosni, ‘mert nem élmos. Annak megértéséhez, hogy a Nem va- yok dlmos” mondat az atyai felezelitésra adott elutaeste ‘vélasz, a kévetkez6 ismereteket Kell felhaszndlnunk: ha valaki élmos, akkor aludni megy; az esti fogmosds kéz- votlenil lefekvés el6tt térténik; a fogmosés a lefekvés be- vezet6 aktusa; ha nem akarunk lefekidal, akkor nem mosunk fogat, Ezekbél az informéciokin6l azt sxtirji le, hogy a gyermek, aki azt mondja, hogy nem élmos, az nem kar lefektidni, ezért aztén nem akar azonnal foget mosni, ‘A ,kévetkeztetési folyamat” kifejozés annak az okfejtési sornak az ogész6t jeldli, amely a ,Nem vagyok élmoa ‘mondatbél 6s a fent emiftett ismeretekbel kiindulva hoz a kévetkeztetéshez vezst, hogy a gyermek nem akar fogat moss A nyelv mondatainak Iétrehozdsa és interpretilésa te- ‘hat nem kizérélagosan kédjellogd folyamatok: tormésze- toson a nyolvnek van kédszerd és konvencionlis oldale, dea nyalvhasznélat nem korlétoz6dik pusztén s kédalés (latrohoess),illatve a dekédolas (interprets) folyem: taira. Réadésul az egyszerd k6dolési és dekédolési folya- matokat kiséré kévetkoztetésifolyamatok nom tartoznak26 ‘aims szorosan a nyelvhaszndlathoz: a fent lett okfojtésben nines semmi, ami ,nyelvi" lenne. Hlyenfajta okfojtéet al- kalmazunk idéral idére akkor is, ha el akarjuk dOnteni hogy oithon van-e egy barétuuk (Jénos autdia oft dll a Adzuk eidut. Mindenhové qutsval jér, még akkor is, ha sak Kenyérért megy, Vagyis ha ott all az autdja, akkor & Is otthon van), vagy ha psldéul kavét kell fszntink (Mex akarok nézni egy filmet, amit éijélkor adnak, tehat ébren akarok maradni jfélkor. A kévét6l nem tudok aludni. Exért kavel fogok inni, hogy ébren legvak éfélkor. Kavet ell ézndm) és a mindennapl élet szémos més teruletén. Ugyenilyen tipusi okfejtésakkel sokkal kiflnomultabb Intellektudlis tevekenységeknél is taldikozunk. Igy hit, még ha a ayelv figgetlen kéd is, hacznélata nem valasat- hhato el olyan emberi kepességaktol (okfejtés, a vildgeal kapesolatos ismeretek), melyekben tulajdonképpen nin- ccsen semmi specifikusan ayolvi GONDOLATOKAT TULAJDONITANI MASOKNAK Ahogy azt az el6z6okben léthattuk, a mondatot interpre- 116 hallgaté céljia az, hogy megfejtse a gondolatot, amit a ‘beszdl6 ki akartfojazni, Ennek a folyamatnak az eredmé- nyeképpen bizonyas értelemben gondolatokat tulajdont- tank @ mésik embernok, Ahogy azt a fogat mosal nem akaré gyermek példéja mutatja, mar a folyamat sorén is gondolatokat tulajdonftunkamasiknak. Hogy megérthes- siik a gyermek mondatt, zt kell feltétolezntink réla, hogy vélaszalni kivén az atyai felsz6litésra,tovabbd hogy bizo- nyos ismeretekkel és elképzolésekkel rendelkezik a fog- miosis 6s a lefekvés ténye kézbtti Osszefllggésr6l. Mésle- Iola mondstot kimondé gyermek azt virja, hogy megért- ack, éefeltetelazi, hogy az apja ugyanilyen deszefigaést lat a fogmosds és a lofekvés kézatl: més sz6val bizonyos st) 27 1 vilasz mogértéschez satikséges gondolatokat és ism: tekettulajdonit neki. Az tehst, hogy mentalis éllapotokat tulajdonttunkamésik embemek,elvélaszthatatlan a nyely- hasandlattdl. Bnnek ellenére nem specifikus jellemzbje a nyelvnek és a nyelvhasznélatnak: « kovetkeztetési folya- matokhoz hasonléan az ember faj st néhény magasebt rand emlée dltalénos képességekent jelentkezik. ‘Tovabb is mehetiink: nem esupan az emberslenck vagy az dllatoknak tulajdonttunk bizonyes gondolatokat és széndélokat, hanem élattelon targvaknak is, melyekx6l tudjuk, hogy nincsen mentdlis éllapotuk. Amikor a sz4- itdgépiink lefagy egy hibas mivelet kévetkezteben, azt mondjuk, hogy nem tetszett neki, amit csindltunk, nem szeroti, amit tottink, vagy hogy nem ismer fel agy filet, nem akar valamit csinélni sth. Kevésbé dsszetett dolgokat fs igy emlagetiink, mint példéul az autet vagy a porszivot, nem is boszélve e hoszabélyaz6rél vagy eayéb homer lkrdl (a h6méré azt mondlja, hogy gyereknek léza ven, ‘2 hoszabélyoz6 engedi vagy nem engedi, hogy a hémér- s6klt nillepjen egy bizonyos hofokot sth). Persze ezekr01 ‘ezembor dltal készitott targvakrél még mondhatjuk, hogy mintogy ,0r8k6inek” a létrehozéjuki6l bizonyos ments lis sllapotokat, am ilyen dllapotokat a természetton fal- Ielheté olyan élettelen tdrgyaknak is tulajdonftunk, mint amilyenek a névények, a kavicsok, a hegyek vagy az dce- 4nok (viharban héborog 2 tonger, az 6g vagy a hegy hi agra gorjed sth.) Az tehét, hogy mentalis éllapotoket tu lajdonttunk a mésiknak, jéval tulmutat a nyelvhasznél ton. Ext a fajta magatartéat interpretdlé stratégidnak s20- kas nevezni ‘Az interpretilé stratégldval a puszta dekédoléstél ~ amely a mondatokhoz csak részloges interpretici6t ren- del — a mondatok teljes interpretécidjsig juthetunk ol, Mogprabaltak azért megmenteni a kéd-hipotézist az in- torpretals stratégia egy igen szilk véltozaténak sogitségé-28 aes vel: e valtozat szorint az interpretél6 stratégia annyit j Tent, hogy valaki, mondjuk Péter, egy bizonyos gondola- tot vagy ismeretet tulajdanst egy mastk embernek, mond- juk Mariénak, példéul azt, hogy a macska alébt6rl6n van, Péter tehat azt gondolja, hogy Maria tudia, hogy a macska a Iébtorlén van, Ebben eddig még nincs semmi zavard. De az interpretélé stratégia szdk véltazata nem all meg fezen a ponton. Szerinto ugyanis Méridnak tudnia kell, hogy Péterazt gondolja, hogy Maria tudja, hogy a macska ‘lgbt6rl0n van, radasul Péternek azt ie tidnia kell, hogy ‘Maria tudje, hogy Péter azt gondalja, hogy Maria tudj, hogy @ maoska a labtérlén van, és (gy tovabb a végtelen- ségig. Az interpretal6 stratégia ezon valtozata, kézkele- tabb elnevezéssel ve a kézds ismeret elmélete that vég- telen regressziét hoz létre. Ennekaz elméletnek az. célja, hogy ,biztosabba” tegye az interpretal6 stratégist, és a kovetkeztetéei folyamatok sainte kédszerd megkdzelitését nyéjtsa: @ k6z0s ismere- tk felhaszndlésa egy olvan kédva vezethet6 vissza, amely enyelvi kédot egészti Ki. Van azonban két nagy hatrénye: eqyrészt, amint azt Iéthattuk, végtelen regressziohoz ve zat, igy gyakorlatileg hasznélhatatlanné vélik; masrészt nem képes magyarézni azokat a félreértéseket, amelyek olyankor jalentkeznek, ha a beszél6 tévesen tulsjdonit hhallgat6jénak a mondat interpretéldsdhoz sciikséges va- Jamilyen ismeretet, Ha példéul nem tudom, hogy a be- szélget6térsam mog akar nézni egy kéaé est filmet a tele- vizidban, akkor nem tudom eldénteni, hogy A kévétsl nem alszom el” mondat pozitiv vagy elutastts vélasz a javaslatomra. A mondatok interpretaldsénak elmélete ak- kor j6, ha az interpretaci6nak nem csak a sikerét, hanem «a kudarcdt is képes magyardzni, Ha az interpretalé stratégia nom a kézés ismeretre t4- maszkodik, digy, shogy azta fentiokben bemutattuk, kor viszont mire? Nyilvénvaléan valami gyengébb dolog- ss? 29 1a, vagyls olyan ismoretekre, amelyekkel mindegyik be- szblgetdtérs egvérielmien rendelkezik vagy rendelkez- hot (ha mikézbon baszélgetiink, egy motor halad el ékte- len lérmaval néhény métorre t6liink, akkor joggal valé- szinds(thetjak mindketten, hogy a masik is felfogta ezt a zajl, 68 veliink azonos elképzelésa van arr6l, hogy egy 2zajos gépjérmd haladit ol az imént). Ami az dsezetettebb, nem kézvetlen észlelésen alapulé ismereteket illeti, ha. lamosak vagyunk azt gondolni, hogy a tobbiek is ugyan- ezekkel rendelkeznek, hacsak nem tudunk konkrétan 2 ellenkez6jérdl: ha Péter, a kutyatonyészt6 a kulonféle ku- tyafajtdkrél beszsiget Jénossal, aki alig tudja meghiil6n- Déztetni a kutyst a macskatdl, akkor el kell neki magya~ réznia, hogy méretbon mi a2 eltérés példdul ogy sand landi és egy osivava kézétt. Ha viszont egy kollégéjaval beszélgetne, alkkor feltstolozné rola, hogy ugyanazon is- ‘moretokkel rondelkezik, mint 6 A nyelv tehdt nom csupén egy kédoldsi és dekédolési folyamat révén jon létre és interpretélédik, hsnem a2 in torpretél6 stratdgidra timaszkod6 Kévetkeztetési folva- matok segitségével is, melyek éltalénos emberi képesss- geken alapulnak, nem pedig specifikusan nyelvet, an- nak létrehozasét,illatve intorprotalasatjollemzik. KONKLUZIO. Ebben a kényvben részletesen kifojiiik « Bevezetésben Grintett témékat. Nom foglalkozunk tehat a 626 szoras Grtelmében vett nyelvészettel, vagyis nem stink s26t a nyelv kédszert vonatkozassindl; csak olyan Interpretéci- 68 folyamatokrél beszéliink, amelyek a kédot Kisérve @ ‘mondat teljes interpretécigjat nyujtiak, vagyis pragmati- kai kérdésekr6 lesz s26. Mindazonéltal az els6, torénoti ftlekintést nyu fejezetet azzal kezdjilk, hogy felidéz-30 ‘ara ziik a pregmatika kezdeteit. Bzaltal jobban mogérthotjlk, miért hanyagolték el sokéig o benninket foglalkoztats kérdésekel, 6 migrtitkézétt a mér ismert nehézssgekbe a mesterségesintelligencia-kutatés 6 a szamitogepes nyel- vvészet, amikor nem vette Oket figyelembe. A PRAGMATIKA SZULETESE A fohernyuse iota pépassemet Sol kezje, fae?" Rardect, Tied stenietfn monde Key - 6 eg Belper, hao gin go (Kosta Dens ora) BEVEZETES Erdokes, hogy @ pragmatika és « kogaitiv tudoméay meg- sailetés nagyjdbdl ugyanarra ax iddozakratohot6. A mo torségesintelligencia-Kutatdsok mar egy tfatagondalko- a dom ohm lobe vgs butane Lewis Cato ausce TORORORSZACEAN ‘vba Tarte fords) BEVEZETES Amint arra mr tbbszdr utaltunk, Sperber és Wilson sze- int minden kognitiv rendszemek az a célja, hogy repre- zentdcl6t hozzon létre a vildgr6l. Ahhoz, hogy ez a repre zentécié hasznos logyen a rendszer szméra (ami az evo- eigelmélet szempontjabdl egyenesen nélkiilézhetetlen), de Iegalabbis ne értson neki, Gsszhangban Kell lennie a rendszert krdlvev6 viléggal, egysz6val igaznak kell len- nie, Nézziik meg ajbél a Bevezetésben szerepl6 példat: ‘azt mondtuk, hogy hasznosnak bizonyulhat olyan infor- méci6k reprezentalésa, mint példéul ,Egy leopard tanyé- zaik-a folyéparti Uregben. Jobb, ha nem mogyiink arra”, ‘Togytik fol, hogy azon a vidékon a foly6 az egyetlen viz~ forris, Az ilyan informécié arra késztethet valakil, aki Igeanek hiszi, hogy tévolabbi vidékolre kéltézz6n, vagy nnagy keril6k érdn szerezze be a szilkséges vizet. Ha vi- szont hamis az informéci6, vegyis ninesen leopArd a fo- Mule sn ut ements 10K Iyéparton, és sommi agyéb voszély nem fenyegeti az ott Gloket, akkor az, elkltézés, ilotve @ nagy kertlgk nem- csak Koltségesnek (és potencidlisan veszélyasnek) bizo- nyulnak, hanem még feleslogesok is, exért aztin érdemes helytéllé reprezantécidval rendelkezniink a vilégrél A Kovetkezokben azt szeretnénk mogmutatni, hogyan chet egy roprezentécié igaz vagy hamis, és milyon for- ‘méjiinak kell lennie ahhoz, hogy eldinthessik (legalabb- is elvben), hogy igaz- vagy hamis, mivel az igazsdg fo- sgalma lényeges szerepet jétszik Sperber 6¢ Wilson rele- vancie tkdjaban, és ezen @ ponton eltérések mu tatkoznak Grice alléspontjdhoz képest, ‘Valaszolunk azok ollenvatéssire is, kik szerint az igaz- sg 6s a hamisség fogalménak semmi kéze a nyelvhez vagy a nyelvhasznélathoz. Minderre fejezetiink végén fo- gunk kitérni MILYEN LEGYEN A VILAGROL ALKOTOTT REPREZENTAGIO, MIA CBLJA ES MILYEN ALAKOT OLTSON? Ha egy Kognitfy rendszer célja az, hogy reprezentécist alkosson a vilégrol, és ha onnek ereprezentécidnak helyt- allonak kell lennfe, vagyis mogfolaléen kell abrézolnia a vildg tényeit, akkor kézenfekv6 a kérdés, hogy mi mo- don értékelhet6 egy llyen reprozontéci6. Megalkotasénak ‘egyik lényeges vondsa az, hogy folytonos tjraértékelés- 18 65 valtoztatésta szorul, bizonyos elemaket hozz4 kell adni vagy ol kell venni beldle, médosftani kell értéke- lésiket, ahogy djabb és djabb informécidelemekher ju- tank, ‘A vildgrél alkotott reprozentécié esak akkor vethets ssz0 az djonnan kapott adatoklal, ha az informécigk ‘ugyanazt a formétumot éltik. Csak az a kérdés, hogy mi-102 sintao renee lyen lehet ox a kéz6s formatum. A formétum fogelma — logaldbbis snnak egyszerG valiozata ~ konnyen mogra- gedhaté, Tegyik fel, ogy igaznsk hisezik az a kijelen- tést, hogy -Eay Teopérd tanyézik a foly6 mellett Sreg- ben”. Tegylk fel tovsbbé, hogy ezt mondjk nektink en golul: .There is no lopard in thet cave, I's empty” Uvinos is leopard aban az dregben. Ores.) Ha nem be- s2élunk angotul, nem tudjuk aértékelni a loopérdnak az ‘iroghon valé. jelenlstévol kapesolatos iedalmunket, egész egyszerion azét, mart aze2 informécid, hogy .E3y leopard tanyéatk a foly6 melloti barlangban” és 22, hogy There is no loopard in that cave. I's empty" nem vgyaa- abban a formstumban jelontek meg, Ha beszélnénk ango- Tul, akkor o kt informéctot azonos formatumiiakra tud- nnk redukélai, oly médon, hogy mindketit angol vagy ‘magyar ayelvre teak Milyen formétumban kell megalkotnl a vig reprezen- técisj Milven elvérésoknak kell engedelmoskednie ah- hhoz, hogy hatskony Togyen, vagylsértékeln lehessen ab- bola szempontbol, hogy pontosan megfelel-e a vilég t&= nyeinek? Az els6 kérdéete nem lehot egyszert vélaszt adn, esek hipotésisskbe bocadtkezhatunk. Egy igen el terjodt nézotSzorint~ amely Fodor nevéher fzédik, és Sperber é Wilson is elfogadja ~ a vilég reprezentécioja gy bels6 és univerzélis nyelven t6rténik, « gondolat nyelvén,amelyet mentélis ayelvack (angolul Mentalese- nok) szokds noveznt, Mésok ~ els6sorben a nyelvészek ~ tamadjak ext e hipoiézst és arrehivjdk fel a figyolmet, hhogy bésmelyik ltalunk besaslt nye (@ fancia, 22 an gol, a maldj stb) énmagaban is elogond6 a vig dbrézo- sdhoz, s nince szikstg egy bols6 nyelv letenekfeltele lezésére. ‘A montélis nyely hipotésiséack négy el6nye van: mores thet ep ae ee | 103 LEgydet aylembe yor at tiny, hogy mig ‘Sedolnena moms hopes Sigel ts fpndolkodehapestge a pent ea nal fe {Stonnol tnieaddg a nelek ropovemtts Re Frestgel nem azonoes fam mnths Seonyen eye {ek jbak emndnls mint nso epyecertan yk nyelrnok sm tkaltonenexonosereprecontsece posse uy indi neler peda cont gr nyelv sdzieendhctel em Baton body ube {jen vecltn no ogy ni neler ees). 11 Marre montis aylyhipeaiee nog faa evar, hogyan et ec ton epesentdej tga elon bzonyiets, hogy som renter: hakeuibedertlemben vt nyelwvel Nom minthe ee Hisotnak vgynoiyan itaomlt ens bel spe, ‘vagy vag Lota opezotdl duke mines tnberskas deat igy tal enol nyolv hipotézise dsszhangba hozhaté a nyelvi univerzélékrél s2616, vagy ~ mai szdhaszndlat- tal élve ~ az univerzalis grammatikaval kepcsolatos generativista hipotézissel, amely létszélagos eltérése- TktO] fuggetlenil kézde struktsnékat tulajdontt min- den nyelvnek, IV. Be a hipotézis a modern magfelel6je a francia racio- nalista hagyomény, elsdsorban a Port-Royal gramm: tikusai dltal mogfogalmazott hipotézisoknek, ‘A tovébbiakban tehat csatlakozni fogunk Fodorhoz, Sper- berhez és Wilsonhoz, vagyis elfogadjuk azta feltstelez hogy a vildg reprezantéldse a mentélis nyelven torténik, Eza hipotézis azonban nem oldja meg teljasen az értéke- 1s problémsjat. Segitségével dsszehasonlithatjuk a rep- rezentécidkat, mivel ugyanolyan formétumot rendel mind- cegylkhez. Ugyanakkor nem adja meg pontosan, hogy mi-104 itor lyen forméjnak kell Jennitik a mentélis nyelvi reprezen- tdeldknak ahhoz, hogy értékelhessik Okot abbol a szem- pontbél, hogy megfeleinek-e annak, amie viléghan torts nik, vagyis az igazsdguk szompontjebol. A reprozentéciok Duszta Ssszehasonltésa ugyenis nem elogendé: ogyikik ‘vagy mésikuk kivélasztésa ~ amennyiben azonos forms tumak ~ egy kiilse kriterium, az igazsdg kriteriuma szo- int trténile ‘Vegyllkjb6l a leopérd esetét. Mondjuk, hogy @ mi vildgrél alkotott roprozentéclénkben az az informécio Sszerepel, homy «Egy leopdrd tanyézik a folyé mollett ‘egben". Valaki mésoak evidgralalkototreprezentéci- ja pedig uxt az informéciot tartalmazza, hogy ..Nincsen loopard a folyé melleti dregben”. Ekétinformacio bssze- hasonlitésa ogy lenyoges Révetkoztetésher vezol: egy- szorre nem lehot mindkett6 igaz. Am ez a megallapités Snmagdban nem teszi lehet6v6, hogy az egyiket kivé- lasscuk, a masikat podig elvessUk:csak oz tudhatjukmog beldle, hogy vagy eaytket, vagy mdstkat kell vélaszte- rank, A vdlasrds kritériuma egyikik vagy mésikuk igaz- $4ga lesz: he iga, hogy ven ogy leopérd a foly6 mellett froghen, akkor azt kell vélasztenunk, hogy «Egy leopard tanyézik. "sha pedig nem, akkor at Kel vélasztamunk, hogy ,Ninosen leopard..." Be aztfelttelezi, hogy az in- forméciskat nomesak ugyanolyan formétumban kell &b- sézolai (hogy dsszehasonlithassuk ket), hanem még 6r tskelni is kell kat igazs4guke vagy hamisséguk tokinte- taben, \G ES KWELENTES Milyen forméjtaknak kell lenniiik mindehhez a valéség roprazentscidinak? Ha ujbél a foly6 mellati Gregbon ta- nyéz6 leopard példajét vesszik, milyen informéci6kkal IGazsé eens! 105 kell rendelkezniink, hogy eldéntsilk, otléte igaz-s vagy sem? Pontosan tudnunk kell azonositani a szdban forg6 tiroget és valészindleg a foly6t is, meg kell tudnunk he- téroznl, mit jelent pontosan a2, bogy melloti stb. Mis se6val egyértolmai és vilégos informéciékhoz Kell jut- rnunk a Kijelolt targyak (jelen esetben az trog), iletve a hozzajuk rendelt tulajdonségok tekintetsben (ami itt az, hogy egy leopard foglalja el) Mit mondhatunk egy olyan mognyilatkozdsr6l, mint ‘az, hogy ,Egy leopard tanyazik e folyé mollett Uregben”? Magatel értet6d6, hogy ldvolrdl sem tosz elogot 2 fent ‘emlftett igen szigort elvérdsoknak: 2 folyépart tele lehet dirogekkel és barlangokkal, a videken tdbb ilyen foly6 is lehet stb. Més sz6val a megnyilatkozésok igen hisnyosan abrdzoljék a vildgot, ha tekintetbe vesszik, milyen mé- don rendethetiink hozzéjuk igazsdgértékeket. Ezért aztin a filoz6fusok ~ Sperber és Wilson ezen @ pponton csatlakoznak hozzijuk —_nem csak mondat 6 mog- ayllatkozds kézbtt tesanek kilénbséget, hanem a monde tik att6l, amit kite A proposi 24s mond. Ebben az interprotécidban megtOrtént az em- Iitettabjoktumok 6s személyek azonositdsa, 6s a hozzdjuk rendolt tulajdonségok olég pontosjellemzést kapnak ah- hhoz, hogy tudat lehessen, rondelkaznek-e a sz6ban forg6 tulajdonségokkal, vagy som. ‘Sperber és Wilson éllésponta szarint ~ 6s ez djabb kil- lonbség Grice megkézelitéeshez kepest — a megnyilatko- zésok nem teljes propozicidkat fejeznek ki, pontosabban ‘sak ritkén fejeznek ki ilyeneket. A nyelvi érielmozési folyamat végén kapott logikai forma eszerint nom értékel- het6 a2 igezség vegy hamissdg tokintetében, vagyis nem teljesen propoztciészerd. Ahhoz, hogy azzé valion, prag- ‘matikal folyamatokat Kell alkalmazni réjuk, mégpedig106 "asian eewste ligynovezett logikal format kiegészité folyamatokat. Ezek a folyamatok ket alapvet6 problémat érintenek: a mognyilatkozésok tbbértelmiségének, valamint a refe- rensok hozzdrendelésének kérdésst. A tObbértelmiség ‘kilonféle forrdsokbel sredhot 1. Lehet lexikal: ugyanazon szénak tb Kiilénbz6 je- lentése lehet. Amikor ezt mondjuk: ,}énos az asztalra, totte a szalmaszdlat”, a ,szalmaszél” s26 jel6lhet egy Aillati takerményt, dea szivészélat is, amolyet ivishoz basznglunk. 1, Lehet szintaktikal: ugyanazon megnyilatkozés kllon- ‘béz6 mondatoknak felelhet meg. Amikar azt mon Juk: »La petite brise la glace”, a ,petite” (‘kislany’ 26 lohet ogy gyermeket jel6l6 fnév, a ,.beise” "met (Gri) egy Ige, 652 wglace” (6) mogi 4 ,petite brise” (enyhe szell6") szerkezetet tokinthet- jk meliékneves fénévnok is, a wglace” ("histti’) sz6t g6nek, a la” (6t’) s26t pedig névmésnak. Igy két egy- ‘miéstl eliér6 jelentést mondatunk van. Az elséban cay Kislény mogtéri a joget, a mésodikban pedig szé] sft egy nénemd egyént. IL Lohet pragmatikal, 6 egy kifejozés — leggyakrabben egy névmés ~ referencisjdra vonatkozhat. Két példat ‘mondhatunk ré: ,Ha gydjtébomba esik a kézeltink- be, ne vaszitstik el a fefinket. Tegyuk homokkal teli vodrbe”; ,A f6ndkelbocsétotta a munkést, mert meg- gy6z6déses Lommunista volt” (az elsé példa valész!- nilleg soksig hasznélhats lesz; a masodik példa j6voje a Szovjetunié megaziinésével mar kevésbs biztositott, ezért éldnk az alkalommal, és emlékeztetiink ré, hogy + Bnnsk a mondatnal a kivetken frditéallehstigetee «A kislény magi oot, tween nals (0 for) enon! 107 1901-ig Oroszorsnig és « kimyo26 orszdgok hotven von Keresztl egy Ratalmas ommuniste 6s diktats- Fils orezsgot alkotale, amit Szovjetunicnak hivtak). ‘Az el0bbl példéban az 4 hipotézis stik fel benniink cls6ként, hogy « fojnkat Kall vidérbe tonni, majd ho- mokkal beszdmi; a mésodik gondolatunk sz, hogy tmogénjuk: terméezetesen a gyujtSbombardl van s26, ‘Az ut6bbi példban att figgden, hogy az események Seinhelyétl az Egyestit Allamokat tosszik meg (aol a fOndkOk hagyoményosan csekély rokonszenvettép- nak a kommunistdk int), vagy pedig @ Gorbacsov lott Scovjetunict, a ,mogaySz6déses Kommunista” tulajdonadggel felrubézottilet6 a munkés, etve & fontk les. Magétél értet6d6, hogy ezen intorprotécidk egyikének vagy mésikénak kivélasztase donto jelentosdgd a megnyi- latkozés igazségének megéllapitésa szempontjsb6l: ha ‘egy Hisldny megtdri a jeget, hogy vizot merithessen, 2z ‘nem ugyanazt jelenti, mint amikor egy nénemd egyént ‘tjarja 9 hideg, mert faj e e261. Ha Jénos takarményt tott faz azztalra (felt6ve perszo, hogy képesek vagyunk azono- stteni Jénost és az asztalt), akkor nom ugyanazt tette, mintha ogy saivészdlat helyezett volna sz asztalra. Ha azt tandcsoljék nokink, hogy homokkal telt vid0rbe dugjuk a fojdnkot (azt azért nom ajénlandnk, hogy ki is prébal- nk), akkor ez nem ugyanaz a tandes, mintha azt monda- nék, hogy fogjunk egy gvdjtobombat, és tegyitk egy lo mokkal telt vodorbe. Vegil pedig a vozet6 nem ugyan- ‘azon okbél boosétotta ol a munkst, ha # munkas megay6- 26déses kommunista (és a vezeté mély ellenszenvet tép- él a kommunistak irént, mivel azt gyanttja, hogy le akar- dk rombolnia vad liberalizmusra épilt virdgz6 amerikai sguzdasdgoi),illetve haa vozolG a meggy6z6déses kommu- nista (68 a vezet6 mély ellenszenvet téplél mindenki108 ‘roawao esse irént, akir6l gyanttja, hogy nem jé kommunista, é meg akarja déntent a viréges szovjet gazdaség alapiét, a pro letérdiktatirat), ‘Mas sz6val, mnindegyik esetben ki kell tudnunk vélasz- tani a megfelel6 interpretécist, hogy mogéllapithassuk, igazak-o vagy hamisak a ,Jénos letette a szalmaszdlat a2 aztalra”, a Le petite brise la glace” eth. megnyilatkozs sok, Egyértelmisfteni kell a megnyilatkozast. Bz azonban ~amintazt az Gregben tanyazé vagy nem tanyézé leopard esete is mutatta ~ nom mindig elegend6, é8 sok olyan, megnyllatkozas van, amelyek nem tobbertelmdck ugyar ‘mégsem Iehet eldénten! réluk, hogy igazak vagy hami- sak, amfg ki nom ogészitettik Oket oly médon, hogy meghatéroztuk a benntk eldfordulé kifejezésok rofe- ronsdt. ‘Tekintottol ré, hogy © megnyllatkazdsok logiksi formé- ja kiogészill egy vagy t6bb pragmatikai folyamat révén, el kell fogadaunk - Grice felfogésaval szamben - Sperber és Wilson azon megéllapitisét, hogy a pragmatikai interp- rotdcié nem egyszordon a nyalvl interpretécidhoz adédik hhozz4, hogy meghatérozza azt, amit kézltink (ez implika- tirdkat), mikizben a nyelvi interpretécio meghatdrozza, amit mondunk (vagyis a kifelezett propoziciat). A prag- matika mér aban is seerepet jétexik, amit mondunk, & nem csupén arra korlétoz6dik, amit kézliink. Vegyiik sjbél a gyormek példéjét, aki nem hajlands ‘ogat mosni. Az atyaifelsz6litésra igy vélaszol: , Nem va yok élmos”. Igen leegyszardsitve voltaképpen ezt mond- ja: A t id0pillenatban és az E helyen én (Kovacs Péter) nem vagyok élmos”, és zt kbzli: ,Nem akerok méris fogat ‘mosni”, Grice elemzése szerint amit mondunk, ez nyel- vileg meghatérozott, amit pedig kézhink (az implikaté ra), az nem. A pragmatika tohét nem mikédik kézre an- nak meghatérozésében, amit mondunk, Sperber és Wil- son széméra viszont mindaz, amit mondunk, nyelvileg rast sess! 108 moghatérozott, de~ritka esetekt6l eltekintve ~ nom kiza~ rolag nyelvileg, hanem a pragmatika is szerepet jétszie benne. LOGIKAI FORMA ES PROPOZICIOS FORMA Sperber és Wilson moghtizalitee tit oxy lépéeselelabbre jas, mint Grie-é: mig Grice day vélte, hogy @ nyelvi alu Aotarminslsdg a KozOlte (vagyls az implikatiral), nem pociga mondottale moghatsrosfaat int, Sperbor és Wil- fon zt ats, hogy a nyelvialuldetermingltsdgogvscer- revonatkosikakSzattokre és az elmondottakra, Mae 25- ‘ale mognyilatkozés logika formé}ét meged nyelvimo- dulban tréné nyelviinterprotdcio nom elogond6 Gna aban annek meghatérozaséra, emit mondunk pragmati- al folyamatok révén Ki kell ogéscfton, hogy szltal el jussunka mondottak teljos interpretécigjshor. Mindezek Kovetkeztaben Sperber és Wilson elkléntt a megnyilat: ozis logikai forméjének fogalmt, amelyet a nyelvi mo- dilban mikid6 interpretéct folyemat eredményekép- ‘pm kapunk, a proposicide formAtdl, amy a logika fer Inat Kiegéenst’pregmatikalfolyamat végén,Keletkerik (amennyiben a folyamatsikeresnek bizonyul). logiks formérél ~n proposieidsformaval elontatben ~ ritksn Abnthot6 ol, hogy gaz vagy hams A propozicié fogalist hegyomanyosan s flozofusck hasanltika mésoknak vagy sojdt magunknak tulajdont tottgondelatok, hiedlmek Kivans4go trtalménak olem- ésokor. Képeljik el a Kivetkes6 szitudcit, Janos azt mondia fdnak, Pétomok: ,Aztakerom, hogy men} fogat ‘ova Péter ox gondolja,-Apa (vagyis Janos) ast aka, hogy menjek fogst mosni. Péter ere ect moni Jénos- ‘ak Bn (engyis Péter) nem skarok foget moans” jénon vagy Péter mindezen atitadjel, illetwe mindazok, ame-110 sais se Iyoket Péter Jénosnak tulajdonit, ugyanarra a tartalomra vonatkoznak; Péter fogat mosni megy. A filozéfusok alts ldban tigy vélekedtok, hogy « mentalis llapotok (shajok, Kivansagok, hiedelmek, félelmek, széndékok) tartalmai propozicisk. ‘Armentdlis dllapotok tartalmal - éppugy, mint emit a mogayilstkozésok mondanak ~ olyan reprezentécidk, amelyek propoziciés format dltenek, vagyis értékelhet@- ck igazsaguk vagy hamissaguk tekintetében. Tovabb is mehetlink, é¢ mogéllapithatjuk, hogy minden olyan in- formécié, amely bekeril a vildgrél alkotott reprezenté- ‘eiénkba, propoztciés formaban jelenik meg. Mégpedig— Sperber ée Wilson felfogésa exarint - természetosen a ‘mentélis nyelv formétamdban, EXPLICITALASOK, IMPLICITALASOK ES NYELVI ALULDETERMINALTSAG Ennok megfeleléan tehit a kévetkez6 sémét fogalmazhat- juk meg: 1A megnyilatkozisok értelmezése e kevetkez6 egymas utént lépésekhen megy végbe: 4) fordités ogy transzduktor réven »} feldolgozis a nyelvi modulban ©) pragmatikei feldolgords. ILA nyelvi modulben tortén feldolgozés a megnyllat- kkozas logikai formajstallitja el6. TIL A pragmatikai feldolgozés a kontextusban szeroplé informéci6kb6l és e megnyilatkoz4s logikai formajé- ‘bl All6 premisezakhélindul kia relevanciaelvvel dss2- hangben, és bizonyos seam hatést hoz letre. IV, A mognyilatkozés logikai formajérél nem dénthetSl, hogy igaz vagy hamis ssh) 11 ‘V. Eat a logikai format pragmatikai folyamatok egész!- ki fey egy propoziciés formshoz jutunk, amely mar értékelhet6 az igazség vagy a hamisség tokinte- then, VI. Annak meghatérozésa, emit mondunk (szemben 22- zal, arait kézlink) nem Usetdn nyelvi kéndes: a prag- ‘matikai folyamatok is szerepstjétszanek bene. ‘VIL Nem csupan a mognyilatkozasoknak lehet propozi- ids formsjuk: ugyanez. vonatkozik e mentélis élla- ppotok (vagy altitddok) tartalméra és a vilégr6l alko- {ott reprezentécigban szoreplé informéciskca Is, ‘VIL Ugyanez dll tehat a Kontextusban megjelens és ‘vilégrél alkotott reprezentécldbél nyert informs ‘loka ie. A propoziciés forma tehét #2, amit mondunk a megny!- latkozésban, vagyis a megnyllatkozés explicitalésénak felel ‘meg. A propoziciés forma azonban nem meriti ki mind= fazt, amit explicit médon kézliink a megnyilatkozésban: ‘meg kell tucinunk hatérozni a beszé16 mentélis Allapotat, vvagyis a kifejezett propoziciéval szemben tantisitot atti- IWidjet is. Ext a boszélé montélis dllapotst meghatérozé attltddét Sperber és Wilson az anzlitikus flozéfusok min téjdra a boszél6 propozicionélis attittdjénsk neveci “Amegnyillatkozésban explicit médon kézéltek megha- térozésa tehét nom ogy6b, mint a megnyilatkoz4s néhény explicitélésdnak— kéztik a megnyilatkozés propoziciés formaéjénak ée a besz6lé propoatciée attitdidjének — meg- hhatdrezdsa. A tovabbiskban azt fogiuk megvizsgélni, hogy ‘2 beszélének milyen propoziciés attitiidjet (mentsli lapotal) lohetnek egy propozici6s forméjt reprezentici6 vonatkozasdban. ‘Sperber és Wilson tehst Kiilénbséget tosz az explicit médon kimondottak, illetve kézaltek kizdtt(ezek a me nyllatkozés explicitélasal), 6s a kéz6tt, amit implicit mo-112 in ea don kizliink (ezek 2 megnyilatkozés Implicitélésal). atérve a gyermek példéjéra, aki azt mondja, hogy eNom vagyok dimos, it az els6 explicitlés a megnyilat- ozs propoz{clés forinsja (A tidépillanatban ésEhelyen én ~ Péter ~ nem vagyok dimos), a mésodik explicitélés az, hogy Azt hiszem, nem vagyok dlmos, a bes2616 pedig, act implicitalja (68 megnyilatkozése is azt kizli). hogy nem akar azonnal fogat mosnl. ‘Az oxplicitélésok és az implicitéldsok tehst a pragm: tikai interpretdci6 két kulonbéz6 eredményének foghs- tok fol, amelyek kézil az ele annak felel meg, amit exp- 1icit médon kézltink a megnyilatkozasban, a mésodik pe- ddigannak, amit implicit médon kézlnk. Sperber és Wil- son mogkézelitésénak ujszerdsége abban reiik, hogy a nyelvi interpretécié 6s a pragmatikai interpretsci6 kozti hatdevonalat nem a szokvanyos helyen jeldlik ki, Ez a hhatdrvonal ugyanis nem a mondottak és a koziltek kozé esik, hanem a mondottakba helyozkedik, ami azt mutatja, hogy lléspontjuk szerint @ nyelvi aluldeterminéltség je- lont6sebb, mint ahogy azt eddig gondoltuk volna, EXPLICITALASOK, NYELVI - ALULDETERMINALTSAG ES 1GAZSAG De vajon Sperbernek és Wilsonnek az a hipotézise, hogy a besz6l6 propoziciés attitidjénck meghatdrozéea a meg- ayilatkozés egy explicitalésanak felel meg, nem vezet-e egy azzal anal6g probléméhoz, mint amilyenbe a beszéd- aakius-olmélet dtkOzOtt az Oszinteséglfeltétel vonatkoz4- séhan? Ha a megnyilatkozds mindon explicitalését érté- Keljk az igazsdg tekintetében, akkor olyan helyzet dll 16, mint amilyen az Gszintessgi szabsly searle-i hipoté- isével kaposolatban merit fel (Iisd az 1. fojezetben Az jelentésigaz, akkor ezen Pkijelentésnek jk, hogy egy P sonata) 198, bérmely masik Q kijelentéssel alkotott P v Q diszjunk- cidje igaz lesz, akér igaz, akér hamis a Q kijolontés. Ez & szabalytormészetesen a diszjunkcis bevels szabélyé- nak folel meg. ‘A kikiiszob61ési szabély mér lényegesen dsszotottebb, cexért itt nem tértink ki ré. Mogadunk viszont egy kény- ryebben érthet6 derivalt szabdlyt, amely a modus tol- endo ponens néven ismert.Eszerint a szabily szerint ha J4nos tudja, hogy CD igar, és a2 is tudja, hogy Chamis, akkor sbbél azt a Kovetkeztetést tudja levonni, hogy D gaz (llotve megfordftva: ha tudja, hogy Cv igaz, 6s azt is tudja, hogy D hamis, akkor ebbél azt a kévotkeztotést vonhatja le, hogy Cigaz). Tegyiik fel, hogy CvD aztjléli hogy Péter és Zs6fistrandra mennek, vagy Péter 6s Zs6ft moziba mennek (C = Péter és Zs6fi strandta mennek: D += Péter és Zs6fi moziba mennek}: ha Jénos tudja, hogy Cv D igaz (vagyis tudja, hogy igaz, hogy Péter 2 Zséfi strandra mennek, vagy Péter és Zs6fi moziba mennek), Gs azt Is tudja, hogy C [Péter és Zs6fl strandra mennek) hhamis, akkor ebb6I levonhatja azt a kavetkeztetést, hogy D (Péter és Zs6fi moziba mennek) igaz. Figyaljik mog, hogy az a szabaly — a diszjunkcis bevezatési szabélyéhoz hhasonldan ~ levezethet6 a diszjunkcis igazsdgértékeibs: GD akkor igaz, ha C igaz és D hamis, ha C hamis és D igaz, tovabbé akkor, ha C és D is igaz. Més sz6val, @ ki- jelentéskalkulus diszjunkel6ja megengedé diszjunkcis (a C és D kijelontések mindketten igezak Ishetnek), nem pedig kizr6 diszjunkelé. Egy kizéré diszjunkeidban Lugyanis a kst kijolentés egyikének hamisnak kell lennie ahhoz, hogy a diszjunkcié igaz legyen: igy Cv D kizéré diszjunkcidban akkor lesz igaz, ha Cigaz, D pedig hamis, illetve C amis 65 D igaz, 68 akKor lesz hamis, ha C és D ‘igazak, illetve C és D hamisak. ‘Az [ligynevezett materiélis) implikéci6 igen leegysze- riisftve a feltétoles mondatoknak folel mog, mint példéul196 “it warns Ha Jénos eljin, akkor Maria Srilni fog”, Milyen felts. lok mellet lesz igaz a Ha janos eljin, akkor Maria ériini fog (komplex] kijelentés? Négy lehet6s6g adédik: I. Azis igez, hogy [dnos eljon, 682 is, hogy Méria Srdnt fog: nem tilzottan meglep6, hogy a Ha Janos eljén, akkor Maria ériini fog kijelentés is igaz. ILA és elon kijelentes igaz, a Maria Orla fog kije- lentés pedig hamis: ekkor a Ha Jdnos eljén, akkor Ma la Grin’ fog kijelentés hamis lesz. IIL A Jénos eljdn kijelentés hamis, a Maria érilni fog ki- jelent6s podig igaz: akkor Ha Janos eljon, akkor Mé- sia éralni fog kijelontés igez loez IV, A Janos eon kijolentés hamis, valamint a Maria dra 1 fog kijalontés is hamis: ekkor a Ha dnos eljin, ak- ‘kor Maria Srln fog kijolontés igaz lesz Mig az elso Ket lehotdség ogészon természatesnek tink (a ket egyszord kijelontés igazséga a feltsteles kijelontés igazsdgat vonja maga utdn; a feltétel igazsdgébél 6 a Konkhizié hamisségabél pedig az egész kijelentés hamis- ga Kivetkozik), a két mésik lehet6ség egyike sem felel ‘meg intuicionknak, Ee részben azzal magyardzhat6, hogy az implikécis ~ annak ellenére, hogy Istszélag hasonlit a koznyelv feltételes mondataira ~ nem vezathet6 vissza ‘egy szokvinyos értelemben vett feltételes mondatra. Amikor ugyanis ogy Hlyen mondatot haszndlunk, bizo- nnyos értelemben aztallitiuk, hogy (példéul kévetkeamé- nyes) kapesolat van a mondat feltételréaze és a konklti- idrész KozOtt (onnek megfelel6en ogy felteteles mondat cesak akkor Iohet igaz, ha a hipotézis 6s a konkltzi6 egy- szerre igazak vagy ogyszerre hamisak). Ha az implikécio nom ogészon felel mog a kéznyelv foltételes mondatainak, akkor mi igazolja ezeket a kild- nds igazadgfeltételoket? Egy implikécigban hamis hipo- an Denia tite! 137 {ézis esetén semmit nem vonhatunk Ie a konkhizié igez- sg6rtéket illet6en, ellontétben azzal, ami egy kéznyelvi foltételes mondatban tBrténik, ahol akét ijelentés ki ti kapesolath6l ez kévetkezik, hogy amennyiben ismerjk 2 hipotézis igazsdgértsket, alkor ismerjika konkliziest is (ami ugyanaz lesz, mint « hipotézisé), Az a mondat, hogy »Ha Jénos eljon, akkor Maria dralni fog”, valéd! feltételes mondat a kizayelvben: tudjuk, hogy he igaz ez, hogy elfott nos, akkor az is igaz, hogy Méria Sri; és megforditva, ha tudjuk, hogy Janos nem jot el, akkor azt is tudjuk, hogy Maria nem drilt. Ha viszont a He Janos eljan, akkor Maria GrUini fog mondatot materialis impli kkéci6nak tekintjaik, akkor, emennyiben tudjuk, hogy Jé& nos eljétt, azt is tudjuk, hogy Maria dralt, semmit nem tudhatunk ellenben Maria lelkiéllapotarél, ha tudjuk, hogy Jénos nem jétt ol. & kéznyelvi feltételes mondat a materidlis implikéci6 korlstozésaként foghato fel: van olyan eset, amikor a materidlis implikscié igaz, a feltste- les mondat pedig nem, mégpedig akkor, ha egy hamis hipotézis egy igaz konkhizishoz vezet. Mis széval, mig a feltételes mondat lemi kijelentései szikeégszerd kap= csolatban vannak egyméssal (ogyidejdlog igazaknak vagy hnamisaknak kell lonniiik), ugyanez nem mondhato el a materidlis implikéci6rél. ‘Az implikécishor tartozik két szabély, amel kesek lohotnek a szémunkra: 1k érde- 1.A modus ponendo ponens, amely szarint « hipotézls fins eljén) igazsigabel és az ogész Implikéeis (Ha Jénos eljdn, akkor Maria dri) igazsagabl a konklizis (Maria ral \gazsdgéra kévotkoztethetiink, L.A modus tollendo tollens, amely szorint a konklizis hhamisségsb6l (vagyis ha tudjuk, hogy a Maria dri Ii jelentés hamis) 6s az implikacis igezségabol (vagyisha tudjuk, hogy Ha Jénos eliin, akkor Maria driini fog) &138 (i area esresnars hipotézis hamisségara kavetkoztothotiink (vagyis arra, hogy a Jénos eljin kijelentés hamis).. A legutolsé milvelet a negécié (tagadés). A negéci6 igac sagértekel egyszertek: ha igaz az a2 F kielentés, amelyre ‘a nogécist alkalmazzuk (F = /dnos eljon), akkor @ negéci- Gia, G (G = Janos nem jén el) hamis lesz; ha viszont az F kKijelontés hamis, akkor aC kijelentés igaz lesz. Altalaban ez ut6bbl eset hozhat6 kapcsolatba s tarmészates nyel- ‘vokben mogtalélhats tagadéseal. Magatél értetod6, hogy a természetes nyelvekben el6- fordulé konjunkei6, alérendelés, implikécio és tagadés nom lesz egyenértskd a kijelentéskalkulus mogfelel6 mti- veleteivel. A kijelentéskalkulus azonban egyszerisége el- Ionére igen hatékony oszkize a gondolkodasnak, ezért tetto meg Sperber és Wilson is az interpretéciés folyamat- ban szerepls kvetkeztotési kalkulusok alapjaul. ‘Konyviinkben nem ejtiink sz6t a predikatumkalkulus- 61, annyit emlitink meg csupén réla, hogy 2 formélis szemantika tb valtozata is ilyon tipusd logikéra épil ‘A predikstumkalkulus a kijelentéskalkulus 6sszes szabé- lyét tartalmazza, és szimos ogyéb szabillyal boviti Ki, hogy olyan Gsezetett problémakat is tudjon kezelni, mint a kvantifikéeid, az id, a modalitasok stb. kérdései, ezek azonban meghaladjak kényviink kereteit. KikUSZOBOLESI SZABALYOK ES RELEVANCIA Sporber és Wilson dtvették ugyan a kijelentéskalleulus rendszerét, nem alkalmazzdk azonban annak ésszes szabé- lyét, Természateson megérizték a mdvelotck igazsdgfel- tetelett, de elhagytak néhany kelkulusszabslyt, mivel gy taldltak, hogy ezok sommi érdokeset nem jelentonok ogy rolovanciaorientalt kognitiy elmélet szdméra, mcsstzninn sens) 139 Ugyanez dll » bevezetési szabélyokra is: a fontebb be- mutatott (a Konjunkeiot 6s a diszjunkci6t érint6) két be- ‘vezetési szabély alapjén bebizonytthats, hogy teljesen r- dektolenek egy olyan rendszer szempontjébdl, amely & relevancidt kivénja megragadni, vagy 2zért, mart bonyo- lultabbé teszik a foldolgozast, anélkil, hogy wj informs ci6val szolgélnének, vagy pedig azért, merttrividlis ered- ményelhez vezetnek, ‘Vegyik példéul a konjunkci6t: ha Jénos tudja, hogy a ‘macska Kint van, tovabbé tudja, azt is tudja, hogy a macska kint van, és éjszake van. De exsemmivel nem mond neki tbbet anndl, mint amit mar amigy is tudott. Tovébbmegyiink: abbél, hogy Jénos tud- ja, hogy a macska kint van, azt is kikévetkeztothetjik a Konjunkcié bevazotés6vel, hogy A macska kint van, amacska kint van, vagy A macska kint van, és a macska unt van, és a macska kint van sth, Voltaképpen ceak. ‘akkor léthatjuk valami hasznét « konjukcié bevezetésé- nek, amikor Jénos tudja, hogy amennyiben a macska kint vvan, és éjszaka van, akkor a macskat bo kell hozni, vagyis abban az esetben, ha egy implikéci6 hipotézise egy kon- jukeidval kapott Komplex kijelentésnok felel meg. Hason- 16 problémat jelentene az is, ha egy implikéci6 hipotézi- ‘seként ogy diszjunkci6 szorepelne. Sperber és Wilson szo- int azonban ebben az esetben alternativ levezotések lép- nek életbe, Aztfeltstelezik, hogy a konjunkels esetében gy tigynevezatt konjunktiv modus ponens szabsly md- dik: szerint a szabaly szerint amennyiben Jénos tud~ hogy: + Ha a macska kint van, 6 éjscaka van, akkor be kell 4hozni a macskat. + A macska int van. + Bjszaka van.140 aE aseous fama Jénosnak jogéban 4ll abb6l, hogy Ha a macska kint van, s djszaka van, akkor be kell hozni a macskat, valamint abb6l, hogy A macska kint van, arra kévetkeztetni, hogy Ha éjezaka van, akkor be kell hozni a macskat. Ezek utd. ‘ogyszerifon a modus ponendo ponens szabélyt alkalmsz~ 128, vagyis abbél, hogy Ha éjszaka van, akkor be kell hoznl a macskdt, és abb6l, hogy Ejszaka van, azt a kévetkezte- ‘dst vonja le, hogy Be Kell hozni a macskat. Hasonléképpen megszabadulhatunk adiszjunkciétbe- vezet6 szabélyté] az Ugynevezett discjunktiv modus po- nens szabély soglségével. Eszerint aszabdly szerint ameny- snyiben Jénas tudja, hogy: + Ha a macska az erkélyen von, vagy a macska a bejérati ‘jténdl van, akkor be kell engednt + A macska az erkélyen van Jénosnekjogsban dll abb6l,hogy Haa macska.az ekslyen van, vagy he @ macake a bojératiajtonal van, akkor be Kell engedni, 6 abbol, hogy A macska az erkélyen van, arrakvetkezttal, hogy Bell ngedni. Hasonioképpen, amonayiben Janos tudja, hogy Ha a macska az enklyen van, vagy he a maceka « bejaratajténal van, ekkor bo Kell engodat, és azt is tadia, hogy A macskea a bojdrati ajténdl wan, akkorogsban dl ate kévetkesetéstlevonn hil, hogy Be Kell engecn fay nines szikségiink a Konjunkeis 6s a dissjunkeis bevezetési szabélyaira. Es mi a helyzet a materiélis imp- ikéeis bevesotsiscabalyéval? A Kasecikuslogikeezzal kaposolatban ast mondja, hogy amennyibon cay P pre- rnisszéb i tudjuk vonni aC konkliz6t, akkor jak él zt mondan, hogy a fia P ator Qkijelonts ign Eszorint« materdlis implikéeis bovezstei seabalysarre seblel supa, hogy helybon hagy egy mérlétez9 Kallas lust. Tehat nyugodtan mogsrabadulfastunk tale . san anint ias LT Sperber és Wilson intexpretécids rendszere deduktiv jellegt inferenciskra alapul, amolyek azonban nem alkel- ‘mazzék a klasszikus kijelentéslogika bevezetésl szabélya- it, hanem kizérdlag a kikiiszbbalési szabslyokat veszik at. Masfol6l ez a folyamat nom kizdrolag a kontextus propo. 2fciGib6l éll6 premissz4kbl igyokszik konklizidkat le- vonni, de nom is egyetien premisszabél, a megnyilatko- 24s logikesi forméjéb6l akareljutni ezekhez a konklizigk- hoz, A oflkitézss région érthet6vé valik, ha tudjuk, hogy 1 fécél nom més, mint az egyén vildgrél alkotott repre- zentécidjénak létrohozésa és médosflase. Magénak & f0- Iyamatnak az célja, hogy a premisszék, vagyis a meg- nyilatkoz4s logikal forméja és a kontextusbél nyert pro- pozicisk dsszevetéssb6l konklizi6kat vonjon le a mér ‘meglévé vagy djonnan szerzott hiedelmek érvényessdgét illetsen, HIEDELMEK, MEGGYOZODESEK BS IGAZSAG ‘Az imént léthattuk, hogy az interpretéciés rendszer ogyik hhatésa ez, hogy konkliziGkkal szolgél az ogyén hiodelmo- inek érvényességét illetéen. Egy olyan rendszerben, amely @ logikai folyamestok jelentdségét és az igansdg fo. ‘galménak fontossdgét hangstilyozza, 6s azon az or6s hi- ppotézisen alapul, hogy minden Kogaitiv rendszar oélja gaz reprezentécio mogalkotdsa a vilégrél, meglepénck \Winhet, hogy az interpretécis rendszer konklizidi két- ségbe vonhatidk az egyén hiodelmeit. Felvetédhot a kér- és: van egyéltaldn helye a hiedelem fogalmanak ogy ilyen megk6zel(tésbon? Nom kellene inksbb tudésr6l be- szélniink, miutén a tudés a hiedelmekkel ellentétben biz tos informéciGkatjolent? Mésfol, ha az imént felvézolt- hhoz hasonlé logikai rendszerek célja az, hogy igaz pre- isezk osetén igaz konkhizickat garantéljonak, akkor mi142 8 wamen se hhasana van egy ilyen szemponthél biztos rendszemek, ha (kétséghevonhate) hiedelmekKel dolgozik, nem pedi (csalhatatian) tudéssal vagy bizonyosséggal? zen a ponton més kérdések is felmerdlnek: vajon té- vedhetetlen vagy éppen kétségbevonhaté az észlelés és az éezlel6 rendszerink, képesek vagyunk-e létrehozni ‘egy olyen vildgkepet, amelyet nam korlétoznak sziikség- seeriion éezlel6 rendezeriink hidnyossdgei, végil pedi stabilak-e a fogalmaink, nem indukei6val jéttek-e létre? AG, fejezathen majd visezatériink a fogalmak létrojstté- nk, stabilitésgnak, illetve kognitty tartalménak a problé- imadléra, Az 5. fojezet lezardsaképpen szaretnénk mogmu- tatni, hogyan Iehet Ssszebékiteni egyeész761 egy olyan ognitiv rendszer képét, mint amilyen Sperbaré és Wil- soné is, illetve az interprotéciss jelonsegek részben logi- kai megkézelitésst, mésréezr6l pedig a hiedelem fogal- mat (Sperber és Wilson a ,hipatézis” ~ angolul assump- tion ~ kifejozést hasznélja, amely jé1 tukrdzi, hogy nem valamiféle bizonyosségrol van s26) ‘A hiedelem és tus fogalmai nem SsszetdvesztendOk egyméssal, 6 megkilénbéztetéstik nem csupén filoz6fiai természotd: megtaléljuk a mindennapi életben is. Ha Pal ‘ext mondja: ,Azt hiszom, }énos elment”, akkor ogyéltaln ‘nom ugyanazt mondja, tnint amikor fgy sz6l: ,Tudom, hogy Jénos elment”. Amikor Pél azt mondja: .Azt hi- szem...”, ltaldban az a helyzet, hogy valamibol azt a ko- votkeztetést vonta le, hogy Janos elment, vagy mdsok ezt ‘mondték neki, mfg ha azt mondja: ,Tudom, hogy...” «2 4iltalaban aztjelenti, hogy létta, vagy egy kildnésen hitelt érdeml6 seemély azt mondta neki, hogy latta ot i. A filoz6fighan tigy szokés tekinteni, hogy a hie hamisnak vagy pontatlannak is bizonyulhat, mig a tudés kétségbevonhatatlan. Az idék végezetsig toprenghetnénk ‘zon, hogy vajon tud-e egydltaldn valamitazemberebben ‘2 saigord értelmezésben. Véleményiink szerint @ nk man Ae! 148 nyllvénval6an a2, hogy igen, é6 biski ~ a moprdgzstt skeptikueokat vagy relativistakat kivéve ~ belathata, Jpogy ez (y van: tudjuk, hogy megsziletink hogy élnk, hhogy egy nap meghalunk stb. Ugyanszokat a dolgokat vagy eltéré dolgokat tudunk més lényakel vagy dolgok- 161 Ha viszont Lajos azthiszi, hogy van Isten, bazmilyen is legyen a megayéz6uése, oz csak egy hiedolem, és som- mi esetre som tudis: ez persze nem jelentiazt, hogy nines Iston, dm létoztsa vagy semlétezsso egyoddl ogy hiede- Jem Kinyitvénitésénak térgya lehet(emelyethitvalidsnak szokés nevezni). Mésfel6l magi értet6d8, hogy Isten Istezdso vagy nemilstezése tdksletesen fggetien Lejos h- edolmétal ‘A hicdolem és a tudés KGnti Kilonbségot a logikelin- forenciasegftségéveltudjuk kimutatal: a hiedelem leve- zelhot6 « tidésbél, de forditva az nem iges. Ha példéul Pa tudja, hogy Jénos elment, akkor az is Igaz, hogy Pal axthiszl, hogy Janos alment, ba viszont Pélazt isc, hogy Janos elment, ettél még nem lesz igez, hogy Pél tudja i, hogy Jénos elment. ‘A biedelom kétedghovonhats, és ogy hiedelem tartalma ~ ogy tudés tartalmaval ellentétbon = lohet hamis is. Mi haszna van egy dedukeiés logikai rondszernck, he a be- ‘s26I6k inkabb hiedelmekkel, mintsem todéssal rendel- Koznok? Nagy élalénossdghan ~6sfuggetlentil ats, hogy védhet6 az az élléspont, miszerint az emberek legalabb valamifdlo elomi tudéssal rendelkeznek — azt mondhat- juk, hogy « megnyilatkozésok interpretdlésakor, vagy él- {aldnosabban, az észlelés intorpretélésakor alkalmazott rendszer deduktiv volta garantalje, hogy nem vész el in- formécié a interprelécios rendszorben. Ha a rendszer igaz premisszikbo] indul ki (amelyek a kontextusbél és 8 mogayilatkozds logikei forméjabél élinek), akkor igaz Konklizidkhos fog jut. Ha hamis promisseskbindul i, akkor hamis KonkikiziSkat fog kepnt, Am he igaz pre-