Everand Logo

Welcome to Everand!

  • Discover millions of ebooks, audiobooks, and so much more with a free trial

    Only $11.99/month after trial. Cancel anytime.

    Az út és erény könyve
    Az út és erény könyve
    Az út és erény könyve
    Ebook120 pages1 hour

    Az út és erény könyve

    By Laozi

    5/5

    ()

    Read preview

    About this ebook

    A kínai taoizmus legfontosabb tanítása harmóniát találni a természet erőit mozgató teremtő őserővel, elérni a „nem-cselekvés” (wu-wei) állapotát, és ezáltal megvalósítani a tökéletességet és a halhatatlanságot, vagyis a teljes megvilágosodást. A világegye
    LanguageMagyar
    PublisherFapadoskonyv.hu Kiadó
    Release dateMar 9, 2016
    ISBN9789633747964
    Az út és erény könyve
    Author

    Laozi

    Laozi was a Chinese philosopher and author commonly understood to have lived in the 6th century BC, although the time of his life is much disputed, and he has become as much a legend as a historical figure. Traditionally credited as the author of The Book of Tao, also known as The Tao Te Ching and The Tao and Its Characteristics, he is regarded as the father of Taoism and one of the most universally influential figures in Chinese culture.

    Related to Az út és erény könyve

    Related ebooks

    Related podcast episodes

    Related categories

    Reviews for Az út és erény könyve

    5/5

    1 rating0 reviews

    What did you think?

    Tap to rate

    Review must be at least 10 words

      Book preview

      Az út és erény könyve - Laozi

      LAOZI

      AZ ÚT ÉS ERÉNY KÖNYVE

      Dao De jing

      Ágner Lajos bevezetőjével,

      fordításában és kommentárjaival

      Szerkesztette:

      TOKAJI ZSOLT

      Honlap: www.fapadoskonyv.hu

      E-mail: info@fapadoskonyv.hu

      Borító: Kaposvári Zsolt

      978-963-374-796-4

      ©Fapadoskonyv.hu Kft.

      A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA

      Laozi (Lao-ce) Az Út és Erény könyve kétségkívül a klasszikus kínai irodalom és filozófia legtöbb fordításban és a legtöbb kiadásban megjelent műve magyar nyelven. Dehogy számokkal mérhetően mekkora is ez a népszerűség? Az Út és Erény könyvének mai napig tizenkét magyar nyelvű fordításáról van tudomásunk, és csak a rendszerváltás óta eltelt húsz évben legalább tizenkét alkalommal jelent meg önálló formában. Egy másik, a fordítók között roppant népszerű műnek számít Puskin Anyeginje, melyet az elmúlt majd másfél évszázad alatt így is csak nyolcan ültettek át magyar nyelvre. A világ filozófiai irodalmában azonban egyet sem találunk, amely a fordítói érdeklődés tekintetében felvehetné a versenyt Az Út és Erény könyvével.

      Mi lehet ennek az elképesztő népszerűségének a titka? Miért éreznek időről-időre indíttatást az orientalisták, a költők, a műfordítók, hogy egy-egy újabb változatát mutassák meg az olvasóközönségnek? Miért látnak a könyvkiadók biztos lehetőséget abban, hogy egy-egy újabb kiadást jelentessenek meg, még akkor is, ha az adott évben már jelent meg egy kiadása, vagy a könyvpiacon aktuálisan több változat is elérhető? Az egyik, kézenfekvő válasz a mű időtlensége, örökérvényű volta. No, meg azon érdeklődés a Távol-Kelet kultúrája iránt, amilyet a felvilágosodás korának „Ex Oriente Lux" kijelentése óta nem látott a világ.

      Felmerül persze az a kérdés is, hogy egy-egy újabb fordítás –  ilyen előzmények után –  tud-e még bármi újat hozzátenni az eredeti szöveghez? Ha sorra vesszük és tanulmányozzuk a fellelhető magyar fordításokat, feltűnő, hogy mennyire nyomot hagy a szövegen nem csupán a fordító stílusa, hanem az a meghatározó korszellem, amelyben maga az átültetés készült. Vagyis ahány fordító, annyiféle Dao De jing.

      Az Út és Erény könyvének első teljes magyar nyelvű fordítása Stojits Iván (1866-1932) nevéhez fűződik, és 1907-ben jelent meg. Stojits Ivánról kevés adatot őrzött meg az irodalomtörténet, lévén, hogy elsősorban nem, mint szépíró vagy műfordító szerzett érdemeket. Tanulmányai befejeztével katonai pályára lépett, de négy év után Temesvárról Budapestre költözött, ahol adótiszt lett. A magyar, német, szerb, horvát, orosz, bolgár, rutén, szlovén és francia nyelvekben való jártasságának köszönhetően 1894-ben a magyar királyi miniszterelnökség sajtó- és fordítóosztályához nevezték ki. 1907-ben – vagyis abban az esztendőben, amikor Az Út és Erény könyvének fordítása megjelent – a belügyminisztérium egyik titkára lett. Stojits a korban dívó teozófiai mozgalom egyik meghatározó alakja volt, ebben a témában számos cikke jelent meg a Jövendőben és egyéb fővárosi lapokban. A teozófia már indulása hajnalán, a 19. század utolsó évtizedeiben rábukkant Laozi művére, melynek tanítását alapvetően összeegyeztethetőnek tartotta saját célkitűzéseivel, nevezetesen a végtelen bölcsesség és egyfajta titkos tudás feltárásával. Stojits ennek szellemében, „idegen nyelvű kútfők" és minták nyomán (de az eredeti kínai szöveg ismerete nélkül) készítette el a magyar nyelvű fordítását.

      A második magyar nyelvű fordítás valamikor a húszas-harmincas években készülhetett el és Tápay-Szabó László (1877-1941) nevéhez fűződik. Tápay-Szabó a jogi tanulmányait követően több fővárosi, majd vidéki lap újságírója és szerkesztője volt. 1923-ban kivándorolt az Egyesült Államokba, majd visszatérve 1930-tól a Szegedi Egyetem tanáraként tevékenykedett. Az ő kéziratban maradt fordításával kapcsolatban érdemi ismereteink nincsenek. Ágner Lajos saját fordításának irodalomjegyzékében megemlíti, tehát több mint valószínű, hogy ő ismerte a szöveget. (A Tápay-Szabó-féle Laozi fordítás egy későbbi említése, Popper Péter nevéhez fűződik, aki egyik művében megemlékezik arról, hogy Tápay-Szabó hivatkozott édesapjának, Popper Viktornak a saját Dao De jing fordítására.) Az azonban biztos, hogy Stojitshoz hasonlóan Tápay-Szabó sem rendelkezett azzal a kínai tudással, amely autentikussá tehette volna fordításukat.

      Ilyen előzmények után érkezünk el jelen kiadvány tolmácsolójához, Ágner Lajoshoz, akinek fordítása 1943-ban jelent meg. Ágner Lajos nevét mára méltatlanul elfeledték. Nem csupán a nagyközönség, de talán esetleges rokonai, leszármazottjai is elfeledkeztek róla. Ennek szomorú bizonysága, hogy egykori nyughelyét a Farkasréti temetőben mára felszámolták. Ágner Lajos 1878. február 16-án született Szécsényben és 1949. április 30-án hunyt el Budapesten. Részletes életrajzi adatok vele kapcsolatban nem állnak a rendelkezésünkre. Annyit biztosan lehet tudni, hogy a budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. Az egyetem elvégzése után állami ösztöndíjjal a berlini egyetemen japán és kínai nyelvet tanult egy éven át (1902-1903). (Magyarországon majd csak két évtizeddel később, 1924-ben lehetett kínai nyelvet tanulni a Pázmány Péter Tudományegyetemen (1949 óta Eötvös Loránd Tudományegyetem) alapított Kelet-ázsiai Intézetben.) Ezt

      Enjoying the preview?
      Page 1 of 1