DR.

BABOS1K1STVAN: Alkalmazott neveleselmelet

A SPONTAN KIREKESZTODES MINT ISKOLAI ARTALOM

A problema lenyege A nevelesi hatasegyiittesek nem legiires terben, hanem mindig valamilyen tevekenysegforma kereteben ervenyesulnek. A fobb tevekenysegi formak: tanulmanyi tevekenyseg onkormanyzati tevekenyseg onkiszolgalo tevekenyseg fizikai munka kulturalis-esztetikai tevekenyseg alkoto tevekenysegek. Ha valamely tanulo vagy tanuloi reteg nem kap lehetoseget ra, hogy bekapcsolodjek a felsorolt tevekenysegformak valamelyikebe, kiszakad a nevelesi hatasegyiittesek vonzaskorebol, s az egesz nevelesi folyamatbol kirekesztodik. Ennek kovetkezteben a nevelesi folyamat diszkriminativ jelleguve valik, s a kirekesztett tanuloi retegek 2-4 ev alatt vegleges, mar felszamolhatatlan nevelesi deficitet halmoznak fel. Mar csak azert is, mert az iskolai tevekenysegrendszerbol valo kirekesztodes egyiitt jar a formalo kortarsi interakcios folyamatokbol torteno kirekesztodessel, tehat igen nagyra no a hatasrendszerbeli vakuum. Ezen a ponton egy olyan - tudomasunk szerint a szakirodalomban eddig meg le nem fit - siilyos deformitas jelenik meg a nevelesi folyamatban, amit a tovabbiakban a spontdn kirekesztodes teiminussal jeloliink. Spontan kirekesztodesen, sajat ertelmezesunk szerint, egyes tanuloi retegeknek a konstruktiv tevekenyseg- es feladatrendszerbol valo kiiktatoddsdt, kovetkezeskeppen a fonndlo hatdsu, szabdlyozott, kortarsi interakcios folyamatokbol torteno kiviilrekedeset, tehat a teljes indirekt nevelesi hatasrendszerbol valo kirekesztodeset, kiszorulasat ertjiik. A spontan kirekesztodes sajnalatos modon a 10-14 eves korosztaly igen nagy hanyadat erinti, s kovetkezmenyei - orszagos reprezentativ mintan gyvijtott adataink szerint - a 13. eletev koriil mar szignifikans nevelesi deficitekben mutatkoznak meg. Ezek a nevelesi hianyossagok egyertelmiien tetten erhetok a konstruktiv magatartasformak
151

DR. BABOSIK ISTVAN: Alkalrnazott neveleselmelet

kialakulatlansagaban, alacsony gyakorisagaban; a destruktiv magatartasformak atlagon feliili gyakorisagaban; a konstruktfv magatartasi moti'vumok funkciokeptelensegeben; a destruktiv motivumok megerosodeseben; a konstruktfv magatartas normarendszerenek alacsony szfnvonalu ismereteben. Ha a spontan kirekesztodes kovetkezmenyei ilyen nagysagrenduek, nyilvanvaloan fontos, hogy e jelenseget tiizetesen elemezziik, s fokent, hogy feltarjuk kialakulasanak okait. A spontan kirekesztodes okai, kialakulasanak mechanizmusa
i

A spontan kirekesztodes okai sokfelek; ebben a fejezetben csak a leggyakoribb s a legszelesebb tanuloi retegeket erinto okokra teriink ki. Az elso es legfontosabb ok az oktato-nevelo intezmenyek szuk tevekenysegrepertodrja. Ha az iskolak tevekenysegi kfnalata nem eleg szeles es sokretii, s csupan a tanulmanyi tevekenysegre redukalodik, a tanulok jelentos resze nem jut erdemi es folyamatos tevekenyseget kivano feladathoz, igy nevelodese sem lesz teljes erteku. A sziik tevekenysegrepertoarnak a nevelesi folyamatot torzito, a neveles, a szemelyisegfejlesztes hatekonysagat ronto hatasat tulajdonkeppen mar a XX. szazad elejen felismerte mind a nevelestudomany, mind a pedagogiai gyakorlat, csak eppen nem vetette ala melyelemzesnek az ily modon involvalodo negatfv folyamatokat. A re form pedagogiai mozgalmak es az egyre nagyobb szamban megjeleno reformiskolak viszont osztonosen vagy tudatosan - mind a tevekenysegrepertoar bovitesere torekedtek.1 Talan megkockaztathatjuk azt a megallapftast, hogy a neveles elmeletenek es gyakorlatanak reformja alapvetoen a nevelo-fejleszto funkciot betolto tevekenysegrendszer megujitasat es kiszelesiteset jelenti. Mellesleg ugyanez a torekves jellemzi a mai, uj utakat kereso magyar alternatfv iskolak szinte mindegyiket is." Ugyanakkor nem tisztazott, mi az oka annak, hogy a magyar oktatasi-nevelesi intezmenyrendszer tevekenysegrepertoarja mara erosen beszukiilt, s elsorvadtak tobbek kozott olyan tevekenysegformak, mint az onkormanyzati, az onkiszolgalo, a klub- vagy kulturalis jellegii tevekenyseg. Ennek a kedvezotlen folyamatnak nyilvan tobb oka van, de az egyik minders hiznnnval a/., hoev bar tanterveink mindia deklaraltak a neveles

fontossagat, nem irtak elo a nevelo hatasokat garantalo tevekenysegformak mukodteteset, s csupan a tanulmanyi tevekenysegre vonatkozoan fogalmaztak meg - tobbnyire irrealisan tulmeretezett - kovetelmenyeiket. E helyzeten nem valtoztatnak a tantervekben szereplo hangzatos nevelesi celkitiizesek, hiszen eleresiikhoz a tevekenysegbeli, szemelyi es targyi feltetelek egyarant hianyoznak. Kulonosen tragikus helyzet all elo ennek kovetkezteben az altalanos iskolakban, amelyek a legjobb szandekkal sem tudjak betolteni alapozo nevelo funkciqjukat: a legjobb esetben is hozzavetolegesen 50%-os kirekesztettsegi rataval miikodnek, vagyis a tanulok fele nem jut tenyleges, folyamatos nevelo hatast biztosito, valtozatos feladatokhoz. A spontan kirekesztodes masik lenyegi eloidezoje a feladatrendszer ardnytalan elosztdsa. Az iskolakban kialakulnak azok a preferalt tanuloi retegek, amelyek folyamatosan feladatokhoz jutnak, mintegy birtokoljak a tevekenyseg lehetosegenek monopoliumat, mig mas retegek a feladatrendszer elosztasanak soran folytonosan hatterbe szorulnak, mellozotte valnak. Ez a helyzet reszben az oktatdscentrikus szemleletmod eluralkodasa miatt allhat elo: a gyerekek szemelyiseget az oktatascentrikus hagyomanyok es beallftodas kovetkezteben kizarolag tanulmanyi teljesftmenyiik alapjan ertekelik, ezt kovetoen pedig a feladatok szetosztasakor, a tevekenysegi folyamatba valo bevonaskor szinte onkentelenlil is a jo tanulmanyi eredmenyu tanulokat reszesitik elonyben. A feladatrendszer aranytalan elosztasat eredmenyezhetik a kirekeszto tevekenysegszervezesi eljdrdsok is, mindenekelott a frontdlis tevekenysegszen'ezesj inodell, amely nem garantalja, hogy a tanulok minden retege kapcsolatba kerulhessen a feladattal, nem kepes bekapcsolni a tanulmanyi tevekenyseg folyamataba a kozepes es gyenge teljesitokepessegii tanulokat, raadasul interakciokat sem indit el a tanulok kozott. A XX. szazadi pedagogiai reformtorekvesek egy joval hatekonyabb tevekenysegszervezesi modellt alakftottak ki, a kooperdcios csoportmunkamodellt.' Ez a munkaszervezesi megoldasmod nem csupan a tanulmanyi tevekenyseg kereteben alkalmazhato, hanem az onkormanyzati, onkiszolgalo, klubjellegii vagy egyeb tevekenysegformak megszervezesere is. Elonye, hogy szoros kapcsolatot hoz letre a feladat egy-egy eleme es a
__

DR. BABOSIK ISTVAN: Alkalmazott neveleselmelet

munkacsoport tagjai kozott, interakciokat indit el, s kooperacios kapcsolatrendszerebol nem rekesztodik ki a tanulok egy resze. A spontan kirekesztodesnek termeszetesen vannak szubjektiv, a tanulok magatartdsdban, szemelyisegeben rejlo okai is. Mar emlftettuk, hogy az alacsony tanulmanyi teljesitokepessegu tanulok kiszorulnak vagy kivonulnak nem csupan a tanulmanyi, de az onkormanyzati, onkiszolgalo, kulturalis es egyeb tevekenysegformakbol is. Az 6 esetiikben tobbszoros kirekesztettsegrol beszelhetunk. Ugyanez a helyzet a nevelesi szempontbol deficites, magatartasi problemakkal terhelt tanuloi reteggel is, amely reteg a csalad nevelesi hatasrendszerenek torz vagy hianyos volta miatt mutat olyan magatartasi es szemelyisegbeli sajatossagokat, amelyek kovetkezteben nem tud a kiilonbozo feladatoknak optimalisan megfelelni, illetve tarsaival tartos, formalo hatasu interakciokban gazdag kapcsolatot kialakftani. A spontan kirekesztodes okait ismerve, es sajat adatgyiijtesunkre tamaszkodva, az alabbiakban attekintjuk azokat a tanuloi retegeket, amelyeket a spontan kirekesztodes a legkozvetlenebbiil fenyeget. larekesztocies alegkozvetlenelXiil fenyeget. A spontan kirekesztodesnek kitett tanuloi retegek Talan meglepo, hogy ebben az esetben kulonbozo tanuloi retegekrol beszeliink. Vilagosan kell azonban latnunk, hogy a tanuloi populacio nem egyseges, es nem csupan a tanulmanyi teljesitmenyek alapjan retegezheto, hanem neveltsegi szint, szocialis, etnikai, illetve nevelesi hatasrendszerbeli hatter szerint is jelentos kiilonbsegek lehetnek a tanulok egyes csoportjai kozott. Ez pedig azt is jelenti, hogy globalis nevelesi hatasszervezessel nem formalhatok hatekonyan a gyerekek, hanem egyre inkabb a retegspecifikus nevelesi hatasszervezes latszik korszeriinek es eredmenyesnek. Ilyen retegspecifikus hatasszervezesnek tekintheto a spontan kirekesztodes megsziintetese is. Melyek a spontan kirekesztodestol leginkabb fenyegetett tanuloi retegek? Ebben a vonatkozasban a kovetkezo fo- es alcsoportok jonnek elsosorban szamitasba: az iskolai tevekenysegrendszerben betoltott szerepiik szerint: a tanulmanyi, onkormanyzati, onkiszolgalo es kulturalis feladatrendszerrel kapcsolatban nem allo, megbfzassal, tisztseggel nem rendelkezo tanulok;

 interperszondlis helyzetiik szerint: kedvezotlen szociometriai statusu, peremhelyzetii, sziik korii klikkhez kotodo es osztalyt ismetelt tanulok; csalddi szerkezeti hatter szerint: a serult szerkezetu csaladban, valamint a neveloszxiloknel nevelt gyermekek; a csaldd ertekkozvetito sajdtossdgai szerint: a gyerekkel nem torodo csaladban, az erkolcsileg kifogasolhato eletvitelii, a kulturalis szempontbol igenytelen, a szabadjara engedo, a tulzottan biinteto es testi fenyitest alkalmazo, az elkenyezteto, a munkat nem vegezteto es az iskolaval szemben allo csaladban nevelkedo gyerekek; a tanulmdnyi teljesitokepesseg szerint: az alacsony teljesitokepessegu, a valamely specialis kepessegiikben alacsony fejlettsegi szintii es egyetlen teriileten sem kimagaslo teljesitmenyii tanulok; tdrsadalmi helyzetiik szerint: valamely tarsadalmi kisebbseghez, illetve anyagilag szamottevoen hatranyos helyzetben levo reteghez tartozo tanulok. A felsorolas terjedelme onmagaban is mutatja, hogy a tanulok milyen jelentos tomegeit fenyegeti a spontan kirekesztodes mint iskolai artalom, ha ervenyesuleset tudatos pedagogiai beavatkozasokkal nem akadalyozzuk meg. De mit tehetiink a spontan kirekesztodes megsziintetese erdekeben? A spontan kirekesztodes megakadalyozasanak pedagogiai lehetosegei Ez a kerdes tovabbi kutatasok targya, ugyanugy, mint a kirekesztodessel fenyegetett tanuloi retegek pontosabb meghatarozasa. A kirekesztodest megelozo fobb pedagogiai feltetelek azonban - tobbekevesbe hipotetikus jelleggel - maris megjelolhetok. A spontan kirekesztodes megakadalyozasanak legkezenfekvobb modja, ha a kirekesztodes iment vazolt okait igyeksziink megsziintetni. A lehetseges es sziikseges teendok harom szinten vegezhetok: tdrsadalmi, tantervi, valamint iskolai szinten. Tarsadalmi szinten azt kell belatnunk, hogy bizonyos tanuloi retegek csaladjai nem csupan anyagi, hanem pedagogiai segftsegre is szorulnak _

DR. BABOSIKISTVAN: Alkalmazott neveleselmelet

gyermekeik eredmenyes felnevelese erdekeben. Mindenekelott azokrol a csaladokrol van szo, amelyek anyagi vagy kulturalis hianyossagok kovetkezteben a hetvegeken es az iskolai sziinetek idejen keptelenek gyerekeiket folyamatosan konstruktfv tevekenysegi lehetosegekhez juttatni, A tevekenysegbeli vakuum egyben nevelesi hatasrendszerbeli vakuumot is eloidez, melyet informalis, defonnativ tevekenysegformak es hatasegyiittesek toltenek ki, destruktfv magatartasformakat es motivacios kepzodmenyeket stimulalva. Ha az egyennek nem all rendelkezesere konstruktiv tevekenysegi lehetoseg, aktivitasi sziiksegletet torvenyszeriien "destruktfv modon ervenyesfti, ami deformalja magatartasat es szemelyiseget. Ebbol kovetkezoen e tanuloi retegek eseteben az iskolan beliili kirekesztodesre mintegy rarakodik egy iskolan kiviili kirekesztodes is. Fontosnak' latszik tehat, hogy a fent jellemzett tanuloi retegek tarsadalmi segftseggel jussanak hozza olyan nyari - az iskola vagy mas gyermekintezmenyejc altal szervezett - szabadidos tevekenysegi lehetosegekhez, programokhoz, amelyek athidaljak a tevekenysegi hiatusokat. Az erre a celra mozgosftando invesztfciok tarsadalmi szinten sokszorosan megteriilnek a destruktfv tettek gyakorisaganak csokkenese es a konstruktfv iranyu aktivitas megerosodese reven. Tantervi szinten (itt a helyi tantervre gondolunk) nelkiilozhetetlennek latszik annak deklaralasa, hogy az iskolaban, de mindenekelott az altalanos iskolaban, a teljes erteku nevelesi hatasrendszer biztositasa erdekeben a tanulmanyi tevekenyseg mellett mas, fokent onkormanyzati, onkiszolgalo es kulturalis tevekenysegformakat is miikodtetni kell. A tanterv tovabbi kovetelmenye kell legyen, hogy az iskolai tevekenysegrendszerbol egyetlen tanulo vagy tanuloi reteg sem zarhato ki, hiszen a kirekesztes a tanulokat nevelesi szempontbol hatranyos helyzetbe hofza; a feladatokat tehat mindenkire kiterjedoen kell elosztani, s olyan tevekenysegszervezesi eljarasokat kell elonyben reszesiteni, amelyek reven minden tanulo bekapcsolodhat a kulonbozo tevekenysegformakba. Iskolai szinten a vazolt eloirasoknak konkret alakot kell oltenitik. Az iskola koteles a sajat helyi adottsagainak megfeleloen a leheto legszelesebb tevekenysegrepertoart kialakftani, s gondoskodni rola, hogy minden tanulo folyamatosan kapjon feladatot, vagy legalabb gyakran ismetlodo, eseti megbfzasokat. Ha pedig ez nem lehetseges, biztosftani kell legalabb a megbizasok gyakori es mindenkire kiterjedo rotaciojat. Sziiksegesnek latszik a fejlett specialis kepessegeknek adekvat kiegeszfto-fejleszto __

feladatrenc teljesitoke; presztfzs n Ta bekapcsoh plenaris vi el. A tevekenyst tevekenyss szervezeti megfelelm

Ai tevekenyst csoport-, i az onkiszc megbizata valtjuk fel Az altalanos megsztinU folyamatb tenyezok iskola fel intezkede? eltorzftani

DR. BABOSIK ISTVAN: Alkalmazott neveleselmelet

azokrol a anyossagok keptelenek lez juttatni. akuumot is es hatasmotivacios delkezesere enyszeriien jrtasat es az iskolan "sztodes is. loi retegek i vagy mas rvekenysegi vekenysegi Imi szinten kenese es a kiilozhetetnekelott az biztositasa Dimanyzati, ni kell. A vekenysegi, hiszen a )e hozza; a s olyan Myek reven i. 'Iteniiik. Az igszelesebb iden tanulo lodo, eseti legalabb a iiksegesnek to-fejleszto

feladatrendszer kidolgozasa is, amely az altalanosan alacsony tanulmanyi teljesitokepessegii tanuloi reteg szamara is lehetove tes^i a csoporton beliili presztizs megszerzeset. Tovabba lehetoseget kell teremteni minden tanulo szamara, hogy bekapcsolodhassek a kortarsi interakcios folyamatokba, ami mindenekelott plenaris vitak es kolcsonos, plenaris ertekelesi akciok szervezesevel erheto el.. A felsoroltakkal azonos nagysagrendii iskolai szintli teendo a tevekenysegrendszer specialis elvek szerinti szervezese. A tanulok tevekenyseget celszerii a kovetkezo normak alapjan szervezni, illetve olyan szervezeti formakat alkalmazni, amelyek az alabbi kfvanalmaknak megfelelnek: az alkalmazott tevekenysegszervezesi model 1 garantaltan hozzon minden tanulot kapcsolatba a feladattal, ne engedje, hogy a feladatrendszer barmely tanuloi reteg monopoliumava valjek; az alkalmazott szervezeti forma biztositsa, hogy egyetlen tanulo se lephessen ki kovetkezmenyek nelkiil a tevekenysegi folyamatbol, illetve ne imitalhassa a tevekenyseget a tenyleges reszvetel helyett; vegiil, de nem utolsosorban a preferalt szervezeti formanak pedagogiailag celiranyos kolcsonhatasokat kell indukalnia a tevekenyseget vegzo tanulok kozott. A fenti elvek alkalmazasa olyan modon tortenhet, hogy a tanulmanyi tevekenyseg kereteben csokkentjiik a frontalis munkaforma dominanciajat a csQport-, a paros es az individualis munkaforma javara, az onkormdnyzati, az onkiszolgdlo es a kulturalis tevekenyseg kereteben pedig az egyszemelyi megbizatasi modellt a leheto leggyakrabban a munkacsoportmodellel valtjuk fel. Az ismertetett iskolai szintii nevelesi hatasszervezesi eljarasok az altalanos iskola felso tagozataban kepesek a spontan kirekesztettseg megszuntetesere, a nevelesi deficitek felszamolasara, a nevelesi folyamatban fekezo vagy defomiativ szerepet jatszo szubjektfv es objektfv tenyezok jelentos mervii ellensulyozasara. Ugyanakkor ha az altalanos iskola felso tagozataban nem vessziik elejet - atgondolt pedagogiai intezkedesekkel - a spontan kirekesztodesnek, iskolai artalomkent fogja eltorzftani a nevelesi folyamatot.
157
;

"

""

DR. BABOSIK ISTVAN: Alkalmazott neveleselmelet

Irodalom -jegyzetek

Kerschensteiner, G.: A jovo iskolaja a munkaiskola. Tankonyvkiado, Bp., 1982.; Vdg Otto: Reformelmeletek es reformmozgalmak a pedagogiaban. Tankonyvkiado, Bp., 1985.; Weszely Odon: A modern pedagogia utjai. Bp., 1918. 425. es 428. o.; Babosik Istvan (szerk.): A modern neveles elmelete. Telosz Kiado, Bp., 1997.
1

" Lukdcs Peter (szerk.): Alternativ iskolak, alternatfv pedagogiak Magyarorszagon. Oktataskutato Intezet, Bp., 1991.
3 Babosik

Istvdn-M. Nddasi Maria: Kozvetett rahatas a csoportmunkaban. Tankonyvkiado, Bp., 1975.; Buzds Ldszlo: A csoportmunka. Tankonyvkiado, Bp., 1974.; Mayer, E. (szerk.): Gruppenpadagogik zwischen Moskau und New York. Heidelberg, 1972. Babosik Istvan: A spontan kirekesztodes mint iskolai artalorn. Uj Pedagogiai Szemle, 1993. 7-8. sz. 86-95.1.

A peda| komple:

158