Vízkereszt vagy amit akartok
()
About this ebook
Read more from William Shakeapeare
Macbeth Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAhogy tetszik Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsHamlet, dán királyfi Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSzentivánéji álom Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsTéli rege Rating: 0 out of 5 stars0 ratings
Related to Vízkereszt vagy amit akartok
Related ebooks
Vízkereszt vagy amit akartok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsMinden jó, ha jó a vége Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA szentivánéji álom Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA két veronai ifjú Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsTévedések játéka Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA windsori víg asszonyok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsÚgy ahogy volt és Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSzegény, grófnővel álmodott Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSok hűhó semmiért Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAhol az ő lelke (2. átdolgozott kiadás) Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsNero, a véres költő Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsMélyebbre, magasabbra Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA zenélő angyal és más történetek Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA hullócsillag éve Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsCsokonai Vitéz Mihály élete és költészete Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsKurtizánok tündöklése és nyomorúsága Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAz angyali vigasság Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA velencei kalmár Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsMenni vagy meghalni Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsKülönös házasság Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA megszabadított Jeruzsálem I. kötet Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsHaláltánc Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsPápai vizeken ne kalózkodj! Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsNincs új üzenet Rating: 5 out of 5 stars5/5A popfesztivál, ahogy azt nem csak képzeltük Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA Noszty fiú esete Tóth Marival Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsJulie kisasszony Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsRádió Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA diadal íze Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsDrámák Rating: 0 out of 5 stars0 ratings
Reviews for Vízkereszt vagy amit akartok
0 ratings0 reviews
Book preview
Vízkereszt vagy amit akartok - William Shakeapeare
William Shakespeare
VÍZKERESZT VAGY A MIT AKARTOK
Fordította: Lévay József
A mű elektronikus változatára a Nevezd meg! − Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY−SA 3.0) Creative Commons licenc feltételei érvényesek. További információk:
http://creativecommons.org/licenses/by−sa/3.0/deed.hu
Az elektronikus változatot a Content 2 Connect Kft. készítette, 2014
www.content2connect.com
SZEMÉLYEK
Orsino, Illyria herczege.
Sebastián, Viola testvére.
Antonio, hajós kapitány, Sebastián barátja
Egy Hajós Kapitány, Viola barátja.
Valentine,
Curio, a herczeg környezetéből.
Böffen Tóbiás, Olivia unokatestvére.
Keszeg Andor.
Malvólió, Olivia udvarmestere.
Fábián,
Bohócz, Olivia szolgái.
Olivia, dús grófnő.
Viola, a herczeg szerelmese.
Mária, Olivia komornája.
Urak, Papok, Matrózok, Törvényszolgák,
Zenészek és egyéb kiséret.
BEVEZETÉS
Honnan vette Vízkereszt czímét e darab, melynek tartalma semmi összefüggésben sem áll ez ünneppel, erre nézve most már legfölebb találgatásnak van helye. Meglehet, azon véletlen körülménynek köszönte czímét, hogy először a vízkereszt ünnepén, január 6-án került színre; vagy talán Viola átöltözködése emlékeztette a költőt ez ünnepre, melyen szokásban volt álruhába öltözködni s álarcz alatt különféle tréfákat űzni. Más conjectura a második felvonás harmadik szinében vél újjmutatást találni a darab czímére. Tóbiás itt néhány szót énekel egy most már elveszett régi balladából. E szavak: „Oh deczember tizenkettő" (oh the twelfth day of December) a vízkereszt ünnepére vonatkoznak, mely onnan nyerte angol nevét (Twelfth-Night), mivel karácsony után a tizenkettedik napra esik. De elveszvén e ballada többi része, csak sejthetjük, hogy magyarázatot foglalhatott magában a darab czímére nézve; miben állt e magyarázat, azt nem tudhatjuk. A mi a darab második czímét: a mit akartok – illeti, lehet, hogy a költő a főczím határozatlanságára való tekintettel tette hozzá, mintha ezt akarná mondani: a Vízkereszt czím nem tartozik tulajdonképen e darabhoz, azért adhattok neki más czímet is, a minőt akartok.
Nyomtatásban először az 1623-ki folio-kiadásban jelent meg; de már jóval előbb színre kerülhetett s nem tartozik a költő legkésőbbi művei közé. Származási idejét 1598. és 1602. közé kell tenni. 1598. előtt nem kerülhetett színre, mert nincs megemlítve Meres ez év lajstromában Shakspere vígjátékai közt; viszont hogy 1602. előtt már színre került, bizonyítja John Manningham kézirati naplója, melynek egyik helye így szól: „Ünnepünkön (1602. február 2.) láttunk egy Vízkereszt vagy a mit akartok czímű színdarabot, mely nagyon hasonlít a Tévedések vígjátékához vagy Plautus Menechmijéhez, de leginkább az Inganni czímű olasz darabhoz. Van benne egy jó cselszövény, melyben elhitetik a házfelügyelővel, hogy özvegy úrnője szerelmes belé, levelet koholva, mintha az úrnőtől jönne, mely általános kifejezésekben elmondja, mit szeret legjobban benne, megszabva mozdulatait, meghatározva öltözékét stb., azután midőn a kivitelhez fog, elhitetik vele, hogy őrültnek tartják. A mit a naplóíró itt beszél, abból kitűnik ugyan, hogy reá nézve új volt a darab; de még nem következik, hogy egyáltalában akkor került volna először színre. Ben Jonson „Every man out of his Humour
czímű vígjátékában, mely 1599-ben jelent meg, némelyek a Vízkeresztre való czélzást véltek találni ez oldalvágásban: „Más ellenvetéssel van bajom, melyet talán a szerző ellen lehetne fordítni, hogy tudniillik vígjátékának tartalma egészen más fajta lehetne; például egy herczeg, ki egy grófnőbe szerelmes, a grófnő a herczeg fiába szerelmes és a fiú a grófnő szobalányába; az ilyen összevissza-szeretkezés, hozzá egy bolonddal, mint szolgával, többet ér, mint az, a mi természetesnek és a körülményekhez mértnek látszik." Akár van ebben czélzás a Vízkereszt bonyodalmára, akár nincs: semmi külső vagy benső ok nem gátol, hogy származását 1599-re tegyük, mikor már Ben Jonson is ismerhette; bizonyosnak azonban csak annyit lehet elfogadnunk, hogy sem 1598. előtt, sem 1602. után nem kereshetjük születési évét.
Ez időszakba, a költő fejlődésének virágkorába illik be legjobban a darab egész hangja is, az erő és jó kedv teljessége, a mély emberismerettel rajzolt alakok, az ellentétek könnyed és tökéletes kiegyenlítése s az emberi gyöngeségek kedves költői megvilágítása, mind oly tulajdonságok, melyek a darabot Shakspere vígjátéki kincstárának gyöngévé teszik, s mind olvasásban, mind színpadi előadásban biztosítják számára a legkellemesebb hatást. Magyarúl Lévay József fordításában jelent meg a Kisfaludy-társaság Shakspere-kiadásában; ugyane fordításban került színre a nemzeti színházban 1879-ben, hol azóta állandóan a játékrend kedvelt darabja.
Shakspere közvetlen forrása valószínűleg Barnaby Rich „Farewell to Military Profession" (Búcsú a katonai hivatástól) czímű munkája volt, mely 1581-ben jelent meg. Apollonius és Silla története, melyet különben e gyüjtemény Bandello második kötetének 36-dik novellájából vett, kivonatban így szól:
Midőn Konstantinápoly még a keresztények kezében volt, élt ott egy Apollonius nevű nemes és gazdag herczeg, ki saját költségére hadjáratot indítván a török ellen, okossága és vitézsége által nagy hírre tett szert. De hazatértében szétszórta hajóhadát a vihar és őt magát Cyprusba hajtotta, hol a helytartó, Pontus, tisztelettel és vendégszeretőleg fogadá. Pontusnak két gyermeke volt: Silvio, ki akkoriban Afrikában harczolt, és egy kitűnő szépségű leány, Silla.
Silla heves szerelemre gyuladt atyjának ifjú hős vendége iránt s ezt épen nem titkolta el. Apollonius, vagy járatlan lévén a szerelmi dolgokban, vagy mivel még egészen harczi hangulattal volt eltelve, nem ügyelt rá, s többet törődött hajója kijavításával és visszaútazási készületeivel, mint a szép szűz előzékenységével. Végre minden rendbe jött, elvitorlázott és szerencsésen Konstantinápolyba érkezett. De Silla, távozása óta, csak azon gondolkozott, hogyan követhesse őt. Mindent megvallott hű Pedro szolgájának s könyek közt esedezett segítségeért. Ez rábeszéltette magát s egy Konstantinápolyba induló gálya kapitányával kicsinálta, hogy őt és húgát (mert ennek adta ki Sillát) vigye magával mint útasokat. Szerencsésen útra keltek, de útközben Silla nagyon is meg talált tetszeni a kapitánynak. Mivel minden ajánlatát visszaútasítá, a kapitány már erőszakot készült ellene használni, midőn heves vihar tört ki és a hajót a parthoz csapta. Silla egy ládán a partra jutva, egyedül látta magát: a hajó egész népét, még Pedrot is, elnyelték a habok. Nem találta tehát jogtalannak, ha tulajdonának tekinti a ládát, melyen megmenekült. Tekintélyes összeg pénzt lelt benne és férfiruhákat, s mivel a hajón tett tapasztalata szerint veszélyesnek tartá leányruhában indulni útra, férfiúnak öltözött és fölvette testvére, Silvio nevét.
Ily módon Konstantinápolyba jutott, hol felkereste Apollonius herczeg palotáját, hogy szolgálatába álljon.