A Társalgás Pszicholingvisztikája

386
Tisljar-Szabo Eszter
Vicsi K.-Sztaho D. 2009. ttgyfel erzelmi allapotanak detektalasa telefonos Qgyfelszolgalati dialogusban. I n : Tanacs A . - Szauter D. - Vincze V. (szerk.): A V I . Magyar Szamitogepes Nyelveszeti Konferencia eMadasai. Szeged: Szegedi Tudomanyegyetem. 217-225.
Vogt, T. - E. Andre - J. Wagner 2008. Automatic recognition of emotions from speech: A review of the
literature and recommendations for practical realisation. I n : C. Peter - R. Beale (szerk.): Affect and
emotion i n human-computer interaction, from theory to applications. Lecture Notes i n Computer
Science 4868. Springer: New York. 75-91.
2 3 . A tarsalgas
pszicholingvisztikaja
Pleh Csaba
Weintraub, W. 1981. Verbal behavior: Adaptation and psychopathology. New York: Springer.
Westermann,R.-K. Spies-G. S t a h l - E W. Hesse 1996. Relative effectiveness and validity of mood
induction procedures: A meta-analysis. European Journal of Social Psychology 26: 557-580.
Wodak, R. 1981. Das Wort i n der Gruppe. Linguistische Studien zur therapeutischen Kommunikation.
Wien: Akademie der Wissenschaften.
Yanushevskaya, I . - C . G o b i - A . N i Chasaide 2005. Voice quality and FO cues for affect expression:
Implications for synthesis. I n : Proceeedings of Interspeech-2005. Lisbon: ISCA. 1849-1852.
Eletiink tele van tarsalgasokkal. Ismeretlenekkel, ismerosokkel, i n t i m baratokkal,

megh6ditasravaro fiukkal, intezked6 rendorokkelmindigaszerepeketvaltogattf szobeli kozlekedesen keresztul erjuk el, amit akarunk, kozelebb keriUtink a masikhoz,
vagy eppen emidegruunk tole. Bizonyos 6rtelemben minde'n emberi kapcsolat tarsalgas, s a tarsalgas ugy tekintheto, m i n t a nyelv kozvetlen val6saga.
Tarsalgas es szoveg: a diskurzus ket ertGlme.

Terminoltigiai kirandulas
A m o d e r n tarsadalomtudomanyokban szamos szakterulet foglalkozik a tarsalgas
problemdjaval. A z 1960-as evekben valt ez kozponti kerdesse a szocioWgiai 6rdekeltsegii tarsas nyelveszet, a szocialpszichol6gia, a nyelv hasznalataval foglalkozo pszicbolingvisztika es a m o d e r n filoz6fia es logika egyuttmiikod^senekkereteben. Azota
a m a i nyelveszetben, irodalomtudomanyban, n^prajzban, szociol6giaban, szocialpszichol6giaban, pszichologidban 6s pedagogiaban, valamint az okos gepekreven az
informatikdban is, atarsalgds l i g y j e l e n i k m e g , m i n t egy tagabb fogalom, a diskurzus
egyik fontos alaptipusa. A diskurzus, a szoveg tobb, mint mondatokpuszta osszess6ge. A szovegek koherenciaja a m o n d a t o n tulvezeto szervezod^s bizonyiteka. A z
6sszekapcsol6dasban a sorrendnekis nagy szerepe van. Nezztik meg az (1) peldat.
(1)
a.
Feri foldhoz csapta a macskdt. A macska elkeseredetten ny4vogott.
b.
A macska elkeseredetten nyavogott. Feri foldhoz csapta a macskat.
A ketffle sorrendben n e m ugyanazt jelenti a szoveg. A mondatok koze i d o i 6s oksagi

viszonyokat ertelmeziink, s ez az ertelmezes a sorrend fuggvenye: a nyavogas h o i ok,
h o i kovetkezmeny, a m i n t a 6. fejezetben reszletesen bemutattuk.
988
Pleh Csaba
A szoveg, a diskurzus f o g a l m i ertelmezes6nek masik megkozelitese - s ez a fejezet ezzel foglalkozik - n e m a tobbletet, hanem a konkretumot, az i t t es most eletteli vilagat hangsulyozza a szovegben. A szoveg a nyelv kozvetlen valosaga, a diskurzus tulajdonkeppenalegtagabban 6rtelmezettbeszed megfeleloje. Erre az 616,
szemelykozi valosdgdra hasznalom a tarsalgas kifejezest.
A tarsalgaselemz^s k i i n d u l d p o n t j a a klasszikus nyelv6szethez es retorikdhoz
kepest a termeszetesen, spontan m 6 d o n , a hetkoznapi interakci6k soran elfifordulo
beszelgetesek hang- vagy videofelveteleinek elemzese. Egyszerre hasznalunk fogalm i elemzdst, esettanulmanyszeru. egyedi tarsalgasdrteknezest, k6rd6ives es kiserleti
modszereket.
Ahhoz, hogy egyaltalan ertelmezni tudjunk egy megnyilatkozast, nemcsak a
mSgotte alio mondatot kell megertentink, hanem a szereplok kozotti tarsas viszonyokat is. Ez az aktaalizacio megjelenik a kihagyasokban is, amint a (2) pelda mutatja.
(2)
a.
b.
A:
Lemasoltad a francia nyelvlecket?
B:
Le.
A:
Hova vigyem a szemetet?
B:
Le.
(2a)-ban i l e a kihagyas, egy klasszikus retorikai alakzat, az ellipszis reven l i g y ertelmezheto, m i n t annak a rovidftese, hogy Igeri, lemdsoltam. Ebben az esetben a le
jelentdse 'befejezettseg'. A (2b) peldaban viszont le a tarsalgas szempontjabol ezuttal
is rejtett valasz (Vidd lefele!), de a jelentese 'irany'.
A masik alapgondolat a szovegek tarsalgdsi elemz6s6ben, h o g y azt feltetelezzuk,
h o g y a nyelvhasznalat nem esetleges. Szamos olyan konstruktlv szabaly van, amelyek a szoveg megnyilatkozasokon t u l i szervezodes6t iranyitjak, illetve szamos - reszben konstruktlv, magat a tdrsas cselekvest 16trehoz6, reszben azonban mdr restriktiv,
a helyes viselked6st megado, korlatoz6 - szabalyszeruseg kapcsolja ossze a megnyilatkozdsok egymdshoz rendezeset a beszelok tarsas jellemzoivel 6s a k o z o t t u k 16v6
szocialis viszonyokkal (felnStt-gyermek, n<3-f6rfi, tandr-diak). A tarsalgdsi szabalyozottsdg feltarasa soran kulonleges szerepe van a devians, valami m i a t t n e m j61 ervenyesulo esetek elemzesenek. Sokszor eppen a devianciabol kovetkeztetiink arra,
h o g y amikor a rendszer hibatlanul m u k o d i k , akkor is hallgatolagos szabalyok ervenyesulnek, amint a (3) pelda mutatja. A z A beszelo B reakciojat m i n t n e m egyuttmuk5d<5t 6rtelmezi, s ebb61 a deviancidb61 ervelhetiink amellett, h o g y a viszontkerdes
csak akkor elfogadhat6, ha valahogyan kapcsolbdik az eredeti eldontendo kerdesre
adhat6 valaszhoz.
23. A tarsalgas pszicholingvisztikaja

(3)
A:
Jossz vacsorazni?
B:
Merre van Abony?
A:
Megint nem figyelsz, jossz vacsorazni?
989
A z esetelemzsi hozzallas kituntetett kepviseloi a tarsas viselkedes rejtett szabalyrendszereinek feltarasira torekvo etnometodol6gusok. A z 6 m u n k a i k , kieg^szitve
GofFman (1981) szociologiajaval es Labov (1972) szociolingvisztikdjaval, adjak a kvahtativ'tarsalgaselemzes gerincel.
A tarsalgasiranyfto rendszer kituntetett oldala, hogy az emberek egymdst sajdtos.ismeretekkel, szandekokkal es egymasra vonatkozo gondolattulajdonitdsokkal
teh tarsas lenyeknek tartjak, dlland6an tudatelmeleti (ToM) tulajdonitdsokkal elnek
(Kiss 2005). Ennek megfeleloen ertelmezzuk osszefuggonek a (4) pdrbesz6det, hiszen
m i , a k i k olvassuk, feltessziik, h o g y A azert k e r i az almdt JS-tol, m e r t meg szeretne e n n i
(vdgytulajdonitds). B pedig ebbfil k i i n d u l v a ydlaszol koherensen, felteve (velekedestulajdonitds), hogy A n e m t u d a friss almdr61. Olyanok vagyunk, m i n t h a allandoan
gondolatbuborekokkal jarkalva drtelmeznenk egymast a tarsalgasban.
(4)
A:
Levenned az almat a szekrenyrol?
B:
De hoztam frisset.
Ez a k o g n i t i v es kozvetlen interperszonalis tarsas meghatarozottsdg egyiitt adja a

pszicholingvista szemeben a tarsalgds komplexitdsdt. A pszicholingvisztikdt els6sorban az erdekli, hogyhogyan jelennek m e g kognitiv eroforrdsaink es szemdyi eljardsaink a t^nyleges nyelvhasznalatban. (A tarsalgdselemz^s teljesebb kerdeserol B o r o n k a i 2004 es Szili 2004 tankonyve kival6 forrds.) A m o d e r n tdrsalgdskutatas r^szekent
a pszicholingvisztika is a szovegnek tobblet es aktualizdci6 kettossegebSl i n d u l k i .
A m i k o r a tobbletet emeli k i , vezerelve az lesz, hogy a tarsalgas egyes megnyilvanulasainak osszekapcsoldsakor k o n k r e t kovetkeztetesi folyamatok r6ven cementezfidnek
ossze az egyes beszedfordulatok. Ez a relevancia megteremt^set, imphcit kovetkezteteseket 6s hozzdaddsokat, idSnkent dt^rtelmezeseket, atkulcsolasokat jelent. A szoveg konkretsaga pedig elsosorban arra vonatkozik, h o g y egy-egy mondat igen eltero
erzelmeket fejezhet k i a nyelvileg n e m k 6 d o l t intondci6s valtozatok es a kontexrus
r6ven. Gondoljuk vegig, hanyfele m o d o n mondhatjuk: De jol nizel ki ma! H o g y a n
mondjuk, h a hizelgiink, hogyan, ha flortolunk?
1
990
Pleh Csaba
A tarsalgasok rendszertana
991
Hornstein (1985) n6ktelefonbeszelget6seit elemeztebaratok, ismerosok 6s ismeretlenek kozott. A baratok tobb implicit nyitdst hasznalnak (na, megvolt), tobbet k6rdez-
A tarsalgas 6t jellemz6jenek egy resze kezenfekvoen meghatarozza a tarsalgas menetet, vannak azonban koztiik olyanok is, amelyeknek a meghatdrozo szerepe rejtett.
1. A szerepl6k szama. H a r o m szintet erdemes elkuloniteni: a monoldgot, a dialdgust
es a tobbszereplds tarsalgast. A monoldg, a magunkkal folytatott besz61get6s is elemezhet8 tudomdnyosan, s ebben is v a n egy rejtett partner. Szamos elemzes m u t a t ra,
hogy a pszichoterdpids folyamat, a diplomaciai tdrgyalds, az egyetemi szeminarium
keret6ben izgalmas lepes az dtmenet a monol6gbol a dialogusba. A felnfitt m o n o l 6 gokban m i n d i g ott v a n egy rejtett partner. J61 mutatja ezt Frobenius (2011) elemzese: videoblogok felvezet6 monol6gjait elemezve mutat ra, hogy a monologokban is
vannak partnerre iranyulo kifejezesek, de ezek a dolog term6szeteb61 fakadoan n e m
k6rdesek formajdban jelennek meg, hanem koszontesek es onbemutatasok, illetve a
kontextus jellemzesei lesznek. Ism6tl6d6 bejelentkezesekn61 ezek egy resze az adott
blogolonal konvencionalizdl6dik. (5) mutat egypeldat (z. m. 819).
(5)
getik egymdst es term6szetesen tobb t6mat vetnek fel.

A z ismerosok szama tarsalgdsi ertelemben n e m korldtlan. A kapc&glatok vildgat
es savjait vizsgal6 D u n b a r (1998; 2010) csoportja megvizsgalta azt is, h o g y egyaltalan
mekkorak a spontan formal6do tarsalgo csoportok A z eppen jelenl6vo csoportban
azt, hogy hanyan vesznek r6szt a tarsalgasban, D u n b a r 6s munkatarsai (1995) szerint
h d r o m t6nyezo hatarozza meg: a tarsalgdsi partnerek kovet6senek kognitiv korldtja,
a hallhatosag 6s a ldthat6sdg. A r n i n t a 23.1. abra mutatja, m i n d felnotteknel, m i n d
gyermekeknel novekszik a jelenlevok szdmaval a tarsalgdsi k l i k k merete, de a felso
hatdr 3-4 k o r u l van.
3,5
- B felnfitt
Marhasagez.
2,5
(nevet)
- i t gyerek
H6 you tube-osok! fin vagyok Zipster.

Szoval, k h m .
1.5
Par hete el kellett mennem az okminyirodaba.
Aparbeszedekes atobbszereplos tarsalgdsokkozottigen jellegzetes elt6r6sek vannak.

Finomabban kell hangolni a sz6atvetelt, h a t5bb szerepl6 van, m i n t h a csak ketto. H a
k&t szereplS van, akkor jobban figyelunk az arcjdt^kra es a testhelyzet vdltozdsara. H a
tobb a szereplo, akkor m i n d e n partnernek tobbszor is azonositania kell, hogy eppen
k i a megsz6Ktott. H a csak nehany szereplfi van, akkor az eppen megszolalohoz igazodunk, ha sok a szereplo, akkor a dominans beszel6hoz (Pickering-Garrod 2004).
2. Ismerosseg. Clark (1996,115) n6gy szintj^t kiilonbozteti meg az ismer6ss6gnek, a
szerint, hogy mekkora a kozos ismereti alap, es az mennyire szemelyes:
- idegenek: nines kozos tudds;
- ismerosok: kis kozos alap;
- baratok: kiterjedt szemelyes kozos alap;
- bizalmasok (intimates);
dolgokat is.
kiterjedt szemelyes kozos alap, beleertve szemelyes
csoportm&et (f8)
3.3.1. abra. A csoportmerettel nfi a tarsalgdsi klikk merete, de csak maximum negy
foig (Dunbar et al. 1995)
3. Szereprendezetts6g. A tarsalgdsok fontos, atfogo meghatdroz6ja a f o r m a l i t a s - i n formalif as. Maskepp beszeliink ugyanazzal a szemellyel a vizsgan, a piacon osszefutva
es a ferfimosddban.
4. A tarsalgas muneme. Egeszen mas jegyeket hordoz p i . a tobbszereplos tarsalgds,
ha els6dleges c61ja az udvarlds, az eladds vagy az ellen6fz6s.
A szereprendezettseg es a m u n e m egyarant 6rinti azt a k6rdest, hogy m i a k i indul6 es m i levezetett tarsalgdsi helyzet. Clark (1996, 9-10) kiemeli, hogy a k i i n d u 16 helyzet a 23.1. tdblazatnak megfelelo szemtol szembeni sz6beli tarsalgas. Ezek a
vondsok lebontodnak az irassal, es ujszeriien alakurnak at a m a i infokommunikdei6s technologiai ( I K T ) kornyezetben. A tabldzatba beillesztettem, hogy melyek azok
1
992
Pleh Gsaba
az eszkozok amelyekjeUernzoen arra torekszenek, hogy visszahozzanak valamit az

alaphelyzetbol, illetve melyvondsokatprobalnakmeghaladni.
993
A beszelovaltas meghatarozoi
A tarsalgas r6sztvevoinek egyik legelemibb feladata annak megolddsa, hogy egyszer-
23.1. tablazat. A Idindul6, elscidleges szemtol szembeni helyzet jellemzoi Clark
SLtteT
SSZftVe a V
ndst m e g & z 6
%y egsziintet6 masodlagos I K T -
Yi
re csak egy szemely beszeljen. Altaldban igen kevess6 vagyunkkepesek^gyszerre ket

nyelvi feladatot vegezni, p61daul k6t szovegre figyelni (Eysenck-Keane 2003). A feldolgozdsi kapacitasnak erre a korlatjara jellegzetes szocialis-nyelvi konvenci6rend-
Vbnas
Jellemzok
Megszunteto I K T
Megtart6 I K T
Egyiittes jelenlet partaerek fizikai egyiittl&e
telefon, level, e-mail
.Latnat6sag
telefon, level, e-mail skype

levfl, e-mail
telefon, mobil, skype
e-mail, sms
chat, mobil, skype
partaerek latjak egymast
Hallhat6sag
partaerek halljak egymdst
Azonnalisag
nines eszlelt kesleltetes
Elillanas
a kozeg ill<5kony
e-mail, sms
Rogzitetlenseg
a kozles nem rogziil
e-mail, sms
Egyidejfiseg
azonnali reagalas
lev41, e-mail
Val6s id8
minden most zajlik
Onall6 dontes
a resztvevolc dontik el, m i t

csinalnak
weblap
Onkifejezes
a resztvevok magukkent
szerepelnek
al-e-mail
telefon, mobil
chat
telefon, mobil, chat, skype
5. Megjelenft6si kozeg. A z u t o b b i tiz ev fejlem6nyei vildgossa tettek, hogy a tdrsalgds

kulonbozo megjelen6si m 6 d o k b a n letezhet. Korabban csak a monolbgndl 6reztiik az
elt6rest az lrott 6s beszelt forma kozott, s elverve elemeztiink taviratvdltdsokat, illetve drarnai dialogust l r o t t es eloadott formaban. A z etnometodol6giai, szociol6giai
tarsalgaselemzes (vonalas) telefonos segflyhivasok feltarasab61 indult k i , s az i t t talalt osszefuggeseket kezelte altalanos jellemzokkent. A mobiltelefdnia es az internet
eszkozeinek kialakuldsdval vilagossd valt, hogy vannak k5zegfugg6 parbeszedek es
sokszereplos tarsalgasok is, gondoljunk csak a csevegoszobak jellegzetes tarsalgdsi
megolddsaira. A kozeg a tarsalgas jegyeit is megvaltoztatja. K6sz6niink-e pelddul az
e-mail elej6n? Magyarul p61ddul ritkan, franciaul m i n d i g .
A tarsalgas h a r o m f6 reszbol all: bel6p6s, a tarsalgas teste, kilep6s (Clark 1996).
A tarsalgas egesz menete szekvencidlisan szervezett, de menetkozben is szamos dont6st, valasztdst ig6nyel. Ez a sokfele meghatdrozottsdg, 6s a sokfele igazodas azt is jelenti, hogy a tarsalgas m i n d i g tobbszoros feladatv6gzest (multitasking) jelent. Ugyanakkor igen hatekony, tultanult 6s biol6giailag is el6k6szitett rendszer, ahol a sokfele,
egy idoben zajl6 illesztest szinte erfifeszites n61kiil oldjuk meg (Pickering-Garrod
2004).
szer epiil rd. Ezt a konvencidrendszert emlegetjuk a beszedjog elosztasakent, vagy a

besz616valtds szabalyozasak6nt.
A megfelel6, lagy, zokken6mentes valtas szempontjabol a tarsalgdsokrendszert
alkotnak. A zokkenomentesseg meghataroz6i tekinteteben azok a helyzetek az erdekesek, ahol nincsen elore kiosztva a besz6djog, spontanul alakul, hogy k i beszel. V i szonylag r i t k a n beszeliink egyszerre tobben. Stivers es munkatarsai (2009) tiz nyelven igazoltdk, h o g y a besz616valtas igen gyors: a valtasi i d o k leggyakrabban m i n d e n
nyelven 200 ezredmasodperc (ms) alatt vannak.
A 23.2. abra mutatja, hogy ezeka sz6dtveteli sziinetek egy reszletes elemz6s szer i n t val6ban igen rovidek, a legtobbjuk 2-3 tizedmasodpe're, 2.00-300 ms kozotti.
<70
70- 110- 210-
310- 410- 510- 610- 710- 810-
910-
100
400
1000
200
300
500
600
700
800
900
vdltisi ido (ms)

23.2. abra. Abeszel3k kozotti sziinetek hossziisdganak gyakorisaga parbesz^dekben
(Wilson-Zimmerman 1986). Aleggyakoribb atvdteli sziinet n o - 2 0 0 ms hosszusagu.
A gyors (1-300 ms) sav adja az dtv6telek zom6t, ugyanakkor az eloszlds jobbra ferde, vannak hosszii dtveteli i d 6 k is. Heldner es E d l u n d (2010) 5sszefoglal6ja 6s sajat adatfeldolgozasai is bizonyitjak, hogy a beszelok kozotti sziinetek hosszabbak is
lehetnek, egyes vizsgdlatokban az atlagertek 500 ms k o r u l i . M a r k 6 (2006) magyar
adatai szerint a belso sziinetek hossza atlagosan 290 ms, m f g a szoatv6teli hatarok o n megjeleno sziineteke 650 ms. Masresztabeszelo sajatmegnyUatkozasambeliili
sziinetek is gyakran ilyen hosszusaguak. M i n d e z arra utal, hogy az atv6telhez n e m
el6g a sziinet, meg egyeb jelzesekre is sziikseg van hozza a partner reszerol. M a r k 6
adatai szerint egyik fontos tenyezo a mondattan. A belso, dtv6telt n e m indukal6 sziinetek 78%-a szintaktikailag motivalt helyen volt, p61ddul befejezetlen szerkezetben
994
Pleh Csaba
(Megmondtam neki, hogy menjen a...) A lehetseges atvetelihelyekaz etnometodo16gusok szerint is tobbe-kevesbe nyelvtanilag meghatarozottak. Ford es Thompson
(1996) kutatasa p61daul azt mutatta, hogy a legtobb beszelovaltas olyan helyen tortenrk a megnyilatkozasban, amely szintaktikailag^hangsulyozasban es pragmatikailag
is befejezettnek tfinik.
Aszoatvetel szabalyrendszere az etnometodologiai

felfogasban
Sacks is munkatarsai (1974) harom egymashoz sorrendileg rendelt szaballyal magyarazzak a sima valtast a lehetseges valtasi helyeken (Wilson et al. 1984).
1. szabaly: A jelenlegi beszelo" maga jeloli k i a kSvetkezot; ekkor az koteles atvenni
a szot. A kijeloles eszkozei sokfelek:
- megszoh'tas (akar mar abeszelfi megsz61alasanak kezdeten: Eva, emlekszel, mikor elaludtunk a matekordn?)
- rakerdezes (A: Vettek egy kocsit. B: tjjat? - ekkor A koteles megsz61alni)
- inzuitalas (Szep volt ez a leepitisijavaslat,
dekdn ur.)
- szabadkozas (Ne haragudj, Zsuzsa, de be kellett idejonnunk,

harisnydm.)
- panasz (Agnes, ligy hidnyzik nekem az a
mert lecsuszott a
beigirtpuszi!)
2. szabaly: H a az 1. szabaly n e m drvenyesiilt, akkor onkivalasztds torte'nik a szoatveteli pontnal, s a beszed joga az eloszor megsz61al6ra szall. E szabaly reven lehetsigesek a r o v i d ideig tarto egyuttbesz^lesek, hiszen a partaerek versengenek a sz6
jogaert.
995
Mi hatarozza meg az atvetelta lehetseges atveteli helyeken?

M i n d parbesz6des, m i n d tobbszereplos tarsalgdsi helyzetekben reszletesen elemzik,
m i hatarozza meg, hogy sor keriil-e az dtveteke a lehetseges helyeken. Stivers es m u n katarsai (2009) tiz nyelven vegzett vizsgalatukban kimutattak, hogy a valaszok gyorsabbak, m i n t a n e m valaszok, az elutasftas lassabb, m i n t az elfogadds. A z dtvetelre,
amint Heldner es E d l u n d (2010) osszefoglaloja ramutat, k e l elmelet alakult k i . A z
etnometodologusok projekci6s elm^lete szerint a majdani sz6dtvev6 megbecsiiU,
hogy m i k o r lehet atvenni a sz6t, s az elovetelezes hatasara sz61al meg. A gyakori, gyors
szovaltdsok nem ertelmezhetok ugy, hogy az aktudlis beszelo eppen befejezi a m o n dandojat es a kovetkezo beszelo a bedll6 sziinetre reagalna. Ez esetben a szoatv6teli
idok hosszabbak lenn6nek. A masik felfogas szerint viszont a beszel6 ad jelz^seket
arra, hogy dt akarja adni a sz6t, s a partner ezeket olvassa le.
A parbeszedelemzes soran h a r o m fontos metakommunikacios mozzanatot azonositottak, amelyek val6szinusitik a tenyleges atv6telt apotencidlis atveleli helyeken
es alatamasztjak a leolvasasi elm61etet (Duncan et al. 1979). A 23.2. tdbldzat H j a l marsson (2011) 6sszefoglal6jdb61 mutatja az evtizedek sordn felmeriilt sz6dtaddsi es
sz6megtartasi jegyeket
23.2. tablazat. A beszelSi szodtadds 6s szomegtartds nyelvi tampontjai Hjalmarsson
(2011) alapjan
Kateg6ria
Sz6atad6 tampont
Sz6megtart6 tampont
Intonacio
Szerkezet v6gi nyujtds
Hangkepzesi jelek
Szeraantika
Toltelekek
ereszked6
nines
kiligzes
befejezett
valaszker&
lapos
van: 5 eelmeeentuunk
hallhat6 belegzfe, ajakesattogds
befejezetlen
nyoges, toltel^kszavak
3. szabaly: H a a 2. szabaly adta lehetoseget senki n e m alkalmazta, azaz senki n e m elt

az onkivalasztas nvodszerevel, akkor a jelen besz616 folytatftarja (de n e m kotelezo
folytatnia) abeszelest. M a r k 6 (2006) esetelemzese szerint tobbszereplos magyar tarsalgdsban mintegy 5 masodperc az a kiiszob, amikor mar kmosnak erezzuk a csendet,
s tort^nik valami: vagy sz6dtv6tel, vagy sz6visszav6tel.
A gesztikulalas, kulonosen a ballisztikus gesztusok, vagyis a kar egeszel erinto mozdulatok ereszked6 dallam mellett val6 leallasa is egyertelmiien arra utal, hogy a partner hajland6 atadni a sz6t. Ennek es a testhelyzetvaltozdsoknak a hatasat j61 b e m u tatja a N e m e t h T . Enik6 (2011) szerkesztette kotet. Szemkontaktus-valtozasokis szerepet jatszanak. Ereszkedo intondcidnal a szemkontaktus keres6se a beszel6 reszerol
a szoatadast illet6en jelz6snek, biztatasnak tekintheto. Kerdeseknel pedig Stivers 6s
munkatarsai (2009) adatai szerint abeszel6 szemkontaktusa gyorsitja a valaszaddst.
A z onkivalasztas (2. szabaly) biztositja a gyors valtast (hiszen az elsos^gertkell

versengeni), akSvetkezo megsz61al6 kijeloldse (1. szabaly) pedig azt a j61 ismert jelenseget, amikor egynagyobb tdrsasagban egy osszeszokottpar undokulkisajatitjamaga
szamara a beszelget^st azzal, hogy kerdesekkel, igazolasker6sekkeL kozos elmenyre
tett utaldsokkal allandoan egymdst jeloli k i kovetkezo beszelonek.
Ruiter es munkatarsai (2006) az intondci6t 6s alexikai tartalmat mestersegesen,

ut61agos szerkesztessel manipulalva kimutattak, hogy az dtv6telben a nyelvi t a r t a l o m nak van donto szerepe. A dallammenetet kiiktatva is meg tudjak josolni a hallgat6k a
sz6dtvetelt, ugyanakkor pusztdn az intondci6 alapjan n e m voltak k6pesekra. M a g y a r i
es Ruiter (2008) azt is kimutatta, hogy a megeloz6 v6gszavak alapjan az egyes meg-
996
Pleh Csaba
nyilatkozasok veget is j61 meg tudjuk j6solni. Ebben az 6rtelmezesben az atmenetek

a sz6atvetelnel azert lagyak, m e r t tobbnyire megjosolhato, h o g y m i k o r lesz v6ge a
megsz61alasnak.
Duncan (1972; 1979) ketszemelyes beszelgetesek intenziv elemzesere alapozva
reszletesebben feltdrta, rnilyen nyelvi es n e m nyelvi tenyezok befoly as oljdk a tenyleges
szodtvetelt a lehetseges atv6teli helyeken. A z atyetel val6szfnuseg6t novelo tenyezok:
szokatlanul ereszked8 vagy emelkedo fntondcio; vontatott besz6d; a hangmagassdg
es a hanger6 esese; gesztikulalas abbahagydsa; u n . szociocentrikus, a hallgatora utalo
sztereotip kifejezesek (tudod, szoval stb.). Ezek - a mondattani hatdr mellett - linedrisan, osszegzodve novelik annak es61yet, hogy a hallgat6 dtvegye a szot. firvenyesseguket azonban egybeszeloi jelz6s felulbiralja: haabesz616 gesztikulal, akkor a t o b b i
engedelyez6 jelz6s meglete ellenere sem tort6nik szoatvetel. A 23.3. abra azt mutatja Duncan (1972) adataib61, hogy m i n e l tobb az dtad6 jelzes, annal val6szinubb az
dtadds.
0 4
,
0
,
1
,
2
,
3
,
4
,
S
cltaddsi jelz&ek szama
23-3. dbra. A sz6atvetel va!6szmusege megn8 az atadasi jelzesek szamaval (Duncan 1972)
Hjalmarsson (2011) 6vtizedekkel k^sobb ugyanezt a hatdst mutatta k i , lijra megerositve, hogy a sz6megtartdsi tdmpontok ezeket a hatdsokat felulirjak. A z 6 reszletes
elemzesei szerint ezekkoze tartozik nemcsak a gesztikulalas folytatasa, hanem a befejezetlen mondat, a lapos intondci6s kontur, a habozas, valamint tobb vokdUs jelzds.
A jelzes"-elmeletek azonban ket szempontbol problematikusak. Egyr6szt telefonbeszelgetesek soran a besz616vdltasok ugyanolyan gyorsan es problemamentesen
mukodnek, m i n t a szemtol szembeni besz61get6sek soran. Ez6rt a vizudlis i n f o r m a ci6hoz kot3do jegyek ( m i n t testhelyzet, szemkontaktus &s gesztikulalds) n e m magyarazhatjdk a beszelovaltdsokat altalaban. Mdsr6szt a jelzeselm^letek gyakran nem
tudnak arrol szamot adni, hogyan lehetsegesek a gyors (200 ms alatti) beszelovdltdsok, amelyek val6jdban a beszelovdltasi i d o k tobbsegel alkotjdk. A proj.ekcios elmeletek szerint a hallgat6 mar j6val a megnyilatkozas vege elott tudomast szerez arr61,
hogy m i k o r fog a megnyilatkozas befejezodni. Ruiter es koll6gai amellett 6rvelnek,
997
hogy a beszelovaltdsok helyet szemantikai es mondattani tenyezok hatarozzak meg,

es n e m intonacios mozzanatok. M a g y a r i (2008) a megnyilatkozasoknak csak az elejet jatszotta le, es arra kerte a szemelyeket, h o g y fejezz^k be a megnyilatkozdst. A z t
vizsgdlta, hogy egy megnyilatkozas veget vajon akkor tudjuk-e elore jeleani, ha a megnyilatkozas utolso szavait elore k i t u d j u k taldlni. A szavak anticipdcioja egyreszt i n formdci6val szolgal arr61, hogy a megnyilatkozas m i r o l sz61, fgy a hallgato idoben k i
tudja gondplni, hogy m i l y e n valaszt adjon, mdsreszt az elore jelzett sz6sor hossziisdga
informaciot ad arr61, hogy m i k o r fog befejezodni az aktudlis megnyilatkozas. A r6sztvev6k nagyobb szdzalekban t u d t a k azoknak a megnyilatkozasoknak a v6get kitaldlni,
amelyeknek a vege a gombnyomdsos kis6rletben is pontosabban elorejelezheto volt.
A valtds Iehet6seg6t megakaddlyozo nyelvi tdnyez6krol szamos megfigyeles tanuskodik. M d r Maclay 6s Osgood (1977) ramutatott, hogy a besz6d kozbeni sziinetek
k6t tipusanak, a csendes (kitoltetlen) es a hummogos, nyog6s (kitoltott) sziineteknek
az eloszldsa aszrmmetrikus: a kitoltott sziinetek gyakrabban jelennek meg nagyobb
szerkezeti egysegekhataran. Ennek valoszinuleg van kapcsolati alapja is. Ilyen hatdrokon (kb. mondathatarokon) mds szem61yekatvehetn6kasz6t. Anyogessel abeszelo
azt 6rezteti, hogy n e m 6rvenyes a vdltdsi hatar, a szo m6g nalamarad. Egy-egy szerkezetbelsej6benviszont csendesen is hezitdlhat, hiszen mondattanilag vildgos, hogy
a szerkezetet be fogja fejezni. Ennek az eszkoznek a hasznalataban nemek kozotti
elter6sek is vannak. A h o l a ferfiak inkabb kitoltott szunetet hasznalnak a beszedjog
megorz6sere, ott a n 6 k inkabb toltel6kkifejez6seket (pi. szerintem, no, mit is akartam
stb., Lalljee-Cook 1975). Walker es T r i m b o h (1984) angol 6s kantoni k i n a i tdrsalgdsok elemzese alapjan arra j u t , hogy a ldgy beszelovdltds ket szakaszban vegbemeno
folyamat: a hallgat6 anticipalja a lehts6ges valtast a beszelfi intonacios jegyei es a szemantikai vondsok alapjan, tervezi sajat megsz61alasat, de ennek val6di megkezdeset
a beszelo biztato jelzesei teszik lehet6ve.
Szamos vizsgalat elemzi a sz6megtartds jelens6get nagyobb csoportokban is.
Parker (1988) egymas szamara ismeretlen egyetemistakn6gyszemelyes csoportjainak
hosszii, egyords spontan beszelgetese soran mutatta k i , hogy a leggyakoribb szekvencia az ABA, a tdncparkettet" magamndl tart6 sz6dtadas, ahol A utan B sz61al meg,
kijelolt m o d o n , hogy azutan visszaadja a sz6t A - n a k . Stasser es Taylor (1991) szimuldci6s modellekkel kimutatta azt is, hogy a csoportot 4 forol 20-ra novelve 6o%-r61
40%-ra csokken ez a paros tancparketthatds, s egyre szervezetlenebb lesz abeszelget6s. Fay es munkatarsai (2000) 5 es 10 fos csoportokban feltdrtak, hogy m i g a kisebb
csop ortban a csoportvita utani egyet6rt6s annak fuggv6nye, hogy k i kivel kerult interakci6ba, nagyobb csoportokban akozlesi dominancia szdmit. A nagyobb csoportban
a szemelyek a nagyszajuval, vagyis azzal 6rtenek egyet, aki a legtobbet beszelt.
998
PiehCsaba
A megszolitasi rendszerek a tarsalgasban

A beszelget5tdrsak elsodlegesen a megsz61itdssal hatdrozzdk meg partnersegi viszonyukat. Szamos nyelvben hasznalunk meglehetosen osszetett rendszereket, amelyek
segftsegevel jelezzuk, hogy m i hogyan eszleljuk 6s hogyan akarjuk kezelni a partner(ek) es a kozottunk 16v8 viszonyt. A z eur6pai kultiirdban az erre vonatkoz6 alaphelyzetet T 6s V helyzetkent, a latin tu es vos, a Te es az O n o k helyzet kettossegekent
szoktuk emlegetni. A kozepkori latinsagban a tobbes szdmu forma (magazds) a kettos
csaszarsag int6zmeny6hez kapcsol6dott. Mi, a romai csdszdr eredetileg azt jelentette,
hogy a kelet-romai csaszar 6s a nyugat-r6mai csdszar egyiitt ad k i v d a m i l y e n rendelkezest ( B r o w n - G i l m a n 1960/1975). Ennek felelt meg a jelolt felfele udvarias forma a
Vos/Ti, A T rendszer megval6suldsa a tegez6s (pi. magyar), keresztniven sz61itds (pi.
amerikai angol). A magyarban term6szetesen lehet magdzva keresztneven szolitani
(Kedves Odon, maga meg nem tudja...),
nalunk ugyanis a keresztneven sz61itas az
ismerosseg jegyet hordozza, de n e m felt6tleniil azt, hogy egyivasiinak tekintik egymdst a beszelok, ugyanakkor lehet tiszteleti fbrmdt haszndlva tegezni is: Laps bdcsi,
te is tudod, mikor lesz sziinet A V rendszer nehany megval6sulasa: magdzds, foglalkozasneven (Doktor ur, Tandrno) vagy kategoriak hasznalatdval torten6 megszolitds
(bdcsi, neni, uram, asszonyom stb.).
A 20. szazad soran a legtobb eur6pai nyelvre egyertelmuen a T fbrmak nagym e r v u terjed^se jellemzo, az egyre egyetemesebb tegezes. A rendszer szamos meghataroz6jdra, fmombeallitasara magyar vizsgalatok is vonatkoznak. Remenyi Andrea
(1994; 2000) egy magyar nagyvaUalatnalvizsgalta a tegezes-magdzds aranyatanemek
es a fizikai kontaktus fuggvenyeben. J61 ldthat6 a 23.4. abran, hogy a n 6 k szoUddrisabbak egymas kozt, ugyanakkor a nemek kozotti tegezod^s igen ritka. A tavolsag,
m i n t fontos szolidaritdsi tenyezo is megjelenik, m i n e l nagyobb a fizikai tavolsdg, annal kisebb a tegezes aranya (23.5. dbra).
100
II
" 1
kozos emelet Spiilet

szoba
telep
mis
telep
23.5. abra. A tegezes aranya egy nagyvallalatnal a tavolsag fuggvenyeben (Remenyi

1994 adatai)
Atarsalgasi mikro- es makroszerkezet

A 6. fejezet bemutatja e ketf&e szerkesztes eszkozeit sz5vegekben. A tarsalgasoknal a
makroszerkezeti elemzes azzal foglalkozik, hogy milyen strategiai celokat kovetnek a
tdrsalg6k a beszelgetes sordn. Megnyilatkozdscsoportok kozotti - rejtett, de a resztvevok altal ertelmezheto 6s 6rtelmezett - osszefiiggeseket rejto tombokben kepzelik
el a tarsalgas epitkezeset. A r r a kfvdncsiak, hogy p61ddul egy szabad beszelgetesbe beekelt sztori elmeselese soran hogyan kell a beszelonek eloszor egy metakommentart
tennie (Erroljut eszembe, hogy...), amivel felvezeti a kit6rot, m a j d hogyan kell a k i terot a sajdt belso szerkezetenek vegen valamilyen poennal zarni, amely megmutatja,
hogy m i e r t volt relevdns, 6s azutan valahogy visszaterni a tarsalgas fo vonalara (Na
szoval, ezert nem megyek buliba ketfnival). N e m m i n d e n tarsalgasnak van strategiai
celja: avdrakozokkozotti cseveges {Smalltalk) cfljaacsendkeltettefeszults^g oldasa
6s a kapcsolat fenntartdsa. Ugyanigy n e m m i n d i g kezenfekvS a strat6giai celok cseIekv6kh6z rendelese sem. Egy adott tarsalgasban lehet a strategiai eel kozos ( A g i 6s
Feri tisztdzzak bardti felreert6seiket vagy kozos kirandulast terveznek), lehet, hogy
A g i n a k van celja (penzt akar k e r n i Ferit61), Ferinek viszont nines strat6giai celja, de
ettol meg resztvevfi. De lehet eltero is a ket szerepl6 celja: a gimnazista Pityu meg
akarja h 6 d i t a n i Icat, lea viszont azt szeretne, ha Pityu 6sszeismertetn6 Lacival.
50
A mikroszerkezet
.8
23.4. dbra. A tegezes aranya egy nagyvallalatnal a nemek fuggvenyeben (Remenyi

1994; 2000 adatai)
M I g a makroszerkezet i d o i savja 10 mdsodperct6110 percig terjed, a mikroszerkezet i hatasok val6s i d o i savja 1 es 10 masodperc kozott van. A mikroszerkezeti elemzes
ebben a rovid sdvban a megnyilatkozasok egymdshoz illeszteset vizsgalja, azt, hogy
milyen f o r m a i es t a r t a l m i elveket kovetunk ebben az illesztesben. Tartalmi elveken
a pszichologus szempontjabol a mdsik szandekanak azonositdsat kell erteni, vagyis azt a tadatelmileti mozzanatot, hogy a beszelo hogyan epiti fel, konstrualja meg
1000
Pleh Csaba
a maga szamdra a partner szand6kait, tovabba hogyan konstrualja meg azt, h o g y a

masiknak milyen elkepzelesei vannak az 6 szdndekairbl, harmadlagosan pedig, h o g y
a masik m i t kepzel el arr61, hogy a beszelo m i t gondol az 6 szandekaix61. A tarsalgas ezt a gondolatolvasdst 6s szdnd6ktulajdonitdst hasznalja f e l a megnyilatkozasok
6sszeilleszt6sere.
A tarsalgasok elemz&eben egysegkenta szomszedsdgi pdrokat szoktuk kiemeln i . A szomszedsagi parok a teljes tarsalgdsi folyamatb61 kiragadott egysegek, tiszta 6s vilagos formaban azonban csak Mtuntetett helyeken, pelddul kezdeskor, illetve
olyankor jelennek meg, amikor szinte a teljes interakcio egy ilyen parra korldtozddik. Altaldban csak egy tdgabb fogalmi keretben 6rtelmezhet6k, amelyben a valasz, a
reagalas a tarsalgas tovabbvitelenek eszkoze. A m i k o r elemzesi egysegkentkiemeljuk
a szomszedsagi parokat, n e m szabad tehdt, hogy az az illuzi6nk tamadjon, m i n t h a
a valosagos tarsalgas dttorhetetlen minimalis egysdgei lennenek, amelyeknek a m o zaikszerii egymasra rak6dasab61 allna elo a tarsalgds. A tarsalgasban ugyanis n e m a
megnyilatkozasok, hanem az altaluk vegrehajtott cselekvesek kozotti kapcsolat j o n
letre, a tarsalgas kozben n e m tarsalgasi, hanem interakcios celokat kovetiink (Goffmani98i).
Felhi'vas-valasz
A z egymdst koveto megnyilatkozdsok kozotti viszonynak kulonbozo tipusai ismeretesek. Ezekkozott a legszigorubb, amely azonnali reagalastvar el es csak meghatarozott tipusu reagdldsfajtakat enged meg, a felhivas-valasz szekvencia (ScheglofF 1978).
Ilyenkor a megsz6Htott jelzi hozzaferhetoseget, de a temdt a kezdemenyezo adja meg.
Maga a reagalds azonnali kell, hogy legyen. Ilyen azonnali reagalast vdr el a m i k u l turankban
- a megsz61ftds,
- a sajdtos testi kapcsolatfelvetel, p i . k^zrdtevds,
- a hagyomanyos, vonalas telefon csong6se.
A legtobbet vizsgalt telefonaldssal kapcsolatos vdlaszpreferenciak n e m teljesen egyetemesek. A r m i n e n 6s Leinonen (2,006) holland 6s finn adatokat osszefoglalva bemutatja, hogy a 20. szdzad vdgi eur6pai m i n t a r a sokkal jellemzobb az onazonositas (Kovdcs lakds, Kiss Ernd, Pszichologia Tanszek), m i n t a puszta valasz (halld, tessek). Ugyanakkor a technol6giai valtozas is jellegzetes uj megoldasokat eredm6nyez.
A mobiltelefbnidban nagyobb szerepe v a n az iidvozMseknek (szia, mizu). Ez nyilvan
azzal fugg ossze, hogy ismerosoknel a kijelzon larjuk, k i hiv, 6s tudjuk, hogy k i t b l v t u n k , hiszen a telefon tobbnyire szemdyhez kotott.
1001
Kerdes-valasz
A kerdes-valasz szekvenciak kevesbe szigoruak, m i n t a felhfvas-valaszok, a megszolitottnak tobb lehetosege van benniik. A val6di feleletek (reply) kivalthajok reakciokkal, reagdlni azonban m i n d e n esetben kell. Nezauk meg a (6) pelddt.
(6)
A : Feljossz hozzam tevezni?

. B; Latin vizsgara kell mennem.
Vajon B megnyilatkozasa felelet vagy reakcio? A szo tdrsalgasi ertelmiben csupan

reakcio, hiszen n e m felel a kerdesre, de n e m hagyjalebegve a tarsalgast. B megnyilatkozasdba beleertjiik a feleletet, hogy ez tulajdonkeppen negatfv valaszt jelent. A z
eldontendo kerdesekre az esetek jo r^szeben, ismerosok kozott 70%-ban kozvetve
reagalunk, 6s n e m a k6rd6st valaszoljuk meg. Ez azert fontos mozzanat, m e r t ismeretlenek kozott maga az eld5ntendo kerd^s a dominancia j elenek, a n e m nyitott k o m munikaci6 szimpt6majdnak tiinik. Ginisci 6s Pontecorvo (2004) egy maffiaper 10
6randl hosszabb targyaldsi anyagait feldolgozva azt talalta p61daul, hogy az iigyeszek
igen gyakran, 27%-ban hasznaltak eldontend6 kerd6seket, 40%-ban (!) pedig allitassal kerdeztek (S akkor bemegy a boltba). A kerdezo ugyanakkor ezeken a torvenyszelri
eseminyeken gyakran ragaszkodik a reakci6k helyett a valaszokhoz.
Hasonl6 ehhez pelddul a katonai k o m m u n i k a c i o , ahol igen-nem vdlaszokat
vdrnak el az eld5ntendo kerdesekre, vagy a kihallgatdsi helyzet, arrunt (7) mutatja:
(7)
RendSr: Elvette a penztarcat?

Gyanusitott: Igazab61 az ott maradt.
RendcSr: Ne beszfljen nekem itt dsszevissza. Elvette vagy nem?
Gyanusitott: Elvettem.
A kozvetett valaszoldsnak strategiai elonye is van. M i n t m i n d e n kozvetettseg, lehetSve teszi avisszakozdst, megadja azt az elonyt a reagdl6nak, hogy drtelmezheti partner6t u g y m i n t aki mdst lat bele valaszdba, m i n t amit 6 szandekolt. (8) mutat erre egy
pelddt egy ebd kozben zajl6 csalddi tdrsalgdsb61.
(8)
A:
B:
Vanm6galevesb81?
finnemkerek.
A: Nem azt kerdeztem, hogykersz-e, hanem hogy van-e.

B: De vegyel nyugodtan, en t^nyleg nem kdrek.
A z emlitett maffiaperben a tanuk (akik konnyen vdlhattak vddlottakkd) igen gyakran

tovabb f i n o m i t j a k valaszaikat, visszamondva a kerdest - ezzel Iehet6v6 teve, hogy a
1002
Pleh Csaba
kerdestmi^
Valdjaban az elso kerdesre az utolsd mondat adja meg a valaszt, A , es 5 tartozik

ossze, B es A es fgy tovabb. A kozbeillesztett szekvenciak az eredeti kerdes szempontjabol relevans dolgok megvalaszolasara torekszenek.
60%-ban n e m kapnak kozvetlen valaszt.
50
40
1003
Ez a lehetoseg azonban n e m m i n d e n viszontkerdesre ervenyes>4mint (10) abszurditasa mutatja.
30
(10)
20
A : Jossz a vetftesre?
. B:
A:
10
Kinek a baratja Kiss Mari?

Szillj mar le a Facebookrol!
Schegloff (1972) segelykero hivasok r^szletes elemzese soran vizsgalta a viszontkerdes m i n t valasz probl^majat. Vilagosan ramutatott, hogy a viszontkerdes csak akkor
eredmenyez elfogadhatb szekvenciat, ha a viszontkerdes (vagy akar azok sorozata)
az eredeti kerdes megvalaszolasa szempontjdbbl relevans informacidkra vonatkozik.
Hasonld eredmenyre j u t o t t pszichoterapias beszelgetesek alapjan Labov s Fanshel
(1977) is. A relevanciamegiteleseben azonban meglehetosen engedekenyekvagyunk:
a (10) peldanal maradva, a Mi lesz ma este a teveben? viszontkerdes teljesen elfogadhatd. A beszelgetes resztvevoit ugyanis a Legy relevans! kommunikacids maxima
iranyitja, es egymasrdl is azt feltetelezik, h o g y m i n d k e t t e n egyuttmukodnek, relevans
dolgokat mondanak, ezert teljes ismeretrendszeruket mobilizalva prdbaljak megtal a l n i az osszekoto elemet a kerdes i.s a viszontkerdes kozott (Sperber 2007).
OA
Ogyesz: Ott volt a bdrban?

Kozvetlen: Nem voltam ott.
Kidolgozott: &n a bdrban? Mit keresnek ilyen helyen?
Sugallt: A Mildn meccsen voltam.
Nem tudom": Nem emlikszem mdr arra a napra.
Kikerulfi: Honnan lenne nekem pinzem ilyen drdga kupikra?
23.6. i b r a A kidolgozott es a kulonboz6 latere! valaszok igen gyakoriak voltak egy
maffiapertanuinal(Ginisci-Pontecorvo2004)
X
A valaszolas egy kulonleges m6dja a viszontkerdessel tort^no reagalas. Ebben az
Ez az egyutfrnukod&i elv iranyitja azt is, hogy latszdlag irrelevans dolgokat

m i n t az eldontendo kerdesre ertelmezhetd valaszt fogunk fel, ahogy (11) mutatja.
(11)
A : Voltal a nagyinal?
B:
esetben eleg szigoru megkotdsek vannak arra vonatkoz6an, hogy viszontkerdessel
A z okmanyirodaban voltam.
akkor lehet relevansan reagalni egy eldontendo kerdesre, ha az i g y nyert informacid
A valaszt ligy ertelmezzuk, h o g y nem" (nem voltam a nagyinal), abbdl kiindulva,
fontos az eredeti kerdes megvalaszolasa szempontjabdl. N e z z i l k m e g a (9) tarsalgast.
hogy egyszerre ket helyen n e m lehet az ember.
(9)
A i : Jossz a kerti buliba?

B i : Hozhatokvalakit?
A : Fiutvagylinyt?
2
B : Miertkerded?
2
A : Az arany miatt.
3
B : Liny.
3
A : Akkor ]6.
4
B : Naj6, jovok.
4
Kenyszerito
passz a
kerdezeshen
Vannak a kerdezesnek olyan latszdlag tires fajtai is, amelyekben nines valddi informacidkeres, es amelyek pusztan arra szolgalnak, hogy a kerdezo biztositsa a maga szamara a kommunikacids kontrollt, illetve hogy a tarsalgasnak 6 adjon temat". Gyerm e k i pelddt mutat (12).
(12)
A : Tudod mit, mama?

B:
No mit, kicsikem?
A:
Menjiink el az Allatkertbe.
1004
Pleh Csaha
Labov 6s Fanshel (1977) konvenci6jdnakmegfelel6enA eseminyneknevezzukazokat

a dolgokat, amelyekr61 csak A tud, B-nek, amelyekrol csak B tud, AB esemenynekpedig azt, amirol mindketten tudnak. A tudod mit tlpusu kerdezesnel az tort6nik, hogy
A egy A esemenyre vonatkozo kerdest tesz fel^B-nek. Erre B csak. viszontkerdessel
. valaszolhat, ha egyiittrniikodo, vagy legfeljebb annak beismer6sevel, hogy nem tudom. Ezek a f o r m u l a k biztositjak, hogy A Iehet6s6get kapjon a masik viselkedesenek
iranyitasara, arra, hogy o adjon temat.
Ovodas k o r i i gyermekeknel ezek a k6rdesm6dok az alavetett helyzetbol fakadoan eloszor a felnott viselkedeset iranyito eszkozkent, kesobb altalanosabban a tarsalgas iranyitasanak eszkozekent jelennek meg. Felnotteknel a k o m m u n i k a c i o iranyitasanak, a temabedobasnak az eszkozei (Tudod/K6pzeld,
mit dlmodtaml;
Tudod,
hoi voltunk tegnap? stb.) A z eljaras kenyszerito erejet mutatja, h o g y ervenye alol csak
nagyon ellensegesen t u d u n k kiterni. A kit6r6shez ugyanis az kell, hogy megakadalyozzuk, hogy A visszavegye aszdt, amint (13) mutatja.
(13)
A:
Tudod, Hvel lattam azt a piszok Editet?
B:
Nem, de ugyis elmondod.
Pedagogiai
h o g y a diakvalaszoljonkerdesere. Nagyon furcsalenne a (17) peldaban'teirt tarsalgas.

(17)
Kerdes mint
felszolitas
(14)
Nem akarod levenni a levest?
(15)
Miert nem veszed mar le a levest?!
Szdnoki kerdes
Ilyenkor a beszel6 n e m var valaszt, feltetelezi, hogy mindketten tudjak a valaszt a
kerdesre. A kerd6ssel csak az erintett informdcio Mvialitasara szeretne utalni.
(16)
Mikor volt utoljara 3,50 a kors6?
Tanar: Pistike, mikor volt a mogyorodi csata?

Diak: De hat a tanar ur ugyis tudja, miert kerdezi?
Antalne Szabo Agnes (aoo5a;b) elemezte r6szletesen - mintegy 2600 k6rdes alapjan - az 6rakon elhangzb kerdesek szerepet A k6rdesek72%-a valodi tanari kerdes"
volt, 28%-uk viszont mas cselekv6sertkkel b i r t : iranyitott vagy utasitott. Ezek egy
r6sze olyan kozvetett felszolitas volt, amely masutt, egyeb elethelyzetekben is elfifordul. A funkciovaltd kerdesek tobbnyire episztemikusak, ismeretre vonatkoznak, es
fehd6zesre vagy valaminek az elvegzesere sz61itanak fel. Ime nehany pelda:
(18)
Virag, sorba tudnad ezeket rendezni?

Peldat tudtok mondani foldrajzb61?
Hogy kell ezt irni?
A felszolit6 erejri k6rdesek egy resze a diakok megsz61itasaval jeloU k i a valaszad6t:

(19)
A kerdesek fontos jellemzoje a gyakori tunkciovaltas. A tarsalgdsok statisztikajat tekintve a nyelvtani 6rtelemben vettk6rdo m o n d a t o k abeszedaktus, az illokuci6s ertek
(Austin 1990) tekintet6ben igen gyakran n e m informaciok6r6sk6nt, hanem felszoHtask6nt vagy egyeb iranyito szerepben funkcionalnak. Ezeket a funkci6valt4sokat
nevezherjuk atkulcsolasoknak is, hiszen arr61 van sz6, hogy valaminek a konvencionaHs szerepe az informdciokeres, de a valdsagos szerepe valami mas lesz.
kerdes
Ilyenkor m i n d a tudas tekinteteben lejjebb, m i n d a tudasban feljebb alio szamara

vilagos, h o g y a tanar tudja a valaszt, a tarsas helyzetbol fakadoan megis elvarhatja,
vagy B: Nem, de nem is erdekel.
A kerdezes strategiai
1005
M i t jelent vajon az, hogy ertekezes? Livia?

Hogyan lehet ezt atalakftani? Gabi?
Nehany makroszerkezeti mozzanat

A tarsalgasok vegso alkot6elemei a szomszedsdgi parok. Ugyanakkor a tarsalgas soran szamos strategiai mozzanatot is kovetunk. Vannak atfog6 nagy lepeseink, amelyek sajat tarsalgasi celjainkkal, illetve a partner velt 6n6rtekelesevel es felt6telezett
celjaival fiiggnek ossze. A lep6sek egy r6sze pedig a tarsalgas egeszenekkeretezesevel,
beallitasaval, a tirsalgas m i n t tarsalgas Malakftasaval kapcsolatos. A makroszerkezeti
strategiai lepesek egy r6sze dtfogo, mas rsziik pedig a tarsalgastipustol fiigg. A 23.3.
tdblazat ezek alaposztalyozasat tartalmazza.
A tarsalgas inditasakor szamos elolepes" is tortenik. A makroszerkezet f o n tos jellemzoje, hogy mire, milyen interakcibra h i v j u k meg a partnert. A 23.4. tablazatban Clark (2002) osztalyozasat kiegeszitettuk a lehetseges reakcidkkal, lathatbva
teve, hogy a kommunikacios elojatekok m i l y e n sokfelek lehetnek.
'
1006
Pleh Csaba
Rendezett strategiai 16p6s az igazolasker6s~igazolas/elvetes
23-3- tdbldzat. Nehany makroszerkezeti strategiai lepestipus

Altalanos
(21)
TipusfuggS
Elejen
iidvozles, felhivas, megszolitas

Belsejeben temafelvetes, kiterS, kezdemenyezes,
javaslat, bok, gunyol6das
Vegen
zaras, bucsii, elkoszones
hizelges, b6k, Hhivas

ervelfe, kritika, feladatmegadas
megallapodas, id6egyeztetes
1007
(21) is:
A : Ugye milyen j 6 volt az uj Tarantino?

B:
Engem teljesen kikeszftett.
A k a d n a k kozvetett ertelmezesil szekvenciak is, amelyek eppen a kozvetetts6g reven

erosebbek. Legjelentosebb kozuluk a Labov (1972) altal elemzett sajatos igazolasi
szekvencia, ahol A egy B esem6nyr61 allft valamit, s ezt B szinte koteles igazoldsra
torteno felszblitaskent 6rtelmezni (22).
23.4. tdblazat. Kozlesi elojatektipusok Clark (2002) nyoman

Elojatektfpus
Elojatek
E18keres
VevS: Van meleg kakaojuk? Elad6: Igen, persze.

Ferfi: Mit csindlsz epp?
N<3: Semmit. Mi az
Elomeghivds
Elfogadds
dbra?
Elonarratlvum Mari: Mondtam, hogy Sk6cidban voltam?
Feri: Nem, na meselj.
(22)
Elutasitas
Elad6: ppen
B:
N8: Jaj, nem erek ra.

Feri: Jaj, nagyon rohanok.
Hiv6: mobilcsonges
Valaszol6: Mondjad.
ElcSzaras
Valaszol6 kinyomja
N6:
Ferfi: Hat, szia.
Ferfi: De vdrj
Elfogadasok
Igazalasak,
Igen, a templom mellett.
zdrunk
Elotarsalgas
Na,j6lvan.
A : Maga a Gorbe utcaban lakik.
mig...
bokak
A nyitds es a zdrds
ritualeja
Sajatos 16p6sei vannak a tarsalgds kezdetinek es zardsdnak. A zdrds kiilonosen erdekes. A nyitas 16p6sei fuggnek a tarsalgds tipusatbl 6s az ismerossegtol. A nyitds izgalmas tdnclep6sei akkor valnak kulonlegesse, amikor elter6 ismeross6gu partnerek
versengenek valakinek a figyelm66rt, a m i n t (23) mutatja.
(23)
Helyzet: a pult mogotti elad6 beszelget egy ismerosevel a pult vev8i oldalan, a masik vevo pedig
szeretne felhivni magara figyelmet.
1
Vannak olyan szomszedsagi parok is, amelyek a tarsas yiszonyokat erinto sajdtos u d variassdgi konvenciok epitoelemei. A tarsalgdsi lepesek szomszedsdgi pdrokbol 411nak, de tartalmilag a mdsik szem61y, a partner 6nk6p6t 6rintik, strategiai hizelg6sek, amelyek egyben a makroszerkezet epitoelemei is. A koszones-koszones m i n t
makroszerkezeti elem mellett ilyen a javaslat-elfogadds/elvet6s (20a), vagy a b o k elvetes/elfogadas szekvenciais (20b):
(20)
a.
Ismer8s: Jaj, az enyem is mindig m i s iskolaba szeretne menni.

Vev6: Bocsanat, csak azt szeretnem...
Pultos: O t t meg alland<5an bukdacsol.
Vev6: ...kerdezni, hogy van-e zold cerna.
A:
Menjiink a menzira!
A nyitas egy kulonleges esete ismerSsok vagy baratok kozott, amikor dtternek egy
B:
]6.
intimebb beszedmbdra. Ilyenkor sajatos nyitb kommentarokat hasznalnak (24):
vagy B: N e m vagyok ehes.

b.
Pultos: S kepzelje, akkor atment a Fazekasba.
A:
Milyen j6 ez a cipo!
B:
Gxska kinai cucc.
vagy B: Tenyleg? Jaj, koszonom.
B6kra valahogyan reagdlnunk kell. Ez lehet gesztus, mosoly, legyrntes es hasonl6, de

lehet nyelvi is, akar ironikusan is. Szili KataHn (2007) r6szletes kerdofves elemzesei
szerint hasonl6 helyzetekben magyar egyetemistaknal atlagosan 48%-ban jellemzo az
egyetertes, koszonet, 14%-ban az atharitas (O, hat a mamdm csindlta; Ja, ez a bdtydme)
es 19%-ban a bagateUizalds, elharitas (Ugyan mar).
(24)
Peldak i n t i m beszeigetes kezdemenyezesere

Szeretnelc valamit megbeszelni veled.
Biersz egypicit?
Van egy fontos kerdesem.
Szeretnek valami kinos dolgot megbeszelni veled.
A nyitdsnal m 6 g egysz.erti, verseng6s n61kuli helyzetekben is kifinomultabb a zdrds,

ahol maga a zards es a zaras k o r u l i alkudozas egyarant fontos mozzanat. Hangfelv6telek igazolj6k azt a koznapi intufcibnkat, h o g y megszokott esetekben egy tdrsalgdst
1009
1008
Pleh Gsaba
n e m egyszeruen bezarunk, hanem tobb lepesben megallapodunk arrol, hogy a tarsalgas temaja kimeriilt, es csak utana kovetkezik a tenyleges zaras. Eloszbr tehat azt
tisztazzuk, hogy keszen aUunk arra, hogy zarjunk. Clark (1996, 336) elemzese szer i n t a z4ras elokeszuletenek tobb tartalmi lepese van, ebben a sorrendben kovethetik
egymast.

1. A megnyilatkozas altal kifejezett kijelentes a sziiken vett relevanciamezfibe tartozik.
2. A kijelentes sem n i l informatlv, sem alulinformal6: maximalis relevanciajii.
3. A kijelentes nyelvileg meghatarozott kBvetkezmenyeinek f6kuszrangja megfelejLrelevanciamertekfiknek.
A partaerek mintegy kozos munkaval, az irrelevans kovetkezteteseket kiiktatva, a

1. A beszeigetes tartalmanak osszefoglalasa.
relevans kovetkezmenyek (a 3. elv) r6v6n j u t n a k el a relevans 6rtelmez6sig. A z 6rtel-
2. A zaras igazolasa (Mennem
mez6s m i n d i g az elso lehetseges megallapodasi pontnal leall, amint lehetseges ossze-
kell.)
3. Orom kifejezese a masilcrdl (]6 volt latni.)

4. Utalas a kapcsolat folytatasara (HMak
majd.)
fiiggest talalt (Carston-Powell 2006). I n n e n fakad azutan szamos lehetoseg ironiara

a nyelvben.
A relevancia az egy6n szamara megfogalmazo d i k m i n d a kognitiv nyeresegben,
5. Biicsu (Pd-pd.)
m i n d az erofeszit6sben:
Csatlakozas,
klzaras,
kiteres
A z etnometodolbgusok megfigyelesei a beszeigetes olyan globalis szerkezeti tenyez<5ire is kiternek, m i n t a tematikus fonaltbl valo elt6res 6s a beszelok szamanak valtozasabbl fakadb nyelvi kovetkezmenyek. Azoknak az elemeknek a szokasosnal f i nomabb, helyzetbe agyazott feltarasarol van sz6, amelyekrfil intuitive m i n d i g is t u d tuk, hogy ilyen celokat szolgalnak. Egy fontos makroszerkezeti kerddst is implikalnak
ezek a lefrasok: a beszeigetes tematikus koherenciajanak probiemajat. Tulajdonkeppen olyan eszkozokrol van i t t szb ugyanis, amelyek a folyb beszeigetes tematikus
koherenciajahoz kepest nyerik el ervenyuket.
A kiteresnel jellegzetes nyelvi formulakat alkalmazunk, amelyek a - Sperber
es W i l s o n (1986/1995; W i l s o n - S p e r b e r 2012) ertelmeben vett - relevancialatszblagos
felfuggeszt6sere utalnak (25):
(25)
Err61 jut eszembe...

Nem akarom elterelni a sz6t, de...
(a) minel nagyobb egy bemenet feldolgozasinak pozitiv kognitiv hatdsa az egyennel, annal relevansabb szamara a bemenet;
(b) minel kisebb erofeszftessel eri el ezt a hatast a szemely, annal relevansabb szamara a bemenet.
A z (a) elvnek megfelel8en (26a) relevansabb, m i n t (26b), a (b) elvnek megfeleloen

pedig (27a) relevansabb, m i n t (27b).
(26)
a.
Renddr: Mikor ert ide?

Tanu: fin vegig itt voltam.
b.
RendSr: Mikor ert ide?

Tami: Reggel.
(27)
a.
'
Rend&r: Mikor ert ide?

Tami: Mar a baleset elfitt.
b.
Rendor: Mikor ert ide?

Tami: fin messze lakom.
Akkor mar hadd mondjam el azt is...
Az udvariassag a tarsalgasban
Tematikus utalasokat hasznalunk a csatlakoztatasra es elutasftasra is. Termeszetesen vannak ennek direkt f o r m a i is (Gyere mdr ide! stb.). A sugallt eljarasok lenyege, m i n t Jefferson (1972) elemz6sei ramutattak, a t6mara utalas uj erkezo eseteben.
A csatlakoztatas eszkoze az u j o n n a n j o t t megiteiese alapjan a t6ma olyan interpretalasa, hogy az a jovev6ny varhat6 kompetenciakorebe tartozik, az elutasitas eszkoze
A z udvariassag term6szetesen a nyelvhasznalat egeszenek meghataroz6 jellemzoje.
pedig olyan temamegjeloles, amely varhatban konvencionalisan n e m tartozik az 6

t6mak6rebe.
jat es onallosagat. Leech (1983) asurlodastcsokkento egyuttmukodesi elveksorozata-
Sperberek felfogasaban ez n e m puszta utblagos, asszociatfv lancteremtes, han e m elveket kovet, amint Sperber (2007) osszefoglalja:
be ezeket az elveket, peldakkal.
Fraser (1990) az udvariassag keretekent egy sajatos szerzodesrfil besz61, amely m i n t egy megallap 0 dast teremt a partaerek k o z o t t arra, h o g y tisztelik egymas autonbmiakent rendszerezi az udvariassagot. Szih (2004) szerencses magyaritasaival m u t a t o m
1010
Pleh Csaba
1. Taplntat. A kar minimalizAlasa. Ebcsont beforr!
2. Nagylelkuseg. Sajat haszon leszolasa. Nem volt rossz a nyaralds.

3. Meger6sit&. Milyen j6 a sirodl
4. Szerenyseg. Meghivhatlak egy
1011
23. A tarsalgds pszicholingvisztikaja
amit akar. Kiilonbozo lehetosegei kozott a masikat fenyegeto akcib szamara valb f o n tossaga, a fenyeget6s sulya (pi. n e m mindegy, hogy egy gyufdt vagy egy aut6t akarok
elkerni), valamint a partaerek kozotti tarsadalmi tavolsagi es hatalrni viszonyt figyelembevevo strategia alapjdn egyensulyozva valaszt. Lehet6s6geit a 23.7. dbra mutatja.
lazafwccsre?
5. Egyetertes. Igyvan, de azirt estefeljdssz, ugye?

pozitiv udvariassag
6. Egyiitterzes. J61 kibaltdztak veled!
7. Kapcsolattartas. A hallgatas a legelutasit6bb reakci6.
negativ udvariassag
A z udvarias 6rtelmez6su indirekt felszblftdsok alapjanak elemz6se elvezet ahhoz,

h o g y milyen akapcsolat a tarsalgasi fordulatok es az interakcio tdgabb szocialis viszonyai kozott. A z udvariassag tarsalgdsi elemeinek tarsas 6rtelmezeset legreszletesebb e n B r o w n e s L e v i n s o n (1978/2008) dolgoztaki szdmos nyelvbolgyujtott terepadatok
alapjan. B r o w n es Levinson gondolatmenetiben a lehetseges nyelvi f o r m d k k o z o t t i
valasztas a tarsas viszonyokbbl k i i n d u l 6 tobblepcsos dontesi mechanizmusban valbsul meg.
A Mtuntetett viszony szamukra meg n e m a gondolattulajdonitas, amint a relevanciaelm61et k6sobbi 6rtelmez6seiben megjelenik, hanem a tarsas hatalom d i m e n zibja. A z udvariassagi fordulatok elemzesenel, elrendez6senel a tarsas viszonyokra
vonatkoz6 feltev6sek nagyon egyszeruek: a kapcsolatba keriilb emberek egy-egy pozitiv 6s negativ homlokzattal (face) vesznek reszt az interakcioban. A pozitiv h o m lokzat vagy pozitiv enkep annak osszesseget jelenti, a m i t a szemely j6nak, fontosnak
tart, kivdn, helyesel stb. A negativ homlokzat pedig a szemelynek az a vdgya, h o g y
onallb lenynek, szem61yis6gnek tekints6k, ne keresztezzek utjait, hogy o donthessen
arrbl, m i t csindl. B r o w n $ Levinson szavaival (1978/2008, 44):
Negativ homlokzat: minden kompetens felnott embernek az a kivansaga, hogy cselekedeteiben ne akadalyozzak masok.
Pozitiv homlokzat: minden embernek az a kivansaga, hogy kfvansagai legaldbb nehany
mds ember szamara kivanatosak legyenek."
Altalaban a szemelyek igyekeznek megorizni nemcsak sajdt enkepuket, homlokzatukat, hanem a mdsikel is. A z interakcib soran azonban elkerulhetetlenul fellepnek
olyan akcibk, melyek fenyegetik a mdsik homlokzatat. A felszblitds a partner negativ
homlokzataval interferal, azzal, hogy azt csinal, a m i t akar (Men) mosdani!), de ilyen
a birdlat (]6l elkesteT), a kenyes t6ma (a pozitiv homlokzatot fenyegetve: Lefekitdtetek
ezzel a vaddisznoval?),
a szamonk6r6s (Elvesztettedf). H a a beszelo n e m akarja serten i a mdsik homlokzatat, akkor valahogyan enyhitenie kell a homlokzatot fenyeget6
akcib ( H F A ) fenyegetesenek mert6ket, ugyanakkor m e g kell prbbalnia el6rni azt is,
23.7. abra. A beszel8 lehet5segei, amikor a partner homlokzatat fenyegeti (HFA,

Brown-Levinson 1978/2008,42)
M i n e l nagyobb a fenyegetes - a megfelelo t6nyez6k sulyozdsa utan - , anndl magasabb szdmu alternativa megval6sulasait latjuk.
A taxonbmia alkalmazasdval az univerzalis tipusok feltdrasa utan m 6 d van
kontextualis 6s kulturahs osszehasornitasokra. Pelddul a pozitiv udvariassagot preferalb retegek, illetve kultiirak a fenyeget6st kisebbnek 6rzik, vallvereget6bb" stuusunak; a negativ udvariassag dorninancidjahideg, merev, individuahstabenyomdstkelt.
Holtgraves (1997) onbeszamolbs vizsgalata szerint p61daulkoreai egyetemistdkjbval
tobb kozvetettsegethasznalnak, m i n t az amerikaiak. Szamos erdekes elteres taldlhatb
aszerint is, hogy m i t tekint egy kultiira HFA-nak, hogyan alakul az udvariassdgi alternativak valasztasa a szerepviszonyok fiiggv6ny6ben (egyes esetekben, ismeretlenek
kozott a szerep hatdrozza meg a format, ismer6sok kozott viszont inkdbb a formavalasztds lehet a szerep ujradefinialasanak a jele stb.). M i n t Holtgraves (1992; 2002)
ramutat, a reszletes vizsgalatok maganak a homlokzattal 6rvel6 felfogdsnak a finomitdshoz is elvezetnek. A kozvetlenseget pelddul meghatarozza m i n d az, hogy m e n n y i re erezziik magunkat kbzelinek a masikhoz (ebben lehetnek onbecsapdsok is), h o g y
mekkora a H F A tetje, hogy milyen a partaerek szemelyes multja. Ennek megfeleloen az udvariassagi eljarasok mintegy ujra rangsorolodhatnak megadott helyzetekben. A z udvariassdg elmeleti kerete a tapasztalati kutatasok 6rtelmezesi alapjait is
megadja.
1012
Pleh Csaha
1013
Az udvariassag empirikus vizsgalata
23.5. tablazat. A kozvetett keresekre adott kulonboz5 vdlaszok eltero udvariassagi

ertektiek (Clark-Schunk 1980). 1 a legudvariasabb
A z udvariassag tarsalgdsi eszkozeinek vizsgalatdra negy lehet6seg van.

1. Az egyes formdk viszonylagos udvariassaganak megitelese
2. Udvariassdg a drdmdkban
3. Udvarias es kozvetlen keresek haszndlata elkepzelt helyzetekben
Valasz
Megmondand, k i lesz a vendegelfiadd?
Igen, Kovdcs Lajos.

Kovdcs Lajos.
1,63
3,65
Tudndl adni egy ezrest?
Igen, itt van.

Itt van.
Sajndlom, nines nalam.
Nem.
4.75
i,'6o
4- A z udvarias tarsalgds va!6s k&esi helyzetekben
Az egyes formak
viszonylagos
udvariassaganak
megitelese
A z egyik lehetoseg i t t a sorrendezes. Ervin-Tripp (2001) diakjai megkertek egyetemistakat, h o g y egy elkepzelt ablaknyitdsi helyzetben lehetseges mondatokat rangsoroljanak. A 23.8. dbra mutatja, n e m t u l meglepoen, hogy a felteteles m o d d a l k o m b i nalt kerdds a legudvariasabb, m f g a kijelentes a legudvariatlanabb.
Udvarias
Udvariassdg
Kerdes
es kozvetlen
keresek haszndlata
elkepzelt
helyzetekben,
1,81
3.87
udvariassag
kerdoivekben
Szamos nagy m i n t a n vegzett kerdoives vizsgalat igyekszik feltdrni az udvariassdg
meghatarozoit. Csatb 6s P16h (1987-1988) kozepiskolasokndl es egyetemistdkndl kerdoives vizsgalatban a tarsas helyzet, a szereplok kozotti viszony, a kert javak es szolgdltatasok sulya szempontjabbl vizsgalta a konvenciondlis 6s egyedi kozvetettseg
Kinyitnad az ablakot?
Megkirhetkk, hogy nyisd Id az ablakot?
megjeleneset mintegy 5000 kerest elemezve. A konvenciondlis kozvetett formakat

aszerint soroltakbe, hogymelyikresztvev5re, illetve akorulmenyFe utalnak-e? A v i z s galat ismertetdset a 18. fejezet adja meg.
A direktivitdsnak harom szintj et kMonboztettuk meg: A konvencionalisan i n -
Ki tudod nyitni az ablakot?

Nyisd Haz ablakot
direkt ker^seket a Gordon es Lakoff (1971) altal lelrt, tovabb f m o m i t o t t szempontok

alapjan soroltuk be tovdbbi alcsoportokra.
Azt akarom, hogy nyisd ki az ablakot.

Ki fogod nyitni az ablakot
23.8. dbra. Kozvetett felsz61itdsok udvariassdga amerikai egyetemistdk iteleteiben

(Ervin-Tripp 2001 adatai). 0 a legudvariasabb.
Clark 6s Schunk (1980) a valaszok viszonylagos udvariassagat is megvizsgalta. A m i n t

a 23.5. tablazat mutatja, udvariasabbnak erezztik a hosszabb, az eredeti felvezetesre is
reagdlb valaszokat.
Udvariassag
dramakban
A z udvariassdg megfigyelesenekkivalo terepe a dramairodalom is. B r o w n es Gilman

(1989) a lehetseges szerepl6pdrokat hasonlltottak ossze Shakespeare tragedidiban, es
megallapitottak, hogy az udvariassdg merteke fontos elorejelzSje a szereplok viszonylagos hatalmanak. A z udvariasabb szemelynek tobbnyire kisebb a hatalma.
l.
(28)
Hallgat6ra utalds: Meg tudod mondani a lott6szdmokat?
(29)
Beszel6re utalds: Kaphatnelc egy etlapot?
(30)
Koriilmenyre utalds: Kezet kellene mosni.
Egyedi indirekt kereskent k6doltuk a valaszt, ha a megnyilatkozds a (flktiv) rsztvev o k egyedi ertelmezese alapjdn nyertkeres interpretdci6t. Egy tenykonstatalasa, barmelyldvansag vagy vagy emlitese, de sokszor egyszokvanyos cselekvdsre vonatkozo
barmely kerdes hasznalhatb kereskent megfelel6 kontextusban, ha pelddul nyilvanvalo a beszelo szorult helyzete vagy szokvanyos az erintett dolog kerese, amint (31)
mutatja.
1014
(31)
Pleh Csaba
a.
1015
Eleg meleg ez a M a .
b.
De j6 lenne egy kis jeg!
c.
Mikor viszel el tancolni?
A z interakcios celok is varialodtak, volt informaci6k6r6s (Bocsdnat, mikor indul a

vonat?), akcioker^s (Levetted a cipodl), s javakk6rese (Ideadndd a laptopot?)
A m i n t a 23.9. abra mutatja, informdcibkeresnel sokkal kozvetlenebbek vagyunk
(Mondd mar meg, hdny ora), m i n t cselekvs ker&enel (Ki tudndd nyitni az ajtot?).
M i n e l nagyobb er6feszitest k e r i i n k a partnertfil, annal nagyobb a homlokzat fenyegetese, azaz a magunkrbl megleVo 5nall6sdgi felteves megkerdojelezese, 6s annal tobb
negativ udvariassagi orvosldsra, azaz visszakozdsra, enyhitesre van szukseg.
informaci6keres
akci6keres
23.10. abra. A konvencionalis indirekt akci6- es informdci6kereseken beliil a harom
80 i
lehetseges utalas szazalkaranya
70
60
S direkt
50
40 1
konvencionalis
indirekt
30
20
dsszgyakorisdg
ainformdci<5keres
H egyedi indirekt
akcifikeres
10
0
mformdci6keres
akci6keres
direkt konvencionalis
egyedi
23.9. abra. A kerestipusok megoszldsa cselekves is informdci6 keresenel
23.11. dbra. A keres kozvetettsege a kert dolog fuggvenye (Csato-Pleh 1987-1988)
A m i n t a 23.10. abra mutatja, a hallgatbra utalb indirekts6g d o m i n a l (Nem akarod...;

Nem tudndd...),
de cselekvsker6snei a beszelo szandekaira es a korulmenyekre valb
utalds gyakoribbd vdlik.
A z igen reszletes, mintegy 150 adatkozl6 eredmenyein alapulo elemzes hasonlb ten-
A z indirekts6g inkabb az akciokeresekre jellemzS, m i g az informacibkeresekben sajdt iteletunk szerint jbval kozvetlenebbek vagyunk (23.11. dbra).
is befolyasolja a nyelvi megformalast. Ennek egy peldajdt mutatja a 23.12. dbra. M i n t
Szili Katalin (2004) ket evtizeddel kesfibb vegett hasonlb vizsgalatokat, kicsit
elnagyoltabban vazolva a helyzeteket, amint az alabbi pelda mutatja (Szili 2007,119):
Vonaton iil, a vonat valamilyen okb61 jocskdn kesik. O n mar tudja, hogy nem erkezik
oda egy megbeszelt fontos talalkozora.
a. On egy baratjaval utazik, akinek van mobiltelefonja. Kerje el tole!
b. A fiilkeben iil egy kozepkoni ur is, aki hasonl6 cipfiben jar, eppen most telefondlt a
munkahelyere a mobiljan. Kerje el t81e!
c. Kerje el a magaval utaz6 tandrdt61/f&6ket61!
denciakat mutat k i . A z ismerosseggel n5vekszik a kozvetlen, direkt f o r m a k haszndlata m i n d serduloknel, m i n d felnbtteknel. Ugyanakkor a ker6s sulya m e g ismerosoknel
lathatb, a felnottek, legaldbbis deklardciojuk szerint, erz6kenyebbek a k6res sulydra,
m i n t a serdulok.
Az udvarias
tarsalgas
voids keresi
helyzetekben
Herbert Clark (1979) telefonbetyar-modszerekkel vizsgdlta, hogyan reagalnak valos

helyzetekben kereskedok kiilonbozo indirekt keresekre. Azbta is ez a vizsgalat a kerdeselemzes klasszikusa, amely ramutatott, hogy igen r i t k a n reagalunk a sz6 szerinti
. jelentesre, hiszen az tobbnyire furcsa. A 23.13. abra azt mutatja - a peldakat magyaritva
hogy mformdciok6reseknel milyen r i t k a n reagalunk a kerdesre szo szerint.
1016
Pleh Csaba
1017
(a) dominancia, p i . fonok-beosztott

(b) kozos osztozkodas, tesrvdrek, szeretok, hazasparok
(c) kolcsonosseg, p i . ismerosok es idegen kozott
serdul6k
'felhSttek
(d) piacibedrazds
23.12. abra. A felnottek erzelcenyebbek a ker& sulyara (Szili 2007)
Ezeka viszonyok eltero viselkedeseket engednek meg. A partneriink tanyerjarbl pelddul elvehetjuk a finom falatot, kollegankerol nem, de ha egy munkahelyi b u h n ezt
megis megtessziik, gyanakvb tekintetek fognak kiserni minket. A nyelvi kozvetettseg
sajdtos eszkozrendszer arra, hogy enyhftett kockdzattal lavirozzunk a kulonbozo v i szonyok kozott, illetve biintetlenul l e p j i i n k at hatdrokat (Pinker et al. 2008; magyar
nyelvu. ismertetisere 1. Jagocucs-Nemeth 2012).
Sz6 szerinti: Meg tudndm.

Informacio: 8-kor.
Szd szerinti + inform&i6: Igen, persze. Nyolckor.
Ennek az udvariassag csak egyik esete, amint a (32) peldak mutatjak. A z u d variassaggal osszehasonlftott b - d valtozatokban arrbl van szo, hogy v d a m i t kozos
egyeni tuddssa teszunk (pi. szeretnek lefekttdni veled), anelkul, hogy ez hivatalosan
kozos" tudds lenne. Bar m i n d e n resztvevo tudja, hogy megt6rt6nik a csdbitds, a lefizeteV 6s a fenyegetes, ugy tehetunk, m i n t h a n e m tudnank. Csak hivatalos, pelddu l birbsagi eljdrdsokban fog elokerulni, hogy megvesztegetesi kfserlet, tartalommal
visszaelo szexualis ajdnlat stb. fordult-e elo.
(32)
Mikor zimak?
Megtudni
Megmondana,
Hetelfitt
AzonfiWzok
zarnakre?
23.13. abra. A kozvetett keresekre adott valaszok tfikrozik a keres formajdt (Clark
1979)
Kozvetettseg mint altalanos kozlesi elony

Steven Pinker es munkatarsai mutattak ra ujabban arra, hogy a kozvetetts6g korantsem csak az egyuttmukod6si helyzetekre es ennek megfelelSen az udvariassdgra j e l lemz6. A kozvetettseg strategiai elbnyokkel b i r a verseng6 helyzetekben es a hierarchikus viszonyokban is. Elmeletuk kiindulopontja Fiske (1992) elmelete az emberi
tarsas viszonyok negy alapveto viszonyarol:
a.
Udvariassag: Ide tudndd adni a csavarhuzot?
b.
Csdbitas: Nem akarszfelhlvni egy kis DVD-zisre? (Hazakfseres vegen a kapuban.)
c.
Vesztegetesi kiserlet: Biztos tir, nines valami mds megoldds?
d.
Fenyegetes: Nagyon szip bolt De kdr lenne, ha tortinne vele valami. (Mamas filmben.)
Lee es Pinker (2010) kerdofves vizsgalatokkal igazoltak, hogy a kozvetett kozlesi helyzetekben valoban m i n d i g ugy erezzuk, h o g y a beszelo kisebb kockdzatot vdllal, m i n t
ha direktebben k o m m u m k a l n a (Nem akarsz ndlam aludni?). A kfserleti szem61yek
megitelese szerint a visszater6s az eredeti, barati kapcsolatba pontosan a kozvetettseg
kockazatdnak cs6kkent6set tiikrozte. N y i l t ajanlatnal (Fekttdj le velem!) a visszateres a
bardtsdghoz nagyon valbszinutlen volt. Kozvetettnel (Olyan messze laksz, nem akarsz
itt aludni?) mar nagyobb volt, s a legnagyobb a nagyon elnagyolt aj anlatnal (Nem jossz
fel megnezni a lemezeimet?).
A m i n t a 23.14. dbra mutatja, a szexualis ajdnlat bizonyossaga megitelesunk szer i n t a kozvetettseggel csokken. Ugyanakkor a kozvetett ajanlatot, u g y erezzuk, v i l d gosabban megitelne egy bardtno, akinek a feltetelezett ldny elmondana, hogy m i is
tortent.
A kozvetettseg, m i n t Jagodics es munkatarsai (2013) olvasasi es reakcioido-vizsgalatai mutatjdk, tortenetekbe illesztett kozvetett mondatokndl feldolgozdsi lassulast
1018
Pleh Csaba
1019

23.6. tablizat. A z udvariatlansag formulai, idiomatikus tipusai (Culpeper 2011 gyujtese nyoman, magyar peldakkal)
nyflt
szinte kozvetett celzas

nyflt
no
Tipus
Magyar pelda
H baratno
Sertes
szemelyes negativ megsz61itas
szemelyes negativ allitas
szemelyes negativ utalas
harmadik szemelyii negativ utalds
te/rohadt/szemet/mocsok alak
(azert) nagy szar/strici/disznd vagy
(a fene) a mocskos/kacsa segge szadat
a kis piszok
files birdlat, panasz
Ezmocsokdologvolt
Kellemetlen sz6noki kerdes
Ez meg m i volt?
Most m i t akarsz beadni nekem?
Most meg m i a baj?
Leereszkedes
Nagycsoportos?
M i ez a ded6?
Uzeneterositok
Vetted?
Megvan?
Elkiildok
Na kopj le!
CsoM...
Eleg ennyi
ElhaUgattat6
Kuss!
Pofabe!
Halgass mar!
Fenyegetes
Szetverem a pofad/kiverem a fogad!
fiii
23.14. abra. A nyelvi kozvetettseg hatasarakevesbe erezzuk nyiltnak a szexualis aianlatot (Lee-Pinker 2010)
;
okoz. A relevancia kialakftasa i d o t igenyel, megis eppen az arculatvedelem miatt allandoan eliink ezekkel az eszkozokkel.
Hogyan legyunk udvariatlanok?

A valbs eletben nemcsak pozitivan vagyunk tekintettel a masik onkepere, hanem
strategiai celjaink, peldaul a dominancia elerese erdekeben a masik onkepetbantjuk
is. A masik celjaival 6s homlokzataval valb nem torodestbl annak szand6kos rombolasaig szamos tarsas es nyelvi lehetSsegiink van, amelyeknek az udvariatlansag a kozbiilso szintje. A negativitas azaltal fokozbdik, hogykezdetben csak az egyuttmukod6s
hianyakerulkifejezesre, u t a n a a m a s i k negativ 6nkepekerd6jelez6dik meg (vagyis az
az onkepe, hogy 8 masokat n e m korlatoz, tehat n e m tolakodb), m a j d pozitiv enkepe,
onmagarol alkotott j 6 benyomasa is megkerdojelezbdik. A kozvetettseg erdekes m o don noveli az udvariatlansagot, ha mar egyszer eljutottunk ebbe a dimenzibba, amint
(33) es (34) mutatja. A celozgatos (b) valtozat m i n d i g durvabb.
(33)
getes), mas reszuk viszont a kizarassal, illetve a meltanyossaggal (pi. leereszkedes,

disznb szavak hasznalata) kapcsolatos.
a. Hiilye vagy.
b.
(34)
Menjiink a kocsma ele?
M i van az agyad helyen?
Nemi kulonbsegek a tarsalgasban
a. Men; mar el.

b.
Nem huznal el labujjhegyen?
Culpeper (2011) - az Oxford-szbtarban vegzett szbtari gyujt6ssel - bemutatja, hogy

milyen gazdag vilaga van a formulaszeru udvariatlansagoknak. A 23.6. tablazat m u tatja a gyujt6set, magyar peldakkal illusztralva.
Ezek az udvariatlansagok Culpeper elemzeseben sajatos szocialpszichologiai
rendszert alkotnak. Egy r6szuk a homlokzat, az arculat fenyegetesevel (pi. a s6rte-
Erzekeny kerdesrol van sz6, amikor a tarsalgas n e m i elter6seirbl besz61unk. A z erzekeny mivolt reszben a nemi kulonbsegek altalanos tarsadalomtudomanyi es tarsad a l m i ertelmezes6bol fakad. A z utobbi fel evszazadban a m o d e r n pszichologiaban a
legkiilonbozdbb teruleteken keriilt eloterbe a n e m i kulonbsegek vizsgalata. Ezzel egy
idoben azonban, elsosorban a m o d e r n feminizmusnak k6sz6nhet5en, megjelent az
a nyelvi es tarsadalmi ertelmezes is, amely szerint a kul5nbs6gekkiemelese valojaban
a ferfidominancia egyik megnyilvanulasa (Tannen 1993; 2001; 2009). Vajon a tarsalgas elter6sei olyanok-e, m i n t a masodlagos n e m i jelleg, peldaul a sz6rzet, a kebel stb.
10SD
Pleh Csaba
elteresei? S h a i g y van, vajon vegzetkent befolyasoljak-e sorsuirikat? A z elteresek a

radikalis 6rtelmez6sben vagy n e m is valbsak, vagy olyan athidalhatatlan vilagk6peltereseket tiikroznek, amelyeknek a kereteben a eel a n o k felszabaditasa.
A szolidabb empirikus kutatds feladata annak a tisztdzasa, h o g y m i b e n t i i k r o z o d n e k sztereotipiak, 6s h o i t a l a l h a t o k v a l o d i , t6nyszeru elteresek. Vajon valbban
tobbet fecsegnek-e a serdiilb lanyok,"mint a fi.uk, valbban tobbet karomkodnak-e a
fiuk, m i n t a lanyok, 6s igy tovabb. A tdrsalgas valbs tarsadalmi vildgdt ez kettosen
6rinti. Tarsas viselkedesunket a sztereotipiak is befolyasoljak: a n 6 k szavaba vdgb f6rfit akkor is ugy tekintjuk, m i n t aki visszael dominans helyzet6vel, ha t6nyszeruen nem
igaz, h o g y a ferfiak tobbet vagnak a n o k szavaba, m i n t viszont. Huszar Agnes (2009)
j o magyar bevezetbt ad ehhez az atfogb kerd6shez.
A nemekhezkapcsolbdb tarsalgasi eltereseket sajatosan befolydsolja az is, hogy
mennyire kifejezetten a tarsalgasra tartozik egy elteres.
- Vannak olyan elteresek, amelyek a nemek kognitiv, erzelmi es tarsas eltereseit tukrozik, ilyen
pelddul a tarsalgasi temak vilaga. A kulonbseg oka tagabb, de megjelenik a tarsalgasban is.
- Vannak elteresek a nyelvi folyamatok szerkezeti mozzanataiban, amelyek tarsalgdsi eltereseket
eredmenyeznek, pelddul a nyelvi stigmakra erzkenyebb, felfel mobil kozeposztalybeli nflk tdrsalgdsa kldolgozottabb.
-
Vannak sajdtos tarsalgdsi elteresek is, melyek nem egyszeriien a nemek eltereseire vonatkoznak,
hanem a tarsalgdsi partner nemere is stdtuszdra is. Ferfiak mdsk^nt beszeinek ferfiakkal, n3k
pedig nfikkel, mint az ellenkezS nemiiekkel.
1021
A kapcsolatletesftes eszkozei .
B r o w n es G i l m a n (1960/1975) m a r elemezett hatalom-szolidaritas, tegezes-magazas
vdltdsabol kiindulva erdekes vizsgdlni, h o g y milyen is a s z m b o l i k u s j i a t a l m a es a
szoHdaritdsi t6nyezoje a f e r f i - n o kulonbs6gnek. Remenyi A n d r e a (2000) egy nagyvallalatnal v6gzett vizsgalatainak eredmeny6t mar lattuk (23.10. dbra). A n o k kozotti
viszonyra sokkal jellemzobb az egymas kozotti tegezod6s, m i n t a ferfiak kozottire.
A ketnem kozott pedig nagyon r i t k a , ebben az esetben m a r hosszabb munkatarsi
kapcsolat, ismerosseg es hasonlbk szuks6gesek a tegezod6shez. Warren (2006) f b kuszesoportos vizsgdlatdban francia vallalati helyzetben is azt mutatta k i , h o g y a tegezesre valb atter6s akozels6g es ismer6ss6g fiiggv6nyek6nt, de igen gyorsan letrejon.
A tegezes-magazas mellett a magyar tarsadalomban j o l lathatb az is, h o g y a
ket n e m a megszblitdsi rendszert is elteroen haszndlja a szocializdcibs helyzetekben.
D o m o n k o s i Agnes (2002) elemzesei azt mutatjdk, hogy az u t b b b i fel evszazadban
a magyar tarsadalomban rifkabb lert a gyermekek stdtuszalapii megszbhtdsa (Fiacskdm! Ldnyom!) a n6valapu (Jozsi! Jozsikdm!) megszolitashoz kepest. D o m o n k o s i azt
is kimutatta, h o g y a m a i helyzetben, a m a megkerdezett egyetemistaknal jellegzetes
n e m i aszimmetria mutathatb k i aszerint, h o g y az apa.vagy az anya a megszblitb. A z
anya gyakrabban mondja azt, h o g y Jozsikdm, Anndcskdm, m i n t az apa.
A felszoh'tasok vilaga a ket nemnel

A besz61getesekszervezod6seben a szomszedsagi parok egyiklegkulonbsebbike a k 6 -
A nemmel kapcsolatos-elteresek a tarsalgasi szerkezetben
r6s, illetve a felszblftds. A keres, illetve a felszblitas kulonbozb formainak hasznalatat, m i n t az udvariassdg kapesan lattuk, szamos tenyezo befblyasolja. A z , hogy m i -
A n o k es firfiak k o z t i alapvetb kiilonbseg a tarsalgds szervez^seben, hogy a n o k az

osszetartozast, a ferfiak a fuggetlens6get hangsulyozzak. A n b k j o b b a n r a t u d n a k h a n golbdni a beszed mogottes iizeneteire, ezt gyakran n61 meg6rz6snek" vagy 6pp belemagyarazdsnak" 6rzik a ferfiak. A mogottes uzenet a k5zvetetts6g megnyilvanulasa. A n b k j o b b a n figyelnekaz osszetartozdsra es az emberek k o z o t t i kapcsolatokra,
amelyeket a mogottes tizenetek tartanak fenn. Hajlamosabbak az egyezked6sre is,
torekszenek a megegyezdsre, m f g a ferfiak inkdbb h a t a l m i jelzdseket hasznalnak, es
ezekkel ervenyesitik akaratukat. A hatalom 6s a szolidaritds egyiitt is jarhat. Tannen
(1993) szdmos eletbeli 6s i r o d a l m i p61ddn mutatja meg - m i n d megszblitdsi, m i n d
kozbevagdsi helyzetekben - , hogy a hatalom es a verbalis agresszib osszekapcsoldsa
n e m egyetemes, illetve hogy a ket nemet es az eltero h a t a l m i helyzetii szemelyeket
6rint6 tarsalgdsokban az intimitas 6s a hatalom egyarant meghatarozb lehet. Tegezh e t i i n k es f61beszaMthatunkvalakit az6rt, m e r t folenyben vagyunk vele szemben, de
azert is, m e r t kozel all hozzdnk. A m i kulturankban az u t b b b i inkabb n b i , az elobbi
inkabb ferflmintazat.
rol, mekkora sulyu keresrbl van szo, m i l y e n a besz61getok korviszOnya stb., illetve
a n e m szerinti meghatarozottsdg is. A m i a nemeket illeti, Csatb-Pleh (1987-1988)
kerdoives vizsgalata szerint a serdulok ugy gondoljak, hogy a kozvetlen felszblitas
(Add ide!) sokkal gyakoribb a f e r n - f e r n viszonyban, a legkevesbe pedig a n 6 - f 6 r f i v i szonyban talalkozhatunk ezzel. Vagyis a nemek kozotti h a t a l m i elteresek alapvetben
meghatdrozzak a direkt felszblitasok aranyat. A serdulok velemenye szerint a gyengebb pozicibban levb n b i n e m sokkal kevesb6 szokta ezeket a direkt felszblitdsokat
hasznalni.
A szoatvetel
a ket
nemnel
A ket n e m kozott nagy elteresek vannak a tarsalgds technikai szervezeseben is. R6gi
megfigyel6s, hogy ismerosok kozott, peldaul csalddi helyzetben a kozbevagasok es
az i g y keletkezo egyiittbesz616sek a dominancia jelei. N e m m i n d i g van azonban igy.
Vajon k i n e l marad a szb az egyuttbesz616s utan? Meltzer 6s munkatarsai (1977) vizs-
Pleh Csaba
1022
galatukban a ket beszelo hangerejet es annak vdltozasdt vizsgaltak. Ket tenyezb eleg
erosen meghatarozta azt, hogy k i n e l marad.a szb (a korreldcib r = 0,79). A megszakitott, vedekezb beszeloi hangero emelkedese a megszakftas elbttihez kepest a megszakftasi epizbd elbtt eppen beszelonel tartotta a szbt, s ennel kisebb, de szignifikans
jelentosege volt a ket beszelo viszonylagos hangerejenekis az egyiittbeszeles alatt.
Ezekbol a megfigyeMsekbol kiindulva Roger es munkatarsai (1988) a kozbeszblasoknak egy finomltottabb rendszertanat mutattak be. Ez a technikai fejlesztes,
amely a megitelok egyeterteset is bevonja, azrt is fontos, m e r t maga a kozbeszblds n e m valami fizikai, objektlv kategbria, hanem annak fiiggv6nye, hogy kozbeszblasnak erezziik-e a partner egy megnyilvanulasdt. Roger es Schumacher (1983)
a sikertelen-sikeres megkul6nboztet6st alkalmazva tovabb vizsgalta a megszakitds,
kozbeszblds sikerenek meghatarozoit, illetve azt, hogy hogyan kapcsolbdik ez a dominanciahoz es a nemek eltereseihez. A dominancidt k e r d b i w e l vizsgaltak, es az
ennek alapjan kialakitott kulonbozo dominanciaviszonyu pdrok ketszer 10 percig
beszelgettek oket igen erinto temakrbl. A masodik beszelgetesre megnott a sikeres
kozbeszbldsok aranya, de csak azoknal a beszelbknel, akik egyebkent is dominansak
voltak. Ekozben a hdttercsatorna-jelzesekben, a n e m kozbeszblds erteku, visszajelzb
megszbldsokban m i n d i g a n o k mutattak magasabb 6rteket. Osszatlaguk 4,44, m f g a
ferfiake 0,49.
A fentebb mar emHtett hangerb mellett szamos n e m verbalis tenyezb iranyitja beszed kozben a dominanciarbl meglevo benyomdsunkat. H a l l 6s munkatarsai
(2005) metaelemz6se szerint ezek kozott vannak olyanok, amelyek legenddn alapulnak. A besz6dsebess6g peldaul elhanyagolhatb, 0,03 korreldcibt mutat a dominancidval, vagyis a dominans szemely n e m beszel gyorsabban. A hangmagassag kicsiny, de
szignifikans, -0,19-es negativ korreldcibt mutat. Vagyis a melyebb hangii szemelyeket
dominansabbnak tartjuk, legaldbbis angolszasz kozegben. Ugyanakkor a beszedkezdet latencidja igen eros negativ korreldcibt mutat a dominanciaval (-0,94). Vagyis a
nehezen megszblalb embert alarendeltnek tartjuk. A hangero osszessegeben pozitiv
kapcsolatban v a n a dominancidval (0,30). M e g erossebben mutatja a dominancidt a
sikeres kozbevagasok szama (0,52).
1023
Ennek erdekes osszeftigg&e v a n a nemek kozotti elter6sekkel. Koznapi sztereotipiai n k es nehany kutatds szerint a f e r f i - n o beszelgetesekben a ferfiak kozbeszolasa j 6 val gyakoribb. Z i m m e r m a n 6s West (1975) adatai szerint laboratbriumi helyzetben a
kozbeszbldsok 98%-a ferfiaktbl szarmazik. Ez a tendencia szdmos korijhktus fbrrdsa
m i n d a valbs eletben, m i n d a tudomanyos ertelmezesben. Azbta szamos reszletesebb elemzes tisztdzta a n e m i elteresek fuggese t a partaerek pontosabb viszonyatbl.
Bilous es Krauss (1988) vizsgalata kimutatta, h o g y ketaemu dialbgusokban, a m i n t
a 23.15. dbra illusztrdlja, nbknel nagyon lecsokken a kozbeszblds, mintegy adaptalbdva a ferfiak dominanciajdhoz. Ugyanakkor n b k nbkkel beszelgetve sok kozbeszbldst
produkalnak, m i g ferfiaknal a kozbeszblas n e m fiigg a partner nemetbl.
<3 10
11 ferfi
B l no
eltero
nemu
03.V5. Abra. Ak6zbesz61Asok ozones es elter5 nemu dial6gusokban. Bilous es Krauss
(1988) eredmenyei.
Mast (2002) egynemu csoportok vitait vizsgalta. 3-5 fos felnbtt csoportok beszelgettek a gyermeknevelesrol ket alkalornmal. A csoporttagok altal 6szlelt d o m i n a n cia szoros osszefiiggesben all azzal, h o g y gyoztes-e a szemfly a kbzbeszbldsokndl,
vagyis a kozbeszblbnal marad-e a szb. N b k n e l a korreldcib magasabb is (0,74), m i n t
ferfiaknal (0,63). Ugyanakkor, a m i n t a 23.16. abra mutatja, a kozbeszbldsok a nbknel
gyakoribbak voltak.
10
Klasszikus kerdes, hogy minden egyiittbeszeles szbatveteli kis6rlet-e? Clark

(1996) ramutat, hogy n e m kozbeszbldsok az aldbbiak:
-
elismeres: aha, tenyleg, nahdt;
- reszkerdes:Kecskemetet mondtdl?Igen.
Naszdval,
Kecskemiten...;
egylittmukodokiegeszites: A : Lementiinkketten...
B: A Godorbe. A:...
ujrakezdes: A : Lementiink a PeCsdba. B: Ti is. A : Sz6val lementiink a PeCsdba.
1.
eleje
egysorre...;
2 3
l 6
1.
vege
2eleje
2.
vege
. Abra. Ferfiak es 6kk6zbesz61asi gyakorisAga egynemu csoportokban k6t files

n
kezdeten es vegen. Mast (2002) adatai.
1024
1025
Pleh Csaba
Mast ertelmezese szerint ennek az az oka, hogy ferfiaknal j b v a l hamarabb es egyertelmubben alakulnak k i hierarchiak a csoportban, n e m a tarsalgdsi versenges hozza
bket letre.
Farley es munkatarsai (2010) a nemek, a kozbeszbldsok 6s a mosolyok es egyeb
kiegeszitesek viszonyat elemeztek. Elmeletfik fontos eleme a komplementaritas, ann a k felismerese, hogy a ket partner egyiitt rnintegy kialkudozza, h o g y m i l y e n v i szonyban is vannak az adott tdrsalgdsban. A n o k m i n d i g tobbet mosolyogtak, m i n t a
ferfiak, m i n d ferfiakkal, m i n d n b k k e l beszelgetve. Egy kivetellel: ha egy n b i partner
(aki valbjaban beavatott volt) allandban felbeszakitotta bket. Ilyenkor kevesebbszer
mosolyogtak, is ez volt az egyetlen helyzet, amikor a ferfiak mosolyogtak tbbbszor.
Ugyanakkor ebben a helyzetben - egy n 6 egy mdsik nbt szakit meg - a n b k tobbet
bblogattak.
N e m m i n d e n megsz61alds szamit kozbeszbldsnak tehat. Vannak ugynevezett
l no
111 ferfi
. i 8 . abra. A kapcsolatba bony 16dAs nemi elteresei fiataloknal (Boronkai ,006)

A = kerdeze ,B = bemut tkozis,C = keres,D = tevekeny egrekerdez^
2 3
tema.
A kapcsolatteremtesben az a benyomasunk (hiszen i t t szubjektiv k6rdbivrbl van szb)

h o g y a ferfiakra sokkal jellemzbbb a direkt bemutatkozas, a kompetens akcib, a nok-
hattercsatorna-jelz6sek, amelyeket mindannyian ugy ertekelunk, hogy csupdn azt
re viszont az inkompetencidt latszblag elismerb kerdez6s (Ne haragudj, nem
jelzik, hogy a partner figyel. Ilyen a mondatbefejezes, bar ez lehet vitatott, ertelmez-
hoi a katalogus?). A kapcsolatbbl valb kihatralaskor (pi. egy konyvtdrban sziiletett is-
hetb kozbeszbldskent is, a helyesl6s (uhiim, igen, aha stb.), az elutasftas (nem, nem) es
meretsdg eseten) viszont a nbkre sokkal jellemzbbb a siets6gre es mds elfoglaltsagra
a tisztdzasi kerdes (hogyan?).
valb hivatkozas, a ferfiak pedig az fires igergetes eszkbzevel elnek.
Ilyen jelzes amosoly is. Bilous is Krauss (1988) vizsgala-
tudod,
ta szerint e tekintetben a n o k sokkal aktivabbak, magasabb szociabflitasukkal, tarsas
A ferfiakra az tires igergetes altalaban is jellemzb. H a pelddul valami malbr tbr-
igenyiikkel osszhangban sokkal tobb hdttercsatorna-jelz6st adnak. A nemek kozotti
tenik, mondjuk, az elkepzelt f m l e b n t i kavdval a masik k & i r a t a t , akkor, noha az o n h i -
alkalmazkodds ez esetben azt jelenti, hogy nbkkel beszelve a fdrfiakprbbdljaknovelni
ba hangsulyozasa m i n d k e t nemre jellemzb, a lanyoknal a haritas jelenik meg -
a hattercsatorna-jelz6sek szdmat, de azert n e m erik el a n b k alapszintjet (23.17. dbra).
is lett ez olyan koszos! - , ferfiaknal viszont sokkal jellemzbbb az igergetes - Jaj, hozok
14
a
1
Nem
egy mdsikat! A kellemetlen ker6sek elutasitasaban is sajatos a nemek szerinti elter6s

(23.19. dbra).
1 2
1 0
azonos elter6 azonos eltero

nemu nemu nemu nemu
Vissza;elz&
Mosoly
23.19. Abra. Elteresek a nemekkozStt a bocsdnatkeresben egy konyvtari mal6r kapcsan (Boronkai 2.006)
Tarsalgasi
ritusak
JZtiz Zl7
a ket
A m i k o r valami nagy dolgot szeretnenk kerni, m o n d j u k , kblcsbnkerunk egy autbt,
nemnel
T^lt*
D
6)
k6Xd6[VeS ^
- ^ p z e l t helyzetekben
nezte meg, hogy hogyan kernek bocsanatot, hogyan teremtenek kapcsolatot illetve
hogyanutasftanakelvalamitakerdezettszem61yek(2 .i8.dbra).
B
odaadndm, de ipp holnap kell a nagymamdt kdrhdzha
vinml
1026
Pleh Csaba
Nem verbalis
jelzesek
Azonos es kulonbozo n e m u pdrok beszelgetese soran igen jellegzetesen alakulnak a

n e m verbalis jelzesek. Bilous is Krauss (1988) adatai bta ismert, hogy a n o k a sokkal
tobb mosolyt hasznalnak. A visszajelz6sek es a mosolyok sokkal j e l l e m z b b b e k m i n d ket nemre a vegyes n e m u pdrokban, de a n o k m i n d i g fblenyben vannak e tekintetben
a ferfiakkal szemben. Ez a mosolyfoleny a n b k n e l a serdulokorban kezd allandbsulni.
firdekes atalakulas figyelhetb meg felnbttek es gyerekek kozott az erintesekhasznalataban. Major es munkatarsai (1990) adatai alapjan felnbttkorban sokkal jellemzbbb,
hogy a ferfi kezdi az rint6st, is ferfiak ferfiakat is megerintenek, gyerekkorban v i szont a n o k kezdik az erint6st. Ennek oka, h o g y felnottkorra az rintes dominanciajeUegiive' valik, m i g gyerekkorban az mtrnit4s jele.
A tarsalgasi mintazatok alapjan j b l lathatb, h o g y a nemek tarsalgdsi jellemzoinek egy resze valbjaban konvencionalis es kbnnyen alkalmazkodik a jellegzetes
helyzetekhez. Tobb tenyezb iranyitja, hogy m e l y i k nemre m i jellemzb, vannak azonban kbzottuk olyanok is, m i n t pelddul a kbzbevdgds, vagy a visszajelz6si mozzanatok,
amelyek a ket n e m eltero stratgiait mutatjak a dominancia megszerzesere, illetve a
megertesre 6s szeretetre valb torekvest tukrbzik.
1027
Ugyanakkor a tarsalgas kozben abeszed elakadasai es zavarax tarsas folyamatokat is

bemutatnak. Tukrbzik azt az altalanos torekvest, ahogyan az egyeni beszedtervezes
kozben megkisereljuk hatalmunkat ereztetni a mdsik felett, meggyozni, elcsdbitani
vagy eppen elriasztani a mdsikat.
Hivatkozasok
Antalne Szab6 A. 2005a. A tanari beszed ker^salakzatai I . Magyar Nyelv5r 129:173-185.
Antalne Szabo A . 2005b. A tanari beszed keresalakzatai I I . Felsz61itastkifejez6 k&desek. Magyar Nyelv6r 129: 320-337Arminen, I . - M . Leinonen 2006. Mobile phone call openings: Tailoring answers to personalized summonses. Discourse Studies 8: 339-368.
Austin, J. L. 1990. Tetten ert szavak. Budapest: Akademiai Kiado.
Bilous, F. - R. M . Krauss 1988. Dominance and accomodation i n the conversational behaviours of sameand mixed gender dyads. Language and Communication 8:183-194.
Boronkai D. 2004. Bevezetes a tarsalgaselemzesbe. Budapest: A d Librum.
Boronkai D. 2006. A genderlektusokr6r egy szociolingvisztikai diskurzuselemzes tiikreben. SzocioWgiai Szemle 4: 64-87.
A tarsalgas tovabbi meghatarozoi

A tarsalgasban teljes emberi lenykent veszunk reszt. Ebbbl sok m i n d e n kbvetkezik a
tarsalgas bealKtb rendszereire es arranezve, hogy m i t is tukrbz a tdrsalgas arrbl, hogy
-
milyen emberek is vagyunk (inkabb fesziiltek vagy lazak, koriilmenyesek vagy ramencSsek);
m i is fontos szdmunkra (milyen az altalanos ertelcrendunk is pillanatnyi motivdci6s helyzetiink);
milyen erzelmi dflapotban vagyunk (egyeb oromeink vagy gondjaink, vagy eppen a tema miatt,
illetve a partnerrel kapcsolatban);
milyen konfliktusok vannak a partaerek kozott.
A tarsalgds, m i n t m i n d e n nyelvi megnyilvanulas, szimptomatikus irt&kii. Tukrbz

valamit a partnerek szemelyisegebbl es pillanatnyi allapotabbl. Ez azert tartozik kbzvetve a tarsalgas kerdesehez, m e r t nemcsak a kutatbk vagy a hivatdsos segftbk veszik
eszre, hanem a partnerek is, akik a kozles tartalmdra es stflusdra utalb megjegyzeseikkel (metakommentarjaikkal) jelzik is 6szreveteleiket (pi. Most mitol vagy olyan
zildlt? Ne parazz mar!). Ez adja az erzelerruafejezb ertdk sajatos tdrsalgds'i relevancidjat. A partner reagdl a masik allapotara, a reakcio pedig a tarsalgds reszeve vdlik.
Brown, R - S. C. Levinson 1978/2008. Univerzalek a nyelvhasznalatban: az udvariassdg jelensegei. I n :

Siklaki I . (szerk.): Sz6beli befolydsolds I I . Nyelv is szitudci6. Budapest: TypoTX. 37-118.
Brown, R. - A . Gilman 1960/1975. A hatalom es a szolidaritds n^vrndsai. In: Pap M . - Szepe Gy. (szerk.):
Tarsadalom 6s nyelv: Szociolingvisztikai Irdsok. Budapest: Gondolat. 359-388.
Brown, R. - A. Gilman 1989. Politeness theory and Shakespeare's four major tragedies. Language i n
Society 18:159-212.
Carston, R. - R. Powell 2006. Relevance theory: New directions and development. In: E. Lepore - B. C.
Smith (szerk.): The Oxford handbook of the philosophy of language. Oxford: Oxford University
Press396-427.
Clark, H . H . 1979. Responding to indirect speech acts. Cognitive Psychology 11:430-477.
Clark, H . H . 1996. Using language. Cambridge: Cambridge University Press.
Clark, H . - H . 2002. Conversation, structure of. I n : L. Nadel (szerk.): Enyclopedia of cognitive science.
Basingstoke: Macmillan. 820-823.
Clark, H . H . - D. H . Schunk 1980. Polite responses to polite requests. Cognition 8:111-143.
Csatd V. - Pleh Cs. 1987-1988. Indirekt felsz61itisok a magyar nyelvben. Magyar Pszichol6giai Szemle
44-45:99-115Culpeper, J. 2011. Impoliteness: Using language to cause offence. Cambridge: Cambridge University
Press.
Domonkosi A . 2002. Megsz61itasok 6s beszedpartnerre utalo elemek nyelvhaszndlatunkban (A D E
Magyar Nyelvtudomanyi Intezetenek Kiadvdnyai 79). Debrecen: Debreceni Egyetem.
Dunbar, R. I . M . 1998. Grooming, gossip, and the evolution of language. Cambridge M A : M I T Press.
Dunbar, R. I . M . 2010. How many friends does one person need? Dunbar's number and other evolutionary quirks. London: Faber and Faber.

A Társalgás Pszicholingvisztikája

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Társalgás Pszicholingvisztikája

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

386

Eletiink tele van tarsalgasokkal. Ismeretlenekkel, ismerosokkel, i n t i m baratokkal,

Tarsalgas es szoveg: a diskurzus ket ertGlme.

Feri foldhoz csapta a macskdt. A macska elkeseredetten ny4vogott.

A macska elkeseredetten nyavogott. Feri foldhoz csapta a macskat.

A ketffle sorrendben n e m ugyanazt jelenti a szoveg. A mondatok koze i d o i 6s oksagi

Lemasoltad a francia nyelvlecket?

Hova vigyem a szemetet?

23. A tarsalgas pszicholingvisztikaja

Merre van Abony?

Megint nem figyelsz, jossz vacsorazni?

Levenned az almat a szekrenyrol?

Ez a k o g n i t i v es kozvetlen interperszonalis tarsas meghatarozottsdg egyiitt adja a

23. A tarsalgas pszicholingvisztikaja

getik egymdst es term6szetesen tobb t6mat vetnek fel.

H6 you tube-osok! fin vagyok Zipster.

Par hete el kellett mennem az okminyirodaba.

Aparbeszedekes atobbszereplos tarsalgdsokkozottigen jellegzetes elt6r6sek vannak.

kiterjedt szemelyes kozos alap, beleertve szemelyes

az eszkozok amelyekjeUernzoen arra torekszenek, hogy visszahozzanak valamit az

23. A tarsalgas pszicholingvisztikaja

23.1. tablazat. A Idindul6, elscidleges szemtol szembeni helyzet jellemzoi Clark

re csak egy szemely beszeljen. Altaldban igen kevess6 vagyunkkepesek^gyszerre ket

Egyiittes jelenlet partaerek fizikai egyiittl&e

telefon, level, e-mail

telefon, level, e-mail skype

partaerek latjak egymast

partaerek halljak egymdst

nines eszlelt kesleltetes

a kozles nem rogziil

minden most zajlik

a resztvevolc dontik el, m i t

5. Megjelenft6si kozeg. A z u t o b b i tiz ev fejlem6nyei vildgossa tettek, hogy a tdrsalgds

szer epiil rd. Ezt a konvencidrendszert emlegetjuk a beszedjog elosztasakent, vagy a

70- 110- 210-

310- 410- 510- 610- 710- 810-

vdltisi ido (ms)

Aszoatvetel szabalyrendszere az etnometodologiai

- szabadkozas (Ne haragudj, Zsuzsa, de be kellett idejonnunk,

23. A tarsalgas pszicholingvisztikaja

Mi hatarozza meg az atvetelta lehetseges atveteli helyeken?

3. szabaly: H a a 2. szabaly adta lehetoseget senki n e m alkalmazta, azaz senki n e m elt

A z onkivalasztas (2. szabaly) biztositja a gyors valtast (hiszen az elsos^gertkell

Ruiter es munkatarsai (2006) az intondci6t 6s alexikai tartalmat mestersegesen,

nyilatkozasok veget is j61 meg tudjuk j6solni. Ebben az 6rtelmezesben az atmenetek

cltaddsi jelz&ek szama

23. A tarsalgas pszicholingvisztikaja

hogy a beszelovaltdsok helyet szemantikai es mondattani tenyezok hatarozzak meg,

23. A tarsalgas pszicholingvisztikaja

A megszolitasi rendszerek a tarsalgasban

kozos emelet Spiilet

23.5. abra. A tegezes aranya egy nagyvallalatnal a tavolsag fuggvenyeben (Remenyi

Atarsalgasi mikro- es makroszerkezet

23.4. dbra. A tegezes aranya egy nagyvallalatnal a nemek fuggvenyeben (Remenyi

a maga szamdra a partner szand6kait, tovabba hogyan konstrualja meg azt, h o g y a

23. A tarsalgas pszicholingvisztikaja

A : Feljossz hozzam tevezni?

Vajon B megnyilatkozasa felelet vagy reakcio? A szo tdrsalgasi ertelmiben csupan

RendSr: Elvette a penztarcat?

A: Nem azt kerdeztem, hogykersz-e, hanem hogy van-e.

A z emlitett maffiaperben a tanuk (akik konnyen vdlhattak vddlottakkd) igen gyakran

Valdjaban az elso kerdesre az utolsd mondat adja meg a valaszt, A , es 5 tartozik

60%-ban n e m kapnak kozvetlen valaszt.

23. A tarsalgas pszicholingvisztikaja